Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-26 / 21. szám
lAXVát ML lüAPld A megyei főügyész a szocialista törvényességről 1961-ben megyénkben — esak úgy mint országosan — jelentős fejlődést értünk el tár sadalmi, gazdasági és politikai tekintetben egyaránt. Az állami és az állampolgári fegyelem tovább szilárdult, kevesebb volt a törvénysértés is. Javult a közrend és a közbiztonság helyzete, s a bűnelkövetések száma — néhány kategóriától eltekintve ugyancsak csökkent. A törvényességnek ilyen ked vező alakulását befolyásoló tényezők között első helyen szerepel Népköztársaságunk helyes politikája, mely a szocializmus építését, a dolgozó nép életszínvonalának emelését, né pi rendszerünk gazdasági és társadalmi erejének növelését az alkotmányban lefektetett elvek alapján, törvényeink érvényre jutása útján biztosítja A másik tényezőként szerepel az állampolgárok öntudatának és fegyelmének javulása. A felvilágosító és nevelő munka eredményeként évről- évre csökken' a kapitalizmus káros befolyása és az emberek fejében, jellemében egyre nagyobb helyet foglal el a szocialista erkölcs és gondolkodás. » Államhatalmi és államigazgatási szerveink munkájában egyre inkább a szocialista törvényesség betartására és betartatására irányuló törekvés a jellemző. Alig volt példa arra, hogy határozatképtelenség miatt egy-egy tanácsülést el kellett halasztani. A felügyeletet ellátó tanácsi szervek szakigaz gatási vonaton is mindinkább felismerik a törvényesség követelményeit. A siklósi járásban például nem múlik el olyan járási tanácsi értekedet,- hogy a törvényesség ne kerülne szóbaj Községi tanácsaink mwnkájá ban — a fejlődés ellenére is —■ még előfordul, hogy téves, helytelen, vagy éppen törvénysértő határozatok születnek. Szándékos törvénysértések igen ritkák, s a hibák általában a jogszabályok nem kellő ismeretéből, vagy azoknak hely felen magyarázatából eredtek. Ezek száma is csökkenő képet mutat. A mohácsi városi — járási ügyész például az elmúlt félév során mindössze négy törvénysértő vb-határozattal szemben élt törvényességi óvással. Államhatalmi és államigazgatási szerveink jelentős szerepet töltenek be a szocialista gazdálkodás szabályainak érvényre juttatásában. Sajnos, ma még nem mondható el valamennyi gazdálkodást folytató állami, illetve szervezeti szervről, hogy felismerték azt, hogy a gazdasági tartalmú jogszabályok betartásához népgazdasági érdek fűződik, és a szocialista ál lám csak így képes tervszerű — a nép szükségleteit kielégítő — gazdálkodást folytatni. Elég gyakori egyes ipari üzemeinknél a helytelen szemléletből eredő készlet-halmozás. Nagyvonalúságot lehet tapasztalni egyes üzemekben, amely gyakran felesleges gépek rendelésében nyilvánul meg. A beruházási szabályok megsértése, esetenkénti kijátszása, a népgazdasági érdek hát rányára vezet. Ugyancsak ide vezet a beruházó szervek és a kivitelezésben résztvevő szer vek közötti összehangolatlanság és a szűklátókörüségből eredő vállalati sovinizmus. A gazdálkodási fegyelem és az alapszabály megtartására irányuló törekvés komoly lendületet kapott , a termel őszövet kezetek életében is. A tapaszta lat azt mutatja, hopy a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteknél nincs baj a törvényességgel sem. Fejlődést igazol többek között az a tény is, hogy megyénkben a termélőszövetikie- artekkeJ kapcsolatos polgárt fgggk mstem az rtonáSt Sél érben körülbelül 50 százalékkal csökkent E kétségtelen javulás ellenére is vannak még komoly megoldásra váró problémák. Például több helyen még rendezésre szorul a tsz-vagyon- nyilvántartás, a tagok egy része a törvényben megengedettnél nagyobb háztájit használ, másutt a tsz-en kívülállók is élveznek háztáji juttatást. Egyes nagy időszakokban gyakori volt a munkából váló igazolatlan távolmaradás. Nem ritkán észlelhető volt, hogy egyes tsz-tagok a közös tulajdont „összetévesztették” az egyéni tulajdonukkal és kisebb nagyobb visszaéléseket követtek el a „közös” sérelmére. Ahol a tsz vezetősége a he- lyl tanácsi szervekkel összefogott és a gazdálkodást jól irányította, s a tsz közösség érdekeit az állam érdekeivel helyesen vetette egybe, ott komoly fejlődés mérhető le anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt. Ahol a vezetőség és az ellenőrző bizottság a tsz-tag- ság legöntudatosabb elemeivel összefogott, ott nem érte kár a nehéz munkával megtermelt közös vagyont, megakadályozták a fosztogatókat és dézs- málókat tettük véghezvitelében, Az elmúlt esztendőben igen sok termelőszövetkezet tagsága már tanújelét adta annak, hogy. nemcsak közösen termeli meg, hanem közösen meg is védelmezi munkájának gyümölcsét. Tanulságosak voltak az olyan közgyűlések, ahol egy-egy vagyondézsmálónak az ügyét tárgyalta le a isz-tagsó- ga és marasztalta él az illetőt kártérítésben, illetve fegyelmi büntetésben. Megyénkben — néhány kategóriát kivéve rr, csökkent a bűnelkövetések száma Nem észlelhető csökkenés a közlekedési bűnügyekben és az ember testi épsége elleni ügyekben. Különösen szüret táján, ittas állapotban fordultak e bűncselekmények elő. Bizonyos emelkedés észlelhető az intellektuális bűnügyek és az igazságszolgáltatás rendje elleni bűnözések miatt indult eljárások számában. j örvendetesen csökkent viszont a termelőszövetkezeteit sérelmére elkövetett lopások száma. Például a séllyei járásban 1961-ben jóval kisebb számban követtek él lopást a termelőszövetkezetek sérelmére, mint a korábbi időben. Ennek okát abban találhatjuk, hogy a termelőszövetkezeteknél javult a vagyonvédelem és a munkafegyelem. Nem marad tak kint a határban olyan hosz szú ideig őrizetlenül a termékek, mint a korábbi években, A bűnüldöző munkában a törvényesség követelményei megfelelően érvényesültek. — Senkit sem ért zaklatás alaptalanul, senkit sem ítéltek el ártatlanul, ugyanakkor bűnözőkkel szemben szívósan és eredményesen harcoltak a bűnüldöző szervek dolgozói. Meg kell azt is mondani, hogy a társadalom részéről mind több és több segítséget észleltünk e munka során. összefoglalva: megállapítható, hogy a törvénysértések visz szaszorításában, a bűncselekmények megelőzésében és a már elkövetett bűncselekmények tetteseinek felelősségre vonásában jelentős eredményeket értünk el Az e területen dolgozók munkáját — ha nem is volt az hibamentes — pozitívnek kell értékelnünk. E munkánk további folytatása, minőségének és színvonalának javítása a népi rendszerünk védelmét és erősítését szolgálja. E munkában az állami szer veken kívül a társadalmi szervek és az állampolgárok törvénytisztelő tömegleinek további támogatására várunk. Ilyen módon mégimkább biztosítható lesz a szocialista törvényesség követelményeinek — az élet minden területén való — maradéktalan érvényesítése Dr. Lévai Tiber. Baranya megyei főügyész LEVELEZŐINK A Mikes Kelemen utcai lakók köszöneté Nemrég közölte a Dunántúli Napló utcánk lakóinak közvilágítás iránti kérését. A cikk megjelenése után a Hiker. tanács vezetősége rövidesen gondoskodott az addig sötétségben volt utcarész közvilágításáról, sőt a járdák felsalakozását is biztosította. Soraink közzétételéért ezúton mondunk köszönetéi a Dunántúli Napló szerkesztőségének, a 111. kerületi tanács vezetőségének pedig a gyors intézkedésért. A lakóbizottság vezetősége Seríéshislalásból félmillió forint Ma már egyre inkább előtérbe kerül termelőszövetkezeteinknél a szakszerű sertéstenyésztés és hizlalás annál is inkább, mert a nagyüzemi gazdálkodás egyik jól és folyamatosan jövedelmező pénzforrása. A drávafoki termelőszövetkezet példája is ezt igazolja. 1961-ben új formában fogtak hozzá a sertéstenyésztéshez és hizlaláshoz. A régi fertőzött telepről új telepre szállították a sertéseket, lelkiismeretes gondozókat állítottak melléjük és áttértek a takarmánytáp etetésre. Ezek után Jobb hidat kérünk Torok sütőkemencék a siklósi várban A siklósi várban a Janus Pannonius Múzeum régészei három sorban elhelyezett — számszerűit harminc — törökkorabeli katonai sütőkemencét találtaik. A kemencék érdekességéhez tartozik, hogy a várpalota és templomépület széthordobt gótikus és re- neszánsz-faragású köveiből építették. A lámpása buszmegállótól nem messze a réten, van egy hídnak nem nevezhető átjáró. Ezen járunk keresztül, amikor munkába megyünk, vagy hazafelé jövünk. A gyükésS szőlőkből is erre járnák nyaranta a gazdák, s viszik a begyűjtő- helyre gyümölcseiket. Az utóbbi időben sokszor le van törli bibit Isravították Nemrég írtam amról, hogy a pécsfc á .1 y atelepi körzeti orvosi rendelő szennyvízlevezetője folyik és bűzzel árasztja el a környéket. Azóta ismét jártam a rendelőben és örömmel láttam, hogy a hibát kijavították, kime- szelték az egész rendelőt, a bútorokat befestették. Most szép a rendelőnk. Vincze József né, Pécstoónyartelep, Sétatér u. 14, ve az átjáró egy része, s az a veszély fenyegeti az arra járókat, hogy beleesnek a vízbe. Már nagyon sokszor kértük a tanácsot, hogy javíttassák meg, de eredménytelenül. Amennyire lehetett, ml javítgattunk rajta, de jobb híd kellene. Mi is fizetünk községfejlesztesi hozzájárulást, azt hisszük, abból futná egy olyan átjáróra amelyen biztonságosan lehetne köz lekedni. Lámpás-völgyi lakók. nyilvánvalóan az eredmények s?m maradhattak el. A sertés- hizlalásnál pl. a hizlalás második szakaszában havi 28 százalékos takarmányértékesítést értek el, így 10 hónap alatt átlag 110 kg-os hízott sertéseket állítottak elő. Az évi tervüket egyébként 110 sertéssel túlteljesítették. Bevétel a sertéshizlalásból 567 000 forint. Természetes,! azóta Drávátokon megbecsülik az állatgondozókat is, mert minden elszállított hízó után 20 forint premizálást fizetnek ki részükre. Mindezek után dicséret illeti a drávafokiakat kimagasló munkájukért, ezen belül is B. Koyács József és Molnár József sertésgondozókat, akik fáradtságot nem ismerve végzik szorgalmas munkájukat. Dicséret illeti még Fejes József sertésgondozót is, aki a fiaztatásnál ért el jelentős eredményt, mert a malacelhullásuk mindössze 3 százalék. Most már elmondhatjuk, hogy érdemes Drávátokon sertéstenyésztéssel foglal kozn; és hozzá tesszük, máshol is. ha betartják a szabályokat és követik a drávafokiak jó példá" ját. Szabó Jenő Miért helyezték át a sörgyári autóbuszmegállót? A sörgyár előtti megálló létesítéséhez a rendőrség csak ideiglenesen járult hozzá, mert megálló egy-egy útelágazástól csak 15 méter távolságon túl lehet A sörgyár előtti megálló nemcsak ú telagazásb an volt, hanem az út kanyarulata miatt a megállóhoz érkező autóbuszok teljesen elzárták az utat, s ezzel baleseti veszélyt okoz- takj A hang-oskodőkról Késett a Kertvárosból jövő mecseki busz. Talán várakozni kellett a vasúid sorompónál, talán más miatt — mindegy, késett. Bizony, huzatos ilyenkor a Széchenyi tér, nem kellemes várakozni. Megjött a busz, az ajtóhoz tódultak az emberek. Nem nyűt ki. Nem nyílhatott ki, mert tele vöiJt, még nem száll A megálló áthelyezését az is indokolta, hogy két egymással szembeni megálló 50 méternél nem lehetett közelebb. Az említett megállónál ez a távolság,., sem volt meg, ami azt eredményezte, hogy amikor mindkét megállónál autóbusz állt, ko- psijaink teljesen lezárták a forgalmait, esetenként még a szülészeti klinikára, vagy a gyermekkórházba siető mentőautók előtt is. Mindezeket ftgyelembevéve helyeztük át a megállót. Szabó Béla, a PKV igazgatója Gyenge a siklósi szódavíz... Vendégségben voltam Siklóson, ahol egy alkalommal szódavizet vásároltam. A szódavíz azonban olyan gyenge volt, mintha készítésénél elfelejtették volna beletölteni a szénsavat. Azt mondják, hogy Siklóson mindig gyenge a szódavíz; Szeretnénk tudni, hogy mi ennek az oka, T-né, Lányok, fiúk ülik körig a hatalmas kerekasztalt. Előttük könyvek, füzetek, most éppen a helyesírást gyakorolják. Nem iskolában, mégcsdk nem is napleöziben történik mindez, hanem dr. Henkel Antal nyugdíjas állatorvos lakásán, ahol mindennapos vendégek a siklósi általános iskola egyik negyedik osztályának tanulói. Ez az osztály, amelybe Henkel doktor unokája is jár, a múlt évben „gazda” nélkül maradt. A tanítónő, aki három éven át nevelte a gyerekeket, beteg lett és megvált a nevelői pályától. Ezután hetenként váltogatták egymást a nevelők, ami semmiképpen sem mondható szerencsésnek. Az új tanév elején különösen sokat foglalkoztatta dr. Henkelt az osztály sorsa, hiszen a negyedik osztály döntő jelentőségű a gyermekek életében, lényegében ez a híd az alsótagozat és felsötagozat között. Jól meg kell tehát alapozni ismereteiket, hogy az ötödik osztályba kerülve, ne legyenek nehézségeik. S lényegében akkor lett ő papája az elámmlt osztálynak. Szinte naponként beiért az iskolába. Októberben azonban mégis kapott osztályvezetőt a harmadikos pártié Laczkovich Miklós személyében. Henkel papa első feladata volt, hogy felkereste a tanítót, s elmondotta neki, milyen nagy prob- Wmßh ws«s«tfc az osztályban, HENKEI PAPA milyen a fegyelem, mennyi a rossz gyerek. — Az nem baj, én szeretem a rossz gyerekeket! —> válaszolta az ősz nevelő, aki hosszú évtizedeken át nevelte a oyermekek egész hadát. — No, ha szereti, akkor nekem itt semmi helyem! — s ezzel elrohant Henkel papa, s nem lehetett tudni, hogy most haragudott-e, vagy csak megelégedettségét fejezte ki. Nem haragudott meg. Néhány nap múlva jelentkezett ismét az osztályban, s elmondta, hogy milyen tervet dolgozott ki a gyengébbek felkarolására. Szülői értekezletet hívtak össze, s ott hat csoportra osztották a tanulókat. A csór portok élére azokat a szülőket állították, akik a legrátermettebbek, s akik a munkájuk mellett tudtak szald- tani hetente egy-két órát arra, hogy a hozzájuk beosztott tanulókkal foglalkozzanak. Egy-egy szülőre 4—5 gyermek jutott. Henkei papa itt is előljárt a jó példával, ő nyolc, gyermeket vállalt, a leggyengébbeket, aki.lc távolabbról. a kültelekről járnak be. Mivel a szülők jelentős részének nincs meg a kellő hozzáértése, hogy a gyerekeknek segíthessenek a feladatok megoldásában, elhatározták, hogy szülői órákat is tartanak, mégpedig vasárnap délutánonként. Az első ilyen szülői órán a harminchét szülő közül harmincegy megjelent. Rövid kis műsorral köszöntötték a gyerekek a szülőket, majd pedig egy bemutató-tanítást tartottak. A bemutató-tanítás után Henkei papa felhíva a szülők figyelmét, hogy ha idejük engedi, látogassanak el az osztályba. így maguk is tájékozódnak arról, milyen feladatokat hogyan kell megoldani, tehát, egy kicsit ellesik a pedagógiai műhelytitkokat. Az osztály kollektíva pedig érzi, hogy a szülők érdeklődnek a munkájuk iránt. Ed- dik 16 szülő látogatott el (néhányon többször is) az iskolai órákra. Henkei papa számtanra, nyelvtanra, helyesírásra tanítja a hozzájáró gyermekeket, no, meg önbizalomra, magabl-tosságra. Ezeknek a foglalkozásoknak egyik érdekessége. hogy nem mindig a saját lakásán tartja őket, hanem sorra veszi a gyermekek szüleit és otthon, a fülük hallatára foglalkozik velük, hogy a szülők érezzék, mennyire komolyan kell venni a gyermekek tanulását. Ilyenkor természetesen többen is összejönnek, s meghallgatják a foglalkozást. Az ilyen foglalkozásokat is rövid kis műsor vezeti be, a tanulók maguk konferálnak. Persze, az intenzívebb foglalkozás nem kizárólag a nyolc tanulóra korlátozódik, most már 18-an vannak, sőt, az egész osztályra kiterjeszti munkáját, ö a legrosszabb gyermekeket kéri mindig, hogy azokkal foglalkozhasson. Nemrég jött osztatlan iskolából egy kisfiú, aki messze elmaradt a többi mögött, s bizony a bukáshoz közel állt. Henkei papa átsegítette a dolog nehezén. Érdemes megfigyelni, hogy a hozzá beosztott hét tanuló (nyolcadik a kis unokája), hogyan javított az elmúlt év eredményéhez viszonyítva: kereken 4 egészre feljavította a legrosszabbak átlagát. Egy tanuló, aki megbukott, négyesre lépett elő, három elégségei tanulóból közepes lett, egy közepesből jórendű, két jó rendűből viszont jeles. Az unokája kitűnő volt, most is az. Az osztályban a múlt éri eredményhez képest 14-en javítottak, s ebből heten az 6 csoportjában tanulnak. Sok kedves, megkapó történetet mesélnek Henkei papáról. Többek között azt is, hogy az utcájában valameny- nyi fát maga nyesi, nyáron kijár kis unokájával a máriagyüdi termelőszövetkezet legelőjére, s ott irtják <us igli- cét és kiskapával egyengetik a vakondtúrásokat. Az olyan gyermekeknek pedig, akik nehéz körülmények között élnek, a többi szülővel ruhát, cipőt adtak össze, hogy ne hiányozzanak az órákról. Egy alkalommal kint volt egy nyolcgyermekes családnál, hogy a negyedikbe járó gyerekkel beszéljen. Persze, az egész gyereksereg közrefogta, t érdeklődéssel hallgatta. Végül megszólalt a legkisebbik lány is: — ßn is iskolás vagyok ám már! — Igen, na és hói a köny ved? — Könyvem az nincs! Másnap éppen vasárnap volt, m Henkei papa kint a járdát söpörte. Valamennyi befelé igyekvő embertől megkérdezte, hogy hányadikba jár a fial Tizenöt—tizenhat ember között akadt kettő, akinek a gyereke most másodikba jár — Nagyszerű, akkor maguknak megvan a tavalyi elsős könyv. Délutánra Henk°i papa két ábécés-könyvből össze fabrikált egy hibátlant. Henkel papának, a nyugdíjas állatorvosnak minden öröme a gyerekekben telik, s nincs nagyobb boldogság számára mint mikor azzal a hírrel jönnek a kis tanítványai'. — Henkei papa, ma őtösri feleltem,., HAMAR Tovább szilárdul az állampolgári legyelem tak le. Oda se neki, ! egy mutálóhangú kamasz már bekiáltott a kalauznőnek: ■ — Nyissa ki már, mert fejbe vágom! S vonalzójával megkocogtatta az , ablakot < Senki sem utasí- ' tóttá rendije, sőt: ; egy férfi is támo- j : gáttá. Ő is mondott ] . valamit, amit a ■ xiyomdafesték nem : ; tűr ugyan, de a ka- i . lauznőnék — akár íallotta, akár nem — tűrnie kellett. Legalábbis a han- »oskodók véleménye szerint Amikor én is beütött am, s lláttam i kaílauznő vörösre lecmedt újjait, amit Valahogy senki sem akart észrevenni — negsajnáitam. Hát íem érdemelne öbb türelmet és negértést a közön- ég részéről? Depinyi János
