Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

TTLÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! CSÜTÖRTÖK | NAPLÓ A MAGYA8 SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM ARA: N FILLÉR M. SZÁM SZÍVBŐL, SZEPETETTEl Szívből és szeretettel köszöntjük a nemzetközi nőnapén a megye asszonyait és lá­nyait, akik nap mint nap ezer és ezer bizonyítékát adják annak, hogy lelkes, szorgalmas!. és odaadó harcosai a szocialista építésnek, hű véd cl mezői a béke gondolatának. « becsü­lettel végzik felelősségteljes munkájukat. Ezért megyénk asszonyainak és lányainak köszöntése egyben munkájuk elismerése is. Ahol munka van. mindenütt ott vannak a nők- az üzemekben, és a termelőszövetkeze­tekben, az iskolákban cs a kulturális intézményekben, a hivatalokban és a tudományos élet területein. Dolgoznak és alkotnak, s mindezek mellett még anyák, nevelők is. Kívánjuk valamennyi üknek, hogy a jövő hozzon szamukra és mindaunyiunk örömé­re szép munkasikereket, egyéni boldogságot, s hozza meg az emberiség békéjét, boldog életét. Legyenek ezután is aktív harcosai az újnak és az igazságosnak. A megyei pártbizottság és a megyei tanács ezen az ünnepi napon is kifejezi el­ismerését és köszönetét a megye nőmozgalmának, az asszonyoknak és lányoknak ered­ményeikért. lelkes és aktív munkájukért. PALKÓ SÁNDOR. Baranya megyei Tárnics vb-elnöke. RAPAI GYULA, MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. NŐNAPI KÖSZÖNTŐ Kedveseink legkedvesebb­jeit, asszonyainkat, leányain­kat köszöntjük a nemzetközi nőnap alkalmából, a rügyeket bontó, virágot igéző tavasz küszöbén. Köszöntjük a tanári katedrákon, a munkapadok mellett dolgozó, a széljárta földeken hajladozó szorgosko­dó nőket, a soha ki nem apa­dó forrást az új életet hor­dozó anyákat, a háztartások gondjait viselő asszonyokat, szemünk legtisztább fényét őrző leányainkat. Őket köszöntjük ma. és eb­ben a köszöntőben őszinte el­ismerésünk, bálánk nyer ki­fejezést szorgalmukért, kiállá­sukért, amellyel jóban, baj­ban mindig mellettünk álla­nak. Joggal mondhatjuk ma már, hogy a nők szerepe túl­nőtt a hétköznapok apróbb nagyobb gondjain, noha « gondokat még korántsem vet­tük le a vállaikról. Övék még a családi problémák ezernyi terhe, a háztartás, a gyerekne­velés, az okos beosztás, egy­szóval a családi harmónia szí­vós, soha nem lankadó kéz­bentartása. Csakis ők, az asszonyok ké­pesek arra, hogy éjszakákat virrasszanah beteg gyerme­kük ágya felett, s nekik van kitartásuk, végtelen türelmük ahhoz is, hogy fiaik, leányaik útját akár egy életen át vi­gyázzák, segítsék, egyenges­sék. Mégis e teher ménéit újat és újabbakat vállalnak ma­gukra. De ez már olyan foka a női öntudatnak, amikor ki­lép a családi fészek magasz­tos, de mégis szák köréből, hogy kívülről*’ védje, oltal­mazza a harmóniát. Kimon­datlanul is éi az egyenjogú­ság adta lehetőségekkel és egyre gyakrabban ott találni azokon a küzdőtereken is ahol nemcsak az „enyém”, hanem a „miénk”, valamennyiünk sorsáról tanácskoznak vagy döntenek. Nem frázis, nem közhely már a számukra békéről beszélni, békéért har­colni, mert tudják, hogy a háború elsősorban őket sújtja, legszebb álmaikat, terveiket veti oda. a sötét alattomos erők. ind n latok elé. És azt is tudják, hogy nem hatáskeltő propaganda, nem ijesztgetés, amikor kimond­juk, hogy igenis az asszonyo­kat. az édesanyákat érinti a legérzékenyebben egy esetle­ges háború szörnyű gondola­ta, következménye. De nem­csak tudjak, hanem egyre erő teljesebben cselekszenek is. amire a szépnél is szebb pél­dák százait, ezreit hozhat­nánk fel bizonyságul, még akkor is, ha e példákat legszűkebb hazánkból Pécs­ről vagy a megyéből meríte­nénk. Nincs szándékunkban fel­sorolni, hogy az utóbbi évek alatt hány száz nő kapott kor- máuykitüntetést, innukaér- demérmet, oklevelet, az elis­merés megannyi kitüntető rí­mét a városban és a megyé­ben. És ha más-más címen kapták is kézhez egyvalami­ben azonos volt valamennyi: a szándékban amiért küzdő­térre álltak érte. az erőfeszí­tésben, amellyel kivívták a társadalom elismerését. S ez a szándék nem más mint a béke harcos akarófsa, ez az erőfeszítés nem egyén mint harci toborzó, amely egyformán szól a falu és vá­ros asszonyaihoz, leányaihoz: — Egy táborba, egyetlen cél­ért, amelynek béke, jólét, bet - ftossIgaaMh A nők tevékeny részesei a szocialista ópítőmunkának Ünnepi nögyfilés Pécsett A tavaszvárás közepette be­köszöntött szeűes. havas, télies időjárás sem tudta tegnap este elriasztani Pécs város asszo­nyainak és lányainak képvise­lőit attól, hogy elmenjenek a megyed és városi nő tanács, a szakszervezetek nóbizottsága által megrendezett ünnepi nő- gyűlésne a Doktor Sándor Mű­velődési Házba. A lányok és asszonyok kosaraiból és táskád­ból rózsaszín papírba cso­magolt virágok kandikáltak elő. Ez arról tanúskodott, hogy szinte egyetlen üzemben, hi­vatalban sem feledkeztek meg felköszöntésükről a nemzetkö­zi nőnap alkalmából. A művélódiésd házban min­den az asszonyokat köszöntötte tegnap. A folyosón a város kü­lönböző üzemed és hivatalai színes tablókon, képekben mu­tatták be női dolgozóik életét, közöttük a kiváló termelési eredményeket elérteket. Kék- blúzos tószes-lányok fogadták az érkezőket és a békét jelké­pező kicsinyke kék szalagot tűztek kd valamennyiük ruhá­jára. A jelenlevőkkel együtt ünnepeltek a megye és a város vezetői is. Megjelent a nőgyű­lésen Rapai Gyula, az MSZMP megyei bizottságénak első titkára és Növi cs Já­nos titkár, a tanács, a KISZ és a szakszervezetek megyei és városi vezetői, R a m e i s 1 Ferenc n é, a nőtanács me­gyei titkára, a nőtanácsok tag­jai. kitüntetett nődolgozók és aktivisták. Kedves vendégei voltak az ünnepségnek a szov­jet nőküldöttség tagjai, vala­mint az NDK budapesti nagy- követségén dolgozó diploma­ták feleségei, élükön Me iss­ue r n é asszonnyal, a nagykö­vet. feleségével. A nőgyűlés kezdetét a bevo­nuló úttörő diszszakasz dob­pergése jelezte, akik a KISZ- szervezetek küldötteivel közö- j ven köszöntötték a jelenlevő | lányokat es asszonyokat. Dr. Bihari Ottó. a me- : gyed pártbizottság tagja, a pé- ; csrl áfflam- és jogtudományi I egyetem dékánja köszöntötte I ünnepi beszédében a jeJertle- j vöket Elmondotta, hogy. 52 esztendeje határozták a nenwefkört nőnap megün­neplését. E nap célja a nők vágyának kifejezése az egész világon. Egyre nő napjainkban azok­nak a nőknek a száma, akik felemelik szavukat a háború ellen. Ez hatalmas erőt jelent, ennek az erőinek akarata elle­nére nem lehet háborút kirob­bantam. A mai világ egészen más. mint az 52 éiwel ezelőtti, mert ma létezik egy olyan szocialista tábor, amely biztos védelmezője a világ békéjé­nek. Szerte a világon egyre több nő érti meg, hogy a bé­kéért foílyó küzdelem elvá­laszthatatlan a szocializmusért küzdő munkásmozgalomtól. A nők ma is haffiaitják hangjukat a béke érdekében, követelik az általános leszerelést, a nagy­hatalmak tárgyalásainak meg­valósulását ennek érdekében. Az előadó elmondotta, hogy hazánkban megvalósult a nők egyenjogúsága, kibontakoztak az épíiőmunka valamennyi területén a nők korlátlan lehe­tőségének feltételei. Ma azt kérjük és várjuk a nőktől, hogy az élet minden területén segítsék elő szocia­lista építőmunkánk sikerét, második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzésének va- lóraváltását Ezért köszöntjük ezen a napon a termelésben kiváló ered­ményeket elért nőket, de nem feledkezünk meg az élet vala­mennyi területén dolgozó, sőt, a háztartásukat nagy szeretet­tel ellátó nőkről sem. Üzenjük minden dolgozó nőnek, hogy érdemes küzdeni a szocialista társadalom sikeres építéséért, amely a legbiztosabb záloga a béke biztosításának, az anyák által oly nagyon féltett gyer­mekek boldog jövőjének! Az ünnepi beszéd után el­sőnek a jelenlevő szovjet as­szonyok nevében üdvözölték Pécs asszonyait és lányait. A szovjet nők küldötte elmondot­ta, hogy a szovjet nőket öröm­mel tölti el az a tudat, hogy a magyar nők felszabadultan és boldogan élhetnek, nagyszerű eredményeket érnek el a szo­cialista építés minden terüle­tén. Ezután Meissnerné asszony adta át a német nők üdvözletét. Beszélt arról a küzdelemről, melyet a német nők vívnak a békéért, Németország egy­ségéért és demokratizálásá­ért. a szocializmus sikeres építéséért az NDK-ban. Elmondotta, hogy ma ünnepiák az NDK-ban a Demokratikus Nószövetség megalakulásának 15. évfordulóját, amely sok si­keres harcra vezette eddig is a német nőket a béke megvé­dése érdekében. Az ünnepi gyűlést művészi műsor követte, melyben közre­működött a Díszt Ferenc kórus, a pécsi zeneművészeti szakiskola növendékei, vala­mint Dari day Róbert és Mar­cia Demeter, a Pécsi Nemzeti Színház művészei. llazfiho/.tál* Károlyi Mihály hamvait Károlyi Mihály hamvaival a különrepiüiögép szerdán este Budapestre érkezett. A Feri­hegyi repülőtéren megjelent Péter Jáno6 külügyminiszter, Veres József, a Fővárosi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Mihályfi Ernő, az El­nöki Tanács tagja, országgyű­lési képviselő, Szak ásíts Árpád, az Elnöki Tanács tagja, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének elnöke és a Minisz­tertanács által a temetés meg­rendezésére kiküldött bizott­ság több tagja. A különrepülőgépen Buda­pestre hozták Károlyi Adóm­nak, Károlyi Mihály fiának hamvait is. A koporsókat rend- őrmofcotros díszkísérefctel a Ke­repesi Temető halottassházába szállították. A temetésről később történik intézkedés. * Károlyi Mihály életrajzát lapuink 4. oldalán közöljük. Quadros, volt. köztársasági elnök visszatér Brazíliába Santos, fPrensta Latinat Quadros, Brazília volt elnöke, aki tavaly augusztusban a bel­ső és külső reakció nyomásává lemondott és elhagyta az orszá górt, szerdán, március 7-én «»te — magyar idő szerint csütörtök hajnalban — Santos kikötőjé­ben isméi brazil földre láp . Megkezdődött az eviani tanácskozás második ülése Éviem, (MTI). A francia és az algériai kül­döttség között szerda déWőtt megkezdődött értekezlet máso­dik ülése 14 óra 55 perckor nyűt meg. Az értekedet eteö ülése két órán át tartott. A két Jriiüdött- *ég megállapodott, hogy a dél­előtti tanácskozás munkájáról semmáfe&e tájékoBíaíáw. nem adnak. Az eviani Partosaálftót és kor­nyékét 2500 főnyi rend5rség őrzi. A szállóboe vezető uta­kat lezárták. Az algériai kormány küldött­sége a svájci hadsereg heffikop- tereit veszi igénybe a széELá s- helye és az értekezlet színhe­lye közötti írtra. Fogadás a megyei pártbizottságon Rapai Gyula elv-társ, a Ba­ranya megyei jPártfoizottság el &ő titkára baráti beszélgetés­re hívta meg a Baranya me­gyei Nöta-irács Végrehajtó Bi­zottságának tagjait. A nyugati államokban .élő nők jogtalan helyzetéről, a m-un-kás- és parasztasezonyok itthoni életkörülményről be­szélgettek. Szó esett a Pécsi Nemzeti Színház báettk aráról a mü velödéspoütik áa'ól, az ér- I íelmiségá nőknek a nőmoaga- i lomba való beronaeäröL, eike- reiikról & gondjaikról. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek nő dolgozóinaik munkainoz- gatanairól, az orvosokról, pe­dagógusokról, Jdsiparosmróíi is hosszan beszélgettek. Beszámoltak a megyei párt- bizottság titkárának ámöl ifi, hogy milyen sikeresek szokták lenni a Pécsett rendezett klub délutánok;, teaestek,- irodalmi esték és art'ífófckaB, művészek- kél. rendezett nőtalálkozók. Még a város Ráépítéséről, aici ö^áBégriü, * éSara?* ég m saft-fffeen» tői g-on-dofcrói is szó volt eaan a hangulatos, baráti beszéüge­' A pártbizottság első titkára azzal búcsúzott a kás^ fogadás és vezetőitől, hogy a joveinap is számíthatnak a pórt támo­gatására* segítségére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents