Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

JANUÄR 25. IIIAPI.Ó Nagy tervek Mohács-sziget legfiatalabb szövetkezetében Teljesen gépesítik a növénytermelést — Víztározókba emelik át a Duna vizét — 45 iorint lesz a munkaegyséo-érlék Még csak egyéves múltra tekint vissza a sárháti Uj Ut Tsz Mohács-sziget legfiatalabb szövetkezete. Nehéz és küzdel­mes esztendő volt a sárháti tanyavilágbam megindítani a kollektív gazdálkodást. A szét­szórtság, a munkaerő hiány, az állati férőhely hiánya, meg az egyéb kezdéssel járó bajok miatt az 1961. évi tervük igen szolid volt. A vezetőknek egyetlen céljuk az volt, bármi módon biztosítani a termelést, egy talpalatnyi föld se marad­jon parlagon. Tervük sikerült Hisz mikor megalakult itt a szövetkezet, alig volt őszi ve­tés. Minden tavaszra maradt, minden a szövetkezetre ma­radt. Mivel kevés volt az őszi vetés, sok tavaffllt kellett vet­ni és főleg sok kapásit A nö­vényápolásban a családtago­kon kívül még a bajai pálya­fenntartás munkásad is segéd­keztek, 150 hold kukoricát ka­páltak meg. A szövetkezet csak így tudott megbirkózni a termeléssel. Az eredmény nem is maradt el, a kukorica az aszály ellenére 20 mázsát ter­mett holdanként, a ricinus pe­dig 7,5 mázsát, asm már igen szép eredmény. Az első évben sokat építkez­tek. A tsz nem örökölt épüle­teket, ami régen volt, azt is elvitte az árvíz. így a közös állomány vagy 20 felé van szétszórva. A profilnak meg­felelően hizlaldát építettek, 240 férőhelyes sertéshizlaldát, marhahizlaldát, 240 férőhelyes süldőszállást, háromszor 20 férőhelyes fiaztatót. Tehát sok volt a beruházás. így a mun­kaegység értéke nem érte el a 30 forintot, csak kb. 28 forint lesz. Ebben az évben már nem elégednek meg ilyen ered­ménnyel. A munkaegység ér­tékét 45 forintra tervezik. Ezért sok mindent kell tenni az év során. A feltételek meg­teremtéséhez már hozzákezd­tek. Papp János, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy most alakítják ki a munkaszerveze­tet. A tagság egyik részét könnyen mozgatható brigádok­ba tömörítik. A brigád min­den tagja vállalja, hogy nyá­ron legkevesebb 10, télen 8 órát vesz részt naponta a kö­zös munkában, és csak igazol­tan maradhat távol. Amelyik tag ezt nem írja alá, azt nem veszik fel a brigádba. A tag­ság másik részével — főleg a tanyákon élőkkel —, írásbeli megállapodást köt a tsz. Ezek a tagok vállalják, hogy egész éven át egy bizonyos területű kukoricát és ehhez kapcsol­tan ricinus*, napraforgót, bur­gonyát és kendert erejükhöz mérten megművelnek. A nö­vényápolási munkákat premi­zálja a tsz, s így a családta­gok jó része is bekapcsolódik a közös munkába. Ha az elmúlt év a nagy épít­kezések éve volt, ez az eszten­dő a nagy gépesítés éve lesz a sárhátí tsz-ben. Teljesen gépesítik a gazdaságot, össze­sen 17 erőgépet kapnák s eh­hez munkagépeket. A gazda­ságnak fő profilja a növény- tennelés, ezen belül is főleg az ipari növények termelése. A terület 40 százalékán ipari növényeket termelnek. Napra­forgóból például 300, ricinus­ból 200, kenderből 300 holdat. Sok új termelési módszert is bevezetnek. Kukoricánál pél­dául 250 holdon bevezetik a vegyszeres gyomirtást. A ken­dernél megpróbálkoznak a fészkes vetéssel, ami Szabolcs megyében nagyon bevált. A ri­cinus igen szépen díszük ezen a vidéken, a megye ricinuster­mésének 60 százalékát itt a szigeten termelik meg. Tavaly Úi módszerrel, a ricinus sűrű sorú vetésével kísérleteztek egy kisebb táblán. A sűrűn ve­tett ricinus nem ágazik el s csak egy gyertyát hoz, de az eredmény szembetűnő volt Míg a hagyományosan termelt ricinus 7,5 mázsát adott hol­danként, addig a sűrűn ve­tett 13 mázsát. A sűrű vetést az idén nagyobb területen ki­terjesztik. Az állattenyésztési adottsá­gaik, a hagyomány, a városok távolsága és nehéz megközelít­hetősége, a klíma, meg sok egyéb körülmény miatt főleg állathizlalásra rendezkednek be. A hízómarhák nagy részét szabadon, karámban vagy leg­feljebb féltető alatt tartják és csak akkora hizlaldát építenek, amennyi állatot egyszerre hiz­lalni tudnak. így jobban ki­használják a férőhelyet és a hizlalási költséget leszorítják. Sertésnél továbbra is a fekete fajták hizlalásával foglalkoz­nak, ehhez megvannak a fel­tételeik. Tavaly még csak 150 hízott sertést adtak el, de az idén már 600-at értékesítenek, s ha teljes kapacitással bein­dul a sertésüzem. Sárhát éven­te 2000 hízott series* állít elő. Ehhez a kukoricát bőségesen megtermelik. Egyik legnagyobb szabású tervük mégis a szántóföldi ön­tözés beindítása. A múlt év őszén 40 000 holdon megala­kult a szigeten a Vízgazdálko­dási Társulat s ennek vezető­jévé Papp Jánost, a sárháti tsz elnökét választották. A sziget valamennyi nagyüzeme társult, a társulás célja a bel­víz levezetés, valamint az, hogy a meglevő csatornaháló­zattal hatalmas tározókba fog­ják fel a vizet. A tározók meg­építése nem okoz gondot, a Duna régi holt medrei erre a célra kiválóan megfelelnek. Ezek a medrek nyáron rend­szerint kiszáradnak, ha azon­ban tavasszal megfelelő szint­re feltöltik, akkor a víz állandóan rendelkezésükre ált. Ha a természetes víz éhhez nem elegendő, amikor a Duná­ból emelik át a vizet szivor- nyákon. így a mohács-szigeti tsz-ek olcsón öntözhetnek. A Kanda főcsatornán a munkálatok már megkezdőd­tek. Szivomyával emelik át a vizet, az első kb. 21 holdas tá­rozóba. Első lépcsőként ebben az évben a homorúdi, új-mohá­csi és a sárháti tsz kezdi meg a szántóföldi öntözést A sár­hátiak már permetező öntöző- berendezést is beszerezték s felkészülve várják a nyarat, Sárháton soha többé nem fog ilyen nagy károkat okozni az aszály. Kukoricát takaimánykeverékért Kukoricát szállítanak a kákicsi tsz~b6'. a Terményforgalmi Vállalat seüyei raktárába, ahol a 140 mázsa terményért meg­kapták a sertés- és marhatápot. A tél folyamán még 100 mázsa kukoricát cserélnek takarmánykeverékért. Ta aszi vrágnyílás a víecseten Több mint egy hete szokat­lanul enyhe időjárás uralko­dik. A veröfényes januári napok szinte tavaszt hoztak i télbe. A mecseki erdőkben szélvédett helyeken, több felé nyílnak a télvégi és a tavasz- eleji vadvirágok. A gyertyá­nos tölgyerdők mélyén virág­zik az illatos hunyor, amely az országban csak a Mecsek vidékén található. Nyílik az j erdőszéleken a hóvirág és a kankalin, s virágzik már a barka is. A meleg napsütés hatására némely fán, bokron úgy megduzzadtak a rügyek, mint február végén szoktak. A pécsi Széchenyi téren meg­jelentek az első hóvirágáru­sok. Ez az év másképpen kezdődött Nyolctantermes iskolát kap Szentlőrinc A pécsi járás második ötéves tervében Szentlőrinc szerepel a legelőkelőbb helyen, a több mint négy és félmillió forint­ba kerülő új általános iskolá­val. Az építést 1964-ben kez­dik meg, s a következő évben fejezik be. Ugyancsak az ötéves terv ke­retében bővítik a bükköséi ho­mokbányát 14 millió forintos beruházással Magyarsarlós, Kistótfalu és SiklÓ6bodony or­vosi rendelőt kap. s bővülnek, korszerűbbek lesznek a faltisi kultúrotthanok is. Egymillió százezer forintot szánnak kul­turális célra, a kővágótöttösi művelődési ház bővítésére, a kistótfalusd kultúrotthon épí­tésének folyta tásána és másra, TAVALY FEBRUAR ELE­JÉN jártam utoljára Nagy Miklós szocialista brigádjánál Széchenyi-aknán és „Ez az év jól kezdődött” címmel beszá­moltam a kis kollektíváról. Elhatároztam, hogy egy eszten­dő múltán újból felkeresem őket és megírom az évzárás eredményét. A reggeli műszakváltáskor hajszálpontosan olyan kép fo­gadott, mint tavaly ilyenkor. A felolvasótereim most is zsú­folásig megtelt emberekkel. A kas nesztelenül suhant lé-föl. A sok fekete ember között nem ismerem meg Nagy Miklósé- kat. Keresem, érdeklődöm, de hiába. Ilyen nevű brigád már nincs Pécsbányán. Hat évvel ezelőtt Nagy Mik­lós és Horváth János ifjúsági csapatot szervezett, amelynek Horváth lett a vezetője. Tele voltak ambícióval, vággyal és fiatalos lendülettel. Hamaro­san kiemelkedő teljesítménye­ket produkáltak az élővájás- ban. Később Nagy Miklós és Hor­váth János beiratkozott a Bá­nyaipari Technikumba, s emi­att nem tudták a munkabe­osztást egyeztetni. Külön külön Műszakiak a pártvezetőségben Kiránthatja-e a daruskocsi a vezetékes oszlopokat a földből, vagy nem? Szabad-e a darut erre a munkára használni? — ez volt a kérdés. Akik a DÉDÁSZ öttonna te­herbírású daruját el akarták tiltani ettől a munkától, azok a baleseti lehetőségeket latolgat­ták s ellenezték az oszlopok ilyen módon való kiemelését. A pártvezetőség elé került az ügy, mert a munkások kér­ték, hogy mondjon véleményt az alapszervezet is. Petka Miklós párttitkárt bíz­ta meg a vezetőség azzal, hogy vizsgálja meg: érdemes-e, le- het-e. szabad-e alkalmazni a darut. A főmérnök elvtárssal együtt vizsgálták meg a dol­got. Kiemeitettek a daruval né hány oszlopot úgy, hogy jól meglazították előbb kéziszer­számokkal a földet. Könnyen ment. sok munkaidő és emberi energia szabadult fel. Gyön­gébben meglazított földből is kiemelte a daru az oszlopot. Vizsgálták, milyen erőt fejt ki, hogyan működik a gép megter­helés közben, s látták, hogy soha nem kellett annyi erőt ki­fejtenie, mint amennyire en­gedélyezve van. Ha véletlenül túlterhelték, magától leállt azonnal. Bebizonyosodott, hogy nem lehet ezzel a munkával megerőltetni, bírja jól. sok időt lehet vele megtakarítani. Bal­esetet pedig egyetlen esetben sem okozhat. A darukezelők is ezt állítják, a tapasztalt garázsmestemek is ez a véleménye. — Hja kérem! Könnyű az ilyen pártvezetőségnek. ame­lyikben a titkár műszaki em­ber! — mondhatná akárki, de mit csináljon egy olyan üzemi párt vezetőség, amelyikben nin­csenek műszakiak, viszont ha­sonló problémák előfordulhat- nafctl Igaz, valóban úgy látszik, hogy könnyebb egy ilyen párt­vezetőségnek. Ez igazolja azt a helyes élvet, hagy ahol műsza­ki kérdésekben is állást kell fog lalni, ott műszakiak is legye­nek a pártvezetőségben. A kö­zelmúltban lezajlott vezetőség­választó taggyűlések szinte minden ipari üzemben és vál­lalatnál helyesen döntöttek, amikor műszakiakat is bevá­lasztottak a pártvezetőségbe. Az Áramszolgáltató Vállalat­nál műszaki beosztású a titkár, műszaki értelmiségi az ágit. prop. felelős (Molnár Gyula), a tömegszervezeti felelős (András Ferenc) és az oktatási felelős (Horváth József) is. A műszakiak a pártvezető­ségben végzett munka közben sem felejtik el. hogy műszaki képzettségűek. Akkor sem, ami kor munkaügyi kérdésekben várnak tőlük állásfoglalást, akkor sem, amikor a politikai oktató munkában vesznek részt. A pártvezetőség javasolta a vállalat vezetőinek, hogy hoz­zanak létre egy bizottságot a szocialista brigádmozgalom se­gítésére. Egyetértették. létre­hozták. Kilár Győző főmér­nök. aki nem párttag, párt- megbízatásként vállalta ennek a bizottságnak a vezetését. Pó- fca Henrik mérnök Egyed Je­nő főművezető. Kircz János technikus, a bizottság tagjai valamennyien pártonkívüliek. Csak Varga János technikus párttag ebben a bizottságban. Mégis mindnyájan pártmegbi- zatásnak tekintik ezt a mun­kát Elismerésre méltó, aho­gyan támogatják azt a tizen­két brigádot, amely a szocia­lista címért dolgozik. A bizottság minden tagja két —három brigádot patronál. El­lenőrzi a brigádnaplót, a be­jegyzések alapján szakmai ta­nácsodat ad, segít munka köz­ben és szabadidejében egy­aránt. ha kell, Van egy másik bizottság is. amelyet Bazsó Pé­ter technikus vezet, s amely hasonlóképpen dolgozik a szak mai oktatás és a politikai ne­velés elősegítéséért. A műszaki értelmiségiek fon tossáigát, jelentőségüket a párt­vezetésben és az ifjúság neve­lésében talán nem is kell kü­lön aláhúzni; Az Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzletigazgatóságának pártvezetőségét azért mutattuk be. hogy lássuk milyen hasz­nos, ha a pártpolitikai mun­kában a műszaki emberek Is részt vesznek és vezető szere­pet kapnak Gycví Károly alakítottak brigádot. S még szebb eredmények születtek a két brigád nemes versengése folytán. Horváthék ötször, Nagyék pedig négyszer nyer­ték el a ssocialists brigád cí­met Valóságos nevelőiskola lett a két szocialista brigádból. Hat évvel ezelőtt legtöbbjük csillés volt vagy éppen akkor végezte el a vájár-tanfolyamot. A harminc főből (a két brigád létszáma ennyi) 1961-re 12 vá­jár és 6 segédvájár lett. Akik­nek nem ''/olt meg az általá­nos iskolai végzettsége, neki­állt a tanulásnak, hárman pe­dig beiratkoztak a Bányaipari Technikumba. Parti József, aki nek már megvan az érettsé­gije, felvételre készül a bá­nyamérnök! egyetemre. A két brigádvezető is lassan meg­kapja a technikusi oklevelet. Emiatt történt a változás is a brigádok életében. Műszaki beosztást kaptak Nagy Mikló- sék és megváltak a csapattól. AZ AKNASZIRODABAN ta­láltam meg mindkettőjüket. Horváth készült leszállni, Nagy Miklós meg műszakról érkezett. — December 31-én tartottam meg az utolsó brigádértekez­letet — mondja Horváth Já­nos s aztán mentünk szilvesz­terezni. — Kerekes Mihály vá­jár lett az új brigád vezetője. Abban állapodtunk meg, hogy az új csapat tovább viszi a két régi minden eredményét, s továbbra is részt vesz a szo­cialista brigád címért folyó ver senyben. A brigádnaplót is át­adtam Kerekesnek. Úgy szerveződött meg a Ke­rekes brigád, hogy azok ma­radtak benne, akik a legna­gyobb gyakorlattal rendelkez­nek a meddő elővájási mun­kákban. A többiekből ugyan­csak egy csapat alakult, akik szénben dolgoznak Redsch Er­nő vájár vezetésével. — Szorgalmas emberek és nagy rutinjuk van — jellemzi őket Horváth. — Akik esetleg máshová kerültek, azok ott favoritok lesznek. Nagy Miklós még hozzáfűzi, hogy Kerekes jó munkás, érti a szakmát és Az ezredik szövetkezeti gazda üdül Harkányban A harkányi gyógyfürdőhely az ország szövetkezeti gazdái­nak egyik üdülő központjává vált a mostani télen. A ter­melőszövetkezeti tagok bizto­sítási és önsegélyző csoportja ugyanis a múlt év októberé­ben megkezdte a közös gazda­ságok dolgozóinak üdültetését a reprezentatív Baranya Szál­lóban. A szövetkezeti gazdák, főleg idős asszonyok és férfiak, tíz-tíz napot töltenek a szép, kényelmes üdülőben. A szállás, a napi háromszori étkezés, a gyógyfürdő és az orvosi vizs­gálat teljesen ingyenes, ezek költségeit a biztosítási és ön­segélyző csoport viselt Szerdán kedves esemény zaj lőtt le a Baranya Szállóban. Az előző napon érkezett ki­lencven Pest. Fejér és Bara­nya megyei termelőszövetke­zett tag, köztük rta az ezredik üdülő: Freivogel József. A szál ló vezetősége szeretettel köszön tötte a Harkányban üdülő ez­redik szövetkezeti gazdát! a szentlászlói Búzakalász Tsz dől gozóját A téli hónapokban — Győr-Sopron, Veszprém és Vas megye kivételével — az or­szág minden megyéjéből vol­tak már Harkányban termelő­szövetkezeti tagok. A baranyai közös gazdaságokból úgyszól­ván minden üdülő-csoportba került néhány tag. Jelenleg húsz szövetkezeti gazda üdül a megyéből. A terv szerint március végé­ig, tehát a tavaszi munkák teljes megindulásáig üdültet- nek majd szövetkezeti gazdá­kat a Baranya Szállóban. A következő két hónap során a közös gazdaságoknak mintegy félezer dolgozója pihen még tfz-tfa napig Harkányban van is tekintélye a többiek előtt. Ernő bácsiék főleg szén­ben voltak nagyok. Amikor elő váj ás közben szénbe értünk, mindig ők húztak ki bennün­ket a csávából. A tanulásról az induló félben lévő Horváth azt mondja; — Nem könnyű dolog heten­ként négyszer iskolába járni. Tavaly jeles voltam. Az idén? Még nem tudom, de igyekszem tanulni a vizsgákra. Nem elég­szem meg a technikummái, szeretnék továbbtanulni 92 egyetemein. Nézze: 29 éves va­gyok, még van rá lehetőségem, tanulhatok. Nem igaz? Ketten maradunk Nagy Mik­lóssal. Nem is keli kérdeznem, mert anélkül folytatja a meg­szakított beszélgetést —• Furcsa most csapat nél­kül. Úgy megszoktam hat éven keresztül a fiúkat, hogy szin­te egyedül érzem magam. Per­sze a kapcsolat és a barátság megmaradt, mert Jancsival együtt vállaltuk a Kerekes csapat műszaki patronálását. s remélem hozzánk szívesen és bátran jönnek, ha valami prob lémájuk lesz. Ezek a fiúk itt nevelődtek igazán bányásszá a mi brigádunkban. Legtöbbjük vájár lett, sőt most harmad- vezető vájárok, mint Veszelo- vits Lajos, meg a Kiss Jancsi. Pedig csillésként kezdték ná­lunk. Közbevetean, hogy ezek sze­rint mégis tagjai lesznek a régi csapatnak, ha nem is munkás tagjaik, hát mint párt­fogók. Megkérdem, hogy mi­lyen segítséget adnak majd a volt társaknak? — Sajnos — mondja Nagy Miklós — a jó tanácsnál többet egyelőre nem tudunk adni, mert ami kellene, az nem raj­tunk múlik. Tudja mi kellene? Jó szerszám! — Egy-két R—24- es fúrógép többet jelentene 20 műszaki patromálónál. De az nincsen, sőt a meglévőnek se nagyon lehet pótalkatrészt ta­lálni. Ez a legnagyobb bajuk. Természetesen amiben tuduniv, abban segítünk, mint az anyag ellátásban, a robbantásban, vagy az üres ellátásban. Csak még az a baj, hogy mi is újak vagyunk ebben a beosztásban. A munkában egyébként nem féltem őket. Csupán felsorolás­képpen mondom el. hogy mindenkinek megvan a kiváló dolgozó oklevele vagy jelvénve de van, aki megkapta a mun­kazászlót, sőt többen kormány- kitüntetést is. Mi annak idejét» lépésről lépésre mentünk elő­re az eredményekben is. Most az új csapatnak nem kell kez­deni, hanem folytatni kell az utat. MIRE ÚJBÓL KILÉPEK a felolvasó terembe, már üres. A halkan suhanó kas elszortíroz­ta az embereket. A versenv- táblón ezentúl nem találko­zunk a két „neves” szocialista brigáddal, de hamarosan új neveket keli megismerni Pécs­bányán, a Kerekes és a Reisch brigádok nevét. Gazdagh István A Sopiana Géngyár ESZTERGÁLYOS szakmunkásokat keres. Je­lentkezés a vállalat munka­ügyi osztályán. 5382 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents