Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-15 / 88. szám
4 NAPLÓ 1962. Április 15. Mire höltölték a komlói trösst igazgatói alapját? Kétmillió forint sorsa— ioo ezer forintot „hozottba hulladékgyűjtés Egymillió jutalmazásokra — Ösztöndíjak, televíziók, üdülőtelep Mire költötték az igazgatói alapot? Kik és mennyit kaptak belőle? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket gyakran lehet hallani a dolgozók mindennapos beszélgetései során. Legutóbb magam is hallottam ilyenféle kérdésit a komlói bányászok körében, s éppen ez indított el, hogy felkeressem a tröszt főkönyvelőjét és megkérdezzem tőle, hogy vajon mire is költötték az eümúl’t esztendőben a tröszt igazgatói alapját. Kérdésemre a főkönyvelő elmondta, hogy az igazgatói alap milyen „forrásokból” keletkezik. Leglényegesebb »terület az úgymevezet fejkvóta, amely alapján minden dolgozó után meghatározott összeget képeznek. Ez a komlói trösztnél fejenként 161 forint és 70 fillért jelent, ami egyéves viszonylatban egymillió és 728 ezer forintos összeg. Ennek az összegnek a fele minden különösebb megkötöttség nélkül felhasználható. (Ez esetben 864 ezer forint). A másik fele csak abban az esetben használható fel, ha a vállalat tel jesíti az előírt termelési, gazdaságossági mutatókat. Az igazgatói alapba „vándorol” a vósszaitartóitt nyereségrészesedés, ami nem lehet több, mént a kiosztásra kerülő összeg tíz százaléka, s az igazgatói alapot gyarapítja még a hulladékgyűjtésiből származó bevétel bizonyos hányada. Tehát, ilyen „forrásokból táplálkozik” az igazgatói alap. Tavaly a komlód trösztnél 1 millió 959 ezer 180 forint és 19 fillér voűlt az igazgatód alap végösszege. (A főkönyvelők ilyen precízek, még a 9 fillérnek is megvain a maga helye). Az igazgatói alapot két részre osztják el; jutalmazási és jóléti keretre. Hogy mennyi jut az egyikbe és mennyi a másikba, azt az igazgató határozza meg a szakszervezeti vezetőkkel egyetértésiben. Az elmúlt évben majdnem féle-fele arányban választották szét az igazgatói alapot, 1 millió 12 ezer forintot fordítottak jutalmazásokra és 947 ezer forintot a jóléti keretre. A jutalmazásra szánt összeget a tröszt „szétosztotta” a bányaüzemek között, akik önállóan gazdálkodtak minden egyes fillérrel. A Kossuth-bányaüzem például 190 ezer forintot, az Anna-aikna 42 ezer forintot, Béta-akna 110 ezer forintot, III-as akna 90 ezer forintot és így tovább az üzemek létszámának és jelentőségének megfelelő arányában. A jóléti keret teljes egészében a tröszt „kezében” marad, amelyet a központból használnak fel a szükséges célokra. Mire is adták azt a jutalmazási összeget? Egy-egy fontosabb célfeladatok teljesítésének ösztönzésére, a kiválóan dolgozók jutalmazására és így tovább. Minden egyes fillérnek meg lehet találni a „gazdáját”. A trösztnél is jelentős összeg maradt az igazgatói alap jutalmazási keretéből, persze, eznem azt jelenti, hogy a tröszt dolgozói maguk között „kiosztották”, hanem vannak olyan területek, amelyet központilag kell jutalmazni, illetve fedezni a kiadásokat. Például ilyen a vállalat ösztöndíjasainak a részére biztosított évi 21 ezer forint, akkor a baleseti versenyben negyedévenként legjobb eredményt elérő üzemek részére kiosztott évi 42,5 ezer forint, az anyagtakarékossági versenyre biztosított évi 50 ezer forint és ehhez hasonló területek. Érdemes néhány szót szólni az úgynevezett hulladékgyűjtésről. A tröszt megkapja a negyedéves tenrétt, hogy milyen vas és fém anyagokból, menynyit kell átadni az Alapanyagellátó Vállalatnak. Az üzemekben keletkező hulladékot leginkább az ott dolgozó KISZ-tagök végzik el igen becsületesen és igen pontosain. A terven felül összegyűjtött hulladék értékének nagyobb százaléka kerül a tröszt pénztárába, s ebből következik, hogy még több összeg csatolható az igazgatói alaphoz. Példa erre a múlt év harmadik negyedéve, amikor a „hulladékból” 27 ezer 689 forinttal gyarapodott a jutalmazási, illetve a jóléti keret. Egész esztendőben 100— 120 ezer forint került így az Igazgatói alapba. Az igazgatói alap jóléti keretét nagyrészt a központi létesítmények bővítésére, felszereléseinek gyarapítására fordították. Minden üzemi klubnak van televíziója, magnetofonja, könyvtára és jó berendezése. A jóléti keretből 445 ezer forintot fordítottaik a sport támogatására és 37 ezer forintot az üdültetésekre. Jelentős összeget költött a komlói tröszt az alsóbélatedepd bányász-üdülő fejlesztésére, a könyvtárak fejlesztésére, a zenekarok hangszerállamányá- nak szaporítására és egyebekre. Névszerint is, és tárgyak szerint is fél lehetne sorolni minden fillért, hogy kinek adták és mire költötték. Egyetlen fillért sem költöttek haszontalan dologra — annyi biztos. <gi> ..... ■ ■ G azdag programmal készül Zalaegerszegre a Pécsi Nemzeti Színház A múlt évben Zalaegerszegen létesített korszerű kuitúr- kombinát igazgatósága, és a szakszervezetek helyi tanácsának vezetősége, kapcsolatfelvétel céljából — januárban felkeresték a Pécsi Nemzeti Színház művészeit. A néhány hónapja megtörtént találkozás eredményeképpen január 30-án hatalmas sikerrel mutatta be az operatársulat a Traviátát Zalaegerszegen. A zalaegerszegi színházlátogató közönség már az első bemutató alkalmával megszerette a pécsi művészeket és kérésükre március 12-én a Pillangó kisasszonyt mutatták be művészeink Zalaegerszegen. A két sikeres előadás után a nyárra gazdag programot dolgozott ki a Pécsi Nemzeti Színház vezetősége, mellyel június, július hónapban kívánnak szórakozást nyújtani a Zalaegerszegieknek. A terv szerint május 13-án két előadásban mutatják be a Rómeó és Júliát, június 3-án szintén két előadásban a Pécsett is nagy sikert aratott Glóriát. Az első hosszabb ideig tartó kirándulás június 21-én kezdődik és 24-én fejeződik be. Az első napon a Rigolettót mutatják be, majd a második és harmadik nap programján balett szerepel. A vendégszereplés utolsó' napján, június 24-én délutáni és esti előadásEM. Pécsi Építőgépkarbantartő Vállalat felvételre keres lakatos szakmunkásokat Jelentkezés az üzemvezetőségen Pécs, Vasút a. 2 sz. alatt 219 Kinyílt az ibolya, virágzik a mandula a Mecsek déli lankáin A Mecsek vidékén, az ország legdélibb táján, hatalmas léptekkel igyekszik „behozni” a természet a több mint egy hónapos késést. A hetek óta tartó enyhe időjárás hatására a nemrég még téli álmát alvó nő vények szemmellátható gyors fejlődésnek indulnak. A hűvösebb völgyekben itt-ott még virít; a télutó dísze: a hóvirág, a napsütötte erdőszéleken viszont már kinyílt a legkedvesebb tavaszi vadvirágunk: az ibolya. Más években is általában április első felében szokott megjelenni az ibolya a mecseki lankákon. Tömegesen nyílik a kankalin, amely helyenként valóságos sárga szőnyeget alkot. A Pécs feletti dombokon, ahol egész gyümölcsfa-erdők vannak, virágba borultak az első mandulafák. Az úgynevezett papírhéjú man dula mindig is a legkorábban virágzó fa tavasszal. A hosszú telet megsínylett méhecskék hatalmas rajokban lepik el a fák fehér virágait. Kipattantak a rügyek az ugyancsak korán virágzó tulipánfákon és orgonabokrokon is. ban mutatják be az Európa elrablását. A következő színházi évad kezdetén a Bánk bán előadásával nyitja meg kapuit a zalaegerszegi kultúrkombinát. A nyári szünetben még sor kerül a Cigánybáró, Bánk bán és Pillangó kisasszony előadására. A Cigánybáró vidéki bemutatójának ftregkönnyíté- sére egyszerűsített, könnyen- hordható színfalakat készítettek. Schmidt Attila Tizenháromezer holdat vetettek a tsz-ek az elmúlt héten Vasárnap is dolgoznak a gépek — Elsők között a sumonyiak Tavaszi záporok akadályozták a munkát az elmúlt héten, s így bizony csak 13 ezer holdat vetettek a termelőszövetkezetek. összesen 21 ezer holdon van már földben a mag, de még 100 ezer hold vár elvetésre. 16 ezer hold szántat- lan és ebből 10 ezer holdra még nem hordták ki az istálló trágyát. Bár csak 4000 hold őszi gabonát nem fejtrágyáztak. fontos, hogy mindenütt ki hordják a rendelkezésre álló műtrágyát, amig nem késő. — Különösen a mohácsi járás tér melöszövetkezeteire vonatkozik ez, ahol még 2000 hold ga- banát kell fejtrágyázni. Mivel az időjárás komoly mértékben akadályozza a műn kát, csak a jobb munkaszervezéssel, minden alkalmas perc kihasználásával lehet behozni a lemaradást. Fontos, hogy ne csak a gép- állomási traktorok, de a termelőszövetkezetek saját gépei is nyújtott vagy kétműszak- ban dolgozzanak. A sumonyi termelőszövetkezetben ahol a saját gép éjjel is zúg a határban, már minden tavaszi vetés a földben van. s a talajt már a kukorica vetés alá készítik Jól halad a talajelőkészítés a felsőszentmártoni és a sely lyei tsz-ekben is, ahol hétköznap és ünnepen egyaránt dolgoznak. Remélhetőleg, ha kedvez az idő. kihasználják a mai napot a többi termelőszövetkezetben is, hiszen a jövő héten be kell fejezni a mák. borsó, zab. árpa, lucerna, és vöröshere vetését is. Teljes egészében földbe kell kerülni a lucernának és a vörösherének is, mert nagyon sok a kipusztulás a mezei pocok kártétele miatt. Sajnos a vegy szerezést nemcsak az időjárás, de a termelőszövetkezetek is akadályozták, amikor nem si- mítóztak idejében a hungazinozásra kijelölt talajon. Sem a tsz-ek. sem a Növényvédő Állomás gépi kapcitását nem használták ki eléggé az elmúlt héten, pedig minden vegysze- rezett hold időnyereséget jelent a kapálások idején. A korai előhajtatott burgonyából 500 hold helyett ezidá- ig csak 200 hold került a földbe pedig a hosszú tél miatt szűkösen van már tartalék, nagyon fontos lenne, hogy mielőbb a fogyasztókhoz kerüljön az újburgonya. Dicséret illeti a mag öcsi és sellyei tsz-eket, ahol első között vetették el a csira« burgonyát. Napraforgóból 400, cukorrépából 900 holdat vetettek az elmúlt napokban, és fontos, hogy a lucerna, vöröshere. árpa után a cukorrépa, napraforgó is mindenütt elvetésre kerüljön. Augusztusban már üzemel az új 200 vagonos MÉK-raktár Megérkezett Hollandiából a kondicionáló berendezés Több mint tíz éve küzd komoly raktározási gondokkal a Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Közipontja. A zöldség- és gyümölcstároláshoz rendelkezésre álló helyiségek körülbelül a 15 évvel ezelőtti forgalomhoz lennének elegendők. A Megyeri úton épülő új 200 vagonos kondicionált raktár, amelyet ez év augusztusában adnak át rendeltetésének, megoldja a téld tárolás problémáját. Az építők már a raktár tetőszerkezetén dolgoznak, de épül már a MÉK irodaháza, a Göngyölegellátó Vállalat ládamosó és javítóműhelye is, amely a tervek szerint december 31-re készül el. Az iparvágány már áll, s így az árut a vagonokból közvetlenül a raktárba tehetik. A holland tapasztalatok alap ján épüllő raktárhoz megértő agregátorok. valamint 32 dezéshez szükséges fűtő- és hű keztek Hollandiából a beren- ventillátor. amelynek segítségével optimális hőmérsékletet biztosíthatnak a zöldség- és gyümölcs tároláshoz. A MÉK és a Göngyölegellátó Vállalat beruházásában létesülő épület komplexum előreláthatólag 20 millió forintba kerül. Eugene O’ Neill drámái a Felolvasó Színház előadásában Pécs város Művelődési Házában a Felolvasó Színház ismét egy nagy érdeklődésre számot tartó előadást tart. Az előadások keretében a hallgatóság most Eugéne O’Neill drámáival ismerkedhet meg, melyből részletek hangzanak el a Pécsi Nemzeti Színház neves művészeinek tolmácsolásában. Az előadásra április lí-án este 7 órakor kerül sor. Az elhangzó drámarészletek: AMERIKAI ELEKTRA: (Koós Olgával és Spányik Évával), a „Boldogtalan Hold” (Spányik Évával és Tomanek Nándorral), „A fekete császár” című egyfel- vonásos dráma, melyet dr. Németh Antal rendez. A szereplők között találhatjuk: Szabó Ottót, Papp Istvánt, Koós OlgM, Fekete Andrást, Tőth Sándort. A műsort bevezeti: dr. Németh Antal, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője. HÁZASPÁR ÁLL a válóperes bíró előtt. A férj 30 éves, mérnök. Aranykeretes szemüvegét időnként leveszi szeméről, törölgeti zsebkendőjével, aztán nagy precizitással ismét vissza- íllegeti. Az asszony 27 éves, bérelszámoló az egyik vállalatnál. Mindketten jól öltözöttek, — gyerekük nincsen, szüleik is — mint mondják — jól bírják magukat, nem kell segíteniük, sőt időnként csomagot kapnak tőlük. Ketten keresnek csaknem 6 ezer forintot, anyagi gondjaik úgyszólván nincsenek. Három éve házasok. Állnak egymás mellett s a bíró kérdéseire nyugodtan válaszolgatnak. A légkörön korántsem érezni azt a feszültséget, ami általában válópereknél megszokott. Nincs hangoskodás, nem vetnek egymás szemére egyetlen durva, vagy sértő szót sem. Mi a baj mégis? A férj beszél, megfontoltan idézi a múltakat: — Szerelmi házasság volt a miénk, akkor legalábbis így gondoltuk — mondja és egy pillanatra oldalra fordítja fejét, feleségére néz, mintha helyeslést várna tőle. Az asszony szinte alig láthatóan biccent a fejével. — HA SZABAD ezt a banalitást használni — megláttam és megszerettem — folytatja a férj. — Talán egy hónapig sem jártunk együtt, amikor megkértem a kezét. Szerencsénk volt, rövid idő múlva lakást is kaptunk. Kérem én tervező vagyok, legtöbbször még otthon is dolgozom. Milliónyi a munkám, külföldi lapokból szakcikkeket fordítok a magam képzésére. Néha társadalmi munkában is dolgozom — ezt is csak munkaidő után végezhetem. Lehet, hogy én nem vagyok az az úgynevezett „jópofa" férj, aki táncolni, szórakozni viszi a feleségét, nekem a „csendes munka” az életformám — talán egy kissé túlzott mértékben is. Volt ezért már szóváltás is közöttünk, feleségem szememre vetette ezt a puritánságomat. Igyekeztem megváltozni, kedvébe járni. Egy színház, egy mozi — nagyritkán elmentünk zenés étterembe is. Tartósan azonban nem tudtam alap- természetemen változtatni. Még szórakozásból is inkább rajzolgatok, tervvázlatokat készítek — mint elmenjek valahova. A fizetésemet mire költőm? r()álóper Kérem, mondhatnám semmire, hazaadom, a feleségem osztja be. Meg kell azt is mondanom — jól gazdálkodik a keresetünkkel, nincs erre panaszom ... A bíró csak hallgatja, nem akarja megszakítani a „vallomást”, — hadd beszélje ki magát a férj, úgy tűnik, igazat mond, de különben sincs olyan momentum, amit tagadnia kellene. Nem azért jöttek a bíróságra, mert valamelyikük is megcsalva érzi magát, vagy ehhez hasonló komoly érv merül fel a válásra —, azonban bizonyára nem meggondolatlanságból szánták magukat erre a lépésre.. Mi a baj mégis? A feleség veszi át a szót. — KEKEM ÍGY VAN, ahogy a férjem elmondotta. Amikor hozzámentem én is úgy gondoltam, — szerelmi házasságot kötök. — Most már látom, hogy csak felszínesen ismertük egymást. Egy hónap alatt nem is lehet alaposabban megismerni a másik természetét. Réai mondás az. amit átvitt értelemben használok: minden nő a szoknya színesebbik felét hordja kívül. Abban az egy hónapban mindketten igyekeztünk alkalmazkodni a másikhoz, ha valami nem tetszett — nem mutattuk. Sem ő, sem én. őszinte vagyok bíró úr. Megmondom azt is, hogy falun nevelkedtem, ahol abban az időben még alig volt lehetőség a szórakozásra, a társadalmi életre. Talán úgy fogalmazhatnám meg: nem lánykodtam lei magamat, örültem, amikor városba kerültem. Azt gondoltam, hogy most pótolom a mulasztottakat, dolgozom, dolgozunk, de eljárunk moziba, színházba, zenés szórakozóhelyre is. Fiatal vagyok, férjem is fiatal s alapjában megélhetési problémáink nincsenek. De tetszik tudni bíró úr, mi az amikor hónapszámra nem jön el a férjem sehova, ha rá is szedem egyszer egyszer, úgy jár-kel velem mint egy savanyuuborka. A férj alig észrevehetően elmosolyodik. — Ne haragudj, hogy így mondom ... — szól kérlelő hangon az asszony férje felé. — KÉREM, ÉN ALAPJÁBAN vidám természetű vagyok, hogy úgymondjam nem bírom a „négy falat”, férjem pedig ennek éppen az ellenkezője. Én szívesen elmegyek ismerőseimhez, érdekelnek a divatbemutatók... De mindig egyedül? Férjemet hiába kérem jöjjön velem, — sok a munkám — ez mindig a felelet. Nem, egyszerűen nem tudunk változtatni természetünkön — ez most már 3 évi házasság után azt hiszen vitathatatlan. Férjem, talán úgy jellemezhetném, hogy olyan „magának való ember.” Még futballmeccsre sem jár, de legalább járna, esküszöm én nem szeretem a futballt, de az ö kedvéért még oda is elkísérném, csakhogy együtt legyünk. A bíró végighúzza tenyerét a homlokán, hol az asszonyra, hol a férfire néz, aztán megszólal: — Ha egy gyerekük lenne, talán ... Az asszony a földre szegezi tekintetét, áll szótlanul. — Nem lehet gyerekünk — mondja a férj halkan. Nézem a két embert, akik egymásnak bizonyára elmondották ezeket, itt a bíróságon már csak megismétlik. Nincs ebben a válóperben semmi „izgalmas”, semmi „szokásos körülmény" ami alánján a válást a bíró általában szokta kimondani. Mi a baj mégis? KÉT, TELJESEN MÁS alaptermészetű ember kötött házasságot, pillanatnyi fellángolás alapján. Mindkettőn rendes emberek, mindketten becsűte*c- sen dolgoznak, életformáink neonban homlokegyenest különbözik. El lehet ítélni talán a fiatalasszonyt, aki rendesen elvégzi hivatali munkáját otthoni munkáját is és utána élni, szórakozni akar? Aligha. A férj a munkában l”li még szórakozását is — munkáié* **'•*- hivatásnak, élete céljának voV*a. Kétségkívül túlzott ez a „négy fal közötti ülés”, de ha nem képes változtatni. Két tisztességes ember él egymás mellett és mondhatni pokollá teszik edn- más életét. Mindketten egy hnzzAhik hasonló alavtermészetű emberrel a legboldogabb házaséletet élhetnék. Szabad ezt megakadályozni? Nem. A bíróság is így véli. GARAY FERENC I »
