Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-22 / 44. szám
FEBRUAR TZ WA&tÓ 3 Ötletesen harcolnak a Bőrgyárban a lijselek ei.en Ahol már legyőzték a gyomokat TaJAn furcsa a cím, pedig a baleset elleni hare sem nélkülözheti az ötletességet, meg a találékonyságot. Maga az élet bizonyítja ezt a Pécsi Bőrgyárban. Amíg a régi, sablonos és „agyonkoptatott” módszerek al kaimazása idején a ba esetek száma nem csökkent, sőt évről évre növekedett. 1959-ben GO (ebből egy halálos), 1960-ban 62, 1961-ban pedig 77 balesetet jegyeztek az üzemben. így, hasonló arányban nőtt a kiesett munkanapok száma is, 1959- ben 1289, 1960-ban 1415, 1961. első felében pedig — csak az első félévben! — 1161 munkanap veszett oda a balesetek miatt. Ilyen előzmények után a gyár szakszervezeti bizottsága, gazdasági vezetősége és legvilá gosabbam látó munkásai is arra a következtetésre jutottak: nem mehet így tovább! Valamit tenni kell a veszélyes burjánzás ellen. Közös érdek, hiszen a baleset a vállalatot is, meg a munkást is megkárosítja. Balesefellenpa dupla vagy semmi Éppen a múftt év tavaszán tárgyalt a SZOT X. teljes ülése a munkavédelemről. A gyár szakszervezete, vállalatvezetésé ge ebből és a maguk elgondolásaiból kiindulva széleskörű hadit érvét dolgoztak ki a balesetek eilen. Mindent igénybe vettek, ami csak elképzelhető, ötletes agitáció, a szórakoztatással egybekapcsolt munkavédelmi propaganda, esetenként kényszerítő eszközök szerepeltek a módszerek skálájában. Az utóbbit — mármint a kényszert — csak végső esetekben alkalmazták. Különösen a hétfői napokon. A statisztáké bél ugyanis kiderült, hogy a balesetek 70 százaléka hétfőn következett be, ennek zöme is reggel 5—8 óra között. Aligha lehet ez véletlen. Egy kis után járás, ■ kitűnt: a dolgozók tekintélyes része — különösen a fiatalabb korosztály — vasárnapijáé hangulatban jön be. Néhányban még a szesz is dolgozik. A többi már elképzelhető..: Ezért helyeselte • munkások többsége a vállalat- vezetőség, meg a szakszervezet határozatát: aki szeszes állapotban jön be, aznap nem dolgozhat. A portás köteles jelenteni a művezetőnek a dolgot, az pedig hazaküldi az illetőt, így is történt, nem egy esetben, Varga Gézát például már két esetben küldték vissza. Fegyelmit is kapott. A hétfői balesetek másik oka: a munkások nagy száma a hét elején igyekszik „ráverni”, azaz: megpróbál tartalékot gyűjteni a hét utolsó napjaira. Rossz módszer. Először is: a kiszabott munka kapkodás nélkül, egyenletes teljesítménnyel is elvégezhető. Másodszor: a meggondolatlan siet ség sohasem vezet jóra. Gyűlések sokaságán „vágták” ezt a munkások fülébe, hiszen — a kényszereszközök esetenkénti alkalmazása ellenére is — a meggyőzés volt és maradt az alapvető módszer a bőrgyárban. Meggyőzés, de ötletesebb formában, mint korábban. Csak néhány példát a találékonyságra. Nagy emiberala- kot ábrázoló plakátot készítettele, s mellék-ták, hogy a statisztika alapján melyik testrészükön sérülnek meg a leggyakrabban a dolgozók. A sorrend: jobbkéz, balkéz, lábak és így tovább .. i A másik. Az egyik alkalommal: „Köszönöm, hogy vigyázott!" címmel tréfás, munkavédelmi műsort rendeztek a gyárban. A rendezvényen a neveltetés olyan mesterei léptek fel, mint Kazal László és Bitícsi Tivadar. Minden mó- ktizás eüüenére w kifejezetten célzata«, balesetellenes rendezvény veit ez, ahol a szatíra, irónia éle a hetvenkedők, felelőtlenek ellen irányult... A harmadik. A szakszervezet munka védetem dupla vagy semmi játékot szervezett a dől gozók számára. A játékszabályok megegyeztek a szokásokkal, a kérdések viszont mind egy szóiig balesetellenes jellegűek voltak. Valósággal lázba jött az üzem, az egész gyár a szakszervezet munkavédelmi brosúráit bújta, bogy jól felkészülhessen a csavaros és beugrató kérdésekre. Az akció nagyszerűen sikerült, a dolgozók gyakran megkérdik, hegy mikor rendeznek már másikat j j. Munkavédelmi Őrségek Mindez még nem elég a balesetek éllen. A szakszervezet, a vállalatvezetőség a hatékony eszközök után kutatva felállította a munkavédelmi őrségeket is. Intézkedési tervet készítettek a Bm. Villanyszerelő Vállalatnál Elkészült a Baranya megyei Villanyszerelő Vállalat 1962. évi intézkedési terve, mellyel március elsején ismerkedhetnek meg a dolgozók. A terv készítői fontos feladatnak tartották, hogy számiba vegyék azokat az eszközöket, lehetőségeket, rejtett tartalékokat, amelyek felhasználhatók a termelékenység növelésé re és az éves terv túlteljesítését is elősegítik. Nagy feladatot tűztek maguk elé a vállalat dolgozó: amikor az intézkedési tervet jóváhagyva elhatározták, hogy az 1961 évihez viszonyítva ebben az évben tíz százalékkal növelik a ter- • melékenységet, elsősorban az építési időtartam lerövidítésével. A termelékenység fokozásának fontos előfeltétele, hogy a munkahelyek jól legyenek elő készítve, az anyagokat időben és mindig késlekedés nélkül biztosítsák a dolgozóknak. Az előkészítésnek is vannak feltételei, amiket a jövőben maradéktalanul teljesítenek a vállalatnál. A munka folyamatosságának biztosítása érdekében minden hét utolsó munkanapián megtárgyalják a művezetők a következő hét termelési feladatait Az intézkedési terv olyan ap lóságnak tűnő dolgokra is kitér, hogy például a különböző szerelési anyagokat zárható kosarakban kell szállítani és etejét kell venni, hogy apró ‘■‘jkpiirii'irt m mukahelyekről a központba, esetleg a részleg székhelyére utazzanak a munkások. A szerszám-ellátást is úgy kell biztosítani, hogy ne kerüljön sor sehol kölcsönkérésre, s ezzel kapcsolatosan munkaidő-kiesésre. Számos olyan feladatot jelöl meg a terv, melynek végrehajtása mentesíti a kirendeltségek művezetőit a nem szakmai munkák végzése alól. — Ilyen pó’dául az a javaslat, hogy vizsgálják felül a kirendeltségek adminisztrációs mun kaját, és csökkentsék azt a legminimálisabbra. A jövőben az adminisztráció túlnyomó részét a központban végzik el, így a kirendeltségek művezetői ténylegesen szakmai irányítással foglalkozhatnak. Az intézkedési tervben feladatul tűzik ki a szigetvári és a pécsi részleg dolgozóiból egy olyan Pécsett székelő együttes kialakítását, mely ellátná Baranya északi és déli részének vilanyszerelési munkáit is. A vidéki részleg dolgozóit aszerint osztják majd be a megrendelt munkákra, ahogy azt a gazdaságosság megkívánja. A Pécsett lakók természetesen könnyebben eljuthatnak majd Baranya északi csücskébe, mint a szigetváriak, Szigetvár környékén pedig a helybeliek dolgoznak majd. A szerződések megkötését, a munkavállalást természetesen Pécsett végzik majd, hogy mentesítsék a mű vezetőket a feleslege« munka Nem függetlenített apparátus ról van szó. A munkavédelmi őrség tagjai kivétel nélkül termelő munkát végző dolgozók. Minden héten más és más, előbb, utóbb a műhely, illetve műheiyrész minden dolgozójára rákerül a sor. Hetenként váltják egymást. Az ügyeletes munkavédelmi j őr kék karszalagot kap, s azon I a héten 6 felél a munkavéde- i lemért. Ha béleseti forrást lát, köteles annak megszüntetéséről gondoskodni. Figyelmezteti azokat a dolgozókat, akik — pillanatnyi könnyelműségből nem tartják be a szabályokat, s ha a szép szó nem használ, értesítenie kell a művezetőt is. (Az utóbbira nem kerül sor, mert a sok baleset mindenkit megtanított arra, hogy megfogadja az intelmeket). A cikk írója két munkavédelmi őrrel beszélgetett. Tapasz talta: a dolgozók általában fontosnak tartják ezt a funkciót. Nem érzik megterhelésnek, belátják, hogy szükség van rá, s ha nem is hibamentesen, de igyekeznek a feladatuknak megfelelni. Mind a két munkavédelmi ír megemlítette, hogy amióta ezt a szokást bevezették, csökkent a balesetek száma. Valóban: 1962 őtven napja alatt csak négy baleset történt a gyárban, jóval kevesebb, mint az előző évek hasonló időszakaiban. Természetesen, az ötven nap túl kevés ahhoz, hogy merész következtetéseket vonjunk te. Egy azonban már biztos: a sok fáradozás nem volt hiábavaló, javult a közszellem, ma már nem érdem a balesettel kacérkodva virtuskodni, hanyagnak lenni a bőrgyárban A tömeg a meggondoltak, a vigyázok pártján áffl. Magyar — A vegyszer, a kemizálás ! egyre lantosabb helyet Kap u . növénytermesztésben. Az 41- j lami gazdaságaink mind, termelőszövetkezeteink közül pedig sok használt már az elmúli években is vegyszert különösen a kukoiicatermesztésben Bár még elég drága a vegyszer, de a termelőszövetkeze tek lényegesen olcsóbban kapják, mint az állami gazdaságok, harminc százalékkal olcsóbban. Ez pedig igen lényeges dolog. Legnagyobb állami gazdaságunkban, a Sátorhely—Bó~ lyi Állami Gazdaságban 1959- ben végeztek először vegyszeres gyomirtást a kukoricában. Azóta ebben a gazdaságban a vegyszeres gyomirtás annyira fejlődött, hogy külön szakmérnök foglalkozik ezzel a kérdéssel és ebben az évben a vegyszeres gyomirtás szolgálatába állítanak repülőgépeket is. Egy új szKtkma van kialakulóban a mezőgazdaságban. Ez a növényvédő szakma. Mit mutatnak a Sátorhely— Bólyi Állami Gazdaság tapasztalatai? Erről beszél Húsz István növényvédő agronómus, aki bár még fiatal, de máris nagy tapasztalatra tett szert ebben a szakmában. Ebben a gazdaságban, mint már említettem 1959-ben végeztek először vegyszeres gyomirtást kukoricában aminotriazln hatóanyagú szerekkel: Simazin- nal és Atrazmnal. Ez még csak kísérlet vollt, mindössze 32 holdon. 1960-ban már 334 holdon permetezték szét a vegyszert, többek között saját újítású permetezőikkel. 1961- ben már 2876 holdon végeztek Simazinos és Atrazinos permetezést. Az előbbivel 1361, az utóbbival 1515 holdat permetezték le. Mindkét szerrel a három év alatt különböző kísérleteket állítottak be. így például válllifípusú autóbuszok, mozdonyok, vasúti kocsik Az utazóközönség elégedetten tapasztalja, hogy közúti, vasúti és vízi járműveink az utóbbi években nemcsak számszerűleg gyarapodtak, hanem modernebbek, gyorsabbak is az új járművek. Az Ikarus-gyár szereldéjéből most már a korábbi hat helyett hét autóbusz gördül ki naponta, mert ebben az évben háromszázzal több kocsinak kell elkészülnie a tavalyinál. Több száz farmotoros autóbuszt. amelyet távolsági közlekedésre szánnak, büfépulttal és hűtőszekrénnyel szerelnek tel, a hagyományos üléseket pedig kényelmes. hátrabillenthető repülőülésekkel cserélik ki. A vasúti járművek gyártásában szintén előrehaladás tapasztalható. A Ganz-MAVAG például néhány mozdonytípus előállítását fokozza. Az idén 110 hatszáz lóerős Diesel elektromos mozdonyt készít, huszonnéggyel többet, mint tavaly. hasonlóképpen növekszik a négyszáz lóerős Diesel hidraulikus mozdonyok gyártása. A dunakeszi járómüjavító viszont négytengelyes első osztályú vasúti személykocsikat bocsát a magyar vasút rendelkezésére. Az ország jónéhány vasútvonalán ugyanis ma még kéttengelyes kocsik közlekednek. s ezeket a valóban kiöregedett vagonokat a következő esztendőkben ki akarják cserélni. Az’ új kocsikon olyan automatikus fűtésszabályozót használnak, amely bizonyos hőfok elérése után kikapcsolja a fűtést, illetve ha csökken a kocsiban a hőmérséklet, ismét bekapcsol. Az új kocsikban fénycső világít és az ülések elrendezése is megfelel a nemzetközi követelményeknek. toztatták a permetezés idő- pontját. Végeztek permetezést ősszel, kora tavasszal, vetés előtt két héttel és vetesse, egyidőben. Legjobbnak bizonyult az őszi és a koratavaszi Az őszi permetezést októbe; 20-án középkötött vályog tala jón hat hold előre elkészített lezárt őszi mélyszántáson vé gezté.. Az eredmény kitűnőnek mutatkozott, mert a lepermetezett terület gyakorlatilag teljesen gyomtalan maradt és a kukorica tenyészideje alatt sem gyomosodott ki. A permetezést hatszáz liter vízzel és öt kiló szerrel végezték holdanként. Mind a Simazin, mind az Atraán hatása tökéletes volt, különbség nem mutatkozott. Érdekes volt tavasz- szal végignézni a táblán. A lepermetezett terület annyira gyomtalan volt, hogy éles vonallal elkülönült a tábla többi részétől. Ezen a területen kevés aprószulákot találtak, ami a szer hatására sárgult és foranyadozott, de nem pusztult ki. A gazdaság szakemberei ma már tapasztalatból tudják, hogy simítózni a lepermetezetí talajon tavasszal nem szabad, mert ez a talajt összehúzza és a szer hatása egyenetlen lesz. Nagy foltokban gyomtalan lesz a terület, de ugyancsak nagy foltokban elgyomosodik. Tárcsát, fogast és kultivátort ha szükséges nyugodtan használhatunk. A gazdaságban azt a talajt, amit ősszel lepermeteztek tavasszal kultivá torral lazították meg, hogy így a vetéshez jó magágyat biztosítsanak. A koratavaszi permetezést március végén, április elején végezték el. Ezzel is igen jó eredményt értek eh Ez a permetezés körülbelül kilencven százalékos gyomtalanságot biztosított. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a szemek ellenálltak a zsurló félék, a fekete nadály, a nád, az apró szülék, a tarack és a szeder. A mezei zsurló a permetezés után körülbelül öt hónapra kipusztult. a szeder csak sárgult, de nem pusztult ki, míg a többi teljes ellenállóságot mutatott A gazdaságban megpróbálkoztak holdanként nyolc kilós adaggal is. Azt gondolták, hogy ezzel sikerül kiirtani a tarackot. Ez sem segített. Az aminotriazin hatóanyagú szereknek és a Dikonirtnak a fe- lülpermetezésével mindezek ellenére mintegy 90—95 százalékos gyomtalanságot értek el. Ez egész évben meg is maradt. Növényápolást nem kellett végezni. A közvetlen vetés előtti és a vetéssel egyidei permetezés már korán sem biztosított ilyen jó eredményt, így csak 50—60 százalékos gyomtalanságot értek el. Sőt, a vetéssel egyidőben végzett permetezés után csak 30 százalékos volt a gyomtalanság. Pedig ezeket a területeket is őt kiló szerrel, hatszáz liter vízben oldva permetezték le. KAMARA-HANGVERSENY Ha a múlt hangversenyévad* ban nehezményeztük a vonós- koncertek egyeduralmát, úgy most nem lehet okunk panaszra. Szerdán a Budapesti Fúvósötös mutatta be tudását két előadáson. A délutáni, ifjúsági koncerten a színházzal való rossz kooperáció következtében csak kis létszámú, de annál lelkesebb közönség tapsolt a kitűnő fúvósegyüttes tagjainak: Jenei Zoltánnak, Szesz- let Tibornak, Meizl Ferencnek, Ónozó Jánosnak és Kara íjász- lónak. akik mind a délutáni, mind pedig az esti, kamarabérleti koncerten tanúbizonysá gát adták, milyen művészei egyenként is hangszerüknek, összeforrottságuk további biztosítéka volt annak, hogy a legkényesebb feladatokat is hiánytalan művészi felkészül ts*- E ükkel megoldják, a Urai szépségű részeket éppúgy, mint a harsányabb színeket igénylő humoros témákat, melyek tolmácsolására a fúvőshangszenek különösen alkalmasak. A hangulatok, színeit és hatások sokfélesége jellemezte változatosan összeállított műsorukat mely Vivalditól Beethovennan keresztül a mai magyar zene egyik érdekes egyéniségének, Dávid Gyulának Moldére-szvit- jéig terjedt. A hangverseny másik közreműködője Marczis Demeter, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Schubert-dalokból állította össze igényes programját E dalokban is érvényesült puha, könnyed hanganyaga és bársonyos orgánuma, mely a mélyebb regiszterekben tömör zengésű, a magasabb fekvésekben sem válik üressé, színtelen né, azonban mégsem adott lehetőséget arm, bogy biztos felkészültségű, intellektuális ének kultúrájának szélesebb skáláját élvezzük. Tudomásunk szerint következő dalestjén, a praeklasszikusoktól a moderne lcig terjedő műsorában erre is sor kerül. Közel járunk az igazsághoz, ha azt állítjuk, hogy Marczis Demeter művészetének igazi területe a daléneklés. Már évek óta nemcsak Pécsett, sőt nemcsak idehaza, hanem a határokon túl is épp daléneklései miatt jól csengő neve van, mint amilyen szépen zeng basszushangja, mely nagyvonalú drámai előadásmóddal párosulva ma gával ragadó interpretáció élményét hagyta a színvonalas műsort nagy tapssal fogadó közönségben. Laky György a tőle megszokott fölényes biztonsággal látta él a zongorák!sérő feladatát. • « — | 1960-ban kísér! előztek küj iönböző adagú Simazinnak és i Atrazin nak a ki permetezésé* í ved, kombinálták ezeket a szereltet Dikonirttai is, sőt, hol- ! dankjnt hat kiló Atrazint por i alakban is kiszórtak. Hét holdas parcellák voltak egy táblában. Mindegyik hét holdas táblát tavasszal permetezték le és igen érdekes eredmények születtek. A négy káló Sima- ziinnal permetezett parcella holdanként! átlag termése 36,33 mázsa, a két kiló Simazin plusz 1,20 kiló Dikonirttai permetezett» 33,3, a négy kiló Atraziupal permetezetté 38,8, a két kiló Atrazin plusz 1,20 kiló Dikonirttai permetezetté 38,1, a hat kiló Atrazinnal porozott parcella átlaga pedig 43,35 mázsa májusi morzsolt- nak megfelelő kukorica volt holdankint. Érdekes megemlíteni, hogy ugyanezen a területem volt egy hét holdas parcella, amit háromszor kapáltak és ezen a területen 32,1 mázsa májusi morzsoltalak megfelelő kukorica termést értek él holdon kint A tapasztalatok azt mutat* ták, hogy a szer a talaj szerkezetére káros hatást nem fejt ki: a növény még a száraz, aszályos nyárban is megtartotta üde, zöld színét s míg a kapált kukorica az erős északészaknyugati szél hatására a szél irányában erősen megdőlt a szárazság is erősen meglátszott rajta, addig a permetezett kukorica megdőlés nélkül bírta a legerősebb szelet és a szárazságot is sokkal jobban tűrte. A gazdaságban vizsgálták a szar másodéves utóhatását is. Arra a következtetésre jutottak, hogy ez nem érvényesül annyira, mint ahogy azt. általában várják. A második évben (monokultúrás termesztésben) termelt kukoricában körülbelül 70 százalékos volt a gyomosodás, ami gyakorlatilag teljes elgyomosodást jelent. Ezekre a területekre két kilós szerrel hatszáz liter vízben oldva végeztek gyomirtást és így azt a hatást érték él, amit az előző évben őt kilóval. A permetezést RS—09-es (MauT wulf) permetezővel végezték. Hat—nyolcszázas szórófejjel szerelték fel a gépeket és így napi 20—25 holdat permetezett le egy-egy gép. A teljesítmény fokozása érdekében ezres fú- vókákkal is próbálkoztak, növelték a gép sebességét és így hatszáz liter permetlé ki permetezését véve alapul holdanként, 30—35 holdat tudtak napon ta lepermetezni. Kiszámították a vegyszeres gyomirtás költségeit is. A költségeket figyelembe véve egy holdnak a lepermetezése anyagköltséggel és munkabérrel együtt körülbelül megegyezik a háromszor kapált kukorica költségeivel. De ez így nem minden. Minden gazda tudja, hogy a kapálások éppen a legnagyobb munkák idejére esnek. Főleg a második és a harmadik akkor esedékes, amikor szénát is kellene betakarítani, de aratni is kellene és így tovább. Ilyenkor a kapálásból felszabadult munkaerő megfizethetetlen, a szer termésfokozó hatását nem is számítva. Mert van termésfokozó hatása is. A Sátorhely— Bólyi Állami Gazdaság szie- berti kerületében 800 hold permetezett kukorica volt. Ezen a területen a holdanként: termésátlag 29,94 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő kukorica mennyiség volt. A nem permetezett területen — igaz, hogy itt erős jégkár is volt — csak 18,93 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő mennyiségű kukorica termett. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a vegyszerezett kukorica 2-3 mázsával többet » adott holdankint. Értékes tanasztalatok ezek. Jól felhasználhatják a te:—:e- lőszövetkezetek, amelyek, ha nem is eredményesebben, de olcsóbban oldhatják meg a kapálás nélküli kukorica termesztés problémáját.
