Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-28 / 49. szám
f PBBRÜÁR 28. KiAPLÓ 5 A komn&tmfzmusé ■ ■■ anr CB JOVO 4 kit az istenek meg 99akarnak büntetni, annak először elveszik eszét” — tartja egy régi mondás, s alighanem igaza van. Amikor az 1917-es nagy októberi forradalom győzött, üvöltözésbe kezdtek az összes burzsoá lapok. A Daily Telegraph 1917. november 13-án lelkendezve kürtölte világgá, hogy „az orosz minisztériumok tisztviselői nem ismerik el az új minisztereket, sztrájkolnak, amíg Lenin kabinetje uralmon ■can”. S megrökönyödve szűkölt a tisztalt Telegraph, amikor Lenin kabinetje menesztette a mdnásztériumi urakat és helyükre ültette a munkások és parasztok képviselőit. A Nieuwe Rotterdam Corn ant november 15-én szomorúan vallja be, hogy mégis megalakult a kormány, működnek a minisztériumok, de iyAngol reménység” című cikkében mindjárt kifejti azt a reményét, hogy a bolsevikok nem értenek a kormányzáshoz, nem tudják a gazdasági irányítást kézben tartam s ezért elbuknak hamarosan... A szocialista forradalom állama azonban nem dőlt meg, sőt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója küszöbén felbecsülhetetlen horderejű esemény ejtette ámulatba a világot: a Szovjetunió Kommunista Pártja meghirdette a kommunizmus felépítésének programját. 1917 óta nem volt olyan ésr, amelyben a burzsoá politikusok és közgazdászok meg ne jósolták volna a kommunizmus bukását. S most a nyugati közvélemény mindenféle jóslat és jövendölés ellenére azt látja, hogy immár 45 éve él a szovjet állam és hihetetlen ütemben nő anyagi, politikai, erkölcsi ereje. Látják, hogy ma már a nemzetközi helyzet meghatározó tényezője a szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek világméretű növekedése. Látják, hogy már nem az imperializmus, hanem a szocializmus határozza meg a világ fejlődésének fő irányát. IV ehéz helyzetben vannak 1 ” a kapitalista világ politikusai, közgazdászai és ideológiai hadvezérei, amikor választ kell adniok a tömegek kérdéseire: „Miért növekedik gyorsabban a szocialista világ ipari termelése a kapitalista világénál?" „Miért maradt le Amerika a tudomány és technika versenyében, miért nem képes utolérni a Szovjetuniót?” Megpróbálták elhallgatni a XXII. kongresszus tanácskozásait és a kommunizmus programját. Csakhamar rájöttek azonban, hogy ez nem célravezető sajtópolitika. Más eszközökhöz folyamodtak tehát. de ezek az eszközök sem voltak szerencsések. Adtak valami tájékoztatást a kongresszusról, még a programról A Baranya megyei Mező- gazdasági Vállalat állami gazdasági munkaügyekben jártas bérelszámolót - ''ZIK ügyintézőt keres Jelentkezés személyesen, vagy írásban a vállalat központjában. (Pécs, Xavér utca 19.) naponta 10 és 12 óra között. 388 is írtak, de elferdítették az igazságot. Meghamisították a tényeket s főleg a személyi kultusz következményeinek felszámolását tálalták olvasóik nak. Aztán arról kezdtek cikkezni Nyugaton, hogy az amerikai „szovjet szakértők” behatóan tanulmányozzák, vajon igaza lesz-e az SZKP-nak, a Szovjetunió képes lesz-e céljait megvalósítani és valóban felülmúlja-e a kitűzött határidőre az Egyesült Államokat az egy főre jutó termelésben. Kénytelenek voltak megállapítani, hogy az „Egyesült Államok gazdasági fejlődésének üteme csekély a Szovjetunióéhoz képest s ezért elkerülhetetlen az VSA gazdasági veresége”. A New York Times-ban ezt írta erről a kérdésről Max Frankel: „A kommunisták két világháború, egy forradalom, pusztító éhínségek és sok elemi katasztrófa ellenére is fel' tudták használni Oroszország hatalmas természeti kincseit és impozáns ipari gépezetet hoztak létre”. Mj ez, ha nem a szocialista gazdasági rend győzelmének elismerése? A Szovjetunióban teljesen felszámolták a cári rendszertől örökölt analfabétizmust, bevezették az általános, kötelező nyolcéves oktatást és megkezdték az általános középfokú oktatásra való áttérést. A Szovjetunióban minden évben háromszor annyi mérnököt képeznek ki, mint Amerikában, a szellemi munkát végző dolgozók száma pedig több mint 20 millió! Az Amerikai Egyesült Államok ideológusai a XXII. párt- kongresszust kommentálva azt hirdették, hogy a Szovjetunió azért fog hamarosan elpusztulni, mert túl sok művelt embert képez ki és ha „túl sok” művelt ember lesz a Szovjetunióban, a szovjet emberek elfordulnak a kommunizmustól. Valóban megőrültek volna ezek az amerikai ideológusok? Tényleg hiszik ezek, amit állítanak? Valóban bíznak abban, hogy az emberek elfordulnak attól a rendszertől, amelynek műveltségüket, gazdag életüket köszönhetik? A kommunizmus mindan- kinek megadja az ismereteket, a kommunizmust a tömegek tudása teszi erőssé; a tömegek ismereteiből, fejlett kultúrájukból meríti a haladáshoz szükséges erőt és meggyőződést. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik hazafias kötelességüket, erre fényes példa a világ első űrhajójának — és a másodiknak is — földkörüli útja, a szovjet mesterséges holdak és űrrakéták diadalútjai a világűrben. Glenn ezredest tízszer készítették fel az űrutazásra, tízszer jelentették be a kudarcot, mire nagynehezen sikerült felröpíteniök az űrhajót. 1962. február 20-án háromszor kerülte meg a Földet az amerikai űrhajó. Sikerült az űrutazás. Ezzel azonban nem érték utói a Szovjetuniót. A világtörténelem első űrutazását szovjet ember hajtotta végre, s a másodikat is, amihez hasonló eredményeket még nem volt képes elérni az amerikai rakétatudomány. De nemcsak a rakétatechnikában vannak lemaradva, * Fototanfo’yam a Ságvári Művelődés Házban Szovjetunió már nemcsak a termelés növekedésének ütemében, hanem a termeiét egyes ágainak abszolút növekedésében is megelőzte Amerikát. A Szovjetunióban jelenleg sokkal több szenet, aranyat, vasércet, sokkal több fontos ipari nyersanyagot bányásznak, több kokszot, vasbeton épületelemet, fővonali villany-, és motorosmozdonyt, fűrészárut, gyapjúszövetet, állati zsiradékot, cukrot, halat és sok egyéb cikket gyártanak, illetve termelnek, mint az Egyesült Államokban. Ma már értelmes ember nem vonja kétségbe a szovjet nép eredményeit. Már nem hirdethetik, hogy a szocializmus életképtelen. Kénytelenek olyan beismerésekre is, mint amilyenekre a New York Times tudósítója kényszerült, amikor így írt: „Az amerikai külügyminisztérium szovjet kérdésekkel foglalkozó szakemberei feltételezik, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika gazdaságilag fejletlen népei alkalmasabbnak tartják a szovjet módszereket fejlődésük meggyorsítására, mint a kapitalista rendszer módszereit”. Az októberi forradalom győzelménefe tartósságát még kétségbe lehetett vermi 1917- ben, a nyugati államok népei még nem értették a forradalom jelentőségét Kétségeket lehetett támasztani az embereikben a nagy szovjet iparosításra való áttérés időszakában, is, bár akkor már mind kevesebb sikerrel. A mezőgazdasági szocialista megszervezése idején is lehetett még megtévesztő propagandát folytatni, be lehetett csapni a népek egy részét a második világháború alatt is, amikor a hitlerista hordák orvul törtek a Szovjetunióra. JT nnefc azonban örökre vége. Most már végérvényesen eldönthetik magukban az emberek, ha figyelmesen szemlélik a szocialista világ- rendszer előretörését, hogy a kapitalista vágyálmok megvalósulására nincsen remény. A kommunizmus él® nem lehet kitérni. A kommunizmust nem lehet legyőzni. A kommunizmusé a jövő. Gyem Károly Pécsett a Ságvári Endre Művelődési Otthon fotoköre a Steinmetz kulturális seregszemlére készül. A szakkör' üléseken a tagok megbírálják egymás képeit és elmondjál pasz- talataikat. Nagy László, a fotókör vezetője gondol i jövő fotosnemzedék nevelésére is: új foto-tanfolyamoí Indított ifjúsági és felnőtt hallgatók részére. Szigetváron láttuk Az „üzenő“ füzet — Hirdetőtábla Szőnyegszövés Negyvenhárom tanulója van a szigetvári járási művelődési ház gyermek-foglalkoztatójának. Itt azok a gyerekek találhatók, akiknek az édesanyja is, az édesapja is termelő- munkában dolgozik. Színes, eleven az életük a Pécsi joghallgatók a megye tsz-eiben A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága termelőszövetkezeti jogpropaganda akcióbizo: faágának szervezésében a közéül napokban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának 11 hall gatója kezdi meg látogatásait a megye mintegy 30 termelő- szövéfkezetóben. A pécsi joghallgatók küldetésének célja az, hogy felmérjék a tsz-ekben eddig végzett jogpropaganda munkát és tanulmányozzák a tsz-ek jogs képviseltével, szerződéseik megkötésével kapcsolatos kérdéseket. Munkájukról és a látogatások során szerzett tapasztalatokról jelentésben számolnak be a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának. A mintegy 4—b hétig tartó felmérő munka során összegyűjtik a tsz-ek igényeit, amelyek a jogi tájékoztatásokra és a jogpropagandára vonatkoznak, de ez alatt az idő alatt tanulmányozni fogják a pécsi joghallgatók a termelőszövetkezetek szerveinek működését is. Erre a felmérő munkára a jogi kari KISZ-szer vezet olyan hallgatóknak adott megbízatást, aikik a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogi és föld jogi kérdésekben a legjobb ismeretekkel rendelkeznek. A magyarnóták költője Illés Gyula, a pécsi vasútállomás dolgozója, szabad idejében magyarruytíkat és egyéb dalokat komponál. A rádió már több ízben sugározta saját szer zeményű dalait, a Magyar Légoltalom című lap pályázatán legutóbb pedig ezer forinttal jutalmazták indulóját. Otthonában úgy találtam, ahogy elképzeltem, nóták, tánc dalok, kották és versek feküdtek a zongoránál. — Mióta foglalkozik dalszerzéssel? — Még diák koromban kezdtem. Dalaimhoz, magyar nótáimhoz magam írom a szöveget is. Az első versemmel bizony nagyon pórul jártam. Akkoriban elsős gimnazista voltam a mai Nagy Lajos Gim- náz umban. Az volt a szokás az intézetben, hogy félévenként egy-egy szabadon választott ver set kellett elszavalni, magyar A órán. Amikor rám került a sor. Családiházak, öröklakások, leválasztható lakrészek, ház részek, házhelyek, egyéb ingatlanok adás vételét, lakáscseréket közvetítünk, főbérleti lakásokat vásáro- 'unk kijelölt vállalatok ré- szére, IUKÖ/Pécs, Rákóczi út 391). IN KÖZ kirendeltségünk: Mohács. 102 nagy izgalom fogott el, mert nem készültem. Csak álltam a dobogón és vártam, hogy mikor fogok vele együtt elsüly- lyedni. Tanárom másodszori sürgetésére merész elhatározás született bennem. Ekkoriban •már gyakran Írogattam verseket, s hirtelenjében elszavaltam egyik rövid költeményemet, amelynek Tavasz köszöntő volt a címe. A szavalás után kínos csend ereszkedett az osztályra, amely nek a tanár vetett véget: — Nem volt elég időd hosz- szabb verset megtanulni? Ki írta ezt a nyúlfarknyi kötte- ményt? — Én — nyögtem ki végre. — Nó, nézzük csak, még hazudik is! — így a tanárom. A szavalatra természetesen elégtelent kaptam, de még ma sem tudom, hogy valóban a szavalatért adta-e, vagy nem hitte d, hogy én írtam a verset. A dmfaragással később is szívesen foglalkoztam. Egyszer kezembe akadt egy újság, amelyben országa« nótapályázatot hirdettek. Széleskörű zenei ismeretségre tettem szert, s elhatároztam, hogy két dallal én is pályázni fogok. A pályázaton egy második díjat és egy oklevelet nyertem. — Miért hallani mostanában ritkán magyarnótákat? — Táncdalaink az utóbbi időben jelentős fejlődésen mentek át, s talán ez is az egyik oka annak, hogy ritkábban hallunk magyar-nótákat.. Valósággal forrada Imasí tattá k a láncdalokat, s a közönség jórészét elhódították. A magyamóta dallamviUgának fejlődését « ■MWtta» kr» keresnünk. Hiba volna azonban azt mondani, hogy pusztulásra van ítélve a magyamóta. — A „pangásé’ időszakában is foglalkozik magyamóta-szer- zéssel? — Természetes. Sőt Pécsett még többen is rajtam kívül: Kutor Ferenc, Fülöp Kálmán és S. Kovács Károly. Minden hónapban összejövünk és megbeszéljük a magyar nóta-, a magyar dal-világ legújabb eseményeit, problémáit. Mindnyájunk fájó pontja, hogy műfajunkat, mint irodalmat nem ismerik el. Nemrég alakult meg Budapesten a Magyamóta és műdal bizottság, azonban az ő bírálatuk sem elég tárgyilagos. Kérésünk az lenne hozzájuk, hogy minden körülmény között az igazságos bírálatra törekedjenek és a visszautasított daloknál közöljék a zenében, vagy a szövegben talált hibákat. Adjanak bizonyos támpontokat, irányelveket a jövőre nézve. Kívánjuk Illés Gyula elv- ] társnak, hogy sok szép dallal ; gazdagítsa a magyarnóták tár- 1 házát, s minél több kellemes I percet szerezzen a mogtfarnótálc, a dalok kedvelőinek. művelődési házban, s a tanulók valóban otthonosan érezhetik itt magukat. Félévkor nem volt bukott tanuló közöttük. Ez nagyon szép eredmény, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy negyedévkor hármasnál jobb rendű tanuló nem is volt, de a tanulók jelentős százaléka kettesre, vagy bukásra állt. A 43 tanuló megoszlása jelenleg: 1 kitűnő, 2 jeles, 13 jó, 21 közepes és 6 elégséges. — A legnagyobb hiba volt náluk — mondja Kaszpemé —, hogy ezek a gyerekek, amikor idekerültek, nem tudtak tanulni, nem ismerték a munkafegyelmet, nem tudták, hogyan osszák be az idejüket. Kaszper Ferencné áldozatos munkája meghozta az eredményt. Minden gyereket mindennap minden tantárgyból kikérdezett. így sikerült elérni, hogy másnapra mindenki legalább közepesre tudta a leckét. Ha a felmondás döcögött, Kaszpemé a gyerekek „üzenő” füzetébe beleírta, hogy a szülők milyen tárgyból ellenőrizzék még a gyereket. így alakult ki a jó kapcsolat a szülők és a gyermekfoglalkoztató között. * Szigetvárott mér évekkel ezelőtt megvalósították a hangos hirdetésit. Azonban mégis eredményesnek látszik a község középpontjában elhelyezett hirdetőtábla, amelyet az ősszel készítettek. A szórakozni vágyó szigetváriak már tudják, hol találják meg leghamarabb a felvilágosításit, a hirdetőtáblánál, amelyen ott áll mindig a friss plakát, a kultúrotthon táncos és más egyéb rendezvényeinek időrendjével. De nemcsak plakátok, hanem fényképek is találhatók ezen a hirdetőtáblán, amely szép színfoltja a községnek, * Mind nagyobb tábora van Szigetvárott a kézámunkaszak- kömék. Tavaly mégcsalt 16-an voltak, az idén már negyvenen vannak. Most élik virágzásukat a szebbnél-szebb népművészeti munkák. S a szigetvári asszonyok azon fáradoznak, hogy minél több mintát elsajátítsanak. Megtanulták a szűrhímaést, most pedig a perzsaszőnyeg szövésére adtait a fejüket. A szőnyegszövés művészetét ugyancsak Zágonné hozta Orosházáról. Ott él még egy Szabó Lajos nevű idős bácsi, aki messze földön híres voílt csodálatos perzsaszőn vegeiről. Az asszonyok beszerezték már a szükséges szövőfonalat, s nemsokára kezdődik az izgalmas munka. A kézimunkaszakkör foglalkozásainak érdekessége, hogy amíg az asszonyok dolgoznak, addig tartanak számukra egy- egy érdekesebb előadást, elbeszélgetnek velük az ízléses öltözködésről, bemutatnak nekik ruhákat, vagy novellákat olvasnak fel (H ■ rf * ! Vásárnál) lesz a busójárás A hagyományos és messze földön híres mohácsi bnsó- járásra március 4-én kerül sor. A rendezők egésznapos programot dolgoztak ki, melynek részletei már ismertté váltak. E szerint délelőtt fél tízkor megnyitják a busómaszkok kiállítását a • Mohácsi Bartók Béla Műve- ; lödési Házban, fél tizenegy- Icor pedig Mándoky László ! filmvetítéses előadást tart ; Busójárás régen és ma cím- ; mél. Déli tizenkettőtől ebéd • következik a Béke étterem- ! ben. Ez azért érdekes a Mo- \ hácsra látogató turisták szá- ; mára, mert sokac ételkülön- legességeket szolgálnak fel. Délután kettőkor gyüle- 1 leesnek a busók, majd dél- \ után háromkor kezdetét ve- \ szí az ünnepségek fénypont- ! ja, a hagyományos felvonu- ! lás. Ezt követi a „török” j sátrak megtámadása, a mág- ; lya meggyújtása, a busók • kólója és a busójátékok. Este nyolc órakor sokac í kultúrműsort rendeznek a J Bartók Béla Művelődési j Házban, a hagyományos so- { kacbál megnyitásaként. A Mohácsra látogató fa- ! risták a busójárás napját U. J Lajos király emlékművének megtekintésére is felhasználhatják. Kétóránként indíta- • nak autóbuszt az emlék- ! műhöz a város MÄVAUT ! pályaudvaráról. ; A 'mnmzérme* ftdészáme Áaácfm «*}wv
