Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

1983. MÁRCIUS 2. NAPLÓ 71,5 millió tonnt meiiakarilás A KISZ Központi Bizottsága 1959-ben hirdette meg az ifjú­ság takarékossági mozgalmát. A mozgalom élé azt a célt tűzte ki, hogy a fiatalokat a szocialista tulajdon megbecsü­lésére, gyarapítására, védel­mére nevelje. Az ifjúság takarékossági mozgalma megyénk fiataljai­nak legszélesebb mozgalmává fejlődött. Évről évre növeke­dett a mozgalomban résztvevő fiatalok száma és a megtaka­rított összegek mennyisége. A KISZ megyei bizottsága nemrégiben fejezte be az 1961. évi ifjúsági takarékossági moz­galom eredményeinek felmé­rését. Az elmúlt évben 30 ezer fiatal 71,5 millió forintot ta­karított meg népgazdaságunk­nak. Ezen összeget elsősorban az önköltségcsökkentés, az el­fekvő anyagok felkutatása, a felhasználható hulladékanya­gok összegyűjtése útján sike­rült megtakarítani. Termékenyebbé keli tenni a baranyai „sziízfölie.ei“ A KISZ védnökséget vállalt a rétek és legelők karbantartása, megjavítása felett Csütörtökön délelőtt a me­gyei tanács kistermében ta­nácskozásra ültek össze a já­rási KISZ-titkárok, járási me­zőgazdasági osztályvezetők, hogy megtárgyalják a megye rét és legelő karbantartásá­nak, megjavításának lehetősé­geit. A megnyitót Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnö­ke tartotta. Elmondotta, hogy a megyében 100000 hold rét és legelő van, ezek többnyire el­hanyagolt ősgyepek. A fiata­lokra vár a feladat, hogy Víz a kukoricaföldön tészetűk és 35 hold cukorrépá­juk lesz. — Erről a százötven holdról 400 000 forinttal több értékű terményt takarítunk be egy év alatt — mondja az agronómus —. Szóval nem rossz bolt. Egy év alatt bejön az öntözőberen­dezés ára. Az öntözött kukori­cából vegyszerrel irtjuk ki a gyomot. A Hungazin már a raktárunkban van és még már­ciusban kipermeteztetjük a szert a növényvédő állomással. A népmesében az idős em­ber elküldte a fiait: menje­nek egyedid dolgozni. A gye­rekek azt mondták: „Mi lesz, ha elromlik a kocsink?” Az öreg azt válaszolta: „Majd se­gít a szükség.” A kocsi el­romlott és a gyerekek hívták a szükséget. A szükség nem jött, maguknak kellett megja- vítaniok a kocsit. A szükség rá vitte őket a kocsijavításra, mint ahogy rávitte az öntözés­re a csikóstöttösieket is. És most már boldogok: felfedez­ték kitűnő adottságai Icát. Ma már arról beszédnek: jövőre könnyűszerrel újabb 100 hol­dat öntözhetnek. ezeket a gyepeket karban tart­sák. Az erre hívatott fiatalok minden járásban tudományo­san is keressék a megoldást, használják fel a gépállomások talajvizsgáló laboratóriumait, A rendelkezésre áldó munka­erőt, illetve társadalmi mun­kát pedig előre kidolgozott terv alapján használják fed. Ezután Romvári Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismertet­te a rétek és legelők megja­vításának és karbantartásának szakmai, agronómdai felada­tait. Elmondta, hogy a megye évi szálastakarmány-szükség- lete 966 000 mázsa, s ebből a szántóföldön 300 000 mázsa te­rem meg. A szálastakarmány zömét, a hiányzó 666 000 má­zsát réti szénával kell pótolni. Ezzel szemben, bár az elmúlt tavasz elég esős volt és arány­lag a körülményekhez képest sok széna termett, összesen 546 000 mázsa, még így is 100 000 mázsa hiány mutatko­zott. S ezt a szálashiányt csak­is a rétek terméshozamának növelésével, a legedőgyepek megjavításával lehet végleg kiküszöbölni. A rét-legelő ja­vításának két módja van a felszíni javítás és a feltörés újrafüvesítés. A rétek nagy­üzemi művelését — szénaka­szálás — akadályozza az, hogy a tsz-efk még nem szüntették meg a kisüzemi mesgyehatá- rotoat, fákat, bokrokat, ebben is sokat segíthetnek a fiata­lok. A rétek víztelenítésére ebben az évben is félmillió fo­rintot biztosít a megye ebből az ütemezés szerint a Dráva- Feketevíz- almás-ókor-közi, az alsőkarasicai, a mohács-kölke- di a Baranya csatornái és a hoboli vízrendezési társulatok területén levő víztelenítést, csatomati&ztítást fogják elvé­gezni. Á megye 35 vagon nitrogén és 20 vagon foszfor műtrágyát biztosít a tsz-rétek és legelők műtrágyázására. Fed kell emellett használni a trágyale­vet, a komposzttrágyát a ré­tek és legelők talajerejének pótlására. Kiss Dezső elvtárs, a megyei KISZ-bizottság titkára arról beszélt, hogy a községi taná­csok és termelőszövetkezetek fogadják is el a fiatalok se­gítségét, fogadják szívesen a felajánlást és segítsenek ab­ban, hogy a fitalok teljesíthes­sék is vállalásukat. A tanácskozás végül is olyan határozatot hozott, hogy min­den járásban a járási KISZ- titkárok felelősei ennek a most induló mozgalomnak. A járási KISZ-vezetők a járása mezőgazdaság osztályvezetők­kel dolgozzák ki a programot. Mindenekelőtt mérjék fel a felajánlott társadalmi munka­órák mennyiségét területen­ként. Ezek után a munkát ott kezdjék meg, ahol a legége­tőbb, tehát a leggyengébb ter­melőszövetkezetek legelhanya­goltabb rétjein, legelőin. Ha a terv elkészült, beszéljék meg azt az alapszervi KISZ titká­rokkal és a tsz-agronómusok- kal. A gépállomásokat is von­ják be a mozgalomba, akik úgy segíthetnek, hogy rendel­kezésre bocsátják talajvizsgá­ló laboratóriumaikat, gépeiket. A megye KISZ-fiataljai nagy feladatra vállalkoztak, termővé tererri a mi „szű/föld­jeinket”, az elhanyagolt réte­ket, legelőket. Március 19-től 31-ig rét-legelő javítási napo­kat tartanak a megyében s et­től kezdve a fiatalok egész éven át sok ezer társadalmi munkaórával járulnak hozzá a nagyobb szénatermések, a vi­rágzóbb állattenyésztés megte­remtéséhez. Három nap Budapesten Tegnap reggel négy különautóbusszal száz baranyai tér» melöszövetkezeti tag indult háromnapos kirándulásra Buda­pestre. A termelőszövetkezeti tagokat a Biztosítási és Önsegé­lyező Csoport, amelyeknek tagjai, viszi a fővárosba díjmente­sen. Ujpetréről jött Kurucsai Imre tsz-tag, aki egyúttal a fiát is meglátogatja Budapesten a Vörös Csillag Traktorgyárban, no, és megnézi a szép fővárosunkat, ahol utoljára még mint honvédhuszár töltött öt évet. Meleget lehelt a kiszáradt föld, összecsavarodott a kuko­rica levele. Siralmas volt a ha­tár Csikósítöttösön. A mezőt átszeli a Baranya csatorna és a Hábi patak. Mindkettőben víz csillogott. A part két oldalán vízért kiáltot­tak a növények. — Öntözni kellene! — mond­ták néhányaa. — Azt! Júliusban az óhajból való­ság lett. Szereztek egy öntöző berendezést a vízügyi igazga­tóságtól. ötven holdat megön­töztek. Többnek is adhattak volna vizet, de közben elrom­lott az öntözőgép. — Újból ficánkolnak ám már a kukoricatövek a meg­öntözött területen — állítottak be az emberek a tsz-irodába. Eljött a törés ideje és ki­derült, hogy az ötven hold ku­korica a késői öntözés ellené­re is jóval többet adott, mint azok a területek, amelyek nem kaptak vizet. Ennek a te­rületnek minden holdja 7 má­zsa csöves kukoricával adott többet, mint a szokásos műve­lésű. A termelőszövetkezet ve­zetői kiszámították: 100 fo-' rintjukban volt egy hold öntö­zése. E két tény meggyőzte a tagokat is. Ami ezután történt, az már magától értetődő. A csikóstöt- tösiek felfedezték a határban haszontalanul folyó vizet. Rá­jöttek, hogy az hasznot is je­lenthet nekik. Ezért még a múlt évben úgy határoztak, hogy az idén is öntöznek. Nagyobb terüle­tet, mint az elmúlt évben. Azt mondták: vesznek egy nagytel­jesítményű öntözőberendezést, ha kell saját erőből. Az utób­bira nem került sor, mert az állam hosszúlejáratú hitelre adta a termelőszövetkezetnek a 400 000 forint értékű öntöző- berendezést. Húsz évi hiteire. A csikóstöttösiek az idén kerek 150 holdat öntöznek a B a ran y a-csatom a és a Hábi- patak vizéből. Száz hold öntö­zött kukoricájuk, 15 hold kér­Öröm és bánat hírnöke Műszaki bizottság vizsgálja meg a gyümölcs \ és szőlőtelepítéseket Az ötéves terv során foko-j zatosan 2700 hold gyümölcsöst! és 1000 hold szőlőt telepítenek? Baranya megye tenmelőszövet-< kezetei. Az elmúlt napokban a megyei Tanács mezőgazda- j sági osztálya, az Állami Gaz- < daságok Igazgatósága, a ME-! SZÖV és a Szőlészeti Kutató; Intézet szakembereiből alakult; műszaki bizottság megkezdte a < tsz telepítési tervek felülvizs­gálatát. A máriagyűdi, kis- J harsányi, villányi és berkesd:| tsz-ekbesi már befejeződött aj felülvizsgálat. A vizsgálat < célja az, hogy a szakemberek! a helyszínen állapítsák meg,, alkalmas-e a terület gyümöl-; esős. illetve szőlő telepítésére,; továbbá, hogy a bizottság tag­jai szaktanácsokat adjanak aj telepítésekben még járatlan j Ba&wetkezeteknek. Kattan a csőposta vége és egymásután potyognak a távira­tok az elosztóba. Reg­gel van, szortírozzák a leveleket, a távira­tokat és az egyéb postai küldeménye­ket. A sarokban lévő íróasztalon a hibá­san címzett levelek tornyosulnak. A ve­zető felemeli a mik­rofont, csendet kér és felolvassa a címzése­ket. A nagyteremben hol innen, hol onnan hangzik fel a válasz: „Huszas, tizenhár- mas ..” és mondják a kézbesítők a pontos címet is. Ismerik kör­zetüket, ismerik a la- Icókat. Pirospozsgás arcú fiatalember rakosgat­ja táskájába a külső körzetekbe irányított táviratokat. Strifler Károly a neve, öt éve végzi ezt a munkát. Motorkerékpárral jár ja a város peremte­rületeit. — Most melyik kör zetbe megy? — kér­dem tőle. — A szigeti terület­re viszem az első for­dulót. Három körze­tük van a motorosok­nak. Állandóan vált­juk egymás, hogy mindenki megismerje valamennyit. Ha va­laki megbetegszik kö­zülünk, ne legyen fennakadás a kézbe­sítésben. ezért nincs állandó körzetünk. A küldemények mennyiségére terelő­dik a szó. — Mostan olyan holtszezon van a táv­iratokban is, de áp­rilisban fellendül a forgalom és tart de­cember végéig. Légin kább a névnapok eme lik a mennyiséget; Erzsébet, Katalin, Sándor és József na­pok előtt annyi van, hogy alig győzzük széthordani. Néha ezer is kerül a táská­ba egy műszak alatt, sőt ilyenkor még túl­órázni is kell. Mit rejt a táska? A szöveget ugyan- nem lehet kiolvasni, de a küldemények közötti különbséget igen. Van sürgős táv­irat, amelynek a tete­jén egy kis Expressz" feliratú címke van, azután a rendes „fe­hér” távirat, az üd­vözlő távirat, az ex­pressz levél, a távira­ti pénzesutalvány, az expressz pénzesutal­vány és a telefon be­szélgetésre szóló meg hívás. Mind érdeked és mindre megvan a szabály, hogyan kell átadni, melyik az el­ső és így tovább. Pél­dául a telefon meg­hívásra két módozat is lehetséges. Egyik, amikor a hívott fél­nek pontos, kikötött időben kell megjelen­nie a postán, a má­sodik, amikor azonnal menni kell. Persze nem fontos a postá­ra mennie, lehetséges a saját, vagy a szom­széd telefonján, vagy akár a legközelebbi postahivatalnál lebo­nyolítani a beszélge­tést, mert a központ oda kapcsol. Sok örömnek és sok bánatnak szem és fültanuja a távirat­kézbesítő, s persze munkája közben gyakran kell leküzde- nie az időjárás ne­hézségeit is. A sok élményből csak néhá­nyat jegyeztem fel, úgy ahogyan Strifler Károly mondta: — Itt nincs pardon, ha esik, ha fúj, hó­ban, sárban menni kell. Előfordult per­sze olyan is, hogy nem tudtam kikézbe­síteni a táviratot, térdig ért a sár, még csizmában sem tud­tam bemenni a ta­nyára. Ilyenkor visz- sza kerül a feladónak de ez ritkaság szám­ba megy. Az élmé­nyek? Van sokféle. Néhol tízszer—tizen­ötször is nyomni kell a csengőt, vagy dö­römbölni, mert nem hallják, vagy nagyot halták. Egyszer az Újvilág utcába vit­tem táviratot. Bezör­gettem az egyik abla­kon. Kihajolt egy asz szony és a kérdésem­re azt mondta, hogy a másik ablakon zörgessek. Zörgettem is, azt is láttam, hogy a függöny mellett áll valaki, de mégsem jöttek ki. Hogy mi­ért, azt nem tudom. Nemrégiben távira­tot vittem az egyik helyre. Átvette az asz szony, gyorsan ki­bontotta, belenézett. Láttam, hogy kezd sápadni és már esik is össze. Bevittem a szobába és elsősegély ben részesítettem. Az édesanyja hah meg, az volt a táviratban. Előfordult már olyas­mi is, hogy a nyakam ba borultak, és meg- csólioltak, de olyan is, hogy összeszidtak. — Változatos munka ez, van benne jó is, meg rossz is. Mégis leg­jobban az üdvözlő táviratokat szeretem vinni, mert legtöbb- nyíre vidáman fogad­ják az emberek, leg­főképpen a lakodal­makban. Színes történetek kerekednek, öt év hosszú idő, sok él­ményt nyújtott. Nincs több időnk a beszélgetésre, mert fél nyolckor indulnia kell az első forduló­ra. Tele a táskája sürgős üzenetekkel Amikor megáll a mo­tor egy-egy ház előtt, néznek a lakók, vajon kihez jött távirat. — Örömet, vagy bána­tot hozott-e? Egysze­rű ember Strifler Ká­roly, a keresete sem sofc, éppen, hogy meg haladja az ezer forin­tot, mégis szerelmese munkakörének. A táviratok között érzi magát legjobban ott­honi Gazdagft István Nem marad el a jó hazai bor sem. A mozsgói termelőszö­vetkezet tagjai demizsonban viszik magukkal a jóféle itókát. Gyűrű Teréz és Pozsgai Ilonka aranyosgadányi lányok fő­városunk szépségeit is megörökítik fényképezőgépükkel. Egye­lőre még némi bajok vannak a filmbefűzéssel, de a hosszá út alatt bizonyára sikerül ez is. I dőj á rás j el en tés Várható időjárás péntek estig: felhős, párás idő, sok helyen eső. havazás. Mérsékelt, helyenként élénk északi, északkeleti szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hc?>- mérsóklet mínusz 1—plusz 2, leg­magasabb nappali hőmérséklet holnap plusz a—plusz 9 főik között. A Szigetvár! Cipőgyár gyors­és gépírónőt azonnali belépésre keres Illetményt a gyakori;: évek számától függően fo­lyósítunk. 102 í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents