Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

WS2. MÁRCIUS 18. 3 cÁ „nénié len“ fattyád A vasasi Petőfi-aknánál megkérdeztem a diszpécsert, melyik brigád dolgozik a II. 6zmü irányvágatban. — Ki is? Ki is? — majd elő­vette a műszaknaplót és la­pozgatott. — A Schmidt Jó­zsef csapat, Schmidt 12. József vájár csapata. „Névtelenek”? — gondoltam magamban. Nem baj. nézzük meg egyszer a „derékhadat" is. 150 méterrel a föld felszíne alatt, az alap- és keresztvága­tokban, a csapaton járt az eszem. Vajon kik lehetnek? Újfajta munkabeosztásban dolgoznak, naponta hat órát. Elég-e a keresetük? Emelke- detit-e a termelés? Elégedet­tek-e? Miért akarnak szocia­lista címet szerezni? Mi hajtja őket a rekordmóterek felé? A brigád történetéről Herich Gáspár bányatechnikus, a csapat műszaki irányítója szá­molt be: — A múlt év végén tudtuk, hogy a feltáróknak nagy fel­adatuk lesz ebben az eszten­dőben, ezért hozták létre a négynegyedes beosztású csapa­tot. Igen lényeges ez az irány­vágat, mert itt dől el az V. szinti északi koncentráció sor­sa. December próbahánap volt, elég sok probléma és hiba akadt, főleg a fúrógépekkel, alig sikerült 5 métert fúrni egy perc alatt. Újabb szervezés következett. Beosztottak egy mesterembert ás a csapathoz és két segédmunkásit, a vájvé- gen tizenhatan vannak. Soro­lom az eredményeket: decem­ber 50 méter, január 70 méter, február 92 méter, március... — Mennyi lesz márciusiban? ■— fordul a mellettünk álló Pemecker Sándor vájárhoz. — Száz! — feleli a nyurga, vékonycsontú vájár. — Hat­órás munkaidőben dolgoznak, j,,melegcsákány”-váltással, állás idő nincs. — Summázza a technikus. Kik is ezek a „névtelenek*’? Rossz a kérdés. A vasasi Pető­fi-bánya legjobb dolgozó csa­patához látogattunk. Persze, a s,legjobb” jelző is viszonyla­gos, hisz a derékhadban any­uja, de aihnyl csapat és ember Nincs a Dunán árvísvessély Védjük meg földjeinket a belvizektől — Heingl Antal vájár, a S ehmidt- brigád kiváló dolgozója együtt, azután Barics Gyula, Straub János, Poppe Bálint, Heingl Antal, Pemecker Sán­dor vájárok, Papp Jenő, Sábel György, Szekeres István, Kiss György csillések, mind-mind régi ismerősei a bányának. — Mit szólnak a hatórás munkaidőhöz? — kérdezem Papp Jenót — Hat éra alatt is lehet annjdt csinálni, mint a hét­órás műszakban, csak dolgozni kell, amíg a munkaidő tart Több idő jut a pihenésire és frissebben lehet dolgozni. A kereset? Ha azt mondom, hogy nincs panasz, akkor elhi­heti, hogy van benne pénz. Lehet itt kérem eredmény, csak akarni kell.' Mi megmu­tatjuk, hogy mi is tudunk any- myit, mint mások. Két dolog — A vájvég felső részén fúrnak a nagy teljesítményű gépek. dolgozik, hogy bármelyiket ki­kiálthatjuk a legjobbak kö­zött. A Schmidt-csapaf olyan fia­talokból áll, akik közül majd mindenkinek tíz-tizenötéves gyakorlata van a bányászko- flásban. Schmidt József test- jjérévwl, N andorrai dolgozik játszik itt szerepet az égjük a bányászbecsület, a másik pe­dig a kereset. Nehogy azt gon­dolja valaki, hogy a pénz nem számít. Abból élünk. A szocia­lista címért küzdünk, az be­csület kérdése nálunk ... Sokáig nem beszélgettünk, mert a csapat nem szokta meg a vendégeket és a hat órába nincs „reprezentációs” idő be­iktatva. Indul a PR—24-es fúrógép, kattog a kalapács és kattan a fényképezőgép vaku- ja is, hogy megörökítsen né­hány mozzanatot a 3500-as át­mérőjű irányvágat vájvégéből. Gazdagít István Foto: Erb János Az NDK-ba utazik a Pécs város Művelődési Háza bábegyüttese A Pécs városi Művelődési Ház bábegyüttese, amely éven­te 50 előadással szórakoztatja a város gyermekeit és művészi munkájáról országszerte híres, a nyáron kéthetes vendégsze­replésre utazik a Német De­mokratikus Köztársasáigba. Koós Lajos, az együttes veze­tője — áki egyben a Bábosok Országos Szövetségének titká­ra is — ezt megelőzően részt vesz a 12 ország bábművészei­nek varsói találkozóján is. A nagy hó láttán sokunkban támadt aggodalom: vajon nincs-e árvízveszély? Tóth László, a Vízügyi Igaz­gatóság árvízvédelmi csoport- vezetője megnyugtató nem­mel felelt a kérdésre. Elmon­dotta: a Duna felső folyásáról komoly hórétegeket nem je­lentettek, a folyó teljesen jeg­mentes, így árvíztől jelenleg nem kell tartani. A vízállás közepes, ez a hóréteg a Duná­hoz képest még nem jelentős. Hasonló a helyzet a Dráván is. Ott a közelmúltban futott le egy kisebb árhullám, a hó­olvadás ott sem okozhat na­gyobb problémát. Természete­sen a Vízügyi Igazgatóság Pécsett és Baranyában hétmillió forint műemlékek felújítására és védelmére Idegenforgalmi célokra adják át a bemutatható műemlékeket Baranyában, Pécsett ebben az évben az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség és a tanácsok összesen hétmillió fo­rintot áldoznak műemlékek fel újítására, védelmére, ezen be­lül a műemlékvédelmi felügye­lőség részesedése 1.4 millió fo­rint. Jelentősebb munkálatokat Szigetváron, Pécsett és Sikló­son folytatnak. Szigetváron 520 ezer forintos költséggel restaurálják és bemutatható állapotba helyezik a várudvar­ban épült dzsámit, felújítják és múzeummá alakít jak kj a várkastélyt. A korábban kato­nák szálláshelyéül szolgáló ka- zamaitasorf társalgóval, hideg büfével ellátott száz személyes turistaszállónak rendezik be, ahol már áprilisban fogadják az első vendégeket Siklóson a déLnjmgaitá belső várfal felújításán, konzerválá­sán dolgoznak az idén három­százezer forintos ráfordítással, A községi tanács költségveté­séből hasonló összeggel meg­kezdik az idén a vár külső parkrendszerének kialakítását is, ehhez a kertészeti főiskola készített diplomatervet. Mind Siklóson, mind Szigetváron a Hazafias Népfront Vár Baráti Köreinek felhívására a járás lakosai társadalmi munkájuk­kal is részt vesznek a felújított műemlékek környékének szé­pítésében. Pécsett a Műemlékvédelmi Felügyelőség a mai Széchenyi téren álló, 1720-ban barokk stüusiban cisztercita rendiház­nak épült műemlék felújítását és a Geister Eta utcai ókeresz­tény sínkatnnák bemutatásá­ra szolgáló védőépület emelé­sét végzi el 6—700 000 forin­tos ráfordítással. A Pécsi In­gatlankezelő Vállalat a tataro­zások során befejezi a Felső- Malom utcában 1820-ban kiasz szicista stílusban készült rimár-ház felújítását és ezen­kívül 15 műemlókjellegű épü­letet renovál 4.5 millió forin­tos összköltséggel. A felújított műemlékek egy részét — Szigetvárhoz és Sik­lóshoz hasonlóan — Pécsett is idegenforgalmi célokra adják át. így a múlt évben elkészült Jakováüi Hasszán dzsámiját és Idrisz Baba türbéjét a váro­si idegenforgalmi hivatal meg­nyitja a Pécsre látogatók előtt. E célból Idrisz Baba tür- béje körül kétezer rózsatő el­ültetésével és pihenőpadok el­helyezésével rózsaligetet léte­sítenek a tavaszra. azért éber, s az esetleges ár­vízveszély elhárításához szük­séges előkészületeket megtet­ték. Más a helyzet a kisebb víz­folyásoknál. A nagy hó a ki­sebb vízfolyások szintjét már megemelheti, különösen a„t, ahol a hófúvások a h'dnyíláso- kat eltorlaszolták. Egyébként az olvadás csak altkor válik veszélyessebbé, ha esik az eső. A hónak ugyanis csak mim­egy 10 százalék a víztartalma. A számottevőbb eső jelentős­re növelheti ezt a vízmennyi­séget. Komolyabb aggodalom­ra azért itt sincs okunk, mert a vízfolyásokat — Karasica, Almás, Lánycsóki vízfolyás, stb. — az elmúlt években vég­zett nagyobbszabású munkák­kal szabályozták, töltéseiket megerősítették. A hirtelen olvadás a völgy­fenekek elöntésével veszélyez­tet, azzal, hogy szántóterüle­tek kerülnek a víz alá Mivel a -téli időjárás eltolódása miatt a talajművelés is időhátrány­ba került, ezért sürgető a helyi vizek lecsapolása. A már meg­levő helyi befogadókba keli vezetni, a hóval betemetett árkokat, hídnyílásókat ki kell tisztogatni. A munkák irányí­tása a községi .tanácsokra vár. A Vízügyi Igazgatóság megad­ja az ehhez szükséges műszaki segítségeit. Csőkntak községfejlesztési alapból Kétszer akkora összeget fordítanak a tsz-ek gazdasági fejlesztésére a községfejlesztésből az idén, mint az előző évben A közsógfejlesztési alapból növekvő mértékben valósíta­nak meg a tsz-ek gazdasági fejlesztését célzó beruházáso­kat Baranyában. Mohácsom például az Uj .Barázda Tsz- ben 11 csőkutat létesítettek KÖFÁ-bói, hogy a város és Baranya ipari területeinek zöldséigeliátását fokozott mér­tékben javíthassák már ebben az évben. A kertészeti öntözést szolgáló csőkutakat Mohácson házilag állították élő és így a darabonkénti átlagos 20 ezer forintos ár helyett mindössze 10 ezer forintba kerülitek. A siklósi járás termelőszövetke­zeteiben 16 csőkutait építenek 372 ezer forintos költséggel, ennek jelentős részét helyi anyagból és társadalmi munká val biztosítják. A csőkutaíkom kívül 26 ba­ranyai tsz-ben mesterséges megtermékenyítő állomásokat létesítenek 628 ezer forint ér­tékben, míg a legelökarban tar­tás hoz 10 községben 78 ezer forinttal járulnak hozzá a köz­ségfejlesztési alapból, ennek az összegnek jelentős hányadát társadalmi munkával adják a falvak lakosai. Öcsárdon halas tavait és mérlegiházat építenek, 11 községben hidakat, 30 falu­ban utakat létesítenek, illetve újítanak feL Szigetváron és Virágos községben a tsz gaz­dasági céljait szolgáló takar­mánykeverők építéséhez nyúj­tottak segítséget a községfej­lesztési alapból. Általában vé­ve Baranyában az idén két­szer nagyobb összeget, illetve társadalmi munkát fordítanak a tsz-ek gazdasági erősítésére a községi ej lesztésen belül, mint tették azt az előző év­ben. Szombati nap volt. Olyan szombat, amikor egy nap alatt szinte mind a négy évszak idő­járása uralkodott. A reflekto­rokkal, falilámpákkal és csil­lárokkal. felszerelt gyönyörű véméndi művelődési ház szín­háztermében közgyűlést tartat" tak. Nem különbözött ez a köz gjaílés csak egyben attól a sok_ sok közgyűléstől, amin már részt vettem, de ez az egy na­gyon megragadott. A küldöttek 25 tag felvételéről és hét tag kilépéséről szavaztak. A kilé­pettek között voltaik tanácsel­nökök — három község egy tsz-ben egyesült — akik rendes tagságukat pártolótagoiklká kér­ték átírná, mert hivatásuknál fogva a közösben nem tudják elvégezni azt a munkát, amit a tagoktól megkívánnak, volt két fiatal lány, aki azért kérte a kilépését, mert nem lesz ka- csafarm, ők pedig baromfite­nyésztőik szerettek volna lenni. De volt olyan is, hogy a fele­ség ki akart lépni, mégpedig úgy, hogy ezentúl a férje lesz a tag A küldöttek gondolkoztak, aztán az egyik felállt és azt mondta: — Ha ki akarnak lépni, hát lépjenek. Ha bent maradnának akkor sem vennénk hasznukat. Csak mérgelődhetnénk velük. Van helyettük jelentkező bő­ven. A kilépéseket megszavazták és ekkor az elnök egyenként huszonöt belépő kérelmét is­mertette. Mindegyik illedelme- aen felállít úgy, ahogy az egy nagy közösség előtt iffllfc. j 25:7 a termelőszövetkezeti mozgalom javára — Jó, erős, fiatal menyecs­ke/ Bevesszük! És szavaztak. Középkorú ember állt fel. Az elnök megkérdezte: kinek van hozzá kérdése. — Ismerjük! — hangzott a válasz. — Nekem volna egy kérdé­sem. Maga, nagyon ellene volt a közösnek annakidején. Nem rójuk ezt fel magának. Ki élőbb, ki utóbb érti meg a dol­gokat. Csak azt mondja meg: miért jelentkezett most a ter­melőszövetkezetbe? Az ember lehajtotta a fejét. A gondolatokat kereste. Aztán szembe nézett a tagokkal . — Úgy gondoltam, hogy ott az én helyem is ahol a birto­kom van. Megúmitam a vándor­lást. Láttam, hogy mennyit kaptak itt, akik dolgoztak. Én kevesebbet kerestem náluk. Hát ezért jöttem ide, ha fel­vennének. Megszavazták. Utána egy szőke fiatalember következett. Az elnök így mu­tatta be. — Traktoros. Tudják mi most gépesítünk. Szükség van a szakemberekre, ö jó szak­ember. — Ismerjük! — hangzott az egyhangú válasz él fit ál fel- vettéki Így ment ez mind a hu­szonöt tagnál. Volt, akinél az elnök azt mondta: „Ismerhetik, egy éve dolgozik a kertészet­ben”, mire a felvételét kérő, hogy jobban bebiztosítsa ma­gát, felállít és kijavította az elnököt mondván: „Nem egy, hanem két éve”. Az emberek mosolyogtak a kis epizódon és szavaztak, összesen harm inc - kétszer nyújtották fel a kezü­ket. Hét esetben azért, hogy a kilépés mellett szavazzanak, 25 esetben pedig azért, hogy új tagokat vegyenek fel. Huszon­öt: hét a termelőszövetkezet javára. Más volt ez a közgyűlés, mint a néhány évvel előbbiek. Más volt: hisz, akkor a legtöbb felvételét kérő még csak sej­tettek. azt, amit a most felvé­telre jelentkezők már tudnak. Akkor még csak arról volt szó: ha dolgoznak, a közösben job­ban élhetnek. Volt oki hitte is, meg nem is. De meint, mert ment az egész falu és ő sem akart kimaradni. Voltak ilyenek vémén- den is. Voltak, de már nincse­nek, mert megbizonyosodtak róla: ha összefog a tagság, ha dolgozik, akkor nem is marad el az eredmény. És erről nem csak a tagok, de a kívülállók, a volt „ellenállók” is megbizo­nyosodtak és mert odaáLlnak a közgyűlés elé és azt mondják: — Vegyenek fel! Vóménden történt mindez, és ha nem is ilyen formában, de megtörtént ez Mágocson es másutt isi. Mágocsrói hallot­tam egy esetet. Itt i6 volt né­hány kilépési kérelem. Az el­nök bizony egy kicsit félve tér jesztette a kilépők névsorát a közgyűlés elé. Attól félt, ha ezeket elengedik, akkor mások is kérik a kilépésüket. Felol­vasta az első, a második, a har­madik nevét és a közgyűlés egyhangúan szavazott. „Ha menni akarnak, hát menje­nek!” Az efinöknek ekkor fur­csa ötlete támadt. Felállt és bejelentette: — Aki menni akar, az most jelentse be! Megdermedt a terem. Meg­döbbenitek az emberek. Az ar­cokról ezt lehetett leolvasná: „Mi az, hát nincs szükség ránk? Ránk, akik a közösből akarunk megélni?” Hát ezért volt más a véméndi közgyűlés, mint a né­hány évvel ezelőtti közgyűlé­sek. Bizonyított. Mégpedig azt bizonyította: az a termelőszö­vetkezet, ahoi mámdenká dol goz ni akar és dolgozik is, az min­den évben előbbre megy. — Előbbre megy és magával ra­gadja az egykori „eüüenlába- sofcat" fe Ezalai Jártat >

Next

/
Thumbnails
Contents