Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-25 / 120. szám

1982. MÁJUS 23. 3 iiiloiisáiik a pécsi szénbányákig 4000 fejlámpa érkezik, turbófénycsövek a fejtésekben — A fejtési kézV csillézés teljes félsz ámolása — Gépesített népszállítás a földalatti vágatokban Megszüntetik a kisméretű vágatokat A Pécsi Szénbányászati Tröszt rendes havi műszaki ér­tekezletén igen érdekes beszél­getés zajlott le a múlt héten. Tamásy István főmérnök a havi értékeléseken túl a jövő esztendőre való felkészülésiről beszélt. Az 1963-as évben meg­valósuló tervek mindenféle­képp figyelemre méltóak, hi­szen céljuk elsősorban az, hogy a földalatti munkások körülményeit megjavítsák. 1 TONNÁS müszaktelje- s ítmény fejenként Ez lenne a fő dolog. Elérni az összüzemi teljesítményben az 1 tonnát. Hogyan? Milyen körülmények között? S milyen technikával?' Csakis a gépesí­tés fokozásával lehet valamit ás előbbre jutni, ugyanakkor a gépesítés rengeteg új' problé­mát hoz maga után. Egyik ilyen probléma a TMK rend­szeressé tétele és a megfelelő gépész és villamos szakembe­rek munkábaállítása. Nagyon fonito6 a gépesítés­sel párhuzamosan haladó kar­bantartás, hisz nem egy eset­ben annak az elhanyagolása a dolgozók között eüleinszenvet vált ki az új gépek iránit, mi­vel azok többet általaik, mint üzeméinek. Van-e elegendő műszaki káder a bányáknál? A pécsi trösztnél munkásóHo- mányban jelenleg pontosain 100 fiatal technikus dolgozik, ami minden bizonyítékot megad arra, hogy eleget tegyenek a fokozottabb technikai fejlesz­tésnek. KORSZERÉ BÄNYAVILÄGITÄS Egy éven belül megoldódik a pécsi szénbányászok régi ál­ma és' 4000 bányász kap fej­lámpát. Sarkalatos probléma a bány&HVfiágítása, s az sem vd- 1 tás, hogy a Tehetőségek korlá­tozottak, hiszen a pécsi bá­nyák sújtólégveszélyesek. A fejlámpák ma már az egész vi­lágon elterjedtek és ilyen lám­pák mellett biztonságosabban, s ami lényeges, könnyebben lehet dolgozni. A 4000 fejlám­pa egy része még ebben az év­ben megérkezik, a másik ré­sze pedig jövő év elején. A lámpákat a Széchenyi és az István-aknai bányászok kapják meg, valamint a Petőfi-aknán az omlasztásban dolgozók. A bányamezők világításár® egyre több turbófénycsövekei szerelnek fel a vágatokban és a munkahelyeken. A fényese hatásosabban világítja meg a munkahelyet, s így jobban el­kerülhetők a balesetek és ® munka termelékenysége is na­gyobb lehet, mint a régi kis- kapacitású lámpák mellett. A SZÁLLÍTÁS TELJÉS gépesítése A bányát valamikor él serr lehetett képzelni csillét tőle emberek nélkül. Jelenleg is sokat kell még csálléztná, de már nem sokáig, mert a jövő esztendőben a fejtési kézicsdl- lézést teljes egészében kdküszö bölik a pécsi szénbányákban. A kézi csillézés amellett, hogy fizikailag igen fárasztó munka nagyméAékben visszahúzza a termelési eredményeket is és alacsonyan tartja a termelé­kenységet. A tervek szerint több FL 400-as kaparószalagot vásárol­nak és helyeznek üzembe a következő esztendőben. Termé szetesen a legnagyobb gondot a kanyarok okozzák a lemez­tagos szállítóberendezések üze meltetésénél. Kamyaros szál­lítószalagokból a Bányagép­gyártó vállalat a harmadik ne­gyedévben elküldi az első pro­totípust a pécsi bányákhoz próbaüzemelésre, sőt a negye­dik negyedben újabb 10 da­rab ilyen szalagot küldenek. A gépesített szállítás újabb problémát okoz, mégpedig azt, hogy a kisebb méretű vágato­kat fél kell számolni, s a jő- jőben csak 3500-as átmérőjű gyűrűikkel szabad vágatokat ki képezni; legfeljebb a lég vága­tok lehetnek 3000-es TH gyű­rűs ácsolatokkak 4—500 CSILLÉS KAPACITÁSÚ FEJTÉSEK Ugyancsak a gépesítés köve­teli meg, hogy a régi elapró­zott kiskapacitású fejtések he­lyett nagyobb munkahelyeket alakítsanak ki, hiszen a gé­piek csak ilyen körülmények között üzemeltethetők gazda­ságosan. A koncentráltabb fej­„Gépárverés“ volt Ocsárdon Az ócsárdi gépállomás köz­pontjában gépárverési, he­lyesebben gépértékesítési na­pot rendeztek, melyen a bak- sai, pogányi, garéi, gyódi, ócsárdi és regényéi termelő­szövetkezetek vezetői is meg­jelentek. A gépállomás hasz­nálaton kívüli, tehát elfekvő munkagépeit kínálta íel ér­tékesítésre a tsz-eknek. Ezen a napon összesen 42 munkagép cserélt gazdát, közte több kis hidraulikus eke, borona, gyű rűshenger, műtrágyaszóró, burgonyaszedőgép, gaibona- rosta, szelektor, mérleg stb. A termelőszövetkezetek a gé­pek vásárlására hitelfedezet igazolást kaptak a banktól. A használt munkagépek elszál­lítását megkezdték és még eb­ben a szezonban jórészüket munkába is állítják. Szerdán a kozármislenyi gép éllomáson tartották meg a Képárverés^ tések a vasasa bányaüzemben máris kézzelfogható eredmé­nyeket mutatnak. A tröszt műszaki vezetői úgy tervezik, hogy a jövőben csak 4—500 csillés teljesítményű fejtéseket üzemeltetnek, ahol a gépesí­tett szállítás és az egyéb gé­pesítés a legmaximállisabban kihasználható. személyszállító „VONATOK” A FÖLD ALATT Nem új dolog, hogy a bánya ! mezők kiterjedtsége, az akná- j tói a termelő munkahelyekig ; lévő nagy távolságok miatt a ! dolgozókat a földalatti vága- j tokban is járművekkel szállít- | ják. így van ez a világ majd- j nem minden bányájában, csak éppen a pécsi bányákban ma­radtak él e téren. Pedig fi­gyelemre méltó e körülmény két szempontból is. Egyik az, hogy a bányászok amíg az aknától a fejtési munkahelyig gyalogolnak, elfáradnak, hi­szen gyakran kilométereket ke® bandukolni a földalatti vágatokban. A másik oldalon pedig az, hogy a szállítással rengeteg időt takarítanak meg és több jut az effektiv terme­lő munkára. Ez év végéig 50 darab „né­pies” érkezik a pécsi tröszthöz és ezzel megoldják a pécs- bányatelepi Széchen yi -akna VII. és VIII. szintjének, az Ist- ván-afcna III. és IV. szintjének és a vasesi Petőfi-akna IV. szinti nagy koncentrációjához vezető utakon, illetve vágatok­ban a gépesített népszállítást. (G. I.) lelő TV-képcső gyártása lép. A gyár munkásainak többsége r.ő, így tehát a pártszervezet Ptkára is nő, — de azt hiszem, nem a női hiúság beszélt be­lőle,- amikor elmondotta, hogy n brüsszeli világkiállításon trand Prix-t nyertek legújabb yártmányukból — a világon zinte egyedülálló, teljesen üvegből készült, szokványos­nál másfélszer rövidebb, 25— 10 cm mélységű képcsövükkel, óz első kísérleti szériák már elkészültek, hamarosan meg­kezdik a sorozatgyártást. A gyár tervezői viszont már előbbre néznek; megkezdték a színes képcsövek előállítására irányuló kísérleteket. Mint mindenütt, itt is „menetköz­ben”, saját maguk nevelték ki a gyár műszaki tervezőgár­dáját. Saját erejükből indítot­ták meg a TV-képcsőgyártást — Mi voltunk az elsők, nerr volt kitől átvenni a tapaszta latokat, — mondta a gyár iga: gatója — és amikor Palkó elv társ arra utalt, hogy ők vi szont bizonyára szívesen át adják tudásukat, termelési ta pasztalataikat, himískásan vá laszolt: Aki idejön, minden rendelkezésére bocsátunk, - de szakembert — azt nen adunk senkinek. Őszinte válasz volt. Elvégr a hétéves terv végére 1 per alatt 300 villanykörtét, 10 kép ernyőt akarnak előállítani, kö tűk 43x58-as méretűeket is é talán már színeskép-közvetíté re alkalmasakat is. Mi,utál végigjártuk a 3.5 km hossz futószalag minden fázisát, ki sérőink a gyár műszaki klub jába invitáltak bennünket, i klub 30 ezer példányos műsza ki könyvtára, ötvennél na gyobb választékú — és ellen őrizetten friss, olvasott, — szál folyóirat-állománya, dokumen tációs gyűjteménye igen so segítséget nyújt a műszak gárdának. — önköltség dolgában fél tudják-e venni a versenyt a külföldi gyártmányokkal? A válasz igen elgondolkoz­tató volt. — önköltségi mutatóink igen jók, — és bírják az össze­hasonlítást. De ez nem minden. Igen sok gazdasági vezető van még, aki az önköltség-t csak a minőség rovására tudja le­nyomni. Úgy gondolja: terv- gazdálkodás van, mindenkép­pen el tudom adni, amit termeltem. Mi egészen más­képp gondolkodunk: Minél ol­csóbban, és jó minőségben — ez a becsületes álláspont. — A Ívovi autóbuszgyár vezetői szisztematikusan kutatják au­tót uszaik használhatóságát, gyártás közben kibukkanó rej­tett hibáit. Rendszeresen ta­nácskozásra hívják a közleke­dési vállalatok szakembereit, a gépkocsivezetőket, sőt az uta­sokat is, és újabb szériánál fi­gyelembe veszik véleményü­ket, bírálatukat. Egy félórás sétakocsikázás az , Ukrajna nemrégiben elkészült prototípusán, meggyőzött ben­nünket arról, hogy Lvovban igen komolyan veszik, amit mondanak. A busz gyorsasága, , személygépkocsikhoz hasonló, párnaszerű rugózása,' luxuski- ! vitele — minden szónál job- : ban bizonyította, hogy a Ívovi . autóbuszgyár a minőség gyára.- Néhány szót még az esti i programokról. ; Május másodikán az Állami , Akadémiai Színház ünnepi est- 1 jén vettünk részt. A műsort . öntevékeny táncosok, éneke- . sek, előadóművészek adták. Színvonala vetekedett a ná- \ lünk megszokott filharmónia- . rendezvényekkel. Kidolgozott . táncok, fegyelmezett, átélt ze- ; neszámok, magas kultúrájú, . remek hanganyaggal rendel- ; kező énekesek jellemezték az í egész programot. Kedves figyelmességgel be­Értesítés A Baranya megyei Temetkezési Vállalat értesíti a lakosságot, hogy 1962. június 1-től a pécsi köztemetőben a sírgondozó tevékenységet a Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet veszi át. Ez időponttól a temető területén magánosok — saját síroik kivételével — sírgondozó tevékenységet nem végez­hetnek. A szövetkezet 1962. május 21-ével a temetői gondnoki irodában megkezdte a megbízások felvételét. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a sírgondo­zás megrendelése végett a felvételi irodában mielőbb je­lentkezzenek, mert június 1. után a kijelölt szövetkeze­ten kívül munkákat senki sem végezhet. IGAZGATÓSÁG 31563 VI. Színházak — telt házzal... Valószínűleg, nem a legna­gyobb, de feltétlenül a legérde kesebb Ivovi üzem a villany­csőgyár, ahová őszintén szólva először nem is akartunk el­menni. Mit lehet látni egy ilyen gyárban? A villanykörte végeredményben szimpla do­log, előállítása igen egyszerű lehet. Még csak az sem való­színű, hogy a gyárban különö- ; sebb technikai újdonságot, ér­dekesebb gépet vagy más effé­lét lehet látni. Mint már több esetben, most is kellemesen csalódtunk. A Ívovi villanycső­gyár ugyanis lassanként már csak nevében és meílékprofil- jában az. Fő gyártmánya a televíziós képcső, — amelyet immár nyolc éve futószalagon gyártanak. Fejlődése egyéb­ként igen jellemző Nyugat- Ukrajna egész felszabadulás utáni újjáéledésének roppant gyors ütemére. Ma két nap alatt legyártanak félmillió da­rab körtét, amelyet a felszaba­dulás előtt ugyanebben a gyár­ban egy egész év alatt tudtak előállítani. Pedig a villanykör­te lassanként mellékprofillá válik. Helyébe a modern kor mai követelményeinek megfe­Ahol a kaszát csak ..mutatóban46 tartják Háromszor kapálják a kukoricát Szena'éiesen — A géppel nem lehet versenyt tulni Az aratás, és általában min­den nehéz kézi munka, szer­tartás ■ számba ment falun. Akkorra tartogatták az asszo­nyok a tyúkokat, akkor sütöt­ték a legtöbb kalácsot, túrós­rétest. Uzsonnára megnövesz­tették a kamrában őrzött son­kát és este, bor is dukál az aratóknak. Kellett az erős koszt, a kalória, hiszen a ne­héz munka, meg a hőség, ugyancsak megizzasztotta a férfiakat, kiszívta erejüket a kaszálás. Tavaly már mindössze 1 hold aratás jutott egy tagra a szentdénesi Egyetértés Terme­lőszövetkezetben, pedig csaJc egy aratógépük volt és a gép­állomás segített. A tavasszal 1 millió 400 ezer forintért vettek új gépeket, köztük egy új SZK-as kom­bájnt is. így három kévekötő aratógép meg a kombájn, való ságos hadsereg várja a gabona táblák bevételét. iooo hold aratnivaló vár rájuk a nyáron, de kézi kaszásokra valószinü­leg itt már nem lesz szükség. Persze a kévedobálás, a beta­karítás fárasztó, de a nehezé­től mégiscsak megszabadulnak az emberek. Kaszást szinte nem is lát­tak a határban, pedig a lucer­nát már rendsorozzák is. Va­lamennyit levágta a gép. Amikor az első RS—09-es ipiros kertitraktor megjelent a faluban, az öregek rosszalló­an csóválták a fejüket: „így pocsékolni a pénzt, még becsü­letes traktor formája sincsen”. S az új gép már az első nap a falu bizalmába férkőzött. Alig szívták el :a cigarettát, már levágott 1 hold lucernát. Pedig 1 holdas lucematábla izmos, fiatal embernek is el­tart egy napig, még jó ha vé­gez vele. így aztán mivel há­rom Zetorhoz is van fűkasza, a hat fogatos fűkasza mellett, a tagoknak is géppel vágták le a háztáji lucernát, 32 fo­rintért holdanként. Azt mond­ják a férfiak, ennyiért nem ka­szálnak, inkább segítenek má­sutt, a kapálásban, akkor is többet keresnek. Ma már senki sem fél, hogy elveszi a gép a munkát. Míg máskor aratás idején össze­torlódott a kapálás, lucerna- betakarítás, addig most min­dent időben végezhetnek. — Szentdénesen tavaly is négy­szer lókapával és kétszer kéz­zel is megkapálták a kukori­cát, ezért termett holdanként 40 mázsa. Idén, mivel a gépek learatnak, helyettük jut idő az alapos, gondos növényápolás­ra. Háromszor szeretnék kéz­zel is megkapálni a kukoricát, hogy legalább négy kocsival teremjen holdanként. A kísér­leti parcellák tavaly 56—59 mázsa kukoricával fizettek. A területet kimérték, s az asszonyok már hajnali ötkor kezdik a kapálást. A prémium, meg s garantált 40 forintos munkaegység a legjobb agitátor a faluban. Érthető, hogy szinte az egész család a határban van, min­den házból: kapálnak. Délben hazaszalad az asz- szony, leüt egy-két tojást, fel- melegiti a zsírosbödönbe le­sütött húst, egy kis zöldsalátát szed hozzá a kertben, s máris jobb kedvvel kezdik a délutá­ni munkát. Sokat dolgoznak, de jól él­nek a szentdénesiek, sose volt még ennyi építkezés a falu­ban. Hazajött az a néhány fia­tal is, aki eleinte a városban próbálkozott. Saját traktoro­sok vezetik a tsz 12 gépét, amelyhez a napokban várják a 13., a lánctalpas érkezését. Ezer holdat vetettek a tavaszon xo nap alatt s ezt gépek nélkül sohasem lehetett volna megvalósítani. A lucemakaszálás három nap alatt készült el, csak kazlaz- ni kell. A munka nehezében a nyáron is segítenek a trakto­rok, s a kazlazókkal hamar rendet teremtenek a határban. Senki nem mondja, hogy nincs jobb a kézi kaszálásnál. Csak az árokszéleket, vagy a gyümölcsösök alját vágják kéz zel, hogy be ne rozsdáljon a kasza. Maholnap azt is csak mutatónak tartják. Megértet­ték, hogy ü géppel nem tarthat lépést a gyalogos, de felülhet rá, gyorsabban haladhat elő­re, ha eredméryt akar­Beszélgetés közben egyszer­re csak észrevettük, hogy a klub TV-készülékének képer­nyőjén mindig az az üzemrész tevékenysége látható, amelyről éppen szó volt. Először azt gon dőltük, hogy bizonyára filmre vették az egyes gyártási folya­matokat, hogy adott esetben, látogatások, szakmai előadások alkalmával kéznél legyen. Ké­sőbb aztán kiderült, hogy nem filmet vetítenek, hanem egye­nesből adják, az igazgató, a főmérnök, az üzem bárme­lyik pontját, bármikor „ven­ni” tudja, egy igen elmésen megépített, teljesen rejtett ka­merákkal dolgozó fotocellás televíziós rendszer segítségé­vel. A napi programunkban még egy gyárlátogatás szerepelt. A Ivovi autóbuszgyárat csakúgy, mint az elektroncső-gyárat, szintén az automatizálás felé törekvő technika, a nagy mé­retek, a termelés precíz, gazda­ságos megszervezése és rendje jellemzi. A választék ugyan még nem nagy — jelenleg csak két fajta autóbuszt gyártanak, — de azt igen jó minőségben és igen nagy mennyiségben. Futószalagjukról minden órá­ban legördül egy teljesen kész autóbusz. A hétéves terv vé­gére évente 8 ezret fognak gyártani. Köztük az üzem nem régiben elkészült büszkeségét, a 180 lóerős, 7 tonnás hidrauli­kus rugózású, szupermodern, csupaüveg karosszériájú Uk­rajnát, amely — hegymenetet is beleszámítva — Ö0 kilomé­teres átlagsebességgel közleke­dik majd a világ minden táján. Valamelyikünk megkockáz­tatott egy kérdést! _ iktattak a műsorba egy ma­gyar táncot is — amelyről azonban sajnálkozva kellett megállapítanunk, hogy csak nevében és kísérőzenéjében volt magyar. Koreográfiájuk inkább egy tarantellával ke­vert cigánytáncot ábrázolt, mint a mi csárdásunkat. Kár! A színházzal kapcsolatban egyébként megtudtuk, hogy Lvovban 1939-ig egyáltalán nem működött. A régi monar­chiában épült színházpalotát másra használták. Ma három orosz és két ukrán nyelvé szín ház, illetve opera szórakoztat­ja a Ívovi közönséget, nagy mű­vészi és anyagi sikerrel. Egye­dül az operaház fenntartásá­hoz kapnak állami szubven­ciót, a többi nyereséggel mű­ködik. Igen fejlett közönség­szervező-hálózattal rendelkez­nek, kiterjedt bérletrendszert alkalmaznak. A diákok, kolhoz parasztok, üzemek csoportos látogatás esetén kedvezményt kapnak. A színházak művészei gyakran ellátogaTnak az üze­mekbe, kolhozokba. Ők a TV-t nem tekintik konkurenciának, — sőt azt tartják, hogy a TV- adások igen jó propagandát jelentenek. Persze, azért a jó darabokat ott sem az első idő­ben közvetíti a televízió ... Úgy hiszem, hogy Pécsett is az lenne a jelenlegi „nézőkrízis” megoldásának módja, ha vég­re komolyan vennék a bérlete- zést, a közönségszervezést, az üzemekkel, iskolákkal, termelő szövetkezetekkel való együtt­működést. Mégsem mindegy, hogy a nézőtér kihasznált ága évi átlagban kilencven száza­lék-e — mint Lvovban, — avagy sokkalta kevesebb. (Folytatjuk) Vasvári A Ivovi autóbuszgyár futószalagjáról minden órában legör­dül egy ilyen autóbusz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents