Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-15 / 88. szám
I9Ä2. ÁPRILIS A Kádár János elvtárs besséde (Folytatás az 1. oldalról.) hosszabb ideje foglalkoznak nagyon jól tudják, hogy indulhat egy kezdeményezés a központban, születhet egy kezdeményezés helyileg, az a kezdeményezés a tömegekben napok alatt, ilyen széles méretekben és ilyen viharos gyorsasággal csak akkor talál megfelelő fogadtatásra és követésre, ha a kérdés történelmileg és társadalmilag érett. Emlékezzenek csak rá: az ellenforradalom idején az egész országban a demagóg fehérterrorista banda — mert én nem tudom másképp nevezni őket —, üzemenként is, országosan is fellépett a teljesítménybér ellen, a munkaverseny ellen, általában a szocializmus, a népi hatalom ellen. Elvtársak, mérjük le az időt, és a megtett utat. Nemcsak arról van szó, hogy a kormány és az illetékes minisztériumok rendeleti úton, mert hiszen ilyen is van — és szükség is van néha erre —, a termelő- munka érdekében helyreállítót ták a teljesítménybért, mert enélkül dolgozni nem lehetett. De ezt a mozgalmat, amelynek képviselői ma itt tanács koznak, nem kormányrendelet hozta létre. Es itt már nem arról van szó, hogy teljesítménybérben dolgozunk, vagy nem teljesítménybérben, hanem arról, hogy szocialista módon dolgozzunk, éljünk és tanuljunk. Ezt a mozgalmat a magyar munkásosztály hozta világra, teremtette és valósította meg, amely a szocialista eszme, a szocialista társadalmi rend törhetetlen híve. (Lelkes taps.). A szocialista brigádmozgalom viharos elterjedéséhez, nagy életerejéhez azonban nemcsak győzhetetlen eszme kellett, hanem az is, hogy a nagyszerű, győzhetetlen eszmét helyesen képviseljük. Nézzük például a mi 17 éves gyakorlatunkat. Nálunk a társadalom vezető ereje, a párt, mindig, mindenkor a szocializmust hirdette. A szocializmust kívánta szolgálni rendelkezéseivel a kormány 17 éven keresztül. De voltak évek, amikor inkább mintha fordítva sikerült volna minden. Ezért fontos nekünk közelebbről megnézni ennek a szocialista brigádmozgalomnak a sajátosságait. Melyek a szocialista brigádmozgalom sajátosságai ? A legfontosabb, hogy a mozgalomban a tartalom és a forma egysége ölt testet. Ez a mozgalom három éves. De szocialista munkaverseny Magyar országon volt korábban is, öt, nyolc, tizenkét évvel ezelőtt is. Azokat a versenyeket is lelkesedés, alkotó szándék hajtotta, mégsem sok maradt belőlük, ez a mozgalom pedig éled, működik, fejlődik, halad, erősödik. Ismertettek itt statisztikai adatokat. Szakszervezeti funkcionáriusok megállapították, hogy 280 000 ember vesz most részt a szocialista brigádmozgalomban. Biztos vagyok benne, hogy ez a szám már túlhaladott, mert itt egy élő és fejlődő mozgalomról van szó. Mert ez a mozgalom nem papír verseny, nem formális verseny, hanem élő, valóságos szocialista munkaverseny. A szocialista brigádmozgalomnak nagyon fontos vonása, ami nem kis szerepet játszik életerejében, az, hogy a tömegek szocialista versenymozgalma és nem egyes, különlegesen kiemelt és mes terséges körülmények között foglalkoztatott emberek, két-, nyolc-, vagy kilencszáz százalékos eredménye hozta létre. őrizzük meg tehát ennek a mozgalomnak azokat az egészséges vonásait, amelyek erre a hároméves fejlődésre jellemzők voltak. A harmadik, ugyancsak új vonása e mozgalomnak: nemcsak termelési verseny, hanem több annál. A szocialista brigádok mozgalma szélesebb területre terjed ki. Nagyon sok példát tudna mindenki mondani arról, hogy hogyan szoktatják le a rest embereket a restségről, az iszá kosokat az iszákosságról. Sokat tesznek a brigádok tagjai a kulturális színvonalának emeléséért is. Sok példát hallottunk itt, hogyan érvényesül a brigádban a kölcsönös segítség. volt Magyarország. Most ez a 4 millió ember is ember módjára eszik, öltözködik és lakik. Akárhová menjünk, munkás vagy paraszt emberek közé, elmondják, hogy a fiú ipari tanuló, a leány gimnazista és így tovább. Amikor elhallgatom őket, eszembe jut: úgy mondjuk 25 évvel ezelőtt vizes lepedővel megkötözni való bolondnak hitték volna azt az egyszerű falusi dolgozó embert, aki a lányát gimnáziumba akarta volna járatni. Ma már erről mint a világ legtermészetesebb dolgáról beszélnek, pedig ez is az utóbbi 17 év eredményéhez tartozik. Ma már tíz- és százezrek képezik magukat az iskolákban, vizsgákat tesznek le még felnőtt emberek is és közülük ezrek és ezrek állami és társadalmi vezető posztokon vannak. Ezt mind a munkáshatalmunk tette lehetővé, a népi hatalom, amelyben a munkásosztály oldalán képviselve vannak a parasztság fiai, az értelmiségiek, a városi kispolgárok. Ilyen körülmények között élünk és dolgozunk, s e körülmények rendkívül kedvezőek a szocialista brigádmozgalom további fejlődése számára. — Csak tőlünk függ, hogy ezeket a körülményeket és lehetőségeket az eddiginél jobban használjuk fel a mozgalom előbbrevitelére. Milyen feladatok vannak előttünk? Idei tervünk az ipari termelés 8 százalékos, a mezőgazdasági termelés csaknem 10 százalékos emelkedését írja elő. Az ötéves terv feladatai ismeretesek és nem csekélyek. Tehát nagy feladatok állnak előttünk, s ezek megoldása hozza magával az életszínvonal emelését is, de csak komoly munka árán! Hasonló kérdés a szociális gondoskodás. Ha az újság, a rádió hírt ad valamilyen balesetről, szerencsétlenségről, egy bajba jutott béna emberről, vagy arról, hogy valakinek a szemevilágát veszély fenyegeti, valaki nehéz helyzetbe került, egy gyerek apátlan- anyátlan maradt, szinte szabállyá vált, hogy azonnal jelentkezik egy, és azután még több szocialista brigád és azt mondja, hogy kérem én megyek és segítek. Sokáig lehetne még sorolni a szocialista brigádmozgalom sajátos, új jellemvonásait. Ennek a mozgalomnak abban van az ereje, hogy a győzhetetlen és nagyszerű eszmét, a szocializmust úgy testesíti meg, ami — ahogy művészileg mondják — azt jelenti, hogy itt a forma meg felel a tartalomnak. Többször elhangzott itt, azt várjuk mindnyájan ettől a tanácskozástól, hogy választ adjon arra, hogyan tovább. Biztos vagyok benne, hogy ez az értekezlet hotározott irányi fog szabni, de azt hiszem, ha valaki azt gondolja, hogy valami merőben új irányt jelölünk ki, az csalódik. Ha tőlem valaki azt kérdezné, hogy hogyan tovább a szocialista txrigádmoz- galomban, akkor azt mondanám, hogy úgy, mint eddig, csak egy kicsit jobban. (Élénk derültség és taps.). A feladatok pontos megjelöléséhez persze van nálunk egy hagyományos kiindulási pont. A régi marxista iskola szerint, ha egy kérdést felvetünk, vagy azt vizsgáljuk, hogy egy mozgalmat hogyan fejlesszünk tovább, akkor mindig mérlegelni kell az adott helyzetet is, amelyben vagyunk. Nemrégiben ünnepeltük hazánk felszabadulásának 17. évfordulóját. Az évforduló mindig jó alkalom a mérleg megvonására. Ez történt most is, s ennek összegezése az, hogy a magyar nép a szabadsággal jól gazdálkodott, a szocializmus építésének útján járt. A mi vívmányaink között a legdöntőbb a munkáshatalom Mindjárt meg akarom mondani, hogy a hatalomnak sok feltétele van, s ahhoz a jelen viszonyok között hozzátartozik az állam fegyveres ereje is. De a mi munkáshatalmunk fő ereje abban van, hogy a szocializmus zászlaja alatt összeforrott a párt és a nép. (Nagy taps.). Ezt kell nekünk továbbra is erősítenünk. Nagyszerű eredményeink vannak a szocialista építésben, se vége se hossza nem volna ezeket felsorolni. Olyan körülmények között, amikor a birtokviszonyok a mezőgazdaságban két Ízben változtak — ami a termelést általában nem segíti — negyedévet növekedett a magyar mezőgazdaság termelése. Az ipar termelése négy szeresére emelkedett. S 1957 tavasza óta mintegy 60 százalékkal növekedett a magyar ipar termelése. A bennünket szidalmazó tőkés országok az ilyesmit képtelenek elérni. Vagy nézzük az életszínvonal alakulását. Amikor az élet- színvonalról beszélünk, ebben persze nemcsak a munkabért értik az emberek, hanem sok egyebet is. Annakidején azt mondták, hogy Magyarország a 3 millió koldus országa, de akikre ezt értették, azok csak a falusiak voltak, pedig a városban sem járt mindenki teli hassal. A városi éhezőkkel együtt 4 millió éhező országa Megoldjuk a nagy feladatokat Vannak a mi életünknek átmeneti nehézségei. Mindenki tudja, hogy milyen nehézségek vannak a piacon is, az árakkal, nehézségek vannak a burgonyával, a hagymával. Ezek a nehézségek döntően az őszi szárazság, meg a mostani megkésett tavasz következményei. Nekünk azonban valahogy úgy kellene már az életünket elrendezni, hogy szűnjenek meg ezek a bajok, hiszen nem jó, hogy az egyik évben ezzel van baj, a másik évben azzal, a harmadik évben meg amazzal. És azonkívül mindig meg is kell magyarázni, honnan származik a baj. Egyszer az idő nem jó, másszor az elosztás, harmadszor pedig az ördög tudja, hogy micsoda. De a legjobb magyarázat sem ér annyit, mint két kiló jó (Folytatás a 6. oldalon.) — ÉLÜZEM lett 1961. második félévi eredménye alapján a Pannónia Sörgyár. — HÉTFŐN délelőtt 10 óra kor tartják évi közgyűlésüket a pécsi kisiparosok adóközösségének tagjai. A beszámolók meghallgatása után választják meg az új vezetőséget. — 93 MAZSA húsvéti csokoládéfigurát hoztak forgalomba idén Pécsett és Baranyában, 14 mázsával többet, mint tavaly, mégis pótlást kellett kérnie a FÜSZÉRT- nek, hogy kielégíthessék a jelentkező igényeket. Hétfőn pótlólag 400 kilo csokoládé- figurát hoznak forgalomba a pécsi boltokban. — ÉGERFA-CSEMETÉKET ültetnek az okorági Ókor Gyöngye Termelőszövetkezet ben, eddig terméketlen, vizenyős talajok hasznosítására. — EGÉSZ ESTÉT betöltő műsorral készül a Komlói Bányász Együttes tánccsoportja a komlói szabadtéri színpad megnyitására. — KÉT VAGON déligyümölcs érkezett Pécsre. Az újabb szállítmány egy része máris az üzletekben van. — NYOLC brigád nevezett be a „Szocialista ifjú brigád" címért folyó versenybe a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál. — KORSZERŰSÍTI a vili» gítóberendezést a MÁV a kétújfalusi, a szökédi a kis- tótfalusi, királyegyházi, drá- vaszabolcsi és a drávafoki állomásokon. — BARÁTI összejövetelen búcsúztatták a Béke-aknai pártszervezet tagjai, és az akna dolgozói a nyugdíjba vonuló Kónya István párttitkárt, aki hosszú évtizedekig dolgozott a pécsi bánya üzemekben. — AZ ORVOS-EGYETEMI pártszervezet vezetősége szombati ülésén a Vili. párt- kongresszus tiszteletére tett tanulmányi és munkafelaján lásokról,' az oktatás gyakorlatiasa bbá tételéről és a mun ka melletti továbbtanulás kérdéseiről tárgyalt. — 7300 SZÉN ASZ AR1TO állványt rendeltek az AGRO- KER-től a megye termelőszövetkezetei. A legtöbb állványt — ötszázat — a király- egyházi tsz tagsága vásárolta. Hivatalos nyereményjegyzék a lottó 15. játékhetéről A 15. játékhétre beérkezett 4 047 802 darab lottószelvény, öt találatos szelvény nem volt, négy találatot 25 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 139 436 io- rint 25 fillér. Három találatot 2171 fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 802 forint 50 fillér. A kéttalálatos szelvények száma 65 733 darab, ezekre egyenként 26 forint 23 fillért fizetnek. Nagy lelkesedéssé! fogadlak Pécsett a francia filmművész-küldöttséget Interjú Marina Vladyval és Henry Colpi-tal tot, hogy. mint a francia filmművész-küldöttség tagja, Magyarországra látogassak. Én a vidéki városokat különösképpen szeretem, mert jóllehet, hogy Budapest feltétlenül tükrözi az egész ország arculatát, de egy vidéki városban az ország életét sokkal mélyebben meg lehet figyelni. A fővárosban láttam stadiont, láttam gyönyörű szállodákat, de mondom: én nagyon szeretem a vidéket. — A művésznő mit tart a legszebbnek és a legfontosabbnak az életben? rizsban folytatja tanulmányait, majd ezt befejezve, visszatér szülőföldjére. Óriási az akarat benne, hogy megváltoztassa népe nyomorúságos életét, hogy az egyszerű embereket felvilágosítsa. Közben találkozik egy fiatal fehér nővel, aki méltó társa lesz e nemes munkában. Eat a fehér nőt alakítom ebben a filmben. Egy órával később — a Nádor Szálló előtti roppant lelkes és népes fogadtatás után — Henry Colpi-1, az Ilyen hosszú távoliét című film rokonszenves rendezőjét a szálló Szombat, háromnegyed öt. A különgép befordul a pécsi repülőtér betonszalagjára. A francia filmművész-küldöttség fogadására megjelent moziüzemi vezetők az előcsarnok lépcsőjén virágcsokorral várják a vendégeket. A gépből elsőnek Marina Vlady, a népszerű filmsztár lép ki, utána sorban a francia filmküldöttség többi tágja — Jacques Chausserie-Laprée, a delegáció elnöke, Jean Pierre Frogerais, Jackques Nicaud, Henri Colpi, Jacqueline Pronin, Claude Rich és a kíséretükben levő magyar filmszakemberek. A gépkocsikaraván elindul a város felé. Az autóban Marina Vlady ölében a piros szekfűcsokor, amlit az imént a repülőtéren kapott és kíváncsian, érdeklődve nézegeti a távolban feltűnő várost, a suhanó tájat. Látszatra leköti figyelmét a legkisebb apróság is — mégsem éri váratlanul első kérdésem. — Milyen érzés számára az első magyar vidéki városba látogatni? — Ezzel is pontosan úgy vagyok, mint annak idején, amikor elfogadtam saá m elánbamegoldásoknak. És ami a legfontosabb: az alkotó-filmművésznek mindig tisztában kell lennie azzal, hogy pontosan mit akar mondani-. A francia filmküldöttség este fél hétkor megjelent a pécsi Petőfi filmszínházban az Ilyen hosszú távoliét című francia film előadásán. A film vetítése előtt Bemics Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a francia művészdelegációt. A küldöttség tagjait nagy ünneplés közepette személy- szerint bemutatták, majd az üdvözlésre Jacques Chausserie- Laprée válaszolt. Ezt követően Marina Vlady találkozott a közönséggel a pécsi Kossuth moziban a Boszorkány című film előadása után. A késő esti órákban a francia filmA Petőfi filmszínházban Hátradől a kocsiban, talán csak egy pillanat, amíg gondolkozik. — Nem akarom megkerülni a kérdést, de hiigyje el, hogy számomra a legszebb dolog: az élet. Ami a legfontosabbat illeti, ezt is elmondom. Személy szerint legfontosabb dolognak tartom az életben számomra azt, hogy érdekeltté tudjam tenni magam a filmgyártásban, ilyenformán magam által kiválasztott főszerepeket alakítsak. Nagy kísérlet lesz ez számomra, és nagyon szeretném ha sikerülne. — Melyik új filmben láthatja legközelebb a francia közönség? — Következő filmemet Afrikában forgatjuk. A téma nagyon érdekes és izgalmas. Egy ftafeá négerről soft, aki Páli Íjában sikerült néhány perces interjúra megkérni. — Véleménye szerint mi a modern francia filmgyártás útja? — A kérdés meglehetősen komplikált. Véleményem szerint az „új hullám” próbálkozik a legmesszebb jutni a modem francia film útján. Ez az „új hullám” lényegében két csoportból tevődik: egyrészt volt filmújságírók közül, másrészt pedig ezzel párhuzamosan több fiatal film-technikai szakember csatlakozásából. Bár mindegyiknek megvan a maga egyéni vonala, az új hullámosok nagyrésze baloldali szemléletű. Az a véleményem, hogy a modem francia filmben egyaránt jelen kéül lennj a modem eszmei tartatomnak és a modem tochnáfcac iitfüi művész-küldöttség tiszteletére fogadást rendeztek az Olimpia Étteremben, ahol a város értelmiségeivel, színművészeivel és íróival találkoztak. A küldöttség a mai programja szerint a várost tekinti meg. Thiery Árpád Kép: Erb Janót
