Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

ÜTILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 1962. JAMVAk 13. j SZOMBAT | NAP A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX, ÉVFOLYAM, ÁRA: 5« FILLÉR 10. SZÁM Béke és leszerelés Az új év második hetében lényegében ugyanazok a pnolb- üiémák kerülték az érdeklődés hamtokterébe, amelyek az 6- évfoen is legjobban foglalkoz­tatták az emberiséget: a béke és a leszerelés kérdései. Ami­lyen nagy csalódást hozott a békeszenetó embereknek de Gaulle újévi rádió- és televízió beszéde, éjxpen oäyam eüógjedés- sei tnyugtázzák az algériai kor­mány legutóbb kiadott nyilat­kozatát, amelyben az PLN hangsúlyozza, hogy a mielőbbi béke megkötésére törekszik. Olyan gesztus ez, amely ékes­szólóan bizonyítja egy igazsá­gában rendületlenül bízó nép legyőzhetetlen erejét. Míg a francia elnök tétovázó maga­tartásával semmivel sem hoz­ta közelebb a. kibontakozást, addig, a harcoló Algéria veze­tői világosan kifejezték szán­dékukat; ők késsek a békére, csupán azt követelik, hogy a francia kormány ne csak sza­vakban tegyen bizonyos en­gedményeket, hanem tettek­ben is ismerje el az algériai nép önrendelkezési jogát. Je­lenleg azonban Algéria váro­saiban tovább pusztít az OAS- terror és a hatóságok tétlenül szemlélik a sorozatos merény­leteket. Az államelnök üres frázisai itt mit sem segítenek, az algériai kormány lehat jog­gal számíthat a világ haladó közvéleményének támogatás i- ra, amikor bejelentette; hogy erélyes intézkedéseket készít elő a fasiszta terrorcsapatok letörésére. Nem tartozik ugyan szoro­sain a hét eseményeihez, de a béke és leszerelés kérdéseinek megértéséhez itt kell megem­lékeznünk a szovjet kormány nagy visszhangot kiváltó köz­leményéről, amely ismertette a nukleáris fegyverkísérletekről folyó tárgyalásokat és leleplez­te a nyugati hatalmak takti­káját. Az USA és Anglia to­vábbra is kétszínű ooMtik it folytat ebben a kérdésben. Ad­dig ugyanis, míg a NATO egyes tagállamai tárgyalnak a Szovjetunióval, számítva arra, hogy így megkötik a szovjet kormány kezét és megakadá­lyozzák a Szovjetunió védelmi képességeinek erősítését, a NATO más tagállamiad az egész katonai tömb érdekében nuk­leáris fegyverkísérleteket foly­tatnak. Nincs más kiút ebből a helyzetből, mint a szovjet kormány javaslatának elfoga­dása. Tényleges leszerelés kell a fegyverkezési verseny he­lyett. Nincs szükség a fegyver­kezési erőfeszítésieket leplező meddő vitákra, iá kell térni a lényegre: meg kell kötni a nuk leáris kísérletek betiltásáról szóló egyezményt. Ez lenne az egyike azoknak a lépéseiknek, amelyek a leszerelés problé­máját kivezetik a viták útvesz­tőjéből. Kennedy szerint — amint azt a legutóbbi kongresszusi je­lentésében hangsúlyozta — a leszerelés megvalósulása, a végleges fegyverszünet napja csak a messzi jövő ígérete. Ter­mészetesen nem várja senki sem, hogy az Amerikai Egye­sült Államok elnökének nyilat­kozata összhangban legyen a világ békeszerető népeinek tö­rekvéseivel, de az is bizonyos, hogy a kardcsörtető megnyi­latkozásoknak már elmúlt az ideje. Lehetséges, hogy az im­perialista hatalmak vezetői kedvezően fogadnak ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, Bonn és Párizs revamsásta kö­rei tapsolhatnak Kennedynék, amikor as a bevetésre kész hadosztályok megkétszerezésé­ről beszél, de ugyanakkor már nemcsak a nép legszéle­sebb körei, hanem egyes hang­adó nyugati politikusok is kénytelenek eSsserta, hogy « háborús hisztéria szitása nem old.ja meg a fennálló problé­mákat. A leszereléssel kapcsolatban szó esik az 1962. júniusára ösz- szeh ívott újabb békevilágkong- resszusróL Ezen a kongresszu­son döntő súllyal szerepel majd a leszerelés méliLetti állásfog­lalás. A szervezett békemozga­lom vezetői azonban nem egy­szerűsítik le a kérdéseket. A leszerelésért folytatott harccal egyidőben kell küzdeni a gyar­mati népek felszabadításáért, hiszen béke szabadság nélkül nem képzelhető éL A béke- mozgalom minden híve oda- adóatn támogatja a gyarmati népek igazságos felszabadító küzdelmét. A stockholmi ülés­szak résztvevői éppen ezéirt nagy lelkesedéssel ünnepelték Goa szabadságának felviirradá- sát, liiszien a portugál imperia­listák vereségével, a béke erői győzedelmeskedtek, háborús tűzfészket számoltak fel. Az 1962-es esztendő egyéb­ként minden bizonnyal újabb jelentős eredményeket hoz a gyarmati rendszer felszámolá­sában. Az új év első napjaiban ezzel kapcsolatban egyre in­kább Nyugat-Mámra terelődik a figyelem. Ismeretes, hogy amikor Indonézia felszabadult a holland gyarmati sorból, kü­lönféle imperialista mesterke­dések következtében az egy­kori gyarmjaitbirodalom egy része Nyugat-Irtán, höhiand el­lenőrzés alatt maradt azzal 'az ígérettel, hogy egy éven beliül rendezik a sorsát. Azóta már nemcsak egy esztendő, hanem egy évtized is jóval elmúlt és az imperialisták összefogása miatt, Nyugat-Irtán népé jelen­leg is rabságban sínylődik. A jelek azt mutatják, már inem sokáig. Sukarno, Indonézia el­nöke egy ünnepi alkalommal mondott beszédében kijelentet­te: „India rájött, hogy a gyar­matosítók csak az erőszak nyel­vét ismerik. Nyugat-Iriánban mi is eleget teszünk nemzeti kötelességünknek”. Az indonéz kormány igyekszik békés úton elérni céljait — tanácskozást javasolt. A gyarmatosító Hol­landia szavakban hajlandósá­got is mutatott a tanácskozás­ra, de csakhamar kitűnt, hogy az imperialisták ezt csak afféle időhúzó manővernek tekintik, hogy közben katonailag meg­erősítsék nyugat-iriáni helyze­tűket. Ugyanakkor átlátszó trükkel kísérleteznek, szepa- rista bábáliliamat akarnak létre hozni Nyugat-Iriánban, olyan államot, amelyben továbbra is uralkodhatnak és fenntarthat­ják támaszpontjaikat. Termé­szetesein Indonézia ezt nem nézheti tétlenül. Sukamo kor­mánya megfelelő intézkedése­ket tett, mire az imperialista körök újabb gaztettre vete­medtek. Merényletet követtek el Sukarno elnök eiiLen, hogy kM/tsáik életét, vagy legalább is megfélemlítsék. A merénylet nem sikerült, Sukamo sértet­len maradt. Nem sikerült azonban a merényletnek má­sik célja sem. A merénylet után Sukamo beszédében vi­lágosan és határozottam kör­vonalazta az indonéz kormány céljait. Joggal hivatkozott a világ haladó erőinek támago- tására, de ugyanakkor hitet tett a békés megoldások mel­lett is. Az újért jókívánságok óta viszonylag kevés esemény tör­tént még a világpolitikában. Az események azt tükrözik: a nemzetközi küzdőtéren válto­zatlanul éles harcot vívnak majd a béke és a haladás hí­vei a háború megszállottáival szem-ben, de ez a harc egyre kedvezőbb körülmények között folyik, mert egyre nagyobb Tényleges erőkkel rendelkez­nek a béke ee& Hruscsov elvtárs beszéde a minszki mezőgazdasági értekezleten Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke pénteken beszédet mondott a belorusz mezőgazdasági dolgozók ta­nácskozásának záróülésén. — Részletesen elemezte a köztár­saság földművelésének és ál­lattenyésztésének helyzetét. Rávilágított a mezőgazdasági termelés növelése előtt álló lehetőségekre. A minszki mezőgazdasági értekezlet két napig tartott. Jelentős mennyiségű bőrdíszművet készít belföldi fogyasztásra a Pécsi Kesztyű- és Börkonfekciós KTSZ bőröndös részlege. Ebben a negyedévben 1200 „zippes” aktatáskát, 5000 pénztárcát, levéltárcát, erszényt, 3000 lakkövet, 500 utazóbőröndöt és 20 fazonban női kézitáskákat készítenelc, A képen Gregorics István, Fenyvesi Antal, Altorjai Istvánné és Gregorics Miklós sorozatban készítik a zippzáras aktatáskákat. Huszonnyolcmillió forint Baranya kereskedelmének fejlesztésére Ölveit boltot korszerűsítenek — iVagy összegeket fordítanak gépesítésre — Étterem Abaligeten, éjszakai bár Harkányban Húszezer forint híján 28 mil­lió forintot költenek 1965-ig Baranya megye kereskedelmi hálózatának fejlesztésére, kor­szerűsítésére. Ebből az összeg­ből 1962-ben körülbelül egy­millió forintot használnak fel, a fejlesztés zöme tehát az öt­éves terv későbbi éveire esik. A megyei tanács kereskedel­mi osztályának tervei szerint a felhasználásra szánt 28 millió forint nagyobbik felét a régi, magánkereskedőktől átvett, elavult boltok korszerűsítésére fordítják. ütvén boltot korszerűsítenek a második ötéves terv folya­mán. Ez azt is jelenti, hogy az át­alakításokkal nemcsak a bérén deaés lesz a mai igényeknek megfelelő, hanem a kiszolgálá­si formát is korszerűsítik. 1965 végére a megye közel kétszáz állami üzlete kivétel nélkül korszerű kiszolgálási rendszer­rel árusít már. Az ötéves terv alapján alakították át máris a siklósi vár vendéglőjét, a sás- di kisvendéglőt, a sikondai ét­termet, a villányi ruházati bol­tot és több más üzletet, melyet a helyi lakosság mindenütt örömmel fogadott Nagy összegeket kívánnak fordítani a bolthálózat gépek­kel való ellátására azzal a cél­lal, hogy a második ötéves terv vé­géig minden boltnak lega­lább egy, de lehetőleg több hűtőszekrénye is legyen. A kereskedelem új létesítmé nyei vswvi legjelentősebb a har kányi szálloda építésének meg­kezdése lesz. A harkányi szál­loda építésére húszmillió fo­rintot fordítanak, s a beruhá­zási összegből néhány milliót már a második ötéves terv is előirányoz. Az építkezés befe­jezésére Í965 után kerülne sor. A második ötéves terv léte­sítménye a Harkányban már átadóit 36 méter hosszú ven­déglátó pavilon, sőt a Kom­lón másfélmilliós költséggel most épülő palántái üzletház is, melyben élelmiszer-, hús- és zöldségboltot létesítenek a kör­nyék lakói számára. A tervek között szerepel két gyorski­szolgáló bisztró létrehozása, egy Mohácson s egy — ez még nem egészen biztos — Har­kányban. Uj élelmiszerboltot létesítenek Harkányban és Sik­lóson (itt az állomás mellett lakóknak). A következő évek újdonsága lesz egy-egy na­gyobb helységben a reggeliző bolt, ahol kakaót, kávét, tejet szolgálnak ki a vendégeknek. Ilyen reggelizőt létesítenek Siklóson, Harkányban, Mohá­cson, Szászváron, Hosszú he- tényben, Szigetváram és Mo­li ács-U j városban. Különös gondot fordít a terv a vendéglátóipar fejlesztésére. Ehhez tartozik, hogy a megye három szállodájában, a kom­lói Békében, a mohácsi Béké­ben ég a harkányi Baranyában kicserélik az elavult, elhasz­nálódott berendezéseket, s az Ünnepi est a győztes kubcr forrada om 3. évforduló a alkalmából A kubai forradalom győzel­mének 3. évfordulója alkalmá­ból a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa pén teken ünnepi estet rendezett. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben helyet foglalt Brutyó János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Péter János külügyminiszter, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, valamint politikai és tár­sadalmi életünk más ismert személyiségei. A magyar és a kubai Him­nusz .hangjai után Horn Dezső. a SZOT titkára mondott ünne­pi beszédet. Ezután a részt vevők meleg ünneplésétől kísérve Quintin Pino Machado kubai nagykö­vet lépett a mikrofonhoz. eddiginél kulturáltabb körül­ményeket teremtenek. A megyei Vendéglátó Válla­lat éttermet létesít Abalige­ten. kisvendéglőt a pécsvá- radi tóvölgyben, g éjszakai bárt a harkányi volt mozi­épületben. ' A szigetvári várban kerthe­lyiséget szeretnének építeni. — Hirden kisvendéglőt, a Mohá­csi Selyemszövőgyárban üzemi büfét, a siklósi újtelepen cuk­rászdát nyitnak. A kereskedelem fejlesztésé­ben tehát a következő észten- diok elsődleges ^feladata a kor­szerűsítés. Ennék érdekében igénybeveszi a tanács a társa­dalmi szervek segítségét is.' — Különösen a peremvidékeken tapasztalható olyan törekvés, hogy a lakosságot is bevonják egy-egy új üdét elkészítésébe. flz E niki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta . nácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a magyar—cseh­szlovák polgári jogi, család­jogi és büntetőügyekre vonat­kozó joga kapcsolatok szabá­lyozásáról szóló nemzetközi szerződést, valamint a Magyar Népköztársaság kormánya és á. Ghánái Köztársaság kormánya. között kötött légi-közlekedési- egyezményt. , Az Elnöki Tanács Martin Ferencet — pekingi nagyköve­ti megbízatásának változatlanul hagyásával — felmentette a Magyar Népköztársaság képvi­selete áióT.'á Vietnámi Demok­ratikus Köztársaságban; Go- gólyák Gusztávot rendkívüli: és meghatalmazott nagykövet­té nevezte ki és megbízta a hanoi nagykövetség vezetésé-, vei. Az Elnöki Tanács Gyé­mánt Andrást rendkívüli kö­vet és meghatalmazott minisz­terré nevezte ki. A XXII. kongresszus nagy jelentőségű útmutatásokat ad a nemzetközi munkásmozgalomnak Egri Gyula elvtárs tartott előadást a bőrgyári pártnapon Januárban minden párt- alapszervezet pártnapokat tart a maga területén, az üzemek­ben, intézményeknél, termelő- szövetkezetekben és gépállo­másokon a XXII. kongresszus nemzetközi jelentőségéről. Tegnap délután a Pécsi Bőr­gyár kultúrtermében Egri Gyula elvtárs, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának első titkára tartott előadást az SZKP XXII. kongresszusáról. Előadásában beszélt arról, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának kongresszusai A SZVSZ V. kongresszusáról és szakszerre- /eleink idei feladatairól tárgyalt a SZOT 12. tel jes ülése Péntekén reggel az EDOSZ székházában ült össze a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak 12. teljes ülése. Az ülést Somogyi Mífklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután Brutyó János, 3 SZÓT főtitkára számolt be a Szakszervezeti Világszövetség 5. kongresszusáról és a ma­gyar szakszervezetek nemzet­közi tevékenységéről. Ezt követően a teljes ülés áttért a napirend második pont jának tárgyalására. Varga György, a SZOT tit­kára számolt be az 1962. évi népgazdasági terv végrehajtá­sát segítő szocialista munka- verseny szervezésében a szak- szervezetekre háruló felada- tokröli mindig nagyjelentőségű Útmu­tatásokat adtak a nemzetközi munkásmozgalomnak, s így van ez a XXII. kongresszussal is. Rámutatott, hogy akik nem ismerik a világban végbementi változásokat, helytelenül ítél­nek meg még ma is bizonyos kérdéseket, s többek között a XXII. pártkongresszuson elfő- , gadott új programnak is csu­pán a szovjet nép számára tu­lajdonítanak jelentőséget. Pél­dákkal bizonyította, hogy á kongresiszuson elfogadott új program hatása alól sehol a világon nem tudták kivonni magukat az emberek. A bur­zsoázia fél attól, hogy a szov­jet nép teljesíti a programot és a gyakorlatban bizonyítja be, hogy felépíthető a kommuniz­mus. A szabadságukért küzdő népek pedig forradalmasod­nak, követni akarják a példát; terjed köztük a szocializmus, á kommunizmus eszméje. Egri Gyula elvtárs ezután 3 két rendszer békés egymás mellett éléséről, a béke kérdé­séről, a háború elkerülhetőség géről beszélt és hangsúlyozta, hogy a szocializmus háború nélkül, békés gazdasági ver­senyben is képes legyőzni a ) Imi^taUzmust a 4 A l «

Next

/
Thumbnails
Contents