Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAT. EOVF^f-TJFTEK! 'Vtptz.. ’ ,. . ' : , L : 19*8. FEBRUÁR N. | SZOMBAT | NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAW XIX ÉVFOLTAM, ÁRA: 59 FILLÉR ik 34. SZÁM. Punta del Este után HIÁBA, a tények roppant makacs dolgok. Mert Igaz ugyan, hogy az Amerikai Ál­lamok Szervezetének Punta del Este-í értekezlete kizárta tagjai közül Kubát, de vajon ezzel a Kubai Köztársaság megszűnt-e amerikai állam lenini? Az Egyesült Államok kormánya nyilván szívesen venné, ha ezt a szigetállamot hova jó messzire Amerika part Karib-tengerből elvinné vala­hova jó messzire Afrika part­jai tói. De ez fizikai lehetetlen­ség. Kuba továbbra is Ameri­kában van, s erősen hat « földrész lakosságára. Az Egyesült Államok hát megpróbálja legalábbis lég­mentesen elszigetelni Laitin- Amerika többi részétől Kubát, hogy aztán megsemmisítse a haladó, szocialista rendszert ebben a bátor kis országban. Punta del Este után pél­dául Busk amerikai külügy­miniszter a képviselőház ki­vitelt ellenőrző bizottsága előtt elmondott beszédében Kuba-edilenes gazdasági boj­kottra szólította fel az Egye­sült Államokkal baráti orszá­gokat. elsősorban Lattn-Ame- rika államait. Kennedy elnök pedig már alá is írta azt a rendeletet, amelynek értelmé­ben a Kubával való kereske­delmi kapcsolatok gyakorla­tilag elérik a fagypontot. Az Egyesült Államok Kubával folytatott kereskedelme az 1958-as színvonalhoz viszo­nyítva már 1961-ben öt szá­zalékra csökkent — ezek után pedig nyilván csaknem telje­sen bedugulnak majd az ame- rikai—kubai kereskedelem csatornái. De ami a „baráti országo­kat’’ illeti, amelyekhez Rusk felhívása szólt, ezek bizony nem nagyon, iparkodnak ele­get tenni a bojkottra való fel­szólításnak. Sőt! Diefenbaiker kanadai miniszterelnök pél­dául szükségét látta, hogy sa­játmaga ismertesse kormá­nyának álláspontját: Kanada tovább is kereskedni fog Ku­bával. A mexikói kormány is hasonlóképpen — bár óvato­sabb fogalmazással — nem­et mondott az amerikai köve­telésre. Arosemena. Ecuador köztársasági elnöke pedig még tovább ment el s a Pun­ta de Este-i értekezletről és Ecuador eljövendő politikájá­ról szólva kijelentette: Ecua­dor nem adta fel méltóságát, mert szavát nem tekinti áru­nak, amelyet el lehet adni. A hét folyamán a japán kül­kereskedelmi miniszter is fél­reérthetetlenül kijelentette, hogy Japán továbbra is fenn­tartja kereskedelmi kapcsola­tait. Kubával. Sőt ezidáig sem az angol, sem a nyugatnémet kormány nem nyilatkozott ar­ról, hogy támogatja a Kuba- e'ienes gazdasági bojkottot. Hiába, „a pénznek nincsen szaga” alapon nyilván sem Anglia, sem Nyugat-Németor- szág nem akar végleg kiszo­rulná a kubai piacról. Ami pedig Kubát illeti, Fi­del Castro kormányának kü­lönben sincs túlságosan félni­valója ettől a bojkottól, hiszen a Kubai Köztársaság külke­reskedelmének több mint 80 százalékát immár a szocialis­ta országokkal bonyolítja le. Ez tehát annyit jelent, hogy az ilyenfajta amerikai mester­kedések teljes kudarcra van­nak ítélve. De Kubában az Egyesült Államok nemcsak egy vasat tart a tűzben. Az ENSZ poli­tikai bizottsága e bélen tár­gyalta Kubának az Egyesült Államok ellen benyújtott pa­naszát, s a vita során Zorin elvtárs, szovjet delegátus a té­nyek tömegével bebizonyítot­ta. hogy az Egyesült Álla­mok újabb fegyveres orvtá­madást készít elő Kuba ellen, s hogy az előkészületeket tu­la jdonicSpéen már be is fe­jezte, Hallgassuk csak meg, mit mond erről a Daily Ex­press című angol burzsoá új­ság február 6-i számában a lap washingtoni tudósítója: „Az Egyesült Államok fokoz­za a latin-amerikai gerilla- harcosok oktatását az őserdői hadviselésre kiképző, a Pana­ma-csatorna körzetében lévő titkos iskolájában. Hivatalo­san azt mondják, a gerillákat arra fogják felhasználni, hogy a' kubai felforgatás ellen har­coljanak. de az az erős érzés uralkodik, hogy mint ejtőer­nyősöket Kubában fogják őket ledobni FideJ Castro rendszerének zavarására.” Ve gyük ehhez hozzá számos an­gol lapnak azt az értesülését, hogy McNamara amerikai had ügyminiszter Gil Patrick h-ad- i igymin iszterhely ettesn e k és Lemnitzer tábornoknak, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnöké­nek ikiséreiében a Panama- csatorna körzetében járt és ott magasrangú tisztekkel ta­nácskozott. A KUBAI NÉP azonban — amint azt Fidel Castro rm niszterelnök február 4-én csaknem kétmillió honfitár­sa hatalmas tüntetése alkal­mából Havannában elmondott beszédében hangsúlyozta — magabiztosan néz a jövőbe — sót, nemcsak Kuba. hanem egész Latin-Amerika, jövőjébe vetett sziklaszilárd hittel arra tanítja e földrész jobb sorsra áhítozó népeit, hogy a forra­dalom lehetséges, sőt sok Ja- tin-ameriikai országban már most elkerülhetetlen. Éppen ezért hiába a jenki imperia­lizmus bármiféle acsarkodá- sa, Laitm-Amerika népei ki­vívják igazi függetlenségüket. Kössünk szorosabb barátságot Afrika szabadságszerető népeivel A dorogi Ki, mit gyűjt klub levélpáh ázató ..Kössünk szorosabb barát­ságot Afrika szabadságszeretö népeivel” c Imiméi érdekes pá­lyázatot hirdetett a dorogi bá­nyász művelődési ház Ki mit gyújt klubja. A versenyben a klub hatezer hazai és külföldi tagján kívül résztvehst bárki. Azok győznek, akik a legtöbb, nevükre címzett afrikai leve­let, lapot gyűjtik össze. Maga­sabb pontszámúnál értékelik azokat a lapokat, amelyeket Algériából, Kongóból és Ango­lából kapnak a pályázóéi, A klub segíti a versenyzőket: a Magyaie Ifjúságba» ám soá* Janódon m smäaseuem irösS! Befe;eződöit a termelő szövetkezeti asszonyok tanácskozása A termelőszövetkezeti asz- szonyok országos tanácsko- 1 zásának második napi vitáját a hasznos tapasztalatcsere jellemezte. Az értekezlet minden fel­szólalója megegyezett abban, hogy az asszonyok számára eddig Is sok könnyebbséget hozott a közös gazdálkodás, a múltból visszamaradt elő­ítéletek azonban még nem szűntek meg. Vállalták, hogy a baromfitenyésztés fejlesz­tését és a nőkre váró egyéb termelési feladatokat a leg­jobb tudásuk szerint oldják meg. Végül a termelőszövetke­zeti asszonyok elhatározták, hogy táviratban követelik a jogtalanul fogvatartott Gi- zenga kongói miniszterelnök- helyettes szabadon bocsátását. Tegnap délben megérkezett Pécsre a Pécsi Közlekedési Vállalat két új csuklós autóbusza. Az egyenként 130 utas befogadóképességű óriásbuszok ma reggel már forgalomba álltak a 30-as vonalán Nyolc halott, 300 »ebesült: Aszalnia ifiiímestere mozgalom a mezőgazdaságban A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ és a Földművelés­ügyi Minisztérium határozatot hozott, hogy a mezőgazdaság­ban is lehetővé teszik A szak­ma ifjú mestere mozgalom megszervezését: az idén egy­előire két mezőgazdasági szak­ágban; a minőségi gépész, trak toros és a mezőgazdasági gép­szerelő szakmában. E két terü­leten országosan mintegy 30 ezer szakmunkás dolgozik, s közülük körüffibeOiül tízezerre tehető a 30 éven aluilli fiatalok száma. Az elkövetkező évek­ben fokozatosam lehetővé te­szik, hogy más területeken is megszervezzék A szakma ifjú mestere mozgalmat az előze­tes tervek szerint 1963-ban a zöldség- és gyümölcekertészet- ben, a baroimfiitenyésztésíben. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ és a Földművelés­ügyi Minisztérium félhívással fordult a termelőszövetkezetek elnökeihez, az állami gazdasá­gok és gépállomások igazgatói­hoz, hogy segítsék A szakma ifjú mestere mozgalomban résztvevő fiatalokat. Gyilkos renifőrsorliíz Párizsban A Francia Kommunista Párt tiltakozó nyilatkozata Nyolc halottja és közel 300 sebesült áldozata van a fran­cia fővárosban az antifasiszta tüntetők ellen intézett csütör­tök esti rendőri támadásnak. Száznál több sebesültet szál­lítottak kórházba. Többen ko­ponyatörést és más súlyos sé­rülést szenvedtek. A véres események színhelye a Bastille környéke volt, ahol a rendőrök mindenütt útját állták és megtámadták a több oszlopban menetelő, antifasisz­ta jelszavakat kiáltó több mint 50 ezer főnyi tüntető tömeget. A rohamnendőrök hosszú hu­sángokkal verték a felvonuló­kat. A legvéresebb eseményeikre a *Voltaire Boulevard-on, a Charonne-i és a boulets-mont- reuil-i metro állomásnál ke­rült sor. A karhatalom több helyütt lőfegyverét használta. A péntek reggeli lapok köz­ük a halálos áldozatok névso­rát. Az áldozatok között négy nő és egy 15 éves fiú is van, továbbá Suzanne Martorell, három gyermek anyja, Pierre Bemard, a Francia Kommu­nista Párt kerületi titkára, M. Lemarchande, az Humandté dolgozója. A degaulleista hatalom ön­kénye mérhetetlen felháboro­dást keltett egész Franciaor­szágban. A Francia Kommu­nista Párt közleményt adott ki amelyben rámutat, hogy a rendőrök és az Algériából ér­kezett csendőrök vadul verték a tüntetőket. Több tüntetőt megöltek. A kormányhatalom ismét bebizonyította bűnös cin kosságát a fasiszta összeeskü­vőkkel és ellenséges magatar­tását a munkásosztállyal és a demokráciával szemben. A Francia Kommunista Párt felhívja a dolgozókat, munka- beszüntetésekkel és tüntetések kel tiltakozzanak az OAS bűn­cselekményei, a rendőrség bru­tális magatartása ellen, és így juttassák kifejezésre kegyele­tüket az áldozatok iránt. A nép sohasem volt annyira sa­ját erejére utalva, mint most. A fasizmus nem fog győzedel­meskedni Franciaországban! -y hangoztatja a nyilatkozat. A Francia Kommunista Párt szombatra a Párizs környéki Choisy-le-Roi-ba összehívta a Központi Bizottság ülését. A belügyminiszter nyilatko­zatot tett közzé, amelyben nem telsz említést a karhata­lom brutális eljárásáról, én nem említi meg az antifasiszta tüntetés elleni támadás áldo­zatait sem. Ezzel szemben be­jelenti, hogy 84 tüntetőt letar­tóztatták és eljárást indítottak a tömegmegmozdulás szerve­zői ellen. Az Humanität, a lÁberaüont, valamint több vidéki kommu­nista lapot élkoboztak. A má­sodik kiadásban nagy fehér föl tok jelzik a véres eseményről szóló tudósítások, kommen tá­rok, valamint a Kommunista Párt nyilatkozatának helyét. afrikai elmeket. A versenyt májusban értékelik és a pá­lyázat első húsz helyezettjét afrikai emléktárgyakkal, jutal­mazza a dorogi Ki mit gyűjt klub. Altiért vendégek ‘tatása az Országos Béks'anácsná! Scoff Nearing és felesége. : Helen Nearing neves amerika szociológusok, akik a roagy* békemozgalam vezetőinek meghívására érkeztek hazánk­ba, pénteken ddátoga.tte& az Cwfcaáfloe BtíBteúsísáeshe’K, 100 esser látogató a siklósi várban? Meleg víz után Kutatnak a vár terlile én — Már üüri mint 100 lapja van a Süt!ősi Vár Baráti Körének .4 Pécsi F.pí tőgépkarbantartó Vállalat hat cementsilót ké- ■ í.a, Bin. Építőipari Vállalatnak, -Az ötven köbméteres si- jkből inár három elkészült s ezeket hamarosan üzembe he­lyezik a panelüzemnél. A másik három is befejezés előtt van. A vállalóit dolgozói már az utolsó simításokat végzik « cementsilókon. Az utóbhi években a siklósi vár mindjobban az idegenfor­galom középpontjába kerül. Látogatóinak; száma rohamos növekedést mutat: 1958-ban 29 ezer. 1959-bem 43 ezer, 1960­ban 66 csesz, 1961-ben 92 ezer Iá fogató kereste fel. Ezek a szá­mok persze arról is tanúskod nák, hogy évről évre több dol­gozónak jut pénze egy , kis or­szágjárásra. Nem vitás, hogy a várban sok látnivalót és jó pihenési is talál a látogató. Ez évben ismét tovább szépül a vár és környéke. A törpevízmű épí­tésének befejezésével — amely a község vízellátását javítja — parkosítják a Kanizsai Doroty- tya kertjét. Térvek vannak ar­ra, hogy a siklási várat melég vízzel fűtik majd. Jelenleg a vár tövében melegvízforrás után kutatnak s remélhetően a kutatás eredménnyel jár. A további korszerűsítést, szépítést szolgálná, ha a vár környékét is parkosítanák. Apróságnak tűnik ugyan, d< mégis szóvá keli tenni: a vár­ban üzemelő vendéglátóegység nem tudja a szemetet hol tá­rölni. meat a Műemlékvédelmi Felügyelőség még nem jelölt ki, szeméttároló helyet. Nemrég megalakult a Sikló­si Vár Baráti Köre. A baráti körnek már eddig is több mint 100 tagja van. A kör tagjai hasznos és érdekes munkator- vet dolgoztak ki. Keretén be­lül klubszoba létesült a vár­ban, ahol a kör tagjai össze­jöhetnek, megvitathatják mun­kájukat. A baráti kör felada­tául tűzte többek között Siklós és a siklósi járás műenúékjel- legű épületeinek felkutatását, ( a község, a járás szobrainak j állagmegóvását, segédkeznek maid az ásatásoknál, de munr- ! káikodna.k majd a török idők, ! a szabadságharc, és a Tanács- köztársaság siklósi eseménye.:-. nek további feltárásában. Ter­vek vannak arra, hogy éven’“ megrendezik a siklósi várna- pokat, s erre az alkalomra a vár udvarában hangversenve- ket és különböző műsoros-esté-' két rendeznek. A siklósi vár ebben az év­ben is várja látogatói* ' son azt •nonHinV minden valószínűség szerint nem kevesebb mint 100 ezer látogatója lesz a várnák. 4 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents