Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

1962. mArcitts ft Oktatási reform — ^ tananyag-korszerűsítés Párttaggyűlés a Pedagógiai Főiskolán A tananyag korszerűsítés problémáival foglalkozott a Pécsi Pedagógiai Főiskola pártszervezetének taggyűlése. Ez most az oktatási reform döntő láncszeme a főiskolán. Nagyon sok tisztázatlan kér­dés van még a tananyag kor­szerűsítését illetően. S hogy éppen ezt a kérdést tűzte na- oirendre a pártvezetőség, ez azt bizonyítja, hogy a főiskola kommunista oktatói és hallga­tói egyaránt ezt tartják most a pártpolitikai munka fő részé­nek. A reformbizottság A beszámolóból is, a vitából is kicsendült, hogy türelmet­lenek a főiskola pártszerveze­tének tagjai, sürgősnek tart­ják, hogy összeüljön a főisko­lai reformbizottság és kezdje meg működését. A reformbizottság nem ült még össze, a főiskolai oktatás reformjának előkészületei mégis megindultak. Az élet felszínre hozta a gondokat, a megoldásra váró kérdéséket, s ezek elől nem lehetett ki­térni. Utalt is rá a beszámoló­ban KocsmAros Iván elvtárs, a pártvezetőség tagja, — tan­székvezető főiskolai tanár — amikor azt mondta, hogy ha nem volna reformbizottság, ikkor is meg kellene oldani I tananyag korszerűsítésének problémáit. A pártv ehetőség részt vett az előkészítő tanszéki értekez­leteken, s az eddig lezajlott programvitákról is tájékozta­tást kapott. Széleskörűen ki­bővített vezetőségi ülésen ala­posan elemezte a tananyag korszerűsítésének kérdéseit. A pártvezetőség tagjai beszélget­lek a főiskola oktatóival, még­pedig nagyon őszintén, meg­hallgatták a hallgatók véle­ményét, egységes elvi állás­pontra helyezkedtek. Helyes volt tehát, hogy tag­gyűlés elé vitték az oktatási reform pedagógiai főiskolai tennivalóit. Milyen kérdések „izgatják” és késztetik elmélyült helyzet­vizsgálatra a főiskola párt- szervezetét? Ugyanazok, amelyek minden tanárt, oktatót és hallgatót foglalkoztatnak a reform vég­rehajtására való készületek során, a jelen szakaszban. Ezért hívta meg a vezetőség a taggyűlésre a pártomkívüli tanszékvezetőket, akik vala­mennyien ídiszólailitak. Mély felelősségérzettel elemezték a háromszakos, négyéves képzés­re való áttérés eddigi tapaszta­latait. Hangsúlyozták, hogy a szaktanárképzésnek ez az útja jól járható, bevált, s az adott körülmények között feltétlenül fenntartható és fejleszthető. A másik főiskolád oktatási reformtéma, hogy a főiskolák kapacitása csak kis mértékben fokozható jelenleg. Ezért való­színűleg felállítják az ország negyedik pedagógiai főiskolá­ját s egyidejűleg bővítik a levelező oktatást. A levelező­oktatás bővítése azt jelenti, hogy a főiskola mai 1200 le­velező hallgatója mellé jövőre még 800 felsorakozik és ez évenként hasonló ütemben fog bővülni. Ezekkel számolniok kell a reformtervben minden tanszéknek és minden oktató­nak. A taggyűlésen résztvevő pártonkívüJi tanszékvezető ta­nárok a tananyag korszerűsí­tésének kérdéseihez mindnyá­jan hozzátették a maguk fe­lelősségérzettől áthatott jó ja­vaslatait. Mindnyájan egyet­értettek abban, hogy a refor­mot úgy kell végrehajtani, hogy a fő figyelmet az általá­nos iskola szükségletednek, igényeinek kielégítésére kell fordítandók, mivel a főiskolán általános iskolai tanárképzés főijük. Szab sovinizmus? Ilyen betegség is van a főis­kolán, a hallgatók túlterhelé­sével együtt. Sőt, éppen a szaksovinizmusból ered a hall­gatók túlterhelésle. Elzárt csak üdvözölni lehet azt a bá­torságot, amellyel a beszámoló rámutatott ennek okaira és azt is, hogy a vitában résztve­vő párttagok és pártonkívüliek egyaránt felismerték ezt a va­lóságos veszélyt, amelyet le kell küzdeniök. Huszár István elvtárs, a gyakorlóiskola taná­ra javasolta, hogy a reformvi­tákba vonják be a gyakorló- iskola tanárait is, mert ők lát­ják legjobban, milyen nehéz­ségekkel küzdenek a gyakor­lati munkában a hallgatók. A földrajz tanszék már el­kezdte a tananyag csökkenté­sére adott irányelveik végre­hajtását, a gyakorlatok meny- nyiségét egyharmadával csök­kentették. Mégis van még ten­nivaló, s hogy mi az, az kide­rült a szenvedélyes vitában, ami Hóna Imre elvtársnak, a tanszék vezetőjének felszólalá­sa nyomán kibontakozott. Le­hetne például a grafikon szer­kesztés mennyiségét is csök­kenteni, hogy elmélyültebben, alaposabban készíthessék el a valóban fontos grafikonokat. Dr. Holta Ferenc docens, az irodalmi tanszék vezetője er­ről szólva azt hangsúlyozta, hogy a reform során korunk irodalmát kell előtérbe helyez­ni, a régi irodalomból csak áttekintést kell adni. A tan­szék azt tervezi, hogy alapo­sabban a XIX. és a XX. szá­zad irodalmát tanítja a jövő­ben, de javasolja, hogy az ifjú­sági irodalom se maradjon ki az oktatás anyagából. Az új tananyagból ugyanis ez telje­sen kimaradt A hallgatók véleménye Nem Jő «, ha számításon kívül hagyják a hallgatók vé­leményét és hangulatát, íriszen nem csupán számukra, de ve­lük együtt kell a reformot vég­rehajtani — ez csendült ki Bük Pál elv társnak, a filozófiai tanszék tanárának felszólalá­sából. Igaza volt, amikor azt állapította meg, hogy bármi­lyen jói adja elő az anyagot a tanár, nem ér célt, ha túl­terheli vele a hallgatót, s ab­ban is nagyon igaza volt, hogy szaksovinizmus mindig maximalizmushoz vezet. Kocsmámé elvtárs is szólott a beszámolóban arról, hogy a heti egy szabad délután nem sok, Szabó Eszter és Végh Gabriella harmadéves hallga­tók pedig bizonyították, hogy tulajdonképpen ez az egy sza­bad délutánjuk sem szabad. A magyar-történelem-orosz sza­kon például a napi száz ol­dal kötelező irodalom semmi­képpen sem teszi lehetővé, hogy a hallgató megfelelően elmélyedjék egy témában, ezért a felszínesség általános jelenség. Mi volt a párttaggyűlés leg­főbb tanulsága? Az, hogy ha a kommunisták együtt vitatják meg a párton- kívüliekkel a legfőbb tenni­valókat, akkor gyorsabban lehet előre jutni minden kér­dés tisztázásában. Tanulsága volt az is, hogy az ifjúság megterhelését a legko­molyabban kell vizsgálat alá venni. Az irányelvek is fel­adatul tűzik a hallgatói túl­terhelés csökkentését, az élet is ezt követeli, semmiképpen nem szabad, nem is lehet ki­térni előle. A KISZ is közreműködik Tanulságos volt, ahogyan le­vonták a következtetésit: elsőd­leges szempont legyen az ál­talános iskola igényeinek fi­gyelembe vétele. Dómján Károly eftvtárs, a pártszerv azét titkára zárszavá­ban külön mégegyszer rámu­tatott erre és megmutatta, hogy eredményesebb lesz a reform végrehajtása, ha a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség tagjai fő feladatul ismerik el most, hogy ebben közremű­ködjenek, úgy mint eddig. Bátor, őszinte, szenvedólyes- ségtői átfűtött vita volt. Je­lentkezni fog az eredménye a főiskolai oktatási reform lehe­tő legjobb végrehajtásában — ez biztosra vehető —. Csak a tanárok túlterheléséről nem esett sző. Erről senki sem be­szélt. Pedig a reformmunkálatok keretében elkerülhetetlenül meg kell majd vizsgálni ezt a kérdést is, hiszen összefügg a nagy egésszel. Gyevi Károly Gyógynövényt és virágmagot termel az idén a pogányi Tavasz Termelőszövetkezet Komoly gondot okozott a pogányi termelőszövetkezet vezetőségének, hogy a terüle­tet jól kihasználva elegendő munkát tudjon biztosítani a tagságnak. A szövetkezet ag- ronómusa javasolta, hogy kí­sérletképpen termeljenek az idén gyógynövényt, mely az eddigi tapasztalatok alapján munkaigényes, nem kíván nagy területet, de komoly jö­vedelmet biztosít A Tavasz Termelőszövetke­zetben ebben az évben 5 hold mustármagot, 5 hold koriander magot, 7 hold anyarozst, vala­mint 5 hold salátamagot és fél hold tátika magot vetnek, A virág és gyógynövényter­mesztést szeretnek megkedvel­tet» a tagokkal. Ha bíztató eredményt érnek el. jövőre a jelenlegiek mefUett Digitálist is szeretnének termeszteni, mély nek leveléből fontos szívgyógy" szer készül. Misiim FERENC Et Till! etil IIS8E6ÉNYE Fegyvert tereim a somogyi homok? Ilyesmiről sem hallot­tak még a becsületes somogy- országi parasztok. Persze, csodák csak a mesé­ben történnek. Ezúttal sem kell \ földöntúli eseményekre gondolni. Csupán az történt, hogy mivél a hadsereg kész­letéből fegyvert szállítani egy békés mintagazdaságba mégis­csak ^feltűnő lett volna, a ki­képzőtábor magyar szervezői más megoldást eszeitek ki. Valamelyik vezérkari tiszt Somogy megyét mint hacLgyakcc lat rendezésére kiválóan alkal­mas terepet jelölte meg, s ezt a be nem avatottak el is fo­gadták, hiszen az ország me­lyik része ne lenne hadgyakor­lat rendezésére alkalmas? Né­hány alakulat e javaslat nyo­mán Jankapuszta környékén végezte hadmozdulataát. Mér csak az irredenta szervezetek szolgálatában álló néhány al­tiszt leiemén yességére volt szükség, s kiderült, hogy a hadgyakorlaton részt vevő hon­védek rendkívül hanyagul ke­zelik fegyvereiket. Hihetetlen, de tény: sokan egyszerűen ott­felejtették valahol a fegyverei­ket, sőt egy-eg v csenevész bok- rocska árnyékában éles!«szer­rel teli lőszeresládák is húzód­tak meg. A ..feledékeny” hon­védeket természetesen parancs nőid kihallgatásra rendelték, jegyzőkönyvek készültek az el­veszett fegyverekről, amelyek­nek felkutatása eredményte­len maradt. E jegyzőkönyvek 6zerint a fegyvereket „feltehe­tően a környékbeli paraszt­lakosság rejtette el, hogy alka­lomadtán orwadászatra hasz­nálja fel”. De a lakosság kö­rében végzendő nyomozást fel­sőbb szervek a nyugalom és rend fenntartása érdekében megtiltották. így történhetett, hogy Percsec usztasái számára mégis fegy­vereket termett a somogyi ho­mok. És, hogy ezeket a fur­csa „terményeket” ne illeték­telenek vigyék el, arról a ma­gyar királyi csendőrség kakas­tollasai gondoskodtak, akik a birtokon átvezető utakat meg­tűzdelték „be- és átjárni tilos!” „Magánét! Használata csak a tulajdonos írásbeli jóváhagyá­sával engedélyeztetik!” és ha­sonló feliratú táblákkal. Meg­erősített csendőrjárőrök cirkál­tak a puszta körül, hogy az se tehesse be a lábát a birtok te­rületére, aki analfabéta lévén netán nem tudná elolvasná a közlekedést tilalmazó felirato­kat. Percsec, a tábor parancsno­ka, a saját szállását nem a pusztán, hanem Jamkovich gróf közeli kastélyában ren­dezte be. Elismerésre méltóan jó gazdának bizonyult. Télvíz idején is, amikor pedig magas iH imílíii minit in illllllllll „Nyílt napok** — bemutató tanítások a baranyai iskolákban Baranya sok általános isko­lájában — szervezetten külö­nösen Komlón, a sásdi és a pécsváradi járásiban — tarta­nák „nyílt” iskolád napokat, a szülőknek szárút bemutató tani tásokikaü. Lepergetnek órákat, szemléltetik az iskolád követel­ményeket, az osztályozás mód­szerét. Bemutatják, hogy nap­jainkban hogyan tanítják az írást, olvasást, amivel meg­könnyítik a szülők otthoni ne- velőmunkájájt, A pécsváradi iskolákban előszeretettel hív­ják meg a szülőket a biológiai, fizikai órákra, amelyek a szü­lők világnézeti neveié-e szem- p ntjából sem közömbösek. Érdekes módon ugyanis azt ta pasztatfák, hogy például az ember származásának modem tanát — amit a szülők egy része a szülő: munkaközösségi megbeszéléseken nem szívesen hall — saját gyermeke szájá­ból elfogadja, sőt örül, ha gyér meke ebből jói felel. hó borította a vetése! rét, sűrűn járt ki a pusztára könnyű lo­vas szánjával, hogy ellenőrizze a „termelő munkát”. Szállását két személyre ren­dezte be. Nem is maradt so­káig egyedül. Nem sokkal az­után, hogy a táborban meg­kezdődött a kiképzés» megér­kezett Jelka. Csípős hideg volt. havas eső szemerkélt azon a november eleji napon, amikor könnyű bricska gördült a kastély elé. Utasának csak a hidegtől kipi­rosodott arca látszott ki a me­leg bnudák és kendők közül. Percsec már várta. — Jelka drágám! — üdvözöl­te kitörő örömmel. — Végre újra együtt! Lendületes moz­dulattal segítette le a bricská- ról, s magához szorította. — Jaj ne — tiltakozott ijed­ten Jelka — óvatosabban Gusz táv, hiszen tudod... az ötödik hónapban vagyok. Percsec elkedvetlenedett. A régi, tüzes Jelikára emlékezett, azt várta, a vére előre bizser- gett a találkozástól. Egész éle­A rádióamatőrök és barkácsolók régi vágya teljesül, ugyanis hétfőn a Jókai téren megnyílik a rádióamatőrök bolt­ja. A teljes árukészlet a nyitásra még nem érkezett meg, de így is több mint ezerféle rádió- és televízió-alkatrészből válo­gathatnak a vevők. A boltban egyébként megliibásodásokkal és javításokkal kapcsolatos szaktanácsokat is adnak. A képen: Nyíri Kálmán az utolsó simításokat végzi az új bolt egyik ki­rakatán. Bochinl, Mussolini I .kosrendör:' • gének „usztasa szakértője”. — VILLANYBAN tart ülést a Baranya megyei képviselők csoportja március 23-ám, pén­teken délelőtt tíz órakor. Na­pirendjükön Baranya mező- gazdasága gépentósénék hely­zete, valíun unt a megyei párt vb-ü'ts határozatának ismer­tetése szerepel a képviselői csoport munkájára vonatko- zoán. — BŐVÍTIK a komlói kór­házat. Áprilisban kezdik meg a több mint 30 milliós beru­házást igénylő munkákat. — SZÁZÉVES a pécsi da­losmozgalom. A jubileum al­kalmából március 25-én ön­tevékeny kórusok felléptével hangversenyt rendeznek a Pé* esi Nemzeti Színházban. tét a terroristák durva, fino­mabb érzéseket nem ismerő tevékenysége töltötte ki, eddig nem is gondolt arra, hogy a fiatal anyával ezután másképp gyöngédebbem kell bánnia. — Jó. jó, vigyázok, ne ha­ragudj. De én is megkérlek va­lamire. Idegenek előtt sohase szólíts Gusztávnak. Emil a ne­vem. Horváth Emil — Rendben van ... Emil — sóhajtotta Jeüka, de már érezte, hogy nem azt találta útit, amit remélt. Gusztáv is sokat vál­tozott. Azelőtt is kemény, fér­fias volt. Ezt szerette is benne. De most, mintha hidegebb len­ne a tekintete, barátságtala­nabb a hangja, szórakozott a magatartása. Szobájába érve kibontako­zott a bundákból, kendőkből. A két személyre terített asz­talon meleg tea várta. Egymás szemébe mélyedre szürcsölgették egy ideig a teát. Keresték egymásban a régi sze reimet, amelyről mindketten úgy hitték, a hosszú távoliét alatt csak megerősödött. De a két szempár, amely azelőtt szó nélkül is mindent el tudott mesélni egymásnak, most vala­hogy nem tudott teljesen egy- másbafonódni. — Mondd Emii... — kér­dezte Jelka — milyen ez a gazdaság? Ugye sok gondod van vele? Ne is mondd, látom a szemeden. — Most magunk között va­gyunk — felelt kissé idegesen Percsec — most ne nevezz Emilnek. Úgy akasztották rám Ami pedig a gondokat illeti... ezt a hülye nevet. Utálom. Hát majd meglátod. Ha te is úgy akarod, osztozhatsz a gond jaimban. A titkárnőm leszel. (Tol'jtciűsz következik.) — 5 MILLIÓ 600 EZER utast szállított az éLmúlt év­ben a Pacsi Közlekedési Vál­lalat, melynek jelenleg több mint száz autóbusza van. Ér­dekes megemlíteni, hogy 1938- ban mindössze tizenhat társas gépkocsival rendelkezett a vállalat * csupán 300 ezer volt az autóbusszal szállított emberek száma. — GYERMEKPARKOT lé­tesítenek Komlón a Május 1. Művelődési Ház udvarán. A társadalmi munkával készülő park megnyitóját április lő­re tervezik. — A MEZŐGAZDASÁGI társadalmi tulajdon védelmi helyzetről tárgyalnak a már­cius 26-án, ‘hétfőn délelőtt 9 órakor a főkapitányság klub­jában rendezendő ankét részve vői. Az ankétet az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Baranya megyei Rendőrfő- kapitányság rendezi. HIVATALOS NYEREMÉNY- JEGYZÉK A LOTTÓ 11. JÁ­TÉKHETÉRŐL A lottó U. Játékhetére beérke­zett 4 561 743 szelvény. Ottalálatos nem volt. Négy találatot 18 tógá­dé ért él a nyereményösszeg egyenként 190 072,50 forint. — A háromtalálatos szelvények szá­ma 2349, ezek nyereménye egyen ként 728.50 forint. A 80 062 kot­ta Iá lotos szelvényekre egyenként 21 36 forint jut. — SZOCIALISTA üzemrész elmért indítottak versenyt a Pannónia Sörgyár főzőházé­nak szocialista brigádba tö­mörült dolgozói. — GAZDAG foto-, fafaragó és képzőművészeti kiállítás anyagát állították össze a Szigetvári Konzervgyár szak­körei. A kiállítást a járás községeiben is vándoroltat- ják. — SZÜRKÉSFEKETE szí­nű, kistermetű kan tacskó kutyáin lakásomról elveszett. Nyomravezetőt magas juta­lomban részesítem. Mester József, Pécs, Ságvári Endre utca 31 sz. 257 Id ő{ árás j e I en tés Várható Időjárás vasárnap estig: továbbra is hideg, felhős idő. sok­felé újból kisebb havazásba!. Az északi szél és a hófúvások mér­séklődnek. Várható legalacsonyabb éjszakai bőmérséklet, mínusz 4 — mínusz 7. a legmagasabb nappali liőmérséklet holnap 0 — mínusz 3 fok között Távolabbi kilátások: a lő vő hét elején is az évtviz képest hideg iUS* « i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents