Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

I IMS. APBXLÍS i WAPIÖ Díszünnepség Pécsett felszabadnlásnnk 17. évinrdnléián (Folytatás az 1. oldaliról.) emberek bebizonyították, hogy a tőkések nélkül nagyon is jól meg lehet lenni, sőt, csakis nélkülük lehet felvirágoztat­ni az igazi emberi szabadságot, a dolgozók széleskörű demok­ráciáját. — Bebizonyosodott, — mon­dotta a szónok —, hogy csakis a munkásosztály vezette dol­gozó nép állama képes bizto­sítani a népgazdaság minden ágának gyors fejlődését, a dol­gozó nép anyagi és szellemi felemelkedését. A szovjet és a magyar nép közötti barát­ságban is fordulópontot jelen­tett 1945 tavasza. A magyar — szovjet barátság: további előre­haladásunk emelője — Népeink már sokszor be­bizonyították a történelem fo­lyamán, hogy baráti érzelmek­kel viseltetnek egymás iránt — mondotta Rapai elvtárs —, de 1945 .tavasza óta olyan szi­lárd, testvéri barátság fejlő­dött ki népünk között, amely további előrehaladásunknak is nagyszerű emelője lett. Ez a barátság elvtársi kapcsolatok­ra épül, közös elveik, közös cé­lok alapján nyugszik. Egyek vagyunk abban, hogy népeink számára jobb világot teremt­sünk, olyan életet, amelyben győzedelmeskedik az igaz em­berség, alhol a munka és nem a pénz, nem a vagyon határoz­za meg az ember értékét és erkölcsét, ahol az egyén boldo­gulása nem mások rovására valósul meg, hanem az egész nép boldogulásának részeként, ahol igaz megbecsülés övezi mindazokat, akik a nép bol­dogulásáért fáradoznak. Ezután a szocialista államok lelkesítő eredményeit említet­te, majd a világtörténelmi je­lentőségű XXII. pártkongresz- szusról szólva ezeket mondat­ta: — Az SZKP XXII. komgresz- szu&a megvitatta és elfogadta a kommunizmus építésének programját. E program elmé­letileg és gyakorlatilag egy­aránt megalapozta a legfejlet­tebb társadalomhoz, a kommu­nizmushoz vezető utat. Ez a program a miénk is, hiszen minden kommunista és mun­káspárt végcélja a kommuniz­mus elérése. Nem arról van sző, mintha az SZKP határo­zatai a mi pártunkra is köte­lezőek lennének, de szükséges és természetes, hogy a szovjet nép nagy pártjának tapaszta­latait mi is tanulmányozzuk, a szovjet állam tapasztalatai­ból tanuljunk, mert azok meg­könnyítik a szocializmus épí­tését hazánkban. Bizonyos ér­telemben más körülmények között, sajátos feltételek kö­zepette, hazánk gazdasági, társadalmi, politikai és kultu­rális hagyományainak figye­lembe vételével valósulnak meg azok a célok, melyek kö­zös törvényszerűségék és el­vek alapján állnak — mon­dotta Rapai Gyula elvtárs, majd a kommunizmus belát­ható távlatairól, annak né­pünkre gyakorolt hatásáról beszélt. — Az a tavasz, amely 1945- ben kezdődött, számunkra máris komoly sikereket hozott — folytatta Rapai elvtárs és rámutatott, hogy ha a szovjet nép nem áll mellénk, nem se­gít át a nehézségeken, nem tudtunk volna helyesen élni a szabadsággal, s nem beszél­hetnénk ma arról, hogy a horthysta embertelenség kor­szaka örökre a múlté. — A felszabadulás óta el­telt 17 év alatt gyökeres vál­tozások történtek hazáinkban. Igaz, hogy utunk nem volt egyenes. A szocializmus fel­építésére irányuló munkánkat zavarta a szektás, dogmatikus vezetés, a Rákosi körül kiala­kult személyi kultusz, a Nagy Imre-féle jobboldali árulás, az ellenforradalom. Mindezekből tanultunk, politikánkban kö­vetkezetesen alkalmazzuk a marxizmus-len inizmust. Kija­vítottuk a gazdasági és kultúr­politikában elkövetett hibákat, a pártépí'lésben előfordult hi­báikat. Ennek eredményeként 1957 óta meggyorsult a hala­dásunk. megnőtt a tömegek aktivitása, kezdeményezőkész­sége — mondotta ünnepi be­szédében Rapai Gyula elvtárs. Minden lehetőségünk megvan mezőgazdaságunk gyors fejlesztésére Hangoztatta, hogy csak az a politika lehet eredményes, amely a nép növekvő összefo­gására támaszkodik s hogy csak a párttagok és pártonkí- vüliek testvéri együttműködé­se, a kölcsönös bizalom erősö­dése alapján születnek nagy sikerek a munkában és a kul­túrában. Ezek után az ipari üzemek­ben, a termedőszövetikezetek- ben és intézményekben folyó pártpolitikai munka hatékony­ságáról beszélt és rámutatott arra, hogy Baranya megyében sok szép példáját látjuk a fej­lődésnek, a szellemi és a fi­zikai munkások közötti együtt­működésnek. A mezőgazdaság szocialista átalakításáról szólva kijelen­A pécsi szénmedence legfrissebb hírei 3900 tonna szén terven felül Belvendégek érkeznek a tröszthöz Elkészült az újítási íeladatterv Kormánykitüntetést kapott a két hős bányamentő ftLr-ifaJcíSí« TEGNAP összegezték a pécsi szénmedence első negyedéves tervének teljesítését. A három pécsi bányaüzem megfelelő mértékben teljesítette a ne­gyedévet. A pécsbányátelepi Széchenyi-akna 100.7 százalék­ra, a szabolcsi kerület 99 száza lékra és a vasasi kerület 100.9 százalékra teljesítette az 1962- es esztendő első három hónap­ját, Tröszti szinten (beleszá­mítva a tanbánya termelését is) a tervet 101 százalékra zár­ták, ami azt jelenti, hogy ter­ven felül 3900 tonna szenet adtak a népgazdaságnak. Az MSZMP VTII. kongresz- szusának tiszteletére indított szocialista munkaverseny egyre nagyobb mértéket ölt a pécsi medencében, újabb és újabb brigádok kapcsolód nak a versenybe. A márciusi hónapban kiemel­kedő eredményeket produkál­tak a szabolcsi István-aknán, G a 11 a 1 János elővájási csa­pata a tervben elpírt 45 folyó­méter helyett 53.2 folyóméter vágatot hajtott ki. Takács László fejtési csapata az ese­dékes tervét 110.7 százalékra teljesítette. A vasasi bányában dolgozó Schmidt József fel­tárási brigádja a pécsi bányák­ban rekordnak számító 92 mé­teres előrehaladást ért el a márciusi hónapban. A Schmidt brigád még nagyobb ered­ményt ért volna el, ha a már­ciusi hóviharok miatt nem kellett volna három napot áll­niuk. Május elsején négynapos idő re a pécsi szénmedencébe ér­kezik három belga bányász szakember, hogy tanulmányozza az itteni körülményeket. Pierre Stas- sen kutatási intézeti igazgató, René Vandeloise bánya­mérnök és Julien Venter in­tézeti igazgató most tesz eleget a négy évvel ezelőtti magyar szakemberek látogatásának, akik akkor Belgiumban jártak. A belga szakemberek a pécsi szénmedencében tanulmányoz­ni fogják a mecseki liasz feke­te szénbányászat gázkitörés, szénkifolyás problémáit, az azok ellen alkalmazott véde­kezési módokat, a szénkimo­sás, perforálás, gázlecsapolás egyes megoldásait, a porárta­lom elleni védekezés magyar- országi kutatási módszereit és azok eredményeit. A belga ven dégek megismerkednek ezen­kívül a több telepes liasz kő­szén előfúrás fő feltárási, elő­készítési és lefejtési módoza­taival. A Pécsi Szénbányászati Tröszt újítási osztálya kiadta az ez évi újítási feladattervet, amelyben minden terület rész­letesen meg van jelölve. A fel­adatterv az újítási díjakon kí­vül több területen jelentős pénzjutalmakkal ösztönzi a szakembereket, hogy megol­dást keressenek a technikai előrehaladásban. Például a jobb és nagyobb teljesítményű sújtólégbiztos világítóberende­zés konstruálása esetében az újítási díjon felül még 3000 forintos pénzjutalmat kap az, aki előrébb viszi e terület tech nikáját. Április negyediké alkalmá­val, hazánk felszabadulásá­nak tizenhetedik évforduló­jának tiszteletére több kor­mánykitüntetést adományoz­tak a pécsi bányászoknak. Kiemelkedő munkájukért és március elején történt omlás alkalmával négy bányász éle­tének megmentéséért kormánv kitüntetést kapott G a r a i 5. József vájár és Sznopek János vájár. Garai József a Szocialista Munkáért Érdemér met, Sznopek János pedig Munkaerdjömérean kitüntetést kapott március 3-án a Nehéz­ipari Minisztariumbao. tette, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb eseménye vcüt az áttérés a nagyüzemi szocialista gazdálkodásra. — Az adottságok ebben az évben még jobbak, megvan a lehetőség arra, hogy nagyobb lépést tegyünk a korszerű szo­cialista nagyüzem felé — .mon­dotta Rapai elvtárs, majd ar­ról beszélt, hogy ma már sok jó szövetkezeti vezetőink van s a szövetkezeti tagság is job­ban dolgozik. Fejlődik az ál­lattenyésztés, gyorsabb a gépe­sítés, az idén már majdnem teljes egészében géppel végez­hetjük a szántást és az aratást. Az utóbbi napokban jelent­kezett kisebb áruellátási zava­rokról szólott ezután és meg­említette, hogy Pécsett 400 mázsávál több hús fogyott el az év első negyedévében, mint a múlt év ugyanezen időszaká­ban s még mindig kevés a hús, annyira megnövekedtek az igények. — A nagyüzemi állatte­nyésztés kialakítása és gyors fejlesztése meghozza majd a megoldást erre is — mondatta és kérte a termelőszövetkeze­teket, hogy gyarapítsák átlat- ái'lományukat, különösen pe­dig á sertés és a baromfiállo­mányt'fejlesszék. Beszédének további részében a társadalmi és tömegszerve­zetekben dolgozó nők nagyobb megbecsülésének szükségessé­gét hangsúlyozta, majd az ifjúsági szövetségnek a műve­lődésben. a fiatalok szocialista nevelésében betöltendő nagy szerepére mutatott rá. Elismerés a kongresszusi verseny résztvevőinek A Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusának tiszteletére indult versenymoz- galomról szólva ezeket mon­dotta Rapai elvtárs: — Baranyában is széleskö­rű versenymozgalom indult a VIII. pártkongresszus tisztele­tére. Elismerésre méltó kez­deményezések vannak a kom­lód bányákban és a pécsváradi járás termelőszövetkezeteiben. — Pártunk Központi Bizott­sága kifejezte elismerését a verseny kezdeményezőinek és a legjobbakat kongresszusi versenyzászlóval és oklevéllel jutalmazza. Dolgozzunk úgy Baranyában, hogy érdemesek legyünk e kitüntetésre mondatta Rapai elvtárs, majd a társadalmi munka megbe­csüléséről szólva a legjobb társadalmi munkásokat kö­szöntötte. — Népünk felemelő felada­ta, hogy további jó munkával járuljon hozzá a béke védel­méhez, erősítse drága hazánk védelmét is, hogy gyorsabban építhessük fel a szocializmust — mondotta Rapai elvtárs és hangsúlyozta, hogy felszaba­dulásunk 17. évfordulóján új­ra hitet teszünk a szocializmus és a béke mellett. — Éljen a hazánkat felsza­badító, a kommunizmust épí­tő Szovjetunió! Erősödjön és vi­rágozzék népeink barátsága! — fejezte be ünnepi beszédét Rapai Gyula elvtárs, az MSZ­MP Baranya megyei pártbi­zottságának első .titkára. Az ünnepi beszéd befejezése és az Intem actonálé hangjai után véglet ért a díszünnepség első része. Az ünnepség második felé­ben a Pécsi Nemzeti Színház művészei, a Zeneművészeti Szakiskola tanárad és a Pécsi Közlekedési Vállalat férfikara adott színvonalas műsort Liszt, Csajkovszkij, Mu­szorgszkij, Kodály, Erkel, Far­kas Ferenc, Lóránd és Ribáry művedből. Zongorán kísért Borsay Pál és Paulusz Elemér. 50 új traktort kaptak a napokban a megye gépállomásai Az elmúlt napokban adtak át a gépállomásoknak 50 da­rab új, Utos 45-ös típusú trak­tort. A legtöbb gépet, mintegy 20-at a mágocsd gépállomás kapott. A kozármislenyi gép­állomás 9, a szentJörinci ugyan csak kilenc, á pécsváradi és az ócsárdi gépállomások pedig 6—6 új traktorral gywrapod­Tizenhét évesek Fiatalok, szabad országban élnek, nem kell jéXniök a jö­vőtől, csak saját akaratukon, munkaszeretetükön és önmeg­becsülésükön múlik, hogy elérjék azt, amiről álmodoznak. Be­mutatunk néhányat azok közül, akik egyidősek szabadságunk­kal. * Gyuricza Bálint, a Sopiana Gépgyár egyik legtehetségc-, sebb lakatos tanulója. Idén teszi le vizsgáit és akkor már „hivatalosan” is önálló an dolgozik. A Művészeti Gimnázium III. éves tanulója Máthé Zsuzsa, ö zenetanárnak készül. A technikum elvégzése után építészmérnöki oklevelet akar szerezni Nick Márton, a Pollack Mihály Építőipari Tech­nikum másodikosa , Egymást segítik a munkában a Pécsi Kesztyűgyár két fia­tal dolgozója, Kiss Mariann anyagmozgató és Farkas Zsuzsa, aki már kesztyűvar rónö. Foto: Erbl

Next

/
Thumbnails
Contents