Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

tm. JANUAR 25. NAPLÓ 5 JKhkúiei színházi eltek Aolnár Tibor é* Némethy Ferenc a Pillantás a hídról című drámában Viltantte a Uídcái Arthur Miller Pillantás a hídról című drámája estéről estére újabb tömegeket vonz, újabb embereket nyer meg a színháznak. Miskolci tartózko­dásunk idején éppen Toinay Klári vendégszereplésével mu­tatták a Pillantás a hídról cí­mű drámát. Arthur Miller egyik légéi de- kesebb, legnagyobb sikerű drá­mája a Pillantás a hídról. Sok tekintetben talán még felül­múlja a Pécsett is műsoron lévő Salem! boszorkányokat. A darab középpontjában Eddie dokkmunkás áll, aki kicsi kora éta neveli házában felesége unokahugát. A férfi szerelmes lesz a lányba s szeretné őt meg őrizni a külvilágtól, attól is, hogy férjhez menjen. Egy na­pon azonban munkanélküli rokonok jönnek Olaszország­ból, a kisebbik fiú, Rodoltó szerelmes lesz a lányba. Lé­nyegében ez alkotja a dráma magvát. Eddie nem rejteget­heti tovább, hogy szerelmes a lányba, itt rabban ki a drámai konfliktus. Sokáig emlékezetes marad a néző számára a miskolciak elő adása. A rendezés különösen kiemeli az író koncepcióját, Miller életlátását. Gazdag élményekkel búcsúz­tunk el a miskolci színháztól, főleg a színészi játék frnsse- sége, a szerepek értelmezése és a rendezés volt számunkra megkapó, újszerű. Hamar Imre Negyven falumonográfia A Pécsi Pedagógiai Főisko­lának, illetve a községi honis­mereti szakköröknek közre­működésével negyven faXu~ monográfia készült el Bara­nyában. A monográfiák fel­ölelik a falvak történetét, néprajzai, valamennyi kultu­rális hagyományát, tartalmaz­zák a faluról megjelent ösz- ■izes írásos anyagot, iUetve azoknak címjegyzékét. A foto szakkörök a falvak nevezetes­ségeiről. történeti és középü­leteiről készítettek fényképe­ket a falumonográfiákhoz. A már elkészült negyven mo­nográfián kívül jelenleg to­vábbi húsznak az összeállí­tásán dolgoznak. Pécs köszönti Önt Javaslatok a város idegenforgalmának fejlesztéséhez 4utócsárda a 6-os úton — Három nyelvit tájékoztató feliratok Iránytaxik a Mecsekre — Fürdés reflektorfénynél lBUSZ-inspekció a pályaudvaron Annak ellenére, hogy a nap­tár még csak január végét mu­tatja, világszerte foglalkoznak az idegenforgalom kérdéseivel, sőt, az utóbbi időben nálunk is sok idegenforgalommal kap­csolatos írás jelent meg. Úgy érezzük, most van ideje annak, hogy megnézzük az elmúlt év eredményeit és azokból tanul­va új erővel készüljünk 1962 idegenforgalmi évadjára. Ott kell kezdenünk, hogy Pécsett és Baranyát még jobban kí­vánnánk bekapcsolni az ide­genforgalomba, erre minden adot'ságun'i megvan. A legtöbb vendéget vagy Budapestről, vagy Budapesten keresztül kapjuk külföldről. Egyre jelentősebb részük sze­mélygépkocsival érkezik. Itt először meg kellene nézni, hogy a 6-os úton „autós szem­mel” mi volna javítható. A benzinkutaknál — kivéve az érdit és a most létesült Fürst Sándor utcait — az autós egy vödör vizet a hűtőbe, vagy elektromos pumpát, gyújtó- gyertyát és efféléket nem tud beszerezni, de nem is kaphat benzint a túl korai, vagy a késő esti órákban sem. Az Artúré UI egyik jelenete megteremteni az opera társula­tot, amélyet Pécs „elvitt” tő­lünk. A Miskolci Nemzeti Színhá­zat 1957-ben kezdték el újjá­építeni és 1959-ben készült el. Most valóban olyan ez a szín­ház kívül is, belül is, hogy öröm esténként beülni az újjá­varázsolt széksorokba, a cirá- dás, gyönyörűen kifestett falak közé, hogy áldozzunk Tháliá- nak. ügy tűnük, mintha hagyo­mány volna már a miskolci színházban, hogy minden szín­házi évadban egy-egy jelentős művet budapesti rendező visz színre. Tavaly Arthur Miller: Pillantás a hídról című drámá­ját Horvai István rendezte, s ebben az esztendőben ugyan­csak ő rendezte Berthold Brecht: Arturo Ui című darab­ját. Ui A hitleri gengszter-uralmat fcariikirozó Brecht-mű színre gattete merész azért, mert sokan belebonyo­lódtak ezekbe a bűnözésekbe, hanem azért is, mert akik a romok között megmaradtak, nem tudnak ezen nevetni. Pe­dig a nagy poltikai bűnözőket igen is ki kell pellengére zni. Csak ne féljünk a tiszta igaz Ságtól, ha az valóban igazság! Amint vállalkozásaink sikerte­lensége nem jelenti azt, hogy Hitler buta volt, épp úgy vál­lalkozásaink nagy aránya sem teszi őt nagy emberré. Az uralkodó osztályok a mo­dern államban nagyonis kö­zépszerű embereket használnak fel a maguk céljaira. Az ilyen emberek vállalkozásaik ará­nya miatt keltik a nagyság lát szat&t”. Az Arturó Uj miskolci elő­adása és sikere bebizonyítja, hogy az olyan jellegű modem darabok amelyek a társada­lom és az egyén egyetemes nagy problémáit helyes szem­pontból vetik fel — helyük van a XX. századi színpadon. Módosu'iaU a gépkocsinyeremény*tai<arékbeté!- könyve t sorsolási feltételei Az 5000 forint összegű gép­kocsi nyeremény-takarékba lét­könyveket három havonként sorsolják. A sorsolások alkal­mával minden kétezer darab olyan gépkocsi nyeremény- takarékbetétkönyv alapján, amelyben a sorsolás hónapját megelőző három hónapon át, megszakítás nélkül 5000 fo­rint volt. legalább egy sze­mélygépkocsi kerül kisorsolás­ra. Az 5000 forint összegű nye­remény-takarékbetétkönyvek megváltozott feltételek szerinti sorsolását első ízben 1962. május hóban tartják meg. Az 1961. október 31-ig váltott és 1962. január 31-ig, illetve 1962. április 30-án forgalomban levő azon betétkönyveket, ame­lyek legközelebbi sorsolása februárban, illetve májusban esedékes, még egy ízben a ko­rábbi feltételek szerint sor­solják. Ennek megfelelően: 1. Az 1962 február havában megtartandó sorsoláson min­den ezer darab, 1962. január 31-én forgalomban levő olyan 5000 forint összegű gépkocsi nyeremény-takarékbetétkönyv alapján, amelyet 1961. május, június, vagy július hónapban váltottak, legalább egy sze­mélygépkocsit sorsolnak ki. 2. Az 1962 május havában megtartandó sorsoláson: a) minden ezer darab, 1962. áp­rilis 30-án forgalomban levő olyan 5000 forint összegű gép­kocsi nyeremény-takarékbetét­könyv után, amelyet 1961 március vagy április hónap­ban. illetve 1961 augusztus, szeptember vagy október hó­napban váltottak, legalább egy személygépkocsiit sorsol­nak ki; b) minden kettőezer darab, 1962. április 30-án for­galomban levő olyan 5000 fo­rint összegű gépkocsi nyere­mény-takarékbetétkönyv alap­ján, amelyet 1961 május, jú­nius vagy július hónapban, il­letve 1961 november, december vagy 1962 január hónapban váltattak, legalább egy sze­mélygépkocsi kerül kisorso­lásra. 3. A további sorsolásokon kétezer darab olyan gépkocsi nyeremény-takarékbetétkönyv alapján, amelyben a sorsolás hónapját megelőző három hó­napon át megszakítás nélkül 5000 forint volt, legalább egy személygépkocsit sorsol ki a Takarékpénztári Főigazgató­ság. A 10 000 forint összegű gép­kocsi nyeremény-takarékbetét­könyvek sorsolási feltételei változatainak maradnak. Nagyon jó volna Budapest és Pécs vonalon egy olyan „autós­csárda”, amely kizárólag al­koholmentes italokat, kávét és egy-két féle meleg ételt szol­gálna fel. Nem kerülne nagy költségbe egy ilyen modem, üvegfalú presszó összeállítása, amely nemcsak a színvonalat szolgálná, hanem gazdasági eredményt is hozma. Jó volna jelzőtáblákat al­kalmazni, amikor a gépkocsi- vezető a vámon túl Pécsre ér, hogy a városközéphez ennyi és ennyi km az út, a városban milyen gépkocsi korlátozó rendelkezések vannak, a javí­tóműhely milyen távolságra esik. Ezt két vagy három nyelven kiírni, szintén nem jelentene jelentős költséget. Van egy gyönyörű fekvésű, társadalmi munkával készült állatkertje és vidámparkja a városnak, de az idegenek fi­gyelmét erre semmi sem hív­ja fel. Pedig meg vagyok róla győződve, hogy ez a két szép új létesítmény nemcsak na­gyobb forgalmat, de messze­menően jó propagandát is je­lentene. ha megfelelő ízléses táblák hívnák fel az autóbusz megállóknál vagy a város más forgalmas pontjain erre a fi­gyelmet. De nem látszik és nem tű­nik ki sehol, hogy a múzeumok mikor tartanak nyitva, a vi­lághírű Zsolnay múzeumot mikor lehet megtekinteni, mert nem mindenki veszi meg a Pécsi Kalauzt, sőt, nagyon kevesen vásárolják és az nem minden időben és helyen kap­ható. Egy ízléses, szembetűnő felirat egész biztosan megten­né a magáét. A Széchenyi té­ren megnyílt ajándékbolt ma már valóban minden igényt kielégít és ami eddig nem volt, az idegenek elég pécsi emlék­tárgy között válogathatnak. Használna a város idegen- forgalmának és kultúrájának, ha minden pesti vonat érkezé­sekor elég taxi állna rendelke­zésre, s bizonyára nem üt­közne nehézségbe, néhány for­maruhás csomaghordó beállí­tása sem. amivel csökkent munkaképességűekből bizo­nyára sokat lehetne itt kere­sethez juttatni. Az iránytaxik beállítása négy vagy három személlyel a Széchenyi tértől a Mecsekre és vissza, szintén módot adna arra, hogy több ember látogasson fel a Me­csekre. ha kellőképpen felhív­nák a figyelmet, illetve ha Á világhírű Leningrádi Állami Filharmónia 110 tagú szimfonikus zenekarának Uah$v&b&e4%ty€' 1962. február 1-én fél 8 órakor lesz a Nemzeti Szín­házban. — Vezényel: JEV GENYU MRAVINSZKIJ — a FUbarmóniánál. 5492 ennek a járatnak a rendszeres működéséről gondoskodnának. Nyáron az idegenforgalmi idényben ízléses és nagymére­tű képeslapok és Pécset ábrá­zoló kisebb albumok árusítása, természetesen bélyeggel együtt a Sétatéren, a Mecseken vagy a Széchenyi téren nemcsak az idegenforgalmat szolgálná, ha­nem jövedelmet biztosítana az ezeket a cikkeket árusítóknak is. De Pécsett a fürdők és strandok kérdését is szigorúan felül kel­lene vizsgálni. Nem egy panasz hangzott el, hogy a strandokon gyékényt, nyugágyat vagy ha­sonlót nem lehet bérelni, nem lehet a gyepre lefeküdni, mert az piszkos. Az sem elég­gé világos, miért nem lehet strandcikkeket, napolajat, nap­szemüveget. stb.-t vásárolni és foglalkozni kellene a strandok nyitvatartási idejével is, ami bizonyára béralap hiányában, semmiképpen sem kielégítő, hiszen Budapesten a Lukács­fürdő és a strandok már az egész korareggeli órákban nyitvatartanak. De meg lehet­ne oldani» főleg a nagy meleg­ben. a reflektoros fürdést is, amelynek szintén sok látogató­ja volna és elképzelhető, hogy ennek megoldása nem járna túl nagy költséggel. Árulni kellene a strandfürdőkön olyan élelmiszeripari cikkeket is, amelyeket gyermekek és fiatalkorúak igényelnek. (Jég- behűtött tej, gyümölcs, ször­pök, stb.). Végezetül a szállodai hely­zetről, illetve a főidényben le­vő túlzsúfolásról néhány szót. Kevés olyan nagyságú város van a világon, mint Pécs. ahol a főidényben egyszerre el le­hetne helyezni az egyébként is teljesen foglalt szállodákban egy tenisz-verseny, egy kerté­szeti kongresszus, két társas utazás és a fizikus vándorgyű­lés több száz részvevőjét. Te­hát, szükség volna, természete­sen az Idegenforgalmi Hivatalon belül egy olyan szervre, illet­ve személyre, aki ezeket az eseményeket szervezné, intéz­né és nem minden társadalmi megmozdulás és gazdasági ese­mény játszódna le pontosan egy és ugyanazon napom Pé­csett. Az Idegenforgalmi Hivatal­nak a főidényben inspekciót kellene tartania az este Buda­pestről érkező gyorsvonatnál, ahol megmondaná, hogy a szállodákban ennyi és ennyi szoba van a megrendelt szobá­kon kívül, de rendelkezésre áll itt és itt ilyen és ilyen szoba, vagy hálóhely. Az itt leírtak mind olyan dolgok, amelyek nem kíván­nak túlságos nagy bemházást, nem igényelnek nagy költsé­get, de nézetem szerint épülő és fejlődő városunk idegen- forgalmát szolgálnák. Kencdi Mihály i l a színháznak. Azt hiszem, soha nem lehetett volna nagyobb aktualitása, mint éppen nap­jainkban, amikor Hitler egy­kori vezérkari tisztjei terveket dolgoznak ki, hogy ismét láng­ba borítsák Európát Az áttételekkel, szimbólu­mokkal, sajátos brechti mód­szerrel alkotott Arturo Ui egy kicsit szokatlan azok számára, akik nem ismerik az írót. Az Állítsátok meg Arturo Ui-t cí­mű darabjával Brecht-nek az volt a célja, hogy ébren tartsa az emberek lelkiismeretét, hogy emlékeztessen annak az embernek rémuralmára, aki egész sor várost juttatott Kart­hágó somsára, aki emberek mil­lióit küldte vágóhídra. A mis­kolci társulat bebizonyította, hogy az Arturo Ui nem egysze rűen Hitler-ellenes propaganda dráma, hanem igen színvonalas jól megérleüt, drámai tömörség gél összefogott mű, amely mél­tó Brecht alkotó géniuszához. Brecht a következő megjegy­zést fűzte a darabhoz 1948-ban: „Németországban ma szélté- ben-hosszában azzal a véle­ménnyel találkozom, hogy nem ülő és kilátástalan dolog az, ha valaki nagy politikai bűnö­zőket nevetségessé akar tenni. Azt mondják, hogy maga a nép is érzékeny ez iránt, nemcsak Ellátogattunk Miskolcra, hogy megismerkedjünk az ot­tani színházi élettel, s hírt hoz zunk együttesének művészeté­ről, amelynek jó hírneve már messzire túlnőtt a város hatá­rain. Több ismerősre találtunk, volt pécsi színészekre: Somló Ferenc Jászai-díjas, Hamvay Lucy és Galambos György, akik most estéről estére Mis­kolcon aratnak tapsot. — Jó a miskolci színházi kol­lektíva — ismertet meg szín­házával Ruttlcai Ottó igazgató. S a Nemzeti Színházban látott darabok arról győznek meg, hogy valóban tehetséges a tár­sulat. A színház főrendezője Orosz György, aki közvetlenül a főiskola elvégzése után ke­rült Miskolcra. Az együttesben találtunk olyan személyeket, iránt Molnár Tibor Kossuth- díjajs, Fehér Tibor, Gáti György, Némethy Ferenc Já­szai-díjas, Sztankay István, akit • már a pécsi közönség is ismer néhány filmből. A Miskolci Nemzeti Színház 8000 bérletet bocsátott ki az új évadban, s az előadásaikat es- 1 téről-estére telt ház nézi végig. — Azt a speciális játékstílust kivánjuk kialakítani, amely alapvető műsorpolitikánknak, \ a közönség igényeinek és a tár- ] salat képességeinek is megfe- ; lel, — tájékoztat az igazgató. — A népi hangvételű pregnáns : játékstílus kialakítása a cél. Olyan előadásokat szeretnénk < gyakran tartani, mint a leg­utóbbi Windsori víg asszonyok című, amely már 33 telt házat én meg eddig, s a televízió is közvetítette. Jelenleg még mű­soron van a Luxemburg grófja, az Arturo Ui, Pillantás a híd­ról, a Két marék aprópénz. A Nemzetiben bemutatjuk még a színházi évad. folyamán az Op­timista tragédiát, a KoIdusdiá­kot, a Néma leventét. A Kama­raszínházban az Ö, mai gyere­kek, Szeress belém és egy mis­kolci szerző, Erdélyi Lukács a Családi ház című darabját. A Kamarában további terveink: Különleges világnap és Egon Ervin Kish: Ellopott város e. darabjának magyarországi ős­bemutatója. Az új színházi évadra pedig szeretnénk ismét Mindenki öröm­mel üdvözölte a kuka-edények hasz­nálatának bevezeté­sét. Könnyebb lett a szemetesek mun­kája, a fedett edé­nyekben higiéniku- sabb körülmények között tárolható és szállítható a hulla­dék. A baj csak az, hogy nem mindig elég a házak elé ál­lított néhány szemét tartó. Szombat-va­sárnap, kettes, vagy netán hármas ünne­pek alkalmával a szállítás szünetelése miatt, rendkívül 6ok Mi legyen a szemétlel ? szemét gyűlik össze. A szép új-mecsekal- jai házak előtt a kuka-edények mel­lett ott éktelenke­dik aztán hamu, új­ságpapír, narancs­héj. Valóban nem szívderítő látvány. Úgy látszik erre felfigyeltek az ille­tékesek is, mert a épcsőházakban meg jelent a felír ja: ..Szemetes edény mellé szemetet ön­teni tilos”. A ház­mestertől azt is meg tudták a lakók, hogy a rendőr meg­bünteti azt, aki nem 'irtja be a szabályt. Ez mind helyes, mtpán az a kérdés, ni legyen akkor a szeméttel? A szemét 'yűjtő edény általá­ban már vasárnap :ele van. .la a reg­geli hamuval meg­élik a lakásban a /ödör, hova tegyék , lakók a hétfő reg­gelit. Vajon ho gyűjtsék a szeme et a lakók kétna­pos ünnepen? Törődni kellene :zzel a kérdéssel, s alán még a lakók is hozzájárulnának léhány új szemé’ - idény vételéhez. W. M. |

Next

/
Thumbnails
Contents