Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

1962. MÁRCIUS 10. NAPLÓ Egy tanácskozás és tanulságai: Miért van hevés újító a bányászok között? Hathatósabb műszaki támogatásra van szükség — Időben és mindenkihez juttassák el az újítási feladatterveket Tegyék lehetővé a kísérletezéseket A napokban tanácskozásra ültek össze a pécsi bányaüze­mek újítói, ahol megvitatták az elmúlt év eredményeit és hiányosságait. Szó se róla, van nak eredmények, nagyon is szépek, hiszen az utókalkulált, tehát a ténylegesen elért gaz­dasági eredmény az újítások­ból eredően több mint tizen­nyolcmillió forintot jelentett egyetlen esztendő alatt. Azonban egy kis szépséghiba is akad az újítások területén. Az egyik az, hogy az újítók je­lentős része nem a bónyafceli munkákkal kapcsolatban tesz javaslatot, úgy értve, hogy nem közvetlenül a bányászkodás technológiáját, technikáját érin ti. A másik pedig az, hogy kevés a bányászok között az újító. Hol lehet a hiba? Az érte­kezleten az újítási osztályveze­tő a következőket mondta be­számolója végén: „Múlt évi munkánk fogyatékossága, hogy fa bányabeli dolgozókat még mindig nem tudtuk megfelelő számban bekapcsolni az újítók mozgalmába...” Miért nem tudták a bányabéli dolgozókat nagyobb számban bevonni? Ennek több oka is van. A vi­tában egyik pépbányatelepi bányász így beszélt: — A műszaki segítséggel dif­ferencia van. Sokat kell az em bemek szaladozni, ha benyújt egy újítást, főleg akkor, ha egy komolyabb kivitelezésről van szó, akkor hónapokig kell várni és járkálni egyik vezetőtói a másikig. De ha egy műszaki újít, egészen más a helyzet, más a szervezés és az elbírálás is. Ezen kellene segíteni .;. A példa teljességéért meg kell mondani, hogy a műsza­kiaknál se minden területen megy simán az újítások sorsá­nak intézése, legalábbis „rang­sorolás” látszata van a dolog­nak. Ennek a bizonyítására hallgassuk meg az égjük fel­szólalót, aki műszaki beosztás­ban éppen a trösztnél dolgozi k. — A műanyagcsövek kötésé­vel kapcsolatban benyújtott újításomra csak egy év múlva találtak kivitelezőt. Elkészüli a próbadarab és lehozták kipró­bálásra. De hol történjen a ki­próbálás? Ezen folyt a huza­vona hosszú ideig. Egyszer ott volt a vitánknál a személyügyi osztályvezető is. Neki szóltam az ügyben. Két nap múlva minden ment a maga útján. Si­került a próba, elégedettek vol­tak vele. De kell-e? Most is azt látom, hogy régi módon, vaskarimával csinálják a kötéseket, ami többszörösen drágább és nem is olyan tar­tós. Sok idő húzódik el az újí­tások véleményezésével is. Az illetékes műszáki vezetők te­hernek tekintik az újítások el­bírálását és a kalkulációt, Ha meg felkerül egy újítás ügye a minisztériumiba, akkor pláne keresztet vethet az ember. Ne­kem öt hónapig nem is vála­szoltak. Hozzanak szigorúbb határozatot az újítások ügyei­nek az elintézésére... Hogyan is áll ez a dolog a pécsi trösztnél? A legilletékesebb személy az újítások sorsának intézésében az újitási előadó. Pontosan itt van a legnagyobb hiba a pécsi bányászoknál. Ta­valy például majdnem az összes újítási előadókat kicserélték. Az év elején tanfolyamöt indí­tottak az újítási előadók részé­re, de miire vége lett a tanfo­lyamnak, már nem volt kit vizsgáztatni, ment akik kezd­ték, azok a tanfolyam végére nem voltak a posztjukon. Ál­talános tapasztalat, hogy ahol állandóan cserélődnek az újí­tási előadók, ott visszaesik az üzem újítási mozgalma is. Itt kellene javítani, s az lenne az egyik legfontosabb feladata a tröszt újítási osztályának, hogy minden üzemben megfelelő és rátermett, magas műszaki is­meretekkel rendelkező embere két bízzon meg az újítási elő­adói funkcióval. A másak kérdés: ismerik-e eléggé a bányászok a legfonto­sabb feladatokat, ahol éppen szükség lenne a jó újításra, fej­lesztésre? Nehéz választ adni erre a kérdésre. A tanácskozás beszámolójából kitűnt, hogy ta valy például az újítási feladat­tervet csak a második félév elején tudták kiadni az üzemek nek. Levonták-e a tanulságot a tavalyi esetből? Ezt nem mer­ném mondani, s hivatkozom újból a beszámolóra, ahol a következőket mondták: „Az idén a bajai nyomdával nyom­tatjuk Iá a feladattervet”. Ha még ezután fogják kinyomtat­ni, ak kor megint csak késés lesz, hiszen már március kö­zepe van. így nem lesz ered­ményes az újítási munka és nem fogják éppen azokat a dolgozókat mozgósítani, akik legközelebb állnak a termelés­hez. Időben keli a feladatokat meghatározni és eljuttatni a dolgozókhoz. Legalább az első negyedévben. Igen lényeges okot fejtege­tett az egyik újhegyi felszóla­ló, mégpedig az egyszerű mun­kások lélektanóból kiindulva, — Sokan vannak, akik fél­nek a kudarctól. Sokszor ki­sebbségi érzetből fakad az egész, abból, hogy nekik nincs technikumi, vagy egyetemi vég zettségük és attól tartanaik, hogy egy melléfogott újítási javaslatuk után kinevetik őket, lenézik tudásukat. Ezért hasz­nos lenne, ha volna lehetőség az újítási műhelyben előzetes kísérleti munkákat végezni, ahol az újítani szándékozó munkások barkácsolhatnának ötletük nyomán, s ha már lát­ják, hogy érdemes, lesz ered­mény, akkor nyújtanák be az újítási osztálynak elképzelései­ket. Merem állítani, hogy ilyen lehetőségek után legalább tíz százalékkal több munkásújí­tónk lenne. Többen azt is szóvá tették, hogy a központi újítómfihely kicsi, emiatt a kivitelezésre kerülő újítások sokáig húzódnak. De az is előfordul, hogy az újító­műhelyben nem az újitók által benyújtott kísérleti példányo­kat csinálják, hanem széria­gyártás folyik. Nyilvánvaló, hogy igaza van mind a két felszólalónak. Valami megol­dásit kellene találni arra, hogy módjuk legyen az újítóknak az előzetes kísérletezésekre, a próbálkozásokra. Nem tudom mennyibe kerül­ne egy kis felszerelt műhely, vagy a meglévő műhelyekben megfelelő hely, vagy idő bizto­sítása, de mindenféleképp meg érné. Tavaly 18 millió forintot „hozott” a népgazdaságnak a pécsi bányászok újítása. Az egyik hozzászóló 10 százalékról beszélt, annyi javulást vár az ilyen támogatástól Akár egy nagy műhelyt lehetne építeni abból a pénzből. Végezetül egyetlen tényt sze­retnék megemlíteni. Az ötéves terv ideje alatt a termelés emelkedésében a termelékeny­ségnek kell a döntő szerepet játszani. Már pedig a termelé­kenység emelése nem képzel­hető él a technika, a techno­lógia újítása nélkül. Köteles­ség segíteni az újítani akaró munkásokat! (Gazdo&h István) Jogásznap az egyetem aulájában Dr. Nezvál Ferenc igazságügy miniszter elvtárs Pécsett Tegnap délelőtt zsúfolásig megtelt jogászokkal a pécsi egyetem aulája. A Magyar Jo­gász Szövetség Baranya me­gyei szervezetének, valamint a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kara tudományos bizottságának kö­zös rendezésében tartották meg a hagyományos jogász­napot. A jogásznapon — ame­lyen megjelenít ár. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövet­ség főtitkára, Nyéki Károly, a megyei pártbizottság osztály vezetője, dr. Bihari Ottó jogi kari dékán és dr. Adóm Antal docens, a jogi kari pártszer­vezet titkára — ár. Nezvál Fe­renc igazságügyminiszter tar­tott előadást az egyetem pro­fesszorai, oktatói, bírák, ügyé­szek, ügyvédek, vállalati jog­tanácsosok és joghallgatók előtt. Először dr. DeU István, a megyei bíróság elnöke köszön­tötte a jogásznapon megjelen­teket, majd dr. Nezvál Ferenc elvtárs tartotta meg előadását a Magyar Népköztársaság ál­lamának és jogának kérdései­ről az SZKP XXII. kongresz- szusa határozatainak tükrében. Az igazságügyminiszter elvtárs először beszélt az MSZMP VII. kon gresszusa óta elért eredmé­nyekről és elmondotta, hogy pártunk úgy látja, elérkez­tünk ahhoz a ponthoz, amikor a szocializmus alapjainak le­rakásáról beszélhetünk. Az 1962 novemberében megtartás­ra kerülő új pártkongresszusig — amikor e jelentős megálla­pítást teheti pártunk — tovább kell növelnünk eredményein­ket. A jogászokra váró feladatról beszélve dr. Nezvál Ferenc elvtárs elmondotta, hogy le keli vonni az állam és a jog területén is a szocializmus alapjainak lerakásával a kon­zekvenciát; új alkotmányt kell létrehoznunk. Ez azonban ma­gában nem elégséges, mert társadalmunknál,: meg keli te­remteni azt a bázist, azokat az anyagi feltételeket, amelyek bdtzosítják az életszínvonal emelését. Idő j árás j e I entés Várható időjárás szombat estig: lassú felhősödé®, pénteken csapa­dék nélkül, szombaton néhány he­lyen, elsősorban nyugaton hóssál- lingózás, kisebb eső. Mérsékelt, ké­sőbb élénkülő délkeleti szél, a hő­mérséklet emelkedik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz í—mínusz «, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton plüss S—plusz ifi tok között. Sampion gombát termeszt a villánykövesdi tsz Hasznos téli foglalkoztatás — Pénzt hoznak az üres pincék A ViUánykövesd környéki dombok valóságos pincéLaibiirin tust rejtenek. A kisebb hózkö- rüli pincéket még csak hasz­nálják a tagok, több nagy pin­ce azonban üresen tátong. Barthold Péter tez-tag, aki korábban évekig dolgozott goim batenmesztésnéL, felfigyelt er­re a lehetőségre és javasolta: hasznosítsák a pincéket, ter­meljenek gombát. A viUónyi termelőszövetke­zet akkori vezetősége idegen­kedett az újtól, nem mertek nekivágni. Végülis a tsz fiatal agranómiusának személyében pártfogóra talált a gombater­mesztés gondolata. A gombatermesztésre kijelölt két pincében ezekben a napok­ban ott dolgozik az egész csa­lád. Berthoidéfenál mindenki ért a szakmához, s a nagylány, Etuska mellett a fiatal vő-je­löltnek is meg kell tanulnia a mesterség titkait. Tejfehéren gomolyog ki a pára a pincéből, s átlátszó vízcseppként csapó­dik ki a lelógó pókhálókon. Gőzölög a trágya, amelyből a bakhátakat készítik. Ezekbe helyezik a gomlbaspórákat. Berthold Péter elmondotta, hogy a sampion gomba kényes jószág, jól szellőztethető he­lyen terem jól, sok tiszta leve­gőt igényel. Érdekes, hogy míg a kölnitől vagy egyéb erős il­lattól rövidesen megbetegszik, addig a dohányfüstöt kimondot tan kívánja. A régi gombater- mesztó már pontosan tudja, hány cigarettát kell elszívnia naponta, hogy a pince levegő­jében ajcgfjpdő nikotin legyen, A trágyatalp készítés az úgy nevezett „csúnya” munka, de amikor lehomokozzók az egé­szeit és a baífchátakon elegáns fehéren virítanak a félhomály­ban a sampionok, felséges lát­vány. Am a szép látványnál a lé­nyegesebb, hogy nagyszerűen jövedelmez. Egy nézetmétennyi területen termelt gombáért kö­rülbelül 150 forintot kapnak. Első kísérletként 200 négyzet méteren termelnek gombát Villánykövesden és legalább 15 ezer forint tiszta bevételt vár­nak. A pince megvan, trágya is van a gazdaságban, csupán a spórákért kell fizetni. A Berthdri-család szerint a klíma jó, a trágya hőmérsékle­te megfelelő, s ha minden si­kerül, két hét múlva már út­nak indítják a városba az első gombaszállíítmányt. Ha a kísérlet beválik, az fisz szel több pincében, jóval na­gyobb területen termelnek gombét. A tagok komolyan ér­deklődnek iránta és helyeslik a gombatermesztést, hiszem aa oltvámykészítés mellett kitűnő téli foglalkozási alkalom. Az fmsz-ek Siklós, Nagyhareóny, és Villány környékén is kíván­nak létrehozni gombatermesztő szakcsoportot. Berthold Péter szívesen segít minden kezdő­nek, érdeklődőnek, hiszen ezen a környéken komoly le­hetőség van ezzel foglalkozni. Hasznos jövedelmi forrás ez a tsz-nek, több firiss gombát je­lent a városnak, s mivel kül­föld korlátlan mennyiséget Át­vesz, devizát hozhat az ország­nak is. W. M, — A szocializmus építése során hazánknak nagy szük­sége lesz szakemberekre — folytatta az előadást az igaz­ságügyminiszter — és felme­rült a szerintem naív kérdés: lesz-e a jogászoknak perspek­tívájuk? Igen is lesz szükség a jogászokra, sót, képzettebb és szélesebb látókörű jogá­szokat igényel társadalmunk. Egyre bővülnek azok a terü­letek, ahol várják a jogászo­kat és ma már az sem vitás, hogy az ipar és a mezőgazda­ság fejlődése jogászok nélkül nem képzelhető el. Az új al­kotmányt pedig nekünk úgy kell kidolgoznunk, hogy az tükrözze megváltozott életünk szocialista viszonyait. Ezután az igazságügyminisz­ter napjaink fontos kérdéséről, a vezetésről beszélt, majd is­mét kitért a jogászokra váró feladatokra. Most is és a jö­vőben is komoly kodifikációs munkát kell végezniök a jo­gászoknak. Szélesíteni kell a jövőben a társadalmi bírósá­gok feladatát és jogkörét. így ez év augusztusában a Minisz­tertanács foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ötszáz helyett a száz főt foglalkoztató üze­mekben bevezetik a társadal­mi bíráskodást. Jogrendsze­rünk bővítése során nagyobb szerepet kívánunk biztosítani a szakszervezeteiknek. Előre kell jutni azon a területen is, hogy a bírákat válasszuk, ha nem is közvetlenül most, ha­nem valamivel később. A törvényességről szólva az előadó elmondotta, hogy nem­csak a jogalkotóra, hanem a jogalkalmazóra és az egyete­mekre is nagy feladat vár, an­nak megvalósítása során. A társadalmi tulajdon védelmé­nek szervezett formáját kell a jövőben kialakítani. Ezután dr. Nezvál eivtárs a személyi kultusznak az igazságszolgál­tatásra gyakorolt hatásáról be­szélt. Bírálta az elterjedt hely­telen nézeteket és elmondotta, hogy az ügyvédek szerepe nap­jainkban sem csökkent, mert amíg ítélkezés lesz, rájuk min­dig szükség lesz. Személyi kul­tusz elleni védekezés egyik garanciája a jó értelemben ér­vényesülő bíród függetlenség elve Az igazságügyim niszter eiv­társ értékes előadása után dr, Bihari Ottó jogi kari dókán köszönte meg dr. Nezvál Fe­rencnek színvonalas előadását és bezárta a jogásznap jelen­tős eseményét is ÚJ AUTÓBUSZ A Pécsi Közlekedési Vállalat 12 új 620-as típusú Ikarus autóbuszt kapott a napokban. Ezeket hétfőig beállítják a for­galomba, a későbbiek folyamán 6 kocsit pótkocsival is ellát­nak. Szabó Béla igazgató tegnap délután átadta ez új buszokat szocialista megőrzésre új „tulajdonosaiknak — eí —a Snip. is öleié búterek Sűrűn cseng a Jő* kai utcai bútorház irodájában a telefon. Herr Józsefné. a he­lyettes boltvezető majdnem mindenre készségesen ugyanazt a választ adja: — Nem tudjuk, ma­kor érkezik a szállít­mány. Kérem hívjon bennünket többször! De nemcsak tele­fonon sok az érdek­lődés. hanem a bolt­ban is szép szám­mal vannak. A pénz­tár előtt sorbaáilők, akik fizetni kívánnak mások mégcsak né­zegetik a bútorokat, válogatnak. Szemmel láthatóan nagy a for­galom, amit a kedvez menyes bútorakció hozott létre. — Az első négy nap átefct negyvenötén vá­sároltak kedvezmé­nyesen — mondja Harmé. — Azonkívül nagy számmal van­nak a készpénzzel fi­zetőkből is, ezért már is kifogyott raktá­runkból a készlet, *­Tudniillik kicsi a rak tárunk, kevés bútor fér el benne, de a pótló szállítmány fo­lyamatosan érkezik minden nap. Azonban lassúbb ütemben ér­kezik a megrendelt áru. mert mondén városban most ren­dezik a kedvezmé­nyes bútorvásárlási akciót. így a szállí­tás nehézségekbe út­közük, mégis ebben a negyedévben minden vásárló megkapja az előjegyzett bútorát. — Az új szállít­mányban milyen bú­tor várható? — A leginkább ked veit különálló dara­bokat és garnitúrá­kat rendeltük meg. Újabban a Csaba kornbiináStszékrény, a Duna és Terv három- ajtós szekrény, az Er­zsébet festettháló, a szánhatvá n as konyha­bútor, a Fáklya konr bimáltezekrény és a C VL háHógamitúra ér­kezését várjuk; & mit mondanak a vásárlók? — Köteles Istvánt, az egyik igénylőt a csomagoló- ban kérdezem meg. — 2380 forintos konyhabútort vásárol búnk OTP kedvez­ményre. Ma szállítjuk haza Péterhidára. — nincs éppen közel és az eső is esik. de majd ügyesein becso­magoljuk. Jó, hogy nem kell egyszerre kifizetni az árát, ha­nem részletekben ti­zenkét hónap alatt. Természetesen igyek­szünk mihama rabb le törleszteni, nem szere tam az adósságot. Ha­marosan úgyis új ház ba költözünk, a tröszt megígérte, hegy rövi­desem laikést kapunk. — Szóval új lakás, új bútor. A pénztárnál fiatal házaspár álldogál Pozsgai Mihály és a felesége Szabolcs fa­luból. — Nekünk különö­sem jól jött a kedvez­ményes bútorvásár­lás! akció. Családi há zat építettünk és nem lég fejeződtek be az utolsó simítások. Bi­zony nem volt kevés a kiadósunk. Most egy szép, sötétbarna kombináltezekrényt vásároltunk, de nem is kerül sor mostanában nagyobb darab beszar zésére, mert sok min­den kél! még a házba és egyedül dolgozom. Férjem rokkantsági nyugdijat kap, én pe­dig István-aknán lám pakezelő vagyok — mondja a fiatalasz- szony. Ezekután azt hi­szem felesleges lenne több embert megkér­dezni hiszen ebből is kitűnik, hogy a ked­vezményes OTP bú- torákaó hasznos, mind a vásárlóknak, mind a kereskedelem nék. Kár, hogy csak nagyon rövid ideig tart. de reméljük, több hasonló fogja követni. i \

Next

/
Thumbnails
Contents