Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

4 NAPLÓ 1962. JANUÁR 2«. Külföldi fairek / TARSÓ l«engye!lorBzágban a Lengyel Munkáspárt megalakulásának huszadik évfordulója alkalmá­ból országszerte nagyszabású ünnepségeket rendeznek. A vajdaságokban és játrásbkib nagygyűléseken méltatják a húsz év előtti esemény törté­nelmi jelentőségét, továbbá hajtását a lengyel munkásmoz­galom és a népi hatalom fej­lődésére Különösen népsze­rűek a pórt egykori vezetőinek és harcosainak találkozói a lengyel társadalommal. Több városban kiállítások elevenítik fel a Lengyel Mun­káspárt tevékenységének je­lentősebb mozzanatait. BUKAREST Szerdán Bukarestben befe­jezte munkáját a román írók háromnapos országos értekez­lete. Az értekezlet megválasz­totta az írószövetség vezető- szerveit. Az értekezlet záróülésén részt vett és beszédet mondott Gheorghiu-Dej, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, tu Államta­nács elnöke is. \ GUATEMALA CITY A Reuter jelentette gyors­hírben, hogy a csütörtökre vir­radó éjszaka meg gyilkolták Ranulfo Gcnza&eszt, a guate- malaj titkosrendőrség főnökét. A guatemalai kormány csü­törtökön felfüggesztette az al­kotmányos szabadságjogokat és ki hirdette a rögtön bí ráskodás U KHARTUM A szudáni kü lügyminlszté- rium szerdán este nyilatkoza­tot adott ki, hogy Szudán nem vesz részt a Monrovia-csoport- hoz tartozó afíjkai országok kormányfőinek lagosi értekez­letén, mert nem fogadta el Szudán javaslatát, hogy hívják meg az értekezletre Algéria szabad kormányát is. Am ENSZ nem teljesíti n vállalt kötelezettségeit Gisengát kiszo*gáltatták Mobutu zsoldosainak A kongói belügyminiszter nem találkozhatott Gizengával Tarthatatlan helyzet Gbenye kongói belügyminisz­ter csütörtökön nyilatkozott az újságíróiknak Gizenga katonai őrizetéről. Kijelentette, nem volt hajlandó aláírná az erre vonatkozó parancsot anélkül, hogy találkozott volna Gizién- gávaiL Elmondotta, hogy csü­törtökön hiába próbált beszél­ni a letartóztatott miniszere]- nök-helyettesseL Az őrök nem engedték be abba a katonai tá­borba, ahol Gizengát őrzik. Az ENSZ egyik tisztviselője ugyan csak megtagadta a látogatási engedély kiadását a belügymi­niszter számára: felkérte, hogy engedélyért magához Adoula miniszterelnökhöz forduljon. Az alkotmány szerint a Gizen­gát őrző erők Gbenye hatáskö­rébe tartoznak Az ENSZ- szóvivő az újságíró kérésére nem tudta megmagyarázni, mi­lyen alapon utasíthatta vissza az ENSZ egyik tisztviselője Gbenye kérését, hogy meglá­togassa Gizengát. Gbenye korábban Gizenga követője volt és a parlament összehívása után a hazafias erők egyik képviselőjeként ke­rült be a kormányba, később azonban nem szállt szembe kö­vetkezetesen a Gizenga ellen indított hajszával. Pierre Mulele, n Kongói Köztársaság kairól diplomáciai képviseletének vezetője a TASZSZ tudósítójának nyilat­kozatot adott, amelyben azt a leapoldville-i közleményt kom­mentálja, hogy Gizengát az ENSZ épületéből átszállították a kongói kormány által rendel­kezésre bocsátott villába, s a miniszterelnök-helyettes jelen­leg őrizetben van. „Ma, amikor a földkerekség valamennyi haladó embere Patrice Lumumba halálának évfordulójáról emlékezik meg, ügyének folytatóját, Antoine Gizengát annak az ENSZ-neit a segítségével tartóztatják le, amelytől személyi biztonságá­nak szavatolását kérte, s ki­szolgáltatják esküdt ellensége, Mobutu generális csapatainak. Felvetődik a kérdés, milyen okok késztették az ENSZ kon­gói képviselőit arra, hogy el­tekintsenek Gizenga védelmé­től és átadják őt ellenségeinek. A kongói és a nemzetközi köz­vélemény feszült figyelemmel várja a választ arra a kérdés­re, hogy az ENSZ miért nem teljesíti a történelem előtt vál-f lelt kötelezettségeit, miért se-< giti elő a második világháború ? Utáni történelmi korszak egyik í legszömyűbb bűntettének vég- > rehajtását. | Ha Lumumbát tegnap azért | ölték meg, mert Kongó egysé- í géért és maradéktalan függet-j lenségéért harcolt, akkor az < ENSZ ma azért szolgáltatja ki 5 követőjét Gizengát az imperia­listáknak és a reakciónak, mert folytatja ezt a harcot. Minket már nem fog meglepetéssze­rűen érni ennek a letartózta­tásnak semmilyen következmé­nye sem”; > Értesítés! Közönjük az érdekeltekkel, hogy • mosógépek, centrifugák, garanciális fásítását — szavatossági Időn belül — az alábbi vállalatok végzik Mohácsi Általános Építő Ksz. Mohács, Szabadság u. 30. Pécsi Vil'amosgépfavité Ksz. Pécs, Heim Pál u. 5. Kérjük a T; Fogyasztókat, hogy esetleges észrevételei­ket a Hajdúsági Iparművek Servicénél (Budapest, VI. Nagymező u. 43 sz.) közöljék. 47 Hajdúsági Iparművek Értesítjük azokat, akik Is­merték és szerették, hogy nagyon szeretett „Lórikánk“ Hay Lóránt a 12. aköv dolgozója január 23-án, 32 éves korában vá­ratlanul elhunyt. Temetése január 26-án, pénteken fél 4 órakor lesz a köztemetőben. 99 A gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálás szívvel mondunk kö­szönetét minden rokonnnk, ismerősnek és jó barátnak, akik felejthetetlen drága ha­lottunk Kuslyán Márton bádogosmester temetésén megjelenésükkel, koszorúk és virágok küldésé­vel részvétnyilvánítással mély fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. Gyászoló felesége, 101 gyermekei és rokonai. SZAKKÉPZETT kombájn­vezetőket keres az aratási- munkák idejére, előrelátha­tólag június 20-tól július 25- ig, kizárólag SZK—3 kom­bájnokra a Dalmandi Álla­mi Gazdaság. Jelentkezés a gazdaság központjában Dal- mandon személyesen vagy írásban. 46 dr. Te­HALALOZAS. Fájdalommal tu­datjuk. hogy szeretett Jó édes- anya, anyós, .nagyanya özi Furtényl Gézáné ChacfHnovú réz 77 éves korában elhiui -f. — Temetése január 27-én. szombaton fél 1 órakor lesz a központi te­mp tőben. 100 A gyászoló család. t _ Szeretett jó férj. édesapa, a pós. nagyapa, dédno.p.y-pa. test­vér *1 rokon földvári Zslgmond nvtigdíjas január ?t-6n 67 éves ko­rában rövid szenvedés után el­hunyt. Temetése január 27-én, szombaton 12 órakor lesz a köz­temetőben. Mg A gyászoló család, MOTORTEKERCSELÖ részlegünk vállal - bármely típusú villanymotor, transz­formátor. tekercselési, vil­lamos berendezések javítá­si, háztartási kisgépek mo­torjainak (porszívó, mosó­gép, padlókefélőgél, stb.) tekercselési és egyéb javí­tási munkáit. Megrendelés leadható: Konílói Heiyiipari Szolgáltató Vállalat Komló, Kossuth. L. u. 21 sz. alá. 45 A FÖLDFELSZÍN VÁLTOZÁSAI „érmei előadást tart dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tud. Intézet Igazgatója január 21-én. szerdán du. (J órakor Pécs város Művelő­dési Házában (Déryné u.' 18.) Az előadást szirtes vetített képek ilr JusBfcrálják. Belépés díjtalan. VARSÓ: BUKAREST: LONDON: PÁRIZS: Maiiievszkij nyilatkozatának nemzetközi visszhangja A lengyel sajtó és rádió tág teret szentel Malinovszkij marsall szovjet honvédelmi miniszter válaszainak, amelye­ket a Pravda tudósítójának kérdéseire adott. A lengyel la­pok kiemelik, hogy a Szovjet­unió erősebb az Egyesült Álla­moknál. A TRYBUNA LUDU Mali­novszkij marsall azon kijelen­tésére mutat rá, hogy olyan megoldásokat kell keresni, amelyek a békéhez nem pedig a háborúhoz vezetnek. A LONDONI TIMES Mali­novszkij marsall nyilatkozatá­val foglalkozva kiemeli: „Oroszország eltörölhetné a föld színéről az Egyesült Ál­lamokat”. Ugyanilyen értelem­ben ír a Daily Telegraph moszkvai tudósítója is, aki megállapítja, hogy a Szovjet­uniónak fölénye következtében immár nem kell növelnie ra­kétafegyverzetét. A DAILY WORKER rámu­tat: Malinovszkij kellő választ adott a kérkedő amerikaiak­nak. A Szovjetunió elegendő rakétával rendelkezik ahhoz, hogy megsemmisítse az esetle­ges agresszort. A MUNCA rámutat arra hogy a Szovjetunió fegyveres erői adott pillanatban meg­semmisítő csapással válaszol­hatnak az esetleges agresszor- nak. AZ HUMANITÉ csütörtöki számában azt a tényt emeli ki, hogy maga a szovjet hon­védelmi miniszter adta meg a választ McNamara amerikai hadügyminiszternek. Fontos, hogy az amerikai közvélemény tisztán lássa a nemzetközi helyzetet és helyesen ítélje meg a tényleges erőviszonyo­kat. Az Humanité szerint a beszédet röviden így lehetne összefoglalni: „A Szovjetunió ' békét akar, továbbra is lanka- I datlanul küzd a leszerelésért, de zsarolással semmit sem' lehet elérni vele szemben. Ha; a Szovjetunióra támadnának, i a rendelkezésére álló vala­mennyi atonlfegyverrel meg­adná a választ és végérvénye- J sen megsemmisítené az ag- j resszort”. A Megyei Vendéglátó Vál­lalat Pécs, Katalin utca 1. szám alatti karbantartó rész­legénél nem találni cégtáb­lát a kapu homlokzatán. Ta­lán jobb is így, mert az a kapu amúgy sem bima el egy ilyen hosszú feliratú táblát és még az is kételke­désre adna okot, ha egy pa­pírszeletre csak annyit ír­nának rá: „íme, a kapu”. Van ugyan kilincse, sőt, zár- szerkezete is, de az — ahogy mondani szokás — annyi: sem ér. mint „vászontarisz­nyán a lakat”. Ilyenformán rtiég annyit sem kell elrebegnünk, hogy: „szezám nyílj meg”, s már kapustól együtt az udvarban vagyunk. És belül az udva­ron? Széthullott talicskák, kibelezett hűtőszekrények, sebesült kiszolgálópultok, kertiszékek, mérlegek, üstök támogatják a roskatag vályog épületet, a csupa nagybetűs Megyei Vendéglátó Vállalat Karbantartó Részlegét. Az udvar végén két kidőlt, be­dőlt illemhely „illetlenke- dik” zománctáblás felirattal: „Urak”. Akárki szegezte oda. nem állt szűkében az akasz­tófahumornak, mert az a kis tábla szinte rikoltva hangsúlyozza ki a tarthatat­lan, a mindeh kritikán aluli állapotokat. És a „műhely”? A festők, a villanyszerelők, az asztalo­sok, lakatosok műhelye? Föl­des, dohos, fűthetetlen és „gazdátlan” is. Jogszerint a megyei tanács kereskedelmi osztályához tartozna, de mi­vel Pécsett van, a városi ta­nács diszponál fölötte, vagyis amolyan „két szék közötti". állapot alakult ki körülötte. De mit is kezdenének ve­le. A városrendezés során szinte az egész negyedet le­bontják és újjáéptik. Ezért nem fordít rá komolyabb anyagiakat a vendéglátó vál­lalat sem, ami érthető. Miért áldozzanak bele tízezreket, amikor néhány éven belül úgyis a lebontás sorsára ke­rül. S a munkások? Megértik ezt is, amazt is, de ettől még nem változnak meg a mun­kakörülményeik. Sőt, napról napra rosszabbodnak. Még­hozzá egészen túra módon: amilyen mértékben növek­szik, terjeszkedik a vállalat, ők olyan mértékben zsugo­rodnak, zsúfolódnak össze. Már pedig a vállalat vendég­látó egységei a legutóbbi há­rom év alatt számszerűen háromszorosukra növeked­tek. A vállalat a maga ré­széről mindent elkövetett a súlyos probléma enyhítésé­ért, de az ígérgetésen kívül más segítséget nem igen kaptak ez ideig. Legújabban már „céljutaknat” tűztek ki egy megfelelőbb helyiség „nyomravezetőjének”, de az ; eddigi jelek szerint ez sem ■ használt. És nem is lesz c eredménye mindaddig, amíg i a városi tanács illetékes ősz- ! tálya erélyes kézzel hozzá , nem segít. Hiszen ott van a kezében az említett javító- < műhely tisztiorvosi „látlele- í te”, ott a Tűzrendészet letil- J tő levele, egyszóval, olyan igazolások, bizonyítékok, amelyek nem tűrnek további ( halogatást. v l — ás — ( Punta del Este: ln&ésSz:ri3 tárnyaláso^at' ezd a kél erszáq katonai együttműködéséről Irak és Szíria közös közle­ményben jelentette be, hogy tárgyalásokat kezd a két or­szág katonai együttműködésé­ről. A közleményt Damasz- kuszban írták alá, ahol az . iraki külügyminiszter az el­múlt napokban megbeszélése­ket folytatott. A két kormány szerint a katonai együttműkö­dés ,,az egész arab világ biz­tonságát és felszabadítását szolgálja’’. Nézeteltérések az Amerikai Államok Szervezetne; külügyminiszteri értekezletén Kolumbia és Guatemala helyesli — Chile, Mexikó és Brazília ellenzi a Kuba ellenes intézkedése hét — Busk amerikai külüsy miniszter felszólalása Chileiek tüntetnek Santiago de Chilében az amerikaiak kubai agressziója ellen. Az előtérben a különböző politi­kai pártok vezetői a tüntetők élén haladnak. itH’i; ; többiek.. zenés tarka műsor a női dolgokról. — Közreműködnek: Fóna.v' Márta, Kardos Magda Petrer-s 7<-uzsa, Faragó Ver? Géczy Dorottya. Gá'csiky János sít). január 29-én tél 6 és háromnegyed 9 órakor A Nemzeti Színházban. Jegyek a Filharmóniánál. 5493 A külügyminiszter ellenezte, hogy Kuba ellen szankciókat alkalmazzanak, mert egy ilyen eljárás jogtalan lenne. A chilei külügyminiszter szintén a mexikói álláspontot támogatta. Kijelentette, jólle­het nézete szerint Kuba nem az Amerikai Államok Szerve­zetének megjelölt céljait köve­ti, semmi sem jogosít fel poli­tikai szankciók alkalmazására. A vitában utoljára Brazília külügyminisztere szólalt fel. Ismét hitet tett a be nem avat­kozás elve mellett, hangoztat­ta, hogy Brazília szilárdan ki­tart ezen álláspontja mellett A külügyminiszter egyrészt hangot adott ugyan annak, hogy Brazília Kubától eltérő nézeteket vall, másrészt azon­ban az önrendelkeziés és a be nem avatkozás elve alapján védelmezte Kuba jogait. A brazíliai külügyminiszter beszédének elhangzása után Dorticos kubai elnök felállt, odament a külügyminiszterhez kezet nyújtott neki s köszöne­tét mondott a felszólalásért. Az AFP megjegyzi, hogy a Kubá­val szembenálló latin-amerikai országok küldöttségei a brazí­liai külügyminiszter kijelenté­seit nem fogadták túlságosan nagy lelkesedéssel. A csütörtöki ülésen felszólalt Rusk amerikai külügyminisz­ter. Durva kirohanást intézett a Kubai Köztársaság ellen és azzal vádolta Kubát, hogy a .,világkommunizmus amerikai ügynökévé vált, s mint, ilyen nyilvánvalóan állandó veszélyt jelent a latin-amerikai orszá­gok szabad és demokratikus át alakulása számára.” Az amerikai külügyminisz­ter leplezetlenül fenyegetőzött amikor azt állította, hogy ..a nyugati félteke országainak pajzsra van szükségük a de­mokratikus folyamatok megvé déséhez, ha azt akarják, hr>gy a Kennedy-kormány által rel­ajánlott gazdasági segélyprog­ram eredményes legyen” Rusk felszólította az értekez let résztvevőit, hogy rekessrék ki Kubát az Amerikai Államok Szervezetének tevékenvséachől Számolják fel a kereskedelmi kapcsolataikat Kubával és lé­tesítsenek .,védelmi mechaniz­must a Castro-rezsim részéről fenyegető felforgatás veszélye ellen”. k. Szerdán Punta del Este-ben az Amerikai Államok Szerve­zetének külügyminiszteri érte­kezletén megkezdődött az ál­talános vita. A vitában felszólaló kolum- | biai külügyminiszter durva rá­galmaikkal illette a forradal­mi Kubát és felszólította az Amerikai Államok Szerveze­tének tagállamait, szakítsák meg diplomáciai, konzuláris és j gazdasági kapcsolataikat Fidel I Castro kormányával. A kolumbiai álláspontot tá­mogatta a guatemalai külügy­miniszter is, sőt, ő még szige- rúbb szankciók alkalmazását követelte. Sürgette a kubai kor mány erélyes elítélését. Kubá­nak az Amerikai Államok Szervezetéből való kizárását, a diplomáciai konzuláris és gaz­dasági kapcsolatok megszakí- j tását, valamint a Kubának ' szánt fegyverszállítások beül- ! tását. ( Manuel Tello mexikói kül­ügyminiszter viszont felszóla- ■ lásában nem volt hajlandó * csatlakozni az Egyesült Álla- * mok diktálta állásponthoz. Ki- ‘ jelentette, az Amerikai Álla- 1 mok Szervezete módot ad arra, 1 hogy szemtoeszálljanak bár- f mely ország agressziós cseleke­deteivel, viszont Kubáról nem ! lehet azt állítani, hogy ilyen J cselekedetet követett volna el. j

Next

/
Thumbnails
Contents