Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

) NAPLÓ 19«. MÁRCIUS £ 1 1 nemzetköziség gondolatát ápolják A pécsi úttörőknél.. a ptrole- tárnemzetköziségre való neve­lése terén sziép eredményeket értek éL a csapatvezetősógek. Kiszélesedett és bővült a leve­lezési kapcsolat a különböző országok úttörőivel. Eredmé­nyesen működik az úttörőház levelező szakköre is. A mecsek- aljai pajtások kubai zászlót hí­meznek. A pécsszaibolcsi úttörő csapatból minden őirs levelezik egy külföldi országgal. Pécs- bányatelepen Kubáiról, Berlin­ről tartanak előadásit. A Bártía utcai és a meszestelepi paj­tások képeslapokat, szalvétá­kat és gyufacímkéket küldenek leveleikben külföldi pajtásaik­nak. Az új-mecsekaljai 39-es dandár úti iskola úttörői a fel­szabadult gyarmati országok­ról készítettek szemléltető tér­képet. A nemzetköziség gondolatát ápolják az úttörők azáltal is. hogy ajándékokat készítenek, virágmagdkat küldenek a szov­jet pionír mozgatom megün­neplésének 40. évfordulójára. Az úttörőcsapatok készülnek e VIII. VIT megünneplésére is. Hajfoglalkozásokon beszélget­nek majd a VIT eszméjéről, ajándékokat készítenek Pécs finn testvérvárosának, Lah'.i úttörői részére. A február 24— 25-én bemutatott Körtánc cí­mű műsor bevételét az úttörő- ház regőscsapata a VIT javára ajánlotta felL . T AGGYŰLÉS UTÁN Keli a jó edény, szeretik a háziasszonyok a kitűnő minő­ségű és szép porcelán edénye­ket. Külföldön is jó hírünk volt, nem volna érdemes el­rontani. Ebből indultak id a pártve­zetőség tagjai, amikor többször szóvá tették a porcelángyár termelési értekezletein, hogy nagyobb gondot fordítsanak az edénygyártás­ra. Műszaki értekezleteken is javasolták, hogy ne az edény­gyártás rovására fokozzák a porcelánszigetelők gyártását. A bajt csak tetézte, hogy a pé­csi porcelángyárban próbálták ki először, az iparágon beiül a tányérszárító prototípusait, ez pedig akadályozta a miunkát. Az edények minősége romlott, nagyobb volt a szennyeződés, mint régebben, s bizony na­gyon kevés kifogástalan edény­áru került forgalomba a múlt évben. A gyár dolgozói is egyetér­tettek a pártvezetőséggel és azokkal a műszakiakkal, akik munlta közben láttáik, hol kel­lene javítani, de csak hallgat­tak, nem szóltak. Amikor azonban a pártveze­tőség újjáválasztására került sor, altkor már nem hallgat­tak. Lehet, hogy a vezetőség beszámolója, lehet, hogy a megérlelődött elképzelések, újítások és jó javaslatok kész­tették öltét szólásra, lehet hogy más, de beszélteik. lljrendszerfi fúrógépet próbálnak ki az aknamélyítők A Bányászati Aknamélyítő Tröszt komlód üzemének javí­tóműhelyében rengeteg fúró­gépet javítanak naponta. A bá­nyákban használatos fúrógépek megjavítása nehézkes és sok­féle munkát igények A küiön- eljárások mellett igen lé- nyeges a vízöblítés célját szol- JÍRft vezeték kifúrása. Az ál­talában használt bányabeli fúrógépek eddig oldalöblítéses rendszerben működtek, vízdo­bos eljárással. Mivel ez a mód­szer nem alkalmas — legalább is nem teljes mértékben — az ütve-forogva működő gépek üzemelésére, egy teljesen új módszert dolgoztak iki a javító műhely szakemberei. Az új módszer lényege a kö­vetkező, a régi vízdobos rend­szer helyett víztűket alkalmaz­nak. Az első ilyen konstrukciót nemrégiben próbálták a Zobák aknai első szinti feküvágatban. A próbálkozás teljes sikert eredményezett Az újfajta meg oldású fúrógépeket fokozatosan bevezetik az üzemekben. Ez a fajta megoldás növeli a fúró- szárak élettartamát a meg­hibásodásuk esetén a felújítási munkák kevesebb időt és ener­giát igényelnek majd. Váradi Antalnét most vették fel tagjelöltnek s máris fele­lősségteljesen, kommunista módon szólalt féL Követelte, hogy mindennap vegyék át tő­lük, tisztítóktól a munkát, de minőségileg is ellenőrizve, necsak a mennyiséget nézve. Gungl Sándor tányérformázó is hasonlóképpen szólt. Bírálta a munkavezetőket, akik a jó formákat a rosszakkal együtt rakatják a szárítóba, ami szin­tén a selejt egyik okozója. A kaolin-raktárba beállnak a sá­ros dömperek, ez se jó dolog, ezt is bírálták. Vil lányi Lajos, a TMK-műhely vezetője szóvá tette, hogy az üzemrészek kö­zötti kapcsolat nem jó, Pálin­kás László főkönyvelő pedig arról beszélt, hogy éppen, mert az edény önköltsége rosszabb, mint a szigetelőé, vigyázni kell, hogy a többtermeléssel ne progresszívon emelkedjék az önköltség. Az igazgató, Gáli Tibor is hozzászólt a vitához. Rámuta­tott arra, hogy a pécsi porce­lángyár miképpen tud jól hozzájárulni az általános jó­lét gyorsabb növekedéséhez, s megígérte, hogy intézkedéseket tesz a taggyűlésen szóvá tett hibák orvoslása érdekében. A háromórás vita bizonyí­totta, hogy ha a pártszervezet a valóban élő, meglevő prob­lémákról kérdezi meg a dol­gozókat, akkor őszintén, bát­ran elmondják a véleményü­ket. S ilyenkor mindenki el­mondja. Mérnökök, techniku­sok, szakmunkások, segédmun­kások — mindenki. Másnaip műszaki értekezlet volt. Nincs arra semmiféle utasí­tás, határozat vagy rendelet, hogy a párttaggyűlés után kö­telezően össze kell ülniök a műszaki vezetőknek. Időnként természetesen össze kell ülni­ök, — erre van utasítás., hiszen másképpen nem lehetne a mű­szaki feladatokat megoldani, , Most azonban éppen a tag­gyűlés után ültek össze és azon melegében értékelték a bírálatokat, feldolgozták a ja­vaslatokat. Megvizsgálták a brigádolt le­hetőségeit. A húsz munka­brigádból már 14 elnyerte a szocialista brigád címet. Ezen belül kilenc KlSZ-brigádja is van a gyárnak, amelyből öt nyerte el már a kitüntető szo­cialista címet. Megnézték, hogy a szakszervezeti bizott­ság mellett működő háromta­gú versenybizottság hogyan értékelte a versenyek ered­ményeit és az segített-e a mű­vezetőknek a havi termelési értekeztetek megszervezésé­ben. A műszála értekezlet el­határozta, hogy a műszakiak valamennyien vállalnak egy- egy brigádot, szaktanáccsal és személyes munkával is részt vesznek a patronáiásukra bí­zott brigádok versenyének si­kere érdekében. Alakult egy öt főből álló műszaki brigád, amely feladatul tűzte ki a mű­szaki fejlesztési tervekben való aktív részvételt. Vállalta a brigád többek között azt is, hogy kidolgoz egy jobb össze­tételű masszát a gépi feldolgo­záshoz. A párttagyűlés óta, a mű­szakiak értekezletének hasznos közreműködésével újabb bri­gádok alakultak, amelyek a szocialista munkaversenybe bekapcsolódtak. Deák Istvánná nős brigádja a bögregyártó automatánál hót asszonyból alakult s az ellen­állás-testeket gyártó üzemben is létrejött három ifjúsági női brigád. Valamennyien a szo­cialista brigád címért indul­taik versenybe. Látják az értelmét, biztosít­va látják a lehetőségeket és a feltételeket arra, hogy teljesíteni tudják amit vállaltak. Ahol a pártszervezet minden tagja és tagjelöltje mélyen benne ól a mindennapok for­gatagában, a munkában állan­dóan együtt van a pártonkívü- liekkeí, velük együtt dolgozik és szórakozik, ott előbb-utóbb kinyílnak a szívek, megszólal­nak azok is, akik eddig nem bíráltak, nem javasoltak. A porcelán gyáriak példája ezt bizonyítja — és jő, hogy szép eredményekkel bizonyítja ezt a munkaversenybén és a szo­cialista brigádmozgalorrrban. Gyevi Károly Hl Iliül Hl mumm liúroimniniárd forint értékű beruházást helyeznek üzembe az idén a vegyiparban A vegyiparnak a második öt­éves terv idejére előirányzón nagyarányú fejlesztése során az 1962. esztendő az első, ami­kor a nagy. vagy legalábbis jelentős beruházások egész so­ra fejeződik be és kezdi el az üzempróbát, majd a rendsze­res termelést. Az idén belépő új gyárak, üzemek és egyén létesítmények kivitelezéséhez ugyan részben már korábban I hozzáfogtak, építésüknek azon ban ez a tervidőszak adott te­rületet. Tizennyolc nagy értékű népgazdaságikig rendkívül fon­tos beruházás termelésfce-áll:'- tására került sor az idén, rész­ben vagy egészben. A termelésbe az idén belépő üzemek, létesítmények össze­sen majdnem három mi Ili árú forint beruházási értéket kép­viselnek. — A KÖZELJÖVŐBEN új cukrászda nyílik Majson. Mel lette bambiüzem is működik majd, hogy a nyári hűsítőital­ellátást segítse. — VILLÁNYBAN az álla­mi gazdaság szakszervezeti bizottsága rendezésében 3-án este 7 órai kezdettel nősök bálját tartják. Zenét a bolyi és babarci fúvószenekar szol­gáltatja. — A HAGYOMÁNYOS jo­gászból! március 9-én, pénte­ken este tartja a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának KISZ sziervezete a Nádor Szálló összes termében. — A PÉCSI Kesztyűgyár [ 11-es szabászati műhelyében Búzás Imre kesztyűszabász és csoportja vállalta, hogy már­ciusban fokozott gonddal fog lalkoznak négy gyengébb munkatársukkal, hogy ők is elérjék a 100 százalékot. Vál­lalásuk nagy visszhangra ta­lált a gyárban. — MÁRCIUS 4-én nyitják meg a sokacok életét bemu­tató kiállítást Mohácson a Bartók Béla Művelődési Ház­ban. — SZEGEDRŐL rövidesen Pécsre kerül a TV. országos plakátkiállítás anyaga. — PÉCS vóno6i Tanács Végrehajtó Bizottsága, a már cius 2-án délelőtt 9 órakor kezdődő ülésén a Mecseki nyár programját és a közvi­lágítás ötéves fejlesztési tervér tárgyalja meg. — A VASASI duzzasztó patak múlt évben megkez­dett rendezését, a tervek sze­rint, az idén befejezik. A munkát 1 millió 200 ezer fo­rintos beruházással végzik. — FEJLŐDIK a pécsi föld­művesszövetkezet nyúltenyész tő szakcsoportja. Gödöllőről Csincsilla anyákat. Győriről pedig Magyar Vadas fajtájú bakokat hozattak. Meszesen és Kovács-telepen egy-egy fe­deztető állomást állítottak fel. — A CIGÁNYOK írást i- datlanságának felszámolására alapismereti tanfolyamot szer veznek Kisvaszarom. — ÜZLETEINEK korszerű­sítésére háromszázezer forin­tot költ az idén a Pécsi Föd- rászipari Szövetkezet. — EBBEN AZ ÉVBEN 730 hold területen kertészkednek a mohácsi járás tsz-eá. A 13 zöldségtermeléssel foglalkozó tsz-ből kilencben — mintegy 640 holdon — már áttértek az öntözéses gazdálkodásra. — 700 PÁR cipőt Svédor­szágba és 940 párat pedig Finnországba exportál még az első negyedévben a pécsi Kossuth Cipész KTSZ. — GREM1N HERCEG sze­repét énekli az Anyegin cí­mű operából Marczis Deme­ter, a Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának tagja, már­cius 57-én az Állami Opera­ház Erkel Színházában. — ÚJÍTÓ NAPOT tartattak február 28-án a szabolcsi Pus­kin Művelődési Házban a Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói. Ez alkalommal érté­kelték az eddigi eredménye­ket és a legeredményesebb újítókat megjutalmazták. A menfók és a mcg-mmícüzk Garai József Életben vannak. Megmene­kültek. Győzött az emberi aka­rat és erő, mely párosult a hő­sies bátorsággal. Ma már köny nyebb szívvel beszélgettünk a hős mentővel, az orvosokkal és velük, akik a túlsó partról jöttek vissza Garai József István-akmai vájár kipihente a fáradalma­kat. így emlékezik a nagy harcra: — Ember bízz! — Ez a gon­dolat hajtott előre. Őszintén szólva ilyen körülmények kö­zött még nem mentettem, pe­dig húsz esztendő alatt sok ko­moly esetben dolgoztam. Har­mincegy éve vagyok bányász, mindig bíztam, amikor men­tésre indultunk. Most is a bi­zalom adott erőt. Szeretném azt is elmondani, hogy egy em bér a bányában nem ér semmit, a siker nem az én érdemem, hanem a társaimé, akik segí­tettek a munkámban. Nélkü- ■«k el rcm teltetett vöd» kép­zelni a mentést Milyen érzés volt? Azt csak érezni lehet, de elmondani nem. Én mindig készen állok, ha kell.;. Mit mondanak az orvosok? Dr. Weisenbach János ügye­letes orvosi szolgálatot telje­sített, amikor értesítették a II. sz. sebészeti klinikát az ese­ményekről. — Amikor tudomást szerez­tem a szerencsétlenségről, azon nal értesítettem dr. Czurkó Géza tanársegédet és felkészül tünk a sérülések ellátására. Dr. Czurkó Géza: — A bányabeli szerencsét­lenség mindig megrázó ese­mény és másképp hat az em­berek érzelmeire is. Az orvos sem kivétel. Főleg az a tény, hogy azok az emberek hosszú ideig az omlás alatt vol­tak. Izgalommal vártunk min­den hírt, amit közöltek velünk. A negyedik bányászfiúért iz­gultunk legjobban, aki jóval később került ki az omlás alól. Ahogyan megérkeztek, gyors v izsgálat következett, majd für­detés, és utána újabb vizsgá­lat. örültünk, hogy nem volt szükség komolyabb beavatko­zásra. kezelése áll klinikai munkánk központjában. Mindent megte­szünk a megmentése érdeké­ben. A bányaszerencsétlenség sé­rültjeinek állapotáról dr. Zsiv- kovics Imre orvos a követke­zőket mondta: — A nagy megrázkódtatás elsősorban a pszichis állapotu­kat viselte meg, s ha ezen túl lesznek, akkor minden rend­ben lesz. Fiatal emberek, köny- nyen kiheverik az idegrend­szer megrázkódtatásait. A ne­gyedikért mindent megteszünk. A kórteremben nagy érdek­lődés veszi körül a megmen­tett bányászokat. Gyöngyi Ist­ván vájár mosolyog: — Bíztam benne, hogy ki­mentenek bennünket. Szörnyű volt az omlás alatt. Csilla pi­Az orvosok Gyöngyi 1stvár Pesti István Dr. Metzl János adjunktus reggel érkezett a klinikára: — Mikor bejöttem, már tisz­tázódott, hogy a három sérült állapota kielégítő és különö­sebb orvosi beavatkozásra nincs szükség. A negyedik sé­rültet viselte meg legjobban a tíz órás leszorítás, s az ő álla­pota súlyos. További tevékeny­ségünket az 6 kezelésére össz- poBtosüoi tuk és azóta is az í Méhn János tani kellett a többieket, hogy ne hagyják el magukat és ne kiáltozzanak feleslegesen, mert kell a levegő és kell az erő. Sikerült. Ez a fontos ... A szomszédos ágyon Pesti István segédvájár fekszik. — Homlokán és arcán kék foltok jelzik a rázúdult omladék ütéseit. — A fejemen egy nagy kő volt, az egyik kezem alattam a másik az állam alatt. Csak az ujjaim tudtam mozgatni, azzal indítottam meg a szám elé folyó szénport. Nagyon fél­tünk egy újabb omlástól és az apró szénportól, amely végzett volna velünk. Az volt a sze­rencsénk, hogy járt az omla­dék közt a levegő. Mén János csillés az ablak melletti ágyon fekszik, még most is kimerült. — Nagyon megviselte az ide geimet. Gyöngyi bíztatott ben­nünket. hogy tartsunk ki... Nehéz elmondani azt az érzést .és azt az állapotot. Soha nem felejtem el, amíg csak élek azt a szörnyű éjszakát A szomszéd ssxbá'am fsfcss® Puskás Balázs csillés, öt vi­selte meg legjobban a szeren­csétlenség. Csendesen aludt, amikor felkerestük a klinikát, nem akartuk felébreszteni, pi­henjen, gyógyuljon meg mi­előbb. Puskás Balázs k I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents