Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-12 / 85. szám
tUSt. ÁPRILIS 12. ftlAPLÖ 5 „.. .Megcsodáltuk a nyíltszívű légkört..." Az osztrák pártmunkás-küldöttség tapasztalatairól Nagy feladat előtt a Szederkényi Növényvédő Állomás Nyújtott műszakban dolgoznak a gépek — Megjelent az első avaszi kártevő Beszámoltunk már arról, hogy a megyénkben tartózkodó osztrák pártküldöttség újságíró tagjai tegnapelőtt baráti látogatást tettek szerkesztőségünkben. A hosszan tartó, meghitt eszmecsere során felkértük osztrák kollegáinkat, hogy írják meg a Dunántúli Napló számára magyarországi látogatásuk eddigi tapasztalatait, mondják el véleményüket hazánkról városunkról. Adjanak némi ízelítőt az osztrák munkásság helyzetéről — és szükebb hazájuk, Gráz város politikai, gazdasági kulturális életéből is Nagy örömünkre szolgál, hogy osztrák elvtársaink cikkét frissiben átnyújthatjuk olvasóinknak és reméljük, hogy e két írás közlésével is hozzájárulhatunk az osztrák és magyar nép barátságának elmélyítéséhez. Bőr az osztrák fiatalok is ilyen vidámak lennének Mikor az Önök országaiba érkeztünk, az volt a célúink, hogy a szocialista szomszédunk életéről mindenekelőtt pontos ismereteket szerezzünk és hogy ápoljuk a szoros baráti kapcsolatokat a két kommunista párt között, szorosabbra vonjuk az internacionalista szolidaritás kötelékéit Mi a barátságról akarunk beszélni, arról a barátságról, amely a magyar és az osztrák munkásság között régi hagyomány. Mert ez rendkívül fontos. Az 1956-os ellenforradalom nemcsak a magyarok ellen jelentett támadást, hanem keményen sújtotta nyugati szomszédjuk kommunista pártját is. Azok a hibák, amelyek itt történtek, súlyosan hátráltatták a mi kibontakozásunkat is. De azok a nagy sikerek, amelyeket Önök 1956 óta elértek, szintén erőteljes visszhangra találtak nálunk. Ezek segítenek bennünket a kapitalizmus elleni harcban, a kommunistaellenes provokációk kivédésében, a tudatlanság és felületesség elleni küzdelemben. Első ízben tölthetünk néhány napot az Önök szép városában, mégis szereztünk néhány benyomást, amelyeket a büszkeség érzésével adhatunk majd elő az osztrák munkásoknak. Beszéljünk csak a szabadságról. Nálunk az antíkomimu- nista sajtó szinte duskálikodik a nyugati „szabadság” és az „európai civilizációról” szóló dúsító cikkekben. Csakhogy amikor Európáról beszél, Nyu- gat-Európára gondol, Közép- és Kelet-Európát elhagyja. Szerkesztőségük egy kulturális megbeszélésén láttuk, mit jelent az igazi európai kultúra, milyen szabad és gáttalan, külső befolyástól mentes a kultúra fejlődése. Boldogok lennénk, ha a mi hazánkban is meglenne a kultúrának ez a szabadsága. Nézzük csak példaként Grazot, ahonnan jöttem. Ez a város 250 000 lakosú, Ausztria második legnagyobb városa. Egy, 50 százalékban keresztény néppárti és 50 százalékban szociáldemokrata tagokból álló bizottság (mindkét párt kormánypárt) dönt teljhatalmúlag arról, hogy a grázi operában és drámai színházban mit szabad és mát neim szabad előadni. Ezek a kullúrf i li szterek egész egyszerűen, politikai okokból törölték a színház műsoráról Brecht műveit. Ez csak egy kis metszet a két kormánypárt „győzeümeö kuütúimun- kájából”. Vegyük a „sajtószabadságot”. Mit jelent ez nálunk? A sajtó kilencven százaléka a kormánypártok és más arnti- kommunásta szervezetek vagy magánemberek kezében van. Ha az ember egymás mellé teszj ezeket a sajtóorgánumokat és ellenőrzi, az a benyomása, hogy pontosan ugyanazokat az írásokat, ugyanazokat az antikommunista frázisokat és rágalmakat, a tények ugyanolyan elferdítését, az igazság ugyanolyan meghamisítását találja bennük. A sajtószabadság nálunk azt a szabadságot jelenti, hogy az igazságtól függetlenítsék magukat. A mi „demokráciánk” a fasizmus és nácizmus .régi erőinek ad reményt arra, hogy újra felléphetnek. Neonáci szervezetek működnek, terjesztik a Nyugat-Németországból pénzelt újságokban a náci eszméket, követeléseket támasztanak. Vannak nálunk mo- narchista újságok és egyesületek is, amelyek Ottó vezetésével újra egy osztrák—magyar monarchia összetákolásán fáradoznak. A burzsoá politika képviselőinek ez a tevékenysége a semleges Ausztriában a törvény betűi szerint tiltva van. És ennek ellenére folyik ez a romboló tevékenység, a kormánypártok pedig támogatják. Az önök üzemedben több szabadságot láttunk mint a mi üzemeinkben, s megcsodáltuk azt a nyíltszívű légkört, amely a vállalati igazgatók és dolgozók viszonyát jellemzi, láttuk a munkásságot az üzemekben, amint megbeszéléseken teljes joggal vettek részt a termelés problémáinak megvitatásában. Nálunk ez a jog csak papíron van meg és sajnos a szakszervezetek nem sokat tesznek azért, hogy ezt a jogot átvigyék a gyakorlatba. A munkásoknak nálunk nincs lehetőségük arra, hogy a gyártulajdonost beszámoltassák a termelés alakulásáról és a munkások elbocsátásáról. A munkanélküliség kérdése, a munkahely biztosítása a fő problémája a munkásságnak nagyon sok üzemben, különösen a bányákban. Aki meglátogatja városainkat, abban olyan kép alakulhat ki, hogy nálunk magas az életszínvonal. Sok-sok autót láthatunk az utcákon, többet, mint Magyarországon. A kormánysajtó büszkén emlegeti, hogy a munkások nagy számban lehetnek ma autótulajdonosok és a jólét egyéb kellemes dolgainak tulajdonosai. Nézzünk azonban jobban körül, s akkor láthatjuk — és ezt mondja a statisztika is — hogy a város dobozéinak nyolcvan százaléka eladósodott a részletvásárlás folytán 12 milliárd schillingre rúg ma az összes részletadósság, ami körülbelül 20 százaléka az Osztrák Köztársaság teljes költségvetésének. Életünknek csak egy kis részét mutattam be. Még rengeteg lehetőség lenne az összehasonlításra, de kevés a hely. Nem akarok kitérni itt a kapitalista heccpropaganda legsötétebb rágalmaira kitérni, de egy osztrák újság a legkomolyabban találta azt a kis rövid írást, amely arról szól, hogy a magyar nők kizárólag kartonruhákba öltöznek, Magyar- országon nincs boldogság, az emberek mind zárkózottak, nem mosolyognak, már el is felejtették, hogyan kell mosolyogni. No, ehhez nem kell magyarázat. Szeretném, ha az osztrák fiatalok között annyi vidámság uralkodna, mint a magyarok között, hogy a fiatalok olyan szabadok és elemi gondoktól mentesek legyenek, mint itt a munkahelyen, iskolákban és egyebütt. Hans Schlögl Gráz Az ausztriai „hajótöröttek“ BÁR A FIATALABB generációhoz tartozom, annak a nyelvnek a csengése, amely néhány napja mindenütt a fülemet éri, nem szokatlan. Az ellenforradalmat követő hónapokban szülővárosomon, a korábbi határvároson, Winer- neustadton néhányezer disz- szidens vonult keresztül, akiket az előzékeny és mindenkor provokációkra kész hatóság két nagy táborba gyűjtött össze a város közelében. Wienerneustadt az első világháború után, az új rendezésig határváros volt, azután ki kellett alakítania azt a magatartást, amely a régi lakosság és az új szomszédok jobb viszonyát szolgálja. Az olyan nevek, mint Farkas, Kovács, Kis vagy Nagy, már korábban is szerepeltek a város címtárában. ELEINTE együttérzéssel vették körül a Magyarországról menekülteket. Dicsérték őket, megveregették a vállukat — mindenekelőtt a reakciós politikusok —, akik úgy számoltak velük, mint segéderővel az Osztrák Kommunista Párt elleni harcban, A határsértőknek szinte a csillagokat is odaígérték az égről. Ezután Honban kezdteti fáalakulni • menekültek között egy választóvonal Nagyon gyorsan észre kellett ugyanis venniök, hogy ez embereknek ebben a tömegében jelentős számmal vannak olyan egyének is, akikre a népi demokratikus rendszer legádázabb ellenségei nagyon szívesen támaszkodnak. A város rendőrségének — és a környékbelieknek is — „pótműszakot” kellett bevezetniük. Nem múlt el hét anélkül, hogy a határsértők legalsó rétegéhez tartozók ne követtek volna el bűncselekményeket, akik idegen földet érezve a lábuk alatt visszaesőkké váltak. Akadtak itt tolvajok, csalók, erőszakoskodók — és ha a lakosság a sajtóban egy rablásról olvasott, máris hallani lehetett az első kérdést: „Már megint a magyarok?” Az ellenforradalom iszapjából kihalászott a wiener- neustadti magistrátus — mintegy kétszáz embert, akiket a város oltalmába vett. Ezek egy része nyomban vadonatúj lakásokba költözhetett — a város nyolcszáz hajléktalanjának nagy megdöbbenésére, akik a háborús bombázás következményeként még ma is arra várnak, hopp lakáshoz jussanak, A beiolakodottak előíérbehelyezése ostoba politikájának ez volt a magyarázata: a magyaroknak cserébe majd provokációs vállalkozásokat kell indítaniok saját szülőhazájuk ellen. DE EZEK A REMÉNYEK is hajótörést szenvedtek. Sok új polgár elégedetlen volt a helyzetével. Néhányan visszatértek hazájukba. Már az is nagy szó volt, ha valaki a városban állást talált magának. A figyelmes szemlélő azonban más megállapítást is tehet a Wienemeustadtban lakó magyarokkal kapcsolatban: a fiatalok, akiket szüleik elemi iskolás korbn cipeltek magukkal, igen kritikus szemmel figyelik a tőkés Ausztria hátrányait. Egy fiatalember, a 22 éves Neuberger András, akivel utazásom előtt beszéltem, a vele egyidős fiatalok hangját ezekkel a szavakkal fejezte ki: „Egyelőre itt vagyok Ausztriában, és halálra kell mérgelődnöm magam, mikor a nagyfejűek piszkoskodását látom. de egy napon elegem lesz ebből és akkor aztán az anyám sem tarthat vissza.. ERICH SAMECK Ahol az elmúlt évben megpróbálták, ott nem kell reklám a vegyszeres gyomirtásnak. így, míg tavaly mindösz- sze 300 hold kukoricában végzett vegyszeres gyomirtást a Szederkényi Növényvédő Állomás, addig ebben az évben már 6000 hold vegyszeres gyom irtásra elegendő vegyszert vásároltak a termelőszövetkezetek. Ha nem is kerül múzeumba még a kapa, akkor is nagy segítséget jelent, hiszen 6000 holddal kevesebb lesz a kapálni való. Koch Leó, a növényvédő állomás üzemgazdásza elmondot ta, hogy nyújtott műszakban 14 órát dolgoznak a gépek, hogy győzzék a temérdek mun kát. Nagyon fontos, hogy a termelőszövetkezetek az elsők között készítsék elő a vegyszerezésre kijelölt táblákat, hogy a gépeket minél jobban kihasználhassák és a minimálisra csökkentsék a vontatási és várakozási időt. A megnövekedett feladatokra az idén sem áll több gép rendelkezésre az állomásnak, mint tavaly, de a szederkényiek 16 gépe mellé 14-et a termelőszövetkezetek is kaptak. Az elmúlt években és az idei télen is képeztek ki tsz-tagokat a növényvédő állomáson az alap vető növényvédelmi tudnivalókra. így a tsz-ek növényvédő gépeihez is csaknem min denütt van hozzáértő kezelő. Ha sikerül a védekezés, egész évben gyommentes lesz a kukorica, és feleslegessé válik a kapálás, hiszen a Hungazin szuperszelektív irtószer és nem csak a parasztság ősi ellenségét a gyomokat, de a kukoricán kívül minden növényt elpusztít. Most időszerű a gyümölcsösök permetezése, de a növényvédő állomás a munkatorlódás miatt sok esetben nem tudja vállalni. Pedig a rügyfakadás előtti permetezésnek nem szabad e'maradnia, hiszen az egész évi gyümölcstermés sorsa függ tőle. Éppen ezért hasznos, ha a tsz-ek időben bejelentik Igényüket. AMOR IS CÉLT TÉVESZTHET... (Erdei Sándor ra^za) Bírósági krónika Visszaélés az önkiszolgáló boltban Régi ismerősök T. K. és S. J-né. S. J-né egyik pécsi ön- kiszolgáló boltban volt pénztáros. A két nő megbeszélte, hogy a boltban, ha T. K. vásárol, fizetésnél a pénztárnál S. J.-né kevesebbet számol. Úgy is történt, mint elhatározták. T. K. egy alkalommal 20 forint értékű árut vásárolt, barátnője pedig — a megállapodás értelmében — mindösz- sze 10.50 forintot blokkolt. Később ismét alkalmazták a „jól bevált módszert”: T. K. ismét megjelent az üzletben és 69 forint értékű árut szedegetett össze a kosárba. Fizetésnél barátnője mindössze 11.20 forintra „taksálta” a vásárol- takat. Az üzlet dolgozóinak már korábban is gyanús volt a pénztárosnő, s ezért figyelték, így leplezték le a csalást. A pécsi járásbíróság mindkét vádlottat a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben csalással el követett bűntettben mondotta ki bűnösnek és mindkettőjüket 6—6 hónapi börtönre, valamint 300—300 forint pénzbüntetésre ítélte. Tekintettel azonban bűn tetlen előéletükre, a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre a bíróság felfüggesztette. kukoricát loptak Bogdán Sándorné és Petro- vics Gyuláné vókányi lakosok még az elmúlt év őszén azt tapasztalták, hogy a Pécsi Állami Gazdaság Peterd pusztai üzemegységében kukoricaszedés után sok cső elmaradt. Úgy gondolták, hogy majd ők letisztázzák a kukoricaföldet. Kocsival be is hajtottak a föld re és kezdték törni a kukoricát. Már vagy két és fél mázsát összeszedtek, amikor a csősz megpillantotta őket. Erre a lovak közé csaptak és elhajtottak. Megszökni azonban nem tudtak, mert közben egy rendőr is meglátta őket és kerékpárral utánuk ment. A két asszony amikor látta, hogy nem sikerül egérutat nyerni, a kocsit a rendőrségre hajtották, ott le is tették a lopott kukoricával teli zsákokat. A bíróság mindkét vádlottat 500—500 forint pénzbüntetésre ítélte a társadalmi tulajdon sé relmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás miatt. Enyhítő körülménynek vették, hogy a kár megtérült. ifjúsági filmklub kezdte meg működését Pécsett Mintegy 200 egyetemista és főiskolás részvételével új ifjúsági filmklub kezdte meg működését Pécsett Az első előadást a Kossuth moziban tartották. Vetítésre került Eisenstein: „Régi és új” című némafilmje, előtte pedig Bíró Yvette, a Budapesti Filmtudományi Intézet munkatársa tartott bevezető előadást. ApiríBs 13-án, pénteken a Pé csä Pedagógiai Főiskolán lesz ismét előadás, majd vasárnap délután fél 3 órakor a Kossuth moziban valószínűleg a „Ködös utak” című francia, utána következő vasárnapon pedig az „Aranypolgár” című filmet fogják vetíteni. Az ifjúsági filmklub öt előadásából az utolsó kettőn a terv szerint felszabadulás utáni filmek kerülnek vetítési«» A felmelegedés után megjelentek az első aktív tavaszi kártevők. Bolyból, Villányból és Bicsérd környékéről futrinkakárt jelentettek. A veszély nem komoly, de munkát jelent, figyelmeztet, hogy figyelni kell az őszi vetéseket és azonnal porozni HCH-val. Ha nem veszik észre időben, a Futrinka katasztrofális kárt okozhat a kenyérgabonában. Ebben az évben nagyobb e- leritőséggel bír a növényvédelem, mint más esztendőben, amikor a megerősödött növényt veszélyeztették a rovar- kártevők. A későn vetett tava sziak későn kelnek és a rovar kártevők könnyű prédájának Ígérkezik a zsenge növény. A kikelő répát, a répabolha, re- pabogár és a répabarkó is veszélyezteti. Általában a bolhák és barkók jelentik a legnagyobb ellenséget ezen a tavaszon, mert a kirajzó bogarak napok alatt letarolhatják a táblákat. A legtöbb esetben a gyorsaságon múlik a védekezés sikere. A termelőszövetkezetek fokozottabban tartsák a kapcsolatot a növényvédő állomással. mert az idei növényvédelmi feladatok ellátása csak jó ossz munkával oldható meg. A növényvédő állomás minden gépe a határban van és remélhetőleg dolgoznak már a tsz-ek permetező gépei is. Sietni kell, hiszen a termés védelméről mór most kell gondos- j kodni. Szirtes Lajos pécsi bányamérnök nyugat-európai országokban A franciák meghívták Szirtes Lajost, a tröszt kutatási osztályának vezetőjét, akinek nevéhez a metángázkitörés elleni védekezés új módszerének kidolgozása fűződik. Szirtes Lajos elutazott, hogy eleget tegyen a francia és a korábbi nyugat-németországi meghívásnak. Bányákat es munkavédelmi kutatóintézeteket látogat meg, ahol átadja a pécsi szénbányákban szerzet/ munkaegészségügyi és munka, védelmi tapasztalatokat, ezen belül súllyal a porártalom és váratlan metángázkitörés ellen Pécsett kikísérletezett módsze reket. Ezeknek egyrészét a bányákban, a gyakorlatban is bemutatja. Szeretett édesanyám, anyósunk, nagyanyánk, dédnagy- anyánk idős özv. Schmidt Jánosné Keller Rozália felsömakári lakos április 11-én 81 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése április 13-án. pénteken 4 órakor lesz a köztemetőben. 444 A gyászoló család. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó édesanyám nagyanyánk özv. Pilcz Kálmánné Czakó Erzsébet április 10-én 82 éves korában hosszú türelemmel viselt szenvedés után elhunyt. Temetése április 12nén, csütörtökön 3 órakor lesz a köztemetőben. 442 A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetéi mindazoknak, akik felejthetetlen édesanyánk Mezöföldi Gyuláné temetésén részit vettek, koszorúk és virágok küldésével fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk kezelő orvosainak és ápolónőinek fáradhatatlan mun kéjükért. 19131 A gyászoló C6alád. — HALÁLOZÁS. Fájdalommal tudatjuk. hogy szeretett fiam, testvérünk, sógorunk Bartha Mihály április 10-én 51 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 13-án, pénteken 3 órakor lesz a köztemetőben. Mi A gyászoló csal£3*
