Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

xmjE í. NAPLÓ Négyszázzal több hely Baranya turistaszállásain Hegyi víkendfaln — Várbani turistaszállók fogadják a megyébe érkezőket Baranya és Pécs idegenfor­galmi hivatalai az idén négy­százzal növelik a turistaférő­helyek számát. Ebből eddig elkészült a szigetvári vár ka­zamatasorában kilalakított, hi degbüfével és társalgóval ellá­tott 120 személyes turistaszál­ló, míg Abaligeten 25 előregyártott házból valóságos hegyi vi- kendfalucskát építettek fel. A fából és habbetonból ké- . szült abaligeti házak össze­sen száz kirándulónak ad­nak helyet. Pécsett, a Mecsek oldalában épülő száz személyes szálloda nyárutójára, a mohácsi vizi­szálüoda nyár közepére készül el. A várakban kialakított tu­ristaszállók várják Pécsvára- dom és Siklóson is vendégei­ket Az üdülő és kirándulóhelye­ket mosdókkal, zuhanyozók­kal, napozó-teraszokkal és főzőhelyekkel látják el. Aba- ligeten és a pócsváradi Tó­völgyben a mesterséges ta­vakra betonlábakon támaszko­dó teraszos vendéglőket épít fel júniusig a földművesszövet kezet, egyenként 3—400 000 fo­rintos költséggel. Szigetváron török cukrász­dát nyitnak, Mohács szige­ten — ahol negyven férő­Dolgoznak a földeken Pallér Gáspár, a több mint kétezer holdas szentlőrinci tangazdaság főagronómusa pénteken már kora hajnalban nézegette a 6- os műút mentén a földeket. Látta, hogy szépen pinkádnak, a déli széi pedig tovább fújt, tehát lehet dolgozni. Hamaro­san intézkedett is. úgyhogy a tárcsák és a simítózók csak­hamar ellepték ezeket a táb­lákat. Megkezdődött a föld parhanyitása. Annál is inkább igyekeztek, mert tudták az ►iőjárásjelentéslxíl, hogy rö­videsen esőt tótnak a szántá­sok és akkor tómét várni kell a vetéssel. Péntek estére sike­rült is rendbe tenni jópár hol­dat és szombaton már vetették volna a zabot Dehát az idő tómét közbeszólt: hét óra felé esni kezdett az eső. A főagro- nómus az irodája ablakából nézte nem valami jó kedvűén, de azért reménykedve tó. Anti nem sikerült szombaton, majd sikerül Ihéöfőn, Szán tan ivaló- juk már nincs, a simítózás- és a vetések hengereaése mellett most már a teljes gépi kapa­citásuk a vetés érdekében dol­gozik majd; A mágocslak is hozzáláttak már a meaä munkához a hét végén. Ha a rossz időjárás miatt négy he­tes késéssel tó. de vetették a mákot és ültették a csírázott burgonyát. Úgy igyekeznek, hogy a tavaszi gabonák és az aprómagvak vetését április kö zepóig befejezzék, mert ekkor következik a kukorica vető­magjának a földbe juttatása. A siklósi járásban a drávaszerdaihelyiefc voltak igen frissek és jól kihasznál­ták a hétvégi jó időt. Nem azon vitatkoztak, mint néme­lyik termelőszövetkezetben, hogy a tavaszi gabonákat vagy az aprómagvakát vessék-e, hanem hozzáláttak a munká­hoz és 100 hold vöröshere ve­tésük már a földben várja a csírázást. A sellyei járásban a csányoszróiak szintén vetettek már hatvan hold vörösherét, a gyöngyfaiak pedig húsz hold árpáit Nem nagy számok ezek. de azt mutatják, hogy a termelő- szövetkezetek gazdái és az ál­lami gazdaságok felkészülten várják a jó időt. másrészt azt is szemléltetik, hogy a legki­sebb lehetőséget tó kihasznál­ják arra, hogy szorgalmas munkájukkal pótolják azt. amit a kedvezőtlen időjárás egy jó darébig lehetetlenné tett számukra, a sürgető ta­vasai munkák elvégzését. helyes camping is épül — halásztanyát és két büfét létesítenek. Mohács város és Mohács szi­get között kishajóval oldják meg a közlekedést, a hajót ki­rándulásokra is felhasználják. A mohácsi szabadstrand felújí tását, öltözők építését a Duna- part parkosítását a város üze­meinek és kiszeseinek dolgo­zói végzik részben társadalmi munkával, részben pedig a községfejlesztési alap felhasz­nálásával. Az abaligeti tóra könnyű műanyagcsónakokat vásároltak, a pócsváradi tónál új csónakkikötő készül. Aba­ligeten és a pócsváradi tó völgyében összesen 60 000 fát és cserjét ültetnek el a kör­nyezet csinosítására Ti* helyen idegenforgalmi kirendeltségeket, illetve ajándéktárgyakat árusító pa vilonokat állítottak feL A Baranya idegenforgalmi nevezetességeiről készülő lepo­rellók sorában külön érdeklő­désre tarthat számot a Me­cseket térképekkel ismertető leírás. Több, idegenforgalmi szem­pontból érdekes tájegység fej­lesztésére elkészülték már az általános rendezési tervek is. Ezek szerint összefüggő üdülő­várost alakítanak ki Siklós, Máriagyűd, Harkány. Tere- hegy egybeépítésével. Elkészült az Abaliget—Orfü egységes üdülő területté ala­kításának, az otfűi mester­séges tó építésének, Sikon- da és Pécsvárad idegenfor­galmi fejlesztésének terve is. A kivitelezés segítésére, az új lehetőségek feltárására a baranyai intéző bizottság al­bizottságokat alakított Sziget­vár, Siklós—Harkány, Abali­get—Grfű, Komló—Sikomda és Mohács székhelyekkel, az albi­zottságokban építészek, orvo­sok, geológusok, tanácsi veze­tők, idegenforgalmi szakembe­rek vesznek részt. Idegenvezető tanfolyamot rendeznek Pécsett A jövőben városunkban is csak idegenvezetői tanfolya­mot végzett, idegenvezetői igazolvánnyal: ellátott és az idegenforgalmi hivatalok által foglalkoztatott idegenvezetők j működhetnek. Ezért a városi Idegenforgalmi Hivatal április második felében idegenvezető: tanfolyamot indít. A tanfolyam előreláthatólag öthetes lesz, és hetenként két alkalommal tartanak előadásokat. Részvé­teli és vizsgadíj összesen 150 forint. A tanfolyamra a váró-, si Idegenforgalmi Hivatalnál (Széchenyi tér 1 sz.) kell je­lentkezni április 7-ig. Idegen nyelvet beszélők a tanfolyami felvételnél előnyben részesül­nek. A felvétel előfeltétele érettségi vagy annak megfe­lelő iskolai végzettség. ANKÉT A SZERKESZTŐSÉGBEN Pénteken délután a Dunántúli Napló szerkesztőségének klubszobájában a mecseki szénmedence kél trösztjének leg­jobb gyorsvágathajtó csapatvezető vájárai jöttek össze baráti beszélgetésre. Az ankéton öt komlói — köztük Horváth János vájár, országos rekorder, csapatvezető — és öl pécsi csapat- vezető vett részt. A beszélgetés keretében hasznos tapasztala­tokat mondtak el a gyorsvágathajtó brigádok vezetői. Ötheti fizetés a Pécsi Bádogos és Szerelő KTSZ nyereségrészesedése A Pécsi Bádogos és Szerelő Kisipari Termelő Szövetkezet az elmúlt esztendőben is szép munkát végzett, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint az a tény, hogy a termelő tagság között 125 790 forintot fizetnek ki nyereségrészesedés címén. Ez az összeg a KTSZ egy-egy tagjának ötheti fizetését je­lenti. Évi termelési tervük forint értékben 4 millió 800 000 forint volt, 5 millió 72 ezer forintra teljesítették, ami 105 százalék­nak felel meg. De van olyan termelési águk is, amelyben 182 százalékra teljesítették a tervüket. Ez annak tulajdonítható, hogy az általuk gyártott lemez für­dőkádak és esővízcsatomák iránt, amelyeket szintén köz­vetlenül a lakosság ellátására készítettek — nagy volt a ke­reslet. A BELKER-tervük je­lentős túlteljesítése mellett szép eredményeket könyvel­hettek el a lakosság építőipari és javító szolgáltatásában. Már a múlt esztendőben tel­jes kapacitásukat arra állítot­ták be, hogy a lakosság szá­mára a javítási szolgálatot mind tökéletesebben elláthas­sák. A KTSZ vezetősége min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy ezt a jövőben is biz­tosítsák, sőt a lehetőségekhez mérten fejlesszék. A Pécsi Bádogos és Szerelő KTSZ, amely idestova tíz esztendeje áll a lakosság szolgálatában, szép eredményeinek egyik oka az is, hogy kevés volt a moz­gás, azaz kevesen mentek el és kevesen jöttek hozzájuk. Sajnos, hogy az elmúlt esz­tendőben újabb kisiparosokat nem tudtak a KTSZ-be beszer­vezni, az utánpótlásra pedig náluk is nagy szükség van. Az utánpótlást a szakmunkások mellett 3 évet eltöltött segéd­munkásokból biztosítják, ter­A PECSI-VIZ A KÉK AGTÁGRÓL is kell mondani ogypár szót, hogy je­lentőségéit lássuk. A Zólyom u.- tól a Megyeri útig a szenny­vízcsatorna mélyítése és újab­ban a déli városrész építkezé­seinek alapozásánál mindenütt előkerült A talajszelvény ál­talában ugyanaz. A hegyről le­mosott barna iszap alatt tő­zeg, ez alatt 20—30 centiméter vastag kék agyag, tehát körül­belül 122 méter szinten s alatta a vizet könnyen átbo­csátó homok. Ez az agyagré­teg, melynek kiterjedését nem ismerjük még, bűnös abban, hogy a lejtőn leszivárgó vizek nem juthatnak mélyebbre. A völgybeni helyzetét, kiterjedé­sét fontos volna megismerni, ment minél több helyen törik át, annál könnyebben jut a felszínre víz a homokrétegek­be. A csatornázás óta már nem ku rutty óiknak békák a Szabadság úit pincéiben, nem kell minden zápor után a Közgazdasági Technikum pin­céjéből a vizet kiszivattyúzni és a Vas Gereben utca déli végén a járda alól fakadó bő­vizű forrás is beszüntette mű­ködését. A Pécsi-víz problémája megoldható ha a felső szaka­szon a mértéktelen eróziót megakadályozzuk és a törme­lékképződés s a középvíz ener­giája egyensúlyba juthat. A meder szélesítése és mélyítése második feladat s az első nél­kül eredménytelen lenne. Az­zal pedig legyünk tisztában, hogy a keleti medence egy ré­szének víztelenítése csak fel­töltéssel oldható meg. Ezt. az új erőmű salakja el fogja vé­gezni.- S. Gy. mészetesen, akik erre rászol­gálnak majd. Jelentős dolog volt az is a múlt évben a KTSZ életében, hogy 3 segéd­munkás szerzett szakmunkás­bizonyítványt, 6 ipari tanulót szerződtettek, s így az ipari tanulók száma jelenleg 17. Kö­zülük az idén 4 ugyancsak el­nyeri a szakmunkásbizonyít­ványt. Kisebb nehézségek mu­tatkoznak az év folyamán a bádogos részlegnél, mivel tő­lük öten teljesítenek katonai szolgálatot, s ez elég nagy ki­esést jelent számukra. Az ipa­ri tanulóikkal hét szakember foglalkozik, s mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy jó szakemberek váljanak belőlük, s az utánpótlást biz­tosíthassák. Sajnos a szakmai továbbfejlesz­tés érdekében még nemsokat tettek. Erre pedig nagy szükség van, mert a technika rohamos fejlődése következtében mindig újaba és újabb műanyagok kerülnek forgalomba és ezeknek a meg­munkálása több tudást, szak­ismeretet igényel. A hegesztő részleg dolgozóit rendszeresen elküldték a múlt évben a Pé­csi Gépipari Technikum esti hegesztő tanfolyamára. Az ő tandíjaiknak a felét a jövő­ben