Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

2 fl! APS** 1962. JANUAR 15. CIRKUSZHERCEGNŐ Kálmán Imre operettjének bemutatója a Pécsi IS'emzefi Színházban Az operettműfaj válságáról már’, sokan és sokat írtak. A hazai, de bizonyos mértékben a külföldi színházaknak is visszatérő, állandó problémája lett ez a kérdés: játsszanak-e operettet vagy sem, ha igen: mit és milyen mennyiségben? Az elmúlt .években a pécsi színházműsorpolitikáján is meglátszott ez a polemizálás, mely már-már az operett tel­jes száműzésével kacérkodott. Talán ném is okozott volna ez különösebb megrázkódtatást Bem a közönség körében, sem a színház pénzügyi tervteljesíté­sében. ha teljes értékű, a kö­zönség nemes é sigényes szóra­kozását hiánytalanul kielégí­tő zenés műfajt sikerült volna a detrorrizált operett helyére állítani. Az eddigi kísérleték — legalábbis Pécsett — nem vezettek a várt eredményre, jóllehet, a megváltozott tár­sadalom megváltozott kulturá­lis igényéhez közelebb álló a mai témájú, szellemesen meg­írt szövegHdi^yvű*, modern hangvételes muzsikéjú zenés vígjáték, ismert nevén musical comedy. Az új műfaj kiforrat­lansága, útkeresése és nem utolsó sorban a színészek meg nem talált, az új műfajhoz il­lő játékstílusa eddig több bi­zalmatlanságot eredményezett, mint amennyi őszinte és meg­gy őződéses hívet szerzett a musicalnak. Az évtizedek so­rán már kipróbált, generációk tetszését, könnyű szórakozását kielégítő operett pedig ez alatt megpróbálta visszahódítani hűtlenkédŐ híveit, rendbeszed­ni megtépázott dicsőségét Ha a könnyű műfaj terüle­ten a régi egyeduralmat az operett már nem is szerezheti vissza, mert az új zenés műfaj ‘cérthódítását megakadályozni nem tudja, az adottságok' reáns számbavétele mellett .-zírtházaink műsorából még bosszú ideig nem hiányozhat oljesen az operett. Hiszen a színházlátogatóknak, akik je­lentős része ma már a gyá­rak, üzemek dolgozódból tevő­dik össze, szükségük van ke­mény munkájuk közepette a „felnőtt mesemondóm”, az el- gyönyorködtető csodahegedű­re”, a felhőket eloszlató köny- nyűzenés színpadra. E sokrétű műfajt aranypénznek nevezte egyik ismerője, amit olyan mesterek vertek, mint Strauss, Offenbach, Lehár és Kálmán Imre... Érdemük, hogy az ő melódiáik édesítik tálán leg­közvetlenebbül a zenétől még távol élőkét is a muzsika, a mind komolyabb és nemesebb művészet birodalmába. Ezért helyénvaló, hogy a Pé­csi Nemzeti Színfház színpa­dán — ha korlátozott számban ugyan —1 de azért továbbra is úthat operettet az-arra kíván­csi, nem is. kisszámú közön­ség. Ebben áz évadban a má­sodik bemutató zajlott le "pén­teken este, amikor is Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című nagyoperettje - kezdte, el siker- sorozatát. Úgy- jósoljuk, — már felüljáróban —, hogy utol fogja érni a Leányvásár félszázas előadás-rekordját. A Cirkuszhercegnő azok kö­zé az operettek közé tartozik, amelyek felújítása, előadása megéri a fáradságot. Kevésbé elcsépelt, mint testvérei: a Csárdáskirálynő, vagy a Mari- ca grófnő. Kálmán Imre zené­je, ha kevesebb közismert me­lódiát tartalmaz is, szép. igé­nyes, dallamos. Érződik rajta, hogy komponistája valamikor a század elején együtt tanult a Zeneakadémián nemcsak Szir­mai Alberttel és Jakobi Vik­torral, hanem Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal, Weiner Leó­val is. Ennek a színvonalas operett- muzsikának pécsi megszólalta­tásán Sándor János ismert kar mesteri kvalitásai, magával ra­gadó temperamentuma, énekes sei, zenekarral szemben egy­aránt megnyilvánuló igényes­sége feltétlenül érezteti hatá­sát. Az ő érdeme, hogy lendü­letes, friss tempójú előadást él­vezhetünk. A zene mellett megfelelő rang jut az előadásban a töb- bé-kevésbé reálisnak mondha­tó, avult porósségtól megtisz­tított,- szellemes és humoros jelenetekben egyaránt bővelke dó szövegkönyvnek, valamint a színészi játéknak. Radváivyi Zsuzsa ötletekben gazdag ren­dezése megtalálja a helyes egyensúlyt zene és próza kö­zött, biztosítva az egész elő­adás könnyedséget, ugyanak­kor azonban megpróbálja ko­molyan venni a dolgot, ízlése­sen elkerülve ezáltal mindazt, ami miatt a múltban joggal el­marasztalták az operettjátszást Radványi sikerrel biztosítja az előadás helyes ritmusát, me­lyet a lírai és humoros jele­netek ökonomikus válogatásá­KGBoooacayMoaooooaoQocc&xx>oocaGccoonaoaßaae!tiaM*r**w*vsn■ val ért el. Különösen sikerült a cirkusz bizarr légkörének megteremtése, melyben kitű­nő segítőtársat talált a rendkí­vül látványos, csillogó díszle­tek tervezőjében, Vincze Győ­zőben. Gombár Judit ruhater­vei is szépek, stílusosak. Külön dicséretet érdemelnek a kórus ezúttal nem mostohán kezelt ruhái. Az előadás egésze eléri a szokásos operettelőadások mér­céjét. A jó együttes játékon be­lül azonban különösebb egyéni teljesítményt nem láthattunk. Horváth Sári Fedora herceg­nő szerepében újabb kísérlet a primadonna-utánpótlás megol­dására. A szép megjelenés, a hercegnői — vagy ha tetszik: pa-imadonnal termet Horváth Sárinál biztosítva van. Egye­beikben még csak biztató ígé­ret, akinek színpadi gyakorlat­lanságát, telit és kultúrált ének hangja igyekszik feledtetni. Úgy érezzük, nem egészen az ö hangjához illik Fedora szere­pe. Mellette illúziót keltő Da­rabos Ferenc Mister X-e. A bonvivan-szerepkört már kezdi megszokni. Kár, hogy Mister X meglehetősen passzív, nincs drámai jelenete, nem ad lehe­tőséget Darabosnak arra, hogy újat, Idmagaslót nyújtson. Szalma Lajos Sergius főher­ceg szerepében nehéz, sokolda­lú feladatot old meg sikerrel. Helyes rendezői elképzelés nyomán gonosz buffót alakít, remekül egyesítve e szerepfel­fogásban a kegyetlenséget és humort. A vendég Gyapay Yvetteről és Széplaky Endré­ről ezúttal sem írhatunk egye­bet, mint hogy a szokott telje­sítményt nyújtják: mókáznak, énekelnek, táncolnak, sok kel­lemes percet szerezve a közön­ségnek. A többi szerepben Ágh Tihamér, Pataky Erzsi, Faludi László, Kutas Béla telt humorú játéka járul hozzá a sikerhez. És ha már a táncról esett szó, meg - kéül" említeni Bázsa Éva ötletes koreográfiá­ját. Bázsa roppant táncrutin­ját igen hasznosan értékesíti az operettekben. Kár, hogy ez­úttal kevesebb lehetősége van, hiszen a táncokat néhány al­kalmi, ennek ellenére ügyesen mozgó táncosnő helyettesíti, A Cirkuszhercegnő pécsi elő adásának érdeme, hogy nem akar többet nyújtani, igénye­sebb produkciónak látszani, mint ami a valóságban. Szóra­koztat, mosolyt varázsol aiz ar­cokra, kedves melódiákat lop a fülekbe. Ezzel tökéletesen be töllti hivatását Dr. Nádor Tamás Dobi Isi van üdvözlő távirila Sukarno elnöknél Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Sukcmonak, az Indonéz Köztársaság elnö­kének azzal kapcsolatban, hogy az ellene elkövetett bű­nös merénylet meghiúsult. [síi! Moszkvában a megiiídürinoi: incnynsenialis emlékműve A szovjet népgazdasági ki­állítás főbejáratánál megkez­dődött a kozmosz-emlékmű építkezése. A 90 méter magas obelisaket valószínűleg 1962. október 4-én, az első szputnyik felbocsátásának 5. évforduló­ján avatják fel. Az emlékmű csúcsán égnek emelkedő rakéta lesz. Itt ren­dezik be a szputnyik-múzeu- mot. Az épület bejáratához vezető lépcsőn állítják fel Ciolkovszkijnak, a nagy orosz tudósnak öt méteres szobrát, Fajdis szobrászművész alkotá­sát Tudja-e, hogy Pécsett :.. a PIK-házak tatarozásá­ra 1961-ben 25.4 millió focin- ] tot költöttek. Ebben az esz- j tendőben 32 millió forint©! j irányoz elő a költségvetés. ... a tanács költségvetésé- j bői ebben az évben 10 millió forintot fordít utak létesíté­sére, karbantartására. Sor ke­rül a Zsinkó, Remény, Farkas, Pólya, Bartók Béla út átépí­tésére. Átépítik a Bem utcát. Högyes E. utcát, új út épül a t ü dősrana tőr; ü mhoz. ... min+rgy 200 ezer forin­tos összegben a Misina tetőn lévő vendéglőt, valamint a tu­rista szállót tatarozzák. ... a népművelési intézmé­nyek felújítási kerete mint­egy 4 millió forint. Ebből folytatják a Pécsi Nemzeti Színház felújítását mintegy 3.5 millió forint, a városi fiók könyvtár felújítását 400 ezer. a zeneiskola tatarozását 100 ezer forintos összeggel. s.. a mecseki vidámpark további fejlesztését a költség­vetésben beállított csaknem 2 millió forint biztosítja. Úttörő- vasút, mesterséges tó és sza­badtéri színpad létesül I imniHi m mimmi immun» iiinninnn álra E5 KI mii lm in iui iiiiiiiiiii iiilllliiill Csütörtökön három órán át rengett a főid Jugoszláv óban Földindulás IMepalban A Tanjug részletes helyszí­ni tudósításokban számol be a csüirö'öki hercegovinál es dalmacia földrongésrő amely sokkal erőteljesebb volt a január 7-i földlökések­nél. Az áldozatok száma csak azért kevesebb, mert az áll an dó rettegésben élő lakosság már az első földlökések után kimenekült a szabadba. A csütörtöki földrengés ugyanis kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal három órán át tartott A legnagyobb pusztulás Pod- gora dalmát faluban volt. ahol egy ember meghalt és több megsebesült. A falu minden háza rombadőlt. A földdel vált egyenlővé Zavo- jane község is, Vrgorac köz­ség házalnak pedig nyolcvan százaléka romokban hever Teljesen elpusztult egy közeli középkori vár is. A földren­20 EZER naposcsibét ad a megye termelőszövetkezetei részére, február első felében, a Baranya megyei Mezőgaz­dasági Vállalat. — NY1KITA Ivánovics Ma- károv, az Orosz Szocialista Föderatív Köztársaság Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­saságának alelnöke január 26- án két napos látogatásra Pécs re érkezik. Az első napon ta­lálkozik a TIT Baranya me­gyei vezetőivel, majd előadást tart az „Állam és kommuniz­mus” címmel a Bartók Klub­ban. 27-én pedig vidéken tesz látogatást. — KÖZSÉGFEJLESZTÉSI alap felhasználásával még eb­ben az évben megépítik Pé­csett a Sellő, Tündér, Vadász és Kalapács utcák vízvezeték hálózatát — A SOPIANA GÉPGYÁR KISZ-szervezetének fiataljai társadalmi munkában korsze­rű klubhelyiséget létesítenek. — A LENINGRÄDI Filhar­monikusok Zenekara február 1-én fél 8 órai kezdettel a Pécsi Nemzeti Színházban mutatja be műsorát — 10 EZER köbméteres új gáztartályt helyeznek üzem­be Pécsett a III. kerületben. Ezáltal lényegesen javul a nyugati városrészt gázellá­tása. > xxtoooooocaooooooooúcc >woooooooBeooeooa»3cot^^ (28.) P.éter azonban ezt már nem várta meg. Félrelökve az útjá­ban bámészkodókat, elrohant. Anna a távozó fiú után nézett. Kiáltani akart, de hangja el­csuklott Zokogva bérűit a párkány szélére. A dermedtem álló vendégek közül Zsófia tért először ma­géhoz. Annához sietett, majd a többiek félé fordult: — Takarjátok be vafamávéL., Hidegék még a hajnalok.: j * — Nem tudom, Pistám, te hogy vagy az ilyesmivel, de en­gem rettenetesen megviseltek ezek az események. Mintha magam js átéltem volna őket, úgy hatottak rám. Pedig alap­jában véve már megedződtem, annyi szörnyűséget láttam és hallottam hivatalomban ... Folytatom hát ott, ahol abba hagytam. Annál a szörnyű Kotlán yi-villabeli mulatságnál. Anna erkölcsi öngyilkossá gá - hál: Mert én így jegyeztem fél magámnak. Hétfőn Anna elment az is­kolába, mint máékor.' Kedden is. Mintha mi sem történt vol­na. Feleletei azonban egyre romlottak.:; Egy-egy rosszul sikerült Me­iste után a lányok kórusban kiáltozták, csufondárosan. kár- örvendően: — Primadonna...! Évával végleg összeveszett. A többi lány is elhúzódott tőle. Mér nem tartozott közéjük. — Ennék nem lesz jó vége, Anna! — figyelmeztette Hankó Márton, az öreg matematika­tanár. „Igaza vont az öreg Bankó­nak, de engem már nem érde­kel semmi... Az sem, hogy bemutatják a „Télé hoild”-at...’’ —- gondolta Anna. A bemutatóra azért elment. Ott szorongtak a lányok is, meg többen a színháztól. Pergett a film... A vásznon Julianna beveti magát a víábe.,. premier plánban az üresen himbálódzó csónak.: = a fodrozó víz... Most! Egy sikoltás, egy ijedt leányaié a bokrok között... Egy villanásnyi az egész, szin­te rá sem ismerni Annára. Csalódottan ment ki a mozi­ból. A lányok nevették: — Ez volt hát a nagy sze­rep? Annában dolgozott a düh, a dac, a „megmutatom én” — érzés. „Láttok Iá még engem na­gyobb szerepben is! Csak vár­jatok ... Lehel Miklós jövő hónapban Pesten filmez, magá­val visz... Fütyülök rátok, az iskolára és mindenre!" Egyik este Szirtes elvtárs áft- üzent érte. A Művelődési Ház irodájában Zakariással, az öreg színésszel együtt várták. — A karácsonyi szünetben meg kellene ismételni, az Anna Frankot. — mondta Szirtes elv társ és várakozóan nézett An­nára. Be Anna arcán nem jelent meg a várt öröm. „Azt hiszi, örülök néki... — bosszankodott magában An­na. — Azt hiszi, nagy boldog­ság nekem örökké azt a szere­pet játszani!” Hangosan folytatta: — Tudja meg, Szirtes elv­társ, hogy unom már azt a sze­repet. Az ócska ruhát, a pad­lás szoba dohos levegőjét Az örökös félhomályt!'Olyan sze­repet akarok, amelyben szép lehetek, csillogó ruhákban, a rivalda fényében ... Zakariás Annához lépett. Rémülten nézett a lányra, mintha most látná először. — Anna, te képes volnál el­árulni, metagadni, meggyilkol­ni Anna Frankot, csakhogy csillogóbb szerephez juthass!? Vigyázz Anna, az a fény, az a csillogás, amelyre te vágyódok hamis, csalóka fény! „Most el kellene saégyelnem magam .;. — gondolta Anna. De nem érzek sem szégyent, sem megbánást.” Zakariás döbbenten csóválta meg a fejét ss, * Egyébként én nagyon meg­szerettem az öreg Zakáriást. Többször találkoztam vele, egy kisfröccs -mellett a Zöld- ÍÉbaiv, Egy ilyen alkalommal me­sélte el a következőket: — Tűzijáték volt műsoron. Én Fritz bácsit játszottam. Je­lenésre várakoztam a színfalak mögött, amikor az ügyelői pult felől suttogást hallottam. Csodálkozásomra Anna ált ott, az ügyelő épp akkor zavarta el. s A lány úgy tett. mintha elmenne, de az egyik színfal mögött ismét visszalopakodott. Utána indultam. Épp jókor. Majdnem kilépett a színpad­ra. Az utolsó pillanatban rán­tottam vissza. — Mit keresel itt? — Miklóssal akarok beszél­ni. Lehel Miklós Obolskit alakí­totta és épp színen volt. — Megbolondultén? Be akarsz menni a közönség elé? öreg színész vagyok, mester­ségemhez tartozik az ember- ismeret Már régóta sejtettem, éreztem, micsoda viharok dúl­nak ebben a fiatal teremtés­ben. És azt is tudtam, hogy egyedül van. Még volt tíz percem a jele­nésemig. iKmentünk hát a fo­lyosóra. Beszélni kezdtem An­nának. Már pontosan nem emlék­szem a szavakra, de a lényegre igen: az életemről beszéltem, fiatalságom ezernyi hányatta­tásáról. a nélkülözésekről, a próba nélküli. előadásokról, a ki nem fizetett gázsikról, a fű- tetlen szobákról, és arról, ami mindezt mégis megszépítette, elviselhetővé tette: a színészi munka hivatástudatáról. (FoJytafJuJt.) gés következtében több he­lyen megbénult a vasú * és közúti közlekedés. A romol* eltakarítására katonai egysé­geket vezényeltek ki. Drnsni- ca falu, amely a múltheti földrengés alkalmával romba dőlt, most teljesen eltűnt a föld színéről, mert még a ro­mos házalt is összeomlottal*. Ugyancsak teljesen megsem­misült Marinovicl község !s. A hatóságok katonai sátrak­ban helyezték el ideiglene­sein a hajléktalanná vált családok százait. Az anyag: kár több milliárd dinárra rúg. A Reuter-iroda jelentése szerint csütörtökön megin­dult a föld Katmanduban, Nepal fővárosában. A három másodpercig tartó földrengés okozta károkról nem érkezeit jelentés. — SÁTORTÁBORT állíta­nak fel és turista főzőhelye­ket létesítenek Sikondán. — LANYCS0KON korsze­rűen felszerelt orvosi rende­lőt, várót és orvosi lakást építenek. A terveltet a Bara­nya megyei Tanács Tervező Irodája készíti el. — HEINZ SCHUK, az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelmi attaséja január 19-én fél 6 órai kezdettel „A lipcsei vásár a világkereske­delem egyik központja” cím­mel előadást tart a MTESZ Janus Pannonius utca 11 sz. alatt lévő helyiségében. — Az előadás után a „Világke­reskedelem központja” és „A2 emberiség szolgálatában” cí­mű filmet mutatják be. — JANUÁR 8-án több mint ötven termelőszövetkezeti KISZ-vezető kezdte meg a tanulást a KISZ Központi Bi­zottsága pécsi vezetőképző is­kolájának hathetes tanfolya- mán. — A KISZ Központi Bizott­sága füzet alakú kiadásban megjelentette a legutóbbi ülésen hozott határozatát a középiskolás fiatalok közötti KISZ-munka irányelveiről. — „CSONTOZASSÁL” egy- beköttöt tájékoztatót tart ja­nuár 22-én délelőtt fél 9-kor a belvárosi húsboltban a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya. Ez alkalommal a meg­hívottak előtt teljesen kicson­toznak egy fiél sertést és egy fél marhát, s bemutatják, ho­gyan és milyen áron kell for­galomba hozni a kicsontozott húsokat. — CSÜTÖRTÖK este 5 óra­kor a KIOSZ nagytermében kisiparosok nyugdíjbiztosítása ról rendezett közös ankétot a KIOSZ és a Dunántúli Nap­ló. A kultúrtermet zsúfolá­sig megtöltötték a kisiparo­sok és az ankét során sokan hozzászóltak, főleg az idős kisiparosok. Problématerüle­tük az idő megszerzése és a fizetési feltételek körül moz­gott. — A BÉLYEGGYŰJTŐK pécsi városi köre január 21- én, vasárnap délelőtt 10 óra- ke» tartja évi beszámolóval egybekötött vezetőség újjá­választó taggyűlését a József utcai Petőfi Kultúrotthonban. A vezetőség ezúton is kéri a tagság megjelenését A tag­gyűlésem megjelentek között díjtalanul több értékes bélyeg sorozat kerül kisorsolásra. — A BARANYA MEGYÉI Talajerőgazdálkodási Vállalat tavaly 851 vagon tőzeges fe- lcáliát, 986 vagon komposzt- trágyát és 250 vagon orgafosz- fátot adott el a nagyüzemi gazdaságoknak. A szerves­trágya ellátás ez évben to­vább javul. — IRNI-OLVASNI nem tu­dók részére alapismereti ok­tatást szervez Dunafalvám a járási tanács népművelési cső portja. I i * *

Next

/
Thumbnails
Contents