Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

4‘ MAPB.Ő 1962. ÁPRILIS R Véget ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) nyilvánvalóan meg kell fogal­mazni a szovjet állaim más ál­lamokkal fenntartott kapcsola­tainak alapelveit Az új alkotmány kidolgozá­sának megkezdésekor — jelen­tette ki Hruscsov — figyelem­be kell vennünk ennek az al­kotmánynak a hatalmas és va­lóban történelmi jelentőségét. A szovjet népnek jutott a gigászi küldetés — eddig nem járt utakon, — elsőnek haladhat előre a kommuniz­mus győzelme felé. Az új alkotmány megalko­tásakor a szovjet nép mint a kommunizmus kibontako­zó építése időszakának meg­felelő állami és társadalmi berendezkedés új formáinak felfedezője lép feL Végezetül Hruscsov kijelen­tette, hogy a kommunizmus­nak az SZKP programjában foglalt, közismertté válit esz­méi, amelyekért az emberiség legjobbjai harcoltak, s a for­radalmárok életüket áldozták, s amelyek most teljességükben valósulnak meg a Szovjetunió­ban, legyenek az új szovjet alkotmány alapelvei. Ezek az eszmék: béke, munka, szabad­ság, valamennyi nép egyenlő­sége, testvérisége és boldog­sága. % Nyikita Hruscsovnak az új szovjet alkotmánynak kidolgo­zásáról elhangzott felszólalása után a Legfelső Tanács kül­döttei megvitatták ezt a ja­vaslatot. A javaslathoz hozzászólt Dinmuhamed Kunajev, Ka­zahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Mihail Lavrentyev akadémikus, Olga Ivascsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának titká­ra, Julija Vecserova szövőnő és Vaszilij Tolsztyikov, az SZKP leningrádi területi bi­zottságának másodtátkára. A felszólalók megállapítot­ták: Nyikita Hruscsov meggyő­zően megindokolta, hogy el­engedhetetlenül szükséges és elodázhatatlan feladat az új szovjet alkotmány kidolgozá­sa. Kétségtelenül az egész szovjet nép egyhangúlag tá­mogatni fogja ezt a javasla­tot. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa ülésszakának utolsó ülé­sén Frol Kozlov küldött, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság elnökségének tagja előterjesz­tette az új. szovjet alkotmány tervezetének kidolgozásáról szóló határozati javaslatot. A Legfelső Tanács megala­kította az alkotmánytervezet előkészítő bizottságát Nyikita Hruscsov vezetésével. A bi­zottság tagjai: az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagjai, ismert állami és párt- vezetők, a munka hősei, köz­tük Valentyina Gaganova, Fjodor Generalov, Nyikolaj, Mamaj, Vaszilij Kavun, Vla­gyimir Szvetlicsnij, kiváló szovjet tudósok, köztük Msztyiszlav Keldis, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának elnöke, Mihail Lav­rentyev, az akadémia szibériai tagozatának elnöke, ismert új­ságírók, valamint Mihail Solo- hov és Alekszandr Komyej- csuk ínat. Ezzel a Szovjetunió Legfelső Tanácsának első ülésszaka be­fejezte munkáját. A Szovjetunió új kormánya A Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyta a Szovjetunió kormá­nyának, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának Nyikita Hruscsov ál­tal előterjesztett összetételét. A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke: Nyikita Hruscsov. A Szovj etunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettesei: Alek- szej Koszigin és Anas utász Miko- ján. A Szovj etunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesei: Alekszandr Zaszjagyko, az