Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

WB. JÁRVA* ES. RiAPa.6 5 As ittasság nem mentesítő körülmény A fiatalkorúaknál elsődleges a nevelés — A felelőtlen vallomást akkor is büntetik, ha vállalati tegyeimi során hangzik el Inter iá dr. Tárkányi Ernővel a megyei bíróság elnökhelyettesével as új Büntető Törvénykönyvről Az országgyűlés 1960. decem­beri ülésszakán elfogadta az 1961. évi V. törvényt, a Magyar Népköztársaság Bün­tető Törvénykönyvét. Az új BTK-ról beszélgetünk dir. Tár- kényi Ernővel, a megyei bíró­ság elnökhelyettesével. — Mt tette ndteégent ennek az új kódexnek a megalkotását? — volt az első kérdésünk. — A jelenleg hatályos anya­gi büntetőjogiunk szabályait az 1878. V. törvény tartalmazza. Természetesen, ez a tipikusan buírzsoa jellegű, elsősorban a magántulajdon szentségét, vagyis a tőkések érdekeit védő jogszabály-komplexum a meg­változott szocialista viszo­nyaink között nem veit kép« betölteni az új gazdasági alap felépítményének a szerepét. Szükség vélt tehát egy új, szo­cialista büntetőkódex megaiko tására, amely politikai, társa­dalmi és gazdasági fejlődésünk jelenlegi és jövőbeni igényeit kívánja kielégíteni, annak ered menyeit megvédelmezni és ki­teljesedésüket elősegíteni. — Melyek ax új BTK legáltalá­nosabb Jellemző vonásai? — A kódex egyik jellemző vonása, a közérthetőség. Az új BTK olyan egyszerűen és vilá­gosan megfogalmazott rendel­kezéseket tartalmaz, hogy azo­kat bármely újságolvasó em­ber megérti és értelmezésük-^ hoz nincs szükség különösebb jogászi műveltségre. Ez majd akkor fogja igazán éreztetni hatását, amikor a társadalmi bíráskodás kereteinek kiszéle­sítésével, a dolgozó emberek tömegei közvetlenül fognak ítélkezni.# .kisebb súlyú bűn- cseleliWfenyek elkövetői felett. Ezt a célt szolgálja a törvény viszonylagos rövidsége is. Az eddigi majdnem 1000 parag­rafus helyébe mindössze 340 paragrafus lépett, pedig a tör­vénykönyv magában foglalja a katonai bűncselekményekre vo iratkozó jogszabályokat is. Az is természetes, hogy az új BTK, amelynek fő célja a Magyar Népköztársaság álla­mi, társadalmi és gazdasági rendjének védelme, társadalmi- gazdasági életünk olyan nega­tív jelenségeire is reagál, ame­lyeket a burzsoa társadalom nem tartott büntetendőnek, amelyek viszont a tdsztultafob szocialista erkölcs, a szoociailds- ta állami és munkafegyelem magasabb mérvű tükrében már elérik a büntetéshez szükséges társadalmi veszélyesség fokát. Ilyen új büntetendő tényállá­sok a pazarló gazdálkodás, a vásárlók megkárosítása, rossz minőségű ipari termékek for­galomba hozatala, vagy a vé­teláron felüli juttatások kikö­tése, stb. — Ebből következik, hogy az új BTK nem tartalmaz minden I vonatkozásában enyhítést a régi- I vei szemben? — Általánosságban és ott,' ahol erre társadalmi-gazdasági; fejlődésünk lehetőséget ad, : enyhébb elbírálást, enged. Pél- j dául a szocialista humanizmus követelményeiből folyóan a ha­lálbüntetés soha nem kizáróla­gos büntetés, hanem mindig j vagylagosan szerepel a szabad-, ságveszitéssel. A halálbüntetés mellőzéséhez tehát nem szüksé­ges a sokszor mesterkélten elő- réncigált enyhítő körülményeik felsorakoztatása és jelentősé­güknek indokolatlan felnagyí­tása. Ha a büntetés célja más­ként is elérhető, a halálbünte­tés helyett mindig a vagylago­san megállapított szabadság­vesztést kell alkalmazni. De nem lesz helye az életfogytig­lani- szabadságvesztés kiszabá­sának sem, mert a 'Szocialista törvényesség elveivel nem egyeztethető össze, hogy valaki határozatlan időre {osztassák meg szabadságától. Szélesebb körben kerül alkalmazásra a javító-nevelő munka, a bünte­tés végrehajtásának feltételes felfüggesztése. Bizonyos, egyéb ként súlyos megítélés alá, eső bűncselekmény-kategóriáknál lehetőséget ad a törvény arra, hogy a bűncselekményt — pél­dául ha elsöizben megtévedt dolgozóról van szó — egészen minimális büntetést maga után vonó kisebb súlyúvá minősítse a bíróság. Sőt lehetőség van arra is, hogy az elkövető a büntetés kiszabása helyett csu pán figyelmeztetésiben része­süljön. Az a körülmény tehát, hogy új bűntetti tényállásokat is kreál a törvény, nem a szi­gorú elbírálásra törekvés jel­zője, hanem azé a szellemé, hogy a kapitalista társadalmi rend csökevényeit minden vo­natkozásában fel kívánjuk szá­molni és társadalmi veszélyes­ségük fokához mérten akarunk eljárni a súlyos bűncselekmé­nyeket elkövetők, a visszaeső bűnözők, a spekulációra hajla­mos, az éLősdi, a garázda ele­mék eHem. Szigorodásról csak az élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatban beszélhetünk. Je­lenleg csak az büntethető halál­lal más ember életének kioltása miatt, aki a cselekményét előre megfontolt szándékkal követi eH Ennek bebizonyítása azon­ban gyakorlatilag nagyon ne­héz, másrészről nyomatékos enyhítő körülmények ■— így sértett által okozott súlyos bántalam — is kiválthatják az élőre megfontoltságot. Ezért az új törvény az emberölést ak­kor rendéli halállal büntetni, de itt is a 10-től 15 évig ter­jedő szabadságvesztéssel vagy­lagosan, ha azt a tettes külö­nösen kegyetlenül, több ember éllen, sok ember életét veszé­lyeztető módon, nyereségvágy­ból,- más aljas indokból, vagy visszaesőként követi eL — Milyen különösebb érdekes­ségei vannak a Büntető Törvény­könyvnek? — Ilyenre is akad példa'bő­ven. A fiatalkorúak büntethe­tőségének alsó határát a tör­vény 12 évről 14 évre emeli fel, tehát 14. életévének betöl­tése előtt senki sem állítható bíróság elé. Ezen felül a 14, életévet betöltött, de a 18. évet még el nem ért fiatalkorú el­lenében általában nevelő jel­legű intézkedést, nevezetesen bírói megrovást, próbára bo­csátást, javító intézeti nevelést kell alkalmazni. Sok problémát jelent az ittas állapotban bűntettet elkövetők cselekményének elbírálása és az ittas állapot értékelése. Fő­szabály, hogy nem büntethető Jogi tanácsadónk 3 kisiparosuk betegség esetére szóló ösiiiénies iiizio sí sásáról A kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló rendel­kezések után egész röviden ismer­tetjük a • kisiparosok BETEGSÉG esetére szóló ÖNKÉNTES biztosí­tására vonatkozó rendelkezések leglényegesebb részeit. Az önkén­tes betegségi biztosítás kérdéseit az 1961. évi 20. sz. törvényerejű rendelet, a 49/1961. (XII. S':.) sz. Korm. rendelet és az 1/1962. (I. 5.) SZOT. sz. szabályzat rendelkezé­sei tartalmazzák. Hogyan kell kérni ? A fentebb Ismertetett jogszabá­lyok érteimében a kisiparosok ön­kéntes betegbiztosítása 1962. január 1. napjától kezdődően az SZTK Megyei Alközponthoz tartozik. A már folyamatban levő szolgáltatá­sokat is az SZTK látja el. Az önkéntes betegbiztosításra jogosultak kösrét a rendelet a kö­telező nyugdíjbiztosítottakéval azo­nos módon állapítja meg. Tehát ugyanazok az iparosok köthetnek betegség esetére önkéntes biztosi tásí, mint akikre nézve kötelez, a nyugdíjbiztosítás. Az önkéntes biztosításra irányuló kérelmet az SZTK Alközpontnál kell előterjeszteni az erre a célra rendszeresített űrlapon. A bizton tás a kérelem beérkezését követé hónap első napjával kezdődik. Azonban a rendelkezések lehetővé teszik, hogy a kérelmező kívánsá­gára a biztosítás a kérelem beér­kezésének hónapjának az első nap­ján kezdődjön. Mikor szűnik meg? Az önkéntes biztosítás megszű­nik, ha az önkéntesen biztosított a) biztosításnak megszüntetését kéri, to) iparjogosítványá* visszaadja, c) iparjogosítványát a hatóság visszavonja, d) kisiparost jogerős bírói ítélet foglalkozásának gyakorlásától el­tiltja, e> három egymást követő Uó- i apó an a járulekot nem rótta ie, t) nyugellátásának folyósítását ottszüntetik, gj uetegacg esetére kötelezően ...»Zfcüsnuttá válik, h) meghal. Abban az c.> étben, ha a kisiparos jumus au-a élőit kori az önkéntes biztosítás megszűnte tusét, a bizto­sítás a tárgyév végen szüniK neg. Ha a megszüntetés iránti keretem később erkeziK be, a biztosítás a következő év végén szűnik meg. Egyébként az önkéntes biztosítás annak a naptári hónapnak r-olsó napjával szűnik nie“, amely hó­napban a már ismerteteti esumjj- nyek valamelyike bekövetkezik. Halál eseten a halál napjával. Az önkéntes biztosítottak, úgy- ) szintén családtagjaikat betegség, ) szülés és elhalálozás esetében — < táppénz, Valamint terhességi, gyer- S mekágyi segély kivételével — ). ugyanazok a szolgáltatások illetik < meg, mint a kötelező beteg ei biztosítás hatálya alá tartozó dol­gozókat. Nem vonatkoznak az önkéntesen biztosítottakra a kötelező betegségi biztosítás azon rendelkezései, ame­lyek üzemi baleset, vagy foglal­kozási betegség esetében kedvez­ményeket biztosít. A jurutek összege Az önkéntesen biztosított kis­iparosnak személyenként e- ha­vonként —- az igényjogosult cs lad- tagok számára tekintet nélkül —■ átalányösszegben a következőképp kell járulékot fizetni: a) Budapesten 90.— forintot, b) megyeszékhelyen 80.— forin­tot, c) egyéb városokban 75.— forin­tot, d) községekben 70.— forintot, e) a 65 éven felüli vagy csökkent munkaképességű kisiparosnak — amennyiben az illetékes tanács vb-nek pénzügyi szakigazgcUasi szerve igazolja, hogy jövedelemadó fizetése alól mentesült — lakhe­lyére tekintő*, nélkül 70.— forintot. A fentebb ismertetett járulékot az önkéntes biztosítás fennállásá­nak tartamára kell fizetni és az minden tárgyhónap első napjan eseuckes. I kisiparosok a szoi- gáuuiasokat mi 'Hí cehelik ige.nyoe í Erre vonatkozóan a rendelkezés kimondja, hogy az önkéntes biz­tosított, valamint igényjogosult családtagja a szolgáltatásokat az ÖNKÉNTES BIZTOSÍTÁSI IGA­ZOLVÁNY és adatszolgAlta- TAS1 LAP alapján veheti igénybe. Tehát abban az esetben, ha valaki betegségi szolgáltatással kapcsola­tos ellátást kíván igénybe venni, az igénybevételkor köteles felmu­tatni a fenti igazolásokat. Ezek nélkül az ellátás nem történik meg. Az ÖNKÉNTES BIZTOSÍTÁSI IGAZOLVA NY -t és az ADATSZOL­GÁLTATÁSI LAP-ot az SZTK ille* tétaes helyi szerve térítés nélkül (ingyen) adja. Az ÖNKÉNTES > .BIZTOSÍTÁSI IGAZOL VÁNY-t az > SZTK. a? ADATSZOLGÁLTATÁSI \ LAP-ot a biztosított állítja ki. SZOMBATI KENYÉR — Jó, tudom, tudom: valami kór örültek, ha üres szárazke­nyér is került az asztalukra, és atöbbi! Hallottam eleget magá­tól is, a többi öregtől is, az új­ságok is untig ezt fújják. Tor­kig vagyok vele! — Torkig vagy? —• Igen, torkig az agitáció- jukkal. Nagyapó kisvártányit elgon­dolkozva hallgatott, aztán fá­radtan, töredezetten mondta maga elé: — Egyszer... szegény anyám ő is... majdnem megőrült a kenyér miatt.. . — Elhiszem — replilcázott élesen az asszony —> elhiszem, de értse meg ...! — Elharapta a mondatot, mert apja arcán siratnivaló bánat felhője terült Megbánta ingerült szavait, s engesztelésül, csakhogy mond­jon valamit, így szólt: — Erről még nem is beszélt, Apa. Az öregember töprengve forgatta kékes kezében a ke­nyérdarabot. — Nem, erről nem is akar­tam beszélni teneked ... Még akkor elhatároztam, hogy so­ha nem mondom el. Te sem hallottad tőlem, úgy nőttél fel. De ... mostanában többször arra gondoltam, talán jobb len ne, ha mégis elmondanám. — Ne félj, nem részletezem túlságosan. De hozzátartozik A A kisfiú szemét elfutotta a könny. Nem kérek lekvárosait —. Megvajazom, úgy kell? ■— Nem kell vajason! — Vágok egy kis kolbászt hozzá, megeszed? A gyermek már toporzékolt. — Nem kell sehogyan em! Frisset akarok! Friss kenyeret akarok!.. a Anyjában habosra forrt a méreg. — Agyonüsselek, te büdös kölyök? így válogatni! Nagyapa közbeszólt. — Ne csodálkozz lányom, ha nem tetszik neki. Tőled látja, tőled hallja. Nem te ócsárol­tad az előbb, fülehallatára? —- Hát mit csináljak! Mit mondhatok erre! — Van pofá­juk, kiszolgálják hétfőn a szom bati kenyeret! — dühöngött a fiatalasszony, s levágta a ke­nyérdarabot az asztalra. Az valahogy megcsúszott a viaszos vászon térítőn, a levegőben bukfencet vetve lerepült a konyha cementjére. Nagyapó nehézkesen utána­hajolt, felvette. Nagyon komo­lyan szólt .a lányára. — Dobálod a kenyeret? A kenyeret! — Dehogy is dobálom, csak lecsúszott valahogy — védeke­zett a fiatalasszony. — Mace- ráljon még maga is. Apa! Nem elég nekem a gyerek! — Mit akarsz g kisgyerek­től? Te sem becsülöd a kenye­ret. valami kény szeritett, hogy azt tegyem. A kenyeret... azt a szelet kenyeret teljes erőmből odavágtam a sarokba! Anyám elüvöltötte magát. — Eldobtad a kenyeret? A kenyeret?!... Te átkozott, tu­dod mit adtam ezért a kenyé­rért?? .. .Teeei __— ordította é s őrület sugalta dühvei az asz tálhoz ugrott, előkapta a nagy­kést a fiókból. Nekünk rohant. — Megöllek, te bintang! — íüvöltötte. Azt a hangot, azt a sikoltást nem tudom elfelejte­ni többé. — Nem tudom, mi adott erőt, hiszen nyeszlett, kis ka­maszgyerek voltam. Talán az életösztön dolgozott bennem. Anyám abban a percben nem volt észnél, őrület lobogott a szemében. Nekiugrottam, a ke­ze után kaptam. Elvétettem a mozdulatot, a késbe markol­tam, először, de aztán mégis sikerült megragadnom a csuk­lóját. Nem bírtam volna vele sokáig. Az ordításra beroha­nó szomszédok mentettek meg bennünket, hogy megfékeztek szegény anyámat. Nagyapa elhallgatott. Melle zihált, mintha mély mocsáron gázolt volna keresztül. A lánya zokogott. — Bocsásson meg nekem! —* kiáltotta könyörögve. A kisfiú tiszta, szép szeme karikára tágult, úgy bámulta nagyapját és anyját. Nem ér­tette mi történt, miért köny- nyes a szemük. VASVARI LÁSZLÓ « I az, aki a beseámfthatóságot teljesen kizáró öntudatzavar- ban követi el a bűncselek­ményt Hogy ezt az önüudat- zavairt mi okozta, közömbös, okozhatta a leittasodás is. Az új BTK a főszabályt fenntart­ja, de egyben kimondja, hogy a büntetlenségre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas, vagy bódult állapotban követi el. Aki tehát önhibája miatt ré­szeg állapotban izgat, tör a társadalmi tulajdon, az állam-'“ polgárok személye, vagy javai 5 ellen, ugyanúgy felel, mintha ( józanul követte volna el cse- í leleményét. 1 A törvényesség maradékta- $ lan érvényesülésének követel- s menye, hogy az arra illetékes < szervek valamely személy fe-í lelőssógre vonása alkalmával a ) tényállást elfogulatlan tanúval 5 lomások alapján állapíthassák < me>g. Különösen a vállalatok- í nál indult fegyelmi eljárások/ során hangzik el igen sokszor $: felelőtlein vallomás és jelenlegi \: jogunk szerint az ilyen valló-<: mást tevők eOlen büntető eljá- /1 rés nem indítható. Minthogy > az ilyen ügyekben ás pz állam- i 1 polgárok fontos érdekei forog- < ■ nak kockám, az új törvény sze- <: rint a bíróságnak azt is bűn- í i tetmi kell, alá hamistanúzást51 nem a bíróság előtt, hanem fe- \: gyeümnd, vagy államigazgatási i: eljárásban követi el. — Mikorra várható az új BTK \ . életbeléptetése? S t — Erről pontos értesüléseinké még nincsenek. Abból a körül- ; menyből azonban, hogy az igaz i ságügyi kormányzat a törvényi tervezetét már korábban nyil-,, vános vitára bocsátotta, arrai kell következtetni, hogy a ha-< tályba lépés rövidesen megtör-.; ténik. Természetesen az igaz- > ságügyi szervek dolgozói most; fő feladatuknak tartják, hogy’ < az összes rendelkezéseket tü- > zetesen megismerjék, mert —< mint az egyik kommentátorai megállapította — az új BTK / csak akkor tudja feladatát va- i lóra válitamd, „ha mindazok, l akik hivatottak alkalmazására, > ‘ munkájukat magas színvona- / Ion, mindenfajta torzítástól \ mentesen, a szocialista törvé-í nyesség szellemében fogják S végezni”; ? (Garay) * SZÓVÁ TESSZÜK Kabala Ott fityeg, , illeg- jiileg a legtöbb au- :óban, buszban, iikár kis majom, ikár morgó medve, tores kutya vagy nás alkalmi állatka barnájában. Szóvá em tennénk ezeket i tengő-lógó mütyür téket, ha a boldog /irtokosok a legtöbb izör nem tulajdoní- anának mágikus nőt, varázslatos hál­ást ezeknek a fitye 'őknek. Az autóve- :etők úgy gondol­ák, hogy a balest­ek elhárítására id­étlenül szükségesek ízek az apró kabala állatkák, amelyek obbra-balra lengve idzik a vezető ideg- rendszerét. Nem tud uk, a karambolok ílflen mennyire hasz iáinak ezek a nyug- a’ankodó állatkák, íz azonban bizo­nyos, hogy a babo­na ellen senkiit senn /édenek meg. Talán még azo- cat a helyre kis lá­nyokat sem védik neg, akik középis- colás tanulók létére em restellik, hogy árák alatt kafoaíla- jabéfciat, állatkákat gyúrjanak, gyömö­szöljenek a kezük- jen. Feltétlenül bíz nak abban, hogy rifi, Maci, Lolli és a többiek megvédik őket a feleltetéstől. Mivel pedig egy órán legfeljebb há­rom-négy tanuló fe­lelhet, ezért minden remérty megvan ar­ra, hogy ne felelje­nek — kabalababa hiányában sem. Már az általános iskolákban is hódít ez a szokás. Kis la­nyom például az ünnepekre morcos mackót kért a nagy mamától, és bizton­ság 'céljából gtimi- kutyust a nagypapa tói. S amikor mind­ezért megróttam szegénykét, úgy állt rajtam bosszút, hogy születésnapom ra összetakarítei pénzecskéjéből ne­kem is kabalamü- tvürt vásárolt aján­dékba. Most mit te­gyek? Ez már ne.n annyira kabala, mint kabaré. Háromféle fiolátok között Tizenöt—tizenhat évesek. A fiúk leg­többjén most van először a sötétkék öl­töny, a lányok az előírt Intézeti mat- rózruhában. És mi­lyen szépek! A fiúk eleinte még furcsa fólszegséggöl fogad­ják táncpartnerei­ket, de azután fel­oldódnak: megkez­dődik társadalmi sletük egyik jelen­tős eseménye, a tánciskolát záró ko­szorúcska. Kedve­sen kipirultan lejtik a régi és a mai mo­dem táncokat egy­aránt. A köröttük üldögélő mamáik és nagymamák saját 'iatalságukat lopja k vissza erre a par árára. Mindenki sze /etettel nézi ezeket ?. szesz nélkül is vi- iám fiatalokat, akik tudnak művelt mó­lon szórakozni. JU Ugyancsak pely- íes állú , fiatalok, fogják egymás ke­sét. Kell is, külön- aen hasra vágódná­lak a város kőze­ten. Pedig még ko- *a délután van. Bűz ók belőlük a bor. Nemcsak tántorog­nak, hangoskodnál: s. Végre az egyik dválik közülük, de ílöbb valamit súg ; násik kettőnek. Pár ősre múlva egy iveg • palackozott oorral tér vissza. STyomában azonban íz üzletvezető. Ka- oa'tos barátunk ugyanis a rizlánges palackot nem meg­venni, hanem elvin­ai szerette volna. Szerencséire lefülel­ték. Pedig ő csak az apjának akart a bor ral boldogságot sze­rezni. Sikerült neki. ahhoz, amit el akarok monda­ni, hogy akkoriban jóformán semmink sem volt már. Apám már nem élt, anyánk kétheten­ként mosni járt egy úri hely­re, de ebből hogyan élhettünk volna meg? Sehogy. Rendes munkát nem tudott szerezni. Lassanként eladogattuk azt a pár darab vacak bútort a tetű- piacon, csak egy asztalunk, meg egy ágyunk maradt. Éjje­lente kocátokon hemperegtünk az ágyban mi négyen, anyánk meg a szalmazsákon feküdt az ágy mellett. — ' Azt mondom: feküdt, mert aludni keveset aludt sze­gény. Te sem aludnál, ha nem tudnál a gyermekednek enni adni. — Azon az estén, amely­ről beszélek, már annyira mar ta gyomromat az éhség, hogy képtelen voltam elaludni. — Anyám csak forgolódott a szal­mazsákon. A sötétben úgy ván­szorogtak az órák, mint a be­teg patkányok... A szomszéd házban egy lebujkocsma volt, az okádta ki a részegeket. Tő­lem ugyan óbéqathattak, nem tudtam másra figyelni, csak a gyomrom kórgására. A testvé­reim aludtak. Öcsi, szegény evésről álmodhatott, mert egy­szer fölsírt: — Kenyeret!!... Mama, kenyeret kérek!... So­káig nyöszörgött félálomban, egyre csak a kenyeret emle­gette. iltem, atkülcsoltam sovány érdemet, úgy töprengtem. Ho- )á mehetett, ilyenkor. — Elnyomott az álom. Ami- cor felébredtem, égett a gyer- yadarab az asztál sarkán. Anyám a fáinak dőlten állt, ihált, a nyakát markolászta, nintha nem kapna levegőt, izéméi kidülledtek, mozdulat­ánál meredtek előre. /Trca isztfehér volt. És sápadt arcán mint egy seb, szederjes lilásan itt vöröslőit... egy harapás lyoma. Nem tudtam elfordítani te­kintetemet arról a foltról. Néz­zem kellett. Aztán egyszerre megértettem xol volt az anyám. Aleármed- lig élek, azt a percet nem fú­lom elfelejteni. . ‘A világos- ágra fölébredtek testvéreim s. öcsi mindjárt kenyérért kunyorált. — Anyánk összerezzent. Elő- tzör egy, ideig bámult ránk, nint aki nem tudja, hol van, íztán az asztalhoz ment és oda lozott négy szelet kenyeret. A cicsik, mint az állatok kaptak ítána, fulladozva falták. Egyet íz én kezembe is nyomott az vnyám. — Telefutott nyállal a szám, le nem tudtam beleharapni a tenyérbe. Nem tudtam, mit teszek, 3g

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents