Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
\ MARCIT» SSL „Repíílő-traktorosbrigád^-oka! szerveztek i baranyai gépállomásokon Hiába kezdődött me« „hivatalosan” is a tavasz, a határ még mindig téld képet mutat. Vastag hótakaró borítja a földeket és a Mecsek felől hideg, télies szél fúj. A baranyai gazdák talán a legtürelmetlenebb emberek ma az országban. A korábbi évek idő járása „elkényeztette” őket. Itt — az ország legdélibb vidékén — ugyanis általában két héttel korábban tavaszodik mindig, mint az északibb megyékben és február második felében már javában szokták vetni a korai növények magvait. Eddig körülbelül « hetes késést szenvedtek a mező- gazdasági munkák. Baracs József megyed főagro- ncmus tájékoztatása szerint tavaly ilyenkor már szépen kikelt a táj híres primőrnövénye, a zöldborsó, földben volt az árpa és a zab, valamint a cukorrépa fele. s vetették a burgonyát és a napraforgód is; az őszi vetések pedig, amelyek most még téli álmukat alusszák, erőteljesen bokrosodtak. A termelőszövetkezetek tagjai, a gépállomások traktorosai és az állami gazdaságok dolgozód mégis bizakodók. A szakemberek ugyanis kiszárra tották. hogy az elmaradt mintegy 3# 0Ö6 hol dny i vetést — jó szervezéssel és odaadó munkával — egy hét alatt pótolni lehet. Az egyik legelső feladat a primőrnek szánt, körülbelül ötszázhold zöldborsó vetése lesz. A szokásosnál nagyobb gondot fordítanak a fejlődésükben majdnem egy hónapos késést szenvedett őszi vetésekre. Mihályt géppel is rá lehet menni a földekre, folytatják a félbeszakadt féjtrágyá- aást w.. . Össze] a nagy szárazság miatt, 38 0Ö0 holdat nem tudtak megszántani a termelőszövetkezetekben. Ebből tizenötezer holdat — a januári és februári verőfényes napokon — már „letörlesztettek” a Iraktorosok. A még hátralévő terület megmunkálására körülbelül tíz nap szükséges. A megye gépállomásain „repülő- tirak torosbrigádokat” szerveztek, amelyeket szinte órák alatt „átdobhatnak” a szántással leginkább elmaradt termelőszövetkezetekbe. A sellyei gépállomás 15 traktorból álló „repülőbrigádja” például — szükség esetén — a szomszédos pécsi járás közös gazdaságainak nyújt majd segítséget. A gépek mindenütt azon a területen vannak már, ahol dol- gozni fognak, úgyhogy nyomban munkába tudnak állni, mihelyt a talaj erre alkalmassá válik, A törekvés az. hogy legkésőbb április közepéig — amikor megkezdődik a legnagyobb tavaszi munka; mintegy 100 ezer hold kukorica vetése — mindenütt pótolják a rendkívüli időjárás okozta elmaradást Korunk halasztást nem tűrő feladata: a gyarmati rendszer teljes felszámolása Megjelent „Az agitátor kézikönyve" 3. kötete — Sokszor azt mondják nekünk, hogy a kolonializmus meghalt. Bennünket ezzel nem lehet megtéveszteni. A kolonializmus ... ügyes és elszánt ellenség, amely gyakran változtatja alakját. Zsákmányáról nem mond le egylcöny- nyen. A kolonializmus mindig gonosz s el kell törölni a föld színéről, bárhol, bármikor es bármilyen alakban i* jelenik meg. Sukarno elnök szavai ezek, amelyeket a bandungi konferencián mondott 1955 áprilisában, amikor 29 ázsiai és afrikai ország kormányának képviselői együttesen léptek fel az imperialista gyarmatosítás allen. Ml a bandungi szellem? Hogyan terjed és hatott a gyarmatosítás ellenes mozgalomban? Erre ad választ a Kossuth Könyvkiadónál megjelent „Az agitátor kézikönyve” című könyv, amelynek a múlt évben már az első és második kötete is megjelent. A könyv harmadik kötete a gyarmati rendszer felbomlásának hű képét adja. Ebből a kötetből való Sukamo, indonéz köztársasági elnök bandungi értekezleten elmondott beszédének részlete is. A Jordániái Királyság történetétől, Juda királyságától, > az egyiptomi, római, arab hódításokon át a mai helyzet tömör leírásáig megtalálható ebben a könyvben az összes ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok gyarmatosításának története. Milyen vita folyik Afganisztán és Pakisztán közölt? Milyen amerikai támaszpont- rendszer épült ki a Fülöp-szl geteken? Hogyan súlyosbodik a francia bojkott-politika kudarca Guineában? Hogyan verte meg a kubai nép az amerikai beavatkozókat? Mindezekre a kérdésekre választ ad „Az agitátor kézikönyve” harmadik kötete és térképekkel, eseménynaptárral, adattárral teszi érdekesebbé és hitelessé — ugyanakkor szemléletessé is — a történelmi tényeket. Közli a kötet a gyarmati országoknak adandó függetlenségről szóló szovjet nyilatkozatot is, amelyet a szovjet ENSZ küldöttség a világszervezet közgyűlésének XV. ülésszakán, — 1960. szeptember 23-án — terjesztett elő. A gyarmatosítás ellen folyó harc, a népek függetlenségi háborúi világos választ adtak azóta erre a kérdésre: a gyarmati rendszer nem felel meg a népek eszményeinek. Nem felel meg a kor követelményeinek, ed keil pusztulnia. Milyen less a pécsi 7 emeletes lakóház? Attól eltekintve, hogy lassan épülnek a „hétemeletesek’, egyszer mégis csak elkészülnek, s költözhetnek az új lakók. Az első épület ebben az évben kész lesz, a másik kettő pedig a jövő esztendőben. Az újmecsekaljai „nagyházak” a város harmadik legnagyobb lakóépületét jelentik egyenként is. A „vasúti bérház” 125 és a József Attila utca sarkán lévő „városi bérház” 103 lakója után itt lesz a legtöbb lakó, házanként 96 család. A három házban 288 család kap kényelmes otthont, a ha egy családot négy fővel számítunk, akkor 1152 személy lakik majd a hétemeletes házakban. Milyen is lesz? Elsősorban csak annyit, hogy a hétemeletes ház a valóságban tíz szintet képez; egy alagsori szint, nyolc lakó szint és a legfelső tizedik szint, vagy nyolcadik emelet. Mindegy hol kezdjük az ismerkedést, az alagsorban vagy a nyolcadik emeleten. fi legfelső emelet valamivel érdekesebb; ott lesznek a i mosókonyhák, a szárító helyi-1 ségek, a felvonók gépházai és a központi fűtés tágulási tartályainak a gépháza. A mosókonyhákban gázfűtéses üstházak lesznek elhelyezve, lesz a villanyvezetéknek csatlakozása is, ha valaki mosógépet akar használni, akkor nyugodtan megteheti. A szárítóhelyiségekben központi fűtéssel biztosítják a melegek Az épület többi — közhasználatú helyiségei, berendezései a következőképpen néz ki: minden lépcsőházba gyorsjáratú felvonót építenek, amelyhat személy fér el. A‘ felvonó automatikusan működik, akinek kulcsa van, az a kívánt szintre „hívja” a felvonót, mert a hívó-jelző berendezés mindent pontosan mutat. Szintenként a felvonó mellett egy kis szemétgyűjtőkamrát építettek, ahova a lakók a szemetet vihetik, onnan a házfelügyelő szállítja el felvonón. A földszinten egy raktárhelyiség áll a lakók rendelkezésére, ahova a gyermekkocsikat helyezheti« el, hogy ne kelljen a magasabb szintekre felcipelni a szülőknek a kocsikat. Az egész épületben központi fűtés lesz, amelyet a Hóerőmű biztosít távvezetéken, tehát a Hazadban nem is lesznek fáskamrák. Az alagsori helyisegeket valószínűleg raktáraknak használják majd. Szó van arról is, hogy a még épülő másik két épület alagsorában garázsokat képezzenek ki, amelyet meg lehet oldani különösebb beruházás nélkül, sőt a hasznossága mellett a lakóépület csinosságát is emelnék vele. A lakások zöme kétszoba, összkomfortos lesz. Egy épületben 93 kétszobás és 3 egyszobás lakás készül. A konyhákban beépített bútorok — asztal és edénytartó vitrinek, gáztűzhely, hideg és melegvizes mosogató található majd. A konyhától üvegfal választja el az étkezőhelyiséget, amelyből nyílik az egyik szoba, az előszobából a másik szoba nyílik. A fürdőszobában tíz literes gázboyler biztosítja a melegvizet, külön lesz a WC- helyiség, az előszobán kívül lesz éléskamra, és garderob. Talán tavas vofó, talán nyár, talán ősz? Ki tudja már megállapítaná, hogy mikor kezdtek viharfelhők gyülekezni a magyarteleki termelőszövetkezet felett. Csak sűrűsödtek, nehezedtek a felhők és egyszer nagy dörgéssel, villámlással felkiáltottak az emberek — Elég volt! Csokorba kötötték a hibákat és átnyújtották a megyei pártbizottságnak. Megindult a vizsgálat. És az eredmény pontról pontra az emberek igazát bizonyította. Súlyos, minden termelőszövetkezetnek tanulságul szolgáló dolgok történtek ebben a közösségben. Két éjszakába nyúló gyűlésen hallgattam a szenvedélyes vitát. Amikor a vezetőket bírálták, akkor a tagok megelégedetten bólogattak, amikor a tagok mulasztásairól volt szó, akkor morgott a terem. Voltak, akik a fégi vezetés mellett szóltak, voltak, akik leváltásukat követelték. Olyanok voltak ezek a gyűlések, mint amikor a zavaros víz tisztulni kezd. Mert itt is tisztult a via. Igen! Nem volt ellenőrzés — a vezetők a saját fejük után mentek. A magyarmecskei üzemegységben már a kukorica elvetésekor súlyos hibákat követett el Bódi János üzem- egységvezető és Kiss József brigádvezető. Június közepén kezdték a kukoricát vetni. Nagy részét tavasa szántásba. A hiba innen indult teí. A későt kukoricavetés azt jelentette, hogy a növényápolás akkor volt időszerű, amikor a szálas- takarmányokat is be kellett takarítani. A pillangósok kaszálását még időben elvégezték, de a renden való forgatást és a felszedést már elmulasztották. Az első kaszálásé szénát csak akkor gyűjtötték fel, amikor már a második kaszálás is elérkezett. Mintegy 25 holdon termett széna élvezhetetlenné vált. Az Istorga dűlőben 30 hold rétje van a termelőszövetkezetnek. Ezt csak egyszer kaszálták: ősszel, amikor a szénát csak alomnak lehetett használni. A tagok szóltak: „Lekaszálnánk résziben”, a vezetőség azonban nem adta ki. Hibát vétett a vezetőség, de hibázott a tagság is, amikor veszni hagyta az értékes takarmányt A lucerna és rétiszéna kiesés most látszik csak igazán. A magyarmecskei és kisasszonyfai üzemegységben olyanok a szarvasmarhák, hogy siralmas rájuk nézni. Negyven hold lóherét és 1* boád lucernát hagytak meg magnak. A múlt évben gyenge volt a magkötés mindenütt így itt is. A vezetőség azonban ezt nem ellenőrizte Negyven hold olyan lóherét hagytak meg magnak, ami holdanként körülbelül hat-nyolc kilót adna. Így se mag, se takarmány nem lett. A lucerna jobb volt: ez megadja a 80—100 kálót. Azért megadja, mert még csépeletlem. Elkezdték ugyan csépelni — de a cséplés géptörés miatt abbamaradt. A kazlat megkezdték — utána nem takarták be és így mintegy öt hold termése el rohadt. Most az a feladat, hogy a lucernát minél előbb kicsépeljék, mert a termelőszövetkezetnek nincs elég vetőmagja és ez is segít valamit. A lóherét nem érdemes ki csépelni — helyes, ha a takarmányhiány pótlására használják fel. Ki a hibás a cséplés elmaradásában? Hibás a vezetőség elsősorban, de hibás a gépállomás is. A tsz a gépállomással aprómagcséplés- re nem kötött ugyan szerződést, a gépállomás ennek ellenére mégis mintegy 68 munkanapnak megfelelő mennyiséget csépelt Kisasszonyfán és Magyarteleken. Magyarmecs- kón is megkezdték a cséplést — nagy hiba azonban, hogy abbahagyták. Megkésett a vetés, megkésett a növényápolás is. A kukorica betakarítását ugyan időben megkezdték, de a szállítás már késett. Kint hevert a kukorica a földeken, ott áztatta az eső. Góró nem volt, így két pajtába rakták a kukoricát. A kukoricát azonban nem válogatták szét, hanem csak úgy leszórták. A magas víztartalmú kukorica bepené- szesedett és mintegy 150 mázsa megromlott. Ezt a romlott kukoricát a sertésekkel akarták megetetni. A sertések más híján a kukorica egy részét megették. Még szerencse, hogy különösei* bajt* nem ■Srtént. A megromlott kukoricából a feletetés ellenére is, mintegy 40 mázsa teljesen tönkrement. A tagok elmondották: a kukoricát kimérték a vezetők, de a többi kapást nem. Emiatt nagy károk keletkeztek. A magyarmecskei üzemegységben öt hold burgonyát vetettek. Ért egyszer sem kapálták meg. A tagok kérték: mérjék ki a burgonyaterületet, mire Kiss József brigádvezető így válaszolt: „Nagyüzemben nem szokás a burgonyát kapálni, elég ennek a töltögetés is.” Hogy mennyire nem elég art bizonyítja az ötren százalékos terméskiesés. Hasonló volt a napraforgó sorsa is. Ezit teljes egészében ki kellett szántani, mert a gyom elnyomta. A takarmányrépát még október közepén felszedték, de kínt állt a határban hosszú ideig. Csak november 20-a körül kezdték beszállítani és elvermelni. Körülbelül 1000 mázsa fagyos répát vermeltek el. Érthető, ha most a vermek felbontásakor kiderült: a répa 50 százaléka elrohadt Ezekből a tényekből következik, hogy nagyon rossz állapotban van a termelőszövetkezet állatállománya. A magyarmecskei és a kisasszonyfai üzemegységben a szarvasmarhák épp hogy Snek. Két héttel ezelőtt az állatokon még több hónapos piszok volt a magyarmecskei üzemegységben és a szarvas jószágokat a tetvek eáfcSc. A szarvasmarha- állomány abrakot az említett helyen egyáltalán nem kapott Bgy-egv jószág mindössze 5—6 kiló silón és 2—3 kiló szénán tengette életét. Pedig volt és van kukoricaszáruk. Ennek etetésévei azonban siem törődtek. A nemtörődömség olyan nagymérvű volt, hogy hosszú időn keresztül nem oldották meg az állatgondozás problémáját sem. Magyarmecskón két épületben, három helyen 72 szarvasmarhát helyeztek el és ehhez mindössze két gondozót adtak. Ennek a két embernek épp elég volt bealmol- ni, kitrágyázni és megetetni az állatokat. Arra már nem volt idejük, hogy meg is tisztítsák a jószágokat. Az állatok a kis istállókban sok esetben szabadon járkáltak és dulakodás közben nem egyszer előfordult, hogy egyik-másik a jászolba került. Gyakori volt a külső sérülés. Annak ellenére, hogy a járástól utasítást kaptak, az istállókat a termelőszövetkezet ■cm téliesítetté. Ezek a pajtaaaerű épületek szinte teljesen szabadok, felülről hideg áramlott a jószágokra és bizony egy-egy nagyobb havazás alkalmával havasak lettek a jószágok is. A sertéstenyésztésbe*» még súlyosabb a helyzet. 1961-ben, mintegy 750 sertésük hullott el. Magyarmecskón például a .sertérfiaz tatokat téliesítették ugyan, de ezt már januárban felbontották és így a malacozásra váró kocák igen huzatos, hideg helyen vannak. Hasonlóan jártak el a süldőszállásnál is. Itt mintegy másfél méter magasan állt a trágya. Egész télen nem hordták ki. Amikor kihord ták, akkor kibontották a süldőszállásokat, de utána ezt sem téliesítettek. Ennek tudható be, hogy a jó takarmányozás mellett sem vettek fel egyetlen kilót sem a sertések. Állandóan változnak az állatgondozók és ea bizony alaposan befolyásolja az állattenyésztést. Ez nagy hiba a tagok részéről. De az említetteken kívül olyan hanyagság is terheli a vezetőséget, mint amilyen a kisasszonyfai üzemegységben előfordult. Itt a meglévő 140 malac még hathetes korban sem kapott takarmányt. A kocák is, amelyek viszont a malacok nevelését biztosítják, mindössze 2,30 kiló vegyes abrakot kaptak. Ez a takarmány mennyiség nem biztosítja a malacállománynak a megfelelő tejmennyiséget nem is beszélve arról, hogy a kocaállomány egy része tönkrement és a malacok közül is igen sok elhullott. Nagy bűnt követtek el a termelőszövetkezet vezetői? Nagyot bizony. De bűnrészes a tagság is. Ezt meg kell mondani ahhoz, hogy mindenki tisztán lásson. Igaz az, hogy a tagok egyharmada 25 munkaegység alatt teljesített esész évben és az is igaz, hogy Ma- gyarmecskén igen rossz volt a vezetés, de a tagok sem mentek mindig munkára, amikor hívták őket. Maga a termelőszövetkezet agrenómusa is elment házalni, sajnos kevés eredménnyel. Az állatok gondozásához és takarmányozásához nem tudtak megfelelő embert találni. Előfordult, hogy az állatok etetés és itatás nélkül maradtak, sőt mi több, volt olyan eset, amikor a fejősteheneket ki sem fejték. Mindez, ha menti is a vezetést — a vezetők felelőssége így is igen nagy. Milyen is volt itt a vezetés? (Folytatása következik) Szalai Jártai . » /
