Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-29 / 74. szám

tM2. MÁRCIUS 29, AfAI»8.<& 3 Ügyes mozgó reklám A Pécsi Ruházati Bolt egy újszerű, mozgó, gépkocsi- reklámmal járja be városun­kat a jövő hót elején. Egy Trabant gépkocsit úgy „öltöz­tettek” fel, hogy azt a közön­ség egy piros szalaggal átkö­tött és barkával díszített óriási ajándékcsomagnak láthatja. A gépkocsi egy utánfutót húz, melyre egy óriási kosár-tojást helyeztek. A tojás oldalán szél malom-lapátok forognak, s nyitható ablakán keresztül egy krampusznak öltözött fiúcska húsz kg vegyes cukorkát és 20 000 darab reklámröplapot oszt szét a városban. Omepélyes évzáró a Kertésztsviiépző akadémia első évfolyamán Harminc tsz-kertész kapott emléklapot-—Kertészek a nagyüzemi zöldségtermelésről Pénteken délelőtt a TIT Bartók klubjában tartották meg a pécsi Kertésztovább­képző Szövetkezeti Akadémia első évfolyamának évzáró ün­nepségét. A három felsőfokú továbbképzőn gyakorlati, zöm mei termel őszövetikezeti ker­tészek vettek részt. Megkezdik a nyereségrészesedés kifizetését a pécsi üzemek Amikor néhány gyárban a nyereségrészesedés felől érdek löd tünk, majdnem mindenütt azt a választ kaptuk, hogy több lesz a kifizetésre kerülő napok száma idén, mint az el­múlt évben volt Az összegyűj tött tudósításokból most közre adunk néhányat A Pécsi Kenderfonó Gyár igazgatója például örömmel közölte, hogy 25 napnak meg­felelő összeget fizetnek ki, 506 ezer forint értékben. Sikere­sen alkalmazták az új kender pácolási technológiát amely újítás révén született meg. Az eredmények javításához az is hozzájárult, hogy sikerült a szállítási időt csökkenteni és az energiával takarékoskodni. Termelékenységük így — 1960- hoz viszonyítva — 6.6 száza­lékkal emelkedett Hasonló a helyzet a Pécsi Agrária Keményítőgyárban is. Tavaly 18 napnak megfe­lelő összeg került kiosztásra és idén nem kevesebb, mint 1 hó­nap nyereségre számítanak. 1961-ben, éves tervüket 112 százalékra teljesítették. A Pécsi Bútor Üzemnél már a legutóbbi termelési tanácsko záson megtudták a dolgozók, hogy idén több kerül a borí­tékba a nyereségrészesedésből, mint 1961-ben. 1961-ben, anél­kül, hogy gépi állományukat bővítették volna, termelésüket emelték, munkáslétszáimik vál tozaitlan maradit Nyírfát, ezüst birset, virágos kőrist és iiliariéiékei ültetnek a pécsi parkokba Városunkban és Pécs kör­nyékén komoly fásítást, parko sítást végez a Pécsi Kertészeti Vállalat parkgondozó részlege. A faültetést már az ősz folya­mán megkezdték, a tavasszal azonban ismét több száz díszfa és cserje kerül a földbe. A vállalat szeretné a pécsi parkokat az eddigieknél sok­kal eredetibbé, változatosabbá tmini. Éppen ezért sok eddig nálunk ismeretlen fát és cser­jét ültetnek, meghonosítanak. A környéken meghonosított és közkedvelt vadgesztenyefá­kat lassan kiszorítják, felvált­ja az ezüst hars. A gesztenye­fák ugyanis nehezen viselik el ezt a klímát, s lombjukat ál­talában már augusztusban le­hullatják. Az ezüst hárs ősho­nos a Mecsekben és nagysze­rűen bírja a szárazságot, ami­vel számolni kell a városban. A legszárazabb nyárban se dobja le levelét s a hosszú vi­rágzása, illata kellemessé teszi a levegőt. Több mint 100 ezüst hárson kívül a fenyők mellé társnö­vénynek mintegy 50 fehértör­zsű nyírfát ültetnek, amely rendkívül dekoratív, kedvessé teszi a parkot. Ez idáig ritka volt városunkban a berkenye is, amelyből a jövőben főként a meszesi parkba ültetnek je­lentős mennyiséget. Igyekez­nek minél több mecseki nö­vényt ültetni a parkokba, hogy ezzel mintegy átmenetet biztosítsanak a város és az erdők, a természet között. Igv a Pécs és a környék parkjai­ban helyet kap a Mecseken ős­honos, virágos kőris és a ju- harféiék is. A fák közé smaihémda cserjék, elfekvő boróka, madárbírs és Japán kecskerágó is kerül, amely télen is zöld marad. A Lombhullató cserjék pótlására mályva cserjét és tamariskát ültetnék. Az évzáróm 49 kertész ka­pott emléklapot. Ezek a szak­emberek jövőre kivétel nélkül a továbbképző akadémia má­sodik évfolyamába léphetnek. Az évzárón Szabó István, a budapesti Kertészeti Főiskola tanára tartott előadást a sár­garépa, petrezselyem és zeller nagyüzemi termeléséről. A szünetben néhány aktuális kérdést tettünk fel Szabó Ist­vánnak, melyekre az alábbiak­ban válaszolt. — Véleménye szerint a hosz szán elhúzódó tél milyen ki­esést okozhat a zöldségterme­lésben, s mi ilyenkor a leg­fontosabb teendő a tsz-ekben? — A késed kitavaszodás va­lóban megnehezíti a kertésze­ti munkát, de én nem tartam tragikusnak. Egyedül a tavaszi salátánál és a korai burgonyá­nál okoz problémát ezek ki­ültetésével máris elkéstünk. A korai káposztafélék szabad­földi ki ültetésének ideje azon­ban március 15 és április 15. között van. Most tehát azok jártak rosszabbul, akik nagyon karéűi elvetették a káposzta­magot. Általában az a javas­latom, hogy most kiasiit ké­sőbb keH vetni és elég csak egyszer tűzdelni, mintsem a palánta túlfejlódjöíi, tönkre menjen. — Milyen korszerű nagy­üzemi módszerek bevezetését javasolja • zöldségtermelő tsz-eknek? — Mimdemekelőttt a palántá­zás, a növényápolás és a sze­dés gépesítését, valamint a ba rázdás, illetve permetező ön­tözést. Különlegesen új mód­szer a gyepkockás palánta ne­velés, ami véleményem szerint rövidesen nagyobb méretek­ben is elterjed, mart kifizető­dő, főleg kobakosoknál, — el­sősorban dinnyénél — és pap­rikánál. A gyepkockás mód­szerrel nevelt paprika palánta erősebb, fejlettebb, és másik nagy előnye, hogy később is kiültethető s így elkerülheti KIVÁLÓ ÚJÍTÓK a fagyveszélyt. Az erős, bim- bós állapotban lévő palánta káültetés után nem esik visz- sza fejlődésében és behozza, sőt lehagyja a korábban ki­ültetett nem gyepkockás pa­lántákat s előbb hoz termést is. A főiskola soroksári tan­gazdaságában most azon kí­sérleteznek, hogy a gyepkoc­ka előállításának költségét to­vább csökkentsék. — Van-e jövője a zöldség­félék vegyszeres gyomirtásá­nak, mit mutatnak a hazai tapasztalatok? — Főleg a kistemyészterületű zöldségnövényeknél például a sárgarépa, petrezselyem, kát- posztafélék stb. — lenne igen nagy jelentősége a vegyszeres gyomirtásnak, mélyeknél a keskeny sortávolság miatt a gépi ápolás nehézkesebb. Kül­földön például megpróbálták petróleummal gyomirtani a sárgarépát, ez a módszer azon ban nem javasolható. Hazad vegyészeink is végeznek kuta­tásokat e tekintetben egyelőre kevés sikerrel. Mindmáig leg­jobb módszer a kapálás s jó munkaszervezéssel ily módon gyomtalaníthatő leginkább a zöldségkert. Ezután Atkári VUmoa, a bólyi Kossuth Tsz kertésze mondta el véleményét az Akadémián tanultakról és a gyakorlati kertészkedés prob­lémáiról. — Elmondhatom, hogy 13 éves korom óta kertészkedem, a továbbképző mégis adott újat. Hogy csak egyet említ­sek a sok közül, eddig nem tudtam mi az, hogy sorjéliző növény, most azonban már magam is répában, petrezse­lyemben alkalmazom, mert így könnyen elvégezhetjük a vak- kapálást. Véleményem szerint csak állandó kertészeti bri­gáddal lehet eredményesen kertészkedni, törzsbirigáddal. Ez a legfontosabb feltétele a nagyüzemi zöldségtermelés­nek. Bővül! az üdülési lehetőség 1982-hen Több családos beutalót kapnak az üzemek — 342 külföldi beutaló, 378 szanatóriumi beutaló — Március 10-től június 25-ig 2136 dolgozó üdül 100 hold cző!ó teleidére talmas sir őriül enyagol áll tának elő Ai idén a megye lsz-ei Az elmúlt évben megyénk­ben 8 termelőszövetkezet fog­lalkozott szőlővassző-oltássol, gyökereztetéssel. Legjobb ered ményt a siklósi járásban, a villányi, villánykövesdi és má- rlagyüdi tsz-ek érték el, ahol 1 millió 600 ezer szőlőszaporí­tó anyagot készítettek. Mivel a nagyarányú szőlőtelepítések­hez igen nagy mennyiség szűk séges, a fenti három tsz az idén 2 millióval több oltványt és európai gyökeresvesszét ké­szít, minit tavaly. Ebben az év ben már a mohácsi Uj Barázda Tsz is foglalkozik oltványké- tótéssel, és a megye tsz-ei összesen 400 hold új szőlő tele­pítésére elegendő szaporító luayagot állítanák elő. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a dolgozók kedvez­ményes üdülési beutalóit az egyes megyebizobtságokon ke­resztül juttatja el az üzemek, vállalatok, intézmények szak- szervezeti aiapszervezetedhez. Nemrégiben tárgyalták meg az elosztásit, amelyet az elnökség hagy jóvá. Néhány számadatot máris közzé tudunk adni ar­ról, hogy Baranya megye dol­gozói, szakszervezeti tagjai eb­ben az esztendőben hányán vehetik igénybe a szakszerve­zetek által juttatott kedvez­ményes üdülési beutalót és hol NYOLC ORSZÁGBA 342 BEUTALÓ A külföldi üdülések közül az idén is legnépszerűbbek a du­nai hajóutak lesznek. A bra- tiszlavai hajóútra 174 Bara­nya megyei dolgozó kap beuta­lót. A hajóút költségei 630— 830 forintig változnak, attól függetlenül, hogy a nyaraló melyik osztályt veszi igénybe. Az áldanád hajóútra 31, a bé­csi hajóútra pedig 20 szak- szervezeti beutalót osztanak ki az üzemek szakszervezeti bizottságai. Igien jelentős az úgynevezett külföldi csere üdültetés, melynek keretében nyolc országba jutnak el a 'dolgozók. 133 DOLGOZÓ KAP BEUTALÓT A BUDAPESTI KULTURHAJÓRA A népszerűvé vált budapesti kultúrhajón ebben az eszten­dőben 133 pécsi és Baranya megyei dolgozó töltheti el sza­badságát. A kultúrhajón kívül 9 beutalót biztosít a szakszer­vezet különféle belföldi hajó- utakra. Természetesen nem a bajfe utak jabeuttti • makszee­vezeti üdültetés többségét, ha­nem a balatoni és más helye­ken levő szakszervezeti üdü­lőhelyek. A pontos egész évi számok még nincsenek meg, mert azokat negyedévenként kapja meg az SZMT, de any- nyi már biztos, hogy ebben az esztendőben valamivel többen juthatnak kedvezményes szak- szervezeti beutalóhoz, mert az országos adatok szerint 1962- ban 3990 beutalóval többet ad­nak ki, minit az előző eszten­dőben. Valamivel több lesz a családos beutalók száma is eb­ben az évben. A legfrissebb adatot az jelenti, hogy március lO-dől június 25-ig a megye dolgozód közül 2136 fő töltheti kéthetes pihenését az ország valamelyik üdülőjében. Szeifert Károly, a pécsi Kossuth csipesz kiűz, uxKatosa szenvedélyes újító. Célgépei az export és a belföldi termelés meggyorsítását szolgálják, népgazdasági értékük másfélmillió forint. Szeifert Károlyt eredményes munkájáért nemrégiben kitüntették, a Kiváló Újító jelvény bronz fokozatát kapta. Ugyancsak bronzérmes Kiváló Újító Fischer Dezső, a Pé­csi Kesztyű és Bőrdíszmű KTSZ műszaki vezetője. 1952 óta foglalkozik újításokkal. Az elmúlt két évben négy olyan, a gyártási technológiával és anyagfelhasználással kapcsolatos újítása volt, ami évente mintegy 730 ezer forint megtakarí­tást jelent a ktsz-nek. ELŐSZÖR AZ UTCÁN IáU tam a bolt ablakán keresztül. Ballagott a kapuk alatt és va­laki a bentlevők közül meg­jegyezte: — Szegény Barát, milyen nagy gondban van, úgy lógatja a fejét, majd a térdét veri az álla. Máskor meg „Bogarasnak” titulálták, de mondták „Mi- csurin"-nak is, meg „utolsó Mohikán”-nak is. Ekkor már sejtettem, hogy ez a sok név csak ráragadt, s végül megkér deztem. — Mondják már meg, hogy hívják valójában ezt az em­bert? Így tudtam meg, hogy a be­csületes neve Fabi Sándor. Nagyváty községnek is olyan az arculata, mint a megye töb­bi községéé. Formálódik, ala­kul, a szocialista előrehaladás szerint, lakói győzködnek, hogy maguk alá gyűrjék a nehézsé­geket. Közös a küzdelmük, kö­zös az örömük és a bosszanko- dásuk is, ha valamit elvétenek. EBBŐL A KÖZÖSSÉGI élet­ből lóg ki Fabi Sándor, ezért kapta a sok jövevénynevet is, valójában nem is ok nélkül, mert két dolog igazán tori cd vele kapcsolatban. A „Barát" nevet azért testálták rá, mert már 40 éves és még mindig legényember. Erősen kopaszo­dik és nemcsak életmódjában, hanem külsőben is kezd hason lítani a barátokra. „Utolsó Mohikánnak” pedig azért be­cézik, mert az egyetlen gazda a faluban, aki nem lépett be a közösbe és 15 holdjával ma­ga próbálja útját állni a fej­lődésnek. Ez a két körülmény amolyan különcködő magatar­tásra vall. A másik két raga- dáncs név inkább szakmai jel­legű. Nagy gyümölcsöse van és még tavasszal is rengeteg almája: ezért hívják Micsurin­nak. S végül a „Bogaras” ne­vet sem azért kapta, mintha a fejében lenne a hiba, hanem a 90 család méhet jelenti az ud­varában. Fabi Sándor józan, értelmes parasztember. Külső megjele­nése is jó kiállású, csak az a hibája, hogy azt hiszi önmagá­ról, 6 a miág esze. JÁR-KÉL AZ EMBEREK KÖZÖTT és nem veszi észre, hogy összesúgnak a háta mö­gött, ezért is, azért is. Ha ér­deklődnek tőle, miként képzeli jövőjét kialakítani, nem sér­tődik meg. Szívesen bocsátko- ­zik vitába, csak az érvelései li sandák és vérszegények. I — Adom én a földet, csak l vigyék. Tudom, hogy ez a fej- l lödés útja, hanem apám, % anyám már öregek, ők nem d valók a tsz-be, dolgozni sem j igen tudnának. — Ne a szülei öregségét fe­szegesse. A saját eUiatározá- ^ sáról beszéljen — vágok a sza- ~ vába. f f — Hát, sok népnevelő járt a házamban, de azoknak is csak azt mondtam, amit magának: j én nem lépek be. s Rövid időre közénk telep­szik a hallgatás. Én nem men- z tem a házához agitálni, 6 jött a tanácsra, ügyes-bajos dolgát - intézni és csak úgy beszélget- f tünk. Az öreg szülei a 15 hold ban sem tudnak dolgozni, nap- c számosokat fogad, kiadja har- t madában, még ő maga sem dől a gozik benne. r — fis ha majd nem kap nap- l számosokat? Parlagon hagyja j a földjét? — kérdezem. — Nem >■ érzi, hogy még sok nehézsége támad emiatt a boldog „ma- szeK’ség miatt. Nem érzi, * hogy máris remete a falu kel- a fős Jcözepéu, emberek között. — De igen. Sok minden nem úgy alakult, ahogy terveztem. Bikahizlalásra nem kötnek ve­lem szerződést, pedig az jó üz­let volt. Műtrágyát sem ka ■ pok, pedig az államnak is ér­deke lenne, hogy többet terem­jen a föld... — NO LÁM, MÉG KIOK­TAT bennünket — gondolom — s ha merné, talán még a Földművelésügyi Minisztert is kérdőre vonná, hogy mér olyan sok műtrágyát kiutalni a tsz-eknek, és miért nem az. ő 15 holdjával törődik első­sorban. :' — Lesz maga még brigádve­zető a tsz-ben. — Akkor inkább könyvelő — válaszolta fanyar mosch/ kíséretében. Ugyanis Fabi Sándor 15 hol­das egyéni gazda könyvelési tanfolyamra jár. Vagy taláh az „Utolsó Mohikán” — „Bo­rát” irodát akar nyitni a 15 holdas gazdaságban és el akar­ja számoltatni a „Bogaras” „Micsurin”-t? MAJD MEGLÁTJUK, hogy Fabi Sándor a jövőben, hogyan ad a kérdésre választ. GYENIS JÖZSE# A „soknevű" ember Nagyvátyon

Next

/
Thumbnails
Contents