Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

1 NAPLÓ 1962. MÁRCIUS Hl Rendezni kel! a Pécsi-víz problémái!, meg kei! építenünk a 6-os ót városi nyomvonalát Ankét Pécs általános rendezési tervéről Tegnap amikótot tartottak1 Pécs általános távlati fejlesz­tési tervéről, a városi tanács nagytermében. Megjelent Kár­páti Ferenc eLvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Gócz Béla elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese és a rendezési tervben érde­kelt szakemberek. Elsőnek Kárpáti Ferenc élv­társ emelkedett szólásra. Üd­vözölte a résztvevőket, vissza­tekintett az általános rende­zési terv készítésének előz­ményeire és felhívta a tervké­szítők figyelmét, hogy a tervet a szakemberektől a dolgozókig bezáróan' bocsássák széleskörű vitára, gyűjtsék össze az ész­revételeket és javaslatokat Zöldövezeti rendszerre van szükség Ezt követően Dénesi Ödön Ybl-díjas építészmérnök, a terv készítésével megbízott kollektíva vezetője ismertette több éves munkájuk eredmé­nyét, az általános rendezési terv főbb irányelveit Elmon­dotta: már a felszabadulás előtt voltak próbálkozások ilyen terv készítésére, a kapi­talista viszonyok között azon­ban nem lehetett az elképze­léseket megvalósítani. Erre csak ma nyílik lehetőségünk. A 15 éves terv a későbbi igényeket is számbaveszi. Bár a 15 éves lakásépítési tervben 16 200 lakás megépítéséről van szó, a terv — ha az igények netalán növekednének — lehetővé teszi, hogy ennél töb­bet építsünk a városban. A tervkészítők Pécs területét 7 övezetre és 35 szomszédsági egységre osztották, s megha­tározták, hogy hol szabad és hol nem szabad építeni. Építé­si tilalom álá esik például a mecseki szőlővidék legnagyobb része, ahol pincét, nyári ví- kendházat, esetleg kórházat szabad csak létesíteni. Korábban templomtornyok határozták meg Pécs sziluett­jét, a jövőben toronyházak, stb-k szolgálnak majd erre. A terv végrehajtása bizonyos szanálásokat tesz szükségessé, olyan öreg épületek lebontá­sát, melyek állapota már ma is nagyon rossz. Dénesi eivtárs síkraszállt az összefüggő zöldövezeti rend­szer létrehozása mellett. Ezt a tervidőszak alatt meg kell va­lósítani, mert a város levegő­je a Mecsek közelsége ellenére is rossz, s városunk, különösen a belváros nagyon szegény zöldben. Tehermentesíteni kell a belvárost Adonyi Károly, a budapesti UVATERV mérnöke közleke­dési javaslatot terjesztett az an­két elé. Elmondotta: a tervben Lefektetett szép elgondolások csak akkor valósulhatnak meg, ha korszerűsítjük a város közlekedését. A jelenlegi hely­zet ugyanis nem tartható so­káig. A városi forgalom 1953— 1961 között évi 40 százalékkal növekedett, a vidéki városok között csak Miskolcon találko­zunk nagyobb, illetve hasonló forgaloaramal. Még a második ötéves terv során meg kellene építenünk a 6-os útnak a József Attila utca és 48-as tér közötti sza­kaszát A raktárak, a közintéz­mények elköLtöztetésével te­hermentesítenünk kell a bel­várost. A műemléki rezervá­tumjelleg ugyanis nem teszi lehetővé az itteni utak széle­sítését. Adonyi e3vtáxs megállapí­totta: Pécs forgalmára a fésűs jelleg a jellemző, vagyis: a várost kelet-nyugati irányban átszelő főútvonalra merőlege­sen térnek rá