a KTSZ biztosítja, hogf ezzel is segítsék és ösztönöz­zék a tagjaikat. A KTSZ_-nek elsőrendű fel­adata a rejtett tartalékok fel- használása, a nagyobb üzemek által fel nem használt anya­gokat felkutatják és haszno­sítják. örvendetes jelenség, hogy a társadalmi tulajdon védelmé­ben is szép eredményeket él­tek el. Az idei esztendőben jelentősen bővítik telephelyüket, a telephelyük utcai frontján kétemeletes, az udvari részen pedig egyemeletes ráépítés lesz. A IV. küldöttgyűlés tisztele­tére a KTSZ-tagság szép egyé­ni és brigádfelajánlásokat tett. jelenleg az a céljuk, hogy ki­terjesszék és folytassák a ver­senyt a VIII. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások­kal. A KTSZ az állandó szakmai továbbképzések megszervezé­sével, a jó munkamódszerek megszervezésével és a munka­idő jó kihasználásával az idei évben még tovább fokozza a lakosság ellátását. A Vegyesipari V állalat felvesz KÁRPITOS szakmunkásokat. Jelent­kezmi lehet a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Irá»yi Dániel tér 9. 10 836. > « t szorgalmasan takarító nyári, 3 őszi kdsvizeket a kertészek né­- ha az utolsó cseppig felhasz- ? náltáik. A törmelék is megsza­- porodott a régi erőmű és a széramosó salakjából. Az új- erőmű bőven ömlő vizének t energiájáról még nincsenek- tapasztalataink, de minden- esetre számításba kell venni.- A patak bennünket érdeklő- másik szakasza Zókig terjed.- Az ősidőben itt is hasonló volt- a helyzet. A zóki bronzkori te- lep lakói szintén gáttal tor­. laszolták el az összeszűkült a völgyet és ha ezt csak négy . méter magasnak tételezzük is _ fel, a vizet egészen a pellérdi _ halastavakig duzzasztotta. Ma z út vezet át rajta. A völgyszínt _ itt 110 méter, az esés tehát kö­rülbelül 10 méter a bőrgyári hídtól. Ez elég jelentékeny. A ^ völgynek ebbe a szakaszába é jelentékeny és elég nagy ener­giájú patakok hordják a tör­meléket, a Früveisz, Bálira. í Csorarmka, de különösén az r üröj£ patak hatalmas törme- t lék kúpokat építettek. Tekin­- télyes a paitacsi árok, valamint i délről a keszüi és a pelérdi t árok is. Mindezek azonban- nem töltik fel a csatorna med­- rét s az ezen a szakaszon nem- is mutatkozik elfajultalak. A t múlt századi szabályozásnak is- a fő problémája a zóki szű­kület, illetve az ottani őskori gárt; volt Az út hidjáról nézve, . meglepő a csatorna északi és í déli szakasza közli különbség. • Északra másfél méter magas 1 pánti sáncok között jön a víz, . délre viszont alig észrevehető i a csatorna jelleg. nagyabb része lebegő iszapol adó lösz és agyag, csak kisebt: kavics és homok. így az újon­nan keletkezett törmelékkúp alig mutatható ki. A csatorná­zás után következő idők kuszs vízrendjét a kataszteri térké­pek rögzítik. Csak példákén! említjük meg, hogy a Türr- malom a Kassziánból kiveze tett vizet az országút alatt át- bújtatva a nyugati dombol­dalra 1894-lg haisznáita, ami­kor a vizesmalmot gőzma­lommá alakították át. A Dietz- malom a Lámpásvölgy ener­giáját használta ki, azután £ patakot 800 méter hosszú töl­tésen vitték a medence nyu­gati oldalára, hogy a Basama­lom energiáját szolgáltassa. E2 a Nagyárok áttörésekor értel­metlenné vált. Ma a Nagyárol duzzasztott vizét a kertészei ugyanezen a töltésen visszafelé vezetik. A PÉCSI-VIZ medrének nagymérvű elfajulása akkoi következett be, mikor a múlt század közepétől téglagyára­kat létesítettek Itt. A löszt a világos színű meszes agyagot kibányásztak s a patakok vi­zét ismételten más és más me­derbe kényszerítettók. A salak- dombtól délre ma láthatjuk az eredményt, a kavicsos ho­mokba vájt medrek kusza ősz- szevisszaságát. A Nagyárok­ban a mederfenék már a tö­mör kék agyag, s ezt még je­lentékeny esése mellett sem volt ideje a pataknak átvágni. A medencébe torkollástól a bőrgyári hídig az esés öt mé­ter. Ez elegendő volna a tör­melék elszállít ására* . de a Nagyárpádnaj a pecsudvardi árok vizét föivéve ömlött szét a bőngyári hídtól keletre fek- , vő széles és mély medencébe. , Itteni törmelék kúpjának saé- , lét a falutól északra körülbe- . lüi egy kilométerre húzhatjuk . meg. Kilométerenként két mé­• tér ezen a szakaszon az esése, völgye viszont szeles, lapos, . úgynevezett szenilis (örege- : dő) völgy benyomásait kelti. : Ennek magyarázatát az ember tevékenységében kereshetjük. A BRONZKORI EMBER gátakkal, tavak sorozatára bontotta a völgyet. Ezekből . kettő még a középkorban is fennállott, kettőnek a helye kimutatható a talajlépcsővel. Ma is három méter magasan látható a Nagyárpád—Hajmás­puszta közti út mellett. így érthető, hogy a süllyedt me­dencét a patak törmeléke nem tölthette ki. A medence észa­ki peremén a Havihegy lábá­nál bővizű források fakadnak, a BailokánytaL a Basamalom útig, ide ömlik a Lámpás vi­ze is, sőt, a Tettye vize is, s ezek még mocsarasabbá tették a medencét. Ezt az ősi állapotot párszáz éve valami elemi katasztrófa felforgatta. A három patak egyesülése táj áh a fel töltődött völgy alig két méter magas t pereme átszakadt, a laza lösz i és a kavicsos homok takaróba • rövid idő alatt mintegy 20 i méter mély meredek falu ka­nyont vésett a víz, a Nagyár­; kot. A régi völgy víz nélkül . maradi, mert az üszögi árok ■ gyér ere nem számottevő. A i. teanyonboj kwnosott törmelék RÉGEN a Kenesz-paÉafc, Me­szes-patak néven szerepeit és már a múlt század harmáneas éveiben szabályozták, azóta ásott mederben folyik, vize nem ömlik szót a Kis- és Nagybalokány, Basamalom es Tüskés-dűlőben. Hatalmas to­polyafák szegték mindkét partját. Nagy záporok vizét is le tudta vezetni, legfeljebb hirtelen hóolvadás idején mi­kor a fagyott talaj akadályig za a beszivárgást — mint le^ utóbb 1947-ben — öntötte el egész völgyét. Rendesen min­den tavasszal feljött a talajvíz és a sekély tavak néha még nyár közepén is menedéket adtak vízimadarafcnak, Újabban a csapongó fantá­zia többször is szerepeltette. Hol a Duna—Dráva, hogy for­dítva Dráva—Duna csatorna részeként szerepelt, s egyesek előtt már valósággál látszott válni a kép: Pécs kikötő, téli vontatókkal, uszályokkaL Nemrég a város általános rendezési terveinek egyik ré­szeként minden ködösítéstől menten rámutattak gyakorlati szerepére, a növekvő város csapadékvizének elvezetésére. Ez halasztást nem tűrő problé­ma. nélküle a városépítés egy­szerűen lehetetlen. A megoldás természetesen mérnökeink gondja, itt csupán a meder elfajulásának földrajzi és tör­ténelmi körülményeire és a kettőnek szoros összefüggésé­re szeretnék rámutatni. A Pécs i-víz a város terüle­tén fakadó három patak, a Kasszián, nagybányaréti és a szabolcsi egyesülése 150 méter magasságban. Mind a három erdős területről, homokkő ta­lajról, kevés durva törmeléket szállít az egyesülésig a régi erőmű környékén. Ionén vala­ha dél felé 'vezetett útja, s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents