Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

1962. Április is. na«*í.6 3 H zárszámadások néhány tanulsága Ha előre akarunk látni, ak­kor vissza kell nézni. így van ez a termelőszövetkezetek ese­tében is. A termelőszövetkeze­tek december 31-ével zárták ugyan az évet, de az elmúlt év megyei tapasztalatait, eredmé­nyeit csak most lehet leszűrni. Érdekesek, tanulságosak ezek a tapasztalatok. Érdemes visz- szapillantani, hogy termelőszö­vetkezeteink ezeket a tapasz­talatokat hasznosíthassák. 1960-ban még 7,1 hold szántó jutott egy dolgozó tagra me­gyei átlagban, a múlt évben ez a szám 6,3 holdra csökkent. Ez a szám figyelmeztet, terme­lőszövetkezeteinknek ma már sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok a belterjes gazdál­kodásra, mert csak így tud­nak megfelelő foglalkoztatott­ságot, több jövedelmet bizto­sítani. 52 567 tag van a termelő- szövetkezetekben Óriási erő ez, ha összefog. Az elmúlt év itt is tanulságul szolgálhat. A múlt évben kere­ken 7818 olyan tag volt, aki egyetlen munkaegységet sem szerzett, 7745, aki egy és hat­van között és 12 526, aki 61— 150 munkaegységet ért el. Ez nemcsak a termelőszövetkezeti munkafegyelemre, de a jöve­delemre is kihatott. A vezető­ség nem elég ahhoz, hogy ezek a tagok munkába álljanak. Ar ra van szükség, hogy a becsü­letesen dolgozó termelőszövet­kezeti gazdák is segítsenek ab­ban, hogy minden tsz-tag dol­gozzon. Éz nemcsak munkafe­gyelmi, de minden dolgozó tag „zsebére menő” kérdése is. A zárszámadő közgyűlések általában helyesen tükrözték a tsz-ek jelenlegi politikai és gaz dasági helyzetét. A tagok, ahoi érre szükség volt, bátran és határozottan bírálták a veze­tők hibáit és nem egy helyen lehetett találkozni az önkriti­kával is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zárszámadó közgyűlések fokozatosan a ta­gok nevelőiskolájává válnak. A tagok egyre jobban felisme­rik: ők a termelőszövetkezet gazdái és valamennyien fele­lősek: hogyan gazdálkodnak. Nemegy esetben, mint például Garéban, Dunafalván, Nagy- budméron és másutt, felhívták a vezetőket munkájuk megja­vítására és kilátásba helyezték egyes vezetők, vagy a vezető­ség egészének visszahívását, ha ennek nem tesznek eleget. Jó dolog az, ha a zárszámadó közgyűlésen elmondják a hi­bákat. De még jobb lenne, ha menet közben, közgyűléseken, küldöttközgyűléseken, üzem­egységgyűléseken is elmonda­nák ezeket, hogy időben meg lehessen szüntetni a termelő­szövetkezet, a tagok érdeké­ben a hibagócokat. Ez is tanul ságul szolgálhat erre az évre. A zárszámadási adatok^ azt bizonyítják, hogy termelőszö­vetkezeteink sokat fejlődtek az elmúlt évben. Több gyenge tsz elérte a közepes színvonalat. Az elért eredmények azért jók különösen, mert a tsz-ek mint­egy egyharmada a múlt év ele jén alakult. A termelőszövet­kezetek mintegy 25—30 száza­léka jó. Ezekre jellemző, hogy megszervezték már a nagyüze­mi korszerű termelést. Áru­termelésük tervszerű és ter­veiket rendszeresen túlteljesí­tik. A tagoknak biztos és rend­szeres a jövedelme, amit na­gyobbrészt készpénzben kap meg. A vezetés szilárd és ezek ben a t.sz-ekben a termelési szín vonal több esetben eléri a leg­jobb állami gazdaságok terme­lési színvonalát. A másik ka­Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap esti«: hűvös, felhős idő, élénk északi, északkeleti széL Többfelé, főként délen és keleten eső. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten plusz 3—plusz hét, nyugaton nulla—plusz négy, legmagasabb nappali hőmérséklet ■mr*—t *-*" ^ ■**»*»■ ^ ____. t egőria: a közepesen működő termelőszövetkezeteké. Ide tar­tozik a tsz-ek 45—50 százaléka. Itt lényegében nagy tömegben, de kisüzemi módszerekkel ter­melnek. A tagok jövedelmé­nek nagy részét a természet­beni osztás képezi. Áruértéke­sítési terveiket általában tel­jesítik, de túlteljesítés ritkán fordul elő. A legproblematiku sabb tsz-ek a gyenge tsz-ek ka­tegóriájába tartoznak. Ez is olyan 20—25 százalék lehet. Itt a problémák a következők­ben jelentkeznek: termelési szintjük alacsony, árutermelési terveiket nem teljesítik, bevé­teleik minimálisak, ezért mun­kaegység-előleget fizetni nem tudnak. A magyaregregyi ter­melőszövetkezet például egyet­len sertést, marhát, baromfit, tojást sem adott el az állam­nak. A tagok jövedelme bizony­talan, éppen az említett okok miatt. Ezek közé tartoznak el­sősorban az új tsz-ek. 1961. tavaszán 36 új termelőszövet­kezet kezdte el a munkát. Las­san indult be a munka. Mint egyéniek, kevés őszi kalászost vetettek és a tavasziak alá sem szántották meg a területeket. Tavaszi szántásba, sok tavaszi növényt kellett vetniök. A növényápolást csak nagy nehézségek árán tudták elvégezni, és az aszály is sokkal jobban sújtotta őket, mint azokat a termelőszövetkezeteket, ame­lyekben őszi szántásba került a tavaszi. Az új tsz-ekben ala­csony volt a vezetés színvona­la is. A vezetőségben nagy volt a fluktuáció. Erre példa a bogdásai tsz is, ahol egy év alatt három elnök váltotta egymást. A vezetők nem tud­ták a tagokat munkára moz­gósítani. Az említett új tsz-ek­ben nem kevesebb, mint 1723 tag egyáltalán nem vett részt a közös munkában. így nem is csoda, ha gyengén zárták az évet. Ezek közül a tsz-ek kö­zül egyetlen egy sem tudott 25 forinton felül fizetni mun­kaegységenként és 11 volt, amely összesen 1 203 532 forint mérleghiánnyal zárta az évet. A múlt évben sok termelő- szövetkezet egyesült. Sokan féltek az egyesüléstől. Azt mondták: ez lerontja a terme­lőszövetkezeteket. Nem lett iga zuk. Csak egy jellemző adatot: 63 mérleghiányos termelőszö­vetkezet volt a megyében és ezek között mindössze 3 olyan tsz van, amely egyesült. A tsz-ek a terv szerint a múlt évben egy-egy munka­egységre 29,35 forintot kíván­tak fizetni. Év végén azonban kiderült, hogy csak 22,31 forin­tot tudtak fizetni. Ennek okai a már említett tények, de el­sősorban közrejátszott az aszály, a jég. A növénytermesztésben az aszály nem kevesebb, mint 78 987 000 forint jövedelem­kiesést okozott. Igaz, hogy aszályos év volt. Tanulságos év. Tanulságos azért, mert a múlt évben bebizonyosodott: azok a termelőszövetkezetek, amelyek ősszel mélyszántott területbe vetették el a tava­sziakat, azok az asztályt is jobban kiheverték. Egyes termelőszövetkezetek azonban még mindig nem ta­nultak. A múlt évben például 52218 holdon végeztek szerves trágyázást. Ebben benne van a zöldtrá­gyázott terület is. A zárszám­adási mérlegek bizonyítják: egyes termelőszövetkezetek­ben a decemberi jó időt nem használták ki, nem hordták ki a szervestrágyát. A zárszám­adási mérlegben készletként ugyanis 25 094 vagon szerves­trágya szerepel. Ha ezt kihord- ták volna, akkor újabb 15 670 hold területet tudtak volna letrágyázni. Ez pedig lénye­gesen emelhette volna a tagok jövedelmét. Ez is a múlt év­hez tartozik és figyelmeztetőül szolgál erre az évre. A cikk elején az szerepel: jelentős eredményeket értek el a múlt évben is a termelőszö­vetkezetek. Ez így is van. Még annak ellenére is így van, ha jónéhány termelőszövetkeze­tünk ma még gyenge. 1960- ban például 468 393 000 forint volt a termelőszövetkezetek állóeszközeinek értéke, a múlt évben ez 674 441 000 forintra növekedett. És igen jelentős dolog az: az 1960. évi 151 mil­lió 143 000 forint fel nem oszt­ható szövetkezeti alap is jelen­tősen, mégpedig 239 896 000 fo­rintra nőtt. Nem teljes ez az értékelés. Nem is lehet, hisz erről egész tanulmányt lehetne írni. Né­hány tényre, néhány tanulság­ra szerettük volna felhívni a termelőszövetkezetek figyel­mét. Az idei kezdet lényegesen jobb, mint a múlt évi. A ta­valyihoz viszonyítva szinte alig van mélyszántatlan terü­letünk. A mag jó magágyba hullhat és így termékenyebb is lesz. Termékenyebb lesz, több jövedelmet biztosít, ha a termelőszövetkezetek tanulnak az elmúlt év hibáiból és min- I dent megtesznek annak érde­kében, hogy ezek a hibák eb­ben az évben meg ne ismét­lődhessenek. Szalai János Kilenc szelet kenyér T> eültem o vágat TH-gyürűs oldalához, közel a vájvég- hez és néztem az embereket. A kép megszokott, lát­szatra nincs különösebb érdekesség benne. Mindenki csinálja a dolgát. Precízen és jól begyakorlott mozdulatokkal. Feltűnt a csapatnál egy hatalmas tagbaszakadt ember. Közel járt a két méterhez és túl járt a száz kilón. Két darab TH-ívet hozott a vállain olyan könnyedén, mintha két lapát­nyél lett volna. A teher lehetett legalább 140 kiló. Nem volt fiatal ember, bár így feketén mindenki egyforma, de mégis látszott rajta, hogy túl van a legénykoron. Amikor elkészültek a fúrással és kimentünk a vágatból, „füstre várni”, oda telepedtem Horváth mellé, és megkérdez­tem a csapatvezető vájártól: — Ki ez az ember? — fejemmel az óriás felé intettem. — Medgyesi — mondta a világ legtermészetesebb hang­ján. — Régi bányász? Mióta van itt a csapatnál — firtattam tovább. — Nem mondhatnám egyiket se. A bányában sincs régen és itt sincs régóta. Egyébként ennek van egy kis története. Elmondjam? Wem szóltam semmit, csak intettem a fejemmel, hogy *■ ’ mondja. Horváth közelebb hajolt hozzám és elkezdte: — Sokan azt hiszik, hogy a rekorder-csapatok, vagy a jó szocialista brigádok ha összeforrnak, akkor bezárják a kört maguk után és mindenük a pénz lesz. Lehet, hogy van- nák ügetnék, fa Mázsái § pénznek én se vagyok ellensége, de ÖUh a „Hátam teafái"-föl 30 exer óra társadalmi munka Mohácson Mohács lakói városuk szebbé tételéért „Virágos Mo­hácsért” mozgalmat kezde­ményeztek. Az üzemek, intéz­mények, vállalatok dolgozói mind jobban bekapcsolódnak a mozgalomba és erre az évre eddig már több mint 30 ezer óra társadalmi munkát aján­lottak fel. A Mohácsi Városi Tanács VB felhívására szinte az összes háztulajdonos és ház­kezelő kötelezettséget vállalt, illetve szocialista szerződésit írt alá a házuk előtt levő fák megőrzéséért, gondozásáért, — virágosításáért. Megkezdték a Mohács szigeti strand és a Hő­sök tere rendbehozását is a társadalmi munkások, élükön a Mohácsi Bútorgyár és a Ter­ményforgalmi Vállalat dolgo­zóival, de tevékenyen részt- vesznek például a Városi Kór­ház dolgozód is az orvosokkal együtt. V. A. Elegendő tojás, élő és vágott baromfi lesz húsvétra A Kaposvári Baromfifeldol­gozó Vállalat pécsi kirendelt­sége mintegy 100 ezer darab tojást szállít az élelmiszer bol­tokba, hogy elegendő mennyi­ségű legyen a húsvéti ünne­pekre. Vágott baromfiból 50—60 mázsát biztosítanak. A tojás és vágott baromfi mellett a Baranya megyei Mezőgazdasá­gi Vállalat mintegy 2500 rán- tanivaló csirkét értékesít az Irányi Dániel téri elárusító pavilonban. Rádiók, tv-k és háztartási gépek javítása a sásdi járásban A Komlói Helyiipari Szol­gáltató Vállalat kiterjeszti te­vékenységét a sásdi járás 26 községére, amelyeknek bekötő- útjuk van, s jól megközelíthe­tők. Az elromlott televízió- készülékeket és rádiókat a földművesszövetkezeti hálóza­ton keresztül begyűjtik a la­kosságtól, s hetente egy alka­lommal, szerdán a Komlói He­lyiipari Szolgáltató Vállalattól egy szerelő kimegy a községek­be, s a kisebb javításokat a helyszínen elvégzi, azokat a készülékeket pedig, amelyek komolyabb javítást igényel­nek, beviszik Komlóra. Ha az igények úgy kívánják, tovább bővítik a javító szolgálatot, s emelik a létszámukat. A válla­lat egyik fontos szempontja, hogy a kitűzött határidőn be­lül készítsék el a javításokat. Katona Ferenc Jászay-díjas rendezésében április 21-én mu­tatkozik be a Pécsi Nemzeti Színházban a „Három testőr”. Tulajdonképpen négyen van­nak, Athos, Porthos, Aramis és D’Artagnon. Mindenütt kö­veti őket Planche, elsősorban D’Artagnon, valamennyiük hű szolgája. Egyelőre még „civil­ben”, de már mint a király testőrei adtak nyilatkozatot lapunknak. FÜLÖP ZSIGMOND D’Artagnon: — Atyám igazi gascogni, én is onnan kerültem Párizsba testőrjelöltmek. Atyám utasí­tásai szerint a párbajnak és a szerelemnek élek... DARIDAY RÓBERT Athos: — Talán szerénytelennek tartanak, de a király testőrsé­gének egyik legjobbja vagyok a testőrkapitány egyik legked­vesebb embere, Porthossal és Aramisszal együtt a párbaj mindenem. Aztán még nagyon szeretünk enni, inni is! Én csak azt mondom: egymásért mindent! SZIVLER JÓZSEF Porthos: — A jó ennivalóért csorog a nyálam. Érthető hát, ha né­gyünk közül mindig én talá­lom ki az evést, ivást. Ennél jobban már csak verekedni szeretek és ha egy nap nem vívhatok, hát beteg vagyok. FÜLÖP MIHÁLY Aramis: — Papnövendék voltam, ab­bénak készülök. Csak ugye eh­hez pénz keU és ezért testőr lettem. Itt jól fizetnek és test- őrtársaim remek emberek. Igaz, utólag mindig rájövök, hogy ilyesmiket mégsem tehet egy leendő abbé... PAPP ISTVÁN Planchet: — Kettős szerepem van. Elő­ször mint ifj. Dumas Comedi del Arte indítom a játékot, az­tán mint Planchet csetlek-bot- lok a színpadon. Hű segítője vagyok gazdámnak, verek­szem, humorizálok, sőt, még szerelmi jelenetem is van! (Erb) Jelentős mennyiségű zöldpaprika érkezik az ünnepekre Az elsők között kezdték meg a korai zöldségfélék értékesí­tését a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat zöldségter­melő üzemének dolgozói. Ez- idáig 12 ezer fej melegágyi salátát szállítottak az üzletek­be, sőt a napokban már oár darab paprikát is köptek « Csemegébe. A húsvéti ünr.---' ■ re már nagyobb mennyiségű primőr zöldpr-rikát küldenek a pécsi zöldsé pútokba. emberség is van a világon. Hát így került ide Medgyesi is a mi csapatunkhoz. — Mi ebben a különös? — kérdeztem a vájárt. — Mi? Ez az ember ötvenegy éves, nem úgy megy a meló neki, mint mondjuk nekünk a harminc évvel és a tíz-tizenöt éves tapasztalattal. Nem tudom pontosan mióta van itt a bá­nyában, lehet talán öt-hat éve. Csilléskedik egyik helyen is. a másik helyen is. De az egészben az az érdekesség, hogy en­nek az embernek hét gyereke van. Tudja mi az, hét gyerek egy családban? Ha kenyér kell, akkor hét szelet kell, ha cipő kell, akkor hét pár kell. Nincs az a családi pótlék, amelyik fedezné ennyi gyerek után a kiadást. A füst még nem szállt el. Akik falatoztak egy kicsit, most az anyag előkészítésével vannak elfoglalva. Csilléket rendeznek, egyik üresbe fát raknak. Horváth szól az egyik társának, hogy menjen és hozzon legalább két csillére való bélésfát. Visszafordul felém és folytatja az öreg csillés tör­ténetét. — Nem a szívem esett meg Medgyesin, hanem gondol­kodtam rajta, mármint azon, hogy elég-e ennek az embernek a keresete. A csillés a csapat után keres, ha itt lenne nálunk, akkor nagyobb szelet jutna mind a hétnek, persze, vele meg a feleségével együtt kilenc szelet kenyérről van szó. Elmentem a főmérnökhöz. — Főmérnök elvtárs, vcüna egy kérésem — mondom neki. — Tessék, Horváth szaki — válaszolt készségesen a fő­mérnök. — Adja ide a Medgyesit az én csapatomba — adtam elő a kérést. A főmérnök egy kicsit elcsodálkozott, rámnézett, mintha legalábbis az üzemvezetőt kértem volna csillésnek hozzánk, majd így szólt: — Elment az esze Horváth? Nem bírja az az idős ember maguknál: ötvenegy éves. — Bízza csak ránk — mondtam neki. Nagynehezen bele egyezett és Medgyesi hozzánk került. Sose legyen jobb csillé­sem. csak mindig ilyen, mint a Medgyesi. Egyébként vájár lesz belőle, most iratkozott vájártanfolyamra. J7 Iszállt a füst és megkezdődött a vájvégben a munka. Mindenki csinálta a dolgát tovább, precízen és jól begyaikorolt mozdulatokkal. . ____ (Gazdagít István)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents