Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
2 IUAPLÖ 1962. ÁPRILIS I. „Szakmai kötelességből...“ NEGYVENKÉT éve járja az erőművek zúgó, mennydörgő csarnokait, ahol a villámot zsongó amperekké, wattokká, voltokká szelídítik, trillió gyertyafényre váltják a turbinák ördögmotolái, az óriáskazánok pokol he vű katlanjai. U.gy mozog a halálfejjel cégjelzett magasfeszültségű vezetékek, trafók labirintjában, mint a kertész a virágágyások között. Hajdú Sándor talán azt is látja, ami nem adatott meg az avatatlan szemnek, 0 már onnan követi, talán onnan látja az áram útját, vagy magát az áramot, amikor az a kazánokból éretlen gyerek módján süvöltve átsuhan a turbinákba. Hajdú Sándor maga is gyerek volt, amikor a századforduló első tizedében megismerkedett a „csodával”, pedig az még szerényen kellette magát annak idején a Debreceni Világító Vállalat centráléjában. Évtizedekkel később, amikor már szerelemmel szerette a hivatását, elhagyta Debrecent az első „kedvesét”, hogy a csepeli hőerőműben újabb évtizedeken át a milliós fővárost szolgálja. SZOLGÁLTA IS becsülettel. Pedig nem a legjobb előjelekkel kezdte az ismerkedést sem a várossal, sem az erőművel. Légiriadók, bombázások vésték a dátumokat ezekre az első napokra, amelyeket még riasztóbbá tett az a tudat, vagy inkább felelősség, hogy Hajdú Sándor nem egyedül érkezett Budapestre. És ahogy nőtt, állandósult ez a kataklizma, vele együtt dörömbölt az aggodalom, kétségbeesés: — Miért hozta el ebbe a pokolba az asszonyát, a gyerekeit. Hajdú Sándor sohasem várt kitüntetést, még köszönő szót sem. Csak egyet tartott számon, egy valamire volt kínosan pedáns: pontosan dolgozni, soha nem hiányozni, és ebből a front alatt, a pesti harcok idején sem engedett. Neki az Ss elégtétel volt, hogy tőle nem követelték, hanem elvárták ezt, tehát nem is pályázott külön babérokra .Mindamellett mégsem a Weisz Manfrédokért,. a főnökei kedvéért fogadta el ezt a csipetnyi elismerést, hanem önön be csületéért, amit látni tapintani lehetett a jól ápolt kazánokon, a pontosan működő turbinákon. Valahogy kimondatlanul is úgy érezte, hogy a drága gépek csak leltár szerint a 'főnököké, Weisz Manfrédnak is csak a pénze fekszik bennük, de neki a szíve, amelynél nagyobb tulajdonságot aligha bír tokolt egyetlen gyárigazgató is. MÉGSEM BESZÉLÜNK most arról, hogyan fogtak hozzá a felszabadulás utáni első csend es napok” tennivalóihoz, hogyan vették véglegesen és már leltár szerint is birtokukba Csepelt. Hosszú volna ennek a története. Induljunk el onnan, hogy Hajdú Sándor csu pán egy valamit örökölt át a múltból. A főgópészi beosztást és vele együtt azt a pillanatra sem lankadó szorgalmat, pontosságot, amire talán azt lehet ne mondani: Hajdú Sándort továbhra is csak a kazánok, a turbinák érdekelték s ez volt, ez maradt az életcélja, ideálja, mindene. Hát ne csak találgassuk. mondjuk is ki: — Valóban ez volt, s ez maradt a szerelme” negyvenkét esztendőn keresztül. Mert ami egy és más közbejött, arról csak any- nyit nyilatkozott Hajdú Sándor: — Szakmai kötelességből történt... Na, nézzük csak. Kötelessége volt Hajdú Sándornak, [hogy nein, is egy jelentős újításával előbbre vigye az erőmű fejlődését, rentabilitását? Mert ha így van, akkor a vállalat vezetősége is csak kötelességből tüntette ki őt. a szakma kiváló jelvényével. S csak annyi történt volna, hogy valamiért vi- lamivel kitüntették? Vagy később talán szakmai kötelesség— HAZÁNK felszabadulásának évfordulójára jelent meg az egyéves fennállását ünneplő Minaret, a Pécsi Állami Áruház üzemi lapjának 12, számai bői vállalta magára a gyár árvízvédelmi tennivalóit, amiért annakidején minisztériumi kitüntetést is kapott? — A fiam fiziikokómikus mérnök, a lányom nyelvtudományi főiskolával a fővárosi beruházási bank angolszakos fordítója... Csak „kötelességből”? És ő, Hajdú Sándor miért vállalt magára most hatvan éves fejjel, talán minden eddiginél nehezebb feladatot? Hiszen nyugdíjba mehetne s ő e helyett Pécsre jött. A család pedig Pesten maradt, s csak két hetenként láthatja őket. A fia önálló, a lánya önálló, nem igénylik az ő támogatását, ilyenformán a nyugdíjból jutna is, maradna is kettőjükre a feleségével. Mégis itt maradt a pécsi hőerőműnél, deres fejjel hatvan évesen. Mert úgy érzi. szükség van rá. ÍGY IS VAN EZ. Szüksége van még az erőműnek Hajdú Sándor szívére, nagy- nagy tapasztalatára és türelmére. Mert a beosztása, a mos tani, mind a 'három tulajdonságát számon kéri tőle. S ha nem is sokat mond ez a beosztás így a címében: üzembiztonsági megbízott. — annál többet kell tennie érte. Az erő mű veszélyes üzem, s nem min denki szakember, aki ott dolgozik. S ha szakember is. számon kell kérni tőle a biztonságos munka ezernyi szabályát. Az ő „patrónusuk” ezer ember patronusa Hajdú Sándor. Amikor „lekopogta” hogy náluk évek óta nem volt súlyos baleset, abban az volt az érdekes, ahogyan lekopogta: •— Én egyenként is foglalkozom az emberekkel. És nem csak akkor, amikor felvételre jelentkeznek, hanem azután is. Ha kell mindennap, minden órában. Már a szeme állásából, a mozdulatából látom, ki mihez érit, mihez nem. Ehhez igazodom. S ebben nem szabad elfáradni {. , Nemcsak az embert, a gépet is vigyázza. Az emberért. A kazánoknál nagynyomású, nagyhőfokú víz sistereg át a csőlabirintusokon. S ha csak egy csepp helyen is párázílk, gyöngyözik a cső, ő már ott van. figyelmeztet. És kiveszi a szerszámot a kézből, ha sután kezelik. Megnézi a védőruhát, még a bakancsot is. nincs-e televerve szöggel. A vaslépcsők síkosak, szeszélyesek, hát még a magasfészültség. Vigyázni kell. AZ UJ GÉPET át sem veszd, amíg tövéről hegyére át nem vizsgálta Jó-e a szigetelés, fedett-e a forgórész. Emberek dolgoznak vele. De ez már külön vállalás, mert szak szempontból is felül kell vizsgálnia az gépeket, s erre a Vasas Szakszervezet Országos Szövetségétől kapott külön megbízatást. Van aztán egy harmadik feladatköre is. Tűz- rendészeti előadó a vállalatnál s talán nem is kell részletezni milyen gonddal, bajjal jár ez a megbizatás is. Újabban Lengyelországba ké szülődik. Rajta kívül az egész országból tizennégy embert de legáltak erre a fontos tanulmányútra. ahol a lengyel erőművek ■ üzembiztonsági eredményeit kamatoztatja majd ha visszatért. S Hajdú Sándor nem fárad el? Lehetséges, hogy még mindig ia „szakmai kötelesség” tartja egyenesen a derekát, teszi olyan magabiztossá mindéi! tettét, gesztusát? S lehetséges, hogy önmagával számolva tegnapelőtt is ilyen címen vette át a legújabb minisztériumi kitüntetést a „Nehéz ipar kiváló dolgozója” jelvényt. HIGGYÜK ÚGY, ahogy ő mondta, s tekintsük csupán rá adásnak, amit lekopogott az íróasztalán: — Én, egyenként foglalkozom az emberekkel. Ha kell minden órában. S ebben nem szabad elfáradni... (—s —gy) A PÉCSI ÉS A PÉCSVÁRADI JÁRÁS KÖZSÉGEIBEN SZEREPELNEK A MOHÁCSSZIGETI, FELSŐKANDAI KISZ-SZERVEZET DÉLSZLÁV KULTURCSOPORT- JÁNAK TAGJAI Kultúrkörútra indul a pécsi és a pécsváradi járás községeibe a felsőkandai délszláv kultúrcsoport. A kudtúrcsoport tagjait Monyoródon, Kökényben, Németiben, Pogányban, Pécsudvardin és Átán látják vendégül április 10-től 15-ig. A fellépéseket minden községben képviselői beszámolókkal, bókegyűlésekkei kötik ősz sze. amelyeken az illetékes járási pártbizottság titkára, vagy helyettese és Ognyenovics Milán. a Délszláv Szövetség $>- titkára, országgyűlési képviselő mond beszédet. A /fellépések napján Ognyenovics Milán elvtárs képviselői fogadó-órákat is tart. Április 10-én délután 13 órától Monyoródon, 11-én Kökényben. 12-én Néme tiben, 13-án Pogányban. 14-én Pécsudvardon, 15-én pedig Átán lesz képviselő' fogadóóra ugyancsak délután 13 órától, kivéve Németi községet, ahol 15 órától fogják a választókat. Ugyanezeken a napokon lép fel a kultúrcsoport a jelzett községekben. A felsőkandai kultúrcsoport műsorában helyi feldolgozású táncok, jelenetek, népdalok és zeneszámok szerepelnek. A műsorban fellép Kersics Anka ' rádióénekesnő. Ili 1 u i lila KI 1 iiiimiiiii 0 ■III j pi III Ilim ml llllllllllll lllliíilll! Úttöiőavatás Április 4. tiszteletére nagy szabású úttörőavató-ünepséget rendeztek tegnap délután a Fedagógiai Főiskolán: a gya korlói iskola 120 ötödik oSztá lyos tanulója közül 30-at a III kerületi rendőrőrs tagjai avai tak úttörővé. .Rajvezetőjük, dr Szélű stvánné, a közelmúltban ökre kérte fel pát'rónus- 1 ént és kérésnek a rendőr élvtársak szívesen eléget tették. Ez azért nagyjelentőségű kez- 'oményetéf. hlért iá' mát az Italános iskolában segítséget adnék i jtani a gyermeke/. ; :evel,é éhez Kitüntették a társadalmi munkásokat Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront székhazában a megyei tanács és a Hazaf ias Népfront ünnepséget rendezett április 4-e alkalmából. Az , ünnepségen a köizsógfejlesatés terén kiválóan dolgozó társadalmi munkások vettek részt. Achátz Imre, a Hazafias Népfront megyei elnöke üdvözölte a megj elemieket, majd Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke mondott rövid beszédet. — A társadalmi munkában élenjáróknak elismerésünket fejezzük ki ma — mondotta többek között —. A közösségért végzett miunka megbecsülést érdemel. Ma olyan társadalomiban élünk, ahol a munka eredményét azok élvezhetik, akik azt végzik. Olyan társadalmat építünk, amely az emberiség régi vágya volt. Az építésben a társa-» JEIKJft MÉSZÁROS FERENC ÉS TÁLAS GÉZA KISREGÉNYT dalmi munkásoknak nagy szerepük van. Megbecsülést, elismerést érdemelnek. Palkó elvtárs beszéde után Achátz Imre elvtárs átnyújtotta a 150 vagy ennél több társadalmi munkaórát végzett elvtársaknak a megyei tanács emlékérmét és díszoklevelét, összesen harminchétén kaptak „A községfejlesztésben elért kiváló társadalmi munkáért" elismerő oklevelet, emlékplakettet s jelvényt. Tizennégy vállalat, intézmény, általános iskola, termelőszövetkezet s más szerv részére ugyancsak elismerő oklevelet és emlékérmet adományozott a megyed tanács. Az ünnepség után a társadalmi munkásokat megvendégelték s a megyei tanács, valamint a Hazafias Népfront vezetői baráti beszélgetést folytattak a meghívottakkal. napon az idegesség egyre több jelét lehetett észrevenni. Ahhoz már Késő volt, hogy ügynökei útján ellenakciót szervezzen. Nem maradt más hátra, telefonon hívta fel a zágrábi rendőrfőnököt. — Milecevics vagyok — jelentkezett be — megismeri a hangom rendőrfőnök úr? — Halló? Hogyne, megismerem. Hogy szolgál a kedves egészségére kedves Milecevics úr? — Most nem az egészségemről van szó. A dolog rendkívül fontos és sürgős. Azért hívtam telefonon. — Halljuk, halljuk ... — Merénylet készül az ön városában a király ellen. — DIVATBEMUTATÓT j rendeznek április 5-én este fél hét órai kezdettel a Doktor Sándor Művelődési Házban a budapesti és pécsi szabó kisiparosok. A legújabb tavaszi és nyári ruha-kreációkat budapesti manekenek mutatják be. — MÁJUS elsejére elkészül a Művészeti Gimnázium ipar művészeti szakoktató műhelye. A műhelyben —.amelyet a mellette lévő rajzteremmel együtt 90 ezer forintért építenek — gázkemence is lesz a kerámiatárgyak égetéséhez. — ÜDÜLŐT épít Harkányban a szabadszentkirályi termelőszövetkezet. A tagok negyvenezer forint készpénzzel és jelentős mértékű társadalmi munkával járulnak hozzá az építkezéshez. — Ugyan kérem! A város- bap rend és nyugalom uralkodik. — ElhiszemVragovics úr. De bizonyítékaim vannak arra, hogy a merénylők már a városban tartózkodnak. Ismertetem a tervüket. Ismertette a Janka pusztáról indult csoport személyleírását, tartózkodási helyet, majd részletesen a merénylet tervét. A rendőrfőnök felkacagott, mintha csiklandoznák. — Még, hogy sí lécekkel9 Hát ez jó, kedves Milecevics úr. Mi az, hogy jó? Kolosszális. uram, kolosszális. Sílécekkel a király ellen ... hát ez kitűnő vicc. (Folytatása következik.) nyejjnesen oauagout lei a lépcsőn emeleti szobájába, de mikor odaért, s bezárta maga mögött az ajtót, fiatalos gyorsasággal rántotta elő magasra hajtott kézelőjéből a teleírt, s gondosan apróra hajtogatott papírlapot. Fokozódó érdeklődéssel olvasta. Jelka, nem hiába volt annyi ideje titkárnő, jegyzőkönyvszerű pontossággal rögzítette Percsec és Herencsics beszélgetésének tartalmát, nem feledkezve meg a merényletre készülődő csoport pontos névsoráról és személyleírásáról sem. Amikor Jelka visszatért, Percsec mindössze annyit vett észre rajta, hogy a vacsora közben kissé eltkenődött száj- rúzs most gondosain meg volt igazítva. Éjfélig táncoltak. Jelka frissen, jókedvűen járta a fox- trottot, csak éjfél felé kezdett kissé elfáradni. Mire Vladeta Milecevics megkapta a jelentést, égetően sürgőssé vált a dolog. I. Sándor már Zágrábba érkezett. 1933. december 16-a volt. Vtadeta Milecevics máskor olyan mosolygó arcán ezen a Eugen Kvaternik, Paveűcs helyettesének háromn&tetfi fínyképe bűnügyi. jfcyil vántartóből. — TŰZOLTÓ őrszobát ’létesítenek. Nagybudmeron egy régi épület átalakításával Ezzel lehetőség lesz külön orvosi rendelő és váróterem létesítésére. — A MECSEK CUKRÁSZDÁBAN megkezdték a fagylalt árusítását. Misem bizonyítja jobban a tavasz-megérkezését, mint az a , Kény. hogy naponta husgjiöt mázsa fagylaltot adnak el a cukrász da dolgozói. • Az MSZBT aranykos zérus jelvényével tüntettek ki három Baranya megyei aktivistát Felszabadulásunk 17. évfordu- lója alkalmából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, kiváló munkájuk elismeréseképpen, az MSZBT aranykoszorús jelvényéi adományozta Szabó Mária Pedagógiai Főiskola II. éves hallgatójának, Palkó Lajos, a Sopiar.«* Gépgyár szocialista brigád vezető jenek és Végh János, a Városa Művelődési Ház ifjúsági klubvezetőjének. A kitüntetéssel járó oklevelet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége mellett. Rónai Sándor elvtárs, az MSZBT Politikai Bizottságának tagja az országgyűlés elnöke is aláírta. A kitüntetéseket munkahelyi, illetve iskolai ünnepség keretében adják át az MSZBT megyéi elnökségének munkatársai. — 1572 TURISTA, 2400 éjszakára kötött le szállást Báranya megyei Igerenforgalmi Hivatalánál áprilisra, de már május végére is van bejelentésük: a nyíregyházai Zrínyi Ilona Leánygimnázium 480 diákja jelezte érkezését. — MOHÁCSON megvizsgálták egy orvosi szakrendelő- intézet felállításának lehetőségeit. Előzetes számítások szerint 1965-ig megépíthető az intézet Mohácson, ha ahhoz a jáfás falvai is hozzájárulnak. — ELSŐ ÍZBEN gazdálkod tak nyereségesen a Pécsi Kér tészeti és Parképítő Vállalat dolgozói: az elmúlt évben 659 ezer forint nyereségük volt. — Tegnap adták át a Baranya megyei Tejipari Vállalat pécsi dolgozóinak a törzsgarda jelvényeket, a kiváló dolgozó jelvényeket és okleveleket, Nyolcvannyolcan kap tak törzsgárda- és hanmine- hatan kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet, s az ezzel járó pénzjutalmakat. Bodzái Lajos főtörzsőrmester, az őrs pártszervezetének titkára felköti a vörös nyakkendőt Kende Ágnes V. d. osztályos kispajtásnak. Foto: Czákó A Turul éttermének széles üvegablakán át be-bekukkan- tottak a járókelők a fénybe. Egyikük megállt és cigarettára gyújtott. Az első gyufát elfújta a szél. A második sikerült. Megszívta a parázsló cigarettát, elégedetten fújta ki a füstöt, majd odébbállt. Néhány perc múlva Jelka bocsánatkérő mosollyal állt fel. — Egy pillanat... — mondta. i Percsec szórakozottan bólintott. Éppen arra gondolt, hogy nem valami okos dolog ilyen nyilvánosság előtt mutatkozni, dehát ez a Jelka minden ostobaságba belerángatja. Bosszankodott. A mosdó, felé vezető úton, amikor Percsec elől mór eltakarta az ajtó elé félkörbe hajlított rúdra akasztott bár- scaiyfüggöny, Jelka testes asz- szonyba ütközött, — Pardon — mondta és kedveskedve végigsimította az idős hölgy karját. Az idős hölgy nem az éttereim, (hanem a szálló felé vezető folyosó felé indult, Ké
