Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-29 / 74. szám

2 WAPió 1962. MÁRCIUS tt. 1 A KISZ nyári táborai A KISZ megvet bizottsága legutóbbi ütésén elfogadta m nyári vezetőképző és építőtá­borok létréhoEásÉinalk tervét A Balatónfanyvesi vezetőkép­ző táborban egy hetes tanfo­lyamot szerveznek az üzemi termelési felelősök, falusi agi- tációs és propaganda felelősök és a járási-városi végrehajtó bizottsági tagok részére. Két­szer egyhetes táborban képezik ki a középiskolai Ifjúság a szocializmusért próbák veze­tőit, valamint külön tanfolya­mét szerveznek az iparita- nuló-iirtézetek próbacsoport ve zetői részére. Ugyancsak egy­hetes tanfolyamokon képezik ki a középiskolai és ipari ta­nuló-intézeti, a falusi és üzemi KISZ alapszervezetek siport- felelöseit. Balatonfenyveeen szervezi meg a megyei úttörőelnökség az őrsvezető és rajvezető kép­ző táborát is. Ezenkívül a Mohács szigeti őrsvezetőképző táborban 170 úttörő és 235 kis­dobos őrsvezető vesz részt. A Sátorhely—Boly Állami Gazdaság területén hozzák létre a „Vámos Ilona” önkén­tes ifjúsági építőtábort. Ba­barcon 700 egyetemista lány gyümölcs- és komüiósaedést, Sziebert pusztán 500 középis­kolás lány hibridkukorica cí- merezést. Károly majorban 400 középiskolás fiú hibridkukori­ca címerezóst, és Sátorhelyein 100 egyetemista lány szintén hibridkukorica eímerezést vé­gez majd. Ezenkívül 265 kö­zépiskolás fiú Kaposfőn csa­ló ma ásási munkálatokban, Balatonkilitftn pedig 330 fiú útépítési munkálatokban vesz majd részt. Az újítási mozgalom tapasztalatairól Az SZMT Etoöhaéec a szak­szervezetek megyebizotitságai- nak összesítő adataiból, vala­mint az SZMT termelésd bi­zottságainak az ellenőrzések során szerzett tapasztalatai alapján félülvizsgália az üze­mek újító-mozgalmának hely­zetét. A vizsgálat során megállapí­tást nyert, hogy az üzemi szakszervezetek a múlt eszten­dőben eredményesen segítet­ték az újítási mozgalom ki­bontakozását. Ha a múlt év újítási termését számszerűen vizsgáljuk, érdekes képet ka­punk. Például a pécsi szén ­tröszt dolgozód 1960-ban 486 újítási javaslatot nyújtottak be, amiből 227-ert fogadtak el, amíg az 1961-ben benyújtott 412 javaslatból csak 203-t találtak elfogadásra alkalmas­nak. Mégis ha a két év között benyújtott, illetve bevezetett újítások gazdasági eredmé­nyeit vizsgáljuk, kiderül, hogy 1961-ben jóval magasabb szín­vonalú volt az újítások gazda­sági értéke az előző évinél. Amíg 1960-ban a 227 elfoga­dott újítás, 7 millió 881 ezer forint értékű. megtakarítást eredményezett, addig 1961-ben 18 millió 631 ezer forintot nyert a tröszt a a©3 elfogadott javaslatból. A pécsi saéntrőszt újítási eredményeiből merített példa többé kevésbé valamennyi fontosabb üzemünkre érvé­nyes, miután a legtöbbjüknél hasonlóképpen alakult az el­Lapkézbesítők dicsérete Úgy tessék venni, mintha az egész brigádot bemutattam volna. Jankovtts László és Révész Károly itt következő szavaiban benne vannak mind a tizenkettőn. Háromszor nyertek Szocia- Msta brigád címet Révész Károly Meszesen kéz besít. Ért a munkájához, sze­reti, de ez nem érdem, ez kö­telesség, azt mondja. A napilapokról ét az előfi­zetőkről beszélgetünk. — Jó körzete van? Szeret­nek újságot olvasni az embe­rek? — Mi járásnak nevezzük hi­vatalosan, amit az elvtárs körzetnek mond — igazít hely re — de az én meszest járá­somban nagyon szeretik a la­pokat. Amilyen lap vagy fo­lyóirat megjelenik az ország­ban, az ide mind jár. A párt- lapokat olvassák legtöbben. — Hány új előfizetőt szer­zett, mióta kézbesít? — Ezt nem tudom megmon­dani. Hat éve kézbesítek és azt tudom, hogy aki nálam fizetett elő, az meg is maradt mind előfizetőnek. Tavaly, az utolsó évnegyedben 120 új elő­fizetőt szerveztem s azok mó*d meg is maradtak eddig. • Jankovit» Lásztó Uj-Mecsek alján kézbesít. — Úgy kell dolgozni, aho­gyan Révész Károly csinálja — mondja — kényelmes, jó dolog az előfizetés, ezt keü hangoztatni. Ez lassabban hoz eredményt, mint a „lerohanás" de ezek a tartós eredmények. Az én járásomban is a párt­lapokat olvassák legtöbben, izeknek az előfizetésére nem is kell már agitálni. Inkább az a baj, hogy kevés példányban nyomják őket. — Hány előfizetőt szerzett öt év alatt? — Ezt én se tudom ponto­san megmondani. A meszesi járásban két évvel ezelőtt kezdtem el kézbesíteni s ak­kor összesen 124 napilap elő­fizető volt. Most háromszáz van. — Melyik újság a legnépsze rübb Meszesen? A Népszabadságnak száz, a Dunántúli Naplónak 161, a Nők lapjának 42 előfizetője van. Nagyon szeretik a Ma­gyar Ifjúságot, az Ország Vi­lágot, A Szovjet Híradót, az Jfe a divat cánü lapot, a Nép-. szavát és a Népsportot is ked­velne. Vasárnap mindegyikből több kell. Most azt tűztem ki célul, hogy a vasárnapi vásár­lóimat előfizetőnek szervezem be. —* Érdemes volt ezt a fog­lalkozást választani? —i Érdemes volt. Minden szakmának és foglalkozásnak megvannak a szépségei. Ez ne­velőmunka is, nem csak egy­szerű kézbesítés meg szerve­zés. Ezt szeretem benne. * Naponta 30—35, egyenként háromemeletes épületet kell kétszer végigjámiok. A bri­gád több tagjai is megérde­melnék, hogy nyilvánosan megdicsérjük őket, de ez lehe­tetlen. Külön számot kellene akkor kiadni. Tessék úgy venni ezt a kis írást, mint az egész kézbesítő brigád dicséretét. GYEV1 KÁROLY múlt két esztendő újítása mér­lege. Ezt a megyei összesített kimutatás tükrözi a legin­kább, amelyből nemcsak az derül ki, hogy az 1960-as év 5989 benyújtott újításával szemben 327-tel csökkent a ta valy benyújtott újítások szá­ma, hanem az is, hogy ennek ellenére lényegesen jobbak voltak a hasznosított újítások gazdasági eredményei is. De mást is mutat. Azt, hogy a múlt esztendőben benyújtott újítási javaslatok számszerű csökkenése ellenére is 265-tel többet vezettek be, illetve hasznosítottak, mint az előző esztendőben. Ez megyei szinten azt jeleníti, hogy az 1960-as év 28 756 922 forintos újítási ér­tékével szemben 1961-ben 58 597 751 forintra emelkedett a bevezetett újítások gazdasá­gi értéke. Vagyis, megállapít­ható, hogy az utókalkulált szá­mítások alapján végzett gaz­dasági eredmény több mint 29 millió forinttal növekedett egyetlen év alatt. Ez a szám egymagában is aláhúzza az új ítómozgalom je­lentőségéit, társadalmi fontos­ságát Amikor az SZMT El­nöksége megtárgyalta az újító- mozgalom helyzetét különös figyelmet fordított a szakszer­vezetek tevékenységére. Ho­gyan segítik a mozgalom szé- lesebbkörű kibontakozását összekötik-e a szocialista ver- senymozgalommal, felderí­tik-e azokat a gátló körülmé­nyeket amelyek még ma is útját állják a mozgalom tar­talmi fejlődésének. Mert igaz az, hogy az újítók munkája, tevékenysége kimondatlanul is a régi elavult módszerek bí­rálatán, illetve megváltoztatá­sán alapszik, de sok esetben az is bebizonyosodott, hogy az újítók tevékenységét ma még igen sok esetben gátolja az újjal szembeni szemlélet. Ebből fakad az, hogy az újí­tók nem mindenütt és minden esetben találnak megfelelő megértést és támogatást a munkájukhoz. Egyik ilyen jelenség az, ami­kar a vállalat vezetősége már eleve olyan feladattervet dol­goz ki, amelyet ha meg is konzultálnak a dolgozókkal, azoknak csak igen kevés há­nyada érti meg, milyen célo­kat szolgál az újítási feladat­terv. Ez az egyik oka annak, hogy az újítók zöme (legalább is a jelentősebb újítások ese­tében) főleg a műszakiakból tevődik ki. Az ilyen feladatter­vek azután nehezítik a dolgo­zók széleskörű bekapcsolódá­sát és egyben azt is előidézik, hogy az újítók nem mindig a legaktuálisabb problémák megoldására tesznek javasla­tot. Pedig tudvalevő, hogy ép­pen a termelésben hiányoznak azok az újítások, amelyek az Idejét múlt technika, az el­avult módszerek megváltozta­tását követelik sürgetően. Er­re pedig éppen azok a dolgo­zók lennének a legalkalma­sabbak, leghivatottabbak, akik a problémák sűrűjében küsz­ködnek napról napra. Tehát a műszakiak mellett egyre in­kább be kell vonni a dolgozó­kat is, de már olyan formá­ban, hogy az ő nyelvükön is kifejezést nyerjen a megoldás­ra váró problémák világos megfogalmazása, feltárása. Az újítások elbírálásánál az is előfordul, hogy a felülvizs­gálata, elfogadása jóval meg­haladja a törvényes határidőt (például a porcelángyár eseté­ben), ami szintén az újítók elkedvetlenedéséhez, az újító­mozgalom sorvasztásához ve­zet Az újítások elbírálását de magát az újító-mozgalmat is eredményesebbé tenné, ha az újítók és a szakvéleményezők között közvetlenebb kapcsolat jönne létté. A legjobb nélda erre a pécsi széntröszt ahol újítókörök alakultak s ahol a műszaki gazdasági vezetők szinte rendszeresen résztvesz- nek az újítókör munkájában. Az újítási tevékenységet il­letve annak támogatását úgy kell kialakítani, hogy az ne különálló feladat legyen, ha­nem a munka verseny szerves része. Ennek érdekében a vál­lalatok műszála konferenciáin, a termelésd tanácskozásokon és a legkülönbözőbb aktívákon — ahol a szocialista munkaver­senyről van szó — feltétlenül szerepeljen az újítási tevé­kenység is. Egy-egy ilyen ér­tekezlet után a szakszervezeti bizottságok nyújtsanak segít­séget az újítási feladatter­vek kidolgozásához, amit az­után műhelyenként ismertes­senek a dolgozókkal. Az újí­tási javaslatok ügyintézésére, megvalósítására, valamint az újítók díjazásában előforduló vitás kérdésekre minden eddi­ginél nagyobb gondot keli for­dítani. Nagyobb figyelmet kell szentelni az újítók kö­zötti tapasztalatcserék meg­szervezésére, s az ily alkal­makkor átvett újítások hasz­nosítására is. amelyek végsőtö­kön nemcsak számszerűit, ha­nem tartalmilag, minőségileg is az újító-mozgalom további fellendüléséhez vezetnek. ultimul llilliillll Újdonság az „outóscipo" A második negyedévben új vonalú, olasz fazonú cipőúj­donságokat, úgynevezett autóscipőket gyárt a Pécsi Kossuth KTSZ méretes részlege. Az új cipő érdekessége, hogy préselt bőrtalpa csónakszerűen körös-körül felhajlik és így kapcsoló­dik a felsőrészhez. — SZÁZEZER forint érté­kű fát ültettek a hatos út mentén a Kertészeti és Park­építő Vállalat dolgozód. A fák közt főként a kanadai nyár az uralkodó, amely gyorsan nő, jó árnyékot ad és az utat is védi. — KÖZÖS taggyűlést tar­tottak az Állami Áruház párt és KlSZ-szervezetének tag­jai. A taggyűlésen a veterá­nok tapasztalatait és taná­csait hallgatták meg a fia­talok. — FOGADÓÓRÁT tart március 30-án, délután négy órától este nyolc óráig az Urológiai Klinika professzori szobájában dr. Huth Tivadar országgyűlési képviselő. — ÜNNEPI HETET kezd­tek kedden az Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepének dolgozói a felszabadulás év­fordulója alkalmából. Ezen a héten jobban ügyelnek a munkafegyelemre, minőségre és társadalmi munkában rendbehozzák az üzem udva­rát. JELKA MÉSZÁROS FÉRFIM ÉS TÁLAS 8ÉZ* ÍISRE6ENYE — UJ CUKRÁSZDA nyílt ma reggel a Széchenyi téren. A cukrászda vendégei szem­tanúi lehetnek, hogyan ké­szülnek a sütemények, mert a befejező konyhát csak egy üvegfal választja el a helyi­ségtől. A körzetesítés eredményeiről, tapasztalatai­ról országos tapasztalatcsere- értekezletet rendez Pécsett a Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanács művelő­désügyi osztálya. A vitán Pest, Zala és Baranya megye szakemberei Kutas Antal elvtárs, a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya iskolai csoportvezetőjének beszámo­lója alapján megvitatják a falusi általános iskolák kör- zetesítési problémáit. Az ér­tekezletre március 30-án* pénteken délelőtt 9 órakor a járási tanács r. b. termében kerül sor. — MEGÉRKEZTEK Bara­nyába az első gólyák. Mozs- gón hét gólya foglalta el fész két. A télies időjárás miatt intézkedéseket tettek a gá­lyák védelmére. — KISELEMEKET gyárt, de rövidesen áttér a fal- és födémelemek gyártására a panelüzem. A Vízügyi Igaz­gatóság leendő székházának fai- és födémelemeit készítik el, amelyek szerkezetileg azo nosak lesznek a KPM iroda­házának előregyártott ele meivel. — NYERESÉGRÉSZESE­DÉST osztanak április 3-án a Dohánygyárban. A része­sedés fejenként egy havi fi­zetésnek megfelelő összeg. Megemlékezés a drávai harcokról a TIT Bartók-klubjában Pénteken délután 4 órakor a TIT Bartók klubjában emléktin- nepségre kerül sor a Hazafias Nép front városi bizottsága, a TIT és a Pedagógiai Főiskola rendezt eben. Az emlékünnepség keretében Ma­rin Pesev, a Bolgár Kultúra buda­pesti kirendeltségének igazgatója előadást tart a drávai harcokról, előadása után megnyitja a bolgár nép népviseletét és művészetét be­mutató néprajzi kiállítást, majd szí nes filmek bemutatására kerül sor, amelyek a mai Bulgária éle­tét és a bolgár ten "ért mutatíák- be. Az emlékünnepség keretében a Pedagógiai Főiskola hallgatói bolgár verseket és bolgár zenemü­veket mutatnak be. Az emlékün­nepség során megemlékczrek 9 .8 év előtti drávai harcokról, a?'ol sok ezer bolgár katona áldozta életét megyénk felszabadításáért. A rendezőszervek az emlékünnep­ségre a» érdeklődőket szívese^ látják, Elrohant: Az asszony meg- ] kövülten nézett utána. ( — Ez nein lehet igaz —- motyogta magában hangtala- , nul — ennyire mégsem lehet < aljas Gusztáv^ Másnap nem látta Zartoot. Harmadnap sem. j Negyednap egy táborbeR jött a kastélyba. < • Zarko Josip öngyilkos lett — jelentette egykedvűen < Jelikának. i — Mi? Hogy? — rémült meg Jellka. s meg kellett ka- . paszkodnia az íróasztal sár- j kában, hogy le ne forduljon a székről. •— ügy voJtt «— mesélte az usztasa —, hogy két álló na- ! Pig nem evett, nem ivott csak gubbasztott a szállás sarkában Gondoltuk, beteg Máskor is ; megesett vele, hogy gubbasz­tott. Ma reggel aztán, mikor mindenki kiment, egy dörre- i nés. j a Bementünk, de már 1 halott volt. Főbelőtte magát, : Éppen akkor állított be Per- , csecj jó kedvűén* Jelka egy rántással feltépte az íróasztal fiókját és pisztolyt rántott elő. Percsec azonban gyors moz­dulattal kicsavarta a kezéből. — Nem női kézibe való — mondta cinikusan és a földre dobta a fegyvert, — Gyilkos! — sikoltott fél Jelka. — Aljas gyilkost Te öl­ted meg őt! — Kicsodát? — kérdezte őszinte meglepetéssel, — Zarko Josip ma reggel öngyilkos tett — mondta az usztasa. *— Ügyi •— harapta össze a száját Percsec és Jelka félé fordult. •— Tudtam, hogy ez a fickó a szeretőd. De én egy ujjal sem nyúltam hozzá: Hallod, hogy öngyilkos lett — öngyilkos? Mert te ad­tál parancsot néki Miattad halt meg. •— Mondtam neki, hogy ké­szüljön bevetésre. Na és? — Tudta, hogy azért van itt Ha olyan mimózalélek. miért jött közénk? Úgy kell néki; Jelka a cinikus hangra ne­»• .. • •• .V.-.- A->- .■XvXttgMfeiifr''-MZtMH y-. t. A gyilkos automata pisztolya, amellyel a merényletet vígnghajletta. ki akart rohanni Lefogták, önkívületben vonaglott, rug- dalózott mint egy őrült — Hisztérikus roham — mondta Percsec. — Majd ma­gához tér. Az asszony másnap összeeső magolt és kislányával együtt szó nélkül otthagyta Percsec szállását. Hamisított útlevele volt mint a tábor legtöbb tag­jának. Először édesanyjához utazott. Ha a nagy megrázkódtatás­tól nem vált volna teljesen közömbössé a külvilág iránt, észrevette volna, hogy a vo­natban egy férfi figyeli. Nem úgy, mint általában a férfiak a nőket, hanem lapos pillantá sokkal, lopva. Amikor becsön­getett édesanyjához^ vonatbeli megfigyelője még a nyomában volt. A ház előtt egy másik férfivel találkozott, néhány szót váltott vele, majd elsie­tett Vladeta Miliceyics elégedet­ten hallgatta az ügynök jelen­tését — Egyelőre az anyjánál van Nem tudjuk, marad-e vagy tovább utazik; (Folytatása következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents