Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-15 / 62. szám
HJAP1Ö Szint* „kiütközik" a szürke és egyhangú kökönyösi lakóházak közül az új munkásszálló épülete modern stílusával és élénk színei veL Az 1200 sze mélye«* tervezett — három e gymáshoz csatlakozó épületből éUó szállodakomplexum első ré sze elkészült, • a lakók az elmúlt napokban birtokukba is vették. Ellátogattunk a munkásszállásra, ahol Lősz Károly íögomdnok kalauzolt. A földszán ten kapott helyet a nagy társalgó, az olvasószoba, a játékterem, a büfé, a 400 sze mély es étkezde, a konyha, a gondnoki iroda és egyéb helyiségek. Az emeleti szinteken lakószobák vannak. A szobá k 4 személyesek. Jelenleg 248-am laknak a szállóban. A gondnoki irodában Lősz élvtárs összehasonlítást tett a régi, s még ma is üzemben lévő szállodák— A különbség? Mint az ég és a föld, vagy a tűz és a víz között Persze akkoriban mások voltak a körülmények is, meg az emberek is. Az eásó emelet 2-ec szobába nyitunk be. A lakókat váratlanul leptük meg a fényképezőgép lencséjével. Nagy Károly Béta-aknai csillés a rekamié- ján a lepedőt terítette, lefekvéshez készülődött Poár ZohPoór Zoltán szavait jegyez- Az étteremben egyszerre 400 tem fél az ideköltözés körül- ember ebédelhet, menyeiről. Ilyen egy mai munkásott— A kenderföldi legényott- hon, bonban laktunk eddig. Az se (Gazdagh—Erb) tán csflMs, afcl sz épülő Zobák- aknán dolgozik, az ablak előtti drapériát igazgatta és Dobon János Anna-akmai csillés az asztal melletti széken olvasgatott. voäit rassz, de hát ezt meg sem közelíti. Először eljöttünk „terepszemlét” tartaná, s amikor visszamentünk, meghánytuk- vetettük a dolgot. Ott 80 forint, itt 180 forint a havi lakbér. Mondtam a többieknek, hogy nem is képzelitek, milyen szép. Többet ér itt, minthogy a 100 forint különbséget nézzük. A játékszobában izgalmas biliárdcsata folyt. Illés Sándor Kossuth-aknai csillés célozta nagy szakértelemmel a golyókat, Boka Péter segédvájár és társa pedig nagy izgalommal figyelte, vajon sikerül-e a karambol. A hatalmas társalgó is népes volt. Egyik asztalnál egy kártyázó csoport „hetesezett”, a többi asztalnál beszélgettek, újságot olvastak. A könyvtár- szobában legalább húszam a televízió műsorát nézték. Az egyik asztaltól hozzánklépeitt egy fiatalember és a főgondnokhoz intézte szavait. — Károly bácsi, tessék nekem megengedni, hogy legközelebb az édesanyámat elhozhassam ide, hogy körülnézzen. Ugyanis elmeséltem odahaza, hogy milyen helyen lakunk, de hiába erősítem, nem akarják elhinni, azt hiszik, hogy „adom i a nagyot”. A büfé előtt is nagy a for- j galcm. Mindent lehet kapni, amire éppen szükségük van a lakóknak. Végül az épület modern konyhájába kukkantottunk be. 1200 személy részére lehet főzni a vűO an ytúzhelye- bn és a gázfűtéses fistökben. A kökönyösi munkásszállóban Somogy megyéim! vásári! ve Horgonyát a vejszi Aranykalász Tsz Nem csupán a® aszály a hibás — Számítanak a tagság segítségére Évek óta nem volt ilyen drága a burgonya, mint ezen a télen. Az aszályos időjárás következtében burgonyából is ko moly kiesés volt, s így átlagosan csak 43 mázsa termett hol dánként. Beosztással élég az újig a meglévő burgonya, a jövő évi termés azonban még nincs biztosítva, hiszen több termelőszövetkezetben vetőbur gonya-liiánnyal küzdenek. A vajszlói Aranykalász Termelőszövetkezetben 20 holdon szeretnének burgonyát termelni. de csak 10 holdra van veti gumójuk. Kellene még 100— 120 mázsa. Ki adjon vetőburgonyát — vetődik fel a kérdés. A tagoknak kevés van, mert a háztájiban csupán kukoricát termeltek a termelőszövetkezet pedig csak fél kilót osztott munkaegységenként. Török Ferenc elnök azt mondta, nem akarnak a tavalyi cipőben járni. Tudják, hogy nem csupán az aszály a hibás abban, hogy az elmúlt évben kevés krumpli termett a vajszlói határban. Ott, ahol időben földbe került a vetőburgonya, a szárazság ellenére 60 mázsán felül termett holdanként. Nemrég járt valaki a terma- Ißszo vetkezettül Skmagy negyében és biztató választ hozott egy ottani termelőszövetkezettől. A kedvezőtlen időjárás miatt még Somogybán sem bontották ki a prizmákat, így nem tudják, volt-e kifagyás, mennyi rothadt el. Ha jól sikerült a burgonya áttelel- tetése, küldenek annyi burgonyát a vajszlóiaknak, amennyi a vetéshez szükséges. Arra is gondoltak, hátha nem rikerül a somogyi tsz-től krumplit venni, s a termelő- szövetkezet ngromómuea már járt a sellyei MÉK- kirendeitségnél burgonya vásárlási ügyben, hogy ne érje őket csalódás. Ha nem küldenek a szomszéd megyéből, ipari burgonyát vesznek a MÉK-től, és azt vetik. Azt mondják, ha vetőgumó van, nem lesz hiba, mert a Vajszló környéki homokos talajt nagyon szereti a burgonya, 70 mázsát biztosan fizet holdanként, ha idejében földbe kerül A 20 holdról 1400 mázsa termést várnak és ebből 500 mázsára már értékesítési szer ződést is kötöttek a M ÉK-kel Még marad bőségesen a tagoknak és biztosítani tudják a következő évi vetőburgonyaszükségletüket is. Vajszlón így oldják meg ezt a kérdést. Sajnos, több termelőszövetkezetben még nem intézkedtek, nem biztosítottal-: elegendő mennyiséget. Pedig az idő sürget, nemsokára kezdődik a burgonyaültetés. Legtöbb termelőszövetkezetben, ahol vetőburgonya-hiány van, nem is kellene Somogyba men ni, hiszen a tagok segíthetnének a leggyorsabban. Szinte minden házban van bizonyos mennyiségű burgonyafelesleg, amelyre nagy szüksége van most a kö/ös gazdaságnak. Amikor a tsz-ek alakulásakor összefogtak, nem maradt eredménytelen a munkájuk. Most ismét összefogásra ▼an szükség, mert a jövő évi burgonyatermés forog kockán. Lehet, hogy pillanatnyilag előnyösebb, ha valaki elad 25—50 kiló burgonyát, de nem csapódik be akkor sem, ha a termelőszövetkezetei segíti. A kölcsön adott mennyiséget visszakapja, s az elvetett burgonya megsokszorozódik a földben, az ő munkaegység-értékét, az ő részesedését is növeli, össze kell fogni a vezetőségnek és a tagságnak egyaránt, hogy ne találjon vetetten burgonyaföldet a má- | jus Baranyában, W. =-=* Új feladatok az állattenyésztésben Beszélgetés Dr. Tangl Harald Kossuth-díjas professzorral Szerdán Pécsre látogatott és a Doktor Sándor Művelődési Házban nagyszámú hallgatóság előtt előadást tartott dr. Tangl Harald Kossuth-díjas profesz- szor, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatója. Előadásával kapcsolatban néhány kérdést tettunk fel a profesz- szomak. — Tudjuk, hogy foglalkozott és foglalkozik a takarmány- zsímöveléssel elsősorban * csirke és malacnevelésben. Mi ennek a lényege? — Újabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy jobb a növen- dékállatok intenzitása, ha a takarmányukba 5—8 százalék zsírt keverünk. Ez a zsír, illetve olaj természetesem származhat napraforgó magból is. A zsír jelenléte a fehérje felszívódást jobban elősegíti és ezáltal meggyorsul a csirkék, malacok fejlődése is. — Milyen jelentősége van az állatifehérjéknek az állattenyésztésben? Magyarországon elég kevés az állati fehérje: milyen lehetőségek vannak ennek ellenére az állatifehérje adag növelésére? Az írószövetség Pécsi Csoportjának idei tervében fontos szerep jut az írók eszmei-politikai nevelésének, az egységes irodalmi közélet és az irodalmi közvélemény megteremtésének. A pécsi írók marxista- leninista tudásának gyarapítását szolgálja az a kéteszten- dős tanfolyam, amelyet a múlt esztendőben szerveztek. Ezen a tanfolyamon tizenhárom pécsi író vesz részt rendszeresen, a kéthetenkénti előadásokat a tudomány jeles képviselői tartják. A Baranya megyed Tanács, a Pécsi városi Tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa az idén is ösztöndíj- pályázatot hirdet. A múlt évi kezdeményezés azt bizonyítja, hogy az egyhónapos ösztöndíjban részesült kilenc pécsi író hasznosan töltötte idejét a kiválasztott baranyai termelő- szövetkezetekben vagy az üzemben. Az írószövetség Pécsi Csoportja és a Jelenkor minden hónapban közös irodalmi estet szervez a Dunántúl valamelyik városában. Márciusban Veszprémben szerepelnek a pécsi írók, majd ezt követőem SzéIrodalmi est Mohácson A mohácsi járási Irodalmi i Színpad az utóbbi időben mind | gyakrabban rendez irodalmi j műsorokat. Ezek sorában igen | jelentős volt a március 9-i, j amelyen az országosan ismert élőadóművésznő, Jancsó Adrienne és a pécsi Gyimesi Tivadar, a ma,gyár irodalom néhány gyöngyszemét tolmácsolták. Az est egyik legragyogóbb teljesítménye a „Halálitánc” című népballada előadása volt, amelyért Jancsó Adriennét a közönség több perces tapsviharral ünnepelte. Gyimesi Tivadar műsorában a „Harc a Nagy úrral” és „Az ős Kaján” volt a legsikerültebb szavalat A műsorban zenekari és ba- lettszámok is helyet kaptak. Chopin Cisz-moffl. keringőjére és Tamási Randevú című művére Fodor Antal, Stimácz Gabriella, Árvái Ildikó és H-i- tényi János, a Pécsi Nemese ti Színház balettművészei táncoltak, színesebbé és kedvesebbé téve a jólsikerült műsort. Befejezésül az előadóművészek a közönség által kért versekből adtak ráadást Krämer Ilona — A baromfiaknál és a sertéseiénél igen fontos az állatifehérje. Ha megfelelő mennyiségű állatifehérjét kapnak a sertések és baromfiak, meggyorsul a súlygyarapodásuk. Nálunk az állatifhérje ellátás szempontjából legnagyobb jelentősége a lefölözött tejnek van. Ebből azonban még mindig kevés van. Ezért az állati- fehérje ellátásban nagy szerep jut a különböző antibiotikumoknak és a B 12-nek is. Vizsgálati eredmények bizonyítják: hogy az antibiotikumok és a B 12 adagolásával csökkenteni lehet az állatifehérje mennyiséget. Ha a takarmánykeverékekbe antibiotikumokat juttatunk, ezzel jelentős mértékben növelhetjük a keverékben levő fehérjék minőségét. Tehát, az antibiotikumok adagolásával is pótolhatjuk a még meglevő állatifehérje hiányt. Azonban van más mód is ennek pótlására. Egyik munkatársam, Mentler László lucernapéppel kísérletezett. A kísérletei eredményre vezettek. Lucemapép etetéssel jelentős fölözött tej helyettesítését érte el. Ha e módszert alkalmazzuk, akkor a meglevő fölözött kesíehérvárew, Zalaegerszegen, Bonyhádon és Kaposváron. Népszerűek Pécsett és Baranyában az író-olvasói találkozók. Havonta egy-két ilyen találkozót szerveznek a megye székhelyén, illetve a megye nagyobb városaiban, a járási székhelyeken. Ugyancsak népszerűek már Pécsett a Jelenkor vitaestek, amelyeket elsősorban az itt élő írók kéziratos és megjelent műveinek alapján készítenek elő. A pécsi irodalmi élet ez évi eseményei közül kétségtelenül kiemelkedik a dunántúli írók második konferenciája, amelyet a tavalyi találkozóhoz hasonlóan májusban rendeznek meg Pécsett. Tegnap reggel Pécsett a Iiceum utca 1. szám alatt nyűt meg a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat televíziójavító részlege. A közei 150 ezer forintos beruházással létesített korszerű javítóműhelyben 8 modern munkahelyet biztosítanak, ahol a jövőben 10 műszerész végzi majd el a televíziós készülékek garanciális és egyéb javítását. A központi műhelyben Mohács kivételével az egész megyéből vállalnak javítási munkája totej mennyiséggel kétszer annyi süldőt nevelhetünk fel, mint amennyit eddig felneveltünk. — Milyen új kísérletekei folytatnak a nagyüzemi állattenyésztés megjavítása érdekében? — Többféle kísérletet folytatunk az Állattenyésztési Kutató Intézetben. Ezek közül csak néhányat említek meg. Foglalkozunk többek között takarmány tartósítási kérdésekkel. Silózáskor és szénakészítéskör mindig probléma volt a nagy fehérjeveszteség. Nos, mi ezeket a veszteségeket szeretnénk csökkenteni. Tudvalevő, hogy a hagyományos lucernásáén a készítési módokkal mintegy 30—40 százalékos a fehérje veszteség. Mi most a lucerna- szénát mesterséges szárítással készítjük és így mindössze 5— 10 százalékos a fehérje veszteség. Vannak antibiotikum kísérleteink is. Azt vizsgáim'.:: miképpen lehetne gazdaságosabban az Errát felhasználni. — Fontos témánk a gazdaságos borjúnevelés is. Azt vizsgáljuk, hogyan lehetne legkisebb mennyiségű tejjel a boriakat felnevelni. A kutató intézetben bebizonyosodott, hogy csökkentett, két százalékos zsírtartalmú tejjel is lehet kiváló borjút nevelni. Nagy’ jelentősége van ennek, hisz ily módon borianként mintegy 6— 7 kiló vajat takaríthatunk meg. — Széles teret biztosítunk az állatkeresztezési kísérleteknek is. A magyar tarkát keresztezzük jerseyvel. hogy ezáltal növeljük a tej zsírSzáia- lékát. Kísérletezünk olyan sertések kitenyésztésével :is. amelyek kisebb fehérje igényűek és kevés zsírtartalmú húst termelnek. A juhoknói á hármashasznosítás kikísérletezésére törekszünk. Azt szeretnénk elérni, hogy a több gyapjú mellett, több tejhez és hűsj hoz is jussunk — fejezte re1 nyilatkozatát dr. Tangl HaráW Kossuth-díjas professzor, az Állattenyésztési Kutató intézet igazgatója. kát. Ujább műszerészek felvételével tovább kívánják bővíteni a helyszíni javítószolgálatot is. A raktárhelyiségekben 200 televíziós készülék tárolására nyílik lehetőség. Az új munkakörülmények megteremtése lehetővé teszi, hogy a készülékek javításánál á 8 napos határidőt betarthassák. Képünkön: Marosi István és Schnell János műszerészek a Budapestről érkezett modem EffirrföasBEtalcn televízió« ké» RcOlékefc Javítását végzik. ■ ■ A pécsi írőcsoport terveiből (Szálát) Üj televízió javító -szerviz nyílt Pécsett »