Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-10 / 34. szám

2 NAP1.& m2. február i«. fl 180 éves pécsi dalos- nozgalommal kötik össze a mecseki nyár idei műsorát A „Mecseki Nyár” műsorát az idén is megrendezik, hogy a nyári színházi szünet idején is színvonalas, művészi pro­dukciók részese lehessen a Pé­csi közönség. A június 30-i nyi­tányként Pécs műkedvelő ének karai lépnek fel a szabadtéri színpadon, majd ezt követően a Mecsek Együttes műsorát es a Pécsi Nemzeti Színház» egyik nagyoperettjét láthatja a közönség. Ezenkívül a helyi ének- és zenekarok részvételé­vel, valamint az Országos Ren dező Iroda közreműködésével a hangversenyek sorozatát ren­dezik meg a száz éves pécsi dalosmozgalom ünneplésének jegyében a szabadtéri színpa­don. Negyedmillió mezőgazdasági nép őzeBibenlarlásáról gondoskodnak Fokozatosan megszűnik a pótalkatrészhiány a mezőgazdaságba«. E5| lllllíllll!!! Az elmúlt három esztendő­ben majdnem százezer kisebb- nagyobb külföldi gépet, kaptak az állami gazdaságok, gépál­lomások és a termelőszövetke­zetek. Az új gépeli üzembehe- lyezésénél is fontosabb azon­ban, hogy a meglévő negyed­millió gépet gondosan kezel­jék, pótalkatrészhány miatt ne álljanak egy percet se a trak­torok, kombájnok, vetőgépek. — Mi a helyzet a pótalkatrész ellátással? — erre a kérdésre a következőkben foglaltuk ösz- sze a KGM, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt és a Techno- impex válaszát: — Ma már szinte teljesen kielégítő azoknak a gépeknek az alkatrészellátása, amelyek jelenleg is sorozatban készül­nek hazánkban. A mezőgép­ipari üzemek premizálása ugyanis a többi között attól függ, hogy teljesítik-e alkat­részgyártási tervüket. Az idén mintegy hatvanmil­lió forint értékű gépkelléket gyártanak, tíz százalékkal többet mint tavaly, s ennek a nagy mennyiségnek a hatvan százalékát már az év első felében a nyári munkák megindulására elkészítik. Sokkal nehezebb feladat a hazánkban már nem készülő vagy külföldről vásárost gép­típusok alkatrészeinek után­pótlása, s a helyzetet nehezíti, hogy mezőgazdaságunk munka eszközeinek nagyobbik része éppen ilyen gépekből áll. B;í r a mezőgazdasági gépek zöme Vita a Jelenkor 6. számáról Az írószövetség Pécsi Cso­portja és a Jelenkor szerkesz­tő bizottsága tegnap este vitát rendezett a Jelenkor 6. számá­ról. A vitaindító előadást Fehér István elvtárs, az MSZMP Pécs városi bizottságának mű velődési felelőse tartotta. Fehér István elvtárs a folyó­irat hatodik számát elsősorban témaválasztását tekintve érté­kelte és hangsúlyozta, hogy a témaválasztás az író politikai állásfoglalására is mutait Véleménye szerint a Jelen­kor hatodik szánna azt mutat­ja, hogy az írók nem éltek a zal a lehetőséggel, amelyet sokszínű, érdekes életünk ese­ményei nyújtanak számukra. A folyóiratban megjelent művek közül Lernte Géza Ci~ gányváros című pillanatképét ítélte legsikerültebbnek, mert abban tükröződik az író nagy életisanerete s az írás művészi színvonala is kielégítő. Simon Emil Lámpafény című elbeszé­lését is hasonlóképpen értékel­te. A vitaindító előadásban In­kább a folyóirat hiányosságai­ról hallottak többet és alapo­sabb véleményt a vitaest rész­vevői. Az előadó a Jelenkor hatodik számában — nem va­lami szerencsés módon — egy- begyűjtött erotikus vonásokat kritizálta. Erotikumimal telt és egyáltalán nem indokolt, hogy így van Simon Emii Lámpa­fény című elbeszélése, ilyen Tímár Máté A vénleány című elbeszélése is. Amikor megál­lapította Bertha Bulcsú Lá­nyok napfényben című elbe­szélésének magas irodalmi színvonalát, stílusszépségét és kedves realizmusát, egyúttal hibáztatta asz abban is fellel­hető de ügyesen bújtatott ero­tikát. A folyóirat 4. évfolyama ha­todik számának lkai termé­sében a pesszimizmus és halál­hangulat tűLtengését tette szó­A vitában Galambost László Hogy összekössétek a partokat című verse, Varga Imre Tutyi című elbeszélése. Tímár Máté és Bertha Bulcsu novellái kö­rül alakult ki élénk eszmecse­re. Többen vitatták Krecsmári László Vers egy haldokló akácról című versiének jogo­sultságát, komorsága, halál- hangulata, pesszimizmusa miatt. A felsaSiiaMk igen hasmos­nak és jónak mondották a Szemle rovatot, különösen pe­rük Várkonyi Nándornak, a Hagyomány rovatban megje­lent írását dicsérték. Tüskés Tibor a folyóirat szerkesztésének nehézségeit mondta el a vitában és több, mai témájú írást kért az írók­tól. Bátor hangú vitacikkek, polemikus írások kellenének ahhoz, hogy a Jelenkor követ­kező számai élettel tettebbek, színvonalasabbak legyenek. Pákolitz István a szocializ­musban is meglevő személyes boldogtalanságokról, az egye­dül élő nők problémádról, s ezeknek az irodalomban való feldolgozásáról beszélt. Szöl- lősy Kálmán A modernség vagy modernizmus? — a tar­talom és a forma, az időtől és tértől élvonatkoztatott, kétér­telmű írásművek haszontalan voltára mutatott rá. Hangsú­lyozta, hogy a mai modemes- kedők egyáltalán nem moder­nele, sem mondandójukban, sem műveik stílusát és formá­ját tekintve. Takáts Gyula az életközel­ség problémaitikáját fejtegette. Javasolta, hogy a Jelenkor ne kéthavonta, hanem havonként jelenjék meg, milelyst erre le­hetőség lesz. Nyugat-eurőnal loméra indul az fl lami Képi EryüHes Az Állami Népi Együttes szombaton háromhetes nyu­gateurópai turnéra indul. Első állomása Nizza lesz. Ezután Észak-Olaszországba utazik az együttes, ahol Genova, Parma Reggio. N. Emilia, Torino, Ve­nezia, Trieste közönsége előtt mutatja be az Ecseri lakodal­mas című műsorát Közben egy napra a svájci Luganoba is ellátogatnak. Az együttes elő­reláthatólag márciusban érke­zik haza. Említették a vitában, hogy frissebb, elevenebb lehetne a Jelenkor, ha az írók és költők műveikben nemcsak a múltba visszanézve közelítenék meg mai életünk szóra érdemes je­lenségeit, hanem világosabban, egyértelműen, közelebbről, a mából indulnának ki. Jobb lenne, ha a jövőben nem egy-egy számot, hanem egyszerre többet bocsátanának vitára, ment akkor objektí- vebb, reálisabb ítéletek szület­hetnének mind a művekről, mind pedig a szerkesztők mun­kájáról. nem több öt évesnél, földjein ken még megtalálható a tizenöt évvel ezelőtti Hoffherr-traktor és a 30—40 éves cséplőgép is. Ha ezeknek valamelyik fogas­kereke, vagy tengelye tönkre­megy, igen nehéz újat szerezni helyette. Eredményesnek ígérkező módon igyekeznek megoldani a régi gépek alkatrészután­pótlását. A Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt nyolc vállalatát éppen ilyen alkatrészek gyártására jeliölték kd, s ezek az üzemek már csaknem valamennyi régi géptípus alkatrészeinek gyár­tását megkezdték. Tavaly 142 millió, az idén pedig már majd nem 260 millió forint értékű pótalkatrészt gyártanak, 1965- ös tervük pedig eléri majd az egymilliárd forintot- Minden olyan kombájnhoz, aratógép­hez, vetőgéphez, ékéhez és egyéb mezőgazdasági munka­eszközhöz elkészítik a pótalkat részeket, amelyeknek gyártása hazánkban időközben meg­szűnt, sőt fokozatosan rátér­nek külföldről származó mező­gazdasági gépek nehezein be­szerezhető kellékeinek előállí­tására is. Már az idén 120 mil­lió forint értékű alkatrészt ké­szítenék különféle külföld; géptípusokhoz, s ezt a mennyi­séget 1965-re körülbelül hat­szorosára növelik. Ezzel még természetesen nem oldódik meg a külföldi eredetű gépek alkatrészeinek pótlása, hiszen hazánkban 27 000 féle alkat­rész szükséges a mezőgazdasá­gi gépek karbantartásához és ebből 15 000 külföldi. Mossák az olvadás következtében latyakossá vált pécsi utcákat, tereket a Pécsi Köztisztasági Vállalat öntözőautói. | — A TUDOMÁNYOS Isme­retterjesztő Társulat Bartók j Béla klubjában tegnap dél- I után öt órakor ankétot rendez I tek. Az ankéton Makarov Nyikita Ivanovics szovjet tör­ténész. az Orosz Föderatív Köztársaságok Tudományos Ismeretterjesztő Társulatának alelnöke tartott előadást az állam és kommunizmus” címmel. — KÉPZŐMŰVÉSZETI KÖR alakult Mohácson, amely március elsejével kezdi meg működését. A kör veze­tője: Kolbe Mihály festőmű­vész, a mohácsi általános is­kola tanára. — KIÁLLÍTÁS NYÍLIK Mohácson a Bartók Béla Mű­velődési Házban március 4-én a sokacok életéről és a busó­járásról. — A SAN REMOl műsorát mutatja be vasárnap délelőtt 11 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban a Mecsek Tánc- együttes. a pécsi Janos ronnonins Leánygimnázium negyedike­seinek meghívására író, olvasó találkozón vett részt tegnap Takáts Gyula József Attila-díjas költő. A találkozón saját műveiből olvasott fel a költő, majd alkotói problémákkal kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Közlemények NAGY FARSANGI JELMEZBÁL ma este 8 órától éjjel í-ig Pécs Város Művelődési Házában (Déry­né utca 18). A jelmezverseny győz­teseit díjazzuk. TJJ TÁNCISKOLA kezdődik február 13-án kedden es­te fél 7 órakor a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődést Házá­ban (Kossuth Lajos u. 13.) Tanít: Balogh. 4360 KARNEVAL lesz február 17-én. szombaton eate fél 8 órakor a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házá­ban (Kossuth Lajos u. 13.1 Jelme­zesek felvonulása 9 órakor. — VEDÖFOGGÖNYÖKET szerelnek fel az újmecsekal- jai kisvendéglő bejáratánál, mert a vendégek sokszor szó- vátették, hogy a fűtés elégte­lensége következtében hide­gek, a „szimpla” ajtók és ab­lakok miatt pedig huzatosak a helyiségek. A központi fűtés biztosításáig választot­ta ezt a megoldást a Pécsi Vendéglátó Vállalat vezető­sége. — 469 TANULÓ fejezte be az általános iskola nyolcadik osztályát múlt éviben a sáedi A KÁLYHÁBAN pattog a tűz. Kintről a majorból be­szűrődnek a hétköznapi élet zajai. Hangos pattintással te­rel a kanász, arrébb egy trak­tor zúg. Ide benn a szobában csend van, csak az előadó beszél, a tanár, aki ezúttal Pék János megyei főállattenyésztő. Hu­szonegy diák hajol az asztalok fölé, barna meg őszülő fejek. Erős munkában megkérgese- dett kezek szorítják, a ceruzát Állattan órán vagyunk itt Cso- bokán a szentegáti gazdaság épületében. A fő téma most éppen a takarmányozás. A seUyei, siklósi és szigetvá­rt járás 21 termelőszövetkeze­téből jöttek el ide az állatgon­dozók, hogy a kéthetes téli tanfolyamon kissé kibővítsék gyakorlati tudásukat. S a fe­szülten figyelő arcok elárulják, hogy a téma izgalmas, az elő­adó tud újat mondani, haszno­sat amit érdemes megszívlel­ni, hazavinni. Arról beszél, ami az ő munkájukban a leg­égetőbb, mert alig ül itt köz­tük valaki, akinek ne okozna gondot, álmatlan éjszakákat a szűkös takarmánykészlet. A jó állatgondozónak nehéz azt Iat- *ét, hogy » rábízott állatok nem Egy óra Csohokán fejlődnek, ha nem adhat nekik elég takarmányt. Pék János most éppen arról beszél, hogy az állattenyésztés nehézipara a szarvasmarha­tenyésztés. Ha az virágzó és termelékeny, maga után von­ja a sertéstenyésztés, baromfi- tenyésztés fejlődését, gazdaggá teszi a földeket, stabillá a gaz­daságot. S ezekben a hónapok­ban mi a legfontosabb feladat? A takarékos takarmá/iyozás. Szűkek a takarmánykészletek, okszerűbben kell gazdálkodni az újig, s ez több fáradtságot kíván a gondozóktól it. Na­gyobb gonddal kell előkészíte­ni a takarmányt, ízletessé ten­ni a pácot, az adagokat por­ciózni és az állatokat érdem szerint etetni. 1— Miért van az — teszi fel a kérdést az előadó —, hogy ugyan abban a tsz-istállóban egyik gondozónak szebbek az állatai, mint a másiknak? Egy­szerű az ok — míg az egyik gondozó etetés idején csak odalöki a takarmányt az állat elé, aztán feléje se néz. addig « másik Ízletesen előkészít^ részletekben adja oda s így az állat nem pazarol, minden szem takarmányt hasznosít, szépen fejlődik, termel. A teremben helyeslő moraj­lás jelzi, hogy ez bizony igaz. Aztán elmondja ki ki a véle­ményét. Kovács Pál huszonhét éves fiatalember, talán a leg­fiatalabb a hallgatók között. A szavai Egyetértés Tsz-ben 19 tehenet gondoz egymaga. Azt mondja: — Náluk bizony még ala­csony a fejési átlag. Pedig ta­karmányuk van, ha nem is bő­ségesen, de elegendő. Igaz ed­dig mi is belekevertük a pác­ba az extrahált darát, csak most tudtam meg, hogy ez nem helyes, az állat nem tud­ja úgy értékesíteni. Mást is megismertem itt, a földfelszíni silózást, amit majd otthon ja­vasolni fogok. Kísérletképpen 10 borjúval elkezdjük az itatá­sos borjúnevelést is. 1 És amit szintén itt Csobokán láttam és nagyon tetszett a gondolat, az istálló közelében mestersé­ges legelőt létesítünk. Én min­denesetre azon leszek, hogy a tsz vezetői és tagjai beleegyez­zenek. Tankó János, a Sellyei Or­mánság Tsz állatgondozója már magával hozta a jó mód­szereket. így számol be a töb­bieknek: — Mi már a múlt évben is állványon szárítottuk a szénát, és az idén is így fogjuk, mert rájöttünk, hogy megéri, ilyen jó minőségű szénánk emléke­zetem óta nem volt. Persze azért nekünk is vannak takar­mánygondjaink, s nagyon be kell osztani, hogy az újig ki­tartson a készlet. Ezért egy ú! módszert vezettünk be. Három csoportba osztottuk a tehené­szetet. Az első csoportba tar­toznak a törzskönyvezett te­henek, másikba a vemhesek, harmadikba a szárazon állók és egyebek. Mindegyik csoport­nak más a takarmány igénye s mi ezt szigorúan be is tartjuk s igy nálunk nincs pazarlás. Monszieder István kétújfa- lui tehenész ismét gondokról, problémákról beszél. Aztán vé­ge az órának de a szünetben is tovább folyik a vita. Nem múlik el hiába ez a két hét, ha az órák ilyen hasznosan telnek Csobokán. e- Rné — — ÖTLETES újítás a Mo­hácsi Bútorgyárban. A székek és fotelok fagombozása he­lyett fémcsavarokat és tükör­gombokat használnak. Az újí­tás alapján évente 100 ezer forintot takarítanak meg. — PÉCSI képzőművészek a „Balaton a festészetben” cí­mű kiállításon. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége Somogy megyei mun­kacsoportja „Balatom a festé­szetben” címmel kiállítást rendez, amelyen Bizse János, Cseh László, Horváth Olivér, Kelle Sándor, Kolbe Mihály, Lantos Ferenc, Martyn Fe­renc, Soltra Elemér pécsi, il­letve baranyai festőművészek is szerepeinek alkotásaikkal. A kiállítás február lí—én, de. 11 órakor nyílik a múzeum képtárában. ,w — A szigetvári járási rendőrkapitányság vezetője Gre- gorics József szentdénesi lakost 150 forint pénzbírsággal sújtotta* amiért a község területén lég­puskával lövöldözött. Egyben a légpuskát is elkobozta. — 200 KATASZTRÁLIS holddal növelik az öntözéses kertészetet ebben az évben a bólyi Kossuth Termelőszövet­kezet. — 500 MÁZSA töltelékáru­val készített többet tavaly, mint 1960-ban a Pécsi Hús­ipari Vállalat. — A VÁROSI KlSZ-bizott­ság és az egyetemi KISZ szer vezetek terve szerint főváro­si mintára egyetemi színpadot létesítenek Pécsett. — BÉKEESTET rendez Gyárvároson a Hazafias Nép­front városi bizottsága feb­ruár 11-én. — 40 EZER forintos költ­séggel szökőkutat létesítenek az idén a 111. kerületben. — KISS JÖZSEF dencsházl U- kost 210 forint pénzbírsággal súj­totta, amiért az italboltban ittas állapotban jelent meg és miután nem voltak hajlandók kiszolgál­ni. botrányt okozott. — 44 800 EGY ÉVES akác- csemetét ültetnek ki társadal­mi munkában Nagybudmér lakói. — 44 HÍZOTT MARHÁT exportált Csehszlovákiába a sombereki Béke őre Termelő szövetkezet. A tsz eddig két alkalommal szállított szarvas- marhát Olaszországba és Gö­rögországba. A Ifitíó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 6. játékhétre 4 449 438 lottószelvény érkezett be, s így egy égy nyerőosztá’yra 1 millió 6G6 627 forint jut. A kecske­méti Katona József Színház­ban megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húz­ták ki: 17, 58, 69, 83, 87

Next

/
Thumbnails
Contents