Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

-X-----­« SS. ÁPRILIS 1. NAPLÓ Falusi pártszervezeteink feladatai a kukoricatermés fokozásáért Még itt-ott hóval borítottak a földek, a tavasz azonban mégis megérkezett. A kései ki­tavaszodás, nem kétséges, a tavaszi mezőgazdasági mun­kákban és a növények vegetá­ciójában, illetve tenyészidejé- ben is kb. 2—3 hét kitolódást okoz. Mivel a sikeres növény­termesztési munka erősen függvénye a szeszélyes időjá­rásinak, még inkább nő a ve­szélye — a mezőgazdasági munkák idényszerűsége mel­lett — a munka torlódásának. Úgy hisszük, a falusi pártszer­vezetektől az igényli a legna­gyobb erőfeszítést, hogy teljes felkészültséggel fogadják a tsz-ek, gépállomások és az ál­lami gazdaságok a tavaszi munka első napját. Minden nap késés ebben az időszak­ban beláthatatlan következ- nyekkel jár. Nagy kárt, terme­lési eredményromlást okozhat a késés éppen akkor, amikor a második ötéves tervünkben, erre a gazdasági évre is mint­egy 7—8 százalékos átlagho­zam növelését irányoztuk elő. A járási pártbizottságokra, a falusi pártszervezetekre hárul a munka nehezebbik fele, az, hogy a termelőszektorok. üzemképes gépekkel, megfele­lően előkészített vetőmaggal, gyormdrtó és rovarirtó szerek­kel, nagyfokú szervezettséget biztosító kampánytervekkel és a legfontosabb kérdések tisz­tázásával várják a munka kez­detét. Megyénkben uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, ez a tény a mezőgazdasági termelés és az árutermelés ed­diginél gyorsabb ütemű növe­lését teszi lehetővé, másrészt a vetésszerkezetben is lényeges javulást eredményezhet. Kü­lönösen a szántfőföldi növény­termesztés két fő ágazatában, a kenyérgabona és a takar- jnánybázis megteremtésében. A párt és a kormány által kitűzött célkitűzés a kenyér- gabona biztosítása érdekében, megyénkben is érvényesült. A kenyérgabona vetésterülete mintegy 18 százalékkal emel­kedett, melyeikben az inten­zív búzafajták vetésterülete eléri az összbúzavetés 44 szá­zalékát (bázis 1961). Ha a vetésápolást gondosan elvégez­zük, akkor kenyérgabona terv­teljesítésünk 100 százalékra biztosított. Jelentősen nőtt az ősziárpa vetésterülete is, 19 687 kh-val. Tavaszi vetésre maradt az egyik legfontosabb takarmány- növényünk, a kukorica. Ennek a gabonafélének je­lentőségét nemcsak az adja meg, hogy a legfontosabb, leg­nagyobb mennyiségben etetés­re kerülő abrakfélénk és va­lamennyi állatfajtánk szíve­sen fogyasztja, hanem az is, hogy a megye tavaszra maradt szántóterületének (180 000 kh) valamivel több mint felét te­szi ki (97 471 kh). Ez teszi in­dokolttá és időszerűvé, hogy a termesztésével kapcsolatos va­lamennyi főbb vitás kérdést egységes nevezőre hozzuk: a kukorica társítása babbal, a vetés módja, államánysűrűség, ;alajerő fenntartása... A kérdés lényege az, nrként növeljük a kukoricaállomány sűrűségét, miközben társítanunk is kell babbal. Erre általános sémát ne várjunk, mert nincs ilyen. Minden mechanikus szám, vagy kinyilatkoztatás, megöli az egyébként hasznos és jó gondolatot. Ehhez még hozzá­járul és erősen gátolja a ku­korica babbal történő társítá­sát a vezetők jelentős részének maradisága, az újtól való ide­genkedése. A kukorica között más növény termesztése na­gyon régi és közkedvelt szo­kás volt már a kisgazdaságok­ban is. Pl. babot, borsót, tököt termeltek azelőtt is, mert ez­zel semmit sem ártanak. Csak a gépi művelés mellett új­szerű a köztes vetés a babbal jstíénő társítás pedig még a gépi vagy fogatos kapálást sem akadályozza, mint pl. a tök. Hallani olyan alaptalan véleményt is, hogy azért nem lehet társítani, mert a szuper szelektív gyomir tószerek hasz­nálata lehetetlenné teszi a ku­koricában. Igaz, ez így van, de csak legfeljebb 6000 kh-om, mivel csak ennyi területre van elegendő gyomirtósze- ríink — szemben a 95 471 kh-as megyei kukorica vetés- területtel. Mások pedig ellen­tétet vélnek felfedezni a ku­korica tőszám emelése és a babbal való társítás között. Nem, itt nincs ellentmondás, meg lehet és meg keli oldani, mert mindkettő igen fontos gazdasági növény, másrészt az egységnyi területről nyert ter­melési értéknek és az önkölt­ségcsökkentésnek ez a legin­kább járható út ja. Csak a kérdés eldöntésénél igen fontos elő&zam ításokat kell végezni és több fontos té­nyezőt kell figyelembe venni, mivel a kukorica társítása nagyüzemi módja, a mai gépe­sített termelési mód mellett teljesen újszerű. Bárhogyan szeretnénk nö­velni az állomány-sűrűséget társítással, vagy anélkül, a növényeket becsapni nem le­het. Megvan a maga tenyés-z- területe, tápanyaga, levegő, hó, víz, fény stb. igénye. Ez­zel számolni kell. Ki kell elé­gíteni, mert ellenkező esetben bennünket ér csalódás. Számolni kell azzal, hogy a hosszú tenyészidejű, nagyra növő fajták nagyobb tenyész­fl pécsi hányaiizemekíiől jelentik: területeket kívánnak, mint a tövenként kevesebb tápláló­anyagot és nedvességet fogyasz tó, rövid tenyészidejű kister­metű fajták. A tápláló anya­gokban gazdag talaj több nö­vényt képes ellátni, ezért a tenyészterületet csökkenthet­jük. Rossz vízgazdálkodású, se- kélyrégetű, sülevényességre hajlamos területen biztosab­ban vészeli át az aszályt a rit­kább állományú növényzet. Csapadékos ősz és tél után, ha a talaj mélyen átnedvese­dett és bőséges tartalékkal rendelkezik, területegységen­ként több növényt hagyhatunk meg. Figyelemmel kell lenni a traktorok, kultivátorok széles­ségére. Arra kell törekedni, hogy a kapálások nagy részét géppel végezhessük. Számolnunk kell azzal is, hogy a kétszálas művelés ese­tében kb. egyharmad résszel kisebb tenyészterület is elég egy növénynek, egy kh-on. te­hát több növényt is nevelhe­tünk. Kétszálas művelés azonban csak mélyrétegü, tápláló­anyagokiban gazdag és jó vízgazdálkodásé talajon aján­latos, de ott is csak akkor, ha a talaj ősszel, télen mélyen át ázott. Ellenkező esetben helye­sebb egyeléskor csak egy szá­lat meghagyni. A tenyészterület, a sor és tő- távolság kiszámításához az alábbi táblázat használható: KITŰNŐ EREDMÉNYEK A KONGRESSZUSI MUNKAVERSENYBEN — SZIRTES LAJOS BÁNYAMÉRNÖK NYUGAT-EURÓPAI TANULMANYUTON — FIGYELEMRE MÉLTÓ ÚJÍTÁS A SZABOLCSI KERÜLETBEN Sown. és Fajtáik: taerir* Tenyész­Négyz. Növény sorto Növény ter. mt Kötés m. sz. 1 Ich táv. cm. szikh. I. kisiteetü f, 0 20—0,30 70x70 11 745* 70x30 27 405 70x35 23 490 70x40 20 554 II. közepes 0.30—0.50 70x70 11 745* 70x45 18 270 testű f. 70x50 16 443 70x55 14 948 III. nagytestű 0.50—0.65 70x70 11 745* 70x60 13 702 fajtáik 70x65 12 648 70x75 10 962* 70x80 10 277* IV. bab köztes­5.0—7.5 70x70 11 745 70x80 10 277* ként 7.5—10 m* (fészek) fészek) A modern vonalú, új István II-aikna építkezése a megfele­lő ütemben halad. Jelenleg az akna vezérlécezését végzik a szerelők, s még 220 méter mély ség van vissza, amivel előre­láthatóan július közepére ké­szen lesznek. A vezérlécezés után a Duclos Bányagépgyár szerelői megkezdik az akna kábeleinek és csővezetékeinek a szerelését. A Duclos gyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére indított verseny­ben részt vesznek és vállal­ták, hogy a határidő előtt egy héttel elvégzik a szerelési munkákat. Az MSZMP VIII. komgresz- szusának tiszteletére indított munkaversenyben most ápri­lis negyediké előtt igen szép és kiemelkedő munkasikerek születtek. Takács László fejté­si csapata az István-aknán a tegnapi napi tervét 109 szá­zalékra, az egész március ha­vi tervét pedig 110,7 százalék­ra teljesítette. A szocialista címmel háromszor kitüntetett Moór Ferenc elővájási csapa­ta 2,3 százalékkal teljesítette túl az esedékes havi gurító, ereszke és alapvágathajtási tervét. Az ugyancsak elővájás- ban dolgozó Gallai János csa­pata az előirányzott 45 folyó­méteres előrehaladás helyett márciusban 53,2 folyómétert teljesített. Háromhetes nyugat-európai tanulmányútra utazott Szirtes Imjos bányamérnök a Pécsi Szénbányászati Tröszt Kuta­tási Osztályának a vezetője. Szirtes elvtársat meghívták a nyugat-németországi Essen és Minster bányavárosokba. — Minsterben részt vesz a IV. nemzetközi porkonferencián. A nyugat-németországi tanul­mányút után Franciaországba utazik, ahol a Párizs melletti bányamedence üzemeit láto­gatja meg és tanulmányozza a gázkitörések elleni eljárások technológiáját. A francia szén­medence kutató intézetének a felkérésére Szirtes elvtárs elő­adást tart a gázkitörések le­küzdésének területén alkalma zott magyarországi tapasztala­tairól és legújabb módszerei­ről. A szabolcsi bányakerület újítási műhelyében figyelem­re méltó újítást konstruált Nagy József gépészmérnök és Lanczner Ferenc lakatos. Egy olyan vasdaraboló berendezési készítettek, amely lágyvas és műanyagkoronggal is kiválóan működik és meggyorsítja a különböző profilvasak vágását, s ezzel megkíméli a drága gépfűrészt és feleslegessé te­szi az oxigén és gáz nagyobb mennyiségű felhasználását. Az új berendezéssel bármilyen kemény vas vagy acél vágha­tó. A két újító által készített berendezést a pécsi tröszt újí­tási osztálya más üzemeknek is megküldi tapasztalatcsere céljából. • Megjegyzés: kétezálas művelés eseten, dupla toszárremal számo­lunk. A fenti táblázat csak tájé­koztató jellegű. A kérdés el­döntésénél nem szabad figyel­men kívül hagyná a több évti­zedes helyi tapasztalatokat sem. Pl. a száraz éghajlatú Al­földen, kh-kén,t 16 006—18 000, a csapadékosabb Dunántúlon 18000—20000 növény adja a legnagyobb szemtermést. Vagy azt a Baranya megyei hó és csapadék ingadozást is számításba kell venni, amely Vajszló, Pécs és Szászvár vo­nalától nyugatra és keletre el­tér, Több évtizedes megfigye­lés eredménye, hogy a fent említett vonaltól nyugatra a közepes érésű kukoricafajiták- nak, attól keletre pedig a ké­sőérő fajtáknak a legmegfele­lőbb termesztésű területe. Ez a tapasztalat pedig a vetőmag­vak kiválasztásában játszik fontos szerepet. Meg kell még említeni, hogy a kukorica termesztésének egyik legfontosabb és soha el nem hanyagolható talajmun­kája, az őszi mélyszántás. Mégis igen gyakori me­gyénkben is az a téves felfo­gás és csökönyösen tartja is magát, hogy a kukorica kelése a frissen szántott talajban gyorsabb, biztosabb. Ez a fel­fogás neon ítélhető el eléggé és ezért foglalkozni kell vele. Igaz ugyan, hogy a vetés előtt forgatott talajban gyorsabban kikel a kukorica és kezdeti fejlődése is gyorsabb, de en­nek árát később drágán kell megfizetni. Ugyanis a nyári szárazság Üdéjén fejlődésben visszamarad és nagyon meg­sínyli. Ha azonban már semmi­képpen sem kerülhető él a ta­vasza szántás, úgy ellensúlyoz­hatjuk a hibát — a tavaszi trágyázás nem kívánatos, hogy féladag jól érett istállótrágyát adjunk alája, műtrágyával kombinálm Úgy gondolom, hogy a leír­tak figyelembe vétele mellett, a kukorica terméshozamának növelésére irányuló törekvé­sünk megvalósítható, babbal történő társítással is. Ezek után önkéntelenül is adódik a kérdés: hiszen ez a szakember dolga. Igaz az, nem is titkoljuk. Azonban az a meggyőződé­sünk, hogy szemes termény növelésének egyetlen és leg­jobb módja az, — amely egyébként az állattenyésztés fejlődésének kulcskérdése — ha a többtermelésért folyó konkrét munkát a legnagyobb szakmai hozzáértéssel a párt- szervezetek vezetik. Lipcsik István MB. pol. munkatársa A Sellyéi Műszaki KTSZ asztalos részlege a Bútorértéke­sítő Vállalat részére készít bútorokat megrendelésre. Képünkön Tankó István és Verkóczi László tükörállványt készítenek elő enyvezésre. Tavasz a vetőmagboltban Pécs legforgalmasabb boltja ezekben a napokban a Bajcsy-Zsilinszky úti ve­tőmagbolt. Különösen ilyenkor szombat délelőtt egy gombos­tűt sem lehetne elejteni, annyi itt az ember. Főleg nők, fia­talok, idősebbek kalapban, fejkendőben, tarka csoportok­ban zsibonganak a virágmag és zöldségmag pultok előtt. Az eladók röpködnek pulttól a rekeszekig és vissza. Most 100 kéz is kevés, amellett min­denki kérdez valamit s vála­szolni keli. Egy sietős fiatalasszony, aki nek azonnal indul a busza, pünkösdirózsa gumót két. O, hogy azt tőről szaporítják? De Megyei küldöttválasztó közgyűlést tartott tegnap délelőtt a MEDOSZ a SZOT székházban, melyen részt vett Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes is. Mály József megyei titkár beszámolója után Szörényi Márton, a Megyei Számvizsgáló Bizottság elnöke, a MEDOSZ kétéves pénzügyi munkájáról beszélt. Ezután a küldöttek hozzászólása követ­kezett. Foto: Czakó gyepi szegfűmag biztosan van? Csak chabaudi? És az milyen színű, fehér, piros? Seszták Gyuláné boltvezető hosszas magyarázatba kezd, s a fiatal- asszony szeme tágranyílik, nem számít már az induló autóbusz sem, kigyulladt kép­zelettel már csak a szegfűket látja, hatalmas, bóditó illatú virágokat. S ez a csodálatos tavaszi illat betölti az egész boltot s mint mágnes vonzza be az utcáról az embereket. A két eladó nem is tudott volna megbirkózni ezzel a ha­talmas erővel, az emberek ki­kelet utáni, virágok utáni vá­gyódásával. Szerencsére meg­érkezett a két kisegítő. Sesz­ták Gyuláné azonban még így is alig tud egy-két percre sza­badulni, egyszerre tízen is ost­romolják. Végre a bolt egyik viszonylag csendesebb zugá­ban megállapodunk. — Látia kérem ez m megy napok óta — mondja cseppet sem szemrehányóan, inkább lelkes izgalommal. — Hét éve itt dolgozom a bolt­ban, de ilyen erős tavaszi sze­zonra még nem emlékszem. — Tegnap „rekordot javítottunk'’ több mint 600 vevőt szolgál­tunk ki ebben a kis boltban. Kis szorongással ugyan de alaposan feltöltöttük a készle­teket. Hogy miért szorongás­sal? Tőlünk nem a nagyüzemi gazdaságok vásárolnak, csak kis tételeket adunk, hát ezért. De mint látja, felesleges volt aggódni. Sesztákné szavait a bolt nagykönyve is igazolja. Január ban 5358, februárban 8005 és márciusban 10 730 vásárlót jelez. Első negyedévi forgal­mi tervüket már négy nap­pal a negyedév vége előtt tel­jesítették. A Pécsi Vetőmag - boltban a fűmagtól a papagáj eledelig mindenféle mag kap ' ható. Mi hát a legkeresettebbé miből fogyott a legtöbb az utóbbi hetekben? Nagy öröm hallani, hogy a hagymamag vezet, ebből adták el a legnagyobb mennyiséget s reménykedhe­tünk, hogy jövő télen nem lesznek hagyma gondjaink. Ezután következik a petrezse­lyem, sárgarépa, melyekből külön-külön 8—10 000 tasakkal értékesítettek. A vetőmagbolt vezetője szerint a legkereset­tebbek azoknak a növények­nek, zöldségféléknek a mag- vai, amiből pillanatnyilag a piacon a legnagyobb hiány van. Zöldborsóból is nagy mennyiség várható az idén a piacokon, hisz ősszel és most kora tavasszal is töméntelen mennyiségű magot eladtak. Igen keresett cikk újabban a fűmag, melyet pázsitfümag keverékként hoznak forgalom ba. Óvodák, napközik, iskolák parkok gyepesítéséhez, a rüa- gánosok pedig családi házak udvarainak, kertjeinek gyepe­sítéséhez vásárolják. Ha ez « sok fűmag meg is ered, má­jusra némi túlzással pázsitba borul egész Baranya. Mielőtt a nagyon kedves boltvezetőt újra elrabolnák a vásárlók, még gyorsan meg­érdeklődjük milyen új cikkek, kerti és virágmagok várhatók. — Április első napjai­ban sok újdonságot kapunk, elsősorban dísznövények mag­vait, pálmafélék legkülön­bözőbb változatait, különleges margarétákat, asparagust, philodendront. Ezekben a na­pokban érkeznek majd meg a dália és egyéb virág gumók melyeket a hideg miatt eddig nem lehetett szállítani. Május végéig míg a tavaszi szezon tart, még igen sokszor meg­tölthetjük másnaponként ki­ürülő polcainkat. — Rné —*

Next

/
Thumbnails
Contents