Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-14 / 37. szám
1962. FEBRUÁR 14 3 Az eimúit év tanulsága alapján Okosan, ésszerűen szervezik meg a gazdálkodást az Ókor Gyöngye Tsz-ben Okosságom, ebben a kis ormánsági faluban, nem a legjobb hangulatban tartottak meg a zárszámadó közgyűlést. Az 1200 holdas Okorgyöngye Termelőszövetkezet komoly mérleghiánnyal zárta a műi évet és tagjainak mindössze 11 forint 60 fillért tudott fizetni egy-egy munkaegységre. A közösből származó három és félezer forintos évi átlagjövedelem érthetően nem hangolta jó kedvre az okorági szövetkezeti gazdákat. A termelőszövetkezet vezetői és tagjai most számot vetnek: mi az oka a gyenge gazdasági eredményeiknek? Az egyik legégetőbb probléma a munkaerőhiány. A 747 hold szántóföldhöz alig több mint ötven munkaképes növénytermelő dolgozója van a közös gazdaságnak. Ezek is zömében idősek. A termelőszövetkezet statisztikája szerint a 106 dolgozó közül ötvennégyen betöltötték már a 60. életévüket. Az Ormánság múltbeli átka — az „egyke” — tehát itt is és most is érezteti hatását. S aikik vannak a faluban fiatalok, azok is másutt — városban, iparban — kerestek és találtak munkát. Nem csoda: a 11 forintos munkaegység-részesedés nem csábítja haza a havi fizetéshez szokott fiatalokat. A természeti csapások sem hagyták érintetlenül a két éve működő gazdaságot Az okorági földek Dél-Dunántúl legmélyebb vidékén fekszenek, így állt élő az a furcsa helyzet, hogy amíg országszerte a szárazság sújtotta a mezőgazdaságot, nekik elsősorban a víz okozott jelentős károkat A belvíz tönkretette őszi vetéseik egy részét és több mint háromszázezer forinttal károsította meg a közösséget. Jellemző, hogy mintegy 60 holdnyi víz- járta területet egész éven át nem tudtak megművelni a sző vetkezeti gazdák. Számottevő kárt okozott természetesen az aszály is. S amit a víz és a szárazság meghagyott, azt „megdézsmálták” az idegenek. Mint Vörös József elnök összeszámolta: 53 hold kukoricát, napraforgót és cukorrépát más falubeliek műveltek egész esztendőben. Húsz hold rétjüket más falubeliek kaszálták. A cséplést más falubeliek végezték, s munkájuk fejében 53 mázsa búzát, 112 mázsa árpát és 39 mázsa zabot vittek éL Igaz, hogy erre a szükségmegoldásra is a munkaerőhiány kényszerítette a termelőszövetkezetet, mindenesetre más képet mutatott volna a zárszámadás, ha erre nem kerül sor, A zárszámadási közgyűlésen fontos határozatokat hozlak az okorági szövetkezeti gazdák. Ezek a határozatok, valamint a vezetők és a tagok szilárd akarata a határozatok következetes végrehajtására — a legfőbb biztosíték arra, hogy az idén már másként lesz Ókor ágon. Kimondták, hogy az idegeneket ,.száműzik” a termelőszövetkezet földjeiről Ehhez azonban az keil, hogy fokozatosan gépesítsék a gazdaságot. Ennek érdekében vásároltak már egy traktort és egy vontatót, továbbá sálétöltőt, rét- és legelőjavítót, s egyéb munkagépeket is beszereztek: saját erőből A munkaerőhiányon enyhít majd az idén felépülő száz férőhelyes, korszerű tehén istálló is. Jelenleg ugyanis hét különböző helyen tartják a szarvasmarhákat. Ha ezt az állapotot megszüntetik, előreláthatóan négy állatgondozót és két éjjeliőrt irányíthatnak át más munkaterületre. A munka erő jobb elosztását eredményezi az is, hogy megszüntetik a termelés elaprózottságát Ebben az évben már csak feleannyiféle kapásnövényt termelnek mint tavaly és így jobban tudják biztosítani azok egész évi gandcs ápolását. „Kényes” ügy volt a termelőszövetkezetben a harmados művelés. De csak addig volt kényes, amíg ki nem mondta a közgyűlés, hogy 1962-ben — mint a megye többi közös gazdaságában — Okarágon i6 megszüntetik a részesmunkát. Az idén már minden család számára pontosan kimérik $ megművelendő földterületet, megszabják minden növénynél az elérendő termésmennyiséget és a több termést betakarító dolgozókat premizálják. Kukoricából például egy holdról húsz mázsa csövestermést kell megtermelni. Ha jobb eredményt ér el valamelyik tag, akkor a többlettermés félét prémiumként megkapja. Szervezetten védekeznek a belvizek étien is. A termelőszövetkezet földjein mór meg is kezdték a vízlevezető árkok ásásét Nagy könnyebbséget jelent majd a munkaerőhiánynyal küszködő gazdaság számára az is, hogy a kezelésükben levő tartalékföldek egy részét átvette a Szentegáti Állami Gazdaság: Szorgalmas, hozzáértő gazdák az okorági emberek. Rajtuk, a vezetőkön és a tagakon múlik, hogy jobb legyen az idei esztendő, mint a tavalyi volt és megtalálják számításukat a közös gazdálkodásban. Időben gondoskodjanak a vetőmagvakról Csaknem teljes egészében hibridkukoricát veinek megyénkben A földeket nemrég még hó takaró borította, a tavasz azonban közel van s már most gondoskodni kell a vetőmagvakról. Megkérdeztük Tárcsái Imrét, a megyed tanács nö- vénytermesztésá főelőadóját, mondja el. hogyan segít a tanács mezőgazdasági osztálya a vetőmagellátásban és milyen feladat hárul most a termelő- szövetkezetekre. — Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is jelentős meny- nylségű vetőmagot biztosítunk főként felújításra, — mondotta Tárcsái elvtárs. A cél azonban az, hogy valamennyi közös gazdaság saját készletből biztosítsa vetőmagszükségletéi, A raktárakban külön be$l választani a vetőmagnak szánt mennyiséget a takarmányozásra használt terménytől. A vetőmagot ki kell rostálni, tisztítani, sőt, házilag a csírázta- tást is el lehet végezni. Ha a csírázás eredménye nem megfelelő, akkor még időben vetőmaghoz juthatnak a tsz-ek cserével, vagy más úton. — Felújítás céljára, eddig mennyi vetőmagot biztosítanak a termelőszövetkezeteknek? — A tsz-ek már benyújtották igényeiket s ennek megfelelően 4000 mázsa tavasziárpa és 1200 mázsa kiváló minőségű zabvetőmag kerül kiosztásra. — A bólyi hibridüzemben befejeződött a hibridkukorica vetőmag osztályozása és ólamzárolása. A termelőszövetkezeteknek az idén 8000 mázsa hibrid- kukorica vetőmagot biztosítanak, ami azt jelenti, hogy megyénkben mintegy 96 százalékban vetnek hibridkukoricát 1962-ben. Fontos, hogy a tsz-ek a még esedékes csereterményt adják le, hogy a vetőmag kiszállítását mielőbb megkezdhessék. — Lesz-e elegendő vetőburgonya az idén? — A vetőburgonya beszerzése ez évben is gondot okoz. Évenként két járásban újítják fel a burgonyát, s így idén a vetőburgonya-akció keretében a kijelölt két járás a pécsi és a sásdi, valamint az arra rászoruló termelőszövetkezetek részére 100 vagon burgonyát már biztosított a mezőgazda- sági osztály. Fontos, hogy azok a tsz-ek, amelyek kaptak vetőburgonyát, lehetőség szerint kössenek a MÉH Vállalattal szerződést étkezési burgonya termesztésére. — Ez év tavaszán csak 40 vagon vetőburgonya kerül kiadásra, s amennyiben a vető- burgonyából hiány mu tajtko- zik. pénzért az ország bármely területén felvásárolható. A burgonyaszáUításit tiltó rendelkezést ugyanis az illetékes szervek visszavonták. — A burgonyaprizmákat fagymentes napokon kell ellenőrizni. esetleg átválogatni, nehogy vetés idején szerezzenek tudomást a rossz ábtelelte- tésről. — Milyen más vetőmagot biztosít még a megyei tanács mezőgazdasági osztálya? — A járási tanácsok elosztása alapján lucerna, vörös here. tavaszibükköny és borsó vetőmagot adunk ki. míg a többi aprómagvakat a MEZÖ- MAG Vállalat útján bocsátjuk a tsz-ek rendelkezésére. — Melyik termelőszövetkezet termelte meg erre az évre saját vetőmagszükségletét? — Több termelőszövetkezet, így a sárhátd Uj Ut Tsz burgonyából, a lotthárdi Búzakalász lucerna, a beremendi Dózsa Tsz pedig zabvetőmagból termelt annyit, hogy más termelőszövetkezetnek is adni tudott. — Milyen fontos teendő van még a vetőmagbiztosítással kapcsolatban? — Nem csupán azért kell elvégezni a vetőmag csávázást, mert kötelező, hanem, mert az üszögfertőzés következtében minden évben több száz mázsa gabonával kevesebb a termés. A berk esdi Kossuth Tsz- ben például tavaly három mázsával hozott kevesebbet holdanként az üszögfertőzött árpa. A kisebb tsz-ek házilag is elvégezhetik a csávázást kosaras. vagy porcsávázás esetén forgódobos módszerrel. A nagyobb termelőszövetkezetek azonban kössenek a növényvédő állomással a csávázásra szerződést — fejezte be nyilatkozatát Tárcsái Imre. Háromszáz új fejőgépet kapnak az állami gazdaságok Az állami gazdaságokban a növénytermesztés gépesítése mellett egyre inkább előtérbe kerül a különböző állattartási ágak gépesítése is. Az idén főleg a tehenészetekben lesz jelentős előrehaladás. Háromszáz fejőgépet állítanak munkába. s ezáltal e munkafolyamat gépesítése megközelíti már a 80 százalékot A gazdaságok részben Beer-Szász, részben DA—3 m típusú gépeket vásárolnak. Az utóbbit már- az összevont állományú, nagy tehenészetekben állítják munkába. A zzal mentem be Pécsett ** a Déldunántúli Áram- szolgáltató Vállalat: Rákóczi úti garázsába, hogy írok egy gépkocsivezetőkből álló brigádról, olyanról, amelyik a szó cialista munkabrigád címért versenyez. Abban biztos voltam, hogy találok ilyen brigádot — arra azonban nem gondoltam, hogy olyan nagyszerű emberekre lelek, mint a „Bánki Danát” a benzinporlasztó feltalálójának nevét viselő brigád tagjaira. Tizennyolc gépkocsivezető alkotja ezt a közösséget. Még 1960 őszén határozták el. hogy november 7 tiszteletére brigád dá alakulnak. — Nem dolgoztunk mi rosszul azelőtt sem, de azért így brigádba mégis más — mondja Szálkánál József brigádvezető. Testes, magas, erős ember, 22 éve „tartja kézben” a volánt és 1960 óta a brigádot is. „Nem dolgoztunk mj roszszul azelőtt sem. de azért így brigádban mégis más” — Érdemes ennek a mondatnak egy kicsit „mögéje” nézni, mert sok nagyszerű ötlet, kemény munka és sok szép történet zajlik benne. Mert nemcsak brigáddá alakulásuk óta versenyeznek ők. Vörösszínű selyemzászló lóg a falon, benne aranyozott hím zésű betűk: Vezess baleset nélkül. Története van ennek a zászlónak amelyet most is büszkén őriznek. Története, mégpedig — országra szóló. Kevesen tudják, hogy ebből a garázsból indult el a „Vezess baleset né!kül”-mozga- lom, ami immár országosan elterjedt, sőt a mozgalom az ország határain is túljutott. — Azok közül akik ezt a mozgalmat kezdeményezték többen most is itt dolgoznak. Elmondják, hogy 1952-ben léptek versenyre a Fővárosi Autóbusz Üzemmel és ezt a versenyt megnyerték, a zászLaczkó István Marika történetét meséli. lót nekik ítélték. Nem kis eredmény, pedig akkor még nem alkottak brigádot. ... de azért így brigádban mégis más” — mondják és máris sorolják a versenypon- takat: 5 százalékos üzem- anyagrhegtakarítás, egymáson való segítés, szakmai-politikai továbbképzés ... Arra pedig hogy vállalásaikat teljesítik az 1961. július 28-án kelt Oklevél a bizonyíték. „Az oklevél most már megvan, megszerezzük hozzá a jelvényt is” — mondták. — Újabb hat hónapi kiváló munka kell hozzá, segíteni egymáson, takarékoskodni az üzemanyaggal, tanulni... A brigád valamennyi tagja még nagyobb felelősségérzettel vezette gépkocsiját. Mert most már ha valami hiba van nemcsak az „én” bajom, hanem az egész közösség kárát érezheti. Nem könnyű munka a gépkocsivezetés, de kivált nem olyan terepen, ahol ők dolgoznak. Most télen például amikor a villanyvezetékekre vastagon rátapadt a jég — ugyancsak volt „szaladgálni való.” Szakadtak a vezetékek, innen is onnan is hívták őket; javítsák meg mert leáll az üzem... A gépkocsivezetők pedig vitték az új huzalokat, a szerelőket és el is felejtették azt a szabályt, hogy meny nyi időt is szabad pihenés nél kül a volán mellett tölteni ... A „brigád becsülete” tartotta ébren őket, százszoroz ta meg akaratukat. „A brigád becsülete” — súlya van ennek a két szónak, erőt. ad és olyan tettek végrehajtására serkent, amit nélküle talán nem is tennének meg. — Most a télen a Mecseken tengelytörést kapott a kocsim — meséli Tölgyesi János a brigád egyik tagja. — Mérgelődtem, bosszankodtam, ment ezt a hibát csak úgy. lehet kijavítani, ha az emelőkocsi bevontatja a garázsba. De az autómentő csak másnap volt „szabad”, úgy látszott, ott éjszakázhat a kocsi a hegyen. Telefonáltam a garázsba, megmondottam mi a baj... — ... mi pedig itt bent úgy döntöttünk, hogy az autót eme lőkocsi nélkül is behozzuk a garázsba — veszi át a szót egy másik brigádtag. — Bajban volt a kolléga, segíteni kellett rajta, meg aztán nem várhattunk mert az autóra másnap szüksége volt a brigádnak. Ge rendékból csúsztatót készítettünk, úgy csúsztattuk le a hibás autót a hegyről. Az éjjel megjavítottuk, másnap üzemképes volt az autó ... Történetet tudnának mesélni százat is és valamennyit a helytállásról, a segítésről, az akadályok legyőzéséről. De nemcsak a munkában kiváló emberedből áll a brigád, nemcsak egymáson segítenek, hanem ... Laczkó István a bngád egyik tagja — véradó. Vele történt meg, hogy az egyik va sámap hivatták a szülészeti Szálkánál József brigádvezető indulás előtt megvizsgálja az olajszintet. A Vezess baleset nélkül — versenyzászlaja klinikára. Egy asszony szült ott, akinek már két gyermeke is meghalt a szülés után néhány órával. Az akkor születendő kisgyermek számára kellett a vér. Laczkó István kapta a kabátját és sietett. A kisgyermek vérét az orvosok teljesen „kicserélték” és Marika azóta is él, egészséges. — Laczkó István sokszor meglátogatja a kislányt... Ilyen emberekből áll a J Bánki brigád. Csak szép és jó a brigád élete? Nem. Néha szembe kell nézniük a rósz szál is. Közösség amelyik nemcsak örömet, a bajt is együtt vállalja. Most pedig ugyancsak kijutott a bajból. Nem is szívesen beszélnek róla. Érthető. Az történt ugyanis, hogy az egyik brigádtag ka rambolozott. Nem ő vezette a gépkocsit, hanem az egyik munkás. Olyan „add át egy kicsit a volánt, hadd vezetek én is” — játék volt. A baj megtörtént. A karambolon kívü nagyobb hiba az, hogy a szocialista munkabrigád jelvényért folyó verseny „léket11 kapott. A jelvény megszerzését most kezdhetik élőiről. A brigád azonnal összejött és... — Amit kapott azt nem tette zsebre — mondják. — Igaz, nagyon szégyellte magát, fo- gadkozott, hogy soha többé... most az egyszer még bocsássanak meg neki ... ne zárják ki a brigádból... A fegyelmit megkapta, de megmaradhatott a brigádban... Figyelmeztetés volt ez mind- annyiuk számára: még össze- forrottabban. még nagyobb felelősségérzettel kell dolgozniuk. A szocialista munkabrigád jelvényt „nem adják ingyen” ... — A következő versenyszakaszban megszerezzük a jelvényt — fogadkoznak. A Bánki brigád jól dolgozik; Tagjai ott ülnek a teherautók, a daruskocsik, a 10 tonnás hatalmas teherautók volánjainál. Végzik mindennapi munkájukat, építik az országot '"s közben formálják magukp4 's. .;. mert brigádban azért mégis más.. ; parajj Ferenc \
