Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

2 RIAPLÓ 1962, FEBRUAX it Eredményesen teljesítettük 1961. évi termelési terveinket Beruházásainkat a központi | irányelveknek megfelelően koncentráltan terveztük. Ez azt jelentette, hogy elsősorban a már megkezdett beruházá­sok befejezésére fordítottuk anyagi forrásainkat. Ezzel megállítottuk a befejezetlen beruházások állományának aránytalan növekedését, sőt. 6—7 százalékos csökken­tést értünk eL Annak ellené­re, hogy 1961. évi beruházási hitelünk 2—3 százalékkal ke­vesebb volt. mint az előző év­ben. mégis több elkészült be­ruházást adtunk át a népgaz­daságnak. Lakásépítési tervün­ket is lényegesen jobban telje­sítettük. A koncentrálásra mu­tat az a tény” is, hogy az érték­határ feletti beruházások vo­lumene 1961-ben több, mint 13 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban. 1961. é>vi beru­házási tervünk teljesítését elő­segítette a tervdokumentáció nélküli építkezések jelentős csökkentése is. A beruházások 1961. évi tel­jesítésénél olyan eredményt értünk el. amelyhez hasonló az elmúlt években nem volt. A megnyitott beruházási hi­telek 98,2 százaléka került felhasználásra. Ezen belül az építés-jellegű beruházások megvalósításánál 101,9 százalékos a teljesítés. Ez annál is inkább örvendetes, mert nem a költségek emelke­dése miatt történt a megnyi­tott keretek túllépése, hanem a terv szerint 1962. évre üte­mezett építkezések előrehozása tette szükségessé. Szőlő- és gyümölcs- telepítési műszaki bizottságok alakultak Az elmúlt hetekben ország­szerte megkezdték a nagysza­bású szőlő- és gyümölcstelepí- fesi program végrehajtásának előkészületeit. Mint a Föld­művelésügyi Minisztérium ker­tészeti főosztályán tájékoztatá­sul elmondották, a kutató inté­zetek. továbbá az állami gaz­daságok és a termélőszövetke- zótek legkiválóbb kertészeti szakemberedből minden me­gyében úgynevezett telepítési bizottságokat alakítanak, illet­ve alakítottak. Ezek a bizott­ságok bejárják a termelőszö­vetkezetek vagy szakcsoportok határát, kiválasztják a szőlő-, gyümölcstelepítésre legalkal­masabb területeket, a talaj- és éghajlati-viszonyoknak, a szál­lítási és piaci adottságoknak megfelelően, majd intézkednek a telepítés megfelelő előkészí­téséről. Általános elv. hogy legalább 100—150—200 hold- nyi összefüggő szőlőket, illetve gyümölcsösöket telepítsenek, hogy így megteremtsék a nagyüzemi művelés, a gépesí­tés. a hatékony növényvéde­lem, vagyis a fejlett áruter­melés legfontosabb feltételeit A szőlő- és gyümölcsöstelepí­tési bizottságok elsősorban az 1962. évi telepítési program végrehajtásán munkálkodnak, de még ez év nyarán össze­állítják az ötéves terv végéig betelepítésre kerülő területek jegyzékét is. illetve elkészítik a telepítések „menetrendjét”. A szőlőszaporító ariyag be­gyűjtésének jobb megszerve­zése érdekében az ország különböző vidékén 60 bázis­gazdaságot — állami gazdasá­got, és termelőszövetkezetet — jelöltek ki. Ezek feladata lesz a felhasználásra kerülő teljes szőlővessző-szükséglet begyűj­tése. Siklósi Kesztyűüzem felvesz öép*$* vaqw etektroteclüMknst Jelentkezés: Siklóson Gyű- di u. 2 sz. alatti üzemünk­ben ____________ 262 r M ár most adja be tavaszi ruháit festésre, 10 nap alatt kézhez kapja PATYOLATNAK Keresse fél a Patyolat fiók­üzleteit. 103 Az előző évekhez képest lé­nyegesen jobb a teljesítés a gépek, berendezések szállításá­nál és a technológiai szerelé­seknél. Ezen a területen 6—8 százalékkal javult a teljesítés az elmúlt évekhez viszonyítva. Itt azonban a tervszerűség és az építkezésekkel történő ko­ordinálás még nem teljes. A hiba azonban nemcsak a gépiparban van. hanem már a tervezésnél kezdődött. Ter­vezőink megterveznek olyan gépeket és berendezéseket, amelyek­nek legyártása és szállítása eleve nem biztosítható a ter­vezett időre és emiatt az építőiparnak is akadályozza az időfíiarltam- normatívák betartását és a be­fejezési határidők is irreálissá válnak. Jól teljesítette a beruházási tervét a Pécsi Szénbányászati Tröszt. Elsősorban a koncent­rációnál a Széchenyi- és az Isit- ván-akna fejlesztésénél. Na­gyon jó eredményt ért el az éves beruházási tervhez vi­szonyítva a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt Tervezett ha­táridőben megkezdte próba- üzemeltetését a Mohácsi Fa­rostlemezgyár II. lépcsője. Ezen túlmenően éves beruhá­zási tervét is 100 százalékon felül teljesítette. Kiemelke­dőéin jó eredményt értek el a Pé­csi Kokszművek rekonstruk­ciójánál, ahol messze túltel­jesítették aa éves tervet. A 400 ágyas klinika építésénél is teljesítették a tervet. Ha­sonló jó eredményt értek el a Vízügyi Igazgatóság beruhá­zásainál és az Erőmű építésé­nél. Sok jó eredmény van még a beruházások tervteljesítésé­nél. melyet hosszú volna fel­sorolni, egynek azonban mégis helyet kell biztosítani:' Pécs lakásépítési beruházásainak. Az elmúlt évekkel ellentét­ben 1961-ben úgy a forint- tervet. mint a lakás-tervet tel­jesítették. Nem mondható el ugyanez a megyei tanács la­kásberuházásairól, ahol a 60 százalékos tervteljesítést sem érték eL Külön kell szólni a keltető állomás bővítésénél jelentke­ző lemaradásról. A Megyei Építőipari Vállalat ennél a beruházásnál nem végzett jó munkát. Rossz szervezés, hely­telen anyag- és munkaerő irányítás jellemzi itteni tevé­kenységüket. ellentétben mun­kahelyeik többségével, ahal ezek a rossz tulajdonságok nem állnak fenn. A beruházási hitelek 100 százalékos, vagy azt meghala­dó felhasználása még nem je­lenti azt. hogy minden egyes beruházás tervszerűen, az anyagi-műszaki mutatók be­tartásával valósul meg. A túl­teljesítések sem lehetnek terv­szerűtlenek, ment ez akadá­lyozhatja más. tervszerű mun­kák megvalósítását. Dr. Németh Lajos íl Pécsi Kertészeti Vállalat lészi a mezüoazdasag! kiállításra A.Pécsi Kertészeti Vállalat dolgozói nagy becsvággyal ké­szülnek az idei Országos Me­zőgazdasági Kiállításra. Igye­kezetük érthető, hiszen a leg­utóbbi — 1959 őszén megren­dezett — kiállításon ők szere­peltek legjobban a vidéki ker­tészeti vállalatok «közül és csu­pán a budapestiek előzték meg őket. Azóta is szép eredmé­nyeket értek el virágaikkal a pécsi kertészek. 1960-ban a Dél-Dunántúli Mezőgazdasági Kiállításon első díjat nyertek, 1961-ben pedig az erfurti nem­zetközi kiállításról hozott el egy aranyérmet és két bronz­érmet a vállalat. A kertészek már megkezd­ték a készülődést az ősszel nyíló Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Tervük szerint vá- | goit virágokat — így például rózsát és gladioluszt — vala­mint cserepes virágokat — többek között fikuszt, begónia rexet és primulát — visznek majd Budapestre. Az üveghá­zakban már hajtanak azok a dugványos virágok, amelyek közül a legszebbek kerülnek majd bemutatásra. Tervbe vet­te a Kertészeti Vállalat azt is, hogy mintegy ötven négyzet- méternyi területen évelő virág bemutatót tart. msinni m OB ni Ilim in minimi immun iii|fm SSasSS %&\\ Sím® Időjárásietentés Vágható időjárás csütörtök estig: erős északi, északkeleti szél. Fel- hőátvonulások, néhány helyen futó havazással. A hőmérséklet csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet minusz 1—* mínusz 5, legmagasabb nappali hő­mérséklet 0—-plusz 4 folk között. Távolabbi kilátások: erősödő éj­szakai fagyok. A takarmánytáp karrierje Az egyhangú vélemény: bevált a takarmánytáp — Gyorsabban híznak a sertések •— Kevesebb az elhullás — Idén duplájára nő a takarmánytáp-termelés Egy esztendeje, 1961 február utolsó napjaiban kezdte meg üzemelését az első bara­nyai takarmánykeverő üzem Vajszlón. Ezt megelőzően azonban már január elsejétől etettek táptakarmányt a tsz- ek az első baranyai üzem meg­nyitásáig Fejér megyéből sze­rezte be a tápot a Terraényfor- galmi Vállalat és a szigetvári, sellyei és siklósi járásokban mintegy 60 termelőszövetke­zetben bevezették a tápetetést. Azóta 6 takarmánykeverő üzem működik a megyében s ezek a múlt évben összesen 1500 vagon takarmány tápot termeltek. A takarmánytáp etetés szé­les körben elterjedt a me­gyében s ma már nincs olyan termelőszövetkezet, ahol valamilyen állatfajjal, ha csak próbaképpen is, ne etetnének. Az elmúl,t hetekben a Bara­nya megyei Terményforgalmi Vállalat körkérdést intézett a megye termelőszövetkezetei­hez írják meg véleményüket a tápetetés eredményéről. A kér­dőívet 240 szövetkezetbe küld­ték ki s ebből 150 tsz már meg is írta a választ. 56 termelő- szövetkezet pedig számszerű adatokkal támasztotta alá a véleményét. A közvéleménykutatás célja volt megtudni a termelők ta­pasztalatait, véleményét a táp­ról. amelynek bevezetése egy esztendővel ezelőtt sok helyen még nagy ellenállásba ütkö­zött. Az elmúlt év utolsó ne­gyedévében aztán ugrássze­rűen megnőtt az érdeklődés és a termelők igénye. A vállalat 522 vagionos tervével szemben 600 vagon keveréket gyártott az utolsó negyedévben s ebben az évben az ossz táptermelés 2800 vagonra, tehát az előző évinek közel duplájára nő. A beérkezett válaszokat a vállalat vezetőlege értékelte. Az első kérdés az volt, hogy az állatállomány hány száza­lékával etetik a különböző tá­pokat. Kiderült, hogy a ba­romfi állomány 100 százaléká­val. a sertésállomány 90, és a marhaállomány 60—70 százalé­kával már tápot etetnek a tsz- ek. Mennyiségileg a legna­gyobb igény a sertéstápnál jelentkezik, különösen a kettes tápból, amit tudvalévőén a hizlalás szakaszában etetnek a disznókkal. a A körkérdésre adott vála­szok alapján megállapították, hogy az 56 termelőszövetkezet átlagában a tápetetés fokozta a daraértékesítésit. Míg a tápete­tés előtt ezekben a tsz-ekben 16—17 százalékos volt a dara- perpemt. addig a tápetetéssel ez 23 százalékra emelkedett. A beremendi Dózsa Tsz aigro- nómusa például azt válaszolta, hogy náluk a tápetetést meg­előzően 18 százalékos volt a hízóba fogott sertések dara- értékesíitése. most pedig 24 százalék, tehát pusztán a táp­takarmány 5 százalékkal nö­velte. Ez azt jelenti, hegy míg hagyományos takar­mányozással egy mázsa ta­karmányból 18 kiló húst állí­tott elő a sertés, addig most 24 kilót, s ez komoly takar­mánymegtakarítást jelent. Tápetetés hatására csökkent az ál latelhull ás is. Ha az 56 termelőszövetkezet átlagát vesz szűk, akkor megállapíthatjuk, hogy amíg a táp bevezetése előtt átlagosan 16,3 százalék volt az elhullás, most csak 7,6 százalék. Tehát ezekben a fez­ekben 8,6 százalékkal csökkent az áüatelhullás. Négy termelőszövetkezet — Mágocs, Egyházaskozár, Szeder kény és Szentdénes — a kör­kérdésre intézett válaszában megküldte az önköltség alaku­lását is. Mágocson például egy liter tej önköltsége a táp ete­tését megelőzően 3,76 forint volt, jelenleg 2,90 forint Egy- házaskozárban mielőtt bevezet ték a tápetetést 14,80 forintért állítottak éLő egy kiló sertés­húst jelenleg 13 forint náluk a sertéshús önköltsége. 150 termelőszövetkezet közül csak egy tsz küldött be negatív válaszlt, s mint utóbb kiderült, ott sem a tápetetés, hanem egyéb okozta a problémákat. A többi tsz pozitív választ adott, s ha nem is mindegyik pontosan számokkal bizonyí­totta a tápetetés helyességét, de a szöveges résziben, szavak­ban leírták a véleményüket. A tótsaentgyörgyi tsz például ezt írja: „Nálunk bevált a tápete­tés minden állatnál legjobban mégis a kacsáknál. Pecsenye­kacsáink feltűnően gyorsain fej lödnek, bőrük teljesen sárga, zsíros, húsuk jó minőségű, a 400 darabból csak 8 hullott el”. A szentdénesi Egyetértés Tsz szakembere a következőket ír­ja: „A táp etetése óta a sertések­nél megrövidült a hizlalási idő. A hízók végleges súlyu­kat 1—1,5 hónappal előbb érik el, mint azelőtt”. Ez hát a szakemberek véle­ménye. A jól gazdálkodó fez­ekben a táp megtette a maga hajtását. Mert csupán a táptól csodákat várni nem lehet Ezért a Terményforgalmi Vál­lalat a beérkező vélemények­ből és tapasztalatokból a kö­zeljövőben egy tájékoztatót ad ki, amelyben a legjobb tez-ek mondják el módszereiket, azt, hogyan etetik a tápot, s mel­lette, hogyan gondoskodnak az egyéb termésfokozó körülmé­nyekről — gondozás, ápolás, stb. — mert mindezek együtt­véve járulnak hozzá a jobb eredményekhez^ lllllll Drága fuvarlevél Felháborodottan jelentette be a szerkesztósegnek Bűka József István-aknai mérnök, hogy a múlt héten négy munkíú társa sertéseket szállíttatott az Autóközlekedési Vállalat ko­csijával. A fuvart az Állatforgalmi Vállalat Megyeri úti tele­pétől István-aknáig, illetve Vasasig kellett lebonyolítani. Úgy tudták, hogy ez az út mindössze 60 forintba kerül. Amikor azonban a fizetésre került sor, mindegyikük fuvarlevelet ka­pott és összesen 240 forintot kértek tőlük a sertések szállítá­sáért. Természetesen sokallták az összeget, s ez volt az indí­téka annak, hogy panaszt tettek a szerkesztőségben. — Ha helyesen járt el ebben az esetben az Autóközleke­dési Vállalat és jogosan kért tőlünk négy sertés szállításáért 240 forintot, magyarázzák meg. hogy miért — kérték Papp Ferenc, Baumann János, Mendl Lajos és Hámori Győző Isi- ván-aknai dolgozók, az ügy szenvedő alanyai. Készséggel vállalkoztunk a kérés teljesítésére. Mi sem könnyebb ennél? Tárcsáztuk a 20-69-et, amely az. Autóköz­lekedési Vállalat fuvarvállaló irodájának telefonszáma és a fuvardíjak iránt érdeklődtünk. Mennyiért szállítanának ki Három sertést Pécsről—Pécsbányára? — Olcsón kérem. Egy forint nyolcvan fillért kell fizz'’ti megtett kilométerenként és 15,80 forintot óránként. A kilo­méter oda-vissza értendő, plusz felszámolunk tizenöt forintot kocsimosásért. — És ha hármam szállíttatunk három sertést? — Akkor háromszor kell megfizetni a fuvart... A fuvarvállaló iroda vezetője bizonyára rosszul értette a liérdést, hiszen ugyanazon az útvonalon, ugyanazzal a kocsi­val nemcsak egy, hanem több sertést is lehet szállítani. Nem kell azért háromszor megfordulni. — Nem is fordulunk, csak a fuvardíjai számítjuk három­szorosan. — De miért ? Hallgatás. * — Van ennek elfogadható magyarázata? — Khm... Hát szóval az úgy van, hogy ha egyedül szál­lít valaki három sertést... de hiszen ezt már elmondtam. Ha hárman szállítanak hármat, akkor három fuvarlevelet, három menetokmányt kell kiállítanunk. És az már három­szoros díj. A, szóval o menetokmány, a fuvarlevél kiállítása kerül üyen sokba, az István-aknai bányászok esetében tehát a négy sertés szállítása 60 forintba került, 180 foimtot a menet­okmányért kellett fizetni! Es már világos beszéd. Most már csak azt nem értjük, hogy miért ilyen drága a fuvar­levél. De ezt a fuvarvállaló irodában sem értik, B. M. — A L1PPÓ1 TSZ bezedeki »üzemegységében 10 holdon gyökereztetnek szőlővesszőt. Gyors ütemben végzik az őszi vetések fejtrágyázását is. — AZ ELMÚLT héten tar­tották Szajkón a zárszámadó közgyűlésit. A szajki fez-ben 40 forintot osztottak munka­egységenként. — TIZENHÁROM növény- termesztési, hat állattenyész­tési, négy kertészeti és két szőlészeti szakkör működik Baranya 25 termelőszövetke­zetében. A szakkörökben a legkorszerűbb agrotechrikai eljárásokkal ismerkednek meg a tagok. — A GYÜMÖLCSLEVEK hasznosságáról tart ankétet február 27-én a TIT Agrár­tudományi szakosztálya. Az ankétet dr. Hámori Artur, a 2. sz. Belklinika igazgatója nyitja meg. — 45 EZÜSTKALÁSZOS tanfolyamon tanulnak a ba­ranyai tsz-tagok. Ebből 14 tanfolyam csaknem 800 hall­gatója kap oklevelet ntárcius- ban. A NsKSzabadság anhélja az új-mecsekaljai Ságvári Endre Művelődési Házban Szántó Jenő elv társ, a Nép- szabadság olvasószerkesztője tartott ankétet tegnap délután Uj-Mecsekalján. a Ságvári Endre Művelődési Házban. Az ankétet a pécsi bányaüzemek dolgozóinak kérésére hívta egybe a művelődési ház, a bá­nyász pártszervezetek vezető­ségének közreműködésével. A Ságvári Művelődési Ház nagy­termében összegyűlitek a bá­nyászokkal együtt az újme- csekaljai városrész lakói, fia­talok. nők. ipari munkások, háziasszonyok és értelmisé­giek. Szántó Jenő elvtárs az írás­ban előre benyújtott kérdések­re válaszolva ismertette a Nép- , szabadság szerkesztőségének munkáját, választ adott a ri­porteri, publicisztikai tevé­kenységgel összefüggő, vala­mint a szerkesztést érintő kér­désekre. Igen sok kérdést tet­tek fel az ankét résztvevői a mai nemzetközi politikai hely­zettel kapcsolatban in. Hogy milyen nagy figyelem­mel olvassák aa. új-mecsekaljai bányász-lakosok a Népszabad­ságot. azt több. régebben meg­jelenít cikkre való hivatkozás bizonyította a kérdések során. Még a rejitvényszerkesztés ku­lisszatitkaira is kíváncsiak voltak néhányan, s e rejtvény- rovatban felfedezni vélt hibák eredetét is megérdeklődték. Az ankét végül is egy újabb, kfeehb amikéttal. — baráti be­szélgetéssel folytatódott, mi­után a .-hivatalos” válaszadás végétért. _ Többen ottmaradttak, akik újabb és újabb kérdésekkel kívántak még tisztába jönni. A Népszabadság új-mecsek­aljai ankét ja azt bizonyította, hogy a lap olvasótábora nö­vekszik. s az olvasók javasla­taikkal, bírálataikkal segíteni szeretnének a szerkesztőségnek abban, hogy a Népszabadság színes., friss.' érdekes politikai lap maradjon és színvonala állandóan emelkedjék. — ASSZONYTALÁLKO­ZÓT rendez vasárnap dél­után két órakor Berenmen- den & megyei rőtemáca. — AZ ÜZEMI balesetek forrásait vizsgálva megállapi tották Béta-aknán, hogy a legtöbb’baleset a kéziszerszá­mok helytelen kezeléséből és munka közbeni figyelmetlen­ségből ered. Figyelmetlenség volt az oka többek között Kiss Ferenc csapatvezető vá­jár balesetének is. Kiss Fe­renc lábát Tengler István vá­jár sértette meg, amikor a fejtőkalapács nyársát bele­nyomta. — 46 CITROM közül egy negyvenkét és egy harminchat dekás termett Mohácson EHé» Jánosék hét méter magas, három és féüméter átmérőjű fáján. A fát hat évvel ezelőtt ültették, a ledugott ágacskát sokáig üveg alatt tartották. Tavasszal rendszerint kicse­rélik, s a fa talaját nyáron pétisós vízzel öntözik. Mohá­cson divatba jött a sitromfa, már négy család is dicseked­hetik saját terméséveL — KIÁLLÍTÁST nyitnak március 4-én Mohácson, a Bartók Béla Művelődési Ház­ban, mely alkalommal a so~ kacok életét és a busójárás történetét mutatják be. — 64 MILLIÓ 500 ezer fo­rint értékű szolgáltatásit vé­geznek a szövetkezetek ax idén Baranya megyében. Ea 34.5 százalékos javulást je­lent a múlt évihez viszonyít­va. — KÖZKUTAK felállításá­ra és a vízhálózat bővítésére 150 ezer forintot költenek az idén községfejlesztési alap­ból. — ÖTVEN helyen, mintegy tízezer idős ember részére június 7-én rendért meg az* öregek napját a vöröskeragí városi elnöksége. A Magyar Kémikusok Egyesüle­tének pécsi csoportja rendezésében február 23-án, pénteken, délután f órakor az MTESZ helyiségében (Janus Pannonius u. 11. sz.) Mesa- mer András (tudományos munka­társ. MTA Központi Kémiai Ku­tató Intézete, Budapest) A moleku­lák alakja és vegyértékszöge a molekulapálya-elmélet tükrében címmel tart előadást. VIZVEZETÉKSZlSRLLÖ szakmunkást felveszünk azonnali belépésre. Komló; Helyi ipari Vállalat, Kossuth Lajos u. 21 sz. 95 t 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents