Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-18 / 65. szám
WS2. MÁRCIUS 18. 3 cÁ „nénié len“ fattyád A vasasi Petőfi-aknánál megkérdeztem a diszpécsert, melyik brigád dolgozik a II. 6zmü irányvágatban. — Ki is? Ki is? — majd elővette a műszaknaplót és lapozgatott. — A Schmidt József csapat, Schmidt 12. József vájár csapata. „Névtelenek”? — gondoltam magamban. Nem baj. nézzük meg egyszer a „derékhadat" is. 150 méterrel a föld felszíne alatt, az alap- és keresztvágatokban, a csapaton járt az eszem. Vajon kik lehetnek? Újfajta munkabeosztásban dolgoznak, naponta hat órát. Elég-e a keresetük? Emelke- detit-e a termelés? Elégedettek-e? Miért akarnak szocialista címet szerezni? Mi hajtja őket a rekordmóterek felé? A brigád történetéről Herich Gáspár bányatechnikus, a csapat műszaki irányítója számolt be: — A múlt év végén tudtuk, hogy a feltáróknak nagy feladatuk lesz ebben az esztendőben, ezért hozták létre a négynegyedes beosztású csapatot. Igen lényeges ez az irányvágat, mert itt dől el az V. szinti északi koncentráció sorsa. December próbahánap volt, elég sok probléma és hiba akadt, főleg a fúrógépekkel, alig sikerült 5 métert fúrni egy perc alatt. Újabb szervezés következett. Beosztottak egy mesterembert ás a csapathoz és két segédmunkásit, a vájvé- gen tizenhatan vannak. Sorolom az eredményeket: december 50 méter, január 70 méter, február 92 méter, március... — Mennyi lesz márciusiban? ■— fordul a mellettünk álló Pemecker Sándor vájárhoz. — Száz! — feleli a nyurga, vékonycsontú vájár. — Hatórás munkaidőben dolgoznak, j,,melegcsákány”-váltással, állás idő nincs. — Summázza a technikus. Kik is ezek a „névtelenek*’? Rossz a kérdés. A vasasi Petőfi-bánya legjobb dolgozó csapatához látogattunk. Persze, a s,legjobb” jelző is viszonylagos, hisz a derékhadban anyuja, de aihnyl csapat és ember Nincs a Dunán árvísvessély Védjük meg földjeinket a belvizektől — Heingl Antal vájár, a S ehmidt- brigád kiváló dolgozója együtt, azután Barics Gyula, Straub János, Poppe Bálint, Heingl Antal, Pemecker Sándor vájárok, Papp Jenő, Sábel György, Szekeres István, Kiss György csillések, mind-mind régi ismerősei a bányának. — Mit szólnak a hatórás munkaidőhöz? — kérdezem Papp Jenót — Hat éra alatt is lehet annjdt csinálni, mint a hétórás műszakban, csak dolgozni kell, amíg a munkaidő tart Több idő jut a pihenésire és frissebben lehet dolgozni. A kereset? Ha azt mondom, hogy nincs panasz, akkor elhiheti, hogy van benne pénz. Lehet itt kérem eredmény, csak akarni kell.' Mi megmutatjuk, hogy mi is tudunk any- myit, mint mások. Két dolog — A vájvég felső részén fúrnak a nagy teljesítményű gépek. dolgozik, hogy bármelyiket kikiálthatjuk a legjobbak között. A Schmidt-csapaf olyan fiatalokból áll, akik közül majd mindenkinek tíz-tizenötéves gyakorlata van a bányászko- flásban. Schmidt József test- jjérévwl, N andorrai dolgozik játszik itt szerepet az égjük a bányászbecsület, a másik pedig a kereset. Nehogy azt gondolja valaki, hogy a pénz nem számít. Abból élünk. A szocialista címért küzdünk, az becsület kérdése nálunk ... Sokáig nem beszélgettünk, mert a csapat nem szokta meg a vendégeket és a hat órába nincs „reprezentációs” idő beiktatva. Indul a PR—24-es fúrógép, kattog a kalapács és kattan a fényképezőgép vaku- ja is, hogy megörökítsen néhány mozzanatot a 3500-as átmérőjű irányvágat vájvégéből. Gazdagít István Foto: Erb János Az NDK-ba utazik a Pécs város Művelődési Háza bábegyüttese A Pécs városi Művelődési Ház bábegyüttese, amely évente 50 előadással szórakoztatja a város gyermekeit és művészi munkájáról országszerte híres, a nyáron kéthetes vendégszereplésre utazik a Német Demokratikus Köztársasáigba. Koós Lajos, az együttes vezetője — áki egyben a Bábosok Országos Szövetségének titkára is — ezt megelőzően részt vesz a 12 ország bábművészeinek varsói találkozóján is. A nagy hó láttán sokunkban támadt aggodalom: vajon nincs-e árvízveszély? Tóth László, a Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi csoport- vezetője megnyugtató nemmel felelt a kérdésre. Elmondotta: a Duna felső folyásáról komoly hórétegeket nem jelentettek, a folyó teljesen jegmentes, így árvíztől jelenleg nem kell tartani. A vízállás közepes, ez a hóréteg a Dunához képest még nem jelentős. Hasonló a helyzet a Dráván is. Ott a közelmúltban futott le egy kisebb árhullám, a hóolvadás ott sem okozhat nagyobb problémát. Természetesen a Vízügyi Igazgatóság Pécsett és Baranyában hétmillió forint műemlékek felújítására és védelmére Idegenforgalmi célokra adják át a bemutatható műemlékeket Baranyában, Pécsett ebben az évben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a tanácsok összesen hétmillió forintot áldoznak műemlékek fel újítására, védelmére, ezen belül a műemlékvédelmi felügyelőség részesedése 1.4 millió forint. Jelentősebb munkálatokat Szigetváron, Pécsett és Siklóson folytatnak. Szigetváron 520 ezer forintos költséggel restaurálják és bemutatható állapotba helyezik a várudvarban épült dzsámit, felújítják és múzeummá alakít jak kj a várkastélyt. A korábban katonák szálláshelyéül szolgáló ka- zamaitasorf társalgóval, hideg büfével ellátott száz személyes turistaszállónak rendezik be, ahol már áprilisban fogadják az első vendégeket Siklóson a déLnjmgaitá belső várfal felújításán, konzerválásán dolgoznak az idén háromszázezer forintos ráfordítással, A községi tanács költségvetéséből hasonló összeggel megkezdik az idén a vár külső parkrendszerének kialakítását is, ehhez a kertészeti főiskola készített diplomatervet. Mind Siklóson, mind Szigetváron a Hazafias Népfront Vár Baráti Köreinek felhívására a járás lakosai társadalmi munkájukkal is részt vesznek a felújított műemlékek környékének szépítésében. Pécsett a Műemlékvédelmi Felügyelőség a mai Széchenyi téren álló, 1720-ban barokk stüusiban cisztercita rendiháznak épült műemlék felújítását és a Geister Eta utcai ókeresztény sínkatnnák bemutatására szolgáló védőépület emelését végzi el 6—700 000 forintos ráfordítással. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat a tatarozások során befejezi a Felső- Malom utcában 1820-ban kiasz szicista stílusban készült rimár-ház felújítását és ezenkívül 15 műemlókjellegű épületet renovál 4.5 millió forintos összköltséggel. A felújított műemlékek egy részét — Szigetvárhoz és Siklóshoz hasonlóan — Pécsett is idegenforgalmi célokra adják át. így a múlt évben elkészült Jakováüi Hasszán dzsámiját és Idrisz Baba türbéjét a városi idegenforgalmi hivatal megnyitja a Pécsre látogatók előtt. E célból Idrisz Baba tür- béje körül kétezer rózsatő elültetésével és pihenőpadok elhelyezésével rózsaligetet létesítenek a tavaszra. azért éber, s az esetleges árvízveszély elhárításához szükséges előkészületeket megtették. Más a helyzet a kisebb vízfolyásoknál. A nagy hó a kisebb vízfolyások szintjét már megemelheti, különösen a„t, ahol a hófúvások a h'dnyíláso- kat eltorlaszolták. Egyébként az olvadás csak altkor válik veszélyessebbé, ha esik az eső. A hónak ugyanis csak mimegy 10 százalék a víztartalma. A számottevőbb eső jelentősre növelheti ezt a vízmennyiséget. Komolyabb aggodalomra azért itt sincs okunk, mert a vízfolyásokat — Karasica, Almás, Lánycsóki vízfolyás, stb. — az elmúlt években végzett nagyobbszabású munkákkal szabályozták, töltéseiket megerősítették. A hirtelen olvadás a völgyfenekek elöntésével veszélyeztet, azzal, hogy szántóterületek kerülnek a víz alá Mivel a -téli időjárás eltolódása miatt a talajművelés is időhátrányba került, ezért sürgető a helyi vizek lecsapolása. A már meglevő helyi befogadókba keli vezetni, a hóval betemetett árkokat, hídnyílásókat ki kell tisztogatni. A munkák irányítása a községi .tanácsokra vár. A Vízügyi Igazgatóság megadja az ehhez szükséges műszaki segítségeit. Csőkntak községfejlesztési alapból Kétszer akkora összeget fordítanak a tsz-ek gazdasági fejlesztésére a községfejlesztésből az idén, mint az előző évben A közsógfejlesztési alapból növekvő mértékben valósítanak meg a tsz-ek gazdasági fejlesztését célzó beruházásokat Baranyában. Mohácsom például az Uj .Barázda Tsz- ben 11 csőkutat létesítettek KÖFÁ-bói, hogy a város és Baranya ipari területeinek zöldséigeliátását fokozott mértékben javíthassák már ebben az évben. A kertészeti öntözést szolgáló csőkutakat Mohácson házilag állították élő és így a darabonkénti átlagos 20 ezer forintos ár helyett mindössze 10 ezer forintba kerülitek. A siklósi járás termelőszövetkezeteiben 16 csőkutait építenek 372 ezer forintos költséggel, ennek jelentős részét helyi anyagból és társadalmi munká val biztosítják. A csőkutaíkom kívül 26 baranyai tsz-ben mesterséges megtermékenyítő állomásokat létesítenek 628 ezer forint értékben, míg a legelökarban tartás hoz 10 községben 78 ezer forinttal járulnak hozzá a községfejlesztési alapból, ennek az összegnek jelentős hányadát társadalmi munkával adják a falvak lakosai. Öcsárdon halas tavait és mérlegiházat építenek, 11 községben hidakat, 30 faluban utakat létesítenek, illetve újítanak feL Szigetváron és Virágos községben a tsz gazdasági céljait szolgáló takarmánykeverők építéséhez nyújtottak segítséget a községfejlesztési alapból. Általában véve Baranyában az idén kétszer nagyobb összeget, illetve társadalmi munkát fordítanak a tsz-ek gazdasági erősítésére a községi ej lesztésen belül, mint tették azt az előző évben. Szombati nap volt. Olyan szombat, amikor egy nap alatt szinte mind a négy évszak időjárása uralkodott. A reflektorokkal, falilámpákkal és csillárokkal. felszerelt gyönyörű véméndi művelődési ház színháztermében közgyűlést tartat" tak. Nem különbözött ez a köz gjaílés csak egyben attól a sok_ sok közgyűléstől, amin már részt vettem, de ez az egy nagyon megragadott. A küldöttek 25 tag felvételéről és hét tag kilépéséről szavaztak. A kilépettek között voltaik tanácselnökök — három község egy tsz-ben egyesült — akik rendes tagságukat pártolótagoiklká kérték átírná, mert hivatásuknál fogva a közösben nem tudják elvégezni azt a munkát, amit a tagoktól megkívánnak, volt két fiatal lány, aki azért kérte a kilépését, mert nem lesz ka- csafarm, ők pedig baromfitenyésztőik szerettek volna lenni. De volt olyan is, hogy a feleség ki akart lépni, mégpedig úgy, hogy ezentúl a férje lesz a tag A küldöttek gondolkoztak, aztán az egyik felállt és azt mondta: — Ha ki akarnak lépni, hát lépjenek. Ha bent maradnának akkor sem vennénk hasznukat. Csak mérgelődhetnénk velük. Van helyettük jelentkező bőven. A kilépéseket megszavazták és ekkor az elnök egyenként huszonöt belépő kérelmét ismertette. Mindegyik illedelme- aen felállít úgy, ahogy az egy nagy közösség előtt iffllfc. j 25:7 a termelőszövetkezeti mozgalom javára — Jó, erős, fiatal menyecske/ Bevesszük! És szavaztak. Középkorú ember állt fel. Az elnök megkérdezte: kinek van hozzá kérdése. — Ismerjük! — hangzott a válasz. — Nekem volna egy kérdésem. Maga, nagyon ellene volt a közösnek annakidején. Nem rójuk ezt fel magának. Ki élőbb, ki utóbb érti meg a dolgokat. Csak azt mondja meg: miért jelentkezett most a termelőszövetkezetbe? Az ember lehajtotta a fejét. A gondolatokat kereste. Aztán szembe nézett a tagokkal . — Úgy gondoltam, hogy ott az én helyem is ahol a birtokom van. Megúmitam a vándorlást. Láttam, hogy mennyit kaptak itt, akik dolgoztak. Én kevesebbet kerestem náluk. Hát ezért jöttem ide, ha felvennének. Megszavazták. Utána egy szőke fiatalember következett. Az elnök így mutatta be. — Traktoros. Tudják mi most gépesítünk. Szükség van a szakemberekre, ö jó szakember. — Ismerjük! — hangzott az egyhangú válasz él fit ál fel- vettéki Így ment ez mind a huszonöt tagnál. Volt, akinél az elnök azt mondta: „Ismerhetik, egy éve dolgozik a kertészetben”, mire a felvételét kérő, hogy jobban bebiztosítsa magát, felállít és kijavította az elnököt mondván: „Nem egy, hanem két éve”. Az emberek mosolyogtak a kis epizódon és szavaztak, összesen harm inc - kétszer nyújtották fel a kezüket. Hét esetben azért, hogy a kilépés mellett szavazzanak, 25 esetben pedig azért, hogy új tagokat vegyenek fel. Huszonöt: hét a termelőszövetkezet javára. Más volt ez a közgyűlés, mint a néhány évvel előbbiek. Más volt: hisz, akkor a legtöbb felvételét kérő még csak sejtettek. azt, amit a most felvételre jelentkezők már tudnak. Akkor még csak arról volt szó: ha dolgoznak, a közösben jobban élhetnek. Volt oki hitte is, meg nem is. De meint, mert ment az egész falu és ő sem akart kimaradni. Voltak ilyenek vémén- den is. Voltak, de már nincsenek, mert megbizonyosodtak róla: ha összefog a tagság, ha dolgozik, akkor nem is marad el az eredmény. És erről nem csak a tagok, de a kívülállók, a volt „ellenállók” is megbizonyosodtak és mert odaáLlnak a közgyűlés elé és azt mondják: — Vegyenek fel! Vóménden történt mindez, és ha nem is ilyen formában, de megtörtént ez Mágocson es másutt isi. Mágocsrói hallottam egy esetet. Itt i6 volt néhány kilépési kérelem. Az elnök bizony egy kicsit félve tér jesztette a kilépők névsorát a közgyűlés elé. Attól félt, ha ezeket elengedik, akkor mások is kérik a kilépésüket. Felolvasta az első, a második, a harmadik nevét és a közgyűlés egyhangúan szavazott. „Ha menni akarnak, hát menjenek!” Az efinöknek ekkor furcsa ötlete támadt. Felállt és bejelentette: — Aki menni akar, az most jelentse be! Megdermedt a terem. Megdöbbenitek az emberek. Az arcokról ezt lehetett leolvasná: „Mi az, hát nincs szükség ránk? Ránk, akik a közösből akarunk megélni?” Hát ezért volt más a véméndi közgyűlés, mint a néhány évvel ezelőtti közgyűlések. Bizonyított. Mégpedig azt bizonyította: az a termelőszövetkezet, ahoi mámdenká dol goz ni akar és dolgozik is, az minden évben előbbre megy. — Előbbre megy és magával ragadja az egykori „eüüenlába- sofcat" fe Ezalai Jártat >
