Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

NAPLÓ

1962. ÁPRILIS L ^

Város a műanyag kupola alatt

Mesterséges éghajlat a sarkvidéki télben — Új építéstechnika

A hengerház egy lakószobáját mutatja képünk. E szobában az állandó friss levegőt egy automatikus légkondicionálóberendezés biztosítja.

A szovjet építészeti akadémiának ez a hamarosan megvalósuló terve egyik mozaikja azoknak a határtalan lehetőségeknek, amelyeken a kzmvrminizrnust építő ember teremtett meg.

JPOMÁNY TECHNIKA ÉPÍTKEZÉS TUDOMÁNY T8HWTK» ÉTPTTKB2ÍS WDOMÁ

TECHNIKA ÉPÍTKEZÉS TUDOMÁNY TECHNIKA ÉPTI'KEZ ÉS TUDOMÁNY

4 köz-étkeztetés fejlődésének távlatai a Szovjetunióban

Szergej ebéd után kilépett az utcára s itt összetalálkozott velünk.

— Jónapot Szergej, mi az 1962-es évből jöttünk. Kortársaink arra kértek, hogy írjunk valamit önről, s így, kénytelenek voltunk átlépni jónéhány esztendőt.

— Akkor hát vissza kell fordulnunk, járjuk végig éttermünket — felelte Szergej. Szergej Szolncev, aki nemrégiben fejezte be a közétkeztetési iskolát, a város egyik legkiválóbb mérnök-szakácsa. Munkahelyére az autógyár éttermébe aerobusszal utaztunk.

3eléptünk a balról számított harmadik terembe. A kék szőnyegtől eltekintve a teremben minden halvány szalmaszínű volt: a futószalag és a mellette sorakozó nem túlságosan magas műanyag asztalok és székek egyaránt.

A futószalag áttetsző falon haladt keresztül, a fal mögött egy dobogón már ott ült Szergej fehér köpenyben. Előtte a pulton számtalan gomb sorakozott és hol itt, hol ott villantak fel a színes lámpács- kák. A pultot egy alacsony szekrény félköre ölelte körül s ebből a szekrénykéből indultak a termekbe a színes fu tószalagok.

— Milyen nagyszerű hűtőszekrény! — kiáltottunk fel

— Hűtőszekrény? — csodálkozott Szergej. — De hiszen ez magasfeszültséggel fűtött kemence,

Szergej szó nélkül kinyitotta a legközelebb eső ajtót, s látszat ra, sőt tapintásra teljesen hideg rekeszben világossárga tányérkák sorakoztak. Étvágy gerjesztően sistergett a zsír a forró hússzeletek alatt. Leültünk az egyik futószalag mellett Egy kis táblácskán világító betűkkel megjelent az étlap. Minden sora mellett egy- egy gomb volt, csak meg kellett nyomni a megfelelőt. Ami kor megebédeltünk, Szergej így szólt:

— Most eltüntetem az edényeket — s ezzel a tányérokat s csészéket a futószalag alsó szalagjára tette, amely a konyha felé haladt.

— Hiszen ez jellegzetes ön- kiszolgálás! Az edények pedig visszakerülnek a mosogatógép be és .

— Szó sincs róla — vágott közbe jövendőből * jött beszélgető társunk. — Ebből az edényből többé senki nem eszik. Elmosogatni ezeket jóval drágább mulatság, semmint újat készíteni: A futószalag vége lejtős, s az edény egy nyílásba hullik.

Tovább mentünk.

Itt a központi diszpécser szoba. A falnál sorakozó kar- totékos szekrény dobozai tele voltak tömve lyuk-kártyák- kal. A szakácstudomány évszázados bölcsessége, minden törvénye éTTTnomsága ezekben a vékony műanyaglapocskákban van. Ezeknek a lyukasztásoknak számától és elhelyezésétől függ az étel receptje, nyersanyaga, keverésének

egymásutánisága, a hőfok, sőt minden egyes ételfajta sajátos íze és illata is.

— És ki állítja össze a lyukkártyákat?

— Az üzem konyhaművészeti részlege. Amit valaha az ételkészítés titkának neveztek, azt ebben a teremben matematikai formulattá alakítják és rögzítik ezeken a lyukkártyákon.

— Végignézhetjük a gyártási folyamatot?

— Nem Látnának semmit: minden futószalagot légmentesen záródó borítólap fed. — Hanem itt megfigyelhetnek mindent. — intett Szergej a színestelevíaó képernyője felé.

S valóban végignéztük ahogy a gépek megfelelő „utasításra” feldarabolták a húst, £a- sírozottat készítettek, beletéve mindent ami csak kell. Szergej mind újabb és újabb gombokat nyomott meg, s a képernyőn megjelentek a raktárak, ahonnan a nagy katlanokba ömlött a feldarabolt burgonya. Az egyik futószalagról fasírozott pogácsák hűl lottak a tányérokra, a másikról pontosan kimért meny- nyiségű burgonyapüré, a következő gép az egészet átlátszó, tartós burokba helyezte. Az utolsó folyamat a fagyasz tás volt. Hanem mi is végére jártunk az időnek, indulnunk kellett.

— Dehát igazán maradjanak, hiszen ez az önök jövője is, — javasolta Szergej.

— Köszönjük Szergej, de

még sok munka vár ránk a jelenünkben: hisz mindent,

amit ma láttunk, , még meg kell csinálnunk.

Igen sok még a tennivaló. Amit' most ebben elmondtunk, még csak fantázia, de

olyan, amely azon alapszik, ami már létezik, az első mintapéldányokban. A legfontosabb, ami rövidesen megtörténik, s ami logikusan következik az SZKP új programtervezetéből, az a tény, — hogy a közétkeztetést fokozatosan átalakítják valóságos iparrá.

A közétkeztetésnek hozzá kell járulnia a pártprogramban foglalt feladat megoldásához: biztosítani kell az emberek egészségét, az emberi élet határának meghosszabbítását.

Eltelik 10—13 esztendő és a közétkeztetés „jelentősen nagyobb helyet foglal el a táplál kozásban, mint az otthoni étkezés” — ahogyan ezt az SZKP új programtervezete meghatározta.

A. Fradkin és M. Epstein

Az automatizálás szárnyain

Az SZKP programjában meg jelölt 20 éves fejlesztési átfogó tervnek egyik legfontosabb feladata a termelés komplex gépesítése és automatizálása. Ez nemcsak műszaki és gazdasági, hanem egyszersmind társadalmi probléma k.

Ellentétben a kapitalista mű szaki és gazdasági szakértők számításaival szemben, a szovjet emberek nehezen tudnak elképzelni olyan életformát, amelyben a műszak) fejlődés súlyos teherként nehezedik a dolgozókra. A Szovjetunióban az automatizálás az embert szolgálja, növeli a termelést, könnyíti és javítja a munkafeltételeket, a munkanap további rövidítését eredményezi. Mindez semmiképpen sem eredményez munkanélküliséget. Nem véletlenül lett olyan népszerű a Szovejtunió- ban az a szemléletes kifejezés, amely szerint az automatizálás a 20 éves terv szárnya.

A Szovjetunióban 10 év alatt befejeződik az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar és a közlekedés — benne a rakodó munkák — komplex gépesítése. Ezzel a termelésben véglegesen megszűnik a nehéz fizikai munka. A második tízéves időszakban nagy arányokban bontakozik ki nem csak az egyes üzemrészek, hanem a gyárak, a nagy ipari komplexumok automatizálása is.

A nagyteljesítményű. gazdaságos műszaki felszerelések tömeggyártását, 1900 gépgyár és fémmegmunkáló gyár felújítását és 2800 hasonló rendeltetésű új gyár felépítését irányozták elő. Ebben az iparágban a termelés 20 év alatt tíz-tizenegyszer lesz nagyobb, az automata és félautomata gépsorok gyártása pedig több, mint hatvanszorosára növekszik.

** sn-1

Két érdekes hír

AZ ODESSZAI SZEMÉSZETI INTÉZETBEN

eddig 40 000 világtalannak adták vissza látását. A szaruhár- tya-átültetés az intézetben már mindennapos műtétté vált; már gyermekek esetében is alkalmazzák. A látásukat visszanyert betegek között sok a külföldi.

AZ IDEGSEJTRENDSZER ELEKTRONIKUS MODELLJE

A leningrádi egyetem élettani és kibernetikai laboratóriumában elkészült az ideg- sejtrendszer elektronikus modellje, amely híven visszaadja az idegrendszer legapróbb működését is,-Téí?pün,k vázlat?s áttekintést nyújt a hétéves terv legkülönbözőbb nagyarányú építkezéseiről, melyek nagv ban elősegítik a kommunizmus építésé terveinek sikeres megvalósítását, a kommunizmus a nyagi, műszaki bázisánál megteremtései.

mesterséges éghajlattal. Ennek megfelelően alakítja ki az építészeti formákat. Az esztétikai igények és az életszükséglet követelményei teljes összhangban lesznek az új városban.

Maga a város az állandóan befagyott talaj fölé egy méter magasságra emelt, hatalmas talapzatra épül. A város központja a főtérrel a parkkal, a stadionnal és a különböző kulturális intézményekkel együtt óriási műanyagkupola alá kerül.

A Szovjetunió építészeti akadémiája bámulatom technikai megoldást dolgozott ki. A leningrádi tagozat munkatársai elkészítették egy sarkvidéki város tervezetét. A jövendőnek ebben a csodálatos városában még a legkeményebb téli hidegben is kellemes lesz a hőmérséklet. Nem utópiáról van szó. A közeljövőben valóban felépítik ezt a várost, amelynek 10—12 ezer lakosa lesz. De a város szükség esetén korlátlan méretekben terjeszkedhet is. Az új építéstechnika már eleve számol a

Képünkön: jól láthatók a hengeralakú házak. Az ilyen formájú építkezés jobban ellenáll a szélnek és a hóviharnak s ugyanakkor a legkevesebb meleget veszíti. Ez a képünk a 10—12 ezer lakosú város makettjét ábrázolja.

A műanyag kupola alá épített város egyik fedett utcáját

ábrázolja képünk. Itt lesznek a különböző intézmények: Fedett folyosók kötik össze a várost az egészségügyi központtal. Ezeken az összekötő folyosókon még a legnagyobb fagy idején is legalább plusz 10 fokos lesz az átlagos hőmérséklet.

Azt, hogy milyen lesz e sarkvidéki város emberének otthona, élénken megmutatja ez a 12—16 emeletes hengerház terve, amelyben 500 ember lakhat majd. A házban gyorsjáratú, úgynevezett „villám-lift” lesz. Az ablakok hőszigetelései vákuumos módszerrel oldják meg.

Riport a jövőből

*