Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

6 NAPLÓ 19(52. MÁRCIUS Külföldi hírek BÉCS Szombat este a nők világtalál­kozójának kiemelkedő esemé­nyére kerüli sor. A nemzetkö­zi kongresszus színhelyéül szód gáló Schwechater Hof előtt több ezer bécsi békeharcosnő vonult el, hogy köszöntse a nőtalálkozó küldötteit, s ener­gikusan követelje a leszerelést, s tüntessen a háborús uszítás ellen. RÓMA Március 23-án országos sztrájkot rendezett ISO 000 köt- szövőipari munkás, akik a munkaidő megrövidítését kö­vetelik a munkabér csökken­tése nélkül. Másfél hónapja tart ötven­ezer milánói kohász és gépipa­ri szakmunkás sztrájkja. Az Vnita jelentése szerint a rend őrség beavatkozott és több munkást tettlegesen bántalma­zott. LONDON A Százak Bizottsága ae an­gol kormány nukleáris politi­kája és a napokban elfogadott 1700 mülió fontos katonai költ ségvetés elleni tiltakozásul szombaton délutánra ülőtünte­téssel egybekötött nagygyűlést hívott össze. KAIRÓ Az Egyesült Arab Köztár­saság keleti részében lévő El Sibai hegyen gazdag uránium- lelőhelyeket fedeztek fel. Szak­értők e lelőhelyeket a világ leggazdagabb uránium-lelőhe­lyei közé sorolják. A lelőhe­lyek uránium-tartóba* 17 «*- zelékes. VIENTIANE Az UPI amerikai hírszolgá­lati iroda jelentése szerint szombaton váratlanul Vientia­ne-ba érkezett AvereH Harri- man, távol-keleti ügyekkel fog lalkozó amerikai külügyi állam titkár. WASHINGTON Az Egyesült Államokban egy szenátusi albizottság vizs­gálatot folytat az úgynevezett stratégiai nyersanyagok felhal­mozása körül keletkezett visz- szaélések ügyében. A vizsgá­latot Kennedy elnök néhány hónappal ezelőtt rendelte el, bejelentve, hogy az előző kor­mányzat sokkal több stratégiai nyersanyagot halmozott fel, mint amennyire szükség volna s az a gyanú merült fel, hogy ezzel kapcsolatban egyes cé­gek illegális haszonhoz jutot­tak. BUENOS AIRES Argentínában szombaton sem oldódott meg a politikai válság. Frondzi einök ottho­nában folytatta a kormány­alakítási tárgyalásokat, ugyan­akkor a hadsereg vezetői is ta lálkoztak és megvitatták í helyzetet. A francia dolgosók as OAS megsemmisítését követelik De Gaulle a kíméletlen elnyomást és minden eszköz igénybevételét sürgeti A francia munkások pénte­ken és szombaton több üzem­ben megszakították a markát és izzó hangulatú gyűléseken követelték a kormány határo­zott fellépését az algériai fa­siszta zendülok e'Jen. A Re­nault gyár 3000 dolgozója nyi­latkozatában halálbüntetést követel az OAS-gyilkosokra és a plasztikmerénylőkre. A His- pamo Suiza repülőgyár, asz Issy-les-Moulineaux-i üzemek munkásai hasonló nyilatkoza­tokban foglaltak állást a fa­siszta összeesküvők ellen. A CGT felhívással fordult a fran da dolgozókhoz, fokozzák bar cukat az eviani megállapodás maradéktalan teljesítéséért. A francia katonák elleni nyűt támadásával az OAS a jelek szerint maga ásta alá azt a „megértő kíméletet”, amely eddig útját állta a fran da hatóságok erélyesebb fellé pésémek. A csütörtöki és pén­teki algíri események, a 24 ha­lott és 50 sebesült katonáról szóló jelentés olyan nagy fokú felháborodást váltott ki Fran­ciaországban, hogy az algériai ultrák befolyásos védelmezői is egyelőre óvatosságra kény­szerültek. Sálán elszigeteltsé­ge és kétségbeesett harcának küátástatansága azokat is gon l dolkodóba ejtette, akik eddi: „várakozó álláspontot” foglal iák el. A katonák és csendőrök az utóbbi 24 óráiban már kilép­tek eddigi kizárólag védekező álláspontjukból és megkezdték Bato-el Oued bérházainak, az OAS tűzfészkeinek átkutatá­sát. A francia kormány péntek esti ülése után közzétett hatá­rozatok és nyilatkozatok arra vallanak, hogy de Gaulle-1, akit az algériai arabok ellen elkövetett tömeggyilkosságok nem háborítottak fel, most nyugtalanítja a hadsereg elle­ni támadás és annak külföldi visszhangja, amely tovább csökkenti Franciaország nem­zetközi tekintélyét. Az április 8-i népszavazás és főleg az utána tervezett választások szempontjából sem közömbös, hogy a kormány milyen hatá­rozottságot mutat a fasiszta zendülés felszámolásában. Ez­zel függ össze de Gaulle Deb- réhez intézett utasításának erélyes hangja, amikor a fel­kelés „kíméletlen elnyomását és minden eszköz igénybevéte­lét“ sürgeti. De Gaulle szavainak érté­két az elkövetkező napok ese­ményei fogják megmutatni. Jazid az algériai ideiglenes Kennedy a szovjet-amerikai űrkutatási együttműködés lehetőségeiről A kaliforniai Berkeley egye­temen Kennedy amerikai el­nök pénteken beszédet mon­dott, hangsúlyozta, hogy az űrkutatásban a szovjet—ame­rikai együttműködésnek óriási jelentősége lenne és a világ- béke javára válna. Hrus­csov ismeretes válaszára utal­va Kennedy hangoztatta a vi- légbéke tán még többet nyer­ne a szovjet—amerikai űr- együttmüködés nyomán, mint a tudomány, mivel ez az együttműködés „a közös érde­keket húzná alá, s nem a ben­nünket elválasztó konfliktu­sokat*. Kennedy beszédének másik fő gondolata az volt. hogy kétségbevonja a kommuniz­mus előretörését és a nyugati élettorma győzelmét jósolta. Az elnök vitába szállt azok­kal, akik az újságok címei és a televízió képernyője alapján úgy vélik, hogy az Egyesült Államok sarokbaszorí tott or­szág, amely mindenütt véde­kezésre szorítkozik. Kennedy kijelentette: „Ez a benyomás nyilvánvalóan optikai csaló­dás, kormány tájékoztatásügyi mi­nisztere szombaton sajtóérte­kezleten számolt be a kor­mány sorozatos tanácskozásá­ról. A miniszter kiemelte, hogy a tűzszünet Algériában min­denütt életbe lépett. A rend fenntartása csak Algírban és Óraimban okoz gondot. E két városban a helyzet komoly. Ha a fegyverszünet fennáll — fűzte hozzá Jazid — ez azt jeleníti, hogy mi megtettük a szükséges intézkedéseiket, s hogy népünk, a íelszaibaidító haderők katonái tiszteletben kívánják tartani az egyezmé­nyeket. Az Algírban lejátszódott ese menyek — jelentette ki Jazid — mutatják, hogy az eviani egyezményeket egyedül a fa­siszta provokátorok veszélyez­tethetik. Negyven éves a Brazil Kommunista Párt 1922 március 25-én alakult meg Brazília Kommunista Pártja. jTömöritette soraiban a szocialista párt harcos bal­oldalának legjobbjait, a marxizmus—leninizmus forradalmi elméletének alapján. Megalakulásától kezdve állandó illegalitásban volt kény­telen dolgozni, kivéve az 1945—47-es rövid időszakot. A párt jelenleg fél-illegális helyzetben van, betiltását ugyan nem hatálytalanították, de lapjai megjelennek, röpirato- kat ad ki, gyűléseket szervez. Prestes elvtársat, a párt főtitká­rát a brazil nép a reménység lovagjának nevezi, ő a nemzeti függetlenségi harc kiemelkedő alakja. Prestes vezetésével szervezte a párt a harcot a fasiszta diktatúra ellen s a baloldali tömegek nyomására a diktatúra visszaállította az alkotmányos látszatot 1934-ben. A Kommu­nista Párt kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Felszaba­dító Szövetség. Programját hatalmas tömegek tették magukévá. Az uralkodó osztály ekkor újra a fasiszta terror eszközéhez nyúlt, kegyetlen terrorral lépett fel a szövetséggel szemben. A második világháború végén kialakult nemzetközi helyzetben kénytelenek voltak a politikai foglyokat szabadon bocsátani, javult a belpolitikai helyzet Brazíliában. 1945-ben katonai ál­lamcsínnyel megint hatalomra jutott a fasizmus. 1947-ben újra betiltották a kommunista pártot. Napjainkban rohamosan nő a párt befolyása a tömegekre, Brazília népe a szocialista táborral való baráti kapcsolatok felvételét követeli. Ennek egyik eredménye, hogy Brazília helyreállította diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval és hazánkkal is. Brazília Kommunista Pártjának negyvenéves harci tapasz­talataiból merítve tovább küzd az ország teljes függetlensé- , géért. Forró üdvözletünk a Brazil Kommunista Pártnak, meg- [ alakulásának 40. évfordulóján! Új reményeket keltettek a berlini összekötő utak használatáról szóló legújabb javaslatok Berit» A demokratikus német köz­véleményben új reményeket keltett az a Géniből érkezett hír, hogy Gromiko szovjet kül ügyminiszter csütörtökön a Nyugat-Németország és Nyu- gait-Berlin közötti összekötő utak használatával kapcsolat­KÉSZENT,ÉTBEN — Mégis el tetszik utazni = Pardon! Nem utazom, Genfbe, kegyelmes uram?... csak nagyon szeretnék!... ((Tómez Tibor rajza) Szovjet párt- és kormányhatározat a mezőgazdaság irányításának átszervezéséről Moszkva. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa határozatot hozott a mezőgazdaság irányításának átszervezéséről. Az átszerve­zés a mezőgazdaság legfonto­sabb kérdéseit, a termelést, s a kolhozok és szovhozok köz- i veden vezetését érinti. A határozat hangsúlyozza, hogy „most előtérbe kerül a kolhozok és szovhozok termelő tevékenységének irányítása”. Az SZKP Központi Bizott­sága márciusi plénumán elfo­gadott határozatokkal össz­hangban megteremtik a mező- gazdaság irányításának szer­veit, amelyek tervezéssel, a mezőgazdasági termékek ter­melésének és állami felvásár­lásának ellenőrzésével foglal­koznak majd, tevékenyen elő­segítik minden kolhozban és szovhozban a termelés meg­szervezését és felelősséget vi­selnek az ország mezőgazdasá­gi termékekkel való ellátásá­nak biztosításáért. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjet Miniszterta­nács határozata szerint a terü­leteken, határterületeken és köztársaságok területi terme­lési kolhoz-szovhoz vagy hoz-kolhoz igazgatóságokat hoznak létre attól függően, hogy az adott területen a me­zőgazdasági termelés melyik formája van túlsúlyban. Egy- egy igazgatóság hatásköre né­hány területre terjed ki a kol­hozok és szovhozok számától, az előállított és a felvásáro­landó termékek mennyiségé­től függően. Mint a határozat hangsú­lyozza, valamennyi igazgatóság elsőrendű kötelessége, hogy helyesen szervezze a termelést, a normamegállapítást és a bé­rezést a kolhozokban és szov- hozokban, széleskörűen meg­honosítsa a kolhoz és szovhoz termelés minden ágában a többtermelés után járó premi­zálást A határozat szerint fontos, hogy a területi termelési igaz­gatóságokban ott legyenek a köztársasági pártok központi bizottságainak vagy a határ- területi és területi pártbizott­ságoknak a szervezői a Kom- szomol köztársasági központi bizottságainak, a területi és határterületi Komszomol- bizottságoknak a szervezői. Az igazgatóságok mellett terület- lapokat létesítene*. A termelési Igazgatóságok tanácsokat hoznak létre, ame­lyeknek tagjai között a párt, a tanácsi és állami szervek képviselői, a kolhozok elnö­kei és a szovhozok igazgatói foglalnak helyet. A Központi Bizottság és a minisztertanács határozata ér­telmében a területeken és ha­tárterületeken, az autonóm és szövetséges köztársaságokban mezőgazdasági bizottságokat kell alakítani. Ezeket a terü­leti és határterületi pártbizott­ságok, valamint a köztársasági központi bizottságok első tit­kárai irányítják majd. Minden ilyen bizottság a párt, a taná­csi és állami szervek képvise­lőiből tevődik össze. E bizott­ságok szervezik a párt és a kormány mezőgazdaságra és begyűjtésre vonatkozó határo­zatainak teljesítését, felelősek a mezőgazdaság fejlődéséért, a termelés növeléséért, a me­zőgazdasági termékek és nyersanyag állami fléhnásénM- sáért és tárolásáért. A területeken, határterüle­teken, az autonóm és szövet­séges köztársaságokban megte­remtik a mezőgazdasági ter­melési és felvásárlási igazga- Mfcágokat (minisztériumokat). Ezzel összefüggésben megszün­tetik a mezőgazdasági igazga­tóságokat, a félvásárlási mi­nisztériumokat és a szovhoz- ügyi minisztériumot. Mindezen kívül országos me­zőgazdasági bizottságot alakí­tanak, amelyet a miniszterta­nács elnökhelyettese fog irá­nyítani. E bizottság fő funk­ciója az lesz, hogy megszer­vezze a párt és a kormány me­zőgazdasági határozatai telje­sítésének operatív ellenőrzését mind a központban, mind a vidéken. Különös figyelmet kell fordítania a mezőgazda- sági termelés helyzetének és a felvásárlással kapcsolatos fel­adatok végrehajtásának ellen­őrzésére a köztársaságokban, a területeken és határterülete­ken. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa felhívja a párt és tanácsi szerveik figyelmét arra, hogy a termelési igazgatóságok vezetőit, szakembereit és egyéb munkatársait az első naptól kezdve be kell kapcsol­ni azoknak az intézkedéseknek tevékeny végrehajtásába, ame­lyeket a márciusi plenum megjelölt. ban úja** javaslatoi: tott Rusk amerikai külűgyminisz­temek. Az új javaslatról bővebbet lehet olvasná abban a beszéd­ben, amelyet Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának el­nöke, a Német Szocialista Egy ségpárt Központi Bizottságá­nak első titkára mondott a Központi Bizottság 15. ülé­sén és amelyet szombaton közölitek az NDK központi lapjai. Walter Ulbricht többek kö­zött kifejtette: aimi Nyugat- Berlin összeköttetését illeti, az az NDK hajlandó megfontolás tárgyává tenni, hogy a nyugat- beriiini kérdésnek a német bé­keszerződés megkötésével kap csolatos békés megoldása ese­tén olyan jogot biztosítson a jótálló hatalmak számára, hogy a Nyugat-Berlin félé irá nyúló békés jellegű közleke­dés szavatolása érdekében bi­zonyos mértékben döntőbírói szerepet töltsenek be és az NDK, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Bri- tammia vagy Franciaország kö­zött feflrnerülö nézeteltérések esetén közvetítsenek. A Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormánya nem ellenzi azt, hogy a jótálló hatalmaiknak vagy az ENSZ megfelelő szer­vének a Nyugat-Berlin felé irányuló békés jellegű közle­kedés biztosításával kapcsola­tos ajánlásait magáévá tegye. Mindennek dlőféltétefle azon­ban természetesen az, hogy Nyugat-Berliniben megszün­tessék a megszállási rendszert, a három megszálló hatalom visszavonja csaptait. Szó lehet arról, hogy semleges államok­ból összetevődő csapategysé­gek állomásozzanak jelképe­sen Nyugat-Berliniben. Nyugat-Berlin politikai kö­reiben a genfi értekezlet előtt igen nagy nyugtalanságot kel­tett az a hír, miszerint Rusk amerikai külügyminiszter Gertiben majd előterjeszti Kennedy elnök azon javasla­tát, hogy létesítsenek az NDK területén egy szárazföldi vagy exterritoriális korridort s ezt, valamint a három légi folyo­sót helyezzék nemzetközi el­lenőrzés alá. Az NDK ezt a javaslatot természetesen nem fogadhatja el, ment hiszen ez szuverenitásának megsértését jelentené. Gromiko szovjet kül ügyminiszter március 22-én félreérthetetlenül értésre ad­ta: a német kérdésben és Nyugat-Berlin kérdésében szó sem lehet olyan megállapo­dásról, amely mtemiíyen for­mában megsértené az NDK szuveréniitását. Kennedy elnök javaslata szerint nemzetközi tanácsot keliene létesíteni, amelyben egy-egy taggal képviselve lenne a négy győztes hatalom: a Szovjetunió, az Egyesült AU lamok, Anglia és Franciaor­szág, továbbá a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság, Nyugat-Berlin. a demok­ratikus Berlin, vaSamint Len­gyelország, Csehszlovákia, és három semleges állom: Svájc, Svédország és Ausztria, Ez a nemzetközi szerv ellenőrizné a Helmstedt és Nyugat-Berlin közötti autóműutot. Bonni kormánykörök és Nyugat-Berlin vezető körei még Kennedy javaslatával sem értenek egyet. A Morgen- post című nyugat-berlini lap vezércikkben fejtegette, hogy miért ellenzi a javaslatot, s arra a következtetésre jutott, hogy „Nyugat-BerHnben ma­radjon minden a régiben”. Jóllehet a Tagesspiegel szombati számában közölt gpn fi tudósításéiban azt igyekszik elhitetni olvasóival, hogy „a nyugat-berlini kérdésben foly­tatott kétoldalú tárgyalások Genfben zsákutcába jutottak” a Jelek mégis azt mutatják, hogy Nyugaton számolnak a tárgyalások folytatásával. Lapzártakor érkezett NB I-es férfi kosárlabda-mérkőzés OSC—PVSK 77:70 (32:25) PVSK Sportcsarnok, 200 néző. Vezette: Cseresnyés és Twordy, PVSK: Erdőst, Lógrádi — Cson­gor, Banna, Bátor. Cserejátékos: Szamosi, Gombos, Pánczél. OSC: Simon, Ákos — Padányi, Bősze. Sárközi Cserejátékos: Já­nosi. Philip, Zoltán. Nehezen kezdődött a kosárra­dobálás. Az első félidőben nem ta­láltak magúkra a PVSK kosárlab­dázói és a lelkesen játszó orvos- tanhallgatók vezetésire tettek szert. A félidő második felében fokozó­dott az iram és a fővárosi csapat bátran, szellemesen és eredménye­sebben játszott. A 18. percben már 11 pontos vezetésre tett szert az OSC és az utolsó két percben Szamosi kosaraival 7 pontra csök­kent a vasutascsapat hátrányai A második félidő első részében a közönség harsány biztatása mel­lett folytatódott a nagyszerű Iramú találkozó. Mindkét csapat kivette részét a támadásokból. Ekkor szo­ros eredményt ért el a PVSJf: 49:47, 51:4». 53:51, így alakult a mérkőzés állása. A hazai csapat­nak azonban nem sikerűit a Ki­egyenlítés és percekig tartó, ideg­tépő játék után ismét S ponttal elhúzott a vendégcsapat. A vas­utasoknak nem ment a játék és a lelkes fővárosiak megérdemelten győztek. Jók: Padányi, Sárközi. Bősze, illetve Szamosi. Banna. Érd ősi. a legjobb dobók: Padányi (2S), Si­mon (IS), és Sárközi (1*), illetve mm* <m, Stmon és ErdM

Next

/
Thumbnails
Contents