állami tudomá­nyos és gazdasági tanács elnöke, Nyikolaj Ignatov, az állami ter­ménybeszerző bizottság elnöke, Vlagyimir Novikov, az állami terv bizottság elnöke, Konsztantyin Rudnyev, a tudományos kutató­munkákat egybehangoló állami bi­zottság elnöke, Dimitrij Usztyinov. A kormány tagjai: Mihail Leszecsko miniszter, a Minisztertanács Elnökségé külföl­di gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke. Miniszterek: Külkereskedelmi miniszter — Nyikoláj Patolicsev, felsőoktatási és középfokú szakoktatási minisz­ter — Vjacseszlav Jeljutyin, geo­lógiai és ásványkincsvédelmi mi­niszter — Alekszandr Szidorenko, egészségügyi miniszter — Szergej Kurasov. külügyminiszter — And­rej Gromiko, művelődésügyi mi­niszter — Jekatyerina Furceva, tengeri-flottaügyi miniszter — Viktor Bakajev, honvédelmi mi­niszter — Rogyion Malinovszkij, közlekedésügyi miniszter — Borisz Bescsev, postaügyi miniszter Nyi­kolaj Pszurcev, mezőgazdasági mi­niszter — Konsztantyin Piszin, középgépipari miniszter — Jefim Szlavszkij, közlekedés—építésügyi miniszter — Jevgenyij Kozsev- nyikov, pénzügyminiszter — Va­szilij Garbuzov, villamoserőmű- építési miniszter Ignatyij Novi­kov. A Szovjetunió Minisztertanácsa állami bizottságainak elnökei: munka- és bérkérdésekkel foglal­kozó állami bizottság — Alelo* szandr Volkov, állami automatizá- , lási és gépgyártási bizottság — Anatolij Kosztouszov miniszter, ál­lami repüléstechnikai bizottság — Pjotr Gyementyev miniszter, ál­lami védelmi technikai bizottság — Leonyid Szmimov miniszter, állami rádióelektrotechmkai bi­zottság — Valerij Kalmikov mi­niszter, állami elektronikai techni­kai bizottság — Alekszandr Sokin miniszter, állami haj ógyártási bi­zottság — Borisz Butoma minisz­ter, állami vegyészeti bizottság — Viktor Fjedorov miniszter, vas- és színesfémkohászati állami bizott­ság — Vszevolod Bojko minisz­ter, tüzelőanyagipari állami bi­zottság — Nyikolaj Melnyikov miniszter, .atomerőügyi állami bi­zottság — Andronyik Petroszjanc fa-, cellulózé-, papíripari és erdő. gazdasági áll. biz. — Georgij Orlov miniszter, állami építésügyi bi­zottság — Ivan Grismanov, kül­földi gazdasági kapcsolatok álla­mi bizottsága — Szemjon Szkacs- kov, műszaki szakoktatási állami bizottság — Genrich Zelenko, külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottsága — Szergej Ro- manovszkij. állami rádió- és te­levízió bizottsága — Mihail Har­lamov, állami- ellenőrző bizottság — ■ Georgij Jenyutyin, állambizton­sági bizottság — Vlagyimir Szemi- császtni j. szőj uzszelhozty ehnika (szovhozok és kolhozok ellátásán Hruscsov interjúja Gardner Cowles amerikai lapkiadónak (Folytatás az 1. oldalról.) I lyek szerint a kommunisták­nak érdekük fűződik a háború kirobbantásához, mivel ezen az úton érhetik el forradalmi céljaikat. „Ez nem igaz, ez el­torzított kép a kommunisták­ról”. — Ml kommunisták azon a véleményen vagyunk — mu­tatott rá Hruscsov —, hogy a kommunizmusnak nem há­borún keresztül, hanem más úton kell győzelemre jutnia, olymódon, hogy szembeötlővé válnak azok az előnyök, ame­lyeket a kommunista rendszer nyújt, s ugyanakkor törvény­szerűen tovább fejlődnek azok az ellentmondások, amelyeket a kapitalista rendszer, a kapi­talista társadalom hordoz ma­jában. A szovjet kormányfő ismer­tette ezután az amerikai lap­kiadó előtt a szovjet kormány álláspontját az atomfegyver- kísérletek betiltásával kapcso­latos ellenőrzés kérdésében. „Lényegében véve nem látok nagy különbséget az ellenőr­zés, a felügyelet és az értesü­lésszerzés között”. Tudósok bebizonyították — emlékeztetett Hruscsov —, hogy a már meglevő műsze­rekkel észlelhetők a földkerek­ség bármely pontján végrehaj­tott atomrobbantások. Ami viszont az általános és teljes^ leszereléssel kapcsolatos ellenőrzést illeti, Hruscsov hangsúlyozta: „Ebben a vonat­kozásban mi magunk követe­lünk nemcsak ellenőrzést, ha­nem felügyeletet is, mégpedig a legszigorúbb és legátfogóbb formában. vaj foglalkozó országos egyesü­lés) — Favei Kucsumov, gázipari főigazgatóság vezetője — Alekszej Kortunov miniszter. A Szovjetunió Állami Tervbir zottságának első elnökhelyettesei — Venjamin Dimsic és Vaszilij Rjabikov miniszterek, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságánaik el­nökhelyettesei —■ Vaszilij Zotov és Nyikolaj Sztrokin miniszterek, az Állami Tervbizottság halgazdasági főigazgatóságénak vezetője — Alekszandr iskov miniszter, az állami tudományos-gazdasági ta­nács első elnökhelyettese — Alek­szej Georgljad miniszter, az álla­mi tudományos-gazdasági tanács elnökhelyettese — Nyikolaj Tyi- honov miniszter, az állami ter­ménybeszerző bizottság első el­nökhelyettese — Leonyid Komyi- jec miniszter, az Állami Bank igazgatóságának elnöke — Alek­szandr Korovuskin, az Állami Be­ruházási Bank igazgatóságának el­nöke — Georgij, Karavajev mi­niszter, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke — Vlagyimir Sztraarovszkij. Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke az új kormány össze­tételére vonatkozó javaslat előterjesztésekor szívből jóvő köszönetéit mondott a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának az iránta tanúsított bizalomért. „A nép bizalma, a választók bizalma, az önök bizalma, képviselő elvtársak, — nagy megtiszteltetés, a legnagyobb jutalom minden kommunistá­nak, minden politikusnak’’ — jelentette ki Hruscsov. Biztosította a képviselőket, hogy minden erejével híven fogja szolgálni a szovjet né­pet, a Kommunista Pártot, a kommunizmus nagy ügyét. Nyikita Hruscsov a sajátma­ga nevében és a javasolt kor­mány minden tagja nevében ki jelentette, hogy erejüket nem kímélve fognak munkál­kodni az SZKP programjában megjelölt feladatok megoldá­sán, fáradhatatlanul harcol­nak a kommunista építés nagy terveinek valóraváltásáért. Hruscsov felszólalásában kö­zölté még, hogy a javaslat for­májában a Legfelső Tanács elé terjesztett kormánylistát az SZKP Központi Bizottsága jó­váhagyta. Kőműves, ács szakmunká­sokat, férfi segédmunkáso­kat (rakodókat) alkalmaz a Bm. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Pécs, Zsolnay Vilmos u. 4—6 szám. 450 Azt tartjuk, hogy ha lesze­relési megállapodás jön lét­re, minden országnak alá kell vetnie magát a legszi­gorúbb felügyeletnek és el­lenőrzésnek”. .1. • r. 1 Jfy.‘ Hruscsov ismét megerősítet­te, hogy azok a javaslatok, amelyeket a semleges országok Genfben terjesztettek elő, „az atomfegyver-kísérletek betil­tásáról szóló egyezmény meg­kötését célzó további tárgyalá­sok alapjául szolgálhatnak”. A szovjet miniszterelnök ki­jelentette: „Kész volnék találkozni Ken­nedy elnökkel, hogy még egyszer eszmecserét folytas­sak vele a megoldásra meg­érlelődött problémákról”. Én a találkozók híve vagyok — hangsúlyozta. „Most az a legfőbb — és eb­ben a vonatkozásban egyetér­tek az Egyesült Államok elnö­kével.—, hogy találkozónk nem zárult eredménytelenül”.. „Ezért úgy vélem, először valamiképpen azokban a kér­désekben kellene megegyez­nünk, amelyekben most kö­zös megoldást kell találni, hogy elkerüljük a konfliktust és a háborút. A legmagasabb szintű találkozó pedig talán rá- tehetné a koronát erre a meg­állapodásra. Ez lenne a leg­jobb út”. Hruscsov utalt arra, hogy nem tartja kizártnak a talál­kozó másik lehetőségét sem: ha a nemzetközi helyzet to­vább romlik. Ilyen esetben szükségessé válhatnak a nagy­hatalmak vezetőinek sürgős erőfeszítései, hogy megakadá­lyozzák egy olyan szikra ki­pattanását, amely háborús tűz­vészt okozhatna. A leszerelés kérdése — je­lentette ki Hruscsov —, valóban a kérdések kérdése, amely nemcsak a Szovjet­uniót és az Egyesült Álla­mokat, hanem a világ vala­mennyi országát érinti. Minthogy ez idő szerint az Egyesült Államok és a Szov­jetunió rendelkezik a legfej lettebb gazdasággal és a leg­korszerűbb fegyverek előáll! fásának lehetőségével, e két országnak különösen nagy erő­feszítéseket kell tennie, hogy megtalálják a leszereléshez ve­zető utat. Ebben az értelemben — mondotta Hruscsov —, a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára a leszere­lés problémája az első szá­mú probléma. Hruscsov megnevezett még egy kérdést, amely „mintegy alá van rendelve a leszerelési kérdésnek, de lehetséges, hogy önmagában is elsőrendű fon­tosságú kérdés — ez a német kérdés, a német békeszerződés megkötésének kérdése”. Hruscsov kijelentette: „Rajta hát, írjunk befejező jelet a második világháború után, rögzítsük békeszerző­désben eredményeit, egyszer s mindenkorra vegyük el a revansiszták verekedési ked­vét”. Nem kötöm össze e két kér­dést — fűzte hozzá thagyará- zatként Hruscsov —, de e két kérdés nagy felületen érint­kezik egymással. Azokról a tárgyalásokról szólva, amelyek Washington­ban folynak a német kérdés- ről, Hruscsov kijelentette: „Úgy védem, hogy vannak bizonyos jelek, amik remélni engedik a megállapodást. A fő kérdés azonban még itt van. Ez pedig a nyugati meg­szálló csapatok nyugatberlini tartózkodásának kérdése, ami­hez mi nem járulhatunk hoz­zá. Nem lehet azt hinni, hogy e kérdés megoldása nélkül le­hetséges a megegyezés”, Hruscsov negatív választ adott a kérdésre, hogy a me­zőgazdaság a szovjet belpoliti­ka elsőrendű problémája-e. Véleményünk szerint — mon­dotta — meg kell őrizni bi­zonyos arányosságot a népgaz­daság minden ágának fejlesztő sében, ezen belül az ipar és a mezőgazdaság között. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kommunista társadalom valóban hatékony mezőgaz­daságot teremthet. Megjegyezte, hogy a szovjet mezőgazdaság sok dolgozója .nem rendelkezik elegen- ’ gazdasági ismerettel és a nagy gazdaságok vezetéséhez szükséges szervezési készség­gel. Következésképoen — ősz- szegezte Hruscsov — most fő­képp szervezeti jellegű fel­adatok állnak előttünk. A szovjet kormányfő a kő­vetkezőket mondotta: „Most fizetünk meg azért, hogy Sztá­lin nem jól értett a mezőgaz­dasághoz.” — Mi kommunisták azt mondjuk, hogy a kommu­nizmus felépítése megköve­teli bizonyos gazdasági elő­feltételek megteremtését. Ha kommunizmust akarnak bevezetni olyankor, amikor még nem fejlettek a termelő erők, akkor ez nem kommu­nizmus, hanem nyomorúság lesz. A mi értelmezésünkben a kommunizmus bőséget je­lent. Hazánkban például an­nakidején voltak olyan embe­rek, akik azt akarták, hogy vezessük be a kommunizmust, amikor ennek még nem jöttek létre az anyagi feltételei. De, ha kihirdetjük a kommuniz­must olyankor, amikor, mond­juk, csak egy nadrág jut tíz emberre és ezt a nadrágot tíz egyenlő részre szabjuk, akkor mindenki nadrág nélkül fog járni. Mi' tagadjuk az ilyen nadrágnélküli kommunizmust. Ez tévút lenne. sablont teremteni minden nép számára amely a szocializmus; a kommunizmus építésének út jára lépett.” Hruscsov utalt arra hegy már igen sok ország lépett a szocializmus útjára. Az ame­rikai nép is erre .az útra lép majd. „Az Egyesült Államok fel fogja használni tapasztala­tainkat is, de nem fog lemá­solni bennünket, hanem tekin­tetbe veszi tapasztalatainkat ,,Igy tesz most a többi szo­cialista ország. És itt nincse­nek fenntartásaink. Ellenkező­leg, úgy véljük, hogy ez tel­jesen helyes politika”. Cowlesnak arra a kérdésére válaszolva, hogy ..és Kína túl gyorsan igyekezett felemelked ni?” — Hruscsov ezt válaszol­ta: „Nem, miért? Hogy kerül szóba itt Kína? A Kínai Nép­köztársaság olyan politikát folytat, amely tekintetbe veszi lehetőségeit. Mi, kommunisták — kínaiak, oroszok és mások — abból indulunk ki, hogy kí­vánságainkat nem szabad ösz- szetéveszteni a valósággal. A kívánságokat alá kell rendel­ni a lehetőségeknek, vagyis a szocializmus építésében, a kommunizmus építésében nem szubjektív óhajokat, hanem objektív lehetőségeket kell szem előtt tartani”, „Szubjektíve én tat szeret­ném, ha országunkban már most kommunizmus lenne, meg volna az anyagi és szellemi javak teljes bősé­ge. De gazdaságunk most még nem képes ezt biztosí­tani és így óhajom jámbor óhajtás lenne csupán, de a valóság nem erősítené meg. Ezért m| azt mondjuk: húsz évre van szükségünk, hogy megteremtsük a kommu­nizmus anyagi és technikai bázisát. Természetesen a kommuniz­mus építésének befejezéséhez további gazdasági fejlődésre és a húsz év múlva elérendő színvonalnál is magasabbra lesz szükség, mert az embe­rek anyagi és szellemi szük­ségletei állandóan növekednek és a gazdasági életnek biztosí­tania kell a növekvő szükség­letek kielégítését. „Meggyőződésem, hogy ilyen álláspontot képvisel minden Kommunista Párt egyebe^ kö­zött a Kínai Kommunista Pált is” — jelentette ki Hruscsov Albániáról szólva Hruscsov ki jelenítette: „Önök tudják, hogy mi és az Albán Munkás­párt vezetői különbözőképpen fogunk fel egyes kérdéseiket. Ezekről a kérdésekről mi vitá­zunk velük, viszont Albánia belpolitikai fejlődésének kér­dései magának az albán nép­nek a belügyét alkotják és mi szigorúan tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy nem avatkozunk be más népek, köztük az albán nép bej­ügyeibe”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Szovjetunió a felte­vések szerint embert szándé­kozik küldeni a Holdra és onnan visszahozni, Hruscsov rámutatott arra, hogy a szovjet tudósok most dolgoz­nak ezen a területen. Van­nak jó ötleteik, számításaik — mondotta, A szovjet kormányfő kije­lentette, nem lát semmiféle leküzdhetetlen nehézséget ab­ban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült ÁJüamck között egyezmény jöjjön létre, amely biztosítja, hogy a világűrt ki­zárólag békés eéftokra használ­ják. aa ■ .I. ii i. ■■ — Meggyőződésem, hogy mezőgazdaságunk hamaro­san meredeken felfelé fog ívelni. Ehhez azonban beruházások szükségesek, és most ezzel fog­lalkozunk. Határozatot hoz­tunk a mezőgazdasági gépgyár­tás további fejlesztéséről, gyá­rak építéséről, amelyek mű­trágyát, a növények növeke­dését ösztönző, a gyomokat és a mezőgazdasági károkozókat elpusztító vegyszereket állíta­nak elő. Az amerikai kiadó egyik kérdéséire válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy a marxizmus—leninizmus alapvető eszméi egyaránt ér vényesek mindenkire, aki a kommunizmus alapjain áll, . aki ragaszkodik a kommu­nista tanításokhoz és akit e tanítások vezérelnek cse­lekedeteiben. De „nem lehet egy közös szab­ványt felállítani, valamifajta Magyar államférfiak udvozlá távirata szovjet államférfiaknak N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, L. I. BREZSNYEV ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva. Kedves Elvtársak! Újraválasztásuk alkalmából forró baráti üdvözletünket, szívből jövő jókívánságainkat küldjük az egész magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magunk nevében. Őszinte szívvel jó egészséget, sok sikert kívánunk Önök« nek nagy és felelősségteljes munkájukhoz. Üdvözöljük a Szov­jetunió újból megválasztott Legfelső Tanácsát, annak Elnök­ségét, a Szovjetunió kormányát Kívánjuk, érjen el a szovjet nép új sikereket a kommunizmus diadalmas építésében, az emberiség békéjéért folytatott állhatatos harcában, erősödjék még tovább a szovjet és a magyar nép testvéri barátsága. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Szeretett fértem, édesapánk, apósunk, nagyapánk, dédapánk testvérünk és kedves roko­nunk Kovács Rezső nyugdíjas bányász április 24-én 68 éves korában hosszú szenvedés után el­hunyt. Temetése április 26-án, csütörtökön s órakor lesz a pécsszabolcst temetőben. 485 A gyászoló család. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett' jó férj. édesapa, após, nagyapa és kedves rokon Dittrich Herman április 24-én 71 éves korában hosszú türelmes szenvedés után elhunyt. Temetése ápri­lis 26-án. pénteken 4 órakor lesz a péceújhegyi temetőben. 484 A gyászoló esalád köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind­azoknak. akik felejthetetlen drága halottunk Bányai József temetésén részvételűkkel, vi­rágok és koszorúk küldésével mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek . W538 A gyászoló család. Szalay János RÖVTKÖT tisztviselő április 24-én 68 éves ko rá bár­éi hunyt. Temetése 27-én. pén­teken fél 2 órakor lesz a köz­temetőben. 487 A gyászoló csalcK köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazok­nak, a kedves rokonoknak, jó ba­rátoknak. ismerősöknek, akik fe­lejthetetlen drága jó édesanyánk, özv. Bartos Sándorné temetésén megjelentek, koszorúk. virágok küldésével és nészvétnyilvánítás- sal fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. *88 A gyAraoló esalád. HALÁLOZÁS. Kopilovics Miklós borbélymester április 25-én 78 éves korában elhunyt. Temetése ápri­lis 27-én, pénteken 4 órakor lesz a pécsszabolcsi temetőben. Gyászoló Szíjártó és Kolarek 486 családok — Szeretett anyósom, nagy­anyám, sógornőin, nagynénink és rokonunk özv. Frigó Jánosné Mi- tasin Katalin április 21-én 76 éves korában elhunyt. Temetése 27-én pénteken 3 órakor lesz a közteme­tőben. a gyáaroN» etralád,

Next

/
Thumbnails
Contents