Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

2 ftíAP8-ft 1942. FEBRUÁR It Országszerte megkezdődött a jelentkezés a KISZ nyári önkéntes ifjúsági táboraiba A KISZ nyári önkéntes if­júsági építőtáboraiba ország­szerte megkezdődtek a jelent­kezések. Az idén különösen vipnzza a fiatalokat a KISZ Kpzponti Bizottságának az a határozata is, amely kimond­ja: azok akik 1958-tól kezdő­dően minden évben résztvet- tek a nyári munkákban, s az idén ötödször mennek tábo­rozni, megkapják a KISZ aranykoszorús jelvényét. Megkezdték az előkészülete­ket a táborok munkájának megszervezésére is. Az Épí­tésügyi Minisztérium mérnö­kei, a vízügyi és mezőgazda- sági szakemberek készítik a terveiket, s mire eljön az idő, a fiatalokat már a kijelölt munkahelyek, s a meghatáro­zott feladatok várják. Az idén az elmúlt évekhez képest a nyári táborozásnál jó val nagyobb feladat hárul a megyei KISZ bizottságokra is. Míg korábban a KISZ Köz­ponti Bizottsága most a me­gyei KISZ-bizottságok irányít ják és ellenőrzik majd a te­rületükön működő táborpa- rancsnokságok munkáját. — Ugyancsak a „megye” felada­ta a táborok közművesítése és gazdasági ügyeinek intézése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyei KISZ bizottságok eleget tudnak ten­ni a teájuk váró feladatoknak. Négyezer-kétszáz vagon vetőburgonyát kapnak a termelőszövetkezetek faileiújításra A Földművelésügyi Minisz­térium az 1962. évi termelési idényre kereken 4200 vagonnyi kitűnő minőségű, fémzárolt burgonya vetőgumót bocsát a közös gazdaságok rendelke­zésére. ami kereken 200 vagon nal haladja túl a tavalyi vető­burgonya akció keretét. Mint a minisztérium növényter­mesztési főigazgatóságán tájé­koztatásul elmondották, 2700 vagon vetőburgonyát már az ősz folyamán elszál­lítottak a termelő üzemek­be, a fennmaradó 1500 va­gont pedig a tavasszal szál­lítják. Film Film Film Film Felmegyek a miniszterhez RAGYOGÓ SZELLEMES Vígjátéki történet, ügye­sen hangsúlyozott részlet-öt­letek. a legfrissebb maiság. és néhány remek színészi alakítás *— közöttük ■ is elsősorban Pa­ger Antalé. Általában így le­het röviden összfoglalni a leg­újabb magyar filmvígjátókot, amelyben — bizonyos ellenér­zésektől eltekintve is — lé­nyegesen több a jó, mint a gyengébb vonás. Az alaphelyzet — ha kissé képtelen is — de nagyszerű lehetőség a sziporkázóén szel­lemes és nevettető mai víg­játékra. A makacs, az utolsó­nak maradó egyéni gazda yégülis a saját „csavaros” eszének lesz az áldozata. A faluban már csak egyetlen ember. van, Balog gazda, aki nem lépett be a közösbe, és a falu szinte kollektív felada­tának tekinti, hogy Balogot így vagy úgy; akár rhég fon­dorlattal is — de megnyerjék a közösnek. De Balogot is csa­varos ésszel áldotta meg az élet. és a „védekezés” ürügyén sikerül is ábrázolni azt a sok­szor nagyonis vígjátéki bonyo­dalmat. amelynek nem is olyan régen falun tanúi lehet­tünk — a mezőgazdaság át­szervezése idején. Végülis ter­mészetesen a kis falu szövet­kezete mégis méltó lesz a „100 százalék” névre, amelyet ma­guknak választottak, hiszen Balog egyéni gazda — ha elég csavarintos úton-módon is — de eljut a közös gazdaságig. EZ A „CSAVARINTOS” UT az, amely a „Felmegyek a mi­niszterhez” című filmvígjáték tulajdonképpeni életelemét ad­ja. Az írók és a rendező fi­gyelme is szakadatlanul a víg­játéki helyzetekre ügyel — nagyon sok és ügyesen kompo­nált ilyen helyzet van a film­ben. csupa életbei, humorral és emberséggel — de az is ter­mészetes. hogy ezenközben csupán a falu utolsó egyéni gazdájának kalandos útjára futja az erő. S mint általában a vígjátékok nagy részében — a megoldások rendszerint vé­letlenszerűek — éz' a film se kivétel. Balog sorsát a fővárosi utazás, a parlamenti tanács­kozás és egy miniszter „segéd­lete” oldja meg. Éppen ez a sok véletlen ad­ja meg a film lendületes, gyor­san pergő tempóját, ez a vélet­lensorozat köti le a néző fi­gyelmét. mert úgyszólván alig marad a nézőnek ideje arra, hogy bármit is önmagában el­lenőrizzen. Mire erre módja lenne, a film egy dekoratív je- leneísorral végetér. A film legnagyobb és di­cséretes erénye, hogy szinte mindvégig nevettet, egymást érik a kacagtatóbbnál kacag- tatóbb jelenetek. A film egy- egy részletében (bátran hozzá lehet tenni, hogy sok részle­tében) a legjobb a vígjátékokra emlékeztet. Ennek példája­ként lehetne idézni akár a bizarr indító képsort, akár Balog parlamenti „kaland­jait”, vagy a néhány vonással is eredetien rajzolt helyi em­berek „fáradozását” az ügy ér­dekében. HOGY a „Felmegyek a mi­niszterhez” című film — bizo­nyos ellenérzések ellenére is — megérdemli az elismerést és a sikert, annak sok tekintetben Páger Antal tehetsége és nép­szerűsége az oka. Láthatóan jókedvvel. szíwel-lélekkel, nagy buzgalommal komédiáink — és ami a legfontosabb ele­me a filmnek, jól tud komó­di ázmd. (—y) i Az egész mennyiség fajta­felújításra szolgál. A terme­lőszövetkezetek február 28-ig igényelhetnek még burgonya­vetőgumót a vetőmag vállalat illetékes megyei kirendeltsé­gétől. A vetőburgonya ára vál­tozatlanul a tavalyi szinten maradt. Az őszi és a tavaszi akcióban átadott, illetve át­adásra kerülő összesen 4200 vagon burgonya-vetőgumónak 90 százalékát teszik ki a leg­kedveltebb étkezési fajták: — zömmel Gülbaba. Aranyalma, és Margit. Az egész országra kiterje­dő burgonya-vetőgumó akción kívül számottevő kedvezményt jelent, hogy a termelőszövet­kezetek az egész ország terüle­téről beszerezhetik vetőgumó szükségletüket. A járási me­zőgazdasági osztályok igazol­ják, hogy a közös gazdaságok­nak, szakcsoportoknak mennyi vetőburgonyára van szükségük a közös vetésterületre. Ezzel az igazolással a mezőgazdasá­gi értékesítési központ kiad­ja a szállítási engedélyeket vasútra, tehergépkocsira vagy fogatokra. Ha egyes termelő- szövetkezetek más megyék­ből szerzik be vetőgumó-szük­ségletüket, a szállítás megkez dése előtt a szállítási enge­délyt be kell mutatniok a tér mőhely szerint illetékes me­zőgazdasági értékesítési köz­pontnak. Társadalmi tulajdon- vedetmi ankét A Magyar Szocialista Mun­káspárt Baranya megyei Bi­zottsága és a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság ma dél­előtt 10 órakor a rendőriő- kapitányság Jdubja nagyter­mében (Pécs, Sörház utca. 8.). társadalmi tulajdonvédelmi ankétet rendez. Az ankét ke­letén belül bemutatásra ke­rül „Az ipar területén előfor­duló bűncselekmények” című kiállítás, valamint kisfilmet vetítenek a? ipari bűncselek­ményekről. De Gaulle és az 6 keresztje. — AZ ISMERETTERJESZ­TŐ munka színvonalának emelése érdekében íilmve- títőgépet adott a megyei ta­nács a dunaszekcsői. a szaj- ki, és a borjádi művelődési háznak. $ — ÚJABB 20 katasztrális holdon szőlőt és 30 katasztrá­lis holdon pedig franciaba­rackot telepít ebben az év­ben a kisharsányi II. Rákó­czi Ferenc Termelőszövetke­zet. — KÉTNAPOS KISZ-ve­ze tőképző tanfolyam kezdő­dik február 16-án a Pécsi Orvostudományi Egyetem kollégiumában. Nemrégiben történt — bekopog egy sellyei ember az állatorvoshoz. A kezében — gondosan újságpapírba csoma­golva — néhány száraz csont. A „lelet” szemmélláthatóan be­cses. Furcsa, ismeretlen cson­tok, de az alakjuk az állati fo­gakra emlékeztet. — Maga jobban ért hozzá kérem — mondja az ember — meg tudná-e mondani, hogy •ni ez? Az állatorvos =- alighanem Sok a dolga is — bizalmatla­nul, fejcsóválva forgatja a csontolcat, majd az emberhez fordul. — Tudja, hogy merre van a posta? Nahát. Vigye el ezeket a csontokat a Pápay Jenőnek. Az biztosan tudja, hogy mi ez. A fenti történet anekdotá­nak is megteszi, j>edig igaz, hogy Pápay Jenő, a sellyei postahivatal vezetője „tudomá­nyos” ember. Jómagámnak is — mivel Sellye történetéről sze­retnék megtudni egyet és mást s— Pápay Jenőhöz vezet az első utam, és hogy a sellyei historikus adatok mégis a leg­közelebbi alkalomra marad­nak — annak egyetlen magya­rázata van. Minden adatnál és dokumen­tumnál érdekesebb az ember: Pápay Jenő. Az asztal szinte pillanatok alatt megtelik kőfegyverekkel, kezdetlegesen megmunkált fémszerszámokkal, könyvekkel, feljegyzésekkel. Van itt úgy­szólván minden. Bronzkori urna és csákány, illír lándzsa, ágyúgolyó, a múlt századbéli mettyei bíró kézírásos naplója, pattintott kőnyíthegy, kőkapu — mind-mind a sellyei határ­ból. Itt vannak azok a „fur­csa” csontok is, amelyeket az állatorvos fejcsóválva nézege­tett, és amelyekről Pápay Jenő rövid idő alatt kiderítette, hogy egy háromszázezer évvel ezelőtt élt ősló-fajta agyarából való fogak. És az asztal túlsó oldalán ül az amatőr régész, aki minden szabad óráját, a vasárnapjait, a nyári szabadságát — régmúlt korok helyi kutatására fordít­ja. A külső kicsit tanáros, o beszéde halk és magabiztos, és még a jegyzeteit, a sok-sok könyvből másolt idézeteket is oly csábítóan, annyi elgondol­kozó lírai melegséggel tudja felolvasni — mintha a kézírá­sos sorok között gondolatban valóban átélné néhány perc alatt az „olvasott” kort. — Nézze csak ezt a szürke követ — tolja közelebb hozzám az asztalon a neolit korabeli kőbuzogányt. — Hat éves vol­tam, amikor ezt találtam. Ter­mészetesen fogalmam se volt, hogy mi ez, de eltettem, és csak húsz év múlva vettem a kezembe. Akkor már megsze­rettem a régészetet. Olvastam Bodonyi Nándort és Kiss Gé­zát is, az ő könyveik alapján ismerkedtem meg először az ormánsági' történelemmel. És akkor jutott eszembe a kőbuzg- glány. Bevittem Pécsre Dom- bai Jánoshoz, megmutattam neki. Rögtön megmondta, hogy a neolit korból származó kő- bmoaávp, négyréttén és féh ezer éves, de hiába találtam a sellyei határban, ez még csak egy lelet. Ezt bárki hozhatta máshonnan, bármikor. Ez még nem dokumentum arra, hogy az Ormánságban a honfoglalás előtti korokban is volt telepü­lés.-.. Pápay Jenő régészmunkájá­ban ez a pécsi látogatás je­lentette a tulajdonképpeni startot. Az első napokban még bosszankodott — hiszen az egyetlen, szürke kőbuzogányt csodálatos régészeti felfede­zésekkel párosította a képze­let — de a bosszankodásnak egyhamar vége lett. Dombai János kioktatta a régészeti kutatás néhány „fogására”, és Pápay Jenő szívós akarattal. Házas szorgalommal munkához látott. És rengeteget olvasott. Kezdve Dselalzade Musztafa hadvezér naplójától az 1868-as Archeológiái évkönyvig szinte mindent, ami a régészethez és Sellyéhez vonatkozik. Belelapoz az egyik füzetbe, mintha keresne valamit — do­hát fejből is tudja — hiszen régészmunkájának egyik leg­nagyobb eseménye történt 1954-ben. — Előadást tartottam egy alkalommal, és egyszeresük feláll egy ember. Tessék mon­dani nekem — kezdi — mit tetszik tudni a dobinai dűlő­ről?... Ott nagyon sok a csont, meg a csontváz. Én meg is néztem az egyiket... Képzel­heti: megdobogott a szívem. Az előadás végén ásót fogtunk az egyik bdrátommal, és alig kezdtünk kutatni —. találtunk egy koponyát... Rövidesen a pécsi Janus Pannonius Múzeum egy hatvan sírból álló, XI. századbeli Ár­pád-kori temetőt tárt fel a jel­zett helyen. — Hallottam, hogy ön, is részt vett a kutatásban -r- kér­désem. ;— Hogyne.;. huszonnégy sírt én túrtam fel, az anyagot az elszállításig itt gyűjtöttük a postán. Olyan volt itt minden a lakásomban, mint a mú­zeumban — feleli csendesen, és ... és... nem a szemüvege csillog. A szeme. Ritka leleteket talált később a Kengyeles dűlőben, amelyek az úgynevezett „len- gyeli” kultúra ittlétét bizo­nyítják. Először Lengyel köz­ség mellett találták meg ennek a mediterrán népnek a nyo­mait, amely nép — főként edé­nyeiben — az arab és görög népek hatására emlékeztetnek. Ötezer éves kőkaparók és kő­vésők, cserepek — végered­ményben bizonyítékai, hogy az Ormánság területén sok ezer évvel ezelőtt is voltak emberi települések. Végig lapozza a feljegyzé­seket, a kimásolt idézeteket, majd a régészeti leletekét rendezgeti előttem, minden mozdulat — szinte egy-egy símogatas. Mindegyikről pon­tosan megmondja — hol talál­ta, melyik körből való — az­után ismét a feljegyzésekbe temetkezik. — Látja?... — tartja elém az egyik füzetet — itt van pél­dául annak a története is, amikor a törökök 1532-ben elpusztították Sellyét. A török időszámítás szerint 938. július húszadikán, ahogy Dselalzade Musztafa hadvezér a naplójá­ban leírta... Itt pedig a Der­vis bég menekülése Siklósra... Arra is van adatom, hogy Sellye a török hódoltság alatt bírósági kerületi központ volt, két városrészből állt, és hat- vankilenc község tartozott ide... , Ismeri Sellye történetét, mint a tenyerét. Órákig tud szakszerűen és pontos, törtéJ Beírni számok kíséretében be­szélni — akár a sellyei kas­tély építéséről, történetéről, a magyar szabadságharc sellyei epizódjairól, vagy a Sellyét először említő írásos doku­mentumról, amelyet egy hat­száz oldalas könyvből másolt fci a jegyzetfüzetbe. Ö se tudja összeszámolni, hogy negyedszázad alatt, ami­óta régészkedik — mennyi idevonatkozó szákkönyvet ol­vasott, és még azt is nehéz lenne hirtelen összeírni, hogy mennyi kő és fémleletet, mennyi, különböző korokból származó pénzérmét vagy más dokumentumot talált. Azt hiszem, hogy itt az al­kalmas pillanat a kérdésre. — S arra nem gondolt még, hogy ezt a gazdag anyagot ki kellene állítani Sellyén? Sietve megnyugtat. — Dehogynem. Ammt lesz egy szoba erre a célra, azt hi­szem sikerül a pécsi Janus Pannonius Múzeum segítségé­vel és a pécsi múzeum anya­gának bizonyos kiegészítésével — kiállítani a gyűjteménye­met ... Nagyon szeretném ... És azt is nagyon szeretném, ha sikerülne Sellyén feltárni a döntő bizonyítékokat, hogy itt már sok ezer év óta, rend­szeresen voltak emberi telepü­lések, nemcsak a honfoglalás óta, mint azt korábban és még ma is né hányán állítják. Hi­szen Sellye határában nyolc helyen találtam a korábbi ko­rokat bizonyító nyomokat... Azzal a szándékkal jöttem, hogy történelmi adatokat gyűjtök. Később a históriát elhalasztottam a legközelebbi alkalomra — mondván, hogy az ember az amatőr régész, izgalmasabb. S most — a vé­gén — kiderül, hogy tulajdon­képpen mindkettőből alapos „ízelítőt” kaptam. TH1ERY ÁRPÁD — Dr. HUTH TIVADAR professzor országgyűlési kép viselő február 14-én szerdán egész napos látogatást tett a Pedagógiai Főiskolán. — Megnézte a főiskola beren­dezéseit, elbeszélgetett a tan székek dolgozóival és a hall­gatókkal. Délután pedig résztvett Szentistványi Gyu- láné elvtárenőnek a főisko­la dísztermében a XXIL kongresszusról tartott * elő­adásán, mely a dolgozók ideo Lógiai továbbképzését vezette be, s a témát megvitató kon­ferenciák alapjául szolgál. — A MAGYARORSZÁGI Német Dolgozók Demokra­tikus Szövetsége február 24- én a Marx Károly Közgaz■* daságtudományi Egyetem aulájában rendezi az immár hagyományossá vált, orszá­gos sváb-bált, miután a 24-i rendezvényre már minden jegy elkelt, közkívánatra a bált egy héttel később, — ugyanott ismét megrendezik. A március 3-i bálra jegyek még kaphatók a Magyarorszá gi Német Dolgozók Demokra­tikus Szövetségénél (Buda­pest, VI., Nagymező utca 49.) ldőjárásielentés Várható időjárás péntek estig változó mennyiségű felhőzet, né hány helyein futó havazással Elénk, helyenként erős, péntekn mérséklődő északi szél. Várhat legalacsonyabb éjszakai hőmérsék let mínusz 3—(mínusz 7, legmaga sabb nappali hőmérséklet péntekéi plusz *—minus® 2 fok között. Közlemények AZ CJHECSEKAUAI Ságvári Endre Művelődési Ház­ban, nagyszabású „Farsangi bált" rendezünk. A három legszebb lei­mezt értékéé dijakkal jutalmaz­zuk. A jelmez viselése nem kőte­lező. A bál Időpontja: 196B. feb­ruár 17-én este 7 érától reggel 5 óráig tart. Belépődíj: Ft. GOETHE: FAUST II. RÉSZ oratórium előadásának nyilvános főpróbája február 18-án. vasár­nap de. 10 órakor lesz Pécs Vá­ros Művelődési Házában (Déryné u, 18.). míg az előadás 19-én. hét­főn este 7 órakor. Bevezeti Csor­ba Győző, a mű fordítója. Ren­dezte: Dr. Németh Antal. Közre­működnek: Árva Eszter, Bánffy György. Dobák Lajos Gyarmathy Agnes Papp István. Snányik Éva. Szabó Ottó — a színház művészei és az Irodalmi Színpad tagjai. Jegyelővétel az írók Könyves­boltjában. 225 Magyar Honvédelmi Sportezövet ség Pécs városi elnöksége 1JKS2 március 1-vel motorkerékpárveze- tői tanfolyamot indít. Jelentkezni lehet. Megye utca 2* alatt. *- tói 17 óráig. ■BB 'Sill H1SE5 SS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents