Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

4 NAPLÓ 1962. Április 15. Mire höltölték a komlói trösst igazgatói alapját? Kétmillió forint sorsa— ioo ezer forintot „hozottba hulladékgyűjtés Egymillió jutalmazásokra — Ösztöndíjak, televíziók, üdülőtelep Mire költötték az igazgatói alapot? Kik és mennyit kap­tak belőle? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket gyakran lehet hallani a dolgozók min­dennapos beszélgetései során. Legutóbb magam is hallottam ilyenféle kérdésit a komlói bá­nyászok körében, s éppen ez indított el, hogy felkeressem a tröszt főkönyvelőjét és meg­kérdezzem tőle, hogy vajon mire is költötték az eümúl’t esztendőben a tröszt igazgatói alapját. Kérdésemre a főkönyvelő elmondta, hogy az igazgatói alap milyen „forrásokból” ke­letkezik. Leglényegesebb »te­rület az úgymevezet fejkvóta, amely alapján minden dolgo­zó után meghatározott össze­get képeznek. Ez a komlói trösztnél fejenként 161 forint és 70 fillért jelent, ami egyéves viszonylatban egymillió és 728 ezer forintos összeg. Ennek az összegnek a fele minden különösebb megkötött­ség nélkül felhasználható. (Ez esetben 864 ezer forint). A másik fele csak abban az eset­ben használható fel, ha a vál­lalat tel jesíti az előírt terme­lési, gazdaságossági mutatókat. Az igazgatói alapba „ván­dorol” a vósszaitartóitt nyere­ségrészesedés, ami nem lehet több, mént a kiosztásra kerülő összeg tíz százaléka, s az igaz­gatói alapot gyarapítja még a hulladékgyűjtésiből származó bevétel bizonyos hányada. Tehát, ilyen „forrásokból táplálkozik” az igazgatói alap. Tavaly a komlód trösztnél 1 millió 959 ezer 180 forint és 19 fillér voűlt az igazgatód alap végösszege. (A főkönyvelők ilyen precízek, még a 9 fillér­nek is megvain a maga helye). Az igazgatói alapot két részre osztják el; jutalmazási és jó­léti keretre. Hogy mennyi jut az egyikbe és mennyi a má­sikba, azt az igazgató határoz­za meg a szakszervezeti veze­tőkkel egyetértésiben. Az el­múlt évben majdnem féle-fele arányban választották szét az igazgatói alapot, 1 millió 12 ezer forintot fordítottak jutal­mazásokra és 947 ezer forin­tot a jóléti keretre. A jutalmazásra szánt össze­get a tröszt „szétosztotta” a bányaüzemek között, akik ön­állóan gazdálkodtak minden egyes fillérrel. A Kossuth-bányaüzem például 190 ezer forintot, az Anna-aikna 42 ezer forintot, Béta-akna 110 ezer forintot, III-as akna 90 ezer forintot és így tovább az üzemek létszá­mának és jelentőségének meg­felelő arányában. A jóléti ke­ret teljes egészében a tröszt „kezében” marad, amelyet a központból használnak fel a szükséges célokra. Mire is adták azt a jutalma­zási összeget? Egy-egy fonto­sabb célfeladatok teljesítésé­nek ösztönzésére, a kiválóan dolgozók jutalmazására és így tovább. Minden egyes fillérnek meg lehet találni a „gazdáját”. A trösztnél is jelentős összeg maradt az igazgatói alap ju­talmazási keretéből, persze, ez­nem azt jelenti, hogy a tröszt dolgozói maguk között „kiosz­tották”, hanem vannak olyan területek, amelyet központilag kell jutalmazni, illetve fedezni a kiadásokat. Például ilyen a vállalat ösztöndíjasainak a ré­szére biztosított évi 21 ezer forint, akkor a baleseti ver­senyben negyedévenként leg­jobb eredményt elérő üzemek részére kiosztott évi 42,5 ezer forint, az anyagtakarékossági versenyre biztosított évi 50 ezer forint és ehhez hasonló területek. Érdemes néhány szót szólni az úgynevezett hulladékgyűj­tésről. A tröszt megkapja a ne­gyedéves tenrétt, hogy milyen vas és fém anyagokból, meny­nyit kell átadni az Alapanyag­ellátó Vállalatnak. Az üze­mekben keletkező hulladékot leginkább az ott dolgozó KISZ-tagök végzik el igen be­csületesen és igen pontosain. A terven felül összegyűjtött hulladék értékének nagyobb százaléka kerül a tröszt pénztárába, s ebből következik, hogy még több összeg csatolható az igaz­gatói alaphoz. Példa erre a múlt év harmadik negyedéve, amikor a „hulladékból” 27 ezer 689 forinttal gyarapodott a jutalmazási, illetve a jóléti keret. Egész esztendőben 100— 120 ezer forint került így az Igazgatói alapba. Az igazgatói alap jóléti ke­retét nagyrészt a központi lé­tesítmények bővítésére, felsze­reléseinek gyarapítására fordí­tották. Minden üzemi klubnak van televíziója, magnetofon­ja, könyvtára és jó berendezé­se. A jóléti keretből 445 ezer forintot fordítottaik a sport támogatására és 37 ezer fo­rintot az üdültetésekre. Je­lentős összeget költött a kom­lói tröszt az alsóbélatedepd bá­nyász-üdülő fejlesztésére, a könyvtárak fejlesztésére, a zenekarok hangszerállamányá- nak szaporítására és egyebek­re. Névszerint is, és tárgyak szerint is fél lehetne sorolni minden fillért, hogy kinek ad­ták és mire költötték. Egyet­len fillért sem költöttek ha­szontalan dologra — annyi biztos. <gi> ..... ■ ■ G azdag programmal készül Zalaegerszegre a Pécsi Nemzeti Színház A múlt évben Zalaegersze­gen létesített korszerű kuitúr- kombinát igazgatósága, és a szakszervezetek helyi tanácsá­nak vezetősége, kapcsolatfel­vétel céljából — januárban felkeresték a Pécsi Nemzeti Színház művészeit. A néhány hónapja megtörtént találko­zás eredményeképpen január 30-án hatalmas sikerrel mu­tatta be az operatársulat a Traviátát Zalaegerszegen. A zalaegerszegi színházláto­gató közönség már az első be­mutató alkalmával megszeret­te a pécsi művészeket és ké­résükre március 12-én a Pil­langó kisasszonyt mutatták be művészeink Zalaegerszegen. A két sikeres előadás után a nyárra gazdag programot dol­gozott ki a Pécsi Nemzeti Színház vezetősége, mellyel június, július hónapban kíván­nak szórakozást nyújtani a Zalaegerszegieknek. A terv szerint május 13-án két előadásban mutatják be a Ró­meó és Júliát, június 3-án szintén két előadásban a Pé­csett is nagy sikert aratott Glóriát. Az első hosszabb ideig tar­tó kirándulás június 21-én kez­dődik és 24-én fejeződik be. Az első napon a Rigolettót mutatják be, majd a második és harmadik nap programján balett szerepel. A vendégsze­replés utolsó' napján, június 24-én délutáni és esti előadás­EM. Pécsi Építőgépkarbantartő Vállalat felvételre keres lakatos szakmunkásokat Jelentkezés az üzemvezetőségen Pécs, Vasút a. 2 sz. alatt 219 Kinyílt az ibolya, virágzik a mandula a Mecsek déli lankáin A Mecsek vidékén, az ország legdélibb táján, hatalmas lép­tekkel igyekszik „behozni” a természet a több mint egy hó­napos késést. A hetek óta tar­tó enyhe időjárás hatására a nemrég még téli álmát alvó nő vények szemmellátható gyors fejlődésnek indulnak. A hűvö­sebb völgyekben itt-ott még virít; a télutó dísze: a hóvirág, a napsütötte erdőszéleken vi­szont már kinyílt a legkedve­sebb tavaszi vadvirágunk: az ibolya. Más években is álta­lában április első felében szo­kott megjelenni az ibolya a mecseki lankákon. Tömegesen nyílik a kankalin, amely he­lyenként valóságos sárga sző­nyeget alkot. A Pécs feletti dombokon, ahol egész gyü­mölcsfa-erdők vannak, virágba borultak az első mandulafák. Az úgynevezett papírhéjú man dula mindig is a legkorábban virágzó fa tavasszal. A hosszú telet megsínylett méhecskék hatalmas rajokban lepik el a fák fehér virágait. Kipattan­tak a rügyek az ugyancsak ko­rán virágzó tulipánfákon és orgonabokrokon is. ban mutatják be az Európa el­rablását. A következő színházi évad kezdetén a Bánk bán előadá­sával nyitja meg kapuit a za­laegerszegi kultúrkombinát. A nyári szünetben még sor kerül a Cigánybáró, Bánk bán és Pillangó kisasszony előadá­sára. A Cigánybáró vidéki bemutatójának ftregkönnyíté- sére egyszerűsített, könnyen- hordható színfalakat készítet­tek. Schmidt Attila Tizenháromezer holdat vetettek a tsz-ek az elmúlt héten Vasárnap is dolgoznak a gépek — Elsők között a sumonyiak Tavaszi záporok akadályoz­ták a munkát az elmúlt héten, s így bizony csak 13 ezer hol­dat vetettek a termelőszövet­kezetek. összesen 21 ezer hol­don van már földben a mag, de még 100 ezer hold vár el­vetésre. 16 ezer hold szántat- lan és ebből 10 ezer holdra még nem hordták ki az istálló trágyát. Bár csak 4000 hold őszi gabonát nem fejtrágyáz­tak. fontos, hogy mindenütt ki hordják a rendelkezésre álló műtrágyát, amig nem késő. — Különösen a mohácsi járás tér melöszövetkezeteire vonatko­zik ez, ahol még 2000 hold ga- banát kell fejtrágyázni. Mivel az időjárás komoly mértékben akadályozza a műn kát, csak a jobb munkaszerve­zéssel, minden alkalmas perc kihasználásával lehet behoz­ni a lemaradást. Fontos, hogy ne csak a gép- állomási traktorok, de a ter­melőszövetkezetek saját gépei is nyújtott vagy kétműszak- ban dolgozzanak. A sumonyi termelőszövetkezetben ahol a saját gép éjjel is zúg a határ­ban, már minden tavaszi ve­tés a földben van. s a talajt már a kukorica vetés alá ké­szítik Jól halad a talajelőkészítés a felsőszentmártoni és a sely lyei tsz-ekben is, ahol hét­köznap és ünnepen egyaránt dolgoznak. Remélhetőleg, ha kedvez az idő. kihasználják a mai napot a többi termelőszövetkezetben is, hiszen a jövő héten be kell fejezni a mák. borsó, zab. ár­pa, lucerna, és vöröshere ve­tését is. Teljes egészében földbe kell kerülni a lucernának és a vö­rösherének is, mert nagyon sok a kipusztulás a mezei pocok kártétele miatt. Sajnos a vegy szerezést nemcsak az időjárás, de a termelőszövetkezetek is akadályozták, amikor nem si- mítóztak idejében a hungazi­nozásra kijelölt talajon. Sem a tsz-ek. sem a Növényvédő Ál­lomás gépi kapcitását nem használták ki eléggé az elmúlt héten, pedig minden vegysze- rezett hold időnyereséget je­lent a kapálások idején. A korai előhajtatott burgo­nyából 500 hold helyett ezidá- ig csak 200 hold került a földbe pedig a hosszú tél miatt szű­kösen van már tartalék, na­gyon fontos lenne, hogy mi­előbb a fogyasztókhoz kerül­jön az újburgonya. Dicséret illeti a mag öcsi és sellyei tsz-eket, ahol első között vetették el a csira« burgonyát. Napraforgóból 400, cukorré­pából 900 holdat vetettek az elmúlt napokban, és fontos, hogy a lucerna, vöröshere. ár­pa után a cukorrépa, napra­forgó is mindenütt elvetésre kerüljön. Augusztusban már üzemel az új 200 vagonos MÉK-raktár Megérkezett Hollandiából a kondicionáló berendezés Több mint tíz éve küzd ko­moly raktározási gondokkal a Szövetkezetek Baranya me­gyei Értékesítő Közipontja. A zöldség- és gyümölcstárolás­hoz rendelkezésre álló helyisé­gek körülbelül a 15 évvel ez­előtti forgalomhoz lennének elegendők. A Megyeri úton épülő új 200 vagonos kondi­cionált raktár, amelyet ez év augusztusában adnak át ren­deltetésének, megoldja a téld tárolás problémáját. Az épí­tők már a raktár tetőszerke­zetén dolgoznak, de épül már a MÉK irodaháza, a Göngyö­legellátó Vállalat ládamosó és javítóműhelye is, amely a ter­vek szerint december 31-re készül el. Az iparvágány már áll, s így az árut a vagonok­ból közvetlenül a raktárba te­hetik. A holland tapasztalatok alap ján épüllő raktárhoz megér­tő agregátorok. valamint 32 dezéshez szükséges fűtő- és hű keztek Hollandiából a beren- ventillátor. amelynek segítsé­gével optimális hőmérsékletet biztosíthatnak a zöldség- és gyümölcs tároláshoz. A MÉK és a Göngyölegellátó Vállalat beruházásában létesülő épület komplexum előreláthatólag 20 millió forintba kerül. Eugene O’ Neill drámái a Felolvasó Színház előadásában Pécs város Művelődési Házában a Felolvasó Színház ismét egy nagy érdeklődésre számot tartó előadást tart. Az előadások kere­tében a hallgatóság most Eugéne O’Neill drámáival ismerkedhet meg, melyből részletek hangza­nak el a Pécsi Nemzeti Színház neves művészeinek tolmácsolásá­ban. Az előadásra április lí-án este 7 órakor kerül sor. Az el­hangzó drámarészletek: AMERIKAI ELEKTRA: (Koós Olgával és Spányik Évával), a „Boldogtalan Hold” (Spányik Évával és Tomanek Nándorral), „A fekete császár” című egyfel- vonásos dráma, melyet dr. Né­meth Antal rendez. A szereplők között találhatjuk: Szabó Ottót, Papp Istvánt, Koós OlgM, Fekete Andrást, Tőth Sándort. A műsort bevezeti: dr. Németh Antal, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője. HÁZASPÁR ÁLL a válóperes bíró előtt. A férj 30 éves, mérnök. Arany­keretes szemüvegét időnként leveszi szeméről, törölgeti zsebkendőjével, az­tán nagy precizitással ismét vissza- íllegeti. Az asszony 27 éves, bérelszá­moló az egyik vállalatnál. Mindketten jól öltözöttek, — gyerekük nincsen, szü­leik is — mint mondják — jól bírják magukat, nem kell segíteniük, sőt időn­ként csomagot kapnak tőlük. Ketten keresnek csaknem 6 ezer forintot, anya­gi gondjaik úgyszólván nincsenek. Há­rom éve házasok. Állnak egymás mellett s a bíró kérdéseire nyugodtan válaszolgatnak. A légkörön korántsem érezni azt a fe­szültséget, ami általában válópereknél megszokott. Nincs hangoskodás, nem vetnek egymás szemére egyetlen dur­va, vagy sértő szót sem. Mi a baj mégis? A férj beszél, megfontoltan idézi a múltakat: — Szerelmi házasság volt a miénk, akkor legalábbis így gondoltuk — mondja és egy pillanatra oldalra for­dítja fejét, feleségére néz, mintha he­lyeslést várna tőle. Az asszony szinte alig láthatóan biccent a fejével. — HA SZABAD ezt a banalitást hasz­nálni — megláttam és megszerettem — folytatja a férj. — Talán egy hónapig sem jártunk együtt, amikor megkértem a kezét. Szerencsénk volt, rövid idő múlva lakást is kaptunk. Kérem én tervező vagyok, legtöbbször még ott­hon is dolgozom. Milliónyi a munkám, külföldi lapokból szakcikkeket fordí­tok a magam képzésére. Néha társa­dalmi munkában is dolgozom — ezt is csak munkaidő után végezhetem. Lehet, hogy én nem vagyok az az úgyneve­zett „jópofa" férj, aki táncolni, szóra­kozni viszi a feleségét, nekem a „csen­des munka” az életformám — talán egy kissé túlzott mértékben is. Volt ezért már szóváltás is közöttünk, fele­ségem szememre vetette ezt a puritán­ságomat. Igyekeztem megváltozni, ked­vébe járni. Egy színház, egy mozi — nagyritkán elmentünk zenés étterembe is. Tartósan azonban nem tudtam alap- természetemen változtatni. Még szóra­kozásból is inkább rajzolgatok, terv­vázlatokat készítek — mint elmenjek valahova. A fizetésemet mire költőm? r()álóper Kérem, mondhatnám semmire, haza­adom, a feleségem osztja be. Meg kell azt is mondanom — jól gazdálkodik a keresetünkkel, nincs erre panaszom ... A bíró csak hallgatja, nem akarja megszakítani a „vallomást”, — hadd beszélje ki magát a férj, úgy tűnik, iga­zat mond, de különben sincs olyan mo­mentum, amit tagadnia kellene. Nem azért jöttek a bíróságra, mert valame­lyikük is megcsalva érzi magát, vagy ehhez hasonló komoly érv merül fel a válásra —, azonban bizonyára nem meggondolatlanságból szánták magukat erre a lépésre.. Mi a baj mégis? A feleség veszi át a szót. — KEKEM ÍGY VAN, ahogy a fér­jem elmondotta. Amikor hozzámentem én is úgy gondoltam, — szerelmi há­zasságot kötök. — Most már látom, hogy csak felszínesen ismertük egy­mást. Egy hónap alatt nem is lehet alaposabban megismerni a másik ter­mészetét. Réai mondás az. amit átvitt értelemben használok: minden nő a szoknya színesebbik felét hordja kívül. Abban az egy hónapban mindketten igyekeztünk alkalmazkodni a másikhoz, ha valami nem tetszett — nem mutat­tuk. Sem ő, sem én. őszinte vagyok bíró úr. Megmondom azt is, hogy falun nevelkedtem, ahol abban az időben még alig volt lehetőség a szórakozásra, a társadalmi életre. Talán úgy fogal­mazhatnám meg: nem lánykodtam lei magamat, örültem, amikor városba ke­rültem. Azt gondoltam, hogy most pó­tolom a mulasztottakat, dolgozom, dol­gozunk, de eljárunk moziba, színház­ba, zenés szórakozóhelyre is. Fiatal vagyok, férjem is fiatal s alapjában megélhetési problémáink nincsenek. De tetszik tudni bíró úr, mi az amikor hó­napszámra nem jön el a férjem sehova, ha rá is szedem egyszer egyszer, úgy jár-kel velem mint egy savanyuuborka. A férj alig észrevehetően elmosolyo­dik. — Ne haragudj, hogy így mondom ... — szól kérlelő hangon az asszony fér­je felé. — KÉREM, ÉN ALAPJÁBAN vidám természetű vagyok, hogy úgymondjam nem bírom a „négy falat”, férjem pe­dig ennek éppen az ellenkezője. Én szí­vesen elmegyek ismerőseimhez, érde­kelnek a divatbemutatók... De min­dig egyedül? Férjemet hiába kérem jöjjön velem, — sok a munkám — ez mindig a felelet. Nem, egyszerűen nem tudunk változtatni természetünkön — ez most már 3 évi házasság után azt hiszen vitathatatlan. Férjem, talán úgy jellemezhetném, hogy olyan „magának való ember.” Még futballmeccsre sem jár, de legalább járna, esküszöm én nem szeretem a futballt, de az ö ked­véért még oda is elkísérném, csakhogy együtt legyünk. A bíró végighúzza tenyerét a homlo­kán, hol az asszonyra, hol a férfire néz, aztán megszólal: — Ha egy gyerekük lenne, talán ... Az asszony a földre szegezi tekintetét, áll szótlanul. — Nem lehet gyerekünk — mondja a férj halkan. Nézem a két embert, akik egymás­nak bizonyára elmondották ezeket, itt a bíróságon már csak megismétlik. Nincs ebben a válóperben semmi „izgalmas”, semmi „szokásos körülmény" ami alán­ján a válást a bíró általában szokta kimondani. Mi a baj mégis? KÉT, TELJESEN MÁS alaptermésze­tű ember kötött házasságot, pillanat­nyi fellángolás alapján. Mindkettőn rendes emberek, mindketten becsűte*c- sen dolgoznak, életformáink neonban homlokegyenest különbözik. El lehet ítélni talán a fiatalasszonyt, aki rende­sen elvégzi hivatali munkáját otthoni munkáját is és utána élni, szórakozni akar? Aligha. A férj a munkában l”li még szórakozását is — munkáié* **'•*- hivatásnak, élete céljának voV*a. Két­ségkívül túlzott ez a „négy fal közötti ülés”, de ha nem képes változtatni. Két tisztességes ember él egymás mel­lett és mondhatni pokollá teszik edn- más életét. Mindketten egy hnzzAhik hasonló alavtermészetű emberrel a leg­boldogabb házaséletet élhetnék. Szabad ezt megakadályozni? Nem. A bíróság is így véli. GARAY FERENC I »

Next

/
Thumbnails
Contents