Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

ry M. fiz 1961-es népgazdasági terv teljesítése Baranya megyében Jelentős, új beruházások—K ét mil hard 697 millió forintos forgalom a kereskedelemben — Az ipar 12 százalékkal többet termelt, mint az előző esztendőben ipar Á korábbi években megkez­dett országosan is jelentős nép­gazdaság beruházások 1961- ben már nagymértékben hozzá járultak az ipari termelés nö­veléséhez Az új Pécsi Hőerő­mű és a Mohácsi Farostlemez- gyár belépő termelési kapaci­tása. valamint a megvalósított nagyobb arányú rekonstruk­ciók és bővítések eredménye­ként az ipar átlagos napi termelé­se az utóbbi években évről, évre nagyobb arányban emel kedett. A tavalyi esztendő­ben az ipar 12 százalékkal termelt többet, mint az azt megelőző évben. A megye szocialista ipara 1961-ben 4,9 milliárd forint ér­téket termelt. Az előző évhez mért 12 százalékos termelés nö ve kedés azonos mérvű az or­szág iparának növekedéséved és nagyobb, mimt az ötéves terv évi előirányzata. A szocialista iparon bel® az átlagosnál na­gyobb Volt a termelés emel­kedése a helyi iparban (23,5 százalék). A megye ipari ter­melésének szerkezete az utóbbi években némileg változott: a könnyűipar aránya és a Kesz­tyűgyár termeléskapacitásának növekedése következtében. Az állami ipar termelésének meg­oszlása a következőképp néz ki Baranya megyében: Az ösz- szes termelésnek 63,2 százalé­kát a nehézipar. 14,8 százalé­kát a könnyűipar és 22 száza­lékát az élelmiszeripar adja. A szocialista ipar termelésé­nek üteme 1961-ben aránylag megfelelő volt, a termelés fo­lyamatosságát nagymérvű év­ele ji visszaesés és negyedév vé­gi, illetve év végi rohammunka nem jellemezte. A minisztériu­mi iparvállalatok 1961 évben ke vesebb kötelezően előírt terv- mutatót kaptak, mint koráb­ban. Az iparvállalatok fonto­sabb termékeiből — néhányat kivéve —■ 1961-ben a termelés magasabb volt, mint egy évvel korábbam A megye legfontosabb ter­mékéből. a fekete szénből mindkét szénbányászati tröszt megkö­zelítően azonos mértékű át­lagosan 8,5 százalékos több­lettermelést ént el az előző évhez mérten. A napi átlagos széntermelés a pécsi szénbányáknál 441 vagon, a komlói szénbányászatnál 563 vagon volt. összesen 307 000 vagon fekete szenet termeltek, amely 22 316 vagonnal haladta meg az előző évit. Érdemes itt megjegyezni, hogy ezt a szép eredményt lerontotta az a kö­rülmény, hogy a szén minő­sége mindkét trösztnél romlott, csökkent az átlagos kalória­érték. az átlagos hamutarta­lom pedig növekedett. A fontosabb termékekből je­lentősen növelték termékeiket az iparvállalatok. A villamos­energia termelés 517 ezer rrve- gawatt/óra, a gáztermelés 24 millió köbméter, a kőszén­koksz 69 000 tonna, a porce­lánszigetelő 2853 tonna, a fa­rostlemez 14 596 köbméter, a bőrcipő 721 ezer pár, a bőr­kesztyű egymillió 110 ezer pár, a cigaretta 2 milliárd 616 mil­lió darab volt, az égetett tég­la 76 millió 738 ezer darab volt. kényéiből 341 560 mázsát péksüteményből 59 millió 576 ezer darabot és száraztésztából 13 054 mázsát gyártottak az el­múlt esztendőben. A lakosság részéről mutatko­zó igények fokozottabb kielé­gítése céljából a tanácsi ipar vállalatok lényegesen több ' bútort, ruhát, cipőt termel­lek, mint a megelőző esz­tendőkben. 1961-ben a megye ipari üze­meinek exporttermelése 210 millió forint volt. 38 százalék­kal több. mint 1960-ban. Az ‘elmúlt bárom évben a teljes termelésüknek mintegy föl ssá­zalékát exportálták a vállala­tok, illetve a szövetkezetek. A legjelentősebb kiszállítás az el­múlt évben is bőrkesztyűből volt, összesen 708 ezer pár kesztyűt adtak át a külkeres- kedetemnek 73 millió forint ér­tékben. A fontosabb termékek­ből — köztük az exporttermé­kekből is bár a termelés tavaly növekedett, ez az eredmény több vonatkozásban kétesérté­kű, mivel a gyártmányok jelen tős részének a minősége rom­lott. Ez elsősorban a porcelán- edényekre, bőrökre, kesztyűk­re és a cipőkre vonatkozik. A szocialista iparban 1961- ben átlagosan több mint 31 ezer munkást foglalkoztattak 800 fővel többet, mint egy évvel korábban. A munkáslétszám növekedésé­nek fele a helyiiparban, ne­gyede a szövetkezeti iparban je lentkezett. A munkások és az alkalmazottak száma együtte­sen 42 250 fő volt. Az alkalma­zottak száma tavaly nagyobb mértékben emelkedett, mint a munkásoké. Minden újonnan felvett két munkásra egy újon nan felvett alkalmazott jut az elmúlt évben. A tavalyi év vé­gén a szocialista iparban 9386 nő dolgozott, közülük 6584 mun kásáUományhan. A nők foglal­koztatottsága emelkedett az el­múlt évben; A szocialista iparban 943 mii lió forintot fizettek ki munka­bér címén. Ebből az összegből 47,5 millió forint a bányászat­ban kifizetett hűségjutalom vo®t. Az iparban foglalkozta­tott munkások átlagos havi ke­resete 1908 forint volt, majd­nem egy százalékkal több, mint 1960-ban. A munkások átlagkeresete a szénbányászat­ban foglalkoztatottaik nélkül 1452 Ft volt az elmúlt évben Baranya megyében. Építőipar A megye építőiparának 1961. évi termelése 843,3 millió fo­rint volt, ami 222 ezer forint­tal. tehát alig valamivel halad­ta meg az 1960 évi termelést. 1961. év végén 497 darab százezer forint feletti épít­mény álít kivitelezés alatt, ezek generálköltségvetési ösz- szege egymilliárd 335,2 millió forint volt. A lakásépítések időtartamá­nak csökkentése terén jó eredményt ért el a Komlói Építőipari Vállalat ahol a a szalagszert! építkezéssel négy épület .(22 lakásos) ki­vitelezése 168 napig tartott, tehát 222 nappal rövidebb ideig mint azt a szerződés előírta. Beruházás Az 1961 évben teljesített be­ruházások körülbelül 1,8 mil­liárd forint értéket jelentenek a megyében, Legfontosabb beruházások a szénbányászatban: a villa- mosenergia iparban és az építőiparban történtek. A szénbányászatban a legfonto sabb feladat a pécsi tröszt vonatkozásában a külszíni szál látás-átállás megvalósítása volt. A komlói bányaberuhá­zások közül kiemelkedő fontos­ságú célkitűzés volt a Zobák- aknai beruházások ütemének némi fokozása. A tröszt e cél­ra az elmúlt esztendőben kö­rülbelül 86 millió forintot for­dított, s ennek eredményeként építészetileg elkészült: a trafó­ház, a kompresszorház. a szál­lítóakna-ház és néhány külszí­ni építmény. A vülamosener- gia ipari beruházások legfon­tosabb tavalyi célkitűzései — megyei viszonylatban — a Pé­csi Hőerőmű második és har­madik gépegységének ugyan­csak régóta esedékes üzembe­helyezése, valamint a Pécsi Hőerőmű 100 megawattos bő­vítésének megkezdése volt. Mindkét célt elérték, a má­sodik és a harmadik gépegysé­get 668 millió forint értékben üzembehelyezték és a második félévben kibontakoztak az erő­mű bővítési munkálatok is. A kommunális beruházások so­rában kivétel nélkül átadták az 1961. évi átadásra előirány­zott állami keretből épült la­kásokat. A tanteremhiány csökkentése érdekében — a . ki­sebb vidéki iskolaépítkezése­ket nem említve. — Pécsett az elmúlt esztendő­ben két új 16 tantermes, Mo­hácson pedig egy 12 tanter­mes általános iskola kivite­lezési munkáit kezdték meg. Mezőgazdaság A megyében 1961 tavaszán a mezőgazdaság szocialista át­alakulása lényegében befeje­ződött. — Évközepi adatok sze­rint a megye szántóterületének 95,7 százalékán szocialista nagyüzemek gazdálkodtak. Az elmúlt esztendőben a korsze­rű mezőgazdaság megteremté­sére való törekvés nemcsak a szocialista gazdaságok kialakí­tása, hanem fejlesztése, meg­erősítése is jellemezte. A me - : gyében 251 termelöszövetkezel van (összevonások következte- J ben 86 termelőszövetkezet | szűnt meg). A termelőszövetkezetek ösz- szes szántóterülete 321 090 katasztrális hold. A termelő­szövetkezeti tagok száma 53 584 fő. A termelőszövetkezetekben 37 965 család tömörült. Az összevonások eredménye­képpen a termelőszövetkezetek átlagos területe 1100 holdról 1800 holdra növekedett. December végén a szövetke­zeteknek közel 10 százaléka 3000 holdat meghaladó terü­letem gazdálkodott. A tavalyi évben kenyérgabo­nából 9018 vagonnal, takar­mánygabonából 6079 vagonnal, kukoricából 14 121, cukorrépá­ból 6244. burgonyából 7601 va­gonnal termeltek. A mezőgazdasági termékek felvásárlása 1961-ben 6,8 száza­lékkal több volt. mint egy év­vel korábban Ez a mennyiség közel egyharmaddal haladja meg a jó termésű 1957-es fel­vásárlást. Kereskedelem Baranya megye és Pécs vá­ros kereskedelmi hálózata az elmúlt évben 2 milliárd 697 millió forint forgalmat bonyolított le, 96 millióval többet, mint az előző évben. Fokozódott a ke­reslet az élelmiszerek iránt. — Kiskereskedelem áruforgalmá­nak megoszlása a következő­képpen alakult: élelmiszer 48,9, iparcikk 51,1 százalék. Év köz­ben voltak bizonyos hiányok az ellátásban, de az év utolsó har­madában jelentős javulás ál­lott be és megfelelő mennyi­ségben vásárolhattak szinte ki­vétel nélkül minden cikket az üzletekben. A december 10-i árleszállítás után ugrásszerű­en emelkedett az érintett cik­kek forgalma, több kakaót, cső kólódét, borsot, kávét és déli­gyümölcsöt vásároltak. A do­hányáruban beikövetkezett ár­emelés ellenére az utolsó ne­gyedévben mintegy 5 százalék­kal több cigarettát adott el a kereskedelem, mint egy évvel korábban.. Az elmúlt év folya­mán csupán a lakosság zöld­áru ellátása — a nagy száraz­ság miatt nem volt kielégítő. Voltak időszakok, amikor egy­általán nem lehetett az év­szaknak megfelelő zöldárut kapni. (Paprika, zöldborsó, fear fiol, paradicsom, hagyma stb.) A vegyesiparcikk kereske­delmi áruforgalma 7 százalék- | kai emelkedett, különösen nagy volt a keres | let a tartós fogyasztási tik- j kék iránt. Televízióból !>00i | darabot mosógépből “619 da­rabot. hűtőszekrényből petit 704 darabot adtak el. Egyes tartós fogyasztási cikkek eladásában jelentős e hitel­levél ellenében történő értéke sítés. (pl. te'evízióból az ösz- szes forgalom 61 százalékát hi­tellevél alapián vásárolta meg a lakosság.) Még nagyobb lett volna a forgalom, ha volna ele­gendő készlet. Egész év folya­mán keresett és hiánycikk volt az olajkáiyha, a zománco­zott fürdőkád porszívógép. hő­sugárzó hőkandalló, mosogató­porok (Ultra). Munkácsy és 611-es tv-készülék. tranziszto­ros rádió, biztosító zárak és legfőképpen az úgynevezett „apró” cikkek. pótalkatré­szek. Az év folyamán harminc bol­tot alakítottak át az új ki­szolgálási formára, ezzel év végére az űi keres­kedelmi formákban működő boltok száma 129 volt. mely­ből 77 volt önkiszolgálórend­szerű. Vutros­és községiéi lesztés Az elmúlt esztendőben a vá­ros és községfejlesztési tervek megvalósítása jelentős eredmé­nyeket hozott’ városaink és közsé’.e'nk számos úi 'étesit- ménnvel gazdagodtak ~ szol­áltatások köre bővült, w épí- őioáT* -7 ái'arn’ lakóházak át­adási tervét teljesítette A hasznsaiba vételi engedélyek -érint állami erőből lí*H1-ben Pécs “kásállomónyn 402, Rsvrahya tnegyéé pedig 19° ' likassal •■vara podoíí. Az állami erőből épült laká­soknak túlnyomó része fürdő­szobával is rendelkezik. Megyénk villamosítása so­rán az elmúlt évben újabb ki­lenc községben vezették be a villanyt. Ezzel már csak hat vIHamositatlan község van Baranyában. Húsztól Kisbeszterce. Kishaj- más, Kisújbánya. Pusztakisfa- lu. és Szlatina. E községek vi.- lamosítására a tervek szerint ez évben kerül sor. . A közvilágítási lámpák száma több mint ezerrel gyarapodott, újabb 16 termelőszövetkezet villamosítása befejeződött és lényegében a Pécsett folyó fe­szültség-áttérés is befejezést nyert. A községfejlesztési alap­ból Pécsett közel 20 millió fo­rintot fordítottak városfejlesz­tésre. de jelentős volt a tár­sadalmi erőből megvalósított munka értéke is. mniim npiinmtf Oi nillllm iiillllinüi ttiiititin illilllllll m HllllÜilll Magyar gazdasági küldöttség átázott Varsóba Apró Antalnak. a Miniszter tanács elnökhelyettesének ve­zetésével pénteken éjjel ma­gyar küldöttség utazott Var­sóba, a magyar—lengyel gaz­dasági együttműködési bizott­ság harmadik ülésszakára. A küldöttség tagjai: Ajtai Mik­lós, az Országos Tervhivatal elnöke, Czottner Sándor ne­hézipari miniszter, Karádi Gyula, a külkereslkedelimi mi­niszter első helyettese és Kin­eses István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. — MŰVÉSZETI klubestet rendez a Bartók Béla Klub­ban február 27-én délután 6 órai kezdettel a TIT művé­szeti osztálya. NEVEZETES napon, 2951. má jus elsején nevezték ki dr. Pus­kás Ödönt a Bőrgyár üzemor­vosának. Meglepő volt ez szá­mára mindenképp. Meglepő már azért is, mert azelőtt — mármint a felszabadulás elült — alig volt ilyen az ország­ban. Ritkaságnak számított, mint a fehér holló, az egyete­men szóba sem került. Még a fogalom sem létezett. A másik meglepetést az üzem okozta, Az, hogy éppen a Bőr­gyárba nevezték ki. Bár pécsi tűké, nem sokat tudott a gyár­ról Hallotta, hogy egyszer va­lamikor leégett, ha arrafelé járt, azt is megállapította, hogy nem illatszert készíthet­nek odabenn. Néha a munká­sokkal is összetalálkozott a körzeti rendelőben. Barnára színeződött a kezük, kérges te­nyerüket mély repedések tá­madták meg. Cserzőszagot árasztottak maguk körül. Ez bizony nagyon kevés az olyan embernek, aki az egész gyár egészségéért felel. Jó lett volna, ha az asszisztensnő se­gít, de még arra sem számítha­tott, mert azt is akkor ^emel­ték ki” a munkapad mellől. Az is olyan friss volt a szak­májában, mint ő az üzemorvo­si poszton. Végigjárta a gyárat, hogy megismerje. Az első impressziók nagyon kedvezőtlenek voltak. Mi több: lehangolok, Az üzem félig­cAz űzetni meddig még olyan volt, mint a Horthy-időkben lehetett. El­hanyagolt. A munkások a műhelyben, a csereskádaknál, a meszesgöd­röknél ebédeltek. Nem volt fürdő. Azt a három-négy ró­zsát ugyanis, ami a sok-sok emberre jutott a kis helyiség­ben —• nem lehetett annak nevezni, öltözőszekrénnyel sem álltak valami fényesen. Csak minden negyedik-ötödik em­berre jutott egy. Az asszonyok már útközben megállították, hogy „doktor úr, nincs napközi, meg bölcsőde a gyárban”. Az ipari tanulók a legényszállást hiányoltálc, pa­naszkodtak az emberek. Bi­zony, nem valami nagy kedv­vel ment vissza a rendelőbe. Maholnap tizenegy éve lesz már ennek. Nagy idő. Abban az időben még csak pályás volt a fiam, ma meg a grundokon focizó virgonc legény. Asszisz­tensnőjének, a gyár Ilonklájá- nak is ősz szálak jelentek meg a hajában — sok a tizenegy év egy ember életében. De nem múlt el hiába. Ma a gazda büszkeségével kalauzol­hatna végig a gyárban. Ma már terített asztalnál, étkezőben ebédelnek a munkások, a für­dő sem néhány rózsás, hanem wyolcszás személyes már, melyben minden embernek öl­tözőszekrénye van. Napközit, bölcsődét és legényszállást is építettek. Elsorolni is hosszú lenne, mennyit tettek még, és mit terveznek ezenkívül, hi­szen nem ültek a habáraikra, nem alkarnak itt megállni. Nem mondom, hogy Puskás doktornak, egyedül csak neki köszönhető ez. Rosszat állíta­nék, hiszen a pénzt az állam adta, a legényszállás falait kő­művesek emelték. De ki tagad­hatná, hogy mindebben az ő fáradozása is benne van, s ér­deme nem csekély a fentiek­ben? Mert az állam pénze sem égi manna, ki is kell azt vere­kedni. És ha a gyár vezetői támogatták is, néha bizony az asztalra kellett csapni, hogy az egészségügy fontosabb, ál­dozzanak többet érte. A napközi meg az étkezde felettébb látványos dolgok, de nem az egyedüliek. Az üzemi orvos nemcsak építtet, hanem gyógyít is. Rendel a gyárban. Most is, miközben beszélge­tünk, emberek állnak a váró­szobában. Kisebb panaszok, nagyobbak — mindenféle okai itt. Tizenöt-húsz emberrel zárul­nak a napok. Vajon hány jö­hetett be a tizenegy év alatt? Ha az ember beteg, hajla­mos arra, hogy fclmagyitsa .« maga baját. Olykor szorongó érzések kerítik a hatalmukba, képzelődni kezd és így tovább. Ha az orvos — mármint Pus­kás doktor — amolyan vizs­gálóbíró lenne, tehát csak ki­kérdezné az emberek baját, s megírná a receptet, sókan tá­voznának nyugtalanító gondo­latokkal ebből a fehére? me­szelt helyiségből. A valóság: mindenki nyu­godt és magabiztos, amikor becsukja maga mögött az aj­tót. A nyitja egyszerű: Puskás doktor is beteg néha, 6 is or­voshoz megy olyankor, és tud­ja, mit kell ilyenkor a beteg­gel tenni. Ezért ha a „páciens" belép, kedélyes, vicceskedvv emberrel találja szemközt ma­gát, aki a gyerek, meg a csa­lád hogylétéről érdeklődik (te­heti, hiszen minden embert ismer a gyárban), s csak utána tér a lényegre, a régi tónust folytatva tovább. Néha kérde­zősködnie sem kell erről, mert a beteg, miközben a tréfás kér­désekre válaszol, észrevétlenül elmondja a maga bajét is. .,Kedvesnek, barátságosnak kell lenni az emberekhez”. Ez Puskás doktor egyik sókat használt mondása s népszerű­ségének legfőbb titlui. Az em­berek szeretik orvosukat, és azt mondják, hogy megérde­melten tüntették ki az érdemes orvos címével. Megszolgált ér­te * hosszú idő alatt. M, tt. — A TANCOKTATÓK kö­re és a Pécs-Baramyai Népmű velési Tanácsadó vasárnap to­vábbképzési napot tart gyer­mek. és felnőtt oktatók részé­re A továbbképzés kereté­ben megtekintik a Pécsi Nem zeti Színházban a Mecsek Együttes San Remo-i műsorát ATADTAK a nagyközönség nek a Sásd és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet új ét­termét. Ezt a létesítményt 1 millió 700 ezer forintos beru­házással hozták létre. Az egé­szen korszerű, nagyvárosias éttermet a Vendéglátóipari Szövetkezeti Központ képzőse tőinek jelenlétében Nagy Sán­dor elvtárs, a baranyai MÉ­SZÖV elnöke nyitotta meg. Ezzel Sásdon naponta három­száz vendég fogadására képes a földmüvesszövetkezet. — PA VÉLNÉ Doktor Mag­da a Magyar Nők Országos Tanácsának munkatársa az európai nők tanácskozásán szerzett tapasztalatairól tart előadást február 14-én, dél­után fél 6 órakor a Doktor Sándor Művelődési Házban, a városi nőtanács által rende­zett nőgyűlésen. — PÉCSRŐL Szegedre kii- lönautóbuszt indít február 25- én az IBUSZ. — KÉT ÉVI börtönbünte­tésre ítélte a pécsi járásbíró­ság csalás és sikkasztás bűn­tettének elkövetése miatt Bos- kó Lajost, a Tempó Szövetke­zet szőnyegjavító részlegének volt vezetőjét — 300 EZER LITER TEJ szállítására kötött szerződést erre az évre a reménypusztai Uj Elet Termelőszövetkezet. — 5» EZER FORINTOS költséggel 200 köbméter vörös salakkal hintik fel az új-me- csekaljai játszótér útjait 32 négytalálntoa A lottó 6. játékhetére beérke zett 4 449 218 szelvény, öt ta­lálata® szelvény nem volt. —• Négy találatot 32 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 104 278 75 forint. Három talála­tot 2874 fogadó ért el, a nyere­ményösszeg egyenkint 580 fo­rint. A két találata® szelvé­nyek száma 83 871 darab, ezek­re egyenként 19.90 forintot fi­zetnek. i A második ötéves terv első esztendeje Baranya megye és Pécs város vonatkozásában általában kedvező eredményeket hozott a népgazdaság majd valamennyi ágában, a szociális és kulturális élet számos területén. Az egyes területek fej­lődését, jelenlegi helyzetét a következőkben foglalhatjuk össze;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents