Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

IMS. FEBRUÁR 16. r ■ Kilenc ui ülnie vásárolt Magyarország Moszkvában Moszkva (MTI) A magyar filmfőigazgatóság munkatársai Moszkvában, ki­lenc új filmet vásároltak meg a múlt év termésének legja­vából. Nemsokára a magyar nézők elé kerül Mihail Romm nagy filmje, az Esztendő ki­lenc napja, a Tolsztoj regényé­ből készült — Feltámadás — 2 része, a — Kétéltű ember — című fantasztikus, regényes filmalkotás. A tudományos fantázia ked­velőinek szierez örömet a Vi­harok bolygója című filmre­gény, amely a Venus meg­hódítóiról szól. Csuljukin fia­tal rendező a Lányok cúnű új­szerű szélesvásznú vígjátékkal. Rajzmam a Hátha szerelem című társadalmi drámával sze­repel a listán. „Zárószámadás" a TiT-ben A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat jó eredménnyel zárta az elmúlt évet: a társu­lat tevékenységének fő formá­ját jelentő előadásokon né- hányezer híján négymillió hallgató vett részit. Hászraiilió forinlos termelést ériék a ViÉnyszeraiö Vállalatnál Emelkedett a termelékenység — Új fürdői epilenek a pécsi telephelyen A Góliáth Pécsett Sokan úgy emlegetik a Ba­ranya megyei Villanyszerelő Vállalatot, hogy MEGYEVILL, mert régebben ez volt a címe a tíz éve fennálló tanácsi vál­lalatnak. Munkája kiterjed az egész megyére, sőt. még azon túlra is. Három részlege van; egy Pécsett, egy Mohácson és egy Szigetváron, összesen mintegy száz villanyszerelő szakmunkás és huszonhárom ipari tanuló dolgozik a válla­latnál. A vállalat hatszor nyer­te el fennállása alatt az él- üzem címet és ha minden jól megy, akkor most hetedszer is birtokukba kerül a kiümető cím. Mit csinálnak és hogyan dolgoztak az elmúlt évben? Nincs ok a szégyenkezésre, hi­szen az elmúlt esztendőben a tervet 110,1 százalékra teljesí­tették, a termelési érték pedig meghaladta a húszmillió forin­tot. A tervteljesítés mögött igen jól alakult a termelé­kenység és az önköltségi mu­tató. Az egy főre eső évi ter­melési érték 193 ezer forint volt, vállalata szinten pedig 11,1 százalékkal volt maga­Második a kukoricatermesztési versenyben A szentdénesi termelőszö­vetkezetben a mintegy 30 tag­ból álló ifjúsági munkacsapat elvállalta 15 hold kukorica megművelését és ezzel az or­szágos kukoricatermesztési versenybe is benevezett. A nagy szárazságban kétszer kézzel, háromszor pedig gép­pel kapálták a kukoricát, és természetesen a műtrágyaada- got is megkapta a növény. A lelkiismeretes gondozást bőségesen meghálálta a föld, hiszen 15 hold átlagában, mintegy 40 mázsa májusi mor­zsolt kukorica termett holdan­ként Az ifjúsági munkacsapat az országos versenyben az eper­jesiek után a második helyre került, s jó munkájáért 5000 forint pénzjutalomban része­sült sabb, mint az élőirányzott. Az önköltség alakulása is ked­vező. hisz az előírt szintnél 3,5 százalékkal alacsonyabbra si­került a teljesítés. Mindezek eredményeképpen a vállalat összes nyeresége 3 millió és 800 ezer forint lett. Előző év­ben a dolgozók 13 napi kere­setnek megfelelő nyereségré­szesedést kaptak, s a tavalyi eredmények alapján most még ennél is többet tudnak majd fizetni. A vállalat munkájának te­rülete elsősorban az ipari üzemek villanyszerelésével kapcsolatos teendők ellátása. Ezenkívül a mezőgazdasági üzemek (termelőszövetkeze­tek. állami gazdaságok), keres­kedelmi szervek, intézmények és végül a lakások villanysze­relésével kapcsolatos munká­kat végzik. A múlt évben je­lentősebb szereléseket a ter­melőszövetkezetekben végez­tek. de ezenkívül még na­gyon sok mást is. Többek között a szigetvári fénycsövek szerelését, a sörgyári ászok- pincék fénycsövezését, az Ál­lami Áruház és az OTP fény­csöveit szerelték fel. Munká­júik általában szétaprózódik, például a tavalyi esztendőben összesen 1600 munkát végezlek a megye különböző területein s ebben az ezerhatszáz mun­kában volt a 100 forintos ér­téktől az egymilliósig min­denféle. S a munka gépesítése? Saj­nos, a villanyszerelési munkák még nincsenek gépesítve, leg­alábbis nem számottevően, s így zömmel a kézierő domi­nál. Vannak ugyan kísérletek az egyes munkafolyamatok, illetve munkák megkönnyíté­Hol rannak Baranya legfőbb g m| ■ • •« Bevezetik a hektáros területmértéket jOlOjei/ • Pontrendszer lép az aranykorona helyébe BÁR A FÖLD nagy része ál­lami és szövetkezeti használat­ba került, e fontos termelő- eszköz körüli hullámok még teljesen nem ülitek el. A tsz egyesülésekkel, az állami gaz­dasági fúziókkal, a háztáji gazdaságokban, belsőségekben és zárt kertekben történő gya­kori változásokkal a föld használói, na meg a művelési ágak is sűrűn változnak, s ezeket a változásokat rögzíti az ÁFTH Baranya megyei föld­mérési és földnyilvántartási felügyelősége. Rozs Mihálytóü, a felügyelő­ség helyettes vezetőjétől kér­deztük meg, milyen eredmény­nyel zárta az elmúlt évet a földmérési és földnyilvántar- tási részleg. i — 1961-ben Baranya megye 92 községében, összesen 272 000 katasztrális holdon végeztük el a földrendezést. Főleg ott, ahol a tsz-ek felfejlesztésével illet­ve egyesülésével szükségessé vált a táblák megnagyobbítá- sa. Kiegészítő földrendezést ezen kívül 53 községben, mint­egy 19 000 holdon végeztünk. Ezeknek a községeknek ponto­san felmértük a határát, meg­állapítottuk a művelési ágakat, elkészítettük az új kataszteri birtokíveket. — Az elmúlt évben, kezdtük meg a földek osztályba soro­lását is, ami igen lassú, több évig tartó munka, s mindössze 6 községben és két városban. Pécsett és Komlón fejeztük be. Baranya megye nyolc becslő- járásra van felosztva, éspedig mohácsi, pécsi, siklósi, szent- lőrinci, szigetvári, mágocsi becslőjárás, ezen kívül a dár­daiból egy, a szekszárdi becslő járásból pedig szintén egy köz­ség tartozik Baranyához. A földek nyolc minőségi osztály­ba vannak lorolva. De az I. osztályú földek aranykorona értéke nem azonos az egyes becslő járásokban. Csak érde­kességképpen említem meg, hogy Baranya legjobb földjei a mohácsi becsi6járásban van­nak — ehhez a becslőjáráshoz tartozik a villányi borvidék is. — Ebben a járásban az I. osz­tályú szántók általában 28 kö­rüli aranykorona értékűek, s míg a villányi I. osztályú sző­lők (igen magas) 72 aranykaro- násoik, addig a pécsi első osz­tályú szőlők csak 64 aranyko­ronások. MIÉRT VAN SZÜKSÉG osz­tályba sorolásra? — A föld értékének megál­lapítására ötven évvel ezelőtt került sor. 1909-től 1913-ig te­hát négy éven át tartott ez a munka az országban, igen nagy apparátussal, mérnökök­kel, szakemberekkel végezték s a munka költségei kereken 21 millió aranykoronára rúg­tak. ötven év alatt azonban sokat változott a talaj, az eró­zió sok földet megrongált, egyes vizsgálatok már eleve nem voltak elég pontosak, s módosultak a közgazdasági vi­szonyok is. Szükséges tehát a korszerűsítés. A következő években sor kerül az aranyko­rona rendszed felszámolására, valószínű pontrendszer lép a helyébe. Ezzel egyidőben Ma­gyarországon is áttérünk a hektáros térmértékre. A tör­vény már 1948-ban életbe lé­pett, de a katasztrális rend­szerről a hektáros rendszerre való áttérést a kisüzemi gaz­dálkodás időszakában egysze­rűen képtelenség volt végre­hajtani. Csehszlovákia már át­tért a hektáros térmértékre s a nagyüzemi gazdaságok ki­alakulásával nálunk is egyre inkább megteremtődnék az át­térés feltételei. PIIXANATNYILAG az 1961- es VI-os számú földvédelmi törvény végrehajtási utasítását várjuk. Az új törvény elsősor­ban a szántóföldet védi. Ez annál is jobban érint bennün­ket, mivel az elmúlt években HUGufira • ttot* és péoqrá­radi járásban erősebb legelő- sítési tendencia indult meg. A szántóföld egyébként is évről évre csökken. Az elmúlt 10 év alatt Baranya megyében mint­egy 50 000 holddal csökkent a szántóföld, részben magasabb kultúrákat, szőlőt, gyümöl­csöst, kertészetet alakítottak rajta, sokat elvettek az ipari települések, utak, építkezések stb. Ezt a kiesést intenzív ter­meléssel, a meglévő szántóföl­dek minél jobb kihasználásá­val kell pótolni. (Rónaszékivé) sére, gépierő beállítására, de ezek még nem elterjedtek. Egy-két adatot feljegyeztünk a villanyszerelők anyagfelhasz­nálásáról. 1961-ben összesen felhasználtak 330 kilométer hosszú csupasz drótvezetéket, elsősorban a külső légvezeté­kek területén, szigetelt vezeté­kekből mintegy 360 kilométer hosszúságot és a föld alatti kábelekből 14 kilométer hosz- szúságot használtak fel. Ebben az évben szeretnék gépesíteni a horonyvéséseket. Tudniillik, az épületek belső vezetékeit a falba kell sül­lyeszteni. s ehhez vésni kell Eddig kézierővel, vésővel és kalapáccsal csinálták, ami igen nehéz és a vésés közben ke­letkező por ártalmas az egész­ségre. A vállalat főmérnöke és igazgatója most egy újításon dolgozik amely megoldja a horonyvésés gépesítését. A mohácsi telepen zömmel villanymotorok tekercselését végzik, s ott már történt né­hány korszerűsítés, ilyen volt annak a szárítóberendezésnek az elkészítése, amelyben me­leglevegőt cirkuláltatnak és a megjavított motort abban gyorsan szárítják. Az 1962-es évben tovább akarnak lépni mind a munkák technikáját illetően, mind pe­dig a dolgozók szociális és kul­turális igényeinek a kielégíté­sében. Tervbe vették, hogy a pécsi központi telephelyen fürdőt építenek még ebben az' esztendőben, s ezzel valóban évtizedes problémát oldanak meg. Az oszlopok felállítását is szeretnék gépesíteni, mivel a vállalatnak nem gazdaságos darus kocsi fenntartása. S még egy; a villanymotorok festé­sét festékszóró berendezéssel, egy kompresszor segítségével kívánják megoldani. Ezek a tények és tervek a szerdán megtartott termelési tanácskozáson hangzottak el. Ez volt az első termelési tanácskozás ebben az esztendőben, ahol a vezetőség ismertette a tavalyi eredményeket és az idei fel­adatokat. A tanácskozáson sok dolgozó megjelent, de talán nem is az a lényeg, hanem az, hogy sokan elmondták véle­ményüket a vezetőségnek és nagyban hozzájárultak javas­lataikkal a vállalat munkájá­nak még gazdaságosabbá téte­léhez. A három telephely dol­gozói ez évben is megújították munkversenyüket és még ma­gasabb követelményekkel ver­senyeznek az elsőnek kijáró vándorzászlóért és pénzjuta­lomért. (G. L) Dunaújváros után Pécsre érkezett Góliáth, a 22 méter hosszú óriásbálna. Szájában kényelmesen elférne egy kisebb osztály. Néhány jellemző adat: a súlya 6S 200 kg, a szíve 450 kiló, mája 600 kiló, a nyelve 2200 kiló. Ezzel a szigonyágyúval lőtték 1954-ben a norvég partok közelében az óriás tengeri emlőst. A szigonyágyút 1660-ban egy norvég bálnavadász készítette. Jellemző az érdeklődésre, hogy csütörtök délelőtt fél 10-tŐl ti óráig több mint négyezren nézték meg a tengeri óriást. :l Nem népbetegség mér a tbc Teliben meöúünl 3 nyerms* es tbc miaui elhalálozása illést íaüoti a menyei tbc ismerni búit sági Tegnap délután a megyei tbc társadalmi bizottság ülést tartott, ame’yen az eddigi munkájukat és a további fel­adatokat tárgyalták meg. Dr. Bokrétás András, a tár­sadalmi bizottság titkára tar­tott beszámolót. Ismertette, hogy a tbc-elleni küzdelemben milyen szerepe van a társa­Nem kell már cifra szerszám... Dunaszekcsőn a fe­hérre meszelt kis mű helyszobában szíve­sen tartja szóval a vendéget Theisz And rás bácsi, a helybeli szíjgyártómester. — Míg szikár, csontos kezével hajlítgatja a vastag bőrt, varrja, 'osszeerősűti az acél- tűvel, nem fogy ki a meséből, tréfálko­zásból. —t Bejártam az egész országot. — Me zítláb gyalogoltunk az országúton, s han­gosan énekeltük a mesterlegények nó­táját. Aztán, ha la­kott terület közelé­be értünk, a tenye­rünkből tisztálkod­tunk, felhúztuk a lábbelit, mert mun kára bizony csak be­csületes kinézetű ván dorlégényt alkalmaz­tak. Így kerültem Tolnából D unaszek- csőre. Aztán ittra­gadtam, mert utolért « szerelem. Ej, de sok 16 voll akkor — sóhajt szo­morúan. — Grófok­nak, báróknak ké­szítettük a dísze­sebbnél díszesebb sallangot lószerszá­mokat. Annyi szíjat varrtam életemben, hogy egy vármegyét líorül lehetne vele keríteni. Pedig a szíj gyártó mesterség — nem könnyű. Kive­szi az ember erejét, amikor hat-nyolc centi széles bőrréte­get kell összevarr­ni. Férfikéz kell hoz­zá. — Készítenek most is díszes szerszámot? —> A csudát! — le­gyintett a kezével. — Minek? Nem kell hin tó, van helikopter, repülő meg luxus­autó. Már a gyerek­nek sem az az ál­ma, ami régen. Ak­kor kocsis szere­tett volna lenni mind. Mm as én fr—a t sa kellett már a cifraszerszám. Villanyszerelő lett. Nem mondom, az is hasznos dolog. A rádióban a múlt kor azt hallottam, — mondta váratlanul másra terelve a szót, — hogy a gőzmoz­donyt kiszorítja a villanyvonat. Be kel­lett vallanom ma­gamnak, hogy a ló­val is így van vala­hogy. Kiszorítja a gép, mert az erő­sebb. ügyesebb. Nemrég még azt hittem, teljesen fe­leslegessé váltunk mi szíjgyártók. — Nincs ló a háztáji­ban, nem kell cifra szerszám, hát akkor most mi lesz? Aztán amint eljár­tam dolgozni a béri meg a dunaszekcsői tsz-be, egyre inkább éreztem, hogy ha a cifraságra nine* is szükség, m jó szak­emberre annál in­kát*. Bártan é* van vagy tíz pár ló, Dunaszekcsőn is 30, javítani való mindig akad, és a gépszíj ja­vításához, rendben- tartásához is érteni kell. Rájöttem, hogy ez a változás nem tesz minket feleslegessé, hiszen minden mun­káskézre szükség van. Rájöttem, hogy csak az marad, ma­gányos felesleges em bér, aki maga tart­ja távol magát a közösségtől. Meg aztán — for­dította tréfára a szót —, aki nem érti meg az idők szavát, az a hintóbán lemarad a luxusautó mellett, az megöregszik. Én azonban fiatal aka­rok maradni, — mondta és búcsúzóul barátságosan hu­nyorított a szemé­vel, W. «• dalmi bizottságnak, amely á vöröskereszt szervezetén belül működik. Az országban mint­egy 200 ezer beteget keli gyó­gyítani és a betegségben szén- védőkét fel kell kutatni. Sz áz egyik része a tbc-ellení harc­nak. A másik feladat pedig a/, hogy az ország lakosságát meg védjük a fertőzéstől. Kormányzatunk megalkotta a tbc-elleni küzdelem törvény erejű rendeletét. Ez azonban még nem elég. Minden egyes állampolgárnak személy sze­rint is kötelessége, hogy har­coljon a betegség ellen. A megyében tavaly több mint 285 ezer tüdőszűrést vé­geztek eb A tíz éven aluliak­nál oltással és tapasszal az idősebbeknél pedig a tüdő­gondozók és a röntgenautó­buszba szerelt ernyőíényképe- zőgéppel végzik a vizsgálatot. A megyében a szűrővizsgá­latok rendszeresen folynak s ennek eredményeként a meg­betegedések erőse., csökken­tek s a gyermekek tbc miatti elhalálozása teljesen megszűnt. Most már az ötven éven fe\ji- lieknél fordul elő inkább meg­betegedés. Éppen ezért meg kell oldani az ötven- év feletti betegek elhelyezését, hogy a fertőzési veszélyt megszüntes­sük. A megyében mintegy 40- 50 személyt kellene gyógyinté­zetbe utalni. A társadalmi bizottság úgy a Pécs városi, mint a Baranvg megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elé több javaslatot terjeszt majd, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a megyében csökkenjen a tbc-s megbetegedések száma és ezt a betegséget minél előbb felszá»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents