Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
ft! API® 1962. JANUÁR 7. Pécs - Miskolc - Debrecen - Szc ged A megyei jogú városok összehasonlító adatai Mi pécsiek büszkék vagyunk arra,, hogy városunk az utóbbi évtizedekben milyen nagy mértékben fejlődött. Elégedettek lehetünk a fejlődés alapját képező iparunk megerősödésével és örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez számtalan vonatkozásban maga után hozta az építkezések, a népgazdaság egyéb termelő és szolgáltató ágazatainak fejlődését, szociális és kulturális helyzetünk javulását is Nem elegendő, azonban, ha városunk fejlődését csak önmagában vizsgáljuk. Nézzünk túl a városfalakon, és az 1960. évi statisztikai adatok tükrében vegyük szem ügyre, hol is állunk egyes területeken a megyei jogú városok sorrendjében. Közismert, hogy a népesség számát tekintve a harmadik helyen állunk. Az 1949. évi népszámlálástól számítva a népesség fejlődése ugyan nagymérvű volt városunkban, de Miskolc megelőzött. Pécs vi - szent nagyobb ütemben fejlődött, mint Debrecen és Szeged. Népsűrűségét tekintve viszont Szeged mögé kerülünk 104 tagja van az orvoskari Tudományos Diáké ivesäletne^ A tagság 82 százaléka kiszista — Negyven \ tudományos témán dolgoznak { Pécs a minaretről. a második helyre. A város közigazgatási területe Debrecen és Miskolc esetében nagyobb, így Szeged előtt a harmadik helyen vagyunk. Népesség (Szaporodás Népsűrűség Terület 1960. 1. li a 1949-tői •/• fő /km* km* Miskolc 143 364 31,4 641 224 Debrecen 129 671 16,9 291 446 Pécs 114,713 29,9 792 145 Szeged 99,061 14,3 886 112 A városok népességének továbbá növekedését tekintve valamennyi város esetében a beköltözésnek van nagyobb jelentősége a születéseket megelőzve. Az 1960-ban Pécsnek voít a legnagyobb szívóhatása, mert az állandó jellegű lakóhelyváltozások (be- és kiköltözések) itt adták a legnagyobb szaporulatot. Állandó bejelentéssel Vándorlási Ideiglenes beköltözők, kiköltözők különbözet beköltözők Pécs 6,183 2,489 4-3 694 11 404 Miskolc 5 483 2 772 4- 2 576 12 135 Debrecen 5 804 3 373 + 2 431 4 651 Szeged 4 256 2 119 + 2,116 6 738 A keresők aránya mindegyik városban meghaladja az ösz- szes népesség félét. A foglalkoztatott népesség arányát tekintve a második helyen állunk. A legnagyobb ipari lakossággal Miskolc rendelkezik, Pécset megelőzve: A kereső népességből mező kereső eltartott <%-ban) építőipart gazdasági (•/„-ban) Miskolc 52,1 47,9 44,6 3,7 Pécs 56,1 43,9 41,7 6,7 Szeged 60,7 39,3 38,3 5,5 Debrecen 52,4 47,6 33,6 11,3 A kereskedelmi bolthálózatot és áruforgalmat tekintve Pécs elég kedvező képet mutat. A tízezer lakosra jutó boltok száma 39, itt a legjobb a lakosságnak bolttal való ellátottsága. Pécsett a vízvezeték-hálózat hosszabb és a bekötések száma magasabb mint a többi városban. Miskolcon és Szegeden azonban több vizet fogyasztanak a háztartások, mint nálunk. Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi víz- fogyasztás Miskolcon 1031 köbméter, Szegeden 509, Pécsett 318, Debrecenben 302 köbméter volt 1960-ban. Megjegyzendő, hogy a növekvő lakosság vízellátása majd valamennyi városi tanács egyik főproblémája. A csatornahálózat hossza és a bekötések száma tekintetében szintén a második helyet foglaljuk él a városok sorrendjében. Aránylag kedvező képet adnak Pécs város gázellátásáról is a statisztikai adatok: a fogyasztók számát tekintve Debrecen és Szeged után a harmadik helyen állunk. Ugyanez a helyzet a hálózatba bekötött lakások arányát tekintve. Ezen a téren feltűnő Miskolc elmaradottsága. Főcsöhálózat Háztartási Egy háztartás Hálózatba behossza km fogyasztók száma évi átl. fogyasztása m3 kötött lakások %-ban Debrecei 152,0 9 852 439 27,0 Szeged 102,1 8 174 346 27,4 Pécs 104,4 7 823 464 23,4 Miskolc 66,5 4 631 275 11,7 A háztartási fogyasztók évi gázfogyasztása 1960-ban aránylag Pécsett Volt a legmagasabb. A lakásoknak sajnos még csak egynegyede van bekötve a gázhálózatba, A helyi közlekedési adatok nehezen hasonlíthatók össze, mert Pécsett 1960. szeptember 1-én megszűnt a villamosközlekedés, ami ugyan rengeteg utast szállított, de főként csak a belvárosban és a nagyobb távolságok, a külső területek igényeit nem tudtuk kielégíteni. A forgalmi adatok közül a távbeszélőhálózati adatokat érdemes vizsgálat tárgyává tenni. Ampák ellenére, hogy Pécsett a posta nem tudja kielégíteni a jelentkező távbeszélő előfizetőket,'' városunk ellátottsága jobb, mint a többi városé. Míg Pécsett ezer lakosra 42 távbeszélő előfizető jut, addig Miskolcon 38, Szegeden 31, Debrecenben csak 28. Kár. hogy a városok úthálózatára, az útburkolatok fajtáira vonatkozóan nem állnak részletes, megbízható adatok rendelkezésre, hogy ezen a téren is megfelelő összehasonlítást tehessünk. — VÉRTES MARIETTÁRÓL feltétlenül írni keli, ha példamutató. jó felkészültségű, nagyon szorgalmas egyesületi tagokról akar írni — mondja Lázár Gyuia. az orvoskari Tudományos Diákegyesület einö- ke és Végi János, a KlSZ-szer- vezet titkára. Imhoí Sándorral és másokkal együtt írt tudományos dolgozatával megbecsülést szerzett a Tudományos Diákegyesületnek. A hétszáz forintos jutalom — amellyel az előadást díjazták — ezt a megbecsülést csak jobban aláhúzza. S milyen büszkék a Pécsi Orvostudományi Egyetem KIS/, vezetői és a TDE vezetői arra, hogy még sok ilyen lelkes fiatal vesz részt az ifjúsági mozgalom munkájában és a TDE tevékenységében! — Kérdezni sem kell. máris mondják hogy Sándor Jenő. a kari KlSZ-szer- vezet kul túrfelelőse. Kövesi Gyula, a hallgatói pártszervezet titkára, Juhász Péter és Sarang elvtársak közösen kidolgozott előadását ezer forintos pályadíjjal jutalmazta az Egészségügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága. Az egyesület 104 taggal működik jelenleg s a tagság ötven százaléka munkás és paraszt származású. A jó tanulmányi eredményekre is következtetni enged ez a néhány adat, ha tudjuk, hogy a TDE- be csak azok a hallgatók juthatnak be, akik legalább jó rendűek s ezenkívül példásan dolgoznak a KISZ-ben — ha pedig nem KlSZ-tagok, a közösségi munkában, az egyetemi kollektíva életében kiválóan megállják a helyüket — s _a közösségért végzendő munkában számítani lehet rájuk. A TDE tagjainak 82 százaléka tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, s közülük 65 százalék fiú. 35 százalék lány. A kari KISZ-bizottság irányi >a alatt dolgozik, az egyesiá let, munkájáról beszámo. V KISZ-bizottságnak. A KISt: oizottsae munkatervében is j<o lentös helyet foglal el a TL^t irányításával kapcsolatos fejj. adatok felsorolása. A TDE tanácsa választott szerv s abban a KISZ-bizottság egy tagja is benn van mint a TDE munkáját irányító KISZ képvise ője. A kari KISZ-b.zottsas azt tartja helyesnek, ha minden TDE-tag számára kö’eie- zővé teszik az idegen nyelvek tanulását. Az idegen nyelvek jó ismerete ugyanis feltétlent! szükséges az eredményes tudo-.' mányos munka végzéséhez. Követelmény, hogy ak a TDE tagja, az a KISZ áltál szervezett „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomban is részt vegyen és teljesítse a mozgalom követelményeit. Az 1961—-62-es tanévre több mint negyven témából írtak ki pályázatot. A pályatételek kidolgozása folyik, s azok elbírálása, előadása (s a Pécsett rendezendő házi konferencián történő előadása is) rengeteg mun kát. időt és energiát kíván A munkáról a TDE vezetői beszámoltak a KISZ-bizottságnak októberben, s novemberben a pártvezetőség is napirendre tűzte a KISZ-aktívák munkáját a TDE-ben. Az ellenőrzés és segítség biztosítva van. lelkesedésben erőben és tudásban sincs hiány. EZEK SZERINT tehát köny- nyű megállapítani, hogy az orvosegyetemi KISZ-szervezet tagjai példamutatóan veszik ki a részüket a Tudományos Diákegyesület munkájából. Akiket névszerint megemlítettünk, azokat valóban megilleti ez a külön elismerés, s ha a töb- biekről nem esett így szó. azért is van. mert valamennyiüket név szerint felsorolni itt szinte lehetetlen, a. v Qyevi Károly Összegyűjtik a tss-ek alakulásával kapcsolatos iratokat Az egyesülés következtében megszűnt, illetve megszűnő termelőszövetkezetek iratait a Baranya megyei tanács összegyűjti levéltári feldolgozás céljából. Már az eddigi gyűjtőmunka során számos igen érdekes alakuló-közgyűlési jegyzőkönyv, a közös gazdaságok első lépéseit tükröző közgyűlési jegyzőkönyvek, továbbá a termelőszövetkezetek szervezésében közreműködő brigádok tagjai által írt naplóit, a közös gazdaságok mű ködését engedélyező oklevelek és számos más értékes dokumentum került elő. Közöttük] van egy teljes alakuló közgyű lést a maga viharos vitáival megörökítő magnetofon szalag is. Boltok 10 ezer Egy lakosra száma lakosra Jutó évi eladás Ft-ban Pécs 338 39 11 179 Miskolc 385 30 12 003 Szeged 219 33 10 765 .. Debrecen 248 30 9 609 A vendéglátóegységek száma is Pécsett a legmagasabb; Miskolcon és Debrecenben 10—10, Szegeden 9 vendéglátó tízezer lakosra Pécsett 13. egyseg jut. 1956 és 1960 között Pécsett épült a legtöbb lakás. Épített Lakóházak Lakások lakások száés egyéb száma ma 1956—1961 lakott épületek száma (1960. I. 1-én) Pécs Miskolc Debrecen Szeged 5515 4754 3358 2549 15 395 20,783 20 365 14 378 32 493 38 870 35 821 29162 A statisztikai mutatók szerint Pécs lakáshelyzete aránylag kedvezőbb, mint a többi városé. Egy lakásra Pécsett 3.5 lakó jut, Miskolcon és Debrecenben 3,6, Szegeden csak 3,4. Az egy lakószobában Pécsett 2.0 fő, Szegeden 2,2, Miskolcon 2,4, Debrecenben 2.5 fő lakik Ezek természetesen olyan átlagok, melyek igen sok minőségi különbséget eltakarnak, többek között például a lakószobák nagyságát, minőségi állapotát, stb. Ezért a lakásviszonyok tényleges helyzetének feltárása érdekében további részletes vizsgálatokat szükséges még folytatni. Egy kétségtelen: a lakáshelyzet mind a négy városban kedvezőtlen és még hosszú évekig égető problémát jelent. Vizsgáljuk meg közelebbről az említett városok területére vonatkozóan a közművekkel való ellátottságot is. Csatornahálózat hossza bekötések km száma Vízvezeték hossza km hálózat bekötések száma Pécs 98 4740 239 8.230 Miskolc 125 3016 f90 4.994 Debrecen 91 , 5129 158 6.693 Szeged 70 3381 174 5.764 Sokszor leírtuk és sokszor el mond tulc már az utóbbi évek ben azt a gondolatot, hogy korunk középpontjában a háború és béke kérdése áll. Ez a ml korunk legégetőbb kérdése — minden nap ismételjük, minden nap megforgatjuk fejünkben, mégis mindig új értelmet kap, minden nap új vonással gazdagodik, egyre teljesebb megfogalmazásban és egyre tisztább körvonalakban rajzolódik ki előttünk. Az SZKP XXII. kongresz- szusa korunk objektív szükség- szerűségét a két világrendszer békés egymás mellett élésének eszméjét és politikáját újra megerősítette, az új feltételek közepette így fogalmazta meg: „A békés egymás mellett élés a szocializmus és a kapitalizmus nemzetközi méretű békés versenyének alapja, a szocializmus és a kapitalizmus közti osztályharc különleges formája.” .. feltételezi a háborúról, mint az államok közötti vitás kérdések megoldásának esz közéről való lemondást, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezését, az államok egyenjogúságát, az államok közötti kölcsönös megértést és bizalmat, egymás érdekeinek figyelembevételét; a belügyek- be való be nem avatkozást, minden nép ama jogának elismerését, hogy önállóan oldja meg országának minden kérdését; minden ország szuveré- nitásának és területi sérthetetlenségének szigorú tiszteletben tartását; a gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztését a teljes egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján”. A XXII. .kongresszus a tanácskozás folyamán nemcsak megerősítette a békés egymás mellett élés eszméjét, hanem új értelmezést, új színit adott annak egyrészt azzal, hogy kutató szemmel messzebb mutatott e harc útján, másrészt a két vüágrendszer harcában új erőtényezőket fogott össze és új feltételek kiindulópontja lett A békeharc és a szocializmusért folyó harc összefüggései még világosabbak, mint tegnap voltak. A kommunizmus építésének megalkotott programja a békének nem a feltételezésére, hanem égető szükségességére és reális lehetőségeire alapozódik, másrészt a kommunizmus programjának minden megvalósított eleme új és szakadatlan erősödő bázisra építi a békét, minden siker a háború útját torlaszolja. A béke napjainkban elválaszthatatlan a szocializmustól és a kommunizmustól. Többször hangzott el Hruscsov és más kommunista vezetők beszédeiben az a kijelentés, amit a történelem során egyetlen társadalmi rendszert képviselő politikus nem jelenthetett ki; a szocialista országok sohasem fognak háborút indítani! Ez az ünnepélyesen hangzó elhatározás és történelmi ígéret a szocializmus eszméjének és rendjének természetes velejárója. A béke s a szocializmus egységet képeznek épp úgy, mint fény és a világosság. A békének s a szocializmusnak ez az összetartozása adja meg a békeharc és az ősz tályharc közötti szerves ösz- szefüggést. A békéért való tett és küzdelem ma az imperialista monopóliumok elleni harccal mindenképpen egyértelmű, és így a szocializmus erőinek támogatátást jelenti. A békemozgalom nem osztálymozgalom, de része annak a harcnak, amit a kor leghaladóbb ereje, a kommunista és munkásmozgalom vív a szocializmus győzelméért, tehát a békemozgalom az osztályharc frontjának sajátságos részalakulata. A békés egymás mellett élés mai politikája azt jelenti, — hogy a szocializmus világméretű győzelme — korunk prog ramjának megvalósítása — lehetséges a gazdasági verseny, s a politikai, az ideológiai harc eszközeivel, tehát a háború és a fegyveres harc elkerülésével. A békés egymás mellett élés nagy és bonyolult harc, de nem a munkásosztály ősi ellenségének, a burzsoáziának eszközeivel folytatott harc, mert ez a rémült és kapkodó ellenség most is fegyverekhez akar nyúlni. Az effajta politikának a fegyverrel folytatott politikának alkonyodik. A szocializmus vnlágerői rá-' kényszeríthetik az imperializmust arra, hogy ne tudjon természete szerint élni —: mondjon le a fegyverek alkalmazásáról — és elérhetik! hogy az imperializmus ebbeI a lemondásba sorvadjon el, és ne abba, hogy természete sze rint élve, hadakozva, öldököl ve és pusztítva pusztuljon el. Az imperializmus pusztulásának ítéletét a történelem kimondta, annak védelmezői ha fegyverrel akarják életben tartani, maguk is elpusztulnak — ez a mi korunk kérlelhetet len törvénye. Ezt a törvényt nem akarják elismerni az imperialisták. Ez a törvény keserves, kérlelhetetlen hairc útján érvényesül a két világrendszer között. Az utóbbi években — már nem egyszer kényszerült rá az imperializmus nemzetközi kérdéseknek a békés egy más mellett élés szellemében való rendezésére. Ez történt az 1956-os magyarországi ellenforradalom és a szuezi háborús válság idején, 1957-ben le kellett mondania az imperializmusnak a Szíriái agresz- szióról, 1958-ban nem akadályozhatták meg az iraki forradalmat, 1961 tavaszától szakadatlanul készítik elő a Kuba elleni agressziót, de a béke erői visszatartják az imperiaKoraid kizéiBiiontilrn
