Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

lWtt. MÁRCIUS 81. 3 Baranya nép tehsr- és szemé'y!orgalmának pllémr«! PÉCSI FÉNYEK Autóközlékedésünk történe­tében nagy fordulópontot je­lentett a tavalyi esztendő. — Országosan és így a megyé­ben is nagyarányú átszerve­zés alá került a személy-, il­letve a teherforgalom, amely előbbi széttagoltságával sok probléma előidézője volt. A kisebb-nagyobb önálló autó- közlekedési igazgatóságok nem egyszer akarva-akaratlanul is zavarták egymás munkaiját, tervteljesítését. Nálunk a megyében háiom önálló egység, a pécsi 21-es, a 26-os, valamint a komlói 24- es Közlekedési Vállalatok egyesültek egyetlen nagy me­gyei vállalattá és ennek a fú­ziónak vált jogutódjává a mai 12-es AKÖV. Általában az volt az elv, hogy egy megyében egy ilyen vállalat végezze a személy, illetve a teherfuva­rozást, ami végső fokon a nagyüzemi gazdálkodás első lépése volt. Az egyesüléssel párhuzamosan megszűntek az úgynevezett Területi Autóközlekedési Igaz gatóságok és létrejött a me­gyei vállalatokat irányító fő­városi KPM Autóközlekedési Vezérigazgatósága. Mindezekw ből annak kellene következ­nie, hogy az ilymódon létrejött koncentráció egy sor területen áttekinthetőbbé, gazdaságo­sabbá, rentabilisalbbá alakítja a vállalatok munkáját, tevé­kenységét; Mégis, mint minden átszer­vezés ez is zökkenőkkel járt, miután hiányoztak azok az előfeltételek, amelyek egy ilyen nagy vállalat létrehozá­sához, zavartalan üzemelteté­séhez szükségesek. Pécsett pél dául rendkívül szétszórtan 20 —22 helyen találni meg a vál­lalat különböző műszaki, for­galmi, illetve adminisztratív részlegeit, ami természetsze­rűen majgával hozott néhány olyan problémát is, mint a részlegek vezetőinek és külön­böző alkalmazottainak létszám emelését, nem is beszélve az ellenőrzés megoldásáról, ami egymagában is roppant ne­hézségekbe ütközik. Nagy gon dot okoz többek között a tá­rolás, a raktározás problémá­ja, ami azon félül, hogy meg­szaporította a raktárak számát és ezzel együtt a raktárkész­leteket, megnehezíti a társa­dalmi tulajdon védelmét is. A fentebb említett problé­mákon kívül s részben ezek következményeként nem járt sikerrel az összevont vállalat „bemutatkozása” sem. Tudva­lévő, hogy a múlt esztendőt adóssággal zárták, amihez nagymértékben hozzá járult az első félévben jelenit- kéző nagyfokú fuvarhiányos gépkocsiállásuk is. Ez azt je­lenti, hogy amíg az egyesü­lést megelőző negyedévben a fuvarhiányos gépkocsik szá­ma 20,6 volt, ez a szám a ta­valyi esztendő hasonló idősza­kában 72,2 fuvarhiányos gép­kocsiban jelentkezett. A terv­teljesítés ilyenfokú romlásá­hoz feltétlenül hozzájárult a fuvaroztatók rabszodikus szál lítási lekötése is. Szállítási igényeiket maximum egy két hónapra kötik le, így az AKÖV a fuvarigények pontos ismerete nélkül kénytelen a meglévő kapacitásra tervezni. A helyes tervezés kialakí­tása érdekében az egyetlen célravezető megoldás az len­ne, ha a fuvaroztatók már a tervévet megelőző utolsó ne­gyedévben megadnák a lehető legpontosabb fuvarigényeket. A legteljesebb megoldás ter­mészetesen abban nyerne ki­fejezést, ha mielőbb elkészül­ne a vállalat komplex telepe, ahol az eddigieknél összeha­sonlíthatatlanul nagyobb lehe tőségek nyílnak a vállalat ön­költségcsökkentésére, az ellen­őrzés és ezen belül a munka- fegyelem megszilárdítására, a társadalmi tulajdon szem előtt tartására, megőrzésére. A fentebb elmondott hibák, hiányosságok ellenére is el le­het mondani, hogy bevált és jő úton halad a megyei vállalat kialakulása. Ezt már az idei év első két hónapjának tapasztalatai is bizonyítják. Januárban példá­ul a tervezett 169 ezer tonná­val szemben, 178 ezer tonna árut, illetve súlyt szállítottak, ami 105,2 százalékos havi terv- teljesítést jelentett S ha feb­ruárban a kedvezőtlen időjá­rás miatt mutatkozott is né­mi lemaradásuk, bőven pótol­ni fogják azt az elkövetkező hónapok jó eredményekkel ke­csegtető fuvariekötései és nem kevésbé az a gondos hozzáál­lás is, ami a vállalat vezetőit, dolgozóit jellemezte az év első hónapjának sikeres eredmé­nyei során. A vállalat szeméi yfuvairozá- sd eredményedről szólva el­mondhatjuk, hogy néhány ki­sebb problémától eltekintve kiváló teljesítményt produ­káltak a múlt esztendőben. — Jelenleg 314 autóbuszuk vég­zi a személyszállítást Bara­nya városai, falvai, illetve a környező megyék székhelyei között. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy az 1980. év 297 autóbuszával szemben csak 3,7 százalékos a gép- kocsipark növekedése, igen komoly eredménynek könyvelhető el, hogy 7,8 szá­zalékkal több utast szállítottak mint 1960-ban. Ez nem keve­sebb mint egymillió 582 ezer létszám, illetve utastöbbletet jelentett a múlt esztendőben. Egyébként nem érdektelen megemlíteni, hogy a MÁVAUT 1961-ben nem kevesebb, mint 21 millió 931 ezer utast szál­lított a város és a megye kü­lönböző útvonalain. A taxiközlekedés teljesít­ménye 1960-hoz viszonyítva kisebb mértékű visszafejlő­dést mutat, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy 1960 óta nagymértékben meg­növekedett a magángépkocsik száma. Ebinek ellenére mégis az az érzésünk, hogy a taxi­szolgálat igen sok esetben el­maradt a jelenlegi igényektől. Igen sok fuvarlehetőség megy veszendőbe a taxiállomásokom tapasztalható sokszor 10—15 perces pauzák miatt, jóllehet valamelyik közeli állomáson egyszerre 2—3 kihasználatlan taxi vesztegel. Szervezettebb irányítással ezen a problémán is lehetne segíteni s ilymódon nemcsak a közönsógszolgálta- tást javítanák meg, hanem a taxik jobb kihasználásával lényegesen előrelendíthetnék a vállalat tervteljesítését is. (—s —gy) Űj képzőművészeti könyvek A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata újabb értékes ki­adványokkal gazdagítja a mű­vészettörténeti tanulmányok sorát. Második, bővített ki­adásban jelentette meg „A magyarorseági művészet a honfoglalástól a tizenkilence­dik századig” című művét. A tanulmányt 400, részben szí­nes illusztráció egészíti ki. A Művészet Kiskönyvtára sorozatában jelent meg Lyka Károly tollából a Raffaello- tanulmány. Munkácsy és kora címmel jelent meg Végvári Lajos kiskönyve a művészet- történet sorozatban. A magyar mestert és kortársait bemuta­tó tanulmány számos reproduk dót tartalmaz. Széchenyi tér Erb János felvétele Kommunista embereket nevelünk Pedagógusok ideológiai továbbképzése Szigetvárt A szigetvári általános iskola tanulói átadták helyüket Szi­getvár és a járás nevelőinek, akik ezúttal négy csoportban a XXII. kongresszus anyagát vitatták meg. A szentegáti, dencsházl és hoboli nevelők Orosz István szakfelügyelő vezetésével vet­ték sorra a kérdéseket. Sorra szóltak hozzá a kommunizmus anyagi-technikai bázisa meg­teremtésének problémáihoz, s ebben a témakörben úgylátszik elsősorban az ember és a gép viszonya ragadta meg a to­vábbképzés részvevőit, akik mai életünk tényei vei bizony .- tották, hogy míg az imperia­lista országokban a gépek tö­kéletesedése a munkanélküliek számát gyarapítja, a szocialis­ta országokban, ahol minden az emberért történik, a gépek fejlesztése, az ' automatizálás felmenti az embert a nehéz munka alól és lehetővé teszi,' hogy rövidebb munkaidővel xs Minden munkát saját géppel végeznek az idén Belvárdgyulán Gépészeti brigád alakult — 1 millió forint megtakarítás Komoly feladat előtt áll a belvárdgyulai termelőszövet­kezet vezetősége. Az idén ta­vasszal már minden munkát saját géppel, a gépállomások segítsége nélkül kell elvégezni. A közös gazdaság gépesítése már a munkák megkezdése előtt, számos új problémát ve­tett fél. Gondoskodni kellett a gépjavításról, a munkateiv ké­szítésről, megfelelő traktoro­sokról, műszaki vezetőről. A Közös Űt Termelőszövetkezet gazdasága ugyanis Olasz és Hásságy községek csatlakozá­sával 5500 holdra növekedett. Ekkora terület megmunkálá­sának gépi irányítása egy kü­lön szakember beállítását tet­te szükségessé. Fischer elvtárs, a termelő­szövetkezet elnöke elmondotta, hogy jelenleg két szerelő és két kovács dolgozik a műhely­KISZ-eskuvő az egyetem aulájában Tegnap délután öt órakor esküdtek egymásnak hűséget Fekete István az Orvostudo­mányi Egyetem műszaki osztá járnak dolgozója és Engels- bach Hona a Sopiana Gépgyár adminisztrátora. Az egyetem aulájában tartott esküvőt az ifjú házasok munkahelyének KISZ szervezetei rendezték. Az anyakönyvvezető előtt bol­dogságtól sugárzó arccal mond ta ki az ifjú pár az igent. A hozzátartozók, barátok és mun katársak ajándékokkal hair- mozták eJ a fiatal házasokat. Mosógépet, parszív ógépet és sok más ajándékot kaptak s ráadásul az egyetem szakszer­vezete kéthetes Mátraházára szóló üdülési beutalóval ked­veskedett a boldog párnak. Az esküvőt követő vacsorát és a lakodalmat a Nádor szállóban tartották meg. ben a munkagépek megjavítá­sán. Nemsokára munkára készek a boronák, vetőgépek, és az erőgépekkel sincs prob­léma. Földvári György vezeté­sével megalakult a 21 tagból álló gépészeti brigád, amely­ben 16 traktoros van. Két teherautóval és egy Szuper Ze- torral végzik majd a szállítást és 12 univerzális, szántásra alkalmas erőgéppel munkálják meg a földet. Földvári György, brigádve­zetőnek már most sok a mun­kája, hiszen a gépjavítások el­lenőrzésén kívül, irányítani kell a szántó traktorosokat is. A belvárdgyulai tsz ugyan időben elvégezte az őszi mély­szántást, a közelmúltban csat­lakozott tsz-eknél még van egy kis lemaradás, ott szánta­nak a traktorosok, hogy minél előbb „rend” legyen a határ­ban. A gépkihasználás, a gépek helyes mozgatása nem könnyű feladat. Földvári György, az új állami gazdasá­gi módszereket ismerő főagro- nómussal egyetértésben úgy határozott, hogy központi irá­nyítással, mindig egy csoport­ban dolgoztatják a gépeket. Így például, ha 100 holdat ve­szünk, a tábla elején a korai vetéseken kezdi a simítást, fo­gasolást a gépek egy része. Utána azonnal megy a vető­gép, s nyomában el is mun­kálják a vetést. Mire a 100 holdon elkészül a magágy, jó részén már a ve­tésen is túl vannak. Ezzel a módszerrel minden nap el tudnak vetni 100 holdat és nem befolyásolja őket annyira az időjárás, mint eddig. Ha elkezdődik a tavaszi ve­tés, minden erre kijelölt gép vetni fog, mígcsak teljesen be nem fejezik. Ilymódon nem maradnak el félbehagyott, 5, vagy 8 holdak szerte a határ­ban. A vetésen kívül a mun­kának megfelelően komplex gépi brigádot alakítanak majd a műtrágyaszórásra, vagy egyéb munkákra a gé­pészeti brigádon belül. A bri­gádokba az arra a munkára legmegfelelőbb gépeket jelö­lik ki. Ha a talajművelésre terve­zett 22 ezer normálholdnyi munkát számítjuk, akitor több mint 1 millió forintot takarí­tanak meg azzal, hogy saját erőből végzik a munkát és nem a gépállomás traktoraival. A brigádvezető elmondotta, hogy a saját géppel végzett munka egyik nagy előnye, hogy nem kell a munkát meg­rendelni, gépre várni, akkor áll rendelkezésre a gép, ami­kor szükséges. Időben tudják majd a feladatot elvégezni. A saját szerelőkkel, akik a gép­csoportot kísérik, könnyebb, gyorsabb a javítás, áttekint­hetőbb a munkák állása, egy­szerűbb és eredményesebb az ellenőrzés. a javak nagy bőségét állítsuk elő. Sok felszólaló bebizonyítot­ta, hogy a mezőgazdaságban például milyen sok és sokféle szakemberre van szükség, s mennyire helytelen az a né­zet, hogy a paraszti munka nem kíván szakértelmet. A vita során Tönkő Zoltán, Ács József és Domszky Béláné volt a legaktívabb. A szigetvári nevelők egyik csoportjának foglalkozását Szabó István élvtárs, a járási pártbizottság titkára vezette. A foglalkozáson részvevő tel az előbbi csoporténál nagyobb tájékozottság és tárgyi tudás, viszont kisebb aktivitás jelle­mezte. Hiányzott az a szen­vedélyes érvelés, vitatkozás, amely a járásbeli nevelők cso­portjában számos kevésbé ér­tett kérdés tisztázására veze­tett, pedig akadt itt is nem egészen helyeselhető nézeti például az értelmiség szerepe­vei kapcsolatban. Ami azon­ban a napirendre került prob­lémák „szakmai” vonatkozását illeti, abban nem volt sem fél­reértés, sem téves fogalmazás, az ideológiai továbbképzés va­lamennyi részvevője egyetér­tett abban, hogy a kommunis­ta társadalom embereinek a felnevelése rájuk, pedagógu­sokra vár, s hogy ezt a mun­kát már most kell elvégezni, mert a mai iskolásgyerekek lesznek a kommunizmus épí­tői, a kommunista társadalom dolgozói. A továbbképzés sok egyébb eredménye mellett si­került előrehaladni a személyi kultusz hibáinak helyes értel­mezésében és a XXII. kong­resszus jelentőségének megér­tésében. A babról A babtermesztést a terme­lőszövetkezeti vezetők egy ré­sze sajnos lenézi. Nem törődik az igen fontos népélelmezési cikkel. Magyarbólyban például ellenkezik a vezetőség. Nem csak azt ellenzik, hogy a kö­zös kukoricájába vessenek köz tesként babot, de azt is, hogy a háztájiban legyen köztes­bab. Nem jó ez. Sem a kisebb közösségnek, sem a nagyobb közösségnek — az országnak. A siklósi járásban például eb­ben az évben 18 vagon babot kell felvásárolni. Erre a meny- nyiségre szükség van. A járás termelőszövetkezeti tagjai 1800 holdon termesztenek a háztá­jiban kukoricát. Miért ne se­gíthetné elő a termelőszövet­kezet, hogy a háztájiban babot is termesszenek a tagok. Így töbV lesz a tag jövedelme és jut az országnak is bab. A beremendi Dózsa Termelő szövetkezet vezetői is azt mond ták: „Nem termelünk a közös kukoricájában babot köztes­ként, de termelünk húsz hol­don fővetésként és lehetővé tesszük, hogy a tagok a ház­táji kukoricájukban is vesse­nek." Ez a helyes gondolko­dás és nem a magyarbólyiaké. A kisharsányi termelőszövet­kezetben is jól oldották meg ezt a kérdést. Itt is köztesként termesztenek és 50 mázsa bab­ra kötöttek szerződést, Villány- kövesden pedig még ennél is többre — 150 mázsára. A kis­harsányi tsz-vezetők azt mond­ták: termeljenek a tagok ba­bot. A termés mind a tagé — a felesleget azonban a terme­lőszövetkezeten keresztül kell értékesíteni. A nagytótfalusi termelőszövetkezet még vető­magot is ad a tagoknak köl­csön és arra ösztönöz a veze­tőség: vessenek babot. Ezeken a helyeken megértet­ték: a babot eddig is falun termelték meg, ezután is ott kell megtermelni. Megértették: nem jó dolog az, ha a bab a marhahús árával vetekszilc. Hogy ne így legyen, annak az érdekében a termelőszövetke­zeteknek is tenniök kell vala­mit. Még abban az esetben is, ha megkésve — az illetékes szerv hibájából — kapták meg az erre vonatkozó terveket. (SZ)----­3 5 ezer jelentkező Ebben az esztendőben a KISZ Központi Bizottság ál­tal meghirdetett „Ifjúság a szocializmusért mozgalom” második évébe lépett. Me­gyénk KISZ alapszervezeted- ben nagy számban jelentkez­nek fiatalok, a mozgalomban való részvételre. Eddig 35 000 fiatal jelentkezett az „Ifjúság a szocializmusért mozgalom­ba” melyből 10 000 KISZ-en kívüli fiatal. 22 000 fiatal a mozgalom II. fókozatú jelvé­nyének elnyerésére, ló 000 pe­dig az I. fokozat megsaeraésé- re tett rill elit, A KISZ alapszervezetek fel­adatait a mozgalom második évének sikeres megszervezésé nél a Központi Bizottság irány elvei határozzák meg. melyek kimondják, hogy biztosítani keil minden KISZ-tag részvé­telét az Ifjúság a szocializ­musért mozgalomban, be kell vonni azokat a fiatalokat, akik már elnyerték a mozga­lom 1. fokozatú jelvényét és a mozgalom tömörítése érde­kében el keli jutni minden if­júsági réteghez a szervezés torta,

Next

/
Thumbnails
Contents