Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
W«2. JANUAR 7. hiap&ó' 3 Érdekeltebbé kell tenni a tsz-tagokat a kosos munkában! 1 l j A megyei párt-végrehajtó bizottság új jövedelemelosztási és muukadíjazási tormákat javasol A megyei párt-végrehajtó bizottság december 12-i ülésén megtárgyalta a termelőszövetkezeti jövedelemelosztás és anyagi ösztönzés tapasztalatait. Megállapította, hogy a termelési szerkezet és a gépesítés jelenlegi színvonala mellett a mezei munkák elvégzése még döntően a szövetkezeti tagok szorgalmán múlik. Ez pedig jórészt attól függ, hogy a tagok mennyire érdekeltek a közös munkában. Az elmúlt évben az anyagi érdekeltséget növelte az, hogy a hagyományos munkaegység rendszert több tsz-ben módosították és széles körben alkalmazták a premizálás sokféle változatát Tavalyi tapasztalatod A jövedelem elosztás alapja a„hagyományos” munkaegység rendszer volt, de a tsz-vazetők nem törekedtek eléggé a rendszeres pénzelőlegfizetésre, és elősegítették, hogy a természetbeni részesedés évről évre növekedjék a készpénz rovására. A mohácsi járásban például csak 5 tsz-ben fizettek rendszeresen előleget. A pécs- váradi járás tsz-ednek 50 százalékában nem volt előlegosztás, s hasonló a helyzet a többi járásban is. Legeredményesebbnek a teljes pénzben* munkadíjazás bizonyult, amit azonban csak a gazdaságilag megalapozott olyan jól gazdálkodó tsz-ek alkalmazhatnak, mint a mágocsi és bári szövetkezet. Ebben az esetben a tagok kenyórgabona- és takarmányszükségletüket a tsz-től megvásárolhatják. A teljes készpénzfizetést alkalmazó tsz-ekben azonban nincs a terméshozamok emelésére ösztönző premizálás, s ezen változtatni kell. A növénytermesztésben a legelterjedtebb raunkadíjazásd forma a prémiummal kiegészített munkaegység volt A kedvezőtlen időjárás, gyenge termés miatt azonban a prémium sajnos kevés helyen realizálódott. A mohácsi, pécs- váradi és pécsi járásban együttvéve kb. 15—20 helyen tudtak csak a terven felüli termésért prémiumot fizetni. Széles körben alkalmazták a célprémiumot a zöldségtermesztésben, aratásnál, cséplés- nél, betakarításnál, stb. s ez hasznos is volt. De sok helyen nem tervezték meg az anyagi fedezetét s így a kifizetett célprémium csökkentette a munkaegység értékét. A célprémiumot tehát előre meg kell tervezni. Igen elterjedt volit a kukorica részesművelése. Szerencsére a járási és tsz-vezetők többsége ma már belátja, hogy a harmados vagy az úgynevezett százalékos művelés ellentéteket szül a tagság között, károsan hat az állattenyésztésben dolgozókra, szétzilálja a többé-kevésbé kialakult munkaszervezeteket és megnehezíti a vezetést. Szövetkezeteink az állattenyésztésben még kevésbé ismerik és alkalmazzák az ösztönző premizálási módszereket Ezért ahol alacsony a munkaegység értéke, ott nagyon lassan javul az állattenyésztői munka. Hasonló problémát jelent a tsz-traktorosok díjazása is. A gépállomás magasabb bért fizet a traktorosnak s ez az egyik oka a tsz génpark gyenge kihasználásának. Mun'aegvséq + nrémMiin a tepásnövéfweiwl Az elmúlt gazdasági év ezen tapasztalatai alapján az anyagi érdekeltség további nö veiése érdekében a megyei párt-végrehajtó bizottság az alábbi főbb jövedelemelosztási és munkadíjazási formák bevezetését javasolja. A kiegyenlített jövedelmezőségű tsz-ek, amelyek elengedő pénztartalékkal rendelkeznek, bátran alkalmazzák a teljes pénzbeni díjazás premizálással kombinált formáját, illetve a garantált munkaegység előlegezést. Azok a tsz-ek, ahol a terméshozamokban évről évre nincs nagy ingadozás, alkalmazzák továbbra is a munlca- egység jóváírást és premizálják a tervtúlteljesítést, ami a terven felüli termés 20—50 százaléka lehet. Természetesen törekedjenek rendszeres előlegfizetéssel a természetbeni részesedés arányának csökkentésére. Helyes ha a kapásnövényeknél a munkaegység szerinti és az össztermelés százalékában meghatározott részesedést az alábbi formában összekapcsolják. Egy hold kukorica összes kézi munkáiért jóváírható 20 —25 munkaegység plusz a termés 10 százaléka, (vagyis 30 mázsás csöves termés esetén 3 mázsa, illetve annak állami felvásárlási áron számított pénzértéke.) A jóváírható munkaegység mennyisége természetesen a helyi adottságoktól függ. Egy hold édoezési burgonya összes kézi munkáiért jóváírható 20 munkaegység, plusz a termés 5 százaléka természetben vagy pénzértékben. Egy hold cukorrépa összes kézi munkáiért 45 munkaegység jóváírása, plusz a termés 10 százaléka pénzben. (150 mázsás termés esetén ez 45 forint mázsánként, ami 15 forinttal növeli a cukorrépa művelésénél szerzett minden munkaegység értékét.) A fenti három növényféleségnél tervtúlteljesítés esetén még a tervenfelüli termés 20— 50 százaléka is kiadható prémiumként. Eredményességi munkeenvség A következő módszer az eredményességi munkaegység, mely helyesen alkalmazható a jól gazdálkodó szövetkezetekben. Egy mázsa kukorica előállításáért 0,83—1,0 munkaegység írható jóvá a tsz-tagnak. A burgonyánál 0,4—0,5, a cukorrépánál pedig 0,38—0,40 munkaegység jut egy mázsa előállítására. A célprémiumot, mint kiegészítő eszközt helyes alkalmazni a sürgős munkák (aratás, cséplés, vetés) jó és gyors elvégzése érdekében, azonban minden esetben be kell állítani az éves tervbe, mint a tiszta jövedelem 1—4 százalékát. A megyei párt v. b. általában nem tartja helyesnek a részesművelést, de a rétkaszálásnál, szénabetakarításnál továbbra is alkalmazható. A zöldségtermesztésnél alkalmazható a százalékos részesedés, pl. a termés 20—25 százalékának pénzbeni értékét kaphatja meg a tsz-tag. Vagy munkaegység jóváírás mellett a nettó jövedelem 5—10 százalékának pénzértékét, vagy a murukaegységjóváíráson felül, minden 100 forint áruértékesítés után 10—15 forintot, amit a zöldségtermesztésben dolgozó tagok közt a teljesített munkaegységek arányában osztanak fel. Szőlőtermesztésnél a tag viseli a ráfordítások egy részét s megkapja a termés 30—70 százalékát. Ez a módszer a szórvány szőlőknél alkalmazható. A? állattenyésztők premizálása Az állattenyésztésben a munkaegységkönyv szerint továbbra is az eredményesség után írják jóvá a munkaegysége^ másrészt a bruttó termelési érték százalékában. Mindkét esetben számolni kell azzal, hogy milyen a gépesítés foka, az állatállomány minősége, elhelyezésének körülményei, a szakvezetők, a gondozók szakértelme, rátermettsége és a takarmányozási viszonyok, stb. Javasolt premizálási formák, A tehenészetben a kifejt tejet, az elválasztott borjút és az eredményes fogamzást lehet premizálni. Tervteljesítés esetén a kifejt tej 1—2 százaléka forintban kifizethető prémiumként. Minden további 100 liter emelkedés esetén 1 százalékot kaphat a gondozó. Az elválasztott borjúk — 20—22 db gondozása esetén — minden 100 kilogrammja után 3,5 —4,5 munkaegységet vagy 100 forintot lehet a gondozónak pluszként adni. Eredményes fogamzás esetén darabonként 0. 6—1,2 munkaegységet kap a gondozó. Növendékmarháknál a súly- gyarapodást, az előírtnál több darab gondozását, a takarékos takarmányfelhasználást, az elhullás mentes nevelést, az egészségügyi követelmények betartását lehet premizálni. Növendék bikáknál 26—28, üszőknél 20—22 kilós havi súlygyarapodáson felül minden kilogrammot 1—2 forinttal lehet premizálni. Hízómarháknál a terven felüli súlygyarapodást, a takarmány takarékosságot, az extrém minőség előállítását kell ösztönözni. Az 501—550 kilóban átadott extrém után 100—150 forint, az I. osztályúért 75—85 forint a prémium. Ha 550 kiló felett adják át az extrém 200 forinttal, az I. osztály 100—150 forinttal premizálható. Ha az állomány nem teszi lehetővé az extrém vagy 1. osztály elérését, akkor a másodosztályú hízómarhákéri 50—60 forintot adjanak a gondozónak. A vezetők érdekeltsége Az állattenyésztési, növény- termelési vagy más ágazati brigád vezetőnek a vezetése alatt álló brigádok prémiumjának egy főre jutó átlagát lehet adni. Az elnöknek agronó- musnak és főkönyvelőnek az összes prémium bizonyos százalékát lehet adni 4:30:30 százalékos arányban. Ha a tsz-ek a javasolt módszerek közül a számukra legalkalmasabbat választják és helyesen alkalmazzák, akkor ebben az évben még tovább növelhetik a mezőgazdasági termelést, még eredm^M'^seb- ben gazdálkodhatnak. Feltárják a Siklós—Harkány környéki thermálvizeket Gőzfűtés az épületekben, gyógyvíz a szállodákban, egesz evben primőr a kertészetekből A Harkány, Siklós, Máriagyűd, és Tere- hegy községeket magában foglaló tájegység fejlesztése részleteiben már a korábbi években megindult, a területet három kilométer hosszú és 500 méter széles parkerdő telepítésével kötőt tók össze. Harkány és Siklós jelentősebb létesítményeire — új fürdőmedencékre, öltözőkre, korszerű világításra, utakra, a siklósi várra — az utóbbi öt évben több mint tízmilliót fordítottak és ezenkívül csak Harkányban 300 vikendházat építettek Pécs Baranya dolgozói magánerőből. Az érdeklődés a harkányi nyaralók építése iránt változatlanul olyan nagy, hogy a község újabb 400 házhelyet parcelláz. A tájegység szerencsés fekvése, természeti és történeti gazdagsága indította arra a Baranya megyei tanácsot, hogy fővárosi és pécsi tervezőkkel kidolgoztassa Harkány, Siklás, Máriagyűd, Terehegy egységes fejlesztésének, rendezésének tervét és enoek megvalósító sával az ország egyik legszebb, legvonzóbb idegenforgalmi, gyógy- és üdülőhelyi tájegységét alakítsa ki ezen a vidéken. A terv elkészült és lényeges vonatkozásaiban már a megvalósulás stádiumában vám. ; Ennek egyik fontos mozzanata, hogy a Baranya megyei tanács ár. Pávai Vájná Ferenc neves geológus közreműködésé vei kiterjedt kutató- és feltáró munkába kezdett a Harkány, Siklós, Berernend közötti terület gyógyhatású me' egv izének hasznosítására. Kezdeti, rendkívül fontos eredményként máris megállapították, hogy a harkányi, kistapolcai, siklósi, büdöstapolcai melegvizes feltörések és a Beremendi Cementgyár bányájában található forrás a siklósi dombvidék törésvonalában helyezkednek el és egymássá’ összefüggnek, közös forrásból táplálkoznak. Igazolja ezt többek között az is, hogy a törésvonal mentén mélyített fúrások és ásások szintén meghozták a „harkányi” thermálvizet. Másik fontos megállapítás, hogy a víz hőfoka a lehatolással párhuzamosain gyorsain nő és már aránylag kis mély ségben nagymennyiségű gyógyhatású for róvíz, sőt minden bizonnyal gőz tárható fel. Ez a felfedezés a siklós—harkányi tájegység fejlesztése szempontjából új és változatos lehetőségeket nyit meg. A távlati tervek szerint a kénes gyógyhatású vízre telepített kórházak, gyógyhelyek Máriagyűd és Harkány közé, festői szép ségű helyre települnek. Harkány és Siklós marad a turisták ..Mekkája”, ahol a „hangos” vendéglők is helyet kaphatnak anélkül, hogy a betegek nyugalmát zavarnák. Máriagyűd a „korhelyek” paradicsoma lesz. ahol a tér melőszövetkezet borházaiban kóstolgathatják a siklósi domb vidék jobbnál-jobb borait. Siklós és Máriagyűd között alakítja ki a termelő- szövetkezet a melegházi kertészetét, ahon nan egész évben, télen is primőráruval látja el a siklós—harkányi üdülővárost. A hévíz hasznosításával oldják meg az üdülőváros épületeinek tiszta^ olcsó fűtését, illetve az ezekbe épült fürdők, uszodák, fürdőszobák gyógyvize® ellátáséit is. A harkányi melegvízzel fűtik majd az új harkányi kórházi- szárnyépületet, amely nek terveit a Pécsi Tervező Vállalat most készíti és amely nek építését még az idén elkezdik. A siklósi várban — melynek közelében szintén megtalálták a kénes. gyógyhatású melegvizet — a 100 személyes szállodai rész fürdőszobáiba vezetik a gyógyhatású vizet, a vár alsó kertjében pedig uszodát rendeznek be a vendégeknek. Távolabbi program szerint thermál- vízzel, illetve gőzzel fűtik majd Harkány, Siklós középületeit is. A kénes víz olyan fel használására, amely- lyel elkerülhető a cső vekre gyakorolt erős rongáló hatása, a Komlói Építőipari Vállalat szakembere! dolgoztak ki kitűnő módszert. ftr) Négy pécsi könyv készül a Szikra Nyomdában Nem nagy üzem a Pécsi Szikra Nyomda, de annál ismertebbek munkái, a szépformájú könyvek, folyóiratok, napilapok Az elmúlt évben 284 tonna könyvet nyomtak, ami 175 féle mű 871 ezer példányban. A könyvnyomtatáson kívül tetemes mennyiségű nyomtatvány is készül iff 1961-ben több mint 300 tonna vegyes nyomtatványt adtak ki. A Dunántúli Naplóból 13 és félmillió, az Esti Pécsi Naplóból 2,1 millió az Uj Komlóból 360 ezer és más időszaki folyóiratokból több mint 100 ezer példányt nyomtattak. Ezúttal a könyvgyártást kerestük fel. Az Épülő Pécs” című könyv íveit hajtogatja Vándor •sné. Ez a könyv 1100 kötetben jelenik meg. Négy pécsi könyv van munka alatt a nyomdában. Kiss Istvánné és Pozsgai Ervinné a Janus Pannonius Múzeum év könyvét nyomtatják a gyorssajtón. A Jelenkor és az Épülő Pécs kikészítésén dolgoznak Vuss Mária, Nyers Jánosné és Berta Erzsébet a kötészetben. A felszabadulás emlékére készült a „Baranya és Pécs történetéhez?’ című könyv. Minőségi ellenőrzését végzi « DuUnct- brigád. i
