Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

2 IMS. március m Új folytatásos regényünk: 99 Jel ka“ Lapunkban március 11-én, vasárnap kezdjük folytatá­sokban közölni Mészáros Fe­renc és Tálas Géza „Jelka” című történelmi kisregényét. 1934. október 9-én megöl­ték I. Sándor jugoszláv ki­rályt. A merénylőkről kide­rült, hogy Somogy megyei Jankapusztán képezték ki őket, előre megfontolt terv szerint a király gyilkosságra. Csak a felszabadulás után derülhetett fény arra, hogy kik voltak ezek az emberek, hogyan kerültek Magyaror­szágra, milyen sötét hatal­mak irányították őket. Erről szól a kisregény, amely a javkapusztai gyükos-kiképző- tábor parancsnokának és titkárnőjének szerelmi tra­gédiáját eleveníti fel, s be­mutatja a haladó erők és bé­kés népek elleni fasiszta összeesküvés titkos szálait, azokat az erőket, amelyek — akárcsak ma Franciaország­ban és Algériában az OAS-t — gyilkosok bandáját hasz­nálták fel bűnös terveik elő­készítésére. A szerzők a kisregény alapjául Vladeta Milieevics kémfőnök német nyelven megjelent emlékiratát, vala­mint magyar történészek adatait használták fék Felnőtt tanulók gondjai Meg kell szüntetni a tanulást gátló tényezőket A ftetaűttoktaitásban részt-1 vevők száma 1957. óta mintegy négyszeresére növekedett. — Mind többen vannak azok, akik felnőtt korban igyeksze­nek pótolni azt a tudást, ame­lyet fiatal korukban nem sze­rezhettek meg. A felnőttokta­tás tömegessé válása azonban egyúttal azt is jelenti, hogy a felnőttek tanulása már nem tekinthető magánügynek, a jobb munkalehetőségek érdeké ben tanuló ember törekvésé­nek, hanem társadalmi üggyé vált. A VÁROSI PÁRTBIZOTT­SÁG rendezésében tartott an kéton elhangzott felszólalások is arról tanúskodnak, hogy je­lentős fejlődés következett be a felnőttoktatás helyzetében. Megszűnt a korábban tapasz­talt ellenkezés a tanárok részé­ről a felnőttoktatással járó többletmunka iránt. Sokat ja­vult a dolgozók szorgalma is, általános tapasztalat, hogy az esti és levelező tagozatokon ta­nulók igyekeznek kihasználni a tanulás lehetőségét A jelentős javulás ellenére még mindig a „lemorzsolódás”, a hallgatók elmaradása miatti létszámcsökkenés a fő prob­léma. Az általános iskolai és középfokú felnőttoktatás ta­Több ezer szénaszárító állványt készít az erdőgazdaság Az állványos szénaszárítás a Bólyi Állami Gazdaságból indult ed néhány évvel ez­előtt s ina miár az egész or­szágban alkalmazzák. Már az elmúlt évben 5400 darab szé­naszárító állványt készítették, illetve szereztek be a baranyai termelőszövetkezetek. Zavart csak az okozott, hogy sok he­lyen akkor láttak hozzá a ba­kok beszerzéséhez, amikor a lpcemát már kaszálni kellett. Ebben az évben az a cél, hogy a tsz-ek a szénatermés felét, vagyis legalább 150 000 mázsa lucemaszénát bakon szárítsanak. Ez csak úgy lehet­séges, ha a tsz-eknek mire a kaszálás ideje elérkezik, hol­danként legalább 8—10 áll­vány álljon rendelkezésére. Az állványos szárításit elő­ször a jól beállt lucernásokon kell megkezdeni. Már az is nagy eredmény lenne, ha a tsz-ek annyi állványt készíte­nének, amennyi borjúszénát, illetve szénalisztet őrölnek. A Mecseki Erdőgazdaság március—április hónapban az eredeti 2120 darabos megren­delésem túl még 1200 garni­túra szárítóállvány kitermelé­sét és elkészítését vállalta. A szárító állványokat ebben az évben már az AGROKER hoz­za forgalomba. A hitelfedezet benyújtása után azonnal le­szállítja a kész álványokat. A szárító állvány ára darabon­ként 33 forint. A szigetvári járásban az ál­lami gazdaság szakemberei minden tsz-be elvittek bemu­tatói egy mintaállványt s ott helyben szaktanácsot is adtak a használatát illetően. I pasztalatai szerint a tanulás abbahagyása sokkal gyakoribb jelenség a fiatalabbaknál, mint az idősebb hallgatóknál. Emiatt kialakult néhány he­lyen az a nézet, hogy az általá­nos iskolát végzett és munká­ba állt fiatalokat ne is von­ják be a felnőttoktatásba, ha­nem csak akkor tanuljanak tovább, ha a felnőtt kőit elér­ték. Ez a nézet természetesén tarthatatlan. Azért is, mert fia­talabb korban könnyebb a ta­nulás és sokan vannak, akik nem saját hibájukból, hanem azért nem tanulhatnak tovább, mert nem jutott számúkra hely a technikumban vagy más középiskolában. Ezeknek a fia­taloknak az elzárása a tanulási lehetőségtől feltétlenül káros lenne. De egész népgazdasá­gunk érdekei is azt követelik, hogy minél többen végezzenek iskolákat, szerezzenek minél magasabb általános- és szakis­mereteket. A műveit, képzett dolgozókra mór most égetően nagy szükség van számos ipar­ágban. A HALLGATOK ELMARA­DÁSA meggátlásának nem le­het az a módja, hogy szűkebb- re vonjuk a felnőttoktatás kö­rét. Ellenkezőleg, a továbbiak­ban még jobban növelni kell a különböző fokozatokon tanu­lók számét. A lemorzsolódás csökkentésére az a megoldás vezethet csak. ha felkutatjuk a tanulást gátló tényezőket és ezek ellen teszünk hathatós in­tézkedéseket. Éppen ezért volt jelentős az a városi pártbizott­ság által összehívott értekezlet: amelyen a felnőtt tanulókon kívül jeden voltaic üzemi párt- titkárok, igazgatók, személyze­ti vezetek, s a tanulással járó gondokat közösen vitatták meg. Ezen az értekezleten bebizo­nyosodott többek között az is, hogy amely üzemben komo­lyan veszik a dolgozók tanulá­sát. foglalkoznak a problé­máikkal, figyelemmel kísérik fejlődésüket, tanulmányi ered­ményeiket, ott jóval keveseb­ben hagyják abba a tanulást. Közgazdaságtudományi sorozatot indított az Akadémiai Kiadó Az Akadémiai Kiadó köz- gazdasági értekezések címmel széles olvasótábor érdeklődé­sére számot tartó sorozatot in­dított. Az egyes kötetek a köz­gazdaságtudomány fontos kér­déseit ismertetik színvonalas, nem nagy tepjetemű tanulmá­nyokban. Különös figyelmet szentednek azoknak az egzakt mérési módszereknek, amelyek segítségével viszonylag pon­tosan meg leirat határozni a népgazdasági tervezés szem­pontjában jelente* összefüggé­seket. Viszont ahol lebecsülik a ta­nulást, s vonakodva adják meg a tanulással járó kedvezmé­nyeket, ott kimutathatóan gya­kori a tanulástól való elked- vetienedés, a gyengébb tanul­mányi eredmény, s végül az iskolából való kimaradás. Az idei oktatási év első fél­évi eredményei kedvezőbbék, mint a múlt oktatási évben, amikor 3528 hallgató közül 896 nem vizsgázott, (nem számít­va a sikertelen vizsgákat). — Még mindig problémákat okoz azonban az, how az esti és levelező tagozatok tananyaga lényegében a nappali tagoza­téval azonos és jogosnak kell tartanunk a hallgatóknak azt az Igényét, hogy a félnőtt dol­gozók számára felesleges erő­feszítést jelentő tananyagot (az értekezleten egyik felszólaló a versek könyv nélküli betanu­lását említette) módosítsák, a gyakorlati élet követelményei­hez idomítsák. A FELNŐTT TANULÓK­RÓL szólva nem szabad figyel men kívül hagyni a tanulás eredményét károsan befolyá­soló szubjektív tényezőket sem. Akadnak, akik — azzal a meg­gondolással, hogy ha az órák 40 százalékánál nem többet mu lasztanak, még vizsgázhatnak — alapos indok nélkül is mu­lasztanak. Ez ellen felvilágo­sító, meggyőző szavakkal lehet csak küzdeni, s ebben jelentős feladatok várnak az üzemi pártszervezetekre, szakszerve­zetekre. fiatalok esetében a KlSZ-szervezetékre. Ma már aligha akad valaiki, aki ne ismerné el a felnőtt dolgozók tömeges tanulásának jelentőségét A gyakorlatban azonban mégis hatnak még gát ló tényezők. Ezek leküzdését nem szabad áthárítani a ta­nulókra, azzal, hogy ez „az ő érdekük”. A dolgozók tanulá­sa, műveltségének növelése köz ügy, társadalmi ügy, tehát va­lamennyi társadalmi szervezet­nek. üzemnek, vállalatnak, in­tézménynek együttesen kell ar­ra törekednie, hogy a felnőtt­oktatásra vonatkozó jogszabá­lyoknak érvényt szerezzen, s a tanulást gátló gondokat mini­málisra szorítsa, ha lehet, meg szüntesse. M. F. tnnnni immun RiEiiE "Ilim ni Imi minim 11111111111 Pv lilllllllllli Vízimalom — csokoládéból — LOTTÓ tárgynyeremény kiállítás nyílott február 9-én a Hazafias Népfront Janus Pannonius utca 11. szám alatt lévő nagytermében. A látoga­tók tombolajegyet kapnak a március 14-i nyilvános sorso­lásra. A sáscli földmű­ves szövetkezet Ta­vasz éttermében ren dezték meg csütör­tökön este a földmű vesszövetkezetek me gyei cukrészverse- nyét. Ennek az volt a célj a, hogy a falusi cukrászokat a gyor­san fogyó, napi ké­szítmények kifogás­talan előállítására és a modem díszí­tési formák bevezé- tósére ösztönözze. A verseny első helye­zettje Horváth Ele­mér leírt, a szentlő- tlnei cukrászda ve­zetője. A második helyre Kinich Lász­ló mágocsi, a har­madikra pedig Kol­ler László vajszloi földművasszövetke- zeti cukrász került. Koller László egy nagyszerű alkotással lepte meg a szakma jelenlévő mestereit, versenyen kívül. Csokoládéból készí­tette el az utolsó magyar vízimalom mását. A Szentend­réről nemrég mú­zeumiba szállítóit malmot fényképek­ről másolta le. Az érdekes csokoládé- készítmény hossza hatvan centiméter, a szélessége negy­ven centiméter ős harmincnyolc centi­méter magas. Kél: színű zselébő’ csil­logó vizet utánzó masszát helyezett kötője az ügyes me? ter. — TEGNAP délután Pécs város KlSZ-alapszervezetei- nek titkárai megvitatták a nyolcadik VIT-re való felké­szülés és az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom szervezé­sének feladatait. — A PEDAGÖGUS-képzés feletti KISZ-védnökéégválla- Itás keretében az idei tanév­ben is KlSZ-megbí zólevelet kapnak azok a kiválóan ta­nuló középiskolai diákok, akik pedagógus-képző egye­tem, vagy főiskolán kívánják folytatni tanulmányaikat. — TÖBB SZÁZ fiatal szá­mára nyílik lehetőség, hogy augusztusban a Express ifjú­ság utaztató Vállalat szervété sében az NDK-ba, vagy Ro­mániába a tengerpart mellé utazhassanak. Jelentkezése­ket a KISZ járási, városi bi- bottságaí fogadnak el. — A VÁROSI nótáméra ér­tesíti az érdekéit meghívotta­kat, hogy a vasárnap este 6 órára hirdetett baráti talál­kozó a TIT Bartók-klubjában elmarad. Az olasz nődelegáció közbejött akadályok miatt nem látogat Pécsre. — A MOZIÜZEMI Válla­lat értesíti a közönséget, hogy a nagy érdeklődésre való te­kintettel a Halászlegény frakkban című színes ameri­kai filmből a Petőfi film­színházban szombaton és va­sárnap 3 órakor is, a Park filmszínházban vasárnap, ked den és szerdán fél 3 órákor is tartanák előadásokat. — A pécsi dalárda vegyeskari­nak volt tagjait kérem, hogy március 11-én. vasárnap 12 óra­kor szíveskedjenek pontosan meg jelenni a Nevelők Házában. Szt. István tér 6. sz. I. cm.), a 100 éves évforduló megünneplésének rövid megbeszélésére. — Kiss Zoltán, V. alelnök. — MÁRCIUS 28-án >.z AGROKER rendezésében er tészeti bemutatót tartanak a szederkényi Karasica Gyön­gye Tsz-ben. A gyakorlati be mutatót összekapcsolják i kertész-továbbképző hallga­tóinak záróvizsgáival. Ez al­kalommal tesznek záróvizs­gáit a pécsi kertészeti tovább­képzőn résztvefct állami gaz­dasági és tsz kertészeti szak­emberek. — A DOKTOR Sándor Mű­velődési Házban lottó-bált rendez március 10-én este fél S órai kezdettel az Országos Takarékpénztár Baranya me­gyei fiókja. A népfront megy«! titkárainak értekezlete A Hazafias Népfront megyei és megyei jogú városi bizottságai tit­kárainak, valamint békefel el ősei­nek részvételével pénteken érte­kezletet tartottak a Hazafias Nép­front székházéban. A megjelenté, két Darvast István, az MSZ­MP Központi Bizottsága agitáclós és propaganda osztályainak helyet­tes vezetője időszerű nemzetközi kérdésekről tájékoztatta, majd Harmati Sándor, a Hazafias Népfront országos Tanácsának tit­kára ismertette a mozgalom fel­adatait a moszkvai leszerelést és béke-világkongresszust megelőzd hónapokban. — 14 EZER óra társadalmi munkát vállaltak erre az év­re a mohácsi üzemek dolgo­zói. A felajánlásokban élen­jár az AKÖV kirendeltség 2500 órával és a gimnázium 3 ezer órával. — „GYERE velem iskolá­ba” mozgalmat szervezitek a seilyei járásban a cigánytele­pek iskolásgyerekeinek rend­szeres tanulásra szoktatása Egy dél-afrikai disszidens gondolataiból »4 Másnap eljött a forráshoz a néger, aki beszélni akart velem. Elkísérte az a garázs- munkás is, aki előző nap meg­szólított. Sokáig ácsorogtaik mellettem, figyelték, hogy miit csinálok. Az idegein néger — erőteljes alakú, olaj bőrű és nyílt tekin­tetű férfi — rövid habozás után a kispuskáira mutatott. — Taníts meg engem lőni! Gyanakodva az arcába néz­tem. — Miért? — Csak, — mondta csende­sen, bátorítóan és tiszta te­kintettel nézett az arcomba. Tíz méterre letettem a főid­re egy üveget, a puskáit be­töltve a néger kezébe adtam, — Na, próbáld meg! És mindig távolabb vittem a célt. Három nap múlva már taten jöttek a négernegyedből céMövésire. Körülfogtak, mint a gyerekek, és hosszain sokáig céloztak, de szinte minden lö­vést ragyogó találat, követett. Egyik nap a „munka” végén, körüSStük néhányam a tenyérnyi tisztást Mellettem pedig az a néger gubbasztott alki a garázsmun­kással üzent a negyedből, hogy találkozni akar velem. Hozzáfordultam. — Miért tanultok ti ilyen szorgalmasam lőni? A néger szomorúan maga elé nézett. Nem bírjuk már, va­lamit tennünk kell. A kutyák­nak is jobb, mint nekünk. Egy marék kásán dolgozunk map- ról-napra. Megvizezzüík, gom­bócba gyúrjuk, és azon élünk. Nem sokkal később néhány- száz néger, hiányos fegyver­zettel megrohanta a Wind­hoek! rendőrséget. Három fe­hér rendőrt sikerült iieteríte- ndök, de mintegy nyolcvan né­ger ottmaradt a téren. Sokat elfogtak — az én négeremet is — elvitték Johannesburgba, Éreztem, hogy forró lesz ne­kem a talaj Windhoek-bam. Senki se szélt nekem, minden ment rendesen, mint a karika- csapás, de féltem. Észak felé vaigy az Atlanti Óceán partvi­dékének nem mertem neki- vsjgg», tiánáatoam JSofcváirel» Mire 1960-ban Fokvárosba értem, úgyszólván már jártá- nyi erőm se volt. Nagynehe- zen kaptam munkát, de a vá­rosban nagyon zavaros volt a helyzet, rendkívüli állapotban élt egész Dél-Afríka. Akkor ért a baleset, egy af- rikander személygépkocsija el­ütött az utcán. Eltört a lábam, berepedt a fejem, öt hétig esz­méletlenül feküdtem a kór­házban. Eltűntök az irataim, még a ballábas cipőm is. Há­rom hónapig feküdtem a kór­házban, amikor kijöttem, bot­tal és sötét szemüveggel jár­tam az utcán. Bíróságra nem mehettem — nem volt tanúm. És nem volt se pénzem, se jo­gom. Az irataim „elveszését” is éppenhogy megúsztam. Ezután következett a dél- afrikai kálvária utolsó, talán leggy ötrelrnesebb szakasza. Elhelyezkedtem egy autó­gyárba hegesztőnek. A gyár hart: hót múlva leáHt — 130 embert, közöttük természete­sen engem is — elbocsátottak. Néhány hét múlva kaptam munkáit egy haUandd plasztik- gyárban — napi tttaenkót óra, heti tíz font fizetéssel — de hamarosan ott is felmondták. Ismét kaptam hegesztői mun­kát. Acélvázas székeket készí­tettünk. Hajtottak bennünket, de mi örültünk, hogy dolgoz­hatunk. Hat hőt múlva befe­jeztük a munkáit — elküldték. Később kaptam néhány heti munkát egy kenyérgyárt»» — hrtö hm faníért. Ez így ment hónapokon, több mint egy éven át. Állandó ret­tegésben elitem, gyakran an­nak is örültem, ha két-három napra jutott egy fél kenyér. Napokig az utcán aludtam, mert nem volt pénzem lakás­ra. Azt hittem, kétségbeejtő ez a helyzet, kiút már nincs. Az idegíeim szinte teljesen fel­mondták a .szolgálatot, úgy éreztem magam, minit egy óriá sí börtönben, ahonnan nem tu­dok sohase kiszabadulná, ame­lyet óriási kőfalak vesznek kö­rül, amelyeket megmászni a szegény ember soha nem tud. Én, aki azelőtt soha nem ve­rekedtem — izgága, kötök ed ös lettem. Szerettem volna min­den utamba kerülő emberbe belevágni, mert úgy éreztem, hogy mindenki oka ennek a nagy nyomorúságnak, szomo­rú, ‘kilátástalan életemnek. . És írtam haza a leveleket. Az anyámnak, a tesítaérerniniek —• szeretnék hazajönni, bár­hogy is kell bűnhődnöm. ír­ják meg a címet, hová írjak, hogy hazaengedjenek, mert hamarosan belepusztulok. — Egyik nap ösiszeakiadtam egy emberrel, aki az idegenlégióba toborozta a fiatalokat. Megvil­lant előttem valami remény — talán jobb ott az éleit, eszembe jutottak a ponyvare­gények, és arra is gondoltam, — talán ezzel is közelebb ju­tok Magyarországhoz. De a szerződést nem írtam alá. — Húztam, halasztottam, mert. mindig arra. vártam, makacsul jemöitesn, bogy egyszerasak <*­érkezik a nap, amikor meg­írják otthonról — mehetek. Esténként sóvárogva néze­lődtem a fényes utcákon. Meg­álltam az éttermek, a hotelok és az éjszakai klubok előtt, és csak néztem. Soha se hit­tem vodaia, hogy ilyesmi is van. Van olyan hely, ahová én nem mehetek be, van olyan ország, ahol nekem éheznem kell, ahol nem kapok munkát. Az ablakon és a függönyön át néztem az afrikamdereket, az angol és amerikai üzletembe­reket, a fehér munkavezetőket, ahogy esznek, isznak és han­gos üvöltéssel póíkereznek. És eszembe jutott Windhwk- ban a fehér szerelő, aki a né­ger segédmunkás arcába vág­ta a nehéz csavarkulcsot, mert a szerencsétlen a nagy igyeke­zetében — véletlenül a kisebb méretűt adta oda. Eszembe ju­tottak a bádoglemez kunyhók, a windhaeki négerek, akik tő­lem tanulták meg a cél'bakj- vést. Nehéz wít az utolsó inét hó­nap, mire megérkezett; a haza­térési engedély a repülőjegy- gyei a magyar hatóságoktól. Most már nem tudom leinti azokat a perceket. Érezni se tudom, mert ez a perc csak egyszer volt az életemben, so­ha azelőtt nem, és ezután se tesz. A mesékben szabadulhat meg a pásztorgyerek úgy a gonosz birodalomból, ahogyan én elhagytam Déi-Afrikát. 1962. január husttadikén ültem fei * repülőre. A feeaswfeen szorongattam a papírokat, a repülőjegyet, mintha abban akartam volna megfogóakodni. És két nappal később, január 22-én hazaértem. * öt év után ismét itthon va­gyok. Gyakran még most is, per­cekig szórakozottan, elgondol­kozva állok a tükör előtt, és érzem, hogy reszket a bőröm. Huszonnégy éves vagyok, és tudom, hogy sok mindent új­ra keli kezdenem. Megteszem. A villányi gépállomás har­kányi üzemegységében dolgo­zom. Munka közben gyakran ösztönösen, gyorsan megfordu­lok és körülnézek. Ilyenkor még mindig elfelejtem, hogy már csaknem két hónapja itt­hon vagyok, és nem áll mö­göttem a Cape Town-i autó­javító, vagy a Verhed Corona­tion bányatársaság művezetője. Hosszú vo&t az út hatóig. Régi barátaim, ismerőseim gyakran faggatnak, gyakran kérdezik, hogy mit fogok ez­után csinálná. Végeredmény­ben tudom, hogy ezekben a kérdésekben nincsen hátsó gondolat — mégis mindig el- szégyellem magam. Mit mond­hatok? Vajon a néhány szavas válasz ki tudja fejezni mind­azt. amit gondolok, amit ér­zek és amit akarok? Rend­szerint csak ennyit válaszolok: — Szeretnék sokat do Vorn:. Becsülettel és tisztességet-'. fVégej k i \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents