Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-27 / 122. szám
1982. MÁJUS 27, HlAMÓ Levebkbiü, táviratokban nagy szeretettel köszöntötték az ország doljozói Kádár Jánost 50. születésnapja alkalmából Magyarország dolgozó népe szeretettel köszöntötte Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét 50. születésnapja alkalmából. Őszinte jókívánságok fejezik ki azt az óbajt, hogy Kádár elvtárs még sok-sok évig jó erőben, egészségben folytassa munkáját a szocializmus építéséért — hazánk, népünk és ax egész nemzetközi munkásmozgalom javára. Az elmúlt két napon az ország minden részéből a köszöntő táviratok ezrei érkeztek a parlamentbe, a pártközpontba Kádár elvtárs címére. Napi tíienhat különjárat Idén május közepén kezdődött meg a csoportos kirándulások szezonja, amely a szeptemberi jó időkig húzódik min den évben. Az Autóközlekedési Vállalat 14 én indította el az első nagyobb kocsicsoportot, vagyis 20 különjáratú nagy busz indult távolsági, illetve országjáró útra, többnyire diákokkal. Ez a kocsicsoport — pénteken érkezett vissza, s héttőn újra 14—16 busz indul részint diákokkal az ország kü lönböző szép vidékeire, vagy a Budapesti Ipari Vásár megtekintésére. A vásár iránt nagy az érdeklődés, a napokban 5 különjárat ment, de ma is indítanak 3 nagy kocsit. — Ezenfelül naponta 3—4 különjárat viszi rövid távolságra Harkányba, Abaligetre a más városokból érkezett kiránduló diákokat, túristacsoporto- kat. Levelekben, táviratokban kő szántották a párt első titkárát az MSZMP megyed bizottságai. A Baranya megyei pártbizottság és a pártszervezetek nevében Rapai Gyula fejezte ki jókívánságait. Üdvözölte Kádár elvtársat a Bács-Kiskum megyei pártbizottság. Az | MSZMP Békés megyei bizottsága nevében Klaukó Mátyás küldött levelet, a borsodi párt- szervezetek jókívánságait Cse- terki Lajos tolmácsolta. Táviratot küldött az MSZMP Csangrád megyei végrehajtó bizottsága és az MSZMP szegedi városi pártbizottsága. A Fejér megyei dolgozók jókívánságait tükröző levelet a megyei bizottság titkárai írták alá, éHiköm Juhász Jánossá l, a Győr megyeiek üdvözletét Lombos Ferenc továbbította. Kádár elvtársinak sok boldogságot, sok sikert kívánnak a munkában, harcban, az alkotásban a Komárom megyei, a Nógrád megyei, a Pest megyei, a Somogy megyei kommimis- ták, a köszöntő somokat Nemeslaki Tivadar, Jakab Sándor, Horváth András és Németh Ferenc, a megyei bízottá ságok első titkáriad írták alá. Üdvözlő táviratot küldött a Szabolcs-Szatmár megyei párt- bizottság és levélben köszöntötte Kádár elvtársat Csáki István, a Szolnok megyei, Soczó József, a Tolna megyei és Varga Gyula a Zala megyei pártbizottság titkára. Felkeresték üdvözlő leveliikkel Kádár eüivtársat a Magyar Szocialista Munkáspárt pártfőiskolájának tanárai, dolgozói és halägatoi. Számos távirat érkezett a főhatóságok vezetőitől, dolgozóitól. A magyar fiatalok százezrednek szeretetét tolmácsolta kö szöntésében Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. — A magyar munkásosztály hűséges és bátor fiát köszöntjük. — hangsúlyozták a magyar szervezett munkások nevében irt levelükben Somogyi Miklós, a SZOT elnöke és Brutyó János, a SZOT főtitkára. Forró baráti szeretettel köszöntötte Kádár elvtársat 50. születésnapján a Hazafias Nén front Országos Tanácsának elnöksége és titkársága. A jó kívánságokat tartalmazó levelet a Népfront Országos Szervének vezetői írták alá, élükön Kállai Gyulával, és Or- tutay Gyulával, az Országos Tanács elnökével, illetve főtitkárával. Köszöntötte Kádár elvtársat a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Partizán Szövetség Országos Központja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Honvédéi mi Sportszövetség Országos Elnöksége. További sikereket kívánva a szocializmus építésében, a néphatalom megszilárdításában, — köszöntötte Kádár elvtársat a munkásőrség nevében Papp Árpád, országos parancsnok. Rengeteg távirat érkezett már pénteken és szombaton az ország minden részéből, üzemekből, termelőszövetkezetek bői különféle társadalmi szer vezetéktől, intézményektől, egyénektől. A táviratok a jókívánságokon kívül hangsúlyozzák, hogy dolgozó népünk széles tömegei továbbra is mind nagyobb mértékben kívánnak hozzájárulni a közös cél, a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. Köszöntő sorokat küldtek Kádár elvtársnak a GANZ-MÁVAG, a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Salgótarjáni Acélárugyár, a Salgótarjáni Üveggyár, az Akkumulátor- és Szárazelemgyár, a Pécsi Porcelángyár, a Csepel Autógyár, az Orion Rádió- és Televíziógyár, a Vörös Október Férfiruhagyár, a Pécsi Szénbányászati Tröszt, a Zagyvapálfalvi Üveggyár, a Magyar Optikai Művek, a Duna Cipőgyár, a Kalibergyár, a Záíaszentgróti Téglagyár, a Nagykanizsai Vasúti Csomópont, a MÄV Rákos-rendező állomás, az Alumíniumgyár, a Nagykanizsai Sörgyár dolgozói. Táviratot küldtek a Pécsi Orvostudományi Egyetem dől gozói és hallgatói. Szokatlan esethez hívták a tűzoltókat. Pécsett, a Rózsa Ferenc utca 22. szám alatt veszélyessé vált az Autóközlekedési Vállalat kazánházának kéménye. A téglák meglazultak egy darabon és ez a kémény környékén dolgozók életét veszélyeztette. Sokat gondolkodtak azon, hogyan lehetne eltávolítani a meglazult téglákat. Végülis a városi tűzoltókhoz fordultak, akik örömmel segítettek e feladatot megoldani. Sokan úgy vélik, hogy a helybéli vezető, bármilyen rátermett, soha nem vívhat ki magának olyan megbecsülést, nem végezheti olyan jól a munkáját, mint az idegenből jött. Kétségtelenül ne hezebb a helyzete annak a volt parasztembernek, aki most tsz-elnök , lett falujában. Mert bármilyen becsületes is, róla már eleve feltételezik, hogy részrehajló a kiterjedt falubéli rokonságával szemben. És ha nem az, akkor meg a rokonság részéről éri gáncs. Erre gondoltam, amikor Kálmán /Sándor kisdobszai házának küszöbét átléptem. Az egyik félreeső szobában — melynek berendezése leginkább dolgozó szobáéhoz hason lított — vaskos könyv fölé gör n vöd ve fogadott a házigazda. A z asztalon matematikai e -en'etekkel teleírt papírlapok hevernek. A keszthelyi Akadémia agyonforgatott ma tematikai, atomfizikai és ag rometeorológiai jegyzetei arról árulkodtak, hogy forgatójukat elmélyült tanulás közben zavartam meg. Délelőtt 11 óra. A nagydob- szai határban, ahol röviddel azelőtt átjöttem, meg Kis- dobszán is több száz férfi és nő szorgoskodik, burgonya, kukorica kapálás, répa egyelés közben. Az évszak és a napszak egyaránt a munka lázas ütemét diktálta. Vagy valami nagyon rossz, vagy valami nagyon jó van abban, hogy a mezei munka dandárjában a tszelnök egy kfe félhomályos sm A „ helybeli“ elnök bábán matematikai egyenleteket vezet le, tökéletes lelki nyugalommal. — Szigorlatokra készülök — mutatott a jegyzetekre Kálmán Sándor. Reggel már bejárta a határ minden zegét-zúgát, „elindította” a napot, s a verkli most megy magától. Milyen egyszerűen, milyen magától értetődően mondja ezt, menynyit kellett tennie míg idáig eljutott, hogy a tagok távolról is, ha nincs is jelen; érzik az érőt. Tudják, hogy ha az elnökük a munka dandárjában szigorlatokra is készül, abból csak jó származik valámeny- nyiükre nézve. Milyen is volt az út idáig? 1960-ban helyezték ki a 3004 es rendelet értelmében Kis- dobszára, ahová való is. Azelőtt évekig a nagydobozai földművesszövetkezetnél dolgozott. Ügy ismerte mind a két falut, mint a tenyerét Három évre szerződött le az új kisdobszai szövetkezetbe, ahol elnöknek választották Az első időkről így vall. — Kisdobszáa addig még soha nem volt tsz, a szomszédban meg már 10 éve működött, sajnos gyengén. Bármilyen furcsán is hangzik, a fiatal kisdobszai tagságra a szomszédos rossz példa hatott serkentőleg, jó irányba. Semmi képper. nem akartak olya« pasas szövetkezetét csinálni, mint a nagydobszai, Ahol csak tehettem, elhintettem köztük, hogy meg kell mutatni a szomszédnak milyen is egy jó tsz. Aránylag könnyű volt a dolgom, mert kis tsz voltunk, alig 600 hold szántóval, és nap mint nap el tudtam beszélgetni a tagokkal, amit meg is tettem. Ez volt akkor az én legfőbb teendőm. Az eredmény igazolta Kálmán Sándort és a kisdobszaiakat, s megmutatta, mit jelent a szorgalmas munka. A kisdobszai határ, bár szomszédos Nagydob szávai, mégis jóval gyengébb, homokosabb. Ennek ellenére ragyogó terméseredmények születtek mindjárt az első év ben. Burgonyatermelésben or szágosan ötödikek lettek, 9Ó hold átlagban holdanként 115 mázsás burgonyaterméssel. A kisdobszai tsz az év végén 20 fillér híján 40 forintot osztott munkaegységenként. A következő évben egyesültek a két nagydobszai tsz-szel, amelyek külön-külön is nagyobbak voltak a kis- dohszainál. A munkaegység érték pedig a Vörös Sugárnál 23, a Békénél pedig 17 forint volt Mégsem rántotta magával a két nagy a kisebbet Az egyesülés évében 29,50 forint lett a munkaegység értéke. De ha az aszály nem okoz olyan nagy kárt 10 forinttal lett volna magasabb. Az aszály , következtében csal burgonyából —r ami a tsz-ne!c most is legfontosabb árunövénye — 800 000 forint kiesésük volt, s ez a munka egy ség értékét éppen 10 forinttal csökkentette. A közös vagyon viszont 1,6 millióval nőtt Sokat építkeztek, új gépeket vásároltak, ami a beruházást ugyan 20 százalékra növelte, de megteremtette a gazdasági alapot a boldoguláshoz. Az első két év tanulságai arra késztették Kálmán Sán dort, hogy a harmadikat már másképp kezdje eL Az emberek bizalmát elnyerte, a munkafegyelem kialakult. De más, nagyobb gondok jöttek. Kevésnek bizonyult már a mezőgazdasági technikum eb ben a nagy gazdaságban. Beiratkozott Keszthelyre az Aka démiára, s ezzel a lépéssel már el is döntötte, hogy ha a három éves szerződése le is jár, ő marad. Mi minden tenni való is van még itt csak most a harmadik évben kezdi felmérni. A gazdálkodás sem könnyű, hisz a tsz egyik része kötött, a másik homokos, s mindkettő más —, más agrotechnikát kíván. Fel kell mérni, mi az, ami a legtöbb jövedelmet jelenti, ami a legfontosabb. Rendet kell terem leni és ez csak úgy megy, ha az ember ennek áldozza az életét. Megdőlt as a „szabályi, hogy a helyi ember nem lehet jó vezető. Aki a közösségnek szenteli munkáját, tudását, azt a közösség, bárhonnan jött is, elfogadja, Ötven hold lucerna termését szárítják állványon a csertői termelőszövetkezetben. A tapasztalatcsere résztvevői az állványos szénaszárítást nézik. Méhész József a hoboli termelőszövetkezet elnöke, Farkas Imre az ibafai termelőszövetkezet elnöke és Sziebert István, az ibafai termelőszövetkezet agronómusa a búzakísérleteket vizsgálja. Harminc holdas öntözéses kertészete van a csertői termelőszövetkezetnek. Ezt is érdeklődéssel figyelték a tapasztalatcsere résztvevői. Egy dolgon azonban ők is megütköztek,: Az Agroker jóvoltából, mivel még mindig nem szállították le a szükséges alkatrészt a képen látható esőzte~ tő berendezést kézzel kell irányítani, Tapasztalatcsere Csertőn A program először az volt, hogy a szigetvári járda termelőszövetkezeteinek vezetői csak az állványos szénaszá- rítást nézik meg a csertői Kossuth termelőszövetkezetben. De milyenek a szakemberek. Ha már eljöttek, akkor megnéznek mást is. Valóságos határjárást rendeztek. Megnézték a termelőszövetkezet tizenkét fajta búzáját. Egyik tetszett, a másik nem. Az egyikre, a francia Etoile De Choisy-re azt mondták: ebből lesz valami. Ez szép. A megyei főagro- nómus mindjárt hozzá is tette; a fértődi kísérleten ez tavaly negyvenöt mázsát adott holdankint. Megnézték a nyolc fajta kukorica kísérletet, de ellátogattak a termelőszövetkezet öntözéses kertészetébe is. Meglátták a jót is, a rosszat is. Igazi határjárás, igazi tapasztalatcsere volt.
