Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

IMt JANUÁR 7. NAPLÓ * s V \ ! i Két repülőgépet kap a bólyi állami gazdaság Repjlőíér az állomás meneti — Tömbösíiik a szántóföldi ermeési A 28 000 holdas Sátorhely— Bólyi Állami Gazdaság tavaly első lett az állami gazdaságok megyei versenyében. Szép ter­méseredményeiket a bólyiak jórészt a korszerű gazdálko­dásnak, az új technikai vív­mányok alkalmazásának kö­szönhetik. Az elsők között al­kalmazták a megyében pél­dául a szuperszelektív szerek­kel történő gyomirtást. Az elmúlt évben 2500 holdon ter­melt a gazdaság kapálás nél­kül kukoricát. Ezen a terüle­ten már teljesen géiesíte'ték a kuor ca’ermesztést a szememként! vetéstől, a vegyszeres gyomirtáson keresz­tül a kombájnos betakarításig minden munkafolyamatot a gépek végezték el. Ilyen mó­don 55 perc munkaráfordítás­sal állítottak elő egy mázsa kukoricát. 1962-ben még nagyobb terü­letekre terjesztik ki a vegy­szeres gyomirtást, általában a növényvédőszerek használatát és a műtrágyázást. Ezért a gazdaság vezetői célszerűnek látták növényvédelmi, illetve műtrágyaszóró repülőgépek beállítását. A tervek szerint már a tél végén, illetve kora tavasszal megérkezik a két re­pülőgép, melyeket az állami gazdaság az FM Növényvédel­mi Szolgálatától bének A repülőgéppel történő po­rozás vagy permetezés egyik feltétele a nagy tábla, nagy terület. A mezőhegy esi és a lajta-hansági állami gazda­ságban már régebben bevon­ták a repülőgépet a mezőgaz­dasági termelésbe. Tapaszta­lataik szerint repülőgép hasz­nálata esetéin tömmbösíteni kell a szántóföldi termelést. Az 50 holdas tábla kicsi a repü­lőgépnek. A tömbösítés azt jelenti, hogy 5—6 egymás mel­lett levő táblán ugyanazt a kultúrát termelik. Ilyen búza-, kukoricatermelő tömböket alakítanak ki már a vetésterv elkészítésekor a gazdaságban, egy tömb átlag 200—300 hol­das vagy még ennél nagyobb lesz. Az előkészületeket a gépek fogadására már is meg­kezdték. A gazdaság terü­letén két helyen létesítenek repülőteret a fel- és leszállásihoz, illetve a gép feltöltéséhez. Az egyik repülőtér a bólyi, a másik a károlymajori vasútállomás, kö­zelében lesz. A vasúthoz való közelség sok szállító eszköztől, szállítási költségtől mentesíti majd a gazdaságot. A vagon­ból a gépbe való töltést ter­mészetesen nem tudják meg­valósítani, hisz a repülőgép nem igazodhat a vasúti menet­rendhez, de a műtrágyát és növényvédőszert közvetlenül az állomás szomszédságában tárolják, részben raktárban és nagyobbrészt a földön, priz- mázva. Olyan nagy mennyi­ségek tárolásáról van szó, hogy ezt raktár építéssel nem győzné a gazdaság, de erre nincs is szükség. A műtrágya és növényvédőszer kitűnően tárolható prizmákban csak szalmával kell lefedni és beföldelni. Pilótákról a Nö­vényvédelmi Szolgálat gondos- kodik. A nagy kérdés most már csak az, hogy ki tudja e hasz­nálni a bólyi gazdaság a re­pülőgépet. A szakemberek szerint mindkét gépet ki fog­ják használni, az év minden szakában tudnak a gépnek munkát adni. Ha már most itt volna a gép, az sem volna baj, hisz itt az ideje a téli fej trá­gyázások elvégzésének. A két repülőgépnek évente 40 000 hold szántóföldön kell majd elvégeznie a növényvédelmi és műtrágyázás! munkákat Ez A mezőgazdaság gépesítése következtében a termelőszö­vetkezetek nagy részében je­lentősen csökkent a lótenyész­tés. Az igénytelen, rendkívül kitartó magyar használati, de főként sportló iránt megnyil­vánuló komoly külföldi keres­let azonban ismét a lótenyész­tés felé fordította a mezőgaz­dasági szakemberek figyelmét A Lótenyésztési Főigazgatóság a közelmúltban 500 anya kan­cát állított be sportló tenyész­tési célra. Import hannoveri és kelet-porosz ménekkel vetik meg ismét nálunk a spartló- tenyésztés alapját. Mohácson és a környező ter­melőszövetkezetekben már ed­dig is sok gondot fordítottak a lótenyésztésre, de több ízben rendeztek fogatbemutatókat ló­úgy értendő, hogy ugyanarra a területre az év során több­ször is visszatérnek. Repülő- gépről minden porozási és permetezési munka könnyen elvégezhető. KI lehet tehát von ni a termelésből az összes traktorvontatású növényvédel­mi, illetve műtrágyaszóró gé­pet. ü repülőgép ’(rib munkát végez, mert gyorsabb, a vegyi anya­gokat tökéletesebben elosz­latja, azonkívül a repülőgép munkáját nem akadályozza a sáros föld. Vannak olyan nö­vényvédelmi feladatok, ame­lyek elvégzésekor a traktor vagy a vontatott gép nagy ká­rokat tehet a taposással, tip- rással. A repülőgép nem ta­possa meg a talajt és a nö­vényt. Különféle kultúrák lombtrágyázása veszély nélkül csak repülőgéppel végezhe­tő. Repülőről a búzát például akkor is lombtrágyázhatjuk, permetezhetjük, ha az éppen kalászba szökkent, míg a traktorok ilyenkor nagy káro­kat tehetnek a növényzetben. ] Egyszóval a repülőgép mun­kája tökéletes s e gépek a me­zőgazdasági termelés szolgála­tába állításával a bólyi gazda­ság újra nagy lépést tesz előre a korszerű nagyüzemi gazdál­kodásban. versenyeket. A közelmúltban Mohácson alakult meg az or­szág első vidéki lovas szak­osztálya, amelynek célja a ló- tenyésztés fellendítése mellett, a fiatalságot a ló, a lovassport szeretetére nevelni. A mező- gazdasági technikum tanulói ugyanis valamennyien termelő szövetkezetben dolgoznak majd és bizonyára hasznát veszik lovaglási és lóhajtásd tudásuk­nak. Természetesen a szakosz­tályban szívesen látják a kör­nyező termelőszövetkezetek fia táljait is. A lovasszakosztályt, amely tíz sporüóval kezdte meg mű­ködését. a Baranya megyei Ló­tenyésztési Felügyelőség, a Bó­lyi Állami Gazdaság, valamint a mohácsi Uj Barázda Terme­lőszövetkezet patronálja. Mohácson megalakult az ország első vidéki lovasszakosztálya lizmus erőit a háborús kalan­doktól. Napjainkban a hábo­rú veszélyét a német kérdés rendezetlensége hordozza. A béke erőinek felsorakoztatá­sa, a szocialista országok ere­je, a népek ereje, kormányok pártok és politikusok álhata- tos fellépése a német kérdés megoldásét a békés egy­más mellett élés medrébe tud ják terelni. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének esz­méje és politikája történelmi korszakot átfogó. E politiká­nak és eszmének múltja, je­lene és jövője van. Múltja több, mint negyedszázadon át az egy szocialista ország és a kapitalizmus világrendje közötti békés államközi kap­csolatok megteremtésére és fenntartására irányuló erő­feszítés. Akkor az adott há­ború a napirenden levő egyes összeütközések elke­rülését célozta; az egy szocia­lista ország szántára időt, — lélegzetvételi szünetet nyer­ni, ez volt az alapvető tártál ma ennek a politikának: Jelene a mostani évtizedek feltételei közepette a két vi­lágrendszer közötti tartós bé­kés egymás mellett élés, a tar tós béke biztosítása, az impe­rializmus végpusztulása előtt, nem csupán egyes há­borúk elhárítása, hanem az knperialista világháborúk és a helyi háborúk elkerülése — kivéve a felszabadító hasé» kát — a célja és tue ki ima mm- aek a politikám* Jövője mindenféle hábo­rúnak a száműzése, az örök béke korának a megvalósítá­sa; a szocializmus győzelme a világon, ez a jövő megvaló­sítható a mi korunkban. A békés egymás mellett élés politikájának maximális programjában a legfőbb lé­pés az általános és teljes le­szerelés. Megvalósítható-e ez a célkitűzése, nem illúzió-e, nem vágyálom-e, hogy az im­perialistákat lemondásra kény szentjük*? Nem álom és nem illúzió! Történelmi példák vannak arra, hogy az elnyomó osz­tályokat a haladás erői le­mondásra kényszerítették és legyőzték. Arra is van példa, hogy az imperializmus erői nagy erőfölény esetén termé­szetükkel, hajlamaikkal és vá gyaikkal ellenkező lemondás­ra kényszerültek és a világ nagy részén legyőzték őket. A békés egymás mellett élés politikája idegen az im­perialisták számára, ök nem akarják megérteni és meg­valósítani ezt a politikát. En­nek a politikának érvényesí­tésére is nap mint nap kény­szeríteni kell őket'. Mivel? Ho gyan? Semmiesetre sem agi- tációval, vagy könyörgéssel, — vagy azzal a követeléssel, hogy a nagyhatalmak „ne élezzék” a világpolitikai helyzetet. Aki így akarja biztosítani a békét, az a háború rémét nem űz­heti el. A szocialista tábor ka tornai fölénye nélkül nincs ga ramcia a béke biztosítására. — Mmi nem értik me« a Szov­jetunió atomfegyver kísérle­teket felújító lépését, tes ezt a békés egymás mellett élés politikája feladásának, vagy a nemzetközi politika kiéle­ződésének tekintik. A valóság ban pedig éppen a béke meg­őrzésének a nukleáris hábo­rú megakadályozásának ér­dekében tett lépés, az impe­rialista politikusok legnyoma­tékosabb figyelmeztetése. — Akik nem így értékelik ezt a lépést, azok egy fontos tényt nem látnak: a békét csak az imperializmus erői veszé­lyeztetik, a szocializmus pe­dig a béke legfőbb biztosíté­ka. A Szovjetunió és a szocia­lista országok nem azért fej­lesztik katonai erőiket, hogy háborút indítsanak, hanem ép­pen azért, hogy legyen erejük a háborús törekvéseket megfékez ni. Bármilyen paradoxul hang zik, a kérlelhetetlen igazság ez; az imperializmus hadigé­pezetét — ma amíg az álta­lános leszerelés nem valósul meg — csak ennél erősebb és fejlettebb katonai erővel le­het megbénítani. Joggal ál­lapította meg Palme Dutt, — Nagy-Britannia Kommunista Pártjának elnöke a szovjet atomfegyverkísérletek felújí­tásáról: „Ez a mai nemzetkö­zi viszonyok kemény, brutá­lis valósága, amelynek megér tése nagyon lényeges a béke­mozgalom számára. Az a tény, hogy a szovjet vezetők, akik gyűlölik az atomfegy­vereket, most szükségesnek tartották ezt a döntést; a bé­Munkában a zavarvizsgálók „Óraketypgés‘ a rádióban — Hajszárító zavarja a televíziót Miért lehet rosszul venni a Kos^w h-adót Ki nem bosszankodott még, amikor rádiója recsegett, sí­polt? S szinte törvényszerűen minden zavar akkor jelentke­zik, ha egy-egy érdekesebb mű sort vagy zenét akar hallgatni az ember. De a televízió-tulaj- dan06Oknak Is sok bosszúságot okoz a csíkos, ugráló kép. Mit tehetünk ilyenkor? Be­jelentjük panaszunkat a Posta Rádió és Televízió Igazgató­ság zavarvdzsgáló kirendeltsé­gének, röviden a zavarvizsgá- lóknak. Pécsett a Széchenyi téren egy szűk kis helyiségben van a kirendeltség. Innen indulnak „felfedező” útjukra a zavar­vizsgálók. Hatain végzik ezt a munkáit. Ha meggondoljuk, hogy négy megyében járna/c és csak autóbusszal, vonattal, no meg gyalog közlekednek, bizony jogosnak kell elismer­nünk a gépkocsi-igén ytiket. Éppen a járműhiány miatt most még sokszor előfordul, hogy egy-egy zavar felderíté­ke érdekében, a nukleáris há­ború megakadályozása érde­kében a lehető, legnyomaté­kosabb figyelmeztetés a vi­lág népeinek és a békemozga­lomnak a nemzetközi helyzet komolyságára”. Ezek a lépések tehát a béke és a békés egymás mellett élés biztosítása érdekében szü­lettek meg, nem ezeknek a cé lóknak a feladását jelentik. A békés egymás mellett élés po­litikája most a fegyveres erők tökéletesítését követeli meg a szocialista világtól, és ezek révén visszatartani az imperia lizmu6it a fegyverek hasz­nálatától, holnap pedig a fogy verek megsemmisítésére kény szeríteni az imperialistákat, a katonai, gazdasági és politi­kai erőfölény birtokában, ez a békés egymás mellett élés po­litikájának történelmi prog­ramja. Miért, erőfölénnyel? Mert olyan ellenséggel állunk szem ben, amely ellenség más mó­don nem győzhető le! Tegnap még megmosolyog­ták az imperialisták a béke­mozgalmat, a békés egymás mellett élés politikáját és a leszerelés követelését, mert még erőfölényben voltak. Ma kénytelenek számolni ezek­kel a törekvésekkel és erők­kel, kénytelenek beszélni ezek ről, mert a szocializmus és a haladás erői túlsúlyra tettek szert. Holnap megvalósulhat a le­szerelés és a békés egymás mellett élés, mert az idő meg­hozza a szocializmus bjto­séhez egy-egy napra van szük­ségük. Pécsett és más nagyobb városokban viszont ugyanany- nyi idő alatt hat—hét vagy még több zavarfogást fedeznek fel. De hát mit is csinálnak tu­lajdonképpen a zavarvizsgálók, miképp kutatják fel a /zavaro­kat? Pécsről, a Jókai térről érke­zett két panasz. Egyik rádió — másik televízió-tulajdonostól A tejből! feletti lakás kiinduló pont, ahol a búgás élvezhetet­lenné 'teszi a rádióvételt. Be­kapcsoljuk a rádiót. Bizony ezen alig lehet mást hallani, mint sistergést. Molnár István, Sáfár József és Katona Ferenc megállapítják, hogy a zavar, nem a készülék hibája okozza. Most már szerephez jut a tran­zisztoros táskarádió, a zavar­vizsgálók nélkülözhetetlen „mű szere”. Ezzel határolják be, honnan jön a zavar. Vigan szól a kis masina, s ahogy a lépcsőn megyünk lefelé, egyre jobban elnyomja a zenét a bugás. — Fénycső — mondja Mol­nár István. masztó és kényszerítő erőfö­lényét, mert az idő a szocia­lizmus törvényszerűségeinek hatóerejét növeli, s akkor nem tehet mást az imperia­lista burzsoázia: engedelmeske dik a történelem kényszerítő parancsának. Ez a jövő! Ez a lehetőség. Ezt a lehetőséget is az az erő teszi valósággá, amely az emberi történelmet formálta és valósággá tette, a néptömeg. Nem politikusok dolga ez sem, mint ahogy nem az volt a rabszolgarend, a feudális rend bukása. A történelmet mindig a termelő, alkotó nép sok százmilliói csinálták. A világ első szocialista álla­mát, az orosz nép küzdötte ki, a fasizmust Európa né­pei együttes harcban győzték le, a szocialista világrendszer egymilliárd ember akaratával és harcával született. A nép­tömegek akarata és ereje min den időben a történelem fő ereje volt. Útját állni a há­borúnak és realizálni a békét ma is csak százmilliók akaratá val lehet. A néptömegek akarata min den politikus számára a leg­főbb parancs, mert ez az aka­rat a történelem akarata, — amely mindent elsöpör útjá- ból! úr. Tóth József Hosszú gyakorlatuk alapján már a hangból megállapíthat­ják, mi okozza a zavart. Forgatják az utcán a kis rádiót i már meg is van az irány, amerre menni kell. A tej bolt Kirakata előtt már végképp elnyom minden más hangot a hangszóró búgása. sustorgása. Egyikük bemegy a boltba, s 'ekapcsolja a kirakati világí­tást. Azonnal tisztán szól a rá­dió. Hát ez hamar ment. M'/st már a felszólít ás követ kéz: k, amelyben a fénycsövek zavar­szűrő berendezéssel való fel­szerelésére híviák fel a figyel­met. Persze, ha a felszó’ittas­nak sem tesznek eleget, akkor a zavarvizsgálónak joga van szabálysértési eljárást indíttat­ni, s bíróság útján kötelezni a tulajdonost a zavar megszün­tetésére. A következő állomás a szóm szédcs fodrászüzlet. Itt egy hajszárítógép zavarja a tele­víziós vételt. Hamar lefülelik a „bűnös masinát”. Még azt is megállapítják mérésekkel, hogy milyen zavarszűrő beren­dezés szükséges a kis kézi haj­szárítóra, hogy több bosszúsá­got ne okozzon a környéknek. Könnyű a dolguk a zavar­vizsgálóknak, ha állandó za­varról vau szó. Azonban, ami­kor ez csak időnként, s telje­sen rendszertelenül jelentke­zik, sokkal nehezebb felkutat­ni, mi okozza. így jártak nem­régiben a -Felsővámház utcá­ban, ahol hosszú ideig hiába várták, hogy a rádióban meg­hallhassák a recsegést, patto­gást, amit panaszként jelentei­tek. Már távozni készültek, amikor ropogni kezdett a rá­dió. Utána perceken belül ki­derült, hogy a szomszéd lakás mellékhelyiségében egy vil­lanykapcsoló okozta. Szamánkút környékén egy kutya zavarta a rádiózókat Szaladgálás közben a kifeszí­tett dróton húzta a láncot. A két fém súrlódás közben szta- tikusan féltöltődött elektromos­sággal, s az egészen apró szikira zást akozott, ami viszont a rá­diózást nagyon zavarta. A drót földelése segített a bajon. A Jókai utcában óraketye­gést észleltek állandóan rádió­zás közben. A hangszóróból sugárzó kattanások nem szűn­tek meg, s a zavarvizsgálók- naik kellett megállapítaniok, hogy elfelejtették kikapcsolni a lemezjátszó motorját, s az minden fordulatnál a rádión keresztül figyelmeztette tulaj­donosát a feledékenységére. Mostanában a legtöbb pa­nasz a Kossuth Rádióra van. Szinte alig van olyan készülék, amelyen jól vehető. Ezt a kiren deltség dolgozói nem szüntet­hetik meg, mert nemrég egy nagyteljesítményű külföldi adó állomást állítottak üzembe, s ez a Kossuth hullámhosszának közvetlen közelében sugároz, így bizony sokszor nemcsak torzítja a magyar adást, hanem még lehetetlenné is teszi véte­lét. Egyébként országos panasz ez, nemcsak pécsi. A kormány most mér diplomáciai úton in­tézkedik, hogy a zavarás mer- szűnjön, A televíziósok a DÉDÁSZ-ra panaszkodnak sokat. Pécsett sok helyütt a fe­szültség nem megfelelő. S ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy kevesebb 220 voltnál, ha­nem sokszor több is. A TV- készülékek megérzik a feszült- ségingadozást, s ha az nagy­mérvű (ami az áramsz Jgálta ó hibája), még a drágán beszer­zett stabi'izátorok sem teszik élvezhetőbbé a képet. Számtalan -avar befolyásol­ja a rádió- és televízió-műso­rok vételét. A Pécsett 1959 óta működő zavarvizsgáló kirendeltséget éppen ezért hozták létre, hogy a rádió- és TV-zavaroka1 fel­kutassa s megszüntesse. A ki- rendeltség dolgozóinak mun­kája nyomán pedig egyre több és több helyen lesz zavartalan a rádiózás, televíziózás. Hillebrand Lain » »

Next

/
Thumbnails
Contents