Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

4 M AS»LÓ 1962. MÁJUS 2«. Amikor felbomlik a vezetés harmóniája A PÉCSI KESZTYŰGYÁR dolgozóinak több minit 80 szá­zaléka nő. így magát ói érte­tődő, hogy az ebből fakadó éidekeknek megfelelően a vál­lalati pártszervezet, szakszer­vezet élére, sőt a személyzeti ügyek intézésére is női vezető kerüljön. De ebben a felelős- segteijes munkában egy pilla­natra sem szabóid felütnie a fejét sem a határozatlanság­nak, még kevésbé a kivétele­zésnek vagy elfogultságnak. Annál inkább sem. mert ezek bármelyike zavart okoz még egy vérszerint összetartozó csa­ládban is, hát még egy válla­latnál, ahol az összekötő ka­pocs a közös munka, és az eb­ből fakadó egymásrautaltság. Mindezt természetesen eleve­nítheti, megszépítheti a kol- légális összetartás, ami az egyik legszebb tulajdonság­ban, egymás segítésében, pat- ronálásábam nyerhet kifeje­zést. Az is természetes, hogy olyan üzemet lámpával sem találni, ahol minden tekintet­ben ilyen harmónikus lenne a dolgozók egymásközötti viszo­nya, mert ha így mennének a dolgok, talán nem is lenne szükség a gazdaságvezetés, a pártszervezet, a szakszervezet egyes funkcióira, amelyek első sorban arra hivatottak, hogy türelmes nevelő munkával to­vább növeljék a fentebb el­mondott jótulajdonságokat, hogy pillanatnyi megállás nélkül a meggyőző szó, a sa­ját példamutatás erejével nye­segessék a még fellelhető vad­hajtásokat. A TÖRTÉNET, amelyet az alábbiakban a nyilvánosság elé bocsátunk, látszatra talán nem is érdemietoe meg ekkora terjedelmet. Egy panaszos le­véllel kezdődik, amelyre rö­viden is megadhatnánk a kö­vetkező választ: Gerbner László panaszos bérbesorolási reklamációját a kesztyűgyár vezetősége felülvizsgálta és igazgatói döntéssel megnyug­tató módon korrigálta. Sajnos történt azonban egy és más e döntés megvalósuláséiig, amit tanulságként feltétlenül el kell mondanunk. Gertner László körülbelül három éve dolgozott a kesztyű gyár asztalosműhelyében, ami­kor új szaktánsat vettek fel, illetve osztottak be melléje. A személyzeti osztályvezető Ritzl Béláné férjét, amely önmagá­ban nem lett volna hiba, hi­szen semmi kivetni való nincs abban, hogy a férj egyazon vállalatnál kapjon munkát, különösen, ha a beosztásával előnyöket sem élvez munka­társaival szemben. Talán így is történt volna, ha ez csupán a feleségén múlik, aki nagyon helyesen elzárkózott még a gondolatától is a „protekció­nak” és éppen a legkritiku­sabb időpontban, amikor a vállalatnál új bérbesorolás történt. Ez abból is kitűnt, amikor a bérjegyzékben Gert­ner Lászlónak és Ritzl Bélá­nak egyaránt 8,70 forintos óra­bért állapított meg a veze­tőség. Azonban később a leigé- pelt bérlistán módosították az eredeti javaslatot olyképpen, hogy Gertner László órabéré­ből 20 fillért lefaragtak. A panaszos ebbe bele is nyugo­dott volna, de a dolgok me­gint másképp alakultak. Ritzl Béla ugyanis kevesellte 8,70 forintos besorolását és ezt egyenesen a feleségénél rekla­málta. Emiatt természetesen nézeteltérés támadt közöttük, miután Ritzl Béláné nem akart beleavatkozni az esetle­ges újabb bérmódosításba, ami titokzatos módon mégis megtörtént. Méghozzá olykép­pen, hogy Ritzl Béla órabére 9 forintra ugrott, de Gertner lászló rovására, akinek az órabére újabb 10 fillérrel csor­bult meg. REKLAMÁCIÓ LETT A VÉGE. Gertner László egye­nesen az igazgatóhoz fordult sérelmével és ekkor derült fény a titokzatos bérmódosíté- sokra. Sztipápovics József, a vállalat igazgatója felhábo­rodva jelentette ki, hogy nincs tudomása a legújabb besoro­lásról, amit különben is az ő aláírása, jóváhagyása nél­kül senkinek nem áll jogában megváltoztatni. Hogyan tör­tént meg mégis az új bérren­dezés? A rendkívül zűrzavaros históriának csak a lényegét is­mertetjük. Ritzl Béla az előbbi munka- helyéről már 8,50 forintos óra bérrel jött át, s ezt itt is te­kintetbe kellett venni a be­sorolásnál. így .történhetett meg, hogy az új rendezésnél (a bérfeszültség elkerülése vé- gett) egyszerre emelték fel a két azonos munkakörben dol­gozó asztalos fizetését. Azon­ban Bezensek Antalné, a vál­lalat párttitfcára, Tóth Jó­zsefbe ü. b. elnök nem ér­tett egyet az egyenlő bérren­dezéssel, amit az igazgatóval, továbbá Bán Tibor művezető­vel, Kruller János műszaki osztályvezetővel történt meg­állapodás alapján a két mun­kás fizetését 8,50 forintra, il­letve 8,70 forintra módosítot­tak Ritzl Béla javára. Milyen alapon?’ Azzal az érveléssel, hogy Gertner Lászlóval a ko­rábbi években sok baja volt a vállalatnak. Fegyelmezetlen magatartásával (késének, iga­zolatlan mulasztások, családi problémák) nem lehet jog­címe ugyanolyan elbírálásra, illetve bérezésire mint Ritzl Bélának. Ezt a különbséget fejezte ki hát kettőjük közötti 20 filléres bérdifferencia. Igen ám, de miért volt szükség arra, hogy néhány nappal később újra elővegyék ezeket az érveléseket, amit már szűkebb körben az igaz­gató mellőzésével állapítottak meg és javítottak át 9 forint­ra Ritz Béla javára? Súlyos­bítja e jogtalan eljárást, hogy az új listát aláíratták az igaz­gatóval is, aki abban a tu­datban szignálta, hogy a még általa jóváhagyott eredeti bér­listáról van szó, noha min­denképpen ellenőriznie kellett volna. De egyáltalán hogyan hozhatott ilyen javaslatot a párttitkár, az ü. b. elnök, a művezető és mindazok, akik a későbbi egyeztető bizottsági jegyzőkönyv szerint maguk is úgy látták, hogy Gertner László magatartásában, mun­kához való viszonyában kéz­zelfogható, kimutatható javulás történt. Ezt a jegyzőkönyvet mindannyian alá is írták. TERMÉSZETESEN Gertner László sem „fehér bárány” a dolgok alakuláséban. Az egyez­tető bizottsági ülésen helyte­len és bajosan bizonyítható váddal illette Ritzl Bélánét. „Felelőssége tudatában” ki­jelentette, hogy Ritzl Béláné, azzal „prortezsólta” be a férjét már az előbbi munkahelyére, a Sápiaméba is, hogy „ellen­szolgáltatásként” a gépgyári műszaki vezetők feleségeit al­kalmazta a Kesztyűgyárban. A helytelenségre, sajnos helyte­lenséggel válaszolt Riitzl Bé­lámé is: Maga elé citálta Gert­ner Lászlót és felelősségre vonta az alaptalan vádért. Ez idáig rendben is lenne, de „kontraképpen” legalább olyan hibát követett , mint Gert­ner László. Emelt hangon 6 is „beolvasott”: — „Ha sokat jár a szája, kikutatom, miért jött el ötvenhatban az Építők­től ...” Kinek kellett ez, mire kel­lett mindez? Egyáltalán ho­gyan fajulhattak idáig a dol­gok, amelyek ma már köz­ponti témáiként foglalkoztat­ják a gyár egész kollektíváját. A Kesztyűgyár dolgozói szélté- ben-hosszában arról beszél­nek, hogy a párttikár, az ü. b.- elnök, a személyzetis elvtelen, jogtalan kivételezéseket tesz, munkás és munkás között és olyan ügyeket ráncigái elő a múltból, amelyek már rég túlélték magukat s amelyek jobb híján csak arra jók, hogy elnémítsák vele a reklamáló, a bíráló szót. E miértekre azután megadta a választ a gyár gazdasági és politikád vezetőinek legutóbbi értekezlete, amelyen szánté drasztikus mezítelenséggel bújtak elő azok a hibák, azok a súlyos fogyatékosságok, amelyek táptalajt adtak a fentebbi zűrzavaros ügy alaku­lásához, elmérgesítéséhez. Ezen az értekezletem derült ki, hogy az igazgató, valamint a gyári pártszervezet, illetve tömeg­szervezet vezetői között is megengedhetetlen, alapjaiban rossz, a személyeskedés min­den jegyét megán hordozó kapcsolat áll fenn. A kommu­nista vezetőkre jellemző nyílt és egymás szemébe mondott vélemény, kritika helyett egy­más hátamögött zajló intrikus hangú vélemények, megjegy­zéseit jellemzik ezt a kapcso­latot, amely hovatovább tűr­hetetlen stádiumba jutott. Ez azután nemcsak a „Gertner ügyben” fajult idáig, hanem más vonatkozásban is. Súlyos nézeteltérések vannak a szo­cialista brigádmozgalom for­mai, tartalmi irányítása, érté­kelése, kézbentartása körül is, amiben a gyár vezetője, párt- titkára, valamint az. ü. b,-el- nök között egymástól homlok- egyenest. eltérő elvi és gyakor­lati vélemények váltogatják egymást. Ez az összehangolat­lan egymást meg nem "értő állapot aztán mi máshoz ve­zethet, mint a már ismert igen jelentős tervlemaradás­hoz, amelynek következéskép­pen a népgazdaság és végső fokon a gyár dolgozói isszák meg a levét. Úgy gondoljuk, nincs szük­ség arra, hogy valamiféle vég­következtetést, tanulságot von­junk le az elmondottakból, amikor azok mindegyike önön magából vonja le a következ­tetéseket, a tanulságokat. De egyet meg kell jegeyznünk, ha az közhelynek hangzik is. AMIKOR ARRÓL BESZÉ­LÜNK, hogy meg kell valósí­tanunk. fel keil építenünk a szocializmust, mindig hozzá­tesszük, hogy az csak a dol­gozók meggyőződésből fakadó aktív hozzájárulásával lehet­séges. De ez üres jelszó, frázis marad azokban az üzemekben, ahol a vezetők még egymás között sem tudnak közös ne­vezőre jutni. Ezen pedig ér­demes elgondolkodni. Pálinkás György A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat Járműboltja ötféle motor­ból, motorkerékpáralkatrészekböl, kerékpárokból kiállítási rendezett Pécsett a Kossuth Lajos u. 9. szám alatt. A kiállí­tás május 27-én zár, azt követően valószínűleg üveg es por­celán kiállítás nyílik majd ugyanitt. A pécs-baranyai szo.idan- tási hónap gyűlés-sorozatát a Hazafias Népfront Pécs-Gyár­városban nyitotta meg, ahol Aczél György elvtárs, a mű­0 paraj és zöídsaláta után rövidesen uborkát is szálig piacra a nagyárpádi termelőszövetkezet Közel a város Nagyárpád­hoz, s így különösen fontos, hogy minél több zöldárut ter­meljenek az Űj Alkotmány termelőszövetkezetiben. A szál­lítás nem okoz problémát, s így fél óra alatt a piacra, a fogyasztóikhoz kerülhet a fris­sen szedett áru. A nagyárpádiak minden szerdán és szombaton árulnak a piacon, de a koratavaszi csemegék jelentős részét a MÉK-nek szállítják. A tsz ker­tészetét 12 holdról 16 holdra növeli, s így az eddiginél több zöldfélét termelnek. A közelmúltban mintegy 800 ezer palántát ültettek ki a földekre, amelyből hat hol­dat állandóan öntöznek. A re­tek és paraj már elfogyott, a zöldsalátából azonban állan­dóan szállítanak. Még el se fogyott a fejessaláta, a másik táblán már zöldül utána az új. Virágzik a tök is, amely azonban nagyon megsínyli a hűvös időjárást. Meleg kéne a melegágyi uborkára is, amelyből már két hét múlva piacra szeretnének szállítani. Az 5 hold paradicsom, 1 hold paprika mellett sok hagyma és káposztaféle is lesz. A saláta helyére mintegy 6 fajta, fehér, sárga és lila nemes krizantém kerül, amelyet, mivel közel a temető, nagyon keresnek ősz­szel, velődésügyi miniszter e’söv,s- lyettese Kubáról mon-i' él­ménybeszámolót. Ezt -iö e- tően Pécsett, Komlón. Bc.y- ban nagyszabású szolidaritási napokon találkoztak a me­gyénkbe látogató külföldi ösz­töndíjas diákokkal a fiatalok százai és jelenleg megyesze.te tovább folynak a szolidaritási békegyűlések, amelyeken az elnyomás alatt sínylődő né­pekkel fejezik ki együttérzé­süket Pécs-Baranya lakosa: V Hazafias Népfront Pécsett 63 helyen rendez területi gyűlé­seket, a megyében pedig m-'r.d a 324 községben lesznek szo­lidaritási napok, illetve estek, amelyeken a Hazafias Nép­front vezetői, aktívái, ország­gyűlési képviselők, közé éti vezetők mondanak beszédeket. A gyűléseken foglalkoznak a spanyolországi bányászok hősi sztrájkharcával is, az Orszá­gos Béketanácshoz már ed­dig is több összejövetelről küldtek a spanyol, az iráni, a partugál és más elnyomott né­pek iránti szolidaritást kife­jező és az elnyomás ellen til­takozó táviratokat. 3Ci a (6 p a í'ti ? Mi legyen a foglalkozása? — Alacsony vagy magas? A tanult ember az „ideál44 Nagymamám mesélte egy­szer régen: „Tudod fiam, én valaha csinos lány voltam és még sem jó parti. Mert sze­génynek születtem és abban az időben nem asszonyhoz, ha nem vagyonhoz házasodtak”. Igen, a vagyon. Szegény és gazdag, módos legény és sze­gény lány, — bármennyire is szerették egymást — a hozo­mány volt a döntő. Régen a szülők már előre számították, a fiúnak ezt vagy azt a lányt kell elvennie, a lánynak eh­hez, vagy ahhoz a fiúhoz kell hozzámennie — hadd gyarapod jón a vagyon. Hogy nem sze­retik egymást? Nem sokat szó mított az „úrhatnám világ­ban”. Ezer és ezer házasságnak volt szinte egyetlen előfelté­tele: vagyonos legyen a jö­vendőbeli! Fordult azóta a világ és megváltozott a szemlélet. De ne vágjunk a dolgok elé­be. Tegyük fel a címben leírt kérdést néhány mai lánynak, vajon mit válaszolnak rá? El­sőnek Gross Mária jegyzőkönyvvezetőhöz, ti megyei és járási bíróság KISZ titkárához állítottunk be a kérdéssel. Sárgafedelú dossziékat rendezgetett író­asztalán. valamennyi bírósági ügy. a legtöbbjének bírósági I tárgyalásáról szóló jegyzőköny ‘ vét ő készítette. Először meg­Festő szakmunkásokat ke­res felvételre a Pécsi Ve­gyesipari Vállalat. Jelent­kezés: Irányi Dániel tér 9 18898 lepte a kérdés, de aztán meg­fontoltan válaszol. — Ki a jó parti? A kérdés egy kicsit idegenül hangzik- Jó partinak régen a vagyonos nő, vagy férfi számított. En­nek a szónak ma már szinte elavult a jelentése. Kit is kép zelek el férjnek? Milyen ala­pon jöhet létre egy mai érte­lemben vett jó házasság? Azt hiszem a legfontosabb alapja — a szerelem, a szeretet, az egymás iránti vonzódás. Ez azonban nem elég. Vélemé­nyem szerint a kölcsönös tisztelet is lényeges. Is­merjék a házasulandók egy­mást. Ne a hirtelen fellángo­lás legyen egyetlen indítéka a házasságnak. Műveltségi té­ren pedig ne legyen nagy el­térés. A fiú foglalkozása? Azt hiszem ez nem számít. Bár ér­dekes tapasztalat, hogy például itt a bíróságon nagyon sok bírónak pedagógus a felesége. Ügy látszik ez a két hivatás — mindkettő lényegében neve­léssel foglalkozik — kiegészí­ti egymást. Mosolyog, amikor arról fag­gatom, hogy szőke, vagy fe­ketehajú férfi-e az elképzelé­se, magas-e vagy alacsony? — Bizonyos mértékig a kül­ső is számít. Legyen a férjem kicsit magasabb nálam és eb­ben a kérdésben azt hiszem általában a többi lányok is ha ponlóan vélekednek. Aztán természetesen némi korkü­lönbségnek is lenni kell, úgy l vélem, az a helyes, ha férfi ■ 5—10 évvel idősebb. Szó kerül az anyagiakról is. — Vagyon?! Ezt sem lehet számításon kívül hagyni, bár a szónak nem a régi értelmé­re gondolok. A mai fiatalok­nak legfőbb vagyonuk a tudás. Ez mindennél többet ér. S egy igen lényeges dolog; ma a tu­dás megszerezhető. Legyen a házaspár lényegében azonos műveltségű. Viniss Mária kesztyűvarrónő Ugyancsak meglepődik a kérdésen, de azonnal kész a válasz. — Becsületes munkás le­gyen. Nem a szépség a fontos, hanem a megértés. Legyen egyszerű, de határozott és meggondolt. És igyekezzék mi nél több műveltségre szert tenni. Én szocialista brigád­ban dolgozom — látom, hogy a tudás mennyit számít. A Közgazdasági Technikumba járok, mert érzem — tanulás nélkül ma már jó munkás is csak ideig-óráig lehet az em­ber. Jó szakmája legyen és szakmájához értsen. Hogy mi legyen a foglalkozása? Azt hi szem ezt nem lehet kikötni, de nem is érdekes. Vagyon?! Ne! Majd közösen megszerezzük, •’zükséaünk van. Ket­ten dolgozunk — az otthon ki alakítása nem megoldhatatlan probléma. S még egy. Vannak mai fiatalok, akik minden ke resetüket szinte felélik, pedig jobb beosztással soTÍkal több­re tellene. Nekem özvegy édesanyám van, de még így is jól beosztjuk keresetemet. Egy lány azért úgy menjen férj­hez, hogy néhány ruhája, eset­leg bútora azért legyen. — Milyen legyen a fiú? Ko­moly fiút képzelek el, akivel megértem magam. Legyen művelt, szeresse a könyveket. Én nagyon sokat költők köny vekre, megvan a Jókai soro­zatból 12 darab, a verseket is nagyon szeretem. Legyen jó- kedélyű, de ha a körülmény úgy kívánja — a legkomo­lyabb dolgokról is lehessen ve le beszélni. És szeressen. Köt csönös szeretet nélkül nincs jó házasság. Én valahogy így képezelem el a jó partit. Dalnoki Felicia A Leővoey gimnáziumba ép­pen akkor toppantam be, ami­kor az érettségizők az érett­ségi dolgozatot írták. Fehér- blúzos, matrózgalléros lá­nyok lapozgatták a szótárt, a levegő tele izgalommal. A IV. d. osztályból elsőnek Dal­noki Felicia végzett a dolgo­zattal. Egyetemre szeretne men ni, kitűnő tanuló, kutatóorvos akar lenni. Komoly lány, ta­nulásban is, terveiben is. Meglepi a kérdés. — őszintén mondva, ezzel még nem foglalkoztam — kezdi, de aztán mégis csak adódik elképzelése. — Művelt legyen a fiú — foglalkozás nem számit. Tanulni mindig van mód és lehetőség, tanulni so­ha sem késő. A tudás nem mindig foglalkozáshoz kötött. Szeretet és megértés legyen kölcsönös ... Alapfelfogás­ban, életszemléletben egy ta­lajon álljunk... Elpirul. — Nem, hiáb a ■g korai. Majd később ... Szabó Edit <5 is most végzett . a laUn dolgozattal. Még arcán i. iz­galom. Kerekre nyitja a re­mét amikor a kérdést felte­szem. — Véleményem szerint m n den kislány először nézzen ml gába, lássa, hogy mennyit ér. Ehhez képest keressen magú­nak élettársat. Ügy képzelem, hogy a férj hasonló művelt­ségű legyen. A Pedagógiai FJ iskolát akarom elvégezni, el­képzelem, hogy férjem is pe­dagógus lesz. Persze, ezt előre kikötni lehetetlen. Szeressük egymást. Ne legyen papucs, — mert az nem férfias. Pere e azért túlságosan önálló se le­gyen. Egyedül nem engedi m sehova és programot mindig közösen készítsünk. Vagyon? Nem. Mindketten keresünk. — előttünk a jövő, az élet. A mai vagyon a tu­dás, a megértés s azt hiszem, ha ez megvan, nincs az a pénz ami ezt pótolhatná. Íme a válaszok. Nem szé­pítettem, úgy írtam, ahogy el mondották. Kitűnik a válaszok bál: nem felelőtlenül látják az életet. A válaszok egyik leg­lényegesebb vonása: tanult élettárs az elképzelésük. A ri'-i foglalkozása? Egyiket sem érdekli különösen. Mondot­ták, lehet az kőműves, laka­tos, tervező, orvos, gépkocsi- vezető, szinte az összes szak­mát felsorolták. Csak becsü­letes, komoly ember legyen. És szeressék egymást. Érdekes lenne egy mérik körriport is: vajon a fiúk mi­lyennek képzelik az eljöven" dő feleségüket? CARAY FERENC * Négyszáz helyen tartanait «yűlé»e! el Baranyában és Pécset! a szolidaritási hónap időszakában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents