Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

lAXVát ML lüAPld A megyei főügyész a szocialista törvényességről 1961-ben megyénkben — esak úgy mint országosan — jelentős fejlődést értünk el tár sadalmi, gazdasági és politikai tekintetben egyaránt. Az álla­mi és az állampolgári fegye­lem tovább szilárdult, keve­sebb volt a törvénysértés is. Javult a közrend és a közbiztonság helyzete, s a bűnelkövetések száma — néhány kategóriától eltekintve ugyancsak csök­kent. A törvényességnek ilyen ked vező alakulását befolyásoló té­nyezők között első helyen sze­repel Népköztársaságunk he­lyes politikája, mely a szocia­lizmus építését, a dolgozó nép életszínvonalának emelését, né pi rendszerünk gazdasági és társadalmi erejének növelését az alkotmányban lefektetett elvek alapján, törvényeink ér­vényre jutása útján biztosítja A másik tényezőként szere­pel az állampolgárok öntuda­tának és fegyelmének javulá­sa. A felvilágosító és nevelő munka eredményeként évről- évre csökken' a kapitalizmus káros befolyása és az emberek fejében, jellemében egyre na­gyobb helyet foglal el a szo­cialista erkölcs és gondolkodás. » Államhatalmi és államigaz­gatási szerveink munkájában egyre inkább a szocialista tör­vényesség betartására és be­tartatására irányuló törekvés a jellemző. Alig volt példa arra, hogy határozatképtelenség mi­att egy-egy tanácsülést el kel­lett halasztani. A felügyeletet ellátó tanácsi szervek szakigaz gatási vonaton is mindinkább felismerik a törvényesség kö­vetelményeit. A siklósi járás­ban például nem múlik el olyan járási tanácsi értekedet,- hogy a törvényesség ne kerül­ne szóbaj Községi tanácsaink mwnkájá ban — a fejlődés ellenére is —■ még előfordul, hogy téves, helytelen, vagy éppen törvény­sértő határozatok születnek. Szándékos törvénysértések igen ritkák, s a hibák általá­ban a jogszabályok nem kellő ismeretéből, vagy azoknak hely felen magyarázatából eredtek. Ezek száma is csökkenő képet mutat. A mohácsi városi — járási ügyész például az elmúlt félév során mindössze négy törvénysértő vb-határozattal szemben élt törvényességi óvással. Államhatalmi és államigaz­gatási szerveink jelentős szere­pet töltenek be a szocialista gazdálkodás szabályainak érvényre juttatá­sában. Sajnos, ma még nem mondható el valamennyi gaz­dálkodást folytató állami, il­letve szervezeti szervről, hogy felismerték azt, hogy a gaz­dasági tartalmú jogszabályok betartásához népgazdasági ér­dek fűződik, és a szocialista ál lám csak így képes tervszerű — a nép szükségleteit kielé­gítő — gazdálkodást folytatni. Elég gyakori egyes ipari üzemeinknél a helytelen szem­léletből eredő készlet-halmo­zás. Nagyvonalúságot lehet ta­pasztalni egyes üzemekben, amely gyakran felesleges gé­pek rendelésében nyilvánul meg. A beruházási szabályok megsértése, esetenkénti kiját­szása, a népgazdasági érdek hát rányára vezet. Ugyancsak ide vezet a beruházó szervek és a kivitelezésben résztvevő szer vek közötti összehangolatlan­ság és a szűklátókörüségből eredő vállalati sovinizmus. A gazdálkodási fegyelem és az alapszabály megtartására irányuló törekvés komoly len­dületet kapott , a termel őszövet kezetek életében is. A tapaszta lat azt mutatja, hopy a jól gazdálkodó termelőszövetkeze­teknél nincs baj a törvényes­séggel sem. Fejlődést igazol többek kö­zött az a tény is, hogy me­gyénkben a termélőszövetikie- artekkeJ kapcsolatos polgárt fgggk mstem az rtonáSt Sél ér­ben körülbelül 50 százalékkal csökkent E kétségtelen javulás ellené­re is vannak még komoly megoldásra váró problémák. Például több helyen még ren­dezésre szorul a tsz-vagyon- nyilvántartás, a tagok egy ré­sze a törvényben megengedett­nél nagyobb háztájit használ, másutt a tsz-en kívülállók is élveznek háztáji juttatást. Egyes nagy időszakokban gyakori volt a munkából váló igazolatlan távolmaradás. Nem ritkán észlelhető volt, hogy egyes tsz-tagok a közös tulaj­dont „összetévesztették” az egyéni tulajdonukkal és kisebb nagyobb visszaéléseket követ­tek el a „közös” sérelmére. Ahol a tsz vezetősége a he- lyl tanácsi szervekkel össze­fogott és a gazdálkodást jól irányította, s a tsz közösség érdekeit az állam érdekeivel helyesen vetette egybe, ott ko­moly fejlődés mérhető le anya­giakban és erkölcsiekben egy­aránt. Ahol a vezetőség és az ellenőrző bizottság a tsz-tag- ság legöntudatosabb elemeivel összefogott, ott nem érte kár a nehéz munkával megtermelt közös vagyont, megakadályoz­ták a fosztogatókat és dézs- málókat tettük véghezvitelé­ben, Az elmúlt esztendőben igen sok termelőszövetkezet tagsága már tanújelét adta annak, hogy. nemcsak közösen termeli meg, hanem közösen meg is védelmezi munkájának gyümölcsét. Tanulságosak vol­tak az olyan közgyűlések, ahol egy-egy vagyondézsmálónak az ügyét tárgyalta le a isz-tagsó- ga és marasztalta él az illetőt kártérítésben, illetve fegyelmi büntetésben. Megyénkben — néhány ka­tegóriát kivéve rr, csökkent a bűn­elkövetések száma Nem észlelhető csökkenés a közlekedési bűnügyekben és az ember testi épsége elleni ügyekben. Különösen szüret táján, ittas állapotban fordul­tak e bűncselekmények elő. Bizonyos emelkedés észlel­hető az intellektuális bűn­ügyek és az igazságszolgálta­tás rendje elleni bűnözések miatt indult eljárások számá­ban. j örvendetesen csökkent vi­szont a termelőszövetkezeteit sérelmére elkövetett lopások száma. Például a séllyei járás­ban 1961-ben jóval kisebb számban követtek él lopást a termelőszövetkezetek sérelmé­re, mint a korábbi időben. En­nek okát abban találhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek­nél javult a vagyonvédelem és a munkafegyelem. Nem marad tak kint a határban olyan hosz szú ideig őrizetlenül a termé­kek, mint a korábbi években, A bűnüldöző munkában a törvényesség követelményei megfelelően érvényesültek. — Senkit sem ért zaklatás alap­talanul, senkit sem ítéltek el ártatlanul, ugyanakkor bűnö­zőkkel szemben szívósan és eredményesen harcoltak a bűnüldöző szervek dolgozói. Meg kell azt is mon­dani, hogy a társadalom részé­ről mind több és több segítsé­get észleltünk e munka során. összefoglalva: megállapítha­tó, hogy a törvénysértések visz szaszorításában, a bűncselek­mények megelőzésében és a már elkövetett bűncselekmé­nyek tetteseinek felelősségre vonásában jelentős eredménye­ket értünk el Az e területen dolgozók munkáját — ha nem is volt az hibamentes — pozi­tívnek kell értékelnünk. E munkánk további folytatása, minőségének és színvonalának javítása a népi rendszerünk védelmét és erősítését szolgál­ja. E munkában az állami szer veken kívül a társadalmi szer­vek és az állampolgárok tör­vénytisztelő tömegleinek to­vábbi támogatására várunk. Ilyen módon mégimkább bizto­sítható lesz a szocialista tör­vényesség követelményeinek — az élet minden területén való — maradéktalan érvénye­sítése Dr. Lévai Tiber. Baranya megyei főügyész LEVELEZŐINK A Mikes Kelemen utcai lakók köszöneté Nemrég közölte a Dunán­túli Napló utcánk lakóinak közvilágítás iránti kérését. A cikk megjelenése után a Hi­ker. tanács vezetősége rövi­desen gondoskodott az addig sötétségben volt utcarész közvilágításáról, sőt a jár­dák felsalakozását is bizto­sította. Soraink közzétételéért ezúton mondunk köszönetéi a Dunántúli Napló szerkesz­tőségének, a 111. kerületi ta­nács vezetőségének pedig a gyors intézkedésért. A lakóbizottság vezetősége Seríéshislalásból félmillió forint Ma már egyre inkább elő­térbe kerül termelőszövetkeze­teinknél a szakszerű sertéste­nyésztés és hizlalás annál is inkább, mert a nagyüzemi gaz­dálkodás egyik jól és folyama­tosan jövedelmező pénzforrá­sa. A drávafoki termelőszövet­kezet példája is ezt igazolja. 1961-ben új formában fog­tak hozzá a sertéstenyésztés­hez és hizlaláshoz. A régi fer­tőzött telepről új telepre szál­lították a sertéseket, lelkiis­meretes gondozókat állítottak melléjük és áttértek a takar­mánytáp etetésre. Ezek után Jobb hidat kérünk Torok sütőkemencék a siklósi várban A siklósi várban a Janus Pannonius Múzeum régészei három sorban elhelyezett — számszerűit harminc — tö­rökkorabeli katonai sütőke­mencét találtaik. A kemencék érdekességéhez tartozik, hogy a várpalota és templomépü­let széthordobt gótikus és re- neszánsz-faragású köveiből építették. A lámpása buszmegállótól nem messze a réten, van egy hídnak nem nevezhető átjáró. Ezen járunk keresztül, amikor munkába megyünk, vagy haza­felé jövünk. A gyükésS szőlők­ből is erre járnák nyaranta a gazdák, s viszik a begyűjtő- helyre gyümölcseiket. Az utób­bi időben sokszor le van tör­li bibit Isravították Nemrég írtam amról, hogy a pécsfc á .1 y atelepi körzeti orvosi rendelő szennyvízle­vezetője folyik és bűzzel árasztja el a környéket. Az­óta ismét jártam a rendelő­ben és örömmel láttam, hogy a hibát kijavították, kime- szelték az egész rendelőt, a bútorokat befestették. Most szép a rendelőnk. Vincze József né, Pécstoónyartelep, Sétatér u. 14, ve az átjáró egy része, s az a veszély fenyegeti az arra járó­kat, hogy beleesnek a vízbe. Már nagyon sokszor kértük a tanácsot, hogy javíttassák meg, de eredménytelenül. Amennyi­re lehetett, ml javítgattunk rajta, de jobb híd kellene. Mi is fizetünk községfejlesztesi hoz­zájárulást, azt hisszük, abból futná egy olyan átjáróra ame­lyen biztonságosan lehetne köz lekedni. Lámpás-völgyi lakók. nyilvánvalóan az eredmények s?m maradhattak el. A sertés- hizlalásnál pl. a hizlalás máso­dik szakaszában havi 28 szá­zalékos takarmányértékesítést értek el, így 10 hónap alatt átlag 110 kg-os hízott sertése­ket állítottak elő. Az évi ter­vüket egyébként 110 sertéssel túlteljesítették. Bevétel a ser­téshizlalásból 567 000 forint. Természetes,! azóta Drávátokon megbecsülik az állatgondozó­kat is, mert minden elszállí­tott hízó után 20 forint premi­zálást fizetnek ki részükre. Mindezek után dicséret ille­ti a drávafokiakat kimagasló munkájukért, ezen belül is B. Koyács József és Molnár Jó­zsef sertésgondozókat, akik fáradtságot nem ismerve vég­zik szorgalmas munkájukat. Dicséret illeti még Fejes Jó­zsef sertésgondozót is, aki a fiaztatásnál ért el jelentős eredményt, mert a malacelhul­lásuk mindössze 3 százalék. Most már elmondhatjuk, hogy érdemes Drávátokon ser­téstenyésztéssel foglal kozn; és hozzá tesszük, máshol is. ha betartják a szabályokat és kö­vetik a drávafokiak jó példá" ját. Szabó Jenő Miért helyezték át a sörgyári autóbuszmegállót? A sörgyár előtti megálló lé­tesítéséhez a rendőrség csak ideiglenesen járult hozzá, mert megálló egy-egy útelágazástól csak 15 méter távolságon túl lehet A sörgyár előtti megálló nemcsak ú telagazásb an volt, hanem az út kanyarulata miatt a megállóhoz érkező autóbu­szok teljesen elzárták az utat, s ezzel baleseti veszélyt okoz- takj A hang-oskodőkról Késett a Kertvá­rosból jövő mecseki busz. Talán vára­kozni kellett a vas­úid sorompónál, ta­lán más miatt — mindegy, késett. Bi­zony, huzatos ilyen­kor a Széchenyi tér, nem kellemes vá­rakozni. Megjött a busz, az ajtóhoz tódultak az emberek. Nem nyűt ki. Nem nyíl­hatott ki, mert tele vöiJt, még nem száll A megálló áthelyezését az is indokolta, hogy két egymással szembeni megálló 50 méternél nem lehetett közelebb. Az em­lített megállónál ez a távolság,., sem volt meg, ami azt eredmé­nyezte, hogy amikor mindkét megállónál autóbusz állt, ko- psijaink teljesen lezárták a for­galmait, esetenként még a szü­lészeti klinikára, vagy a gyer­mekkórházba siető mentőautók előtt is. Mindezeket ftgyelembevéve helyeztük át a megállót. Szabó Béla, a PKV igazgatója Gyenge a siklósi szódavíz... Vendégségben voltam Sikló­son, ahol egy alkalommal szó­davizet vásároltam. A szóda­víz azonban olyan gyenge volt, mintha készítésénél elfelejtet­ték volna beletölteni a szénsa­vat. Azt mondják, hogy Sikló­son mindig gyenge a szódavíz; Szeretnénk tudni, hogy mi en­nek az oka, T-né, Lányok, fiúk ülik körig a hatalmas kerekasztalt. Előt­tük könyvek, füzetek, most éppen a helyesírást gyakorol­ják. Nem iskolában, mégcsdk nem is napleöziben történik mindez, hanem dr. Henkel Antal nyugdíjas állatorvos lakásán, ahol mindennapos vendégek a siklósi általános iskola egyik negyedik osztá­lyának tanulói. Ez az osztály, amelybe Hen­kel doktor unokája is jár, a múlt évben „gazda” nélkül maradt. A tanítónő, aki há­rom éven át nevelte a gyere­keket, beteg lett és megvált a nevelői pályától. Ezután hetenként váltogatták egy­mást a nevelők, ami semmi­képpen sem mondható sze­rencsésnek. Az új tanév elején különö­sen sokat foglalkoztatta dr. Henkelt az osztály sorsa, hi­szen a negyedik osztály dön­tő jelentőségű a gyermekek életében, lényegében ez a híd az alsótagozat és felsötagozat között. Jól meg kell tehát ala­pozni ismereteiket, hogy az ötödik osztályba kerülve, ne legyenek nehézségeik. S lé­nyegében akkor lett ő papája az elámmlt osztálynak. Szin­te naponként beiért az isko­lába. Októberben azonban mégis kapott osztályvezetőt a harmadikos pártié Laczkovich Miklós személyében. Henkel papa első feladata volt, hogy felkereste a tanítót, s elmon­dotta neki, milyen nagy prob- Wmßh ws«s«tfc az osztályban, HENKEI PAPA milyen a fegyelem, mennyi a rossz gyerek. — Az nem baj, én szere­tem a rossz gyerekeket! —> válaszolta az ősz nevelő, aki hosszú évtizedeken át nevel­te a oyermekek egész hadát. — No, ha szereti, akkor nekem itt semmi helyem! — s ezzel elrohant Henkel pa­pa, s nem lehetett tudni, hogy most haragudott-e, vagy csak megelégedettségét fejez­te ki. Nem haragudott meg. Né­hány nap múlva jelentkezett ismét az osztályban, s el­mondta, hogy milyen tervet dolgozott ki a gyengébbek felkarolására. Szülői értekezletet hívtak össze, s ott hat csoportra osz­tották a tanulókat. A csór portok élére azokat a szülő­ket állították, akik a legrá­termettebbek, s akik a mun­kájuk mellett tudtak szald- tani hetente egy-két órát ar­ra, hogy a hozzájuk beosztott tanulókkal foglalkozzanak. Egy-egy szülőre 4—5 gyer­mek jutott. Henkei papa itt is előljárt a jó példával, ő nyolc, gyermeket vállalt, a leggyengébbeket, aki.lc távo­labbról. a kültelekről járnak be. Mivel a szülők jelentős részének nincs meg a kellő hozzáértése, hogy a gyerekek­nek segíthessenek a feladatok megoldásában, elhatározták, hogy szülői órákat is tarta­nak, mégpedig vasárnap dél­utánonként. Az első ilyen szülői órán a harminchét szülő közül har­mincegy megjelent. Rövid kis műsorral köszöntötték a gye­rekek a szülőket, majd pedig egy bemutató-tanítást tartot­tak. A bemutató-tanítás után Henkei papa felhíva a szülők figyelmét, hogy ha idejük engedi, látogassanak el az osztályba. így maguk is tájé­kozódnak arról, milyen fel­adatokat hogyan kell megol­dani, tehát, egy kicsit ellesik a pedagógiai műhelytitkokat. Az osztály kollektíva pedig érzi, hogy a szülők érdeklőd­nek a munkájuk iránt. Ed- dik 16 szülő látogatott el (né­hányon többször is) az isko­lai órákra. Henkei papa számtanra, nyelvtanra, helyesírásra ta­nítja a hozzájáró gyermeke­ket, no, meg önbizalomra, magabl-tosságra. Ezeknek a foglalkozásoknak egyik ér­dekessége. hogy nem mindig a saját lakásán tartja őket, hanem sorra veszi a gyerme­kek szüleit és otthon, a fülük hallatára foglalkozik velük, hogy a szülők érezzék, mennyire komolyan kell ven­ni a gyermekek tanulását. Ilyenkor természetesen töb­ben is összejönnek, s meg­hallgatják a foglalkozást. Az ilyen foglalkozásokat is rö­vid kis műsor vezeti be, a ta­nulók maguk konferálnak. Persze, az intenzívebb fog­lalkozás nem kizárólag a nyolc tanulóra korlátozódik, most már 18-an vannak, sőt, az egész osztályra kiterjeszti munkáját, ö a legrosszabb gyermekeket kéri mindig, hogy azokkal foglalkozhasson. Nemrég jött osztatlan iskolá­ból egy kisfiú, aki messze el­maradt a többi mögött, s bi­zony a bukáshoz közel állt. Henkei papa átsegítette a do­log nehezén. Érdemes megfigyelni, hogy a hozzá beosztott hét tanuló (nyolcadik a kis unokája), hogyan javított az elmúlt év eredményéhez viszonyítva: kereken 4 egészre feljavította a legrosszabbak átlagát. Egy tanuló, aki megbukott, né­gyesre lépett elő, három elég­ségei tanulóból közepes lett, egy közepesből jórendű, két jó rendűből viszont jeles. Az unokája kitűnő volt, most is az. Az osztályban a múlt éri eredményhez képest 14-en javítottak, s ebből heten az 6 csoportjában tanulnak. Sok kedves, megkapó tör­ténetet mesélnek Henkei pa­páról. Többek között azt is, hogy az utcájában valameny- nyi fát maga nyesi, nyáron kijár kis unokájával a mária­gyüdi termelőszövetkezet le­gelőjére, s ott irtják <us igli- cét és kiskapával egyengetik a vakondtúrásokat. Az olyan gyermekeknek pedig, akik ne­héz körülmények között él­nek, a többi szülővel ruhát, cipőt adtak össze, hogy ne hiányozzanak az órákról. Egy alkalommal kint volt egy nyolcgyermekes család­nál, hogy a negyedikbe járó gyerekkel beszéljen. Persze, az egész gyereksereg közre­fogta, t érdeklődéssel hall­gatta. Végül megszólalt a leg­kisebbik lány is: — ßn is iskolás vagyok ám már! — Igen, na és hói a köny ved? — Könyvem az nincs! Másnap éppen vasárnap volt, m Henkei papa kint a járdát söpörte. Valamennyi befelé igyekvő embertől meg­kérdezte, hogy hányadikba jár a fial Tizenöt—tizenhat ember között akadt kettő, akinek a gyereke most másodikba jár — Nagyszerű, akkor ma­guknak megvan a tavalyi el­sős könyv. Délutánra Henk°i papa két ábécés-könyvből össze fabrikált egy hibátlant. Henkel papának, a nyugdí­jas állatorvosnak minden öröme a gyerekekben telik, s nincs nagyobb boldogság szá­mára mint mikor azzal a hír­rel jönnek a kis tanítványai'. — Henkei papa, ma őtösri feleltem,., HAMAR Tovább szilárdul az állampolgári legyelem tak le. Oda se neki, ! egy mutálóhangú kamasz már bekiál­tott a kalauznőnek: ■ — Nyissa ki már, mert fejbe vágom! S vonalzójával megkocogtatta az , ablakot < Senki sem utasí- ' tóttá rendije, sőt: ; egy férfi is támo- j : gáttá. Ő is mondott ] . valamit, amit a ■ xiyomdafesték nem : ; tűr ugyan, de a ka- i . lauznőnék — akár íallotta, akár nem — tűrnie kellett. Legalábbis a han- »oskodók vélemé­nye szerint Amikor én is be­ütött am, s lláttam i kaílauznő vörösre lecmedt újjait, amit Valahogy senki sem akart észrevenni — negsajnáitam. Hát íem érdemelne öbb türelmet és negértést a közön- ég részéről? Depinyi János

Next

/
Thumbnails
Contents