a mellékutak, észak-déli irányból. Ez a fésűs jelleg nem teszi célszerűvé, hogy villamosközlekedésre gondoljunk, mert az az utasok számára túl sok átszállással és időveszteséggel járna. Eb­ből következik, hogy na­gyobb távlatokban is az autó­busz miarad a fő tömegközle­kedési eszköz a városban. Megvizsgálták a légiközleke­dés helyzetét is. Megállapítot­ták: a repülőtér nagyon mesz- sze van. Ha az itteni és buda­pesti repülőtérre történő oda- vissza utazásokat is beszámít­juk, kiderül, a repülő alig gyorsabb a gyorsvonatnál. En­nek álapján a helikopteré lesz a jövő az ország légiforgal- mában, Pécs a Balokánynál kap majd helikopter állomást. Űj főgyűjtő csatorna kel) a városnak Kinczler György, a budapes­ti MELYEPTERV mérnöke az általános rendezési terv és a csatornázás összefüggéseire mutatott rá. Megállapította: a régi főgyűjtő csatornát 35—40 ezer emberre méretezték, ab­ban az időben, amikor még csak 70—80 liter/fő volt a napi vízfogyasztás a városban. Ma 150—180 liternél tartunk, nem is beszélve a város lakosságá­nak rohamos növekedéséről. Summázva: az 1975-ig terve­zett 16 200 lakást csak altkor tudjuk megépíteni, ha új fő­gyűjtő csatornát létesítünk a városban. A kérdés megoldá­sa nem tűr halasztást, az épít­kezéshez mielőbb hozzá kell kezdenünk. Mindez még távolról sem elegendő. Hasonlóan nagy gondokat jelent a csapadékvíz elvezetésének problémája, ami viszont a Pécsi-vízre irányítja a szakemberek figyelmét Ez a csapadék- és szennyvizeivel zetésre hivatott csatorna úgyanis jelenlegi állapotában nem tud megfelelően funkcio­nálni. Kisesésű, kismedrű, a Drávától kezdve Pécsig ren­dezni kellene. Ez körülbelül 35—40 millió forintba kerülne, ami bizony tetemes összegnek számít. Mégis: valamit ten­nünk kell, ha azt akarjuk, hogy a lakások felépítése ne kerüljön akadályok elé. Az ankétot Gócz Béla elv- társ zárta be. Százhuszonkét termelőszövet kezeti és állami gazdasági szakember részvételével szőlő­metszési bemutatót tartottak kedden a Szőlészeti Kutató In­tézet szentmiklósi szőlészeté­ben. Diófási Lajos, az intézet tudományos kutatója tartott előadást. Amint a helyszínen tartott előadásából kiderült leginkább a Guyot- és a Moser-féle mű­velés alkalmazása volt ered­ményes az intézet telepén. Az előadó elmondotta, hogy a Guyot-művelés segítségével 50 —70 százalékos termésnöveke- dést is elértek. Ez azt jelenti, hogy holdanként már szüretel­tek hetven—nyolcvan mázsát is, ami pécsi viszonyok között igen jelentős eredmény. Természetesen a nagyobb tér més eléréséhez szükséges az is, Tanácskozást tartottak a pécsi járás termelő­szövetkezeteinek vezetőivel A pécsi járási pártbizottság és a pécsi járási tanács végre­hajtó bizottságai tanácskozás­ra hívták össze a járás terüle­tén működő termelőszövetke­zetek elnökeit, valamint a köz­ség tanácselnököket. A tanács­kozáson, amelyet szerdán a já­rási tanács nagytermében tar­tottak, megjelent Rapai Gyu­la elvtárs a megyei párt-végre­hajtó bizottság első titkára és felszólalásában a tavaszi mun kákra való felkészülés fontos­ságára hívta fel a figyelmet. Német professzor előadása Pécsett Szerdán délután a TIT Bar­tók-klubjában Ludwig Lan- gerbeck professzor a berlini egyetem tanára tartott elő­adást a „Történetírás és tör­ténettanítás a Német Demok­ratikus Köztársaságban” cím­mel. A Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli cso­portjának és a TIT Történeti Szakosztályának rendezésében megtartott előadáson részt vettek a helyi történet ku­tatok, valamint az általán os- ós középiskolák történelem szakos tanárai. hogy a szőlő talaja jó erőben legyen. Ennek érdekében 4 évenként négyszáz mázsa szer­vestrágyát ajánlatos a szőlőbe juttatni. Ezenkívül évenként hat mázsa műtrágyát is igényel az így művelt szőlő holdja. A műtrágyát úgy kell össze­állítani, hogy mindhárom fő hatóanyag — a nitrogén, a ká­lium és a szuperfoszfát — kel­lő arányban megtalálható le­gyen benne. Ezt az intenzív taiajerőpótlást bőségesen meg­fizeti a majdnem kétszeres termés. Nagyüzemi szőlőtermesztés­nél feltétlenül ajánlatos a Gu­yot- és a Moser-féie művelés bevezetése, különösen a Vil­lány—siklósi és a mecseki bor- vidték alkalmas az említett művelési módok meghonosí­tására, Szolometszesi bemutató Szentmik foson „Kossuth Hírlapja“ Pécseit Ki tépte le a babért Vörösmarty homlokáról — Miniszterből hírlapíró Tallózás a 110 évvel ezelőtti újságokban Cl armitnohat, egészen kis kötegre való, lepedő nagyságú újság fekszik az asz- talon Vértesi Zoltán nyugdí­jasnál a Rét utcában. Egyet­lenegy sem megsárgult fóliára, hanem olyan hófehér, mintha csak most került volna ki a nyomdából. Pedig az 1848-as diéső magyaír szabadságharc idején, 114 évvel ezelőtt Pes­ten, Kozma Vazul nyomdájá­ban készült. Címe: „Kossuth Hírlapja”, s szerkesztője Baj­za József volt. Hétfő kivéte­lével, minden nap megjelent. Előfizetési díja egy negyedév­it „postán borítékban hatszor küldve 5 forint és 30 fillér korona, többször küldve 5 fo­rint pengő pénzben”. Érdekes­ségé, hogy oldalszámozása az év elejétől az év végéig folya­matosan történt; Érdekes lapozgatni ezekben a régi újságokban, amelyekre a bátor szókimondás, az oszt­rák kamarilla elleni követke­zetes harc, a kivívott szabad­ság megvédése, a szabadság- harc letörésére sietők elleni aktív mozgósítás a jellemző. Mindenegyes újságban lelkes hangú vezércikket, utána a Közlönyben megjelent rende­leteket, majd részletes ország­gyűlési tudósításokat olvasha­tunk: Kossuth Lajos. Perczel Móricz, Madarász László, Iri­nyi Józsefj. Batthyány Lajos, Deák Ferenc parlamenti beszé­deit, felszólalásait. Azután fő­városi és vidéki hírek, leve­lek, front-tudósítások, majd külföldi hírek következnek. A lap, 65, száma, a vezér- Cilik helyén „Értesítés a lap olvasóihoz” cím alatt köz­li Kossuth Lajos lemondását. „Mai naptól kezdve többé nem vagyok minister. Mai naptól néni szorítják kezeimet a mi- nisteri collegialitás béklyói. Ki­szabadultam az udvari csel- szövények fojtó gőz köréből. Egy heti pihenést kérek. Hadd szedjem kissé össze roncsolt erőimet. E kis pihenés után ismét journalistának, hírlapíró nak vallom magamat, s Bajza József úr szerkesztése mellett hírlapomat magam fogom ve­zérelni, folytonos dolgozataim­mal ellenőrizni az új kormányt, támogatni, ha jót tesz, elle­nezni, ha rosszat vagy rosszul teszen, virrasztani a haza sor­sa felett, útjában állni a ha­zaárulásnak, amellyel udvari cselszövény a magyar vérrel kivívott olaszországi ephemer győzelemmel elkábítva, hazán­kat körülhálózá, s lelkesíteni a nemzetet, hogy megmentse a hazát, de megmentse a maga számára, s r.em zsákmányul idegen cselszövőknek. — A jövő héttől kezdve tehát az ol­vasó e lapban közvetlenül az éa politicám széliemével s folytonos dolgozataimmal ta- lálkozandik. Pest, sept. 13. 