Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

HJAP1Ö Szint* „kiütközik" a szürke és egyhangú kökönyösi lakó­házak közül az új munkásszál­ló épülete modern stílusával és élénk színei veL Az 1200 sze mélye«* tervezett — három e gymáshoz csatlakozó épületből éUó szállodakomplexum első ré sze elkészült, • a lakók az elmúlt napokban birtokukba is vették. Ellátogattunk a mun­kásszállásra, ahol Lősz Károly íögomdnok kalauzolt. A földszán ten kapott helyet a nagy társalgó, az olvasószoba, a játékterem, a büfé, a 400 sze mély es étkezde, a konyha, a gondnoki iroda és egyéb helyi­ségek. Az emeleti szinteken la­kószobák vannak. A szobá k 4 személyesek. Jelenleg 248-am laknak a szállóban. A gondno­ki irodában Lősz élvtárs össze­hasonlítást tett a régi, s még ma is üzemben lévő szállodák­— A különbség? Mint az ég és a föld, vagy a tűz és a víz között Persze akkoriban má­sok voltak a körülmények is, meg az emberek is. Az eásó emelet 2-ec szobába nyitunk be. A lakókat váratla­nul leptük meg a fényképező­gép lencséjével. Nagy Károly Béta-aknai csillés a rekamié- ján a lepedőt terítette, lefek­véshez készülődött Poár Zoh­Poór Zoltán szavait jegyez- Az étteremben egyszerre 400 tem fél az ideköltözés körül- ember ebédelhet, menyeiről. Ilyen egy mai munkásott­— A kenderföldi legényott- hon, bonban laktunk eddig. Az se (Gazdagh—Erb) tán csflMs, afcl sz épülő Zobák- aknán dolgozik, az ablak előtti drapériát igazgatta és Dobon János Anna-akmai csillés az asztal melletti széken olvasga­tott. voäit rassz, de hát ezt meg sem közelíti. Először eljöttünk „te­repszemlét” tartaná, s amikor visszamentünk, meghánytuk- vetettük a dolgot. Ott 80 fo­rint, itt 180 forint a havi lak­bér. Mondtam a többieknek, hogy nem is képzelitek, milyen szép. Többet ér itt, minthogy a 100 forint különbséget nézzük. A játékszobában izgalmas biliárdcsata folyt. Illés Sán­dor Kossuth-aknai csillés cé­lozta nagy szakértelemmel a golyókat, Boka Péter segédvá­jár és társa pedig nagy izga­lommal figyelte, vajon sike­rül-e a karambol. A hatalmas társalgó is népes volt. Egyik asztalnál egy kár­tyázó csoport „hetesezett”, a többi asztalnál beszélgettek, újságot olvastak. A könyvtár- szobában legalább húszam a televízió műsorát nézték. Az egyik asztaltól hozzánklépeitt egy fiatalember és a főgond­nokhoz intézte szavait. — Károly bácsi, tessék ne­kem megengedni, hogy legkö­zelebb az édesanyámat elhoz­hassam ide, hogy körülnézzen. Ugyanis elmeséltem odahaza, hogy milyen helyen lakunk, de hiába erősítem, nem akarják elhinni, azt hiszik, hogy „adom i a nagyot”. A büfé előtt is nagy a for- j galcm. Mindent lehet kapni, amire éppen szükségük van a lakóknak. Végül az épület mo­dern konyhájába kukkantot­tunk be. 1200 személy részére lehet főzni a vűO an ytúzhelye- bn és a gázfűtéses fistökben. A kökönyösi munkásszállóban Somogy megyéim! vásári! ve Horgonyát a vejszi Aranykalász Tsz Nem csupán a® aszály a hibás — Számítanak a tagság segítségére Évek óta nem volt ilyen drá­ga a burgonya, mint ezen a té­len. Az aszályos időjárás kö­vetkeztében burgonyából is ko moly kiesés volt, s így átlago­san csak 43 mázsa termett hol dánként. Beosztással élég az újig a meglévő burgonya, a jövő évi termés azonban még nincs biztosítva, hiszen több termelőszövetkezetben vetőbur gonya-liiánnyal küzdenek. A vajszlói Aranykalász Ter­melőszövetkezetben 20 holdon szeretnének burgonyát termel­ni. de csak 10 holdra van veti gumójuk. Kellene még 100— 120 mázsa. Ki adjon vetőburgonyát — vetődik fel a kérdés. A tagok­nak kevés van, mert a háztájiban csupán kukoricát termeltek a termelőszövetkezet pedig csak fél kilót osztott munka­egységenként. Török Ferenc elnök azt mondta, nem akarnak a tava­lyi cipőben járni. Tudják, hogy nem csupán az aszály a hibás abban, hogy az elmúlt évben kevés krumpli termett a vajsz­lói határban. Ott, ahol időben földbe került a vetőburgonya, a szárazság ellenére 60 mázsán felül termett holdanként. Nemrég járt valaki a terma- Ißszo vetkezettül Skmagy ne­gyében és biztató választ ho­zott egy ottani termelőszövet­kezettől. A kedvezőtlen idő­járás miatt még Somogybán sem bontották ki a prizmákat, így nem tudják, volt-e kifa­gyás, mennyi rothadt el. Ha jól sikerült a burgonya áttelel- tetése, küldenek annyi burgo­nyát a vajszlóiaknak, amennyi a vetéshez szükséges. Arra is gondoltak, hátha nem rikerül a somogyi tsz-től krumplit venni, s a termelő- szövetkezet ngromómuea már járt a sellyei MÉK- kirendeitségnél burgonya vásárlási ügyben, hogy ne érje őket csalódás. Ha nem küldenek a szomszéd me­gyéből, ipari burgonyát vesz­nek a MÉK-től, és azt vetik. Azt mondják, ha vetőgumó van, nem lesz hiba, mert a Vajszló környéki homokos ta­lajt nagyon szereti a burgonya, 70 mázsát biztosan fizet hol­danként, ha idejében földbe kerül A 20 holdról 1400 mázsa termést várnak és ebből 500 mázsára már értékesítési szer ződést is kötöttek a M ÉK-kel Még marad bőségesen a tagok­nak és biztosítani tudják a következő évi vetőburgonya­szükségletüket is. Vajszlón így oldják meg ezt a kérdést. Sajnos, több terme­lőszövetkezetben még nem in­tézkedtek, nem biztosítottal-: elegendő mennyiséget. Pedig az idő sürget, nemsokára kez­dődik a burgonyaültetés. Leg­több termelőszövetkezetben, ahol vetőburgonya-hiány van, nem is kellene Somogyba men ni, hiszen a tagok segíthetné­nek a leggyorsabban. Szinte minden házban van bizonyos mennyiségű burgonyafelesleg, amelyre nagy szüksége van most a kö/ös gazdaságnak. Amikor a tsz-ek alakulása­kor összefogtak, nem maradt eredménytelen a munkájuk. Most ismét összefogásra ▼an szükség, mert a jövő évi burgonyater­més forog kockán. Lehet, hogy pillanatnyilag előnyösebb, ha valaki elad 25—50 kiló burgo­nyát, de nem csapódik be ak­kor sem, ha a termelőszövet­kezetei segíti. A kölcsön adott mennyiséget visszakapja, s az elvetett burgonya megsokszo­rozódik a földben, az ő mun­kaegység-értékét, az ő részese­dését is növeli, össze kell fog­ni a vezetőségnek és a tagság­nak egyaránt, hogy ne találjon vetetten burgonyaföldet a má- | jus Baranyában, W. =-=* Új feladatok az állattenyésztésben Beszélgetés Dr. Tangl Harald Kossuth-díjas professzorral Szerdán Pécsre látogatott és a Doktor Sándor Művelődési Házban nagyszámú hallgatóság előtt előadást tartott dr. Tangl Harald Kossuth-díjas profesz- szor, az Állattenyésztési Kuta­tó Intézet igazgatója. Előadá­sával kapcsolatban néhány kérdést tettunk fel a profesz- szomak. — Tudjuk, hogy foglalkozott és foglalkozik a takarmány- zsímöveléssel elsősorban * csirke és malacnevelésben. Mi ennek a lényege? — Újabb vizsgálatok azt bi­zonyítják, hogy jobb a növen- dékállatok intenzitása, ha a takarmányukba 5—8 százalék zsírt keverünk. Ez a zsír, il­letve olaj természetesem szár­mazhat napraforgó magból is. A zsír jelenléte a fehérje fel­szívódást jobban elősegíti és ezáltal meggyorsul a csirkék, malacok fejlődése is. — Milyen jelentősége van az állatifehérjéknek az állat­tenyésztésben? Magyarorszá­gon elég kevés az állati fe­hérje: milyen lehetőségek van­nak ennek ellenére az állati­fehérje adag növelésére? Az írószövetség Pécsi Cso­portjának idei tervében fontos szerep jut az írók eszmei-poli­tikai nevelésének, az egységes irodalmi közélet és az irodal­mi közvélemény megteremté­sének. A pécsi írók marxista- leninista tudásának gyarapítá­sát szolgálja az a kéteszten- dős tanfolyam, amelyet a múlt esztendőben szerveztek. Ezen a tanfolyamon tizenhárom pé­csi író vesz részt rendszere­sen, a kéthetenkénti előadáso­kat a tudomány jeles képvise­lői tartják. A Baranya megyed Tanács, a Pécsi városi Tanács és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa az idén is ösztöndíj- pályázatot hirdet. A múlt évi kezdeményezés azt bizonyítja, hogy az egyhónapos ösztön­díjban részesült kilenc pécsi író hasznosan töltötte idejét a kiválasztott baranyai termelő- szövetkezetekben vagy az üzemben. Az írószövetség Pécsi Cso­portja és a Jelenkor minden hónapban közös irodalmi estet szervez a Dunántúl valamelyik városában. Márciusban Veszp­rémben szerepelnek a pécsi írók, majd ezt követőem Szé­Irodalmi est Mohácson A mohácsi járási Irodalmi i Színpad az utóbbi időben mind | gyakrabban rendez irodalmi j műsorokat. Ezek sorában igen | jelentős volt a március 9-i, j amelyen az országosan ismert élőadóművésznő, Jancsó Ad­rienne és a pécsi Gyimesi Ti­vadar, a ma,gyár irodalom néhány gyöngyszemét tolmá­csolták. Az est egyik legragyogóbb teljesítménye a „Halálitánc” című népballada előadása volt, amelyért Jancsó Adriennét a közönség több perces tapsvi­harral ünnepelte. Gyimesi Ti­vadar műsorában a „Harc a Nagy úrral” és „Az ős Kaján” volt a legsikerültebb szavalat A műsorban zenekari és ba- lettszámok is helyet kaptak. Chopin Cisz-moffl. keringőjére és Tamási Randevú című mű­vére Fodor Antal, Stimácz Gabriella, Árvái Ildikó és H-i- tényi János, a Pécsi Nemese ti Színház balettművészei táncol­tak, színesebbé és kedvesebbé téve a jólsikerült műsort. Be­fejezésül az előadóművészek a közönség által kért versekből adtak ráadást Krämer Ilona — A baromfiaknál és a ser­téseiénél igen fontos az állati­fehérje. Ha megfelelő mennyi­ségű állatifehérjét kapnak a sertések és baromfiak, meg­gyorsul a súlygyarapodásuk. Nálunk az állatifhérje ellátás szempontjából legnagyobb je­lentősége a lefölözött tejnek van. Ebből azonban még min­dig kevés van. Ezért az állati- fehérje ellátásban nagy szerep jut a különböző antibiotiku­moknak és a B 12-nek is. Vizs­gálati eredmények bizonyít­ják: hogy az antibiotikumok és a B 12 adagolásával csök­kenteni lehet az állatifehérje mennyiséget. Ha a takarmány­keverékekbe antibiotikumokat juttatunk, ezzel jelentős mér­tékben növelhetjük a keverék­ben levő fehérjék minőségét. Tehát, az antibiotikumok ada­golásával is pótolhatjuk a még meglevő állatifehérje hiányt. Azonban van más mód is en­nek pótlására. Egyik munka­társam, Mentler László lucer­napéppel kísérletezett. A kí­sérletei eredményre vezettek. Lucemapép etetéssel jelentős fölözött tej helyettesítését ér­te el. Ha e módszert alkalmaz­zuk, akkor a meglevő fölözött kesíehérvárew, Zalaegersze­gen, Bonyhádon és Kaposvá­ron. Népszerűek Pécsett és Ba­ranyában az író-olvasói talál­kozók. Havonta egy-két ilyen találkozót szerveznek a me­gye székhelyén, illetve a me­gye nagyobb városaiban, a járási székhelyeken. Ugyan­csak népszerűek már Pécsett a Jelenkor vitaestek, amelyeket elsősorban az itt élő írók kéz­iratos és megjelent műveinek alapján készítenek elő. A pécsi irodalmi élet ez évi eseményei közül kétségtelenül kiemelkedik a dunántúli írók második konferenciája, ame­lyet a tavalyi találkozóhoz ha­sonlóan májusban rendeznek meg Pécsett. Tegnap reggel Pécsett a Ii­ceum utca 1. szám alatt nyűt meg a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat televí­ziójavító részlege. A közei 150 ezer forintos beruházással lé­tesített korszerű javítómű­helyben 8 modern munkahe­lyet biztosítanak, ahol a jövő­ben 10 műszerész végzi majd el a televíziós készülékek ga­ranciális és egyéb javítását. A központi műhelyben Mohács kivételével az egész megyéből vállalnak javítási munkája to­tej mennyiséggel kétszer annyi süldőt nevelhetünk fel, mint amennyit eddig felneveltünk. — Milyen új kísérletekei folytatnak a nagyüzemi állat­tenyésztés megjavítása érdeké­ben? — Többféle kísérletet folyta­tunk az Állattenyésztési Kuta­tó Intézetben. Ezek közül csak néhányat említek meg. Foglal­kozunk többek között takar­mány tartósítási kérdésekkel. Silózáskor és szénakészítéskör mindig probléma volt a nagy fehérjeveszteség. Nos, mi eze­ket a veszteségeket szeretnénk csökkenteni. Tudvalevő, hogy a hagyományos lucernásáén a készítési módokkal mintegy 30—40 százalékos a fehérje veszteség. Mi most a lucerna- szénát mesterséges szárítással készítjük és így mindössze 5— 10 százalékos a fehérje veszte­ség. Vannak antibiotikum kí­sérleteink is. Azt vizsgáim'.:: miképpen lehetne gazdaságo­sabban az Errát felhasználni. — Fontos témánk a gazdasá­gos borjúnevelés is. Azt vizs­gáljuk, hogyan lehetne legki­sebb mennyiségű tejjel a bor­iakat felnevelni. A kutató intézetben bebizonyosodott, hogy csökkentett, két százalé­kos zsírtartalmú tejjel is lehet kiváló borjút nevelni. Nagy’ jelentősége van ennek, hisz ily módon borianként mintegy 6— 7 kiló vajat takaríthatunk meg. — Széles teret biztosítunk az állatkeresztezési kísérletek­nek is. A magyar tarkát ke­resztezzük jerseyvel. hogy ez­által növeljük a tej zsírSzáia- lékát. Kísérletezünk olyan sertések kitenyésztésével :is. amelyek kisebb fehérje igé­nyűek és kevés zsírtartalmú húst termelnek. A juhoknói á hármashasznosítás kikísérlete­zésére törekszünk. Azt szeret­nénk elérni, hogy a több gyap­jú mellett, több tejhez és hűsj hoz is jussunk — fejezte re1 nyilatkozatát dr. Tangl HaráW Kossuth-díjas professzor, az Állattenyésztési Kutató intézet igazgatója. kát. Ujább műszerészek felvé­telével tovább kívánják bőví­teni a helyszíni javítószolgála­tot is. A raktárhelyiségekben 200 televíziós készülék táro­lására nyílik lehetőség. Az új munkakörülmények megte­remtése lehetővé teszi, hogy a készülékek javításánál á 8 na­pos határidőt betarthassák. Képünkön: Marosi István és Schnell János műszerészek a Budapestről érkezett modem EffirrföasBEtalcn televízió« ké» RcOlékefc Javítását végzik. ■ ■ A pécsi írőcsoport terveiből (Szálát) Üj televízió javító -szerviz nyílt Pécsett »

Next

/
Thumbnails
Contents