Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-20 / 116. szám
4 M AS»LÓ 1962. MÁJUS 2«. Amikor felbomlik a vezetés harmóniája A PÉCSI KESZTYŰGYÁR dolgozóinak több minit 80 százaléka nő. így magát ói értetődő, hogy az ebből fakadó éidekeknek megfelelően a vállalati pártszervezet, szakszervezet élére, sőt a személyzeti ügyek intézésére is női vezető kerüljön. De ebben a felelős- segteijes munkában egy pillanatra sem szabóid felütnie a fejét sem a határozatlanságnak, még kevésbé a kivételezésnek vagy elfogultságnak. Annál inkább sem. mert ezek bármelyike zavart okoz még egy vérszerint összetartozó családban is, hát még egy vállalatnál, ahol az összekötő kapocs a közös munka, és az ebből fakadó egymásrautaltság. Mindezt természetesen elevenítheti, megszépítheti a kol- légális összetartás, ami az egyik legszebb tulajdonságban, egymás segítésében, pat- ronálásábam nyerhet kifejezést. Az is természetes, hogy olyan üzemet lámpával sem találni, ahol minden tekintetben ilyen harmónikus lenne a dolgozók egymásközötti viszonya, mert ha így mennének a dolgok, talán nem is lenne szükség a gazdaságvezetés, a pártszervezet, a szakszervezet egyes funkcióira, amelyek első sorban arra hivatottak, hogy türelmes nevelő munkával tovább növeljék a fentebb elmondott jótulajdonságokat, hogy pillanatnyi megállás nélkül a meggyőző szó, a saját példamutatás erejével nyesegessék a még fellelhető vadhajtásokat. A TÖRTÉNET, amelyet az alábbiakban a nyilvánosság elé bocsátunk, látszatra talán nem is érdemietoe meg ekkora terjedelmet. Egy panaszos levéllel kezdődik, amelyre röviden is megadhatnánk a következő választ: Gerbner László panaszos bérbesorolási reklamációját a kesztyűgyár vezetősége felülvizsgálta és igazgatói döntéssel megnyugtató módon korrigálta. Sajnos történt azonban egy és más e döntés megvalósuláséiig, amit tanulságként feltétlenül el kell mondanunk. Gertner László körülbelül három éve dolgozott a kesztyű gyár asztalosműhelyében, amikor új szaktánsat vettek fel, illetve osztottak be melléje. A személyzeti osztályvezető Ritzl Béláné férjét, amely önmagában nem lett volna hiba, hiszen semmi kivetni való nincs abban, hogy a férj egyazon vállalatnál kapjon munkát, különösen, ha a beosztásával előnyöket sem élvez munkatársaival szemben. Talán így is történt volna, ha ez csupán a feleségén múlik, aki nagyon helyesen elzárkózott még a gondolatától is a „protekciónak” és éppen a legkritikusabb időpontban, amikor a vállalatnál új bérbesorolás történt. Ez abból is kitűnt, amikor a bérjegyzékben Gertner Lászlónak és Ritzl Bélának egyaránt 8,70 forintos órabért állapított meg a vezetőség. Azonban később a leigé- pelt bérlistán módosították az eredeti javaslatot olyképpen, hogy Gertner László órabéréből 20 fillért lefaragtak. A panaszos ebbe bele is nyugodott volna, de a dolgok megint másképp alakultak. Ritzl Béla ugyanis kevesellte 8,70 forintos besorolását és ezt egyenesen a feleségénél reklamálta. Emiatt természetesen nézeteltérés támadt közöttük, miután Ritzl Béláné nem akart beleavatkozni az esetleges újabb bérmódosításba, ami titokzatos módon mégis megtörtént. Méghozzá olyképpen, hogy Ritzl Béla órabére 9 forintra ugrott, de Gertner lászló rovására, akinek az órabére újabb 10 fillérrel csorbult meg. REKLAMÁCIÓ LETT A VÉGE. Gertner László egyenesen az igazgatóhoz fordult sérelmével és ekkor derült fény a titokzatos bérmódosíté- sokra. Sztipápovics József, a vállalat igazgatója felháborodva jelentette ki, hogy nincs tudomása a legújabb besorolásról, amit különben is az ő aláírása, jóváhagyása nélkül senkinek nem áll jogában megváltoztatni. Hogyan történt meg mégis az új bérrendezés? A rendkívül zűrzavaros históriának csak a lényegét ismertetjük. Ritzl Béla az előbbi munka- helyéről már 8,50 forintos óra bérrel jött át, s ezt itt is tekintetbe kellett venni a besorolásnál. így .történhetett meg, hogy az új rendezésnél (a bérfeszültség elkerülése vé- gett) egyszerre emelték fel a két azonos munkakörben dolgozó asztalos fizetését. Azonban Bezensek Antalné, a vállalat párttitfcára, Tóth Józsefbe ü. b. elnök nem értett egyet az egyenlő bérrendezéssel, amit az igazgatóval, továbbá Bán Tibor művezetővel, Kruller János műszaki osztályvezetővel történt megállapodás alapján a két munkás fizetését 8,50 forintra, illetve 8,70 forintra módosítottak Ritzl Béla javára. Milyen alapon?’ Azzal az érveléssel, hogy Gertner Lászlóval a korábbi években sok baja volt a vállalatnak. Fegyelmezetlen magatartásával (késének, igazolatlan mulasztások, családi problémák) nem lehet jogcíme ugyanolyan elbírálásra, illetve bérezésire mint Ritzl Bélának. Ezt a különbséget fejezte ki hát kettőjük közötti 20 filléres bérdifferencia. Igen ám, de miért volt szükség arra, hogy néhány nappal később újra elővegyék ezeket az érveléseket, amit már szűkebb körben az igazgató mellőzésével állapítottak meg és javítottak át 9 forintra Ritz Béla javára? Súlyosbítja e jogtalan eljárást, hogy az új listát aláíratták az igazgatóval is, aki abban a tudatban szignálta, hogy a még általa jóváhagyott eredeti bérlistáról van szó, noha mindenképpen ellenőriznie kellett volna. De egyáltalán hogyan hozhatott ilyen javaslatot a párttitkár, az ü. b. elnök, a művezető és mindazok, akik a későbbi egyeztető bizottsági jegyzőkönyv szerint maguk is úgy látták, hogy Gertner László magatartásában, munkához való viszonyában kézzelfogható, kimutatható javulás történt. Ezt a jegyzőkönyvet mindannyian alá is írták. TERMÉSZETESEN Gertner László sem „fehér bárány” a dolgok alakuláséban. Az egyeztető bizottsági ülésen helytelen és bajosan bizonyítható váddal illette Ritzl Bélánét. „Felelőssége tudatában” kijelentette, hogy Ritzl Béláné, azzal „prortezsólta” be a férjét már az előbbi munkahelyére, a Sápiaméba is, hogy „ellenszolgáltatásként” a gépgyári műszaki vezetők feleségeit alkalmazta a Kesztyűgyárban. A helytelenségre, sajnos helytelenséggel válaszolt Riitzl Bélámé is: Maga elé citálta Gertner Lászlót és felelősségre vonta az alaptalan vádért. Ez idáig rendben is lenne, de „kontraképpen” legalább olyan hibát követett , mint Gertner László. Emelt hangon 6 is „beolvasott”: — „Ha sokat jár a szája, kikutatom, miért jött el ötvenhatban az Építőktől ...” Kinek kellett ez, mire kellett mindez? Egyáltalán hogyan fajulhattak idáig a dolgok, amelyek ma már központi témáiként foglalkoztatják a gyár egész kollektíváját. A Kesztyűgyár dolgozói szélté- ben-hosszában arról beszélnek, hogy a párttikár, az ü. b.- elnök, a személyzetis elvtelen, jogtalan kivételezéseket tesz, munkás és munkás között és olyan ügyeket ráncigái elő a múltból, amelyek már rég túlélték magukat s amelyek jobb híján csak arra jók, hogy elnémítsák vele a reklamáló, a bíráló szót. E miértekre azután megadta a választ a gyár gazdasági és politikád vezetőinek legutóbbi értekezlete, amelyen szánté drasztikus mezítelenséggel bújtak elő azok a hibák, azok a súlyos fogyatékosságok, amelyek táptalajt adtak a fentebbi zűrzavaros ügy alakulásához, elmérgesítéséhez. Ezen az értekezletem derült ki, hogy az igazgató, valamint a gyári pártszervezet, illetve tömegszervezet vezetői között is megengedhetetlen, alapjaiban rossz, a személyeskedés minden jegyét megán hordozó kapcsolat áll fenn. A kommunista vezetőkre jellemző nyílt és egymás szemébe mondott vélemény, kritika helyett egymás hátamögött zajló intrikus hangú vélemények, megjegyzéseit jellemzik ezt a kapcsolatot, amely hovatovább tűrhetetlen stádiumba jutott. Ez azután nemcsak a „Gertner ügyben” fajult idáig, hanem más vonatkozásban is. Súlyos nézeteltérések vannak a szocialista brigádmozgalom formai, tartalmi irányítása, értékelése, kézbentartása körül is, amiben a gyár vezetője, párt- titkára, valamint az. ü. b,-el- nök között egymástól homlok- egyenest. eltérő elvi és gyakorlati vélemények váltogatják egymást. Ez az összehangolatlan egymást meg nem "értő állapot aztán mi máshoz vezethet, mint a már ismert igen jelentős tervlemaradáshoz, amelynek következésképpen a népgazdaság és végső fokon a gyár dolgozói isszák meg a levét. Úgy gondoljuk, nincs szükség arra, hogy valamiféle végkövetkeztetést, tanulságot vonjunk le az elmondottakból, amikor azok mindegyike önön magából vonja le a következtetéseket, a tanulságokat. De egyet meg kell jegeyznünk, ha az közhelynek hangzik is. AMIKOR ARRÓL BESZÉLÜNK, hogy meg kell valósítanunk. fel keil építenünk a szocializmust, mindig hozzátesszük, hogy az csak a dolgozók meggyőződésből fakadó aktív hozzájárulásával lehetséges. De ez üres jelszó, frázis marad azokban az üzemekben, ahol a vezetők még egymás között sem tudnak közös nevezőre jutni. Ezen pedig érdemes elgondolkodni. Pálinkás György A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat Járműboltja ötféle motorból, motorkerékpáralkatrészekböl, kerékpárokból kiállítási rendezett Pécsett a Kossuth Lajos u. 9. szám alatt. A kiállítás május 27-én zár, azt követően valószínűleg üveg es porcelán kiállítás nyílik majd ugyanitt. A pécs-baranyai szo.idan- tási hónap gyűlés-sorozatát a Hazafias Népfront Pécs-Gyárvárosban nyitotta meg, ahol Aczél György elvtárs, a mű0 paraj és zöídsaláta után rövidesen uborkát is szálig piacra a nagyárpádi termelőszövetkezet Közel a város Nagyárpádhoz, s így különösen fontos, hogy minél több zöldárut termeljenek az Űj Alkotmány termelőszövetkezetiben. A szállítás nem okoz problémát, s így fél óra alatt a piacra, a fogyasztóikhoz kerülhet a frissen szedett áru. A nagyárpádiak minden szerdán és szombaton árulnak a piacon, de a koratavaszi csemegék jelentős részét a MÉK-nek szállítják. A tsz kertészetét 12 holdról 16 holdra növeli, s így az eddiginél több zöldfélét termelnek. A közelmúltban mintegy 800 ezer palántát ültettek ki a földekre, amelyből hat holdat állandóan öntöznek. A retek és paraj már elfogyott, a zöldsalátából azonban állandóan szállítanak. Még el se fogyott a fejessaláta, a másik táblán már zöldül utána az új. Virágzik a tök is, amely azonban nagyon megsínyli a hűvös időjárást. Meleg kéne a melegágyi uborkára is, amelyből már két hét múlva piacra szeretnének szállítani. Az 5 hold paradicsom, 1 hold paprika mellett sok hagyma és káposztaféle is lesz. A saláta helyére mintegy 6 fajta, fehér, sárga és lila nemes krizantém kerül, amelyet, mivel közel a temető, nagyon keresnek őszszel, velődésügyi miniszter e’söv,s- lyettese Kubáról mon-i' élménybeszámolót. Ezt -iö e- tően Pécsett, Komlón. Bc.y- ban nagyszabású szolidaritási napokon találkoztak a megyénkbe látogató külföldi ösztöndíjas diákokkal a fiatalok százai és jelenleg megyesze.te tovább folynak a szolidaritási békegyűlések, amelyeken az elnyomás alatt sínylődő népekkel fejezik ki együttérzésüket Pécs-Baranya lakosa: V Hazafias Népfront Pécsett 63 helyen rendez területi gyűléseket, a megyében pedig m-'r.d a 324 községben lesznek szolidaritási napok, illetve estek, amelyeken a Hazafias Népfront vezetői, aktívái, országgyűlési képviselők, közé éti vezetők mondanak beszédeket. A gyűléseken foglalkoznak a spanyolországi bányászok hősi sztrájkharcával is, az Országos Béketanácshoz már eddig is több összejövetelről küldtek a spanyol, az iráni, a partugál és más elnyomott népek iránti szolidaritást kifejező és az elnyomás ellen tiltakozó táviratokat. 3Ci a (6 p a í'ti ? Mi legyen a foglalkozása? — Alacsony vagy magas? A tanult ember az „ideál44 Nagymamám mesélte egyszer régen: „Tudod fiam, én valaha csinos lány voltam és még sem jó parti. Mert szegénynek születtem és abban az időben nem asszonyhoz, ha nem vagyonhoz házasodtak”. Igen, a vagyon. Szegény és gazdag, módos legény és szegény lány, — bármennyire is szerették egymást — a hozomány volt a döntő. Régen a szülők már előre számították, a fiúnak ezt vagy azt a lányt kell elvennie, a lánynak ehhez, vagy ahhoz a fiúhoz kell hozzámennie — hadd gyarapod jón a vagyon. Hogy nem szeretik egymást? Nem sokat szó mított az „úrhatnám világban”. Ezer és ezer házasságnak volt szinte egyetlen előfeltétele: vagyonos legyen a jövendőbeli! Fordult azóta a világ és megváltozott a szemlélet. De ne vágjunk a dolgok elébe. Tegyük fel a címben leírt kérdést néhány mai lánynak, vajon mit válaszolnak rá? Elsőnek Gross Mária jegyzőkönyvvezetőhöz, ti megyei és járási bíróság KISZ titkárához állítottunk be a kérdéssel. Sárgafedelú dossziékat rendezgetett íróasztalán. valamennyi bírósági ügy. a legtöbbjének bírósági I tárgyalásáról szóló jegyzőköny ‘ vét ő készítette. Először megFestő szakmunkásokat keres felvételre a Pécsi Vegyesipari Vállalat. Jelentkezés: Irányi Dániel tér 9 18898 lepte a kérdés, de aztán megfontoltan válaszol. — Ki a jó parti? A kérdés egy kicsit idegenül hangzik- Jó partinak régen a vagyonos nő, vagy férfi számított. Ennek a szónak ma már szinte elavult a jelentése. Kit is kép zelek el férjnek? Milyen alapon jöhet létre egy mai értelemben vett jó házasság? Azt hiszem a legfontosabb alapja — a szerelem, a szeretet, az egymás iránti vonzódás. Ez azonban nem elég. Véleményem szerint a kölcsönös tisztelet is lényeges. Ismerjék a házasulandók egymást. Ne a hirtelen fellángolás legyen egyetlen indítéka a házasságnak. Műveltségi téren pedig ne legyen nagy eltérés. A fiú foglalkozása? Azt hiszem ez nem számít. Bár érdekes tapasztalat, hogy például itt a bíróságon nagyon sok bírónak pedagógus a felesége. Ügy látszik ez a két hivatás — mindkettő lényegében neveléssel foglalkozik — kiegészíti egymást. Mosolyog, amikor arról faggatom, hogy szőke, vagy feketehajú férfi-e az elképzelése, magas-e vagy alacsony? — Bizonyos mértékig a külső is számít. Legyen a férjem kicsit magasabb nálam és ebben a kérdésben azt hiszem általában a többi lányok is ha ponlóan vélekednek. Aztán természetesen némi korkülönbségnek is lenni kell, úgy l vélem, az a helyes, ha férfi ■ 5—10 évvel idősebb. Szó kerül az anyagiakról is. — Vagyon?! Ezt sem lehet számításon kívül hagyni, bár a szónak nem a régi értelmére gondolok. A mai fiataloknak legfőbb vagyonuk a tudás. Ez mindennél többet ér. S egy igen lényeges dolog; ma a tudás megszerezhető. Legyen a házaspár lényegében azonos műveltségű. Viniss Mária kesztyűvarrónő Ugyancsak meglepődik a kérdésen, de azonnal kész a válasz. — Becsületes munkás legyen. Nem a szépség a fontos, hanem a megértés. Legyen egyszerű, de határozott és meggondolt. És igyekezzék mi nél több műveltségre szert tenni. Én szocialista brigádban dolgozom — látom, hogy a tudás mennyit számít. A Közgazdasági Technikumba járok, mert érzem — tanulás nélkül ma már jó munkás is csak ideig-óráig lehet az ember. Jó szakmája legyen és szakmájához értsen. Hogy mi legyen a foglalkozása? Azt hi szem ezt nem lehet kikötni, de nem is érdekes. Vagyon?! Ne! Majd közösen megszerezzük, •’zükséaünk van. Ketten dolgozunk — az otthon ki alakítása nem megoldhatatlan probléma. S még egy. Vannak mai fiatalok, akik minden ke resetüket szinte felélik, pedig jobb beosztással soTÍkal többre tellene. Nekem özvegy édesanyám van, de még így is jól beosztjuk keresetemet. Egy lány azért úgy menjen férjhez, hogy néhány ruhája, esetleg bútora azért legyen. — Milyen legyen a fiú? Komoly fiút képzelek el, akivel megértem magam. Legyen művelt, szeresse a könyveket. Én nagyon sokat költők köny vekre, megvan a Jókai sorozatból 12 darab, a verseket is nagyon szeretem. Legyen jó- kedélyű, de ha a körülmény úgy kívánja — a legkomolyabb dolgokról is lehessen ve le beszélni. És szeressen. Köt csönös szeretet nélkül nincs jó házasság. Én valahogy így képezelem el a jó partit. Dalnoki Felicia A Leővoey gimnáziumba éppen akkor toppantam be, amikor az érettségizők az érettségi dolgozatot írták. Fehér- blúzos, matrózgalléros lányok lapozgatták a szótárt, a levegő tele izgalommal. A IV. d. osztályból elsőnek Dalnoki Felicia végzett a dolgozattal. Egyetemre szeretne men ni, kitűnő tanuló, kutatóorvos akar lenni. Komoly lány, tanulásban is, terveiben is. Meglepi a kérdés. — őszintén mondva, ezzel még nem foglalkoztam — kezdi, de aztán mégis csak adódik elképzelése. — Művelt legyen a fiú — foglalkozás nem számit. Tanulni mindig van mód és lehetőség, tanulni soha sem késő. A tudás nem mindig foglalkozáshoz kötött. Szeretet és megértés legyen kölcsönös ... Alapfelfogásban, életszemléletben egy talajon álljunk... Elpirul. — Nem, hiáb a ■g korai. Majd később ... Szabó Edit <5 is most végzett . a laUn dolgozattal. Még arcán i. izgalom. Kerekre nyitja a remét amikor a kérdést felteszem. — Véleményem szerint m n den kislány először nézzen ml gába, lássa, hogy mennyit ér. Ehhez képest keressen magúnak élettársat. Ügy képzelem, hogy a férj hasonló műveltségű legyen. A Pedagógiai FJ iskolát akarom elvégezni, elképzelem, hogy férjem is pedagógus lesz. Persze, ezt előre kikötni lehetetlen. Szeressük egymást. Ne legyen papucs, — mert az nem férfias. Pere e azért túlságosan önálló se legyen. Egyedül nem engedi m sehova és programot mindig közösen készítsünk. Vagyon? Nem. Mindketten keresünk. — előttünk a jövő, az élet. A mai vagyon a tudás, a megértés s azt hiszem, ha ez megvan, nincs az a pénz ami ezt pótolhatná. Íme a válaszok. Nem szépítettem, úgy írtam, ahogy el mondották. Kitűnik a válaszok bál: nem felelőtlenül látják az életet. A válaszok egyik leglényegesebb vonása: tanult élettárs az elképzelésük. A ri'-i foglalkozása? Egyiket sem érdekli különösen. Mondották, lehet az kőműves, lakatos, tervező, orvos, gépkocsi- vezető, szinte az összes szakmát felsorolták. Csak becsületes, komoly ember legyen. És szeressék egymást. Érdekes lenne egy mérik körriport is: vajon a fiúk milyennek képzelik az eljöven" dő feleségüket? CARAY FERENC * Négyszáz helyen tartanait «yűlé»e! el Baranyában és Pécset! a szolidaritási hónap időszakában