1848. Kossuth Lajos”. Ez a néhány mondat híven tükrözi vissza Kossuth Hírlap-jártak politikai célkitűzéseit és irányvonalát. A lap 1843. szeptember 6-1, szá mában mindvégig lebilincselő, éles vita folyt Vörösmarty Mi­hály és Petőfi Sándor között. A vita abból keletkezett, hogy Petőfi az „ÉIetképek”-ben ver­set írt Vörösmartyról s ebben megfedd te azért, mert a parla­mentben a többséggel amel­lett szavazott, hogy a régi ez- redek három zászlóalját, meg két tartalék századot újoncok­kal töltsenek fel; hogy a hu­szárezredet kiegészítsék. T/" örösmarty többek között " így válaszolt: „Petőfi azt írja versben, hogy én míg fenn jártam, nagynak mutatko- zám, leszállva kicsi vagyok, hogy a földön besároztam ma­gamat, s inkább szeretne raj­tam vért látni, mint sarat, hogy a „Szózat” már érthe­tetlenné lett, s hogy nem 5, hanem én téptem le fejemről a babért. Ehhez hoz­záadja, egy jegyzetben, hogy ő szeretete és tisztelete daczára s bármily fájdalommal s áldo­zattal ha szinte el kellene is véreznie, kénytelen engem el­ítélni, mert jobban szereti el­veit, mint engem.” ySrösmarty ezután a Követ­kező szavakkal fejezi be cik­két: „Egyébként nem gondo­lom, hogy ezen tolharcz a jó- viszonyt köztünk felbontsa. A sajtó azért van. hogy írjunk. Petőfi elmondta rólam véle­ményét, én most mondom el. Ö engem vétkes polittcusnak tart, én őt gyarlónak és köny- nyelműnek. Vádja súlyosabb, mint az enyém. Az idő ítélni fog köztünk. S hogy én verset mondjak, egy jótanáccsal vég­zem szavaimat: Légy buzgó, de szerény; bí­rónak még te kicsi vagy. Élj, küzdj és munkálj s várd el ítéletedet. — Vörösmarty”. A lap 1848. szeptember 8. " számában Petőfi: „Vá­lasz Vörösmartynak” címmel még élesebb hangon válaszolt, amikor többele között ezeket ír ta: „... fáj az a lenéző hang, amellyel beszél velem Vörös­marty. Már kérem alázatosan, akárki az a Petőfi, de minden­esetre olyan ember, kit Vörös- martynak sincs semmi joga le­nézni. S ha éppen kedve volt Vörösmartynak a szerénység­ről beszélni, inkább akárhol beszélt volna róla. mint itt, mi­dőn ő is feledni látszik a sze­rénységet, Egyéb iránt a mi a szerénységet illeti: én azt igen silány portékának tartom, mellynek betanulását soha sem találtam fáradságra méltónak, mert az a jezsuiták találmá­nya. Gcihe teljes hosszú éle­tében egyszer mondott okosat, akkor midőn azt mondta: „nur die Lumpen sind bescheiden”. Cikke végén, miután a sze­rénységét repetákra, így szól Vörösmarty: „bírónak még te kicsi vagy”. Nincs mit szól­1111] in lllll \m mumm mumm Imi iHlliiiiliniiii minimi Citrom-„mizéria“ ? Soha ennyi déli­gyümölcs nem fo­gyott még a boltok­ban, mint az utóbbi két és fél hónap fo­lyamán. December 10-től a inai napig csupán citromból 1100 mázsát fogy asz tott el a közönség. I'ügéből, banánból 120. dalosából 20 mázsás, narancsból is több mint 500 mázsás forgalmat bo nyolított le a megye bolthálózata. Maradjunk azon­ban a citromnál. A fentebbi számokból ugyanis kiderült, hogy ebből fogyott a legtöbb, mégis he tek óta hiába járjuk a csemegeboltokat, a füszérteket, máa mutatóban sem ta­lálni ebből a zama­tos, üdítő gyümölcs bői. Mit mondanak a boltosok? öt—tíz kilószámra vásárol­ták, helyesebben, kapkodták szét a készleteket, nem csoda hát, ha kime­rültek a pultok. Azért sem kell szak­értőhöz fordulnunk, hogy ,negtudjuk az okát a nagy vásár­lási láznak, mert annyi bizonyos, hogy nem olyan szempontok alapján gyűjtötték, halmoz­ták a vásárlók, mint egyidőben a sót. A citrom-mizériát az influenza-jár­vány idézte elő, s ennek megfelelően olyan mértékben fo gyatkozott, amilyen mértékben növeke­dett a járvány. Né­hány hete pedig ti'f tartunk, hogy a jár­vány is. a citrom i.s elfogyott. Mégsem kell elke seredni. Az erre il e tékes kereskedelmi szervek tegnap je­lentették, hogy vi­tán van az első V) mázsás citromszál­lítmány és könny m. megtörténhet, hogy e sorok megjelené­sekor, már javában kilózzák a boltok i citromot. Felelőssé­günk tudat&b u. már most kijei r. • hetjük, hogy f r leges ötkilószárr ra vásárolni, mert a-, első vagontételt Icó- vetni fogja a töb­bi is. — JELKA című folytatásos regényünk anyagtorlódás mi­att kimaradt. — JUBILÁL a becsület- pénztár a pécsi főposta elő­csarnokában. Az elmúlt egy év mérlege: pontos bevétel, egyetlen fillér hiány nélkül. — TALÁLKOZÓT rendez­nek pénteken délután a szo­cialista brigádvezetők számá­ra Komlón, a Május 1. Mű­velődési Házban. A találkozón Czéder János, a Komlói Szén­bányászati Tröszt szakszerve­zeti bizottságának titkára tart előadást. — CSIGAGYÜJTÉSI, illet­ve felvásárlási hónapokat hir­detett erre az évre is a MA­VAD. Áprilistól június végéig előreláthatólag több mint 25 mázsa éti csigát vásárolnak fel a megyében s az egész mennyiséget exportálják. — BAROMFIÓLAT építe­nek saját erőből a iánycsóki termelőszövetkezet tagjai. Ál­lami kölcsön segítségével ga­bonafúvót, járva silózót és aratógépet vásárolnak a kö­zeljövőben. — JAVUL a vízellátás a sik lósi járás községeiben. 1962- ben tizenhat csőkutat létesíte­nek a járásban. A kutak 334 ezer forintos beruházási költ­ségéhez a termelőszövetkeze­tek is hozzájárulnak. nőm ellene, elismerem teljesen, ha azon érdemes táblabírói hiszem ben él Vörösmarty is, hogy mindaddig kicsin az em­ber bírónak, mig nagy hasa nincs. Különben, a mit ő gondol, én is azt gondolom, hogy t. i. e tolharcz nem bontja föl köz­tünk a jó viszonyt. De ha el­lenkezőleg lenne is, nem csak ő vele, hanem akárkivel a föld hátán, mindig kimondanám szabadon meggyőződésemet. Inkább Jegyek ez után is, mint ekkorig voltam, bátran és kér­lelhetetlenül kimondott meg­győződésem martyrja, hogy- sem gyávasággal vádolhassam magamat. Én magammal aka­rok békében élni, nem a vi­lággal. — Petőfi Sándor”. A lapban igen sok pécsi és baranyai vonatkozású tudósí­tást és levelet olvashatunk. Az 1848. október 13. számában a következő sorok állnak: „Pécs, oct. 5-kén. Pécsváradon lévő Hardegg vasas-ezred pótcsapa­ta folyó hó 3-kán baranyai nemzetőrök által megtámad- tatván, 97 darab 16 ló és em­ber szerelettel, és lőszerrel el­fogatott. A lovak és szereletek Pécsett tartattak meg, a le­génység pedig a hátra maradt tisztek pagygyászával Eszékre vitettek el.” Tovább lehetne folytatni az érdekesnél érdekesebb pécsi és baranyai vonatkozású írásokat „Kossuth Hírlapijából. De ízelítőnek talán ez is elegen­dő ezekből az értékes relik­viákból, amelyeket ma is ke­gyelettel őriz meg Vértesi Zol­tán, Rét utca 45 szám alatti pécsi lakos, P, J, — SZERDA volt március leghidegebb napja. A Misina- tetón — 6,4 C fokot mértek és az átlagos szélsebesség el­érte a 40—50 kilométert —* BARANYÁBAN eddig kétszáz községet kapcsoltak be a földművesszövetkezetek ipari-szolgáltató tevékenységé be. A földművesszövetkezetek a televíziókészülékeket, rá­diókat és a háztartási villa­mosgépeket helyben veszik át javításra. —> SPORTKÖR alakult a tekeresi termelőszövetkezet­ben. A sportkörnek asztali­tenisz- és röplabda-szakosztá­lya van. tzerencsés ioüózék Nagy Károlyné a Puskin kultúr­otthon gondnoka és a szomszédsá­gukban lakó Barka József már öt éve lottóznak. Hat szelvényt vesz­nek, s mindig ugyanazokat a szá­mokat írják. Bár még kettes talá­latnál többet sosem értek el, a lot­tózást rendszeresen folytatták. A kilencedik héten egyszerre rájuk mosolygott a szerencse. — Éppen nagymosást tartottam — mondja Nagy Károlyné, — ami­kor a rádió bemondta a kihúzott számokat. Nem akartam hinni a fülemnek. Négyes találatunk van, szaladtam át Barkához, amikor meggyőződtem arról, hogy ban a mi számunkat húzták ki. A mosásról is megfeledkeztem. A kislányom ruháját szét is tépte a bekapcsolva hagyott mosógép — teszi hozzá mosolyogva. — De if lt bántam én azt. Fő, hogy nyer­tünk. Nyertek bizony. Százhatvannégy- ezer forintot ért a kilencedik heti 7 70C 250 számú szelvényük. Rá­adásul még egy hármas találatuk is volt azon a héten. Tegnap dél­előtt az OTP Színház téri Tokjá­ban vették fel nyereményüket a szerencsés lottózók. A ínz felvé­tele után mindegyikük autónyere- mény-betétkönyvet váltott, & nem is egyet. Barka József négy, Nagyné pedig két tízezer forintos betétkönyvet vitt haza. A többi pénzen ruhaneműt háztartási ké­peket, televíziót vásárolnak, űuda- pcsti kirándulás Is szerepel ter­veik között. © — ÜNNEPÉLYES keretek között adják át szombaton a tizenhat éves szigetvári fiata­lok személyi igazolványait. Az ünnepséget a KISZ járási bi­zottsága és a járási rendőr­kapitányság rendezi a járási művelődési házban. — HÚSZ hold rizlinget te­lepítenek tavasszal a viilány- kövesdi termelőszövetkezet­ben. Ezzel a tsz szőlészete 60 holdra növekszik. — „A GAZDASÁGI számí­tások alkalmazása a gyakor­latban” — címmel ma, csü­törtökön délután 4 órakor Ga­dó Ottó az Országos Tervhi­vatal főosztályvezetője tart előadást a TIT Bartók /club­jában. Idő j árás j el én tés Várható időjárás csütörtök estig': hideg idő, az ország déli felében erősen felhős égbolt, máshol vál­tozó mennyiségű felhőzet. Több helyen, elsősorban délen havazás, helyemként élénk északkeleti S7é\. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északon mínusz 4— minus* 9, délen mínusz 1— mínusz 5. Legmagasabb nappali hőmér- síéklet csütörtökön minus® 2—plus® 2 fok között*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents