Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-11 / 8. szám
í \ mz. JANUÁR 11. IHAPLÓ' Íz idén befeleződik a baranyai falvak villamosítása Három gimnázium és két általános iskola, diákotthon építéséi kezdik meg — 185 millió torin>o> kőül 1962-ben beruházásokra, temiísásokra a me;;y«-i tanács Szövetkezeti esték A Baranya megyei Tanács művelődési autója havonta 12 eldugott helyen fekvő, vasúttal és művelődési intézményekkel, így könyvtárral nem «rendelkező apró községet keres fel. Ilyenkor a művelődési autóval utaznak a pécsi Pedagógiai Főiskola hallgatói \ is, akik a könyvkölcsönzés Vután a falu lakosságát leginkább érdeklő kérdésekről elbeszélgetnek 50—60 főnyi hallgatóságukkal. A havonta isimétlődő ilyen összejöveteleket a falvak lakosai „szövetkezeti estek”-nek nevezték el, 'mivel sok szó esik ilyenkor a társas élet, a szövetkezeti gazdálkodás formáiról, problémáiról is. Ezeken az alig 150—200 lakosú településeken ugyanis csak a legutóbbi időkben léptek a társas gazdálkodás útjára. A művelődési autó és a vele érkező főiskolások látogatása egyébként nagy népszerűségnek örvend és ezeken a kultúrpoli- tikai, művészeti kérdésekkel is foglalkozó „szövetkezeti estek”-en általában a falvak egész felnőtt lakossága részt- vesz. ' A pécsi szénbányáik mindig I is a legveszélyesebb bányák j közé tartoztak. Nem csupán különleges kőzetviszonyai, feltárási nehézségei miatt, hanem elsősorban a üázlitöréses veszélyek miatt, amelyek nem egyszer halálos balesetek előidézői voltak. E probléma megoldásában még keveset haladt előre a tudomány, s nagyrészt ma is egyik legnagyobb gondja a kutatóknak világszerte. Pécsett az István-aknán legutóbb két éve volt jelentős gázkitörés, amely három áldozatot "követelt, s e tragédia után a tröszt műszaki gárdája, helyesebben annak egy kutató csoportja fokozott figyelmet fordított a védekezési mód szerek kidolgozására. Felvetődött, hogy lehetséges-e olyan mérési eljárást kidolgozni, amely természeténél fogva egy szerű, szükség esetén naponta I többször is alkalmazható s ké- j pes arra, hogy két-három méter mélységben megbízhatóan kimutassa a széntelepek jelenlétét A kutató tevékenység egyik igen szép eredménye Masszi Dénes geofizikus mérnök legutóbbi munkája egy geoelektro mos ellenállásmérésre alkalmas műszer előállítása; Noha ez a műszer nem oldotta meg teljes egészében a gázkitörések problémáját, de igen hasznos eredményekhez vezetett. Ugyanis e mérési metodika szerint a kutatott széntelepek és a kísérő kőzetek geoelektromos ellenállás- különbsége alapján el lehet választani (illetve megkülönböztetni) a kőzetet a széntől. Az eddig végzett mérések alap ján megállapították, hogy az alkalmazott elektróda elhelyezés mellett a vájvégtől számított iiároüi méter mélységig a szélrózsa minden irányában; kimutatható a széntelepek jelenléte. Tehát ezzel a biztonsági probléma megoldást nyer, hiszen, ha tudomásunk van arról, hogy széntelep van a vájvég közelében ebben az esetben biztonsági intézkedéseket alkalmazunk: E módszer ismeretében azután lehetőség nyílott egy komoly termelési probléma megoldására is. A feladat az volt, hogy a széntelepek geometriai méretét is meghatározzák. Tehát a következő műszaki feladat a fentebb említett három «néteres behatolási mélység 50 —60 méterre történő megnövelése volt. E feladat megoldásának szükségességét aláhúzta az a tény, hogy a szánva gyón hiteles felbecslése az alapja mindenféle bányászati terve- résnek. Ez nyilvánvaló, hiszen a kitermelésre kerülő ezen A Baranya megyei Tanács gazdálkodásából ebben az évben 185 millió forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra és községfejlesztési célokra. Ezen belül nagyobbsza- bású lakásépítkezésekre Komlón, Szigetváron, Siklóson és Nagy harsányban kerül sor. összesen 95 új lakás építését fejezik be és 120 építését kezdik meg 26,3 millió forintos költséggel. A íaluvillamosítás megyénkben befejeződik az 1962-es évvel: Husztót, Kishajmás, Püspokszentlászió, Kis- újbánya, Pusztakisfalu, Szati- na és Kisbeszterce kapnak az idén villanyt, a bekötési költségekhez a községek és a mememnyiségének felbecsülése, meghatározása a gazdaságos termelés alapja. A fent említett műszer eddigi kísérleti alkalmazása nagyszerű eredményekhez vezetett. Nemcsak azzal, hogy kiküszöbölte a két— három műszakot igénybe vevő fúrások alkalmazását, hanem ugyanolyan mélységben (50— 60 méter) csupán három-n énv (írás efek'romos méíiissel azonos értékű eredményt biztosít Jelenleg Is ezeket a méréseket alkalmazzák azokon a helyeken, ahol ezt a bányabiztonsági követelmények lehetővé teszik. Két munkahelyen a mérések ellenőrzése megtörtént és igazolta az eljárás pontossá gát, megbízhatóságát. S ameny nyiben a további ellenőrzések is sikerrel járnak, abban az esetben az idő és munkaigényes fúrások helyét hamarosan felváltja a kőzetek, illetve a szénvagyon elektromos felderítése, amely nagymértékben elősegítheti a minden eddiginél gazdaságosabb termelés elérését. «- *—gy =» gyei tanács egymillió, az állam 3,7 millió forintot ad. A helyiípar fejlesztésére 11 millió forint az éves előirányzat, ezen belül a legjelentősebb összeggel a Patyolat új üzemének építése és a Mohácsi Gépgyár bővítése szerepel. A mohácsi Gépgyár öntödéjének bővítésével az országos hiánycikként jelentkező épületszerelvények gyártásának lehetőségét teremtik meg. Az élelmiszeripar 3,3 millió forintos költséggel megvalósuló idei fejlesztésében a sellyei sütőüzem építése és a Pécsi Húsipari Vállalat árukiadójának elkészítése szerepel jelentősebb tétellel. A kereskedelem részére előirányzott 800 000 forintot komlód, harkányi, siklósi peremterületek bolthálózatának fejlesztéséire használják feL A kommunális szolgáltatások sorában egy újabb törpevízmű létesítése az említésre érdemes, a vízmüvet a szűk* ségletek felmérése után Pécs- várad vagy Sásd kapja meg. A közművesítésben a legnagyobb összeggel, hatmillió forinttal Komló szerepel, ahol a korábban elmaradt járulékos beruházásokat kényszerül most a Baranya megyei Tanács saját költségvetéséből pótolni. A hatmillió forintot csatornázásra, a Kaszárnya-patak rendezésére, illetve vízvezetékek kiépítésére fordítják. Az egészségügy 15,2 millió forintos beruházással szerepel az 1962-es költségvetésben. Ebből továbbfolytatják 1 309 ácyas mecseki tiiilfiszanaiGrium építését, illetve a komlói kórháznak 200 ágyasra való bővítését. Művelődési, oiktatási célokra 14,3 millió forintot juttat az idén a tanács. Mohácson 12 tantermes általános iskola építését fejezik be, míg Pécsvá* radon nyolc tantermes általános iskola és négytantermes gimnázium építését kezdik meg.Sellyén, Siklóson négynégy tantermes gimnázium, Komlón 12 tantermes gimnázium és tartozékaként 80 férőhelyes diákotthon építési munkálataihoz kezdenek az idén. A komlói gimnáziumot úgy építik, hogy a későbbiekben 16 tantermessé legyen bővíthető. A népművelési célokra szánt hárommillió forintos előirányzatból a pécsváradi 400 férőhelyes művelődési ház létesítésére jut jelentősebb összeg 1962-ben. Az új művelődési házban kap helyet egyébként a járási könyvtár is. A tízmillió forintos összköltséggel bővülő harkányi reumakórház új szárnyának építésé* re ebben az évben ötmillió forintot folyósítanak. Napirenden van a Harkánynak sürgetően szükséges törpevízmű engedélyezésének kérdése is: remény van arra, hogy az illetékes felsőbb szervek még ebben az évben hozzájárulnak egy 7,2 millió forintot igénylő törpevízmű építésének elkezdéséhez. Továbbfejlődik ezenkívül Harkány fürdője és kereskedelmi hálózata. 0 különböző felújításokra — utak, hidak, kutak, épületek rendbehozására — 52 millió forintot, községfejlesztésre 35 milliót és idegenforgalmi célokra 780 000 forintot irányzott elő a megyei tanács erre az évre. A községfejlesztéshez a la* kosság 3,3 millió forint értékű társadalmi munkával, a helyi tanácsok pedig 600 000 forint értékű saját anyaggal járulnak hozzá. Említést érdemel még, hogy a megyei tanács építőipari vállalata 1962-ben Pécsett, a siklósi országút mentén új telephelyhez jut, ahol egyesítheti a jelenleg sok helyen szétszórt üzemeit. Erre a célra a tanács egymillió forintot tartalékol költségvetésen felül, saját alapjából. Baranya — a fentieken túlmenően — természetesen még sok más, többszázmillió forint értékű objektummal gazdagodik ebben az évben. Jelentős építkezéseket, gépi be- I ruházásokat bonyolítanak lej ugyanis a minisztériumi tárcák, egyre több új létesít- | ményt valósítanak meg a megye gyarapodó, erősödő termelőszövetkezetei. Ehhez járul még Pécs megyei jogú város önálló tanácsi költségvetése, ami — többek között — 481 lakás építéséit foglalja magában. Az idén is premizálnak a szuümáni tsz-hen Dimbes-dombos a szolimám határ, amo lyan „zergslária” vidéknek nevezik. Kémény, kötött talajával nehéz megbirkózni, s mégis a szuli- máni Március 15-e Tsz kukoricája, zabja, árpája felveszi a versenyt a jobb természeti adottságokkal rendelkező termelő- szövetkezetek terményeivel; Rémes János, a tér melőszövetkezet agro- nómusa elmondotta, hogy a tavalyi fagykáros, aszályos észtén dobén csak a talaj rendkívüli gondos megművelésével érhették el búzából a holdanként! 11,5 mázsás, őszi árpából a 14 mázsás, rostlenből 31,5 mázsás, kukoricából a 15 mázsás má jusi morzsolt termést Általában mindig az elsők közt végzik el az idénymunkákat. Ennek egyik titka, hogy a földet kimérik a tagok között és így mindenütt segíthet a család. De a prémium ösztönző hatása is segített abban. hogy korábban ozáüítotíáfe m bonét« határidő előtt fejezték be a cséplést és pár nap alatt végeztek a cukorrépa elszállításával. A termelőszövetkezet 17 ezer forint bevételt tervezett a cukorborsó értékesítésé bői. A vezetőség azon ban tudta azt, hogyha gyorsan. nagy mennyiségben még zsengén szállítják a Szigetvári Konzervgyárnak, többet is kaphatnak. Igen ám, csak ki szedi le ezt a töméntelen mennyiségű borsét? Kihirdették, hogy aki napi 25 kilón felül szed, minden kilóért az érte járó munkaegységtizeden felül 35 fillért is kap. Az asszonyok nekiláttak a borsószedésnek és az első osztályú zsenge borsóért 17 ezer fo rint helyett 25 ezer forintot kapott a termelőszövetkezet. A premizálásra kétezer forintot fizettek ki. — Jól járt tehát a termelőszövetkezet is meg a borsószedők is. Komoly gondot oko zott az ősszel a cukarítása. Ugyanis a répa helyére kívánták a korai vetésű intenzív búzát vetni. Sürgetett a munka s éppen ezért elhatároz ták, premizálják a ré paszállítást. Mivel a répát a távoli mozs- gói állomásra kellett szállítani, 30 mázsa répa felrakásáért és elszállításáért járt egy munkaegység. Aki naponta ennél töb bet szállított, minden 30 mázsán felüli mázsáért meghatározott prémiumot kapott így lényegesen emelkedett a teljesítmény, hiszen alig pirkadt. a kocsisok már munka hoz láttak és kint vol tak a határban, mig csak teljesen be nem sötétedett. így sikerült megoldani, hogy hat nap alatt teljesen letakarították a cukorrépaföldeket és el is szállították a 45 vagon termést. Két évvel ezelőrí még csak 9 liter tejet fejtek átlagosan a tsz tehenészetében. Akkor is, tavaly is ugyanannyi takarmányt kaptak az állatok. Amikor azonték a premizálási rendszert, hogy a tervezetten felüli minden liter tej után 50 fillért kap a gondozó, jelentősen emelkedett a tejtermelés. Azonos takarmányozás mellett 11—13 literesre nőtt a fejési átlag. A tehenészet dolgozói ugyanis nagyobb gonddal, több lelkiismeretességgel végezték munkájukat, jobb eredményt értek eL 30 forintot ér egy munkaegység Szuli- mánban, de az idén építkeztek, gépet is vettek és most meg szeretnék erősíteni egy kicsit a közöst, hogy a következő években 40 forintot fizethessenek. Takarmányuk van elég, szép az állatállományuk és belterjesebb gazdálkodással szeret nének több jövedelemhez jutná. Remélik a javított premizálási rendszer elősegíti, hogy egységnyi területen búzából, árpából és minden növényből többet termeljenek, mint az elmúlt évek során. Rt Elektromos méréssel határozzák meg ; a széntelepek vastagságát Egy pécsi mérnök nagy jelentőségű találmánya i 3 Kollokvium az orvosegyetemen tv A Pécsi Orvostudomány> Egyetem 15 tanszékén 839 hallgató ré* szére kezdődött meg január 2-án a télévi koilokvi im. A vizsgáz más január 27-ig tart és annak ellenére, hogy még i vizsgaidőszak fele.'*íel tartanak, az eredmény „szebb” is lehetne. Az elsőévesek egy részé- nek gyengén megy a kémia, de a harmadévesek sem dicsekedhetnek kórtani eredményeikkel. Szorgalmas munka folyik az egyetemi könyvtárban. A kellemesen fűtött olvasóteremben naponta 120—130 hallgató készül a vizsgákra. Az ötödéveseknek már nagy • rutinjuk, „Siker illtr* — kezdi bem számolóját a fiü-orr-gége vizsgára várakozók előtt, aki már túl van rajta. M—*» .miMi mm. m
