Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

»«. Április is. fl'APl© AZ ORSZÁG 03 ARCA KULTÚRA IPAR MEZŐGAZDASÁG KULTÚRA IPAR MEZŐGAZDASÁG KULTÚRA IPAR MEZŐ IPAR MEZŐGAZDASÁG KULTÚRA IPAR MEZŐGAZDASÁG KULTÚRA IPAR MEZŐGAZDASÁG A turcwi energetikai kombinát építkezése Bozena-Rychlik-Jankowska fiatal olsztyni képzőművésznő nemrég Milánóban első helyen, végzett a nemzetközi testvé- íltség témájára kiírt plakátpályázaton. — Képiinfcim: Boze- tta-ll]jchlik-Jankou:ska a mútennéU*», Biskupinban az egyik legrégi bb lengyel településen egy helyreállított kunyhó berendezési tárgyai /is újító- és mozgatom A Lengyel Szakszervezetiek Központi Tanácsának műsza­ki bizottsága értékelte a len­gyel ésszerűsítő és újító moz­galom múlt évi eredményeit. A szakszervezetek felügyele­te alá tartozó technikai és ésszerűsítési klubok száma az 1958. évi 1039-ről 1961-ben 3014-re emelkedett. A nép­gazdaság valamennyi ágazatá­ban működő klubok tagjainak létszáma meghaladja a 134 ezret. Közülük több mint 62 ezer munkás. Az elmúlt évtas a lengyel szabadalmi hivatalba 1784 tar ésssserüsítő fejlődése lalmányt nyújtottak be, ezek közül 759-et szabadalmaztak. Az 1961-ben benyújtott 88 700 ésszerűsítési javaslat közül 61 900-at megvalósítottak. Ezek megvalósítása a népgazdaság különböző területein több mint 1,8 milliárd zloty megtakarí­tást biztosított a népgazda­ságnak. Az ésszerűsítek jutal­mazása címén 1961-ben több mint 78 millió zlotyt fizettek ki Legtöbb ésszerűsítő javasla­tot a nehéziparban nyújtották be: összesen 37 900-at, ami több mint 628 millió zloty raes- takarítást jelentet^ Az ipar az első tíz között A „Jastrzeb" bányában ideig­lenes jellegű aknatornyot épí­tettek a régi szerkezet fölé, amelyre csak az akna mélyíté­sének idején van szükség, így ezzel igen sok értékes időt ta­karítanak meg, és jóval előbb megindulhat az új bánya jö- vesztése küszöbét átlépte, már régen túl volt az újjáépítés és az iparosítás nehéz, háború utáni évein, a nyugati és északi te­rületek betelepítésén és gaz­dasági életének megindításán. 1961-ben Lengyelország több mint 7 millió tonna acélt és több mint 30 milliárd kWo vil­lamosenergiát termelt, csak­nem 300 000 bruttó regiszter tonna össztérfogatú tengeri hajók épültek és a tengeri ki­kötőkben meghaladta a 20 millió tonnát az átrakodásra került árumennyiség. A múlt évben helyezték üzembe az el­ső részét a tarnobrzegi kom­binátnak, amely a lengyel föld legújabban felfedezett kin­csét, a ként fogja feldolgozni és tovább folytatták az ipari létesítmények tucatjainak épí­tését. A világ ipari országai kö­zött Lengyelország abba' a tízegynéhány országból álló csoportba tartozik, amelyek­ben a legnagyobb a fejlődés üteme a világon. A világtermelésről készített táblázatokban Lengyelország évről évre egyre jobb helyet foglal el. így jelenleg: Két kép a lengyel kultúráról 5. helyet a téglagyártásban, 6. helyet a kőszéntermelés­ben, 6. helyet a kokszgyártásban, 9. helyet a tengerjáró hajó építése terén (vízrebocsátott egységek tonna-űrtartalmát te­kintve), 9. helyet a tengerjáró hajók gyártása terén, 10. helyet a nyersvasterme- lésben, 10. helyet a cementgyártás­ban, 10. helyet a TV-készülékek gyártása terén, 11. helyet az acéltermelés­ben, 12. helyet a teherautógyár­tásban, 13. helyet a villamosenergia­termelésben. Ezek a számok vitathatatla- 1 nul bizonyítják Lengyelország hatalmas haladását. Az ország évről évre jobban megszilár­dítja pozícióit és egyidejűleg teljesen eltűnik az egykori el­maradott agrárország képe az emberek tudatából az egész világon. 1962-ben Lengyelor­szág népgazdasága újabb lé­pést tesz előre, mivel az év folyamán csaknem 8 millió tonna acél termelésére kerül sor, mintegy 35 milliárd kWo villamosenergiát és csaknem 900 000 tonna kénsavat fognak termelni, az újonnan építendő hajók pedig több mint 300 000 brt-val fogják növelni a len­gyel flotta űrtartalmát. Az egy lakosra jutó terme­lés tekintetében Lengyelor­szág a legtöbb iparcikk te­rén túlszárnyalja Olaszor­szág színvonalát, ahol pedig a gazdasági élet olyan dinamikusan fejlődik a legutóbbi évek során. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Len­gyelország a legközelebbi évek során állandóan a világ 10 Több mint 53 ország jelentkezett már a 31. nemzetközi poznani vásárra S. Askanas, a nemzetközi poznani vásár igazgatója tá­jékoztatta & sajtó képviselőit a 31. nemzetközi poznani vá­sár előkészületeinek helyzeté­ről. Askanas igazgató a többi között elmondotta, hogy már ez ideig 53 ország jelentette be hivatalosan részvételét az idei nemzetközi poznani vásá­ron, s hozzátette, hogy számuk minden bizonnyal növekszik, mivel pillanatnyilag több or­szággal leveleznek a vásáron való részvétei kérdését ille­tően. Körülbelül 26 állam kollek­tiven állít ki, valószínű, hogy ez a szám is növekszik majd. A nemzetközi poznani vá­sáron idén első ízben indul­nak közös kiállításon Indoné­zia, Mali, Mauritánia és Nigé­ria, valamint Mozambique és Szingapúr cégei. A 31. nemzetközi poznani vásár résztvevőinek névjegy­zékében jubiláló országok is akadnak. Ausztria 25 éve, Ju­goszlávia 15 éve, Belgium és az NDK 10 éve vesz részt a j poznani nemzetközi vásáron. 330 takarékbetét-könyv ezer lakosra számítva Lengyelországban nagy sike­re van a takarékossági moz­galomnak. Jelenleg ezer la­kosra számítva 330 takarék­betétkönyv esik. 1962 első két hónapjában az állaimi takarékpénztár taka­rékbetét-könyveinek összege 433 millió zlotyval emelkedett. A lengyel dolgozók takarék­betétéinek együttes összege február végén meghaladta a 19 000 millió zlotyt MILYEN helyet foglal el Lengyelország a világ fejlett államai között? Vajon növe­kedik-e Lengyelország szerepe es jelentősége a világban, vagy pedig más országok maguk mögött hagyják? E kérdések ily módon való felvetésének látszólag nincs különösebb értelme, hiszen tudjuk, hogy Lengyelország a legutóbbi tízegynéhány esztendő folya­mán rohamos fejlődésen ment keresztül és korszerű ipari állammá fejlődött. Mindenekelőtt meg kell em­lítenünk, hogy amikor Len­gyelország az 1962-es esztendő E sikerekben és kudarcokban 1 egyaránt gazdag tízegynéhány esztendő módot nyújtott ta- j pasztalatszerzésre és a tapasz- j tálatok alapján a további fej- | lődés helyes útjának kiválasz­tására. A legutóbbi öt esztendő fo­lyamán Lengyelország gaz­dasági fejlődésének üteme magas színvonalat ért el. Ez a megállapítás az iparra és a mezőgazdaságra egyaránt érvényes. A RÉGI LENGYELORSZÁG — amelyben a mezőgazdaságé volt az uralkodó szerep — ma már a múlté. Ma már minden iparosított országhoz hasonló­an egyre nagyobb mértékben a termelt acél és a kibányá­szott szón mennyiségétől, a vil­lamosenergia, a gépek és a vegyipari termékek mennyisé­gétől függ a nemzet sorsának kedvező Alakulása. Százezrek özönlöttek a városokba, az iparba és szereztek új szak- képzettséget. A nagy demográ­fiai mozgalommal párhuzamo­san következményeiben nagy­A gdyniai kikötőben száz da­rab „Ursus" traktort behajóz­nak. A rendeltetési hely Bom­bay, ahova rendszeresen ex­portálnak traktorokat Lengyel- országból fontosságú 'kulturális forrada­lom meht végbe. A múlt évben Lengyelország lakosainak száma meghalad­ta a 30 milliót. legnagyobb ipari termelői közé fog tartozni. A mezőgazdaságban szakadatlan a fejlődés Különösen értékes sikerek születtek 1961-ben a lengyel mezőgazdaságban, melynek globális termelése 10 százalék­kal növekedett. A négy leg­fontosabb gabonafélék hektá­ronkénti terméshozama elér­te a 18,1 mázsát, a cukorrépa terméshozama a 270 mázsát, a burgonya terméshozama pedig meghaladta a 160 mázsát hek- tárqnkéftfc­A LENGYEL MEZŐGAZDA­SÁG többé nem kerékkötője a népgazdaság fejlődésének. Az elért eredmények alapján Lengyelország a mezőgazda­ság tekintetében közepes fej­lettségű államok sorába tarto­zik. Az előtérben egy kotrógép, a háttérben pedig az épülő erő­mű hűtőinek kéményei láthatók Mit kapott Varsó 1961-ben A fagyos telet is Varsóban töltötték az Ujaz- dowszki Parkban a közkedvelt hattyúk. Ké­pünkön egy hajnalon a befagyott parki tó jégpáncélján sétálnak a hattyúk. A varsói fővárosi tanács nemrégiben rész­letesen beszámolt a fővárosi tanács 1961. évi gazdasági tervének és költségvetésének teljesítéséről. Nézzük, meg, mivel gazdago­dott a Lengyel Népköztársaság fővárosa a? elmúlt évben. Csupán az elmúlt esztendőben Varsóban beruházásra több mint 7 millió zlotyt köl­töttek, ami 1960-hoz viszonyítva 8 százalé­kos növekedésnek felel meg. Az összeg je­lentős részét lakásépítésre fordították. 1961- ben 34 500 lakószobát adtaik át rendelteté­sének, ami ezer lakószobával több az elő­irányzottnál. Ezenkívül hozzáláttak 40 ezer új lakószoba építéséhez, 460 000 lakószobát pedig tataroztak. Az elmúlt esztendőben je­lentősen kiszélesedett a lengyel főváros viz- és csatornahálózata. Egy év leforgása alatt a főváros vízvezeték hálózata csaknem 33 km-rel, csatornahálózata csaknem 26 krn- rel, gázhálózata majdnem 40 km-rel bővült. A főváros utcahálózata több mint 19 km-rel lett hosszabb. Egy év alatt 146 új üzlet nyí­lott a főváros területén s ezenkívül 23 új vendéglátóipairi üzem kezdte meg munká­ját, összesen 2500 férőhellyel. Végül Varsó egy év alatt 17 új iskolával, 8 óvodával és 3 bölcsődével gazdagodott A fővárosi kórházak férőhelye több minit 860- na! bővült, s ugyanakkor 3 új filmszínház is megnyitotta kapuit, összesen 1850 férő­hellyel.

Next

/
Thumbnails
Contents