Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

FEBRUAR TZ WA&tÓ 3 Ötletesen harcolnak a Bőrgyárban a lijselek ei.en Ahol már legyőzték a gyomokat TaJAn furcsa a cím, pedig a baleset elleni hare sem nélkü­lözheti az ötletességet, meg a találékonyságot. Maga az élet bizonyítja ezt a Pécsi Bőrgyár­ban. Amíg a régi, sablonos és „agyonkoptatott” módszerek al kaimazása idején a ba esetek száma nem csökkent, sőt évről évre növekedett. 1959-ben GO (ebből egy halálos), 1960-ban 62, 1961-ban pedig 77 balesetet jegyeztek az üzemben. így, ha­sonló arányban nőtt a kiesett munkanapok száma is, 1959- ben 1289, 1960-ban 1415, 1961. első felében pedig — csak az első félévben! — 1161 munka­nap veszett oda a balesetek miatt. Ilyen előzmények után a gyár szakszervezeti bizottsága, gazdasági vezetősége és legvilá gosabbam látó munkásai is ar­ra a következtetésre jutottak: nem mehet így tovább! Vala­mit tenni kell a veszélyes bur­jánzás ellen. Közös érdek, hi­szen a baleset a vállalatot is, meg a munkást is megkárosít­ja. Balesefellenpa dupla vagy semmi Éppen a múftt év tavaszán tárgyalt a SZOT X. teljes ülé­se a munkavédelemről. A gyár szakszervezete, vállalatvezetésé ge ebből és a maguk elgondo­lásaiból kiindulva széleskörű hadit érvét dolgoztak ki a bal­esetek eilen. Mindent igénybe vettek, ami csak elképzelhető, ötletes agi­táció, a szórakoztatással egybe­kapcsolt munkavédelmi propa­ganda, esetenként kényszerítő eszközök szerepeltek a mód­szerek skálájában. Az utóbbit — mármint a kényszert — csak végső ese­tekben alkalmazták. Különösen a hétfői napokon. A statisztáké bél ugyanis kiderült, hogy a balesetek 70 százaléka hétfőn következett be, ennek zöme is reggel 5—8 óra között. Aligha lehet ez véletlen. Egy kis után járás, ■ kitűnt: a dolgozók te­kintélyes része — különösen a fiatalabb korosztály — vasár­napijáé hangulatban jön be. Néhányban még a szesz is dol­gozik. A többi már elképzel­hető..: Ezért helyeselte • munkások többsége a vállalat- vezetőség, meg a szakszervezet határozatát: aki szeszes álla­potban jön be, aznap nem dol­gozhat. A portás köteles jelen­teni a művezetőnek a dolgot, az pedig hazaküldi az illetőt, így is történt, nem egy eset­ben, Varga Gézát például már két esetben küldték vissza. Fe­gyelmit is kapott. A hétfői balesetek másik oka: a munkások nagy száma a hét elején igyekszik „ráver­ni”, azaz: megpróbál tartalé­kot gyűjteni a hét utolsó nap­jaira. Rossz módszer. Először is: a kiszabott munka kapko­dás nélkül, egyenletes teljesít­ménnyel is elvégezhető. Má­sodszor: a meggondolatlan siet ség sohasem vezet jóra. Gyűlések sokaságán „vág­ták” ezt a munkások fülébe, hiszen — a kényszereszközök esetenkénti alkalmazása elle­nére is — a meggyőzés volt és maradt az alapvető módszer a bőrgyárban. Meggyőzés, de öt­letesebb formában, mint ko­rábban. Csak néhány példát a talá­lékonyságra. Nagy emiberala- kot ábrázoló plakátot készítet­tele, s mellék-ták, hogy a sta­tisztika alapján melyik testré­szükön sérülnek meg a leg­gyakrabban a dolgozók. A sor­rend: jobbkéz, balkéz, lábak és így tovább .. i A másik. Az egyik alkalommal: „Köszönöm, hogy vigyázott!" címmel tréfás, munkavédelmi műsort rendez­tek a gyárban. A rendezvényen a neveltetés olyan mesterei léptek fel, mint Kazal László és Bitícsi Tivadar. Minden mó- ktizás eüüenére w kifejezetten célzata«, balesetellenes rendez­vény veit ez, ahol a szatíra, irónia éle a hetvenkedők, fe­lelőtlenek ellen irányult... A harmadik. A szakszervezet munka védetem dupla vagy semmi játékot szervezett a dől gozók számára. A játékszabá­lyok megegyeztek a szokások­kal, a kérdések viszont mind egy szóiig balesetellenes jelle­gűek voltak. Valósággal lázba jött az üzem, az egész gyár a szakszervezet munkavédelmi brosúráit bújta, bogy jól fel­készülhessen a csavaros és beugrató kérdésekre. Az akció nagyszerűen sikerült, a dolgo­zók gyakran megkérdik, hegy mikor rendeznek már mási­kat j j. Munkavédelmi Őrségek Mindez még nem elég a bal­esetek éllen. A szakszervezet, a vállalatvezetőség a hatékony eszközök után kutatva felállí­totta a munkavédelmi őrsége­ket is. Intézkedési tervet készítettek a Bm. Villanyszerelő Vállalatnál Elkészült a Baranya megyei Villanyszerelő Vállalat 1962. évi intézkedési terve, mellyel március elsején ismerkedhet­nek meg a dolgozók. A terv készítői fontos fela­datnak tartották, hogy számiba vegyék azokat az eszközöket, lehetőségeket, rejtett tartalé­kokat, amelyek felhasználha­tók a termelékenység növelésé re és az éves terv túlteljesí­tését is elősegítik. Nagy fela­datot tűztek maguk elé a vál­lalat dolgozó: amikor az intéz­kedési tervet jóváhagyva elha­tározták, hogy az 1961 évihez viszonyítva ebben az évben tíz százalékkal növelik a ter- • melékenységet, elsősorban az építési időtartam lerövidítésé­vel. A termelékenység fokozá­sának fontos előfeltétele, hogy a munkahelyek jól legyenek elő készítve, az anyagokat időben és mindig késlekedés nélkül biztosítsák a dolgozóknak. Az előkészítésnek is vannak felté­telei, amiket a jövőben mara­déktalanul teljesítenek a válla­latnál. A munka folyamatos­ságának biztosítása érdekében minden hét utolsó munkanap­ián megtárgyalják a műveze­tők a következő hét termelési feladatait Az intézkedési terv olyan ap lóságnak tűnő dolgokra is ki­tér, hogy például a különbö­ző szerelési anyagokat zárható kosarakban kell szállítani és etejét kell venni, hogy apró ‘■‘jkpiirii'irt m mukahelyekről a központba, esetleg a részleg székhelyére utazzanak a mun­kások. A szerszám-ellátást is úgy kell biztosítani, hogy ne kerüljön sor sehol kölcsönké­résre, s ezzel kapcsolatosan munkaidő-kiesésre. Számos olyan feladatot je­löl meg a terv, melynek végre­hajtása mentesíti a kirendelt­ségek művezetőit a nem szak­mai munkák végzése alól. — Ilyen pó’dául az a javaslat, hogy vizsgálják felül a kiren­deltségek adminisztrációs mun kaját, és csökkentsék azt a leg­minimálisabbra. A jövőben az adminisztráció túlnyomó részét a központban végzik el, így a kirendeltségek művezetői ténylegesen szakmai irányítás­sal foglalkozhatnak. Az intézkedési tervben fel­adatul tűzik ki a szigetvári és a pécsi részleg dolgozóiból egy olyan Pécsett székelő együttes kialakítását, mely ellátná Ba­ranya északi és déli részének vilanyszerelési munkáit is. A vidéki részleg dolgozóit asze­rint osztják majd be a meg­rendelt munkákra, ahogy azt a gazdaságosság megkívánja. A Pécsett lakók természetesen könnyebben eljuthatnak majd Baranya északi csücskébe, mint a szigetváriak, Szigetvár környékén pedig a helybeliek dolgoznak majd. A szerződések megkötését, a munkavállalást természetesen Pécsett végzik majd, hogy mentesítsék a mű vezetőket a feleslege« munka Nem függetlenített apparátus ról van szó. A munkavédelmi őrség tagjai kivétel nélkül ter­melő munkát végző dolgozók. Minden héten más és más, előbb, utóbb a műhely, illetve műheiyrész minden dolgozó­jára rákerül a sor. Hetenként váltják egymást. Az ügyeletes munkavédelmi j őr kék karszalagot kap, s azon I a héten 6 felél a munkavéde- i lemért. Ha béleseti forrást lát, köteles annak megszüntetéséről gondoskodni. Figyelmezteti azokat a dolgozókat, akik — pillanatnyi könnyelműségből nem tartják be a szabályokat, s ha a szép szó nem használ, értesítenie kell a művezetőt is. (Az utóbbira nem kerül sor, mert a sok baleset mindenkit megtanított arra, hogy megfo­gadja az intelmeket). A cikk írója két munkavé­delmi őrrel beszélgetett. Tapasz talta: a dolgozók általában fon­tosnak tartják ezt a funkciót. Nem érzik megterhelésnek, be­látják, hogy szükség van rá, s ha nem is hibamentesen, de igyekeznek a feladatuknak megfelelni. Mind a két munkavédelmi ír megemlítette, hogy amióta ezt a szokást bevezették, csök­kent a balesetek száma. Való­ban: 1962 őtven napja alatt csak négy baleset történt a gyárban, jóval kevesebb, mint az előző évek hasonló idősza­kaiban. Természetesen, az öt­ven nap túl kevés ahhoz, hogy merész következtetéseket von­junk te. Egy azonban már biz­tos: a sok fáradozás nem volt hiábavaló, javult a közszellem, ma már nem érdem a baleset­tel kacérkodva virtuskodni, hanyagnak lenni a bőrgyárban A tömeg a meggondoltak, a vigyázok pártján áffl. Magyar — A vegyszer, a kemizálás ! egyre lantosabb helyet Kap u . növénytermesztésben. Az 41- j lami gazdaságaink mind, ter­melőszövetkezeteink közül pe­dig sok használt már az elmúli években is vegyszert különö­sen a kukoiicatermesztésben Bár még elég drága a vegy­szer, de a termelőszövetkeze tek lényegesen olcsóbban kap­ják, mint az állami gazdasá­gok, harminc százalékkal ol­csóbban. Ez pedig igen lénye­ges dolog. Legnagyobb állami gazda­ságunkban, a Sátorhely—Bó~ lyi Állami Gazdaságban 1959- ben végeztek először vegysze­res gyomirtást a kukoricában. Azóta ebben a gazdaságban a vegyszeres gyomirtás annyira fejlődött, hogy külön szak­mérnök foglalkozik ezzel a kérdéssel és ebben az évben a vegyszeres gyomirtás szolgá­latába állítanak repülőgépeket is. Egy új szKtkma van kiala­kulóban a mezőgazdaságban. Ez a növényvédő szakma. Mit mutatnak a Sátorhely— Bólyi Állami Gazdaság ta­pasztalatai? Erről beszél Húsz István növényvédő agronómus, aki bár még fiatal, de máris nagy tapasztalatra tett szert ebben a szakmában. Ebben a gazdaságban, mint már emlí­tettem 1959-ben végeztek elő­ször vegyszeres gyomirtást kukoricában aminotriazln ha­tóanyagú szerekkel: Simazin- nal és Atrazmnal. Ez még csak kísérlet vollt, mindössze 32 holdon. 1960-ban már 334 holdon permetezték szét a vegyszert, többek között saját újítású permetezőikkel. 1961- ben már 2876 holdon végeztek Simazinos és Atrazinos per­metezést. Az előbbivel 1361, az utóbbival 1515 holdat per­metezték le. Mindkét szerrel a három év alatt különböző kísérleteket állítottak be. így például vál­llifípusú autóbuszok, mozdonyok, vasúti kocsik Az utazóközönség elégedet­ten tapasztalja, hogy közúti, vasúti és vízi járműveink az utóbbi években nemcsak szám­szerűleg gyarapodtak, hanem modernebbek, gyorsabbak is az új járművek. Az Ikarus-gyár szereldéjéből most már a korábbi hat he­lyett hét autóbusz gördül ki naponta, mert ebben az évben háromszázzal több kocsinak kell elkészülnie a tavalyinál. Több száz farmotoros autó­buszt. amelyet távolsági köz­lekedésre szánnak, büfépult­tal és hűtőszekrénnyel sze­relnek tel, a hagyományos üléseket pedig kényelmes. hátrabillenthető repülőülésekkel cserélik ki. A vasúti járművek gyártásá­ban szintén előrehaladás ta­pasztalható. A Ganz-MAVAG például né­hány mozdonytípus előállí­tását fokozza. Az idén 110 hatszáz lóerős Diesel elekt­romos mozdonyt készít, huszonnéggyel többet, mint ta­valy. hasonlóképpen növekszik a négyszáz lóerős Diesel hid­raulikus mozdonyok gyártása. A dunakeszi járómüjavító viszont négytengelyes első osz­tályú vasúti személykocsikat bocsát a magyar vasút rendel­kezésére. Az ország jónéhány vasútvonalán ugyanis ma még kéttengelyes kocsik közleked­nek. s ezeket a valóban kiöre­gedett vagonokat a következő esztendőkben ki akarják cse­rélni. Az’ új kocsikon olyan automatikus fűtésszabályozót használnak, amely bizonyos hőfok elérése után kikapcsolja a fűtést, illetve ha csökken a kocsiban a hőmérséklet, ismét bekapcsol. Az új kocsikban fénycső világít és az ülések elrendezése is megfelel a nem­zetközi követelményeknek. toztatták a permetezés idő- pontját. Végeztek permetezést ősszel, kora tavasszal, vetés előtt két héttel és vetesse, egyidőben. Legjobbnak bizo­nyult az őszi és a koratavaszi Az őszi permetezést októbe; 20-án középkötött vályog tala jón hat hold előre elkészített lezárt őszi mélyszántáson vé gezté.. Az eredmény kitűnő­nek mutatkozott, mert a leper­metezett terület gyakorlatilag teljesen gyomtalan maradt és a kukorica tenyészideje alatt sem gyomosodott ki. A permetezést hatszáz liter víz­zel és öt kiló szerrel végezték holdanként. Mind a Simazin, mind az Atraán hatása töké­letes volt, különbség nem mu­tatkozott. Érdekes volt tavasz- szal végignézni a táblán. A lepermetezett terület annyira gyomtalan volt, hogy éles vo­nallal elkülönült a tábla töb­bi részétől. Ezen a területen kevés aprószulákot találtak, ami a szer hatására sárgult és foranyadozott, de nem pusztult ki. A gazdaság szakemberei ma már tapasztalatból tudják, hogy simítózni a lepermetezetí talajon tavasszal nem szabad, mert ez a talajt összehúzza és a szer hatása egyenetlen lesz. Nagy foltokban gyomtalan lesz a terület, de ugyancsak nagy foltokban elgyomosodik. Tár­csát, fogast és kultivátort ha szükséges nyugodtan használ­hatunk. A gazdaságban azt a talajt, amit ősszel lepermetez­tek tavasszal kultivá torral la­zították meg, hogy így a vetés­hez jó magágyat biztosítsanak. A koratavaszi permetezést március végén, április elején végezték el. Ezzel is igen jó eredményt értek eh Ez a per­metezés körülbelül kilencven százalékos gyomtalanságot biz­tosított. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a szemek el­lenálltak a zsurló félék, a fe­kete nadály, a nád, az apró szülék, a tarack és a szeder. A mezei zsurló a permetezés után körülbelül öt hónapra ki­pusztult. a szeder csak sárgult, de nem pusztult ki, míg a töb­bi teljes ellenállóságot mu­tatott A gazdaságban megpróbál­koztak holdanként nyolc kilós adaggal is. Azt gondolták, hogy ezzel sikerül kiirtani a tarackot. Ez sem segített. Az aminotriazin hatóanyagú sze­reknek és a Dikonirtnak a fe- lülpermetezésével mindezek ellenére mintegy 90—95 száza­lékos gyomtalanságot értek el. Ez egész évben meg is ma­radt. Növényápolást nem kel­lett végezni. A közvetlen ve­tés előtti és a vetéssel egyidei permetezés már korán sem biztosított ilyen jó eredményt, így csak 50—60 százalékos gyomtalanságot értek el. Sőt, a vetéssel egyidőben végzett permetezés után csak 30 szá­zalékos volt a gyomtalanság. Pedig ezeket a területeket is őt kiló szerrel, hatszáz liter vízben oldva permetezték le. KAMARA-HANGVERSENY Ha a múlt hangversenyévad* ban nehezményeztük a vonós- koncertek egyeduralmát, úgy most nem lehet okunk panasz­ra. Szerdán a Budapesti Fúvós­ötös mutatta be tudását két előadáson. A délutáni, ifjúsági koncerten a színházzal való rossz kooperáció következté­ben csak kis létszámú, de an­nál lelkesebb közönség tapsolt a kitűnő fúvósegyüttes tagjai­nak: Jenei Zoltánnak, Szesz- let Tibornak, Meizl Ferencnek, Ónozó Jánosnak és Kara íjász- lónak. akik mind a délutáni, mind pedig az esti, kamara­bérleti koncerten tanúbizonysá gát adták, milyen művészei egyenként is hangszerüknek, összeforrottságuk további biz­tosítéka volt annak, hogy a legkényesebb feladatokat is hi­ánytalan művészi felkészül ts*- E ükkel megoldják, a Urai szép­ségű részeket éppúgy, mint a harsányabb színeket igénylő humoros témákat, melyek tol­mácsolására a fúvőshangszenek különösen alkalmasak. A han­gulatok, színeit és hatások sok­félesége jellemezte változato­san összeállított műsorukat mely Vivalditól Beethovennan keresztül a mai magyar zene egyik érdekes egyéniségének, Dávid Gyulának Moldére-szvit- jéig terjedt. A hangverseny másik közre­működője Marczis Demeter, a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze Schubert-dalokból állította össze igényes programját E dalokban is érvényesült puha, könnyed hanganyaga és bárso­nyos orgánuma, mely a mé­lyebb regiszterekben tömör zengésű, a magasabb fekvések­ben sem válik üressé, színtelen né, azonban mégsem adott le­hetőséget arm, bogy biztos fel­készültségű, intellektuális ének kultúrájának szélesebb skálá­ját élvezzük. Tudomásunk sze­rint következő dalestjén, a praeklasszikusoktól a moderne lcig terjedő műsorában erre is sor kerül. Közel járunk az igazsághoz, ha azt állítjuk, hogy Marczis Demeter művészeté­nek igazi területe a dalének­lés. Már évek óta nemcsak Pécsett, sőt nemcsak idehaza, hanem a határokon túl is épp daléneklései miatt jól csengő neve van, mint amilyen szé­pen zeng basszushangja, mely nagyvonalú drámai előadás­móddal párosulva ma gával ra­gadó interpretáció élményét hagyta a színvonalas műsort nagy tapssal fogadó közön­ségben. Laky György a tőle megszokott fölényes bizton­sággal látta él a zongorák!sérő feladatát. • « — | 1960-ban kísér! előztek kü­j iönböző adagú Simazinnak és i Atrazin nak a ki permetezésé* í ved, kombinálták ezeket a sze­reltet Dikonirttai is, sőt, hol- ! dankjnt hat kiló Atrazint por i alakban is kiszórtak. Hét hol­das parcellák voltak egy táb­lában. Mindegyik hét holdas táblát tavasszal permetezték le és igen érdekes eredmények születtek. A négy káló Sima- ziinnal permetezett parcella holdanként! átlag termése 36,33 mázsa, a két kiló Simazin plusz 1,20 kiló Dikonirttai per­metezett» 33,3, a négy kiló Atraziupal permetezetté 38,8, a két kiló Atrazin plusz 1,20 kiló Dikonirttai permetezetté 38,1, a hat kiló Atrazinnal po­rozott parcella átlaga pedig 43,35 mázsa májusi morzsolt- nak megfelelő kukorica volt holdankint. Érdekes megemlí­teni, hogy ugyanezen a terüle­tem volt egy hét holdas parcel­la, amit háromszor kapáltak és ezen a területen 32,1 mázsa májusi morzsoltalak megfelelő kukorica termést értek él hol­don kint A tapasztalatok azt mutat* ták, hogy a szer a talaj szer­kezetére káros hatást nem fejt ki: a növény még a száraz, aszályos nyárban is megtartot­ta üde, zöld színét s míg a kapált kukorica az erős észak­északnyugati szél hatására a szél irányában erősen megdőlt a szárazság is erősen meglát­szott rajta, addig a permete­zett kukorica megdőlés nélkül bírta a legerősebb szelet és a szárazságot is sokkal jobban tűrte. A gazdaságban vizsgálták a szar másodéves utóhatását is. Arra a következtetésre jutot­tak, hogy ez nem érvényesül annyira, mint ahogy azt. álta­lában várják. A második év­ben (monokultúrás termesztés­ben) termelt kukoricában kö­rülbelül 70 százalékos volt a gyomosodás, ami gyakorlatilag teljes elgyomosodást jelent. Ezekre a területekre két ki­lós szerrel hatszáz liter vízben oldva végeztek gyomirtást és így azt a hatást érték él, amit az előző évben őt kilóval. A permetezést RS—09-es (MauT wulf) permetezővel végezték. Hat—nyolcszázas szórófejjel szerelték fel a gépeket és így napi 20—25 holdat permetezett le egy-egy gép. A teljesítmény fokozása érdekében ezres fú- vókákkal is próbálkoztak, nö­velték a gép sebességét és így hatszáz liter permetlé ki per­metezését véve alapul holdan­ként, 30—35 holdat tudtak na­pon ta lepermetezni. Kiszámították a vegyszeres gyomirtás költségeit is. A költségeket figyelembe véve egy holdnak a lepermetezése anyagköltséggel és munkabér­rel együtt körülbelül meg­egyezik a háromszor kapált kukorica költségeivel. De ez így nem minden. Minden gaz­da tudja, hogy a kapálások ép­pen a legnagyobb munkák ide­jére esnek. Főleg a második és a harmadik akkor esedékes, amikor szénát is kellene beta­karítani, de aratni is kellene és így tovább. Ilyenkor a ka­pálásból felszabadult munka­erő megfizethetetlen, a szer termésfokozó hatását nem is számítva. Mert van termésfo­kozó hatása is. A Sátorhely— Bólyi Állami Gazdaság szie- berti kerületében 800 hold per­metezett kukorica volt. Ezen a területen a holdanként: termésátlag 29,94 mázsa má­jusi morzsoltnak megfelelő ku­korica mennyiség volt. A nem permetezett területen — igaz, hogy itt erős jégkár is volt — csak 18,93 mázsa májusi mor­zsoltnak megfelelő mennyisé­gű kukorica termett. A tapasz­talatok azt mutatták, hogy a vegyszerezett kukorica 2-3 mázsával többet » adott holdankint. Értékes tanasztalatok ezek. Jól felhasználhatják a te:—:e- lőszövetkezetek, amelyek, ha nem is eredményesebben, de olcsóbban oldhatják meg a kapálás nélküli kukorica ter­mesztés problémáját.

Next

/
Thumbnails
Contents