Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
\ »82. ÁPRILIS 4, Komoly feladatok elült Lehet, hogy a statisztikai hivatal megneheztelt a Leő- wey Gimnáziuim vezetőire, amiért hivatalos engedély nélkül kérdőívet bocsátottak: ki, hogy többrendbeli fontos kérdésben tájékozódást nyerjenek növendékeik véleményéről, tőlem azonban csak köszönet jár nekik. A 250 kérdőív feldolgozása lehetővé tette, hogy némiképp bepillant hassak a fiatalok, — az oly sokak által elparentált úgynevezett „mai fiatalok” — életébe, gondolatvilágába. Az iskola 250 diákjának 14 kérdést tettek fel minden előzetes megbeszélés nélkül, és azokra rövid úton számmal vagy néhány szavas mondattal kellett 'válaszolni. A kérdések egyik csoportja a tanulók szociális, anyagi helyzetének néhány jellemző tényezője (ruházkodás, zsebpénz, színház, mozi látogatás) — a másik csoport pedig a szabad idő eltöltésére, a tanulók politikai tájékozottságának fokára vonatkozott. Hány ruhát és cipőt vásárolnak a szüleid egy év alatt. Ez volt az első és talán a legérdekesebb válaszokat produkáló kérdés. Nem mindenki válaszolt számokkal. Tizenheten „csak” ilyen válaszokat adtak: —„Mindig any- nyi ruhát és cipőt kapok, amennyire szükségem van”.— „Nem tudom pontosan, de sokat”. — „Fehérneműt és minden mást szükségem szerint” — „Semmiben sincs hiányom” stb. Az igazság kedvéért még azt is el kell mondanom, hogy a számszerű feleletek sem teljesen pontosak, mert például az olyan „apróságokat”, hogy valaki ruhát vagy kabátot kapott, nem tudtuk szétválasztani. Az adatok így is önmagukért beszélnek. 233 gimnazista közül évente 83-an kapnak 1—2 ruhát, 121-en 2—5 ruhát, 6-an még annál is többet. A cipővel való ellátottság hasonló ehhez: 105-en 1—2, 124-en 3—5, 4-en pedig annái is, több cipőt kapnak egy év alatt. Az idősebb növendékek évről évre jobban öltözködnek, az érettségi előtt álló lányok szinte kivétel nélkül 5-6 tubát, kardigánt, stb vásárolnak évente. Nem csoda, hogy oly sok csinos, jól öltözött fiatal lányt látni a pécsi utcákon. A zsebpénz szintén csak egy dolog a sok közül — de eléggé jellemzően mutatja a diákok anyagi helyzetét. Érdekes, hogy a megkérdezett 250 diák közül csak 134 kap rendszeresen zsebpénzt, 72 egyái- i7’:ín ne Tg a többi pedig csak akkor, ha valamit vásárolnia kell. Nagyon sokan erre a kérdésre sem adtak számszerű választ, hanem ismét „csak” ilyeneket: „Ha valami kell, kérek a mamától”, „Szüleim minden szükségeset megvásárolnak”, „A zsebpénz a mamától függ, de azért akkor is ad, ha mérges”, stb. Nem szolgálhatok számszerű adattal több olyan szintén jellemző kérdésre, mint hogy ki mit uzsonnázik, mit vesz, mennyit költ az iskola büféjében. A válaszok szinte egyöntetűek: brióst, péksüteményt, mignont szalámis zsemlét, fél vajat zsemlével, kakaót, tejet, narancsot. A megkérdezettek mintegy 80 százaléka bőségesen és rendszeresen tízóraizik, e ég sokat költ, „nasol” a büfében. Ha a színház*, mozilátogatást anyagi oldaláról tekintjük esu- ; pán. a válaszok még meggyőzőbb képet mutatnak. 250 ta- j nuló közül mindössze 14 nem jár egyáltalán moziba, azok is a TV-re hivatkoznak. A 228 rendszeres mozi látogató közül 125 hetente megnéz egy filmet. A színházlátogatás természetesen kiS6é mérsékeltebb, de még így is szinte büszkék lehetünk arra, hogy 164-en rendszeresen megnézik a színház berrartatátt, 34-rsek bérlete van. : ÁÁí*»iMlE-- üSÍS-i. 1 SX Yiwtfi 1S JhSJLkiTi- ÍPC gyedikesek közül előszeretettel járnak el az irodalmi színpad rendezvényeire, a különböző irodalmi, művészeti ismeretterjesztő előadásokra. Válaszaikból kiderül, hogy szeretik a közös iskolai színházi, mozilátogatásokat. Megerősítették bennem azt a meggyőződést, hogy egyáltalán nem az anyagiakon múlik, ki meny nyit jár moziba, színházba. Bizonyítékul tessék néhány vélemény: „Nem szeretem az olcsó helyet“ mert rontja a szememet. „A legjobb helyre járok”. „Minden filmet megnézek”. „A műsortól függ”. A kérdések között az is szerepelt, hogy ki milyen jegyet vált. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy döntő többség első helyre, zsöllyére, sőt páholyba jár. A gyermekkorunkból oly jól ismert „harmadik” hely jó formán alig szerepelt, a színházi ún. „kakasülőt” egyáltalán nem ismerik a mai fiatalok. Pe dig arra is mily nehéz volt pénzt szerezni annakidején Legkedvesebb szórakozásának majdnem mindenki (195) az olvasást jelölte meg. A színi ház (48), mozi (52), TV (79) és a rádiózás (54) aránya viszont arra figyelmeztet, hogy mindinkább számolni kell ezzel a jellemzően modem szórakozási — tehát nevelési tényezővel. A sportolás meglepetésre igen keveset érdekel. Mindössze csak 29 diák sorolta fel kedvenc időtöltései közé és még kisebb — mindössze 7 — a sportrendezvényekre járók sza ma közé tartozik a tánc is; rendezvényekre, össztáncra, stb. ugyan csak 46-an járnak rend szeresen, de „alkalmilag” a kollégiumban, iskolai rendezvényeken, baráti összejöveteleken a többi is szívesen táncol, 28-an legkedvesebb időtö. tágként jelölték meg a tánczene hallgatását. Meglepő, hogy a néhány évvel ezelőtt még oly felkapott magnetofonozás, a hanglemez hallgatás háttérbe szorult, első osztályos. tehát 15—16 éves kamasz, akkor még pozá- j tívebben értékelhetjük ezt as i önmagában is jó arányt. Arra, hogy mi érdekli leninfcább a fiatalokat a napi politikából, a nagyvilág zajló eseményeiből, a 250 vélemény alapján is igen nehéz válaszolni. A kérdőívek kitöltését irányító tanárok szájaíze szerint egy- egy osztály válasza csaknem hajszálnyira egyezik. Egyikben az algériai kérdés, másutt a Kongó, vagy az űrhajózás, az atomikísérletek iránti érdeklődés dominál. A XXII. kongresszus anyagával kapcsolatban is eléggé „egyöntetű” választ adott némelyik osztály. Az viszont, hogy a megkérdezettek kétharmad része a béke, a leszerelés, a béketárgyalások kérdését helyezte előtérbe, nem véletlen. És az sem, hogy a kommunizmus perspektívája, hogyanja, mikéntje szinte kivétel nélkül mindegyik fiatalt foglalkoztatja A válaszok tanúsága kézenfekvő. Ezek a fiatalok élénk érdeklődéssel kísérik a nemzetközi eseményeket. Ismerik és értik kül- és belpolitikai összefüggéseit. Nem kívülről szemlélik, — bent élnek a politika áramában, — tudják, hogy jövőjük, életük nemcsak itthon formálódik, hanem ösz- szefügg a nagyvilággal. Nekik már nem elég a felületes tájékoztatás, egy kissé maguk is tervezik, álmodják, sürgetik a biztosabb, tisztultabb, a kommunista jövőt. Jellemző, hogy a személyi kultusz szinte valamennyi válaszban szerepel, de sohasem egyedül, hanem olyan kérdésekkel együtt, mint a kommunista elosztás megvalósulása, a család, a szerelem a kommunizmusban, a hétéves terv, a kommunista erkölcs, nevelés kérdései. Nehéz lenne felsorolni, hány féle dolog érdekli őket a XXII. kongresz- szus anyagából. Mivel igen fontos, hogy fiaink kellő konstruktív válaszokat kapjanak kérdéseikre, a sok pozitívum mellett, egy dologban el kell marasztalni a megkérdezett 250 diák szüleit, nevelőit. A válaszok tanúsága szerint ugyanis csak minden ötödik diák kap politikai tájékoztatást szüleitől A KISZ-t 30, osztályfőnökét pedig csak 19 diák jelölte meg. A szülők, a KISZ, az iskola nevelői ezek szerint kevés időt fordítanak politikai kérdések megbeszélésére. A kollégiumokban persze más a helyzet. A kollégisták zöme helyeslőén ír a kollektív sajtóvitákról, politikai előadásokról. Kétszázötven kérdőív anyagát igyekeztem csokorra gyűjteni. Kétszázötven vélemény persze nem minidig perdöntő, ez esetben azonban feltétlenül tipikus. E nagyszerű tények, mint csepp, a tengert tükrözik fiataljaink felszabadult, boldog, szép életét. Vasvári Ferenc a pécsi járás termelőszövetkezetei 250 fiatal közül mindössze he-' ten rajonganak érte. Igen kevés (9) a zenét tanuló — zongorázó, harmonikázó — diákok száma. Magánszorgalomból mindössae ketten tanulnak nyelvet és szánté hihetetlenül kevés (3) soroja a házimunkát, a kézimunkát (28) kedvenc időtöltésed közé. A szülők a kérdőívek tanulsága szerint örvendetesen nagy arányban rendszeresen ellenőrzik gyermekük szabadidejét, 250 közül mindössze tíz akadt, akiktől szüleik nem kérik számon a házon kívüli töltött időt. Ezeket a mai kor, modem életszemlélete jellemzi, amely mind inkább a „tanulva szórakozás” felé tolódik. A válaszokat olvasva némi aggály támadt bennem: vajon a TV, rádió, mozi nem megy-e az elmélyültebb egyéni tanulás, művelődés, például nyelv, zenetanulás rovására? A körítés másik oldala viszont az, hogy a szórakoztatás e modern eszközei, a politikai tájékozottság fórumaiként is nagyszerűen beválnak. Volt egy kimondottan politikai jellegű kérdéscsoport is, amelynek kapcsán arra is választ kaptunk, hogy ki hogyan informálódik a kül- és belpolitikád kérdésekről. 211-en a rádióra, 217-en a sajtóra, 105-en a TV-re szavaztak, és hogy mindegyik jól látja el feladatót, azt a válaszokból kiérződö meglepően széleskörű x politikai érdeklődés és tájékozottság beszédesen bizonyítja. 250 diák közül mindössze 22-en válaszolták tiszteletreméltó őszinteséggel, hogy őket bizony a sport, a tánc, a szórakozás érdekli és nem politizálnak. Ugyanennyien mutattak teljes tájékozatlanságot az SZKP XXII. kongresszusával kapcsolatos válaszukban is. Ez tíz százaléknál is kevesebb es ha hozzávesszük, hogy Baranya megye legfiatalabb termelőszövetkezetei zömmel a pécsi járásban találhatók, hisz ebben a járásban fejeződött be utoljára a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A járás legtöbb szövetkezetében ez volt az első közös gazdálkodási év. S bár a pécsi járás sok tekintetben elmaradt a többi járás mögött, ha a gazdálkodási eredmények nem is érték el a mohácsi vagy mondjuk a siklósi járás szintjét, az 1961-es esztendő mégis nagy előrelépést jelentett. Gazdaságilag, politikailag és szervezetileg egyaránt megerősödtek a tsz-ek, s így az 1962-es évet —, melyben feladataik jelentősen megnőttek — már sokkal kedvezőbb körülmények között kezdhették meg. Több mint 32 millió forinttal nőtt a közös vagyon A gazdasági stabilizálódás, megerősödés egyik fő mutatója a közös vagyon gyarapodása, igen kedvezően alakult 1961- ben a pécsi járás szövetkezeted ben A beruházások összege meghaladta a 32 millió forintot, melyhez a tsz-ek saját erőből 19 százalékkal járultak hozzá. Ezt a beruházási összeget a termelőszövetkezetek első sorban építkezésre és gépek vásárlására fordították, s kezdő termelőszövetkezetek lévén ez teljesen érthető és indokolt is. összesen 500 szarvasmarha- férőhelyet, 823 férőhely sertés fiaztatót, 3640 férőhely sertéshizlaldát és 5500 baromfi férőhelyet építettek a járásban. A tsz-ek gépparkja 62 erőgéppel és 35 pótkocsival gyarapodott. A beruházási keretből továbbá 72 hold új gyümölcsöst, 50 hold szőlőt telepítettek a tsz-ek és 350 holdon elvégezték a talajjavítást. Mindezeken felül teljesen saját erőből is jelentős beruházást eszközöltek a tsz-ek. A pécsi járás termelőszövetkezetei jól megalapozták a jövőjüket. Azonban az is hiba volt, hogy sok helyen túlságosan elgaloppiroztak a beruházásokkal, és a túlzottan magas beruházás már a munkaegység rovására ment. A pécsi járásban elért 19,33 forintos átlagos munkaegységérték a megyei átlag alatt van, s ennek oka az aszályon és sok egyéb gátló tényezőn kívül éppen a túlzott beruházásokban kereshető. Egy lépéssel tovább A kezdeti problémák, az aszály és a felmerülő aránytalanságok ellenére a pécsi járás termelőszövetkezetei két cikk — a baromfi és tej kivételével. — teljesítették 1961. évi áruértékesítési tervüket. A követelmény azonban évről évre nő, és ezzel lépést kell tartani a termelésnek is. A pécsi járás 1962. évi felvásárlási terve lényegesen magasabb a tavalyinál. Míg a kenyérgabona felvásárlási terv tavaly 400 vagon volt, addig ebben az évben 840 vagon, tehát több mint kétszerese. Hasonlóan megnőtt a hizottsertés. tej, vágóbaromfi. burgonya, zöldség és egyéb közszükségleti cikk termelési terve is. Míg a tavalyi év a kialakulás éve volt. ebben az évben mér a pécsi járás új termelőszövetkezeteitől is egyre jobb gazdálkodást, egyre magasabb szintű árutermelést vár a népgazdaság. A most elkészült tsz termelési tervekben már helyet kaptak ezek a magasabb feladatok. A zöldségtermelő területet 866 holdra emelték fel a ‘járásban s ezzel a siklósi járás után a második legnagyobb zöldségtermelő járás lett a megyében. Étkezési burgonyát 556. újburgonyát 30 holdon termelnek a járásban, s az egy tehénre eső éves tejtermelést a tavalyi 1692 literről 2000 literre emelik fel. Több szakember, új nagyüzemi módsz. rek Tovább kell erősíteni a v ezetést, irányítást, el kell terjeszteni a korszerű nagyüzemi módszereket. Gondoskodni zell a tsz-tagok szakmai képzéséről, a családtagok mind nagyobb mérvű- bevonásáról a közös munkába, ösztönző jav a- dalmazási es premizálási módszerek bevezetéséről stb. A járás vezető szervei ebben az érben 18 vezetőt — elnököt, ag- ronómust, könyvelőt — helyeznek ki állami támogatással a szövetkezetekbe. Ezzel azonban csak részben oldódnak meg a problémák. Jelenleg 128 tsz- tag végzi a mezőgazdasági technikumot, illetve főiskolát. Sok tsz alapított már eddig is ösztöndíjat szakemberképzésre, a tél folyamán pedig több száz szövetkezeti tag vett részt szakmai oktatásban, tanfolyamokon, továbbképzőkön. A szervezeti, megerősödés mellett ebben az évben már szélesebb körben alkalmazzák a korszerű gazdálkodási módszereket is. A 10 legfejlettebb tsz-nél már bizonyos fokú szakosítást is alkalmaznak. Ezekben a tsz-ekben kisebb területen termelnek kenyérgabonát, emellett növelik a ka- pásterületet és az állati termékek előállítását. Az említett szövetkezetek például külön- külön 1000 vagy ennél több hi- zottsertést állítanak élő már ebben az évben. A pécsi járás az egyik legerősebb sertéstenyésztő járás már most Is a megyében. Oj premizálási módszerek bevezetésével a tsz-ek még tovább fejlesztik a sertés- tenyésztést. A Szentiőrincrő!, illetve Baksérói elinduló példa már a bicsérdi. belvárdgyulaj. újpetrei és más szövetkezetekben is követésre talált. Ezekben a tsz-ekben a 9 hónapos kornál előbb értékesített minden hizottsertés után darabonként 10 forint prémiumot kap a sertésgondozó. Ösztönző premizálás Különösen a Pécs környéki tsz-ekben komoly gondot jelent a munkaerőhiány, s itt különös jelentősége van a családtagok bevonásának. Egyre több tsz alkalmazza a belvárdgyulai ön- tervezés módszerét, amelyből leginkább a brigádelszámolási rendszert és a családi tervezést vették át a pécsi járás tsz-ei. Ezzel a módszerrel, valamint az ösztönző premizálással jelentős külső erőt tudnak bevonni a közös munkába, első sorban a növényápolásba, betakarításba. Mindezek után joggal várhatunk többet ebben az évben a pécsi járás termelőszövetkezeteitől. Hisz a lehetőség, mint bármely másik járásban adv» van. Ezékután csak a termelőszövetkezeti tagok szorgalmai) múlik, hogy 19 vagy pedig 3« forinttal zárják az 1962-es évet a pécsi járásban. (R-nel 82 épületet tataroz az idén a FIK Emeletráépítések városszerte — Több vendéglőt felújítanak — TíVIK-szolgálat Új-Mecsekalján Nagyszabású felújítási munkák folynak ebben az évben a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat felügyeletével. Befejezik a Széchenyi tér, Kossuth Lajos út és Jókai tér felújítását, a házakat a homlokzatoktól a pincéig, a pincéktől a padlásig újjá varázsolják. Mivel ez a terület műemléki rezervátum, a korszerű technológia felhasználásával a későbarokk és a későeklektikus stílusnak megfelelő műemléki hangulatot fognak árasztani. Ebben az évben kezdik meg a Bem utca árkádosítását, mellyel az utca keleti felén, a Kossuth tértől a Bem utca 3-ig, tehát a kórházig készülnek el. Ezt a szakaszt már ősszel megakarják nyitni a forgalom számára. A PIK irányításával 82 épü- ! let kerül az idén felújításra, az ! Engels úttól a Mártírok útjáig, ! tehát a város különböző pontPécsre jön a Párizsi Jégrevű ország bajnoka es a tizenhét éves Dany Rigoulot Franciaország nyolcszoros bajnoka. A Párizsi Jégrevű szervezési irodája a Színház téren, az Országos Filharmónia helyiségében működik és tájékoztatásuk szerint április 5-én kezdik az előadások közönségszervezését. jain. Tizenkét épületnél 130 lakást jelentő emeletráépítés kezdődik meg. Emeletráépítésre kerül sor a Bem utca 3., Felsőmalom utca 20.. a Szabadság út 1. szám alatti házakban és még számos más helyen. Ebben az esztendőben kezdik meg a Tudomány és Technika Háza létrehozásának munkáit is, mintegy másfélmillió forintos értékben. A Pécsi Vendéglátó Vállalattal karöltve felújítják a Szigeti úti, Malomi úti, a Tolbuchin út 2. és Fel- szabadulás útja 2. szám alatti vendéglőket. A négy vendéglőt május elsejére szeretnék átadni a közönségnek. A PIK mindemellett körülbelül 15 ezer kisebb felújító munkát fog elvégezni az állami házakban. Ebbe a mozaiklap- cserétől a faházépítósig, a nyílászáró szerkezetek kicseréléséig minden beleértendő. Körülbelül 12 ezer méter bádog- csatornát építenek a háztetőkre, megjavítanak 80 ezer négyzetméter tetőt, kicserélnek 6000 négyzetméter melegpadlót és 2500 mozaiklapot és így tovább. Űj-Mecsekaljáról sem feledkeztek meg, amit a TMK-szol- gálat bevezetése is bizonyít, A további rongálódásokat akarják megakadályozni azzal, hogy a szerelők és más szakmunkások már a kisebb meghibásodások esetében is megjelennek: o<y/y asszony a sok közit/ .4 tnattyi termelőszövetkezetbe 3050 csirke érkezett még a télen. A termelőszövetkezetben sokan azt mondták: — Mcgdöglenek ezek a szerencsétlenek Kém lesz ezekből semmi sem. Csak ráfizetünk Wmnr Séndorné ha romfi gondozó volt talán az egyetlen, aki nem csüggedd el — Fel lehet ezeket nevelni! És a szavát lettel bizonyította. Nemrég 3016 darab kilós csirkét értékesített c termelőa káromezerötven- ből. Mindössze harmincnégy csirke hullott el. Nagy Sándornéderék munkát végzett. Minden dicséretnél szebben, beszélnek helyette » Ttm-majorsági bekötőút épül Egyre több községi tanács nyújt segítséget a termelőszövetkezeteknek. A csányoszrói tanács elhatározta, hogy az 5 éves terv során 600 méter hosszú tsz majorsági bekötő utat építenek községfejleszt.ési alapból A drávafoki tanács, ugyancsak a községfejleszt ási alapból 300 méter hosszú majorság! bekötőút cniietn í\ üuaapesten sí- ■ kerrel vendégszereplő Párizsi ! Jégrevű megbízottja a napok- ban Pécsett járt a revű pécsi vendégszereplésének ügyében. A városi tanács művelődésügyi osztályával történt tárgyalások, eredményeképpen április 27-én, pénteken kezdődik a pécsi vendégszereplés. A közel négyezer személyes ellipszis alakú hatalmas sátrat; a vásártér északi részében állítják fel kétezernégyszáz négyzetméteres területen. Mint ismeretes a Párizsi Jégrevű nem először vendégszerepel Magyarországon. 1959-ben mutatkoztok be először Budapesten. sőt néhány nagyobb vidéki. városban is felléptek. Idén teljesen új műsorral térlek vissza hazánkba és a három év előtti nagy siker idén folytatódik. A revű két világhírű nagy; •zMríf»-' EffeBre Vtrtsww*: PwtíSZAMOK TÜKRÉBEN
