Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
im. FEBRUÁR II. MIAPM» 3 91000 mássa aprómagot vásárolt fel a 33 millió forintot kaptak a magtermelő tsz-ek 1961. évben a megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei mintegy 91000 mázsa szerződéses vetőmagot termeltek és adtak át a MEZÖMAG Vállalatnak a megkötött termelési szerződések alapján. Ez a mennyiség a tervezettnek mintegy 102 százaléka és 9000 mázsával több. mint az 1960. évben termett, illetve felvásárolt mennyiség volt. Tehát, az 1961. évi szerződéses vetőmagtermés az aszályos időjárást figyelembevéve, nagyon jó eredménynek számít. A MEZÖMAG Vállalat a szerződéses vetőmagvakért az elmúlt hetekben 38 millió Pénteken ért véget az a háromhetes öntözéses növénytermesztési tanfolyam, amelyet a megyei tanács mező- gazdasági osztálya rendezett, a zengőaljai gazdaság szilágy- pusztai üzemegységében. A tanfolyamon az öntözéses gazdálkodást folytató termelőszövetkezetek tagjai vettek részt, férfiak és nők. összesen har- •néncan. A pénteki záróvizsgák forintot fizetett ki, amelyből több mint 33 milliót a termelőszövetkezetek kaptak. A fennmaradó részt zömmel állami gazdaságok, és kisebb részben egyéni termelők kapták. Csupán bíborheréért több mint 8 milliót, szarvaskerep- magért 1,5 milliót, fizettet ki a MEZÖMAG Vállalat. A termelőszövetkezetek közül a sárháti Uj Ut Tsz 1 millió 230 ezer forintot, a mágocsi Béke Tsz 1 millió 36 ezer forintot, a belvárdgyulai Közös Ut Tsz 582 ezer forintot, a ver- sendi Béke Tsz 352 ezer forintot. a sellyeá Ormánság I. Tsz jól sikerültek, minden részvevő megkapta a bizonyítványt. Mivel a részvevők zömének megfelelő előképzettsége — ezüstkalászos tanfolyam, stb. — vagy hosszabb gyakorlati tapasztalata volt, egyúttal valamennyien elnyerték a szakmunkás minősítést is. Ezzel a megye harminc öntözési szakmunkása megkezdte működését a termelőszövetkezetekben. 400 ezer forintot, a királyegyházai Aranykalász Tsz 329 ezer forintot kapott. De sorolhatnánk tovább a több százezer forintot kapott tsz-ek névsorát. Több termelőszövetkezetnél négy-öt forinttal is emelte a munkaegység értékét, a szerződéses vetőmagvakból származó jövedelem. A megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai által termelt vetőmagvakat a MEZÖMAG magtisztító telepein tisztítják. fémzárolják és részben exportálják, részben pedig a hazad vetőmag-ellátást biztosítják. Az 1961-es évben mintegy 70 vagon repcemagot exportált a MEZÖMAG Vállalat, közvetlenül a tsz-ektől és állami gazdaságoktól francia megrendelésre. A MEZÖMAG pécsi telepéről 19 vagon bíborherét. 8 vagon lucemama- got és 10 vagon bükkönyfélét szállítottak közvetlenül exportra. Ezenkívül a baranyai termelőszövetkezeteknél termelt lengyel kukoricát Lengyelországnak. a Német Szövetségi Köztársaságnak a német vetőmagból termelt bükkönymagot mintegy 6,5 vagonnal exportáltak. Az étkezési borsóból is exportáltak különböző ázsiai és afrikai országokba is. A MEZÖMAG Vállalat már megkezdte az 1962. évi tavaszi vetésű szerződéses vetőmagvak kiszállítását és ahogy a tsz-ek bank fedezet igazolása beérkezik, úgy a vetőmagvak kiküldése folyamatosan történik. A szerződéses vetőmagvak kiszállításával egy- időben megkezdődött az akciós vetőmagvak kiszállítása is. Éppen ezért a termelőszövetkezetek megrendeléseiket bankfedezeit igazolással ellátva minél előbb juttassák el a MEZÖMAG-hoz annak érdekében. hogy a vetőmagvakat minél előbb megkaphassák. Egyébként is fontos az: bogy a termelők jó minőségű, államilag ellenőrzött. vagy fémzárolt vetőmagot vessenek. mert ez a jó termés alapja. Nem engedhető meg az, hogy a termelőszövetkezetek az esetleg saját termésből visz szatartott keverékes. arankás lucernamagot vagy mezei borsóval fertőzött tavaszibükköny vetőmagot vessenek, mert ez a terméseredmény szempontjából rendkívül káros és elsősorban a közös gazdaságok látják kárát.. Helyes, ha a tsz-ek a visszatartott, vető- magvakat eladják a MEZÖMAG Vállalatnak, és jó minőségű. fémzárolt, vetőmagot vásárolnak. mert nagyobb terméseredményeket csak így lehet biztosítani. 4 tsz segíti n továbbképzést Jól működik -a kertészeti ezüstkalászos tanfolyam a ko- zármislenyi termelőszövetkezetben. A szövetkezetnek ugyan még nincs kertészete, — csak ebben az évben kezdik meg 50 holdon a zöldség- termelést —, a tsz vezetősége azonban mór előre gondoskodik kertészeti szakmunkások kiképzéséről. A tanfolyamat 40 t®z-tag látogatja hétről hétre rendszeresen, s ezekre az alkalmakra a tsz 0,2 munkaegységet ír jóvá a továbbképzésben részvevő tagok számára. 14 000 naposcsibe másnaponként A Mezőgazdasági Vállalat pécsi baromfikeltetőjében másnaponként kelnek a csibék. s így minden másnap — kedden, csütörtökön és szombaton — van szállítás. Ezen a szombaton a Kaposvári Baromfifeldolgozó összesen 14 000 naposcsibét szállított el a vállalattól, ebből 9000-et Baranyába. 5000-et pedig Somogyba. Az ellendi tsz 3000. a má- roki tsz ugyanennyi naposcsibét fogadott, ezen a napon, Képek a Keményítőgyárból Nagy gyógyszergyáraink, a Ohinoin és a Hajdúsági Gyógyszerművek több millió forint értékben exportál „Bl,2"-es vitamint Ennek alapanyagát a keményítő készítésére felhasznált tengeri áztatólevéből nyerik. Az első negyedévben körülbelül 90 tonnát szállít a fent említett két. gyárnak az Agrária Keményítőgyár. Képünkön a homogenizáló gyűjtőkádból hordókba töltik a „kukoricalekvárt”. 1961-ben még kézierővel lapátol f ák be a tengerit az őrlőgépbe, ami Igen nagy fizikai megterhelést jelentett. Januárban azután üzemszerűleg bevezették Péter Lajos főművezető újítását: 6—8 atmoszféra nyomású vízsugár sodorja be a kukoricát az őrlőgépbe. Képünkön az újító ellenőrzi a „hidroszál- |fc,tószalag” működését —cl — Űj öntözési szakmunkások Két levél - tanulsággal December 28-án tollat fogott egy ember, ifjú Dani Lajos Drávapiskin és levelet írt. Levelet: nem a rokonának, nem a testvérének, nem a szüleinek hanem a pártnak, az MSZMP Központi Bizottságának. íme a levél: „Mamar Szocialista Munkás párt Központi Bizottsága Budapest. Kedves Elvtársak! Több eset ben voltam, már olyan helyzet ben, hogy családom léte bizonytalanná vált, de minden esetben találtam kivezető utat. A jelenlegiből képtelen vagyok. 1959. márciusa óta tsz- tag vagyok. Nem is volt hiba. Ez év őszéig becsületes munkámért meg is kaptam a béremet, előlegemet. Most azonban megjött az év vége és elkeseredést hozott nekem. 1961. január elsejétől a ser- tésfiaztatónál végzem a munkámat. Hatvan—száz kocát. 50—400 malacot gondozok. Bizony nem kis munka. Kora reggeltől késő estig dolgoztam, az év végéig várható munkaegységem 570 körül lesz. Eddig előleget kaptam: 3200 forintot, 12 mázsa búzát, 572 kiló árpát és 753 kiló burgonyát. Az év végén, illetve zárszámadás után, a hallottak alapján a várható járandóságom talán semmi. Évi kiadásom: adó^ újság, villanyszámla, pásztorbér, fűbér 1700—1800 forint. Ha ezeket levonom a bevételemből, bizony nem igen marad forintom. így a háztáji marad a családom eltartásához. Nyolcszáz négyszögöl terület után kaptam háztáji kukoricát 13 mázsát. Ebből két hízó lehízá- sa után annyi maradt, hogy a baromfiak az év végéig elfogyasztják. Itt állok a tél közepén takarmány és pénz nélkül. Hetek óta több ízben jártam a kálváriát, a tsz- irodában, hogy kukoricát és pénzt adjanak. A válasz: pénz nincs, kukorica majd lesz, ha lesz. Ugyanis a mi tsz-ünkben az idén a kukoricakapálás harmados, a takarmányrépa pedig feles művelésre volt kiadva a tagoknak. így többen, a kapált j területhez mérten 20-—50 mázsa kukoricát kaptak. Répát pe dig 1—3 kocsival. Ennélfogva egység utáni osztás ezekből nincs. Az a kérdés: mi lesz velem, mivel én kötött munkahelyen dolgoztam és nem kapálhattam kukoricát. Feleségem munka- képtelen, nyolc év óta van orvosi felügyelet és kezelés alatt. Ezenkívül két kisgyermekem van. A tagság véleménye szerint, aki nem kapált, ne is kapjon kukoricát, répát. Mi lenne, ha az állattenyésztésben dolgozók csak maguk között osztanák meg az állattenyésztésből szár- í mázó jövedelmet?! Teltét úgy j néz ki a dolog, hogy kerestél egységet, elégedj meg tele. Kérem, lehetséges az, hogy a jövedelemelosztásnál a kötött munkahelyen dolgozókat figyelmen kívül hagyják?! Vagy a tag részesművelésből szárma zó jövedelmét figyelmen kívül | hagyják? Hiszen míg ők kukoricát, répát kerestek, én munkaegységért dolgoztam. Ezen oknál fogva jutottam arra az elhatározásra, hogy felmondom a munkahelyemet. Ha nem keresek, de kevesebbet is kell dolgoznom. Felmondásom elfogadták, de hogy meg jött az idő csak az esetben, hagyhatom ott a munkahelyemet, ha keresek magam helyett megfelelő tagot. Ellenkező eset ben, ha munkahelyem ott hagyom, napi negyven forintot vonnak le tőlem. Részemre ez nagyon sérelmes kijelentés arra fel, hogy az év mindenegyes napját ledolgoztam, s ha ennek fejében kérek és nem adnak, felmondom a munkahelyemet és akkor szankciókat alkalmaz nak. Miért nem szankcióznalc azokkal szemben, akik 20—50 egységet szereztek azért, hogy részéből 30 mázsa kukoricát keressenek? Mivel ügyemet a helyi szervek egy váttemeléssel intézik, így kérem önöket, döntsék el a fentebb leírt jövedelemből meg élhetek-e negyed magammal? Vagy van-e lehetőség arra, hogy más munkahelyet keressek? Kötelességem, hogy családom eltartsam. Kisbirtokos családban dolgoztam eg$ ideig. amikor családot alapítottam így kénytelen voltam egyéb munkahelyen dolgozni, de boldog voltam, hogy saját keresetemből szerény, de emberséges életmódot élhettünk. Szeretem a munkát, ezt a jelenlegi ötszázhetven munkaegység :s igazolja. Számomra mindegy lóeke, traktor, vagy akármi, csak legyen kereset, amiből a családom eltarthatom. Kedves Elvtársak! önöktől nem pénzt, vagy terményt kérek, csak emberi megértési, melyben helyileg nem részesülök. Hogy miért,, ezt nem tudom Kérem az elvtársakat, hogy a jogos panaszomra adjanak gyógyulást, mely visszaadja az elveszett reményt és munkakedvet. Hogy továbbra is lehessek a társadalom olyan tagja, aki fáradságot nem ismerve, vállvetve küzd azokkal, akik az igazi, szebb, békés élet igazi hazáját építik saját és utódaink számára. Drávapiski, 1961. dec. 28. Kérésemet megismételve vagyok igaz baráti, elvtársi üdvözlettel. IFJ. DANI LAJOS, a kémesi Közös Ut Tsz tagja, tanácstag, népfront biz. tag. Baranya megye. Eddig a levél Vádirat ez a helytelen jövedelemelosztás, a harmados, az igazságtalanság el len. Mert igazságtalanság történt ifj. Dani Lajossal és sok hozzá hasonlóval nem csak Kémesen, de másutt is, ahol a tagok egy részének nyomására a vezetők is úgy határoztak: harmadosban műveltetik a ku koncát. Mert őszintén meg kell mondani: ebben a tagok is, a vezetők is egyaránt ludasak. A múlt év elmúlt, ezen változtatni már nem lehet. De lehet okulni belőle és ezt a jelenben, a jövőben hasznosítani. Most pedig lássuk a megyei tanács v. b. elnökének, Palkó Sándor élvtársnak a válaszát, aki ezt az ügyet kivizsgálta. „Ifj. Dani Lajos, Drávapiski. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához írt panaszos levelét a szűk séges intézkedések megtétele végett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irodája hozzám küldte A levélben foglaltakat megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a levélben írtak megfelelnek a valóságnak. A tsz vezetőségét felkerestük s ott közölték velünk, hogy az 1961. évi 570 munkaegységére munkaegységenként 2,8 kiló búza, 1,5 kiló kukorica kerül el számolásra minden munkaegység után. önnek összesen 15,95 mázsa búzát, és 8,5 mázsa kukoricát jelent terményben, ehhez hozzájön még 7,72 múzsa árpa, 7,53 mázsa burgonya és 3512 forint készpénz. Ez tehát az összes jövedelme a közösből. A termelőszövetkezet elismeri, hogy hibás munkaszervezés se! oldották meg 1961-ben a kulurricatermesztést. A termelőszövetkezet vezetősége és tag ságának nagy része ma már látja, hogy helytelen volt a ku- Icoricát harmadosán múveltet- ni. Ugyancsak helytelen volt, hogy a tsz vezetősége a háztájit nem mérte ki a tagoknak, hanem helyette közösen művel ték a háztájit és annak arányában adtak terményt. A termelőszövetkezet hibás gyakorlatot vezetett be. Mi, a magunk részéről ezt a hibás gyakorlatot már a múlt évben is helytelenítettük. Sajnos, akkori tanácsunkat a munkaszervezetek kialakításakor nem fogadták el. Örömünkre szolgál azonban, hogy a termelőszövetkezet vezetői belátják saját hibáikat és az 1962. évi tervet már úgy állították össze, hogy az a szocialista elosztási alapelveknek megfelel. Az i962. évi terv szerint a háztájit minden tagnak kimérik, s a növényápolást is, a kukoricakapálást is munkaegységre végzik. Az 1962. évi terv szerint 30 forint lesz egy munkaccrység értéke, s ebből 10 forintot műn kaegység-előlegként rendszeresen kifizetnek. A terv jóváhagyása után 1962. január 1-ig visszamenőleg 10 forint kifizetésre keni, Vizsgáltuk azt is. hogy az ön háztáji gazdaságában milyen mérvű lehetett 1961-ben a jövedelem. Bár ez a iövedelem nem jelentős, mégis figyelembe veendő, a család fenntartásinak elbírálásinál. i 961'-ben eladott egy bikaborjút, sertést rúgott, van egy tehene, egy vemhes üszője és egy anyakocája. Mindezek bizonyos jövedelmet Jelentenek a háztáji gazáí.ság- b an. Figyelemmel a fentiekre, a magunk részéről sem javasoljuk, hogy munkahelyet változtasson. Az 1962. évre készített terv, a munkaszervezetbev történő változás, mind alkalmas arra, hogy a levélben leltárt hiányosságok felszámolásra ke rüljenek. A tsz vezetői Önt a legjobb tsz-tagok között emlegetik, bíznak önben. A magunk részéről azt kérjük, hogy az elkövetett hibák ellenére is bízzon a vezetőségben, s legyen továbbra is olyan szorgalmas tagja a termelőszövetkezetnek, mint amilyen eddig volt. Az idei szorgalomnak már biztosan meglesz az eredménye. Elvtársi üdvözlettel: PALKÖ SÁNDOR, a megyei tanács vb-elnöke> Két levél. Az első a tsz-tagé, aki egész éven keresztül dolgozott, és végül csalódott* Nem, nem a termelőszövetkezeti mozgalomban, hanem a kémesi termelőszö ■ eike zetben, ahol helytelen gyakorlatot vezettek be, ahol torzsalkodás, elégedetlenség ütötte fel a fejét emiatt. Az első évben, míg munkaegységre dolgoztait* mindannyian, elégedett volt ifjj Dani Lajos. Ezt írja levelében. Dani Lajos tudja, hogy nem a termelőszövetkezeti mozgatom ütötte el a jövedelemtől, hanem a rossz felfogás, amit a kémesi vezetők egy ideig együtt fújtak a tagok többségé veL Most már belátták: hibát követtek éL És ez biztosíték arra, hogy a jövőben nem lesznek hasonló panaszok. Két levél. Két igen tanulságos levél. Az egyik azt bizonyítja: a termelőszövetkezetek öntudatos, dolgozó tagjai nem hagyják veszni az igazukat. Érzik, tudják, hogy igazuk érdekében joguk van tovább menni. És nagyon helyesen, tovább is mennek. Figyelmeztetés ez a levél azoknak a termelőszövetkezeti vezetőknek is, akiket bizalommal választottak meg a tagok, akiktől a saját boldogulásukat várják, de akik nem minden esetben képviselik a tagak igazi érdekét. Szép és felelősségteljes egy termelőszövetkezetben vezetőnek lenni. Vezetőnek lenni, aki nemcsak a több termésért, hanem a tagok létéért, jobb megélhetéséért is felelősek. Két levél együtt. Az egyik egy termelőszövetkezeti tagé, a másik a megyei tanács elnökéé. Ez a két levél így együtt, minden kommentár nélkül is azt mondja: a mi társadalmunkban, ha igaza van egy legegyszerűbb embernek is, akkor igaza van mindenki előtt és igaza tudatában élhet, igaráért senkinek nem lehet bán- tódása. Bár a múlton már nem lehet segíteni, de lehet a jelenen, a jövőn. És mi biztosak vagyunk abban, hogy Kémesen és mindenütt segítenek is. Szalui János A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság pályázatot hirdet vízminőségvizsgáló laboratóriumba vegyészeti állásra Pályázhatnak, vegyész! illetve vegyészmérnöki oklevéllel rendelkezők. Fizetés a 27/1957. Mü. M. sz. rendelet szerint A pályázatokat az igazgatóság vezetőjének. Pécs, Kulich Gyula •>. 13—15. sz- alá kell benyújtani. 85 ) S 